A Pannon Filharmonikusok 2015-ös évadja a MŰPÁ-ban
A pécsi Pannon Filharmonikus Zenekar (PFZ) az idei évadban négy előadásból álló hangversenysorozatot hirdet a Művészetek Palotájában (MÜPA) – számolt be Eszéki Erzsébet által szervezett sajtótájékoztatóján a szakmai újságíróknak Horváth Zsolt igazgató és Bogányi Tibor vezető karmester. Meglepetésül vendégként megjelent Segal Viktor mesterszakács, nemzetközi hírű séf.
Horváth Zsolt, az együttes igazgatója közölte, hogy 2014 tavaszán a pécsi Kodály Központ és a MÜPA stratégiai megállapodást kötött az együttműködésről, amelynek művészeti közvetítő közege az immár top 10 magyar zenekarként említett PFZ lett.
Bogányi Tibor karmester szerint a Dél-Dunántúl egyetlen szimfonikus zenekarának lenni nagy felelősség, de különlegesen munkaorientált művészeik képesek betölteni ezt a szerepet külföldi (berlini, zürichi) és budapesti fellépéseik során. Mernek mérlegre állni a bérleteik előtt, hiszen a hallgatóság jó részének más zenekarokhoz is vannak bérleteik. A PFZ munkabírására jellemző, hogy 12 hónap alatt 100 fellépést képesek teljesíteni. Az idei évad csupán augusztus 2-án ér véget az Europa Cantat záróeseményével. Örömmel említette, hogy rezidens zeneszerzőjüktől, Vajda Jánostól évente rendelnek új műveket. Rezidens szólistájuk pedig mostantól Kelemen Barnabás hegedűművész lett.
A média színes és változatos világában mindig szükség van valami innovációra, azaz különleges „fűszerre”. A 2013/14-es évadban a KOGART Művészeti Alapítvánnyal közösen színekkel és műalkotásokkal fűszerezték előadásaikat – a közönség örömére. Idén a konyhaművészet felé nyitnak kaput, hiszen – mondja Segal Viktor – a gasztronómiai alkotás is alapanyagból, