Egy zongora, két ember, négy kéz egy élet…
Liszt
ismert és ismeretlen arcai. Várnagy Andrea és Farkas Zsolt zongora négykezes
cd-jéről
Aczél Péter zenei rendező ajánlója:
Miért emelem le a polcról újra és újra ezt a lemezt?
Zenei rendezője lévén, minden hangját százszor ismerem. Mégis, időről időre újrahallgatom. Miért?
Az Obermann völgye, eleve nagyon sokszor hallott darab - de nem így. A négykezes-átirat nem sokban különbözik az eredetitől, és mégis különbözik attól. Itt két lélek egyszerre emelkedik, süllyed. Nem hallani külön őket, annyira kiforrott az együttjátszás, de érezni: ez a nő, ez a férfi billentése, érintése. Szerelmi álmok – Liszt egyik arca, ahogy a lemez címe mondja, de Zsolté és Andreáé is, ebben a remek adaptációban. Horváth Barnabás, aki négykezesre fordította Liszt zenéjét, nagyon ismerhette ezt a két muzsikust, annyira a „kezük alá” dolgozott, ugyanakkor mindvégig alázattal Liszt iránt, semmit se eltúlozva, se elcsalva. Három arc ez így már, Liszt Ferencé mellé téve. Persze ugyanakkor minden pillanat csakis Liszté, interpretálásban az ő szándékait világosan felmutatva, épp addig a határig elmenve a zenében, ameddig kell. Nem esve túlzások, nagyzolások, öncélú megoldások csapdájába, de nem is alulinterpretálva. Finom gondossággal megrajzolva minden ívet, minden rezdülését a harmóniáknak, kitapinthatóvá, szinte megfoghatóvá téve a formákat. A lemez minden darabja élvezetes csemege, a virtuóz II. magyar rapszódia, a felemelő Szózat és Himnusz, a meditatív Bölcsőtől a sírig. Igazi meglepetés Liszt nagy tisztelőjének, Mosonyi Mihálynak grandiózus Ünnepi zenéje, de még inkább kis zenei virágcsokra. Utóbbi alighanem ősbemutató, vagy ha nem, akkor igencsak ritkán lehetnek hallhatóak ezek a darabok – már csak azért is leemelem a polcról ezt a lemezt, hogy újra megcsodáljam ezeket a miniatűr remekműveket. Széles a magyar zene országútja, ha azt is hisszük néha, hogy talán csak három vagy négy igazán nagy szerzőnk van, volt. Dehogy! Elfelejtve, felfedezésre várva sok olyan gyöngyszem a miénk, melyet bármely nagy zenei örökséggel bíró nemzet büszkén mondana magáénak.
Mi, magyarok, nem vagyunk, soha nem voltunk, s félek, soha nem is leszünk gazdagok, anyagi értelemben. De szellemi vonatkozásban, kiváltképp pedig a zenében azok vagyunk. Hogy ne vesszen el zenei kincstárunkból semmi, érdemes kincseink közé feltenni a polcra, s onnan mennél többször be a lemezjátszóba ezt a remek CD-t. Teljesen hiányzik e lemezről viszont az oly gyakori „itt és most, azonnal mindenkit lezongorázok” hozzáállás, aki ilyet szeret, az másfele forduljon. De aki a finomat, kulturáltat kedveli, az biztosan örömét leli, ha ezt a lemezt meghallgatja. És sokszor fogja leemelni a polcról.
A cd ismertetője a Parlando 2014/5-ös számában:
http://www.parlando.hu/2014/2014-5/Farkas-Varnagy-Liszt-screen.pdf