TAGTOBORZÁS,
NYUGDÍJAS ÉS IFJÚSÁGI TAGOZAT, ORSZÁGOS HÁLÓZAT
A ZETA új elnöke bízik abban,
hogy el fogják látni a szakmai érdekképviseletet is
Tervek sokaságával kezdett neki elnöki időszakának Dr. Ruszinkóné Czermann Cecília. Bár
csak négy esztendeje tagja a Zenetanárok Társaságának, de a korábbi években az
alelnöki posztot látta el. Elképzelései között vidéki rendezvények,
hálózatépítés, szakmai érdekképviselet is szerepel. Úgy látja ugyanis, hogy a
jelenlegi, bizonytalanságokkal teli oktatási helyzetben szüksége van a
zenetanároknak egy erős szakmai szervezetre. Az első és legfontosabb
lépésnek a taglétszám bővítését tartja, hiszen a tervekhez, megfelelő
számú tagságra is szükség van.
- Több mint három évtizeden keresztül dolgozott
zongoratanárként, s emellett egy iskolát is irányított. Mi volt az oka annak,
hogy korábban nem csatlakozott a ZETÁ-hoz? Mert ezek
szerint éppen az olyan pedagógusokat kell meggyőznie, amilyen Ön volt…
- Nem tudtam igazán a programjaikról, alig
ismertem a szervezet működését. S valóban, ma is ez jelent gondot, hiszen
nem jut el a kollégákhoz az információ… Nem tudják, hogy milyen szervezet is a
ZETA, mit szeretne elérni, kiknek az igényeit szeretné kielégíteni. Az utóbbi
években a működésünk belterjessé vált, s a nagyon jó elképzelések, szakmai
állásfoglalások nem jutottak el a tanárokhoz. Ez az egyik legnagyobb probléma,
ezen mindenképpen szeretnék elnökként változtatni. Márciustól vállaltam ezt a
posztot, de el kell, hogy mondjam, nem kis aggodalommal. Nehéz helyzetben van
jelenleg a ZETA pénzügyileg és a tagság terén egyaránt. Igyekszem mindent
megtenni, hogy ezen változtassak, és nagyon köszönöm, hogy a választmány tagjai
és a tagozat vezetői támogatnak.
- Hogyan
kezd munkához, mit tud tenni ebben a nehéz helyzetben?
- Közös megmozdulásokra, szakmai érdekképviseletre
van szükség. Huszonegy éven át voltam a dunakeszi Farkas Ferenc Zeneiskola
igazgatója. 2013-ban nem adtam be újra pályázatot az intézmény vezetésére. Azok
a változások, amelyek az oktatásban 2013-ban elkezdődtek,
egyértelművé tették számomra, hogy arra a vezetési stílusra, amit én is
képviseltem, nincs szükség. Természetesen a zeneoktatás szakmai része változatlanul
fontos számomra, ezért is vállaltam el a ZETA elnöki tisztségét. A napokban beszélgettem Varsányi Lászlónéval,
a ZETA elődszervezetének, az Országos Zenepedagógiai Szakosztály igazgatói
szekciójának egykori vezetőjével, és a beszélgetés végén arra a
megállapításra jutottunk, hogy jelenleg tulajdonképpen hasonló problémái vannak
a zeneoktatásnak, mint volt a 70-es években. Napjainkban létezik a KLIK, a
pedagógus kar, az oktatási rendszer részei vagyunk, de a művészetoktatás
mégis ismét a perifériára szorult.
- A Pedagógus Kar vezetői között is kevés
lesz a zenetanár…
- Ez így van, és nyilván nem jó, hogy így van. Tulajdonképpen
már az sem jó, hogy minden pedagógus részére kötelező a tagság. Ezért
fontos szervezet a ZETA, amely szakmai alapon, önkéntes tagsággal működik
és a zeneoktatás érdekében fejti ki tevékenységét. De a szakmai képviselethez
megfelelő létszámú tagság kell. A legnagyobb feladatunk, célunk, hogy a
tagságot bővítsük, ehhez pedig ki kell mozdulnunk a fővárosból.
-Az
előző elnöknek, Csillag Ferencnek is voltak ilyen elképzelései. Ezek
szerint nem jutottak e téren előre.
-Nem igazán, minden programunk Budapesten került
megrendezésre. Első lépésként „műhely-beszélgetések” keretében
szeretnénk tájékozódni a megyékben a kollégák helyi problémáiról,
igényeiről. Hosszú távú elképzeléseink közé tartozik a megyei tagozatok
kialakítása a „naprakész”
információ áramlás érdekében.
Programjainkat az adott térségben tanító kollégák
és növendékek közreműködésével szeretnénk megszervezni.
A másik probléma a minket körülvevő
„felgyorsult világ”. Tudomásul kell vennünk, hogy ez már a XXI. század, a mai
gyerekek érdeklődése egészen más, mint akár csak 10 évvel ezelőtt
volt. Ha erről nem veszünk tudomást, akkor nem érjük el a célunkat. Ezért
szeretnénk a ZETÁ-n belül létrehozni ifjúsági
tagozatot, hogy így eljussunk a fiatal tanárokhoz, akik már teljesen másképpen
kommunikálnak, mint a mi korosztályunk és ezt nem lehet figyelmen kívül
hagyni. Nyugdíjas tagozatot is
szeretnénk kialakítani, hogy az a sok érték, tapasztalat, kapcsolat ne vesszen
el, hanem együttműködve a fiatal tanárokkal, segítse azok munkáját. Most
még a kezdeti, tapogatózó lépéseknél tartunk.
-
S vannak már március óta biztató jelek?
-Hadd meséljek el egy örömteli esetet. Felhívott egy
vidéki tanár, aki a neten talált ránk, s örült, hogy a honlapunkon számos
hasznos tanácsra lelt a portfólió készítéshez, ezért aztán úgy döntött, tag
lenne a társaságunkban. Kezdik a ZETA munkáját megismerni a tanárok, bár
nyilván ez egy lassú folyamat. Nyilván nem egy-két hónap kell hozzá.
Először nekünk kell bizonyítanunk, támogatókat szereznünk. Azt nagyon
jónak tartom, hogy nálunk képviselve van az alap-, a közép-, és a felsőfok
is. S egy-egy rendezvényünkhöz a szakmai támogatás mellett a helyszínt is
biztosítják a szakiskolák és egyetemek. A jelenlegi szűkös anyagi
helyzetünkben ez nagy segítséget jelent.
-Konkrét
programok?
-Az idei tanévben áprilisban
és májusban Győrött, Budapesten és Debrecenben kerül megrendezésre a
kortárs magyar zeneszerzők zongoraműveinek népszerűsítésére
szervezett hangverseny. A koncerten az alapfoktól a középfokon át a
felsőfokon tanuló növendékek közreműködnek és fiatal
zongoraművészek, Borbély László, Báll Dávid és
Kiss Péter előadása zárja a programot. Ősbemutatóként hangzik el Papp
Lajos: „Torzonborz, a rabló” zongora mesejátéka.
A ZETA egyik fő tevékenysége az
Alapszabályban is rögzített tehetséggondozás. Októbertől tagja vagyunk a
tehetségpont hálózatnak. A tehetséggondozásunk keretében rendezzük meg tanév végén a
„Tanárok a tehetségekért” tanévzáró hangversenyünk, amelyen azok a növendékek
vehetnek részt, akik a Minisztérium által meghirdetett országos verseny
döntőjébe bejutottak ugyan, de ott nem értek el helyezést. Az adott
tagozatvezetők a zsűrivel konzultálva öt-öt növendéket hívnak meg a
hangversenyre, ahol a közönség soraiban a szakma is képviselteti magát. Így a
növendékek egy új lehetőséget kapnak a bemutatkozásra. A tagozatok most
alakítják ki saját programjaikat, amelyekről a Parlandoban
és a ZETA honlapján egyaránt tájékozódhatnak a tanárok és az érdeklődők.
-
Jelentős szakmai szervezetként el tudnák érni, amit szeretnének.
- Most érzek némi apátiát a zenetanárok körében,
mindenki vár, hogy hogyan alakul a közoktatáson belül a művészet oktatás
helyzete. Hogyan alakul a kötelező
órák száma, a tanórákon kívül, melyek azok az elképzelések, amelyeket
finanszíroz a KLIK. Megkezdődnek a pedagógus-minősítések. Az
nyilvánvaló, hogy a tanárok ellenőrzésére szükség van, de a
művészetoktatásban ez különösen érzékeny terület, sok konfliktus helyzet
adódhat. Tényleg sok a tennivaló, de az
első hónapjaim elnökként azzal teltek, hogy átnéztem, hogyan állunk
anyagilag, s egyeztettem az elképzeléseket az elnökséggel, a tagozat
vezetőkkel és a választmánnyal. Nagyon köszönöm nekik az aktivitást, s
hogy jóváhagyták a terveimet. Ebben a pillanatban csak remélni tudom, hogy
mindaz, amit elképzeltünk, meg is valósul.
-
Úgy tudom, külföldi együttműködést is terveznek.
- Már az Országos Zenepedagógiai Szakosztály
idejében is a zongora és a hegedűtagozat bekapcsolódott az európai társ
szervezetek (EPTA, ESMA) munkájába. Az ISME konferenciákon mindig képviseltette
magát társaságunk. Júliusban a Kínai Zenészek Szövetségével és a Kínai Kodály
Szövetséggel közösen került sor a kínai-magyar hangszeres versenyre, amelyről
hírt adott a Parlando is. Kínában tisztelik Kodály
Zoltán munkásságát, szeretnék minél jobban megismerni a Kodály–koncepciót. Yunan tartomány zenei szervezeteivel kötött a ZETA egy megállapodást,
amelynek keretében azon dolgozunk, hogy magyar tanárok utazzanak a tartományba
és segítsék a kínai zenetanárok munkáját. A megállapodás tartalmazza továbbá
hangversenyek szervezését Kínában és Magyarországon egyaránt. Terveink között
szerepel nemzetközi konferencia szervezése is.
-
Tényleg rengeteg terve van…
- A jelenlegi helyzet egy kicsit olyan, mint a
huszonkettes csapdája, mert nyilván úgy lesz nagyobb a tagság, ha jó rendezvényeket
tartunk, de ezeket akkor érdemes szervezni, ha van kinek… Nagyon sokat remélek
a megyei kötetlen műhelybeszélgetésektől, szeretném, ha a kollégák
éreznék, hogy tényleg kíváncsiak vagyunk a véleményükre. El kell mennünk
hozzájuk, nem őket kérni mindig, hogy utazzanak Budapestre. Sokkal jobban tudatosítanunk kell a
tanárainkban, hogy létezik a szervezetünk, érdemes a programjainkon részt venni,
érdemes taggá válni. Bízom a választmányi tagok szakmai hitelességében, a tagozatvezetők
tapasztalatában, a fiatalok kreativitásában. Összegezve: Remélem, hogy a ZETA
egy aktív szakmai szervezetként működik majd a zenetanárok és rajtuk keresztül
a zenét tanuló növendékek érdekében, természetesen sok-sok taggal.
R.
Zs.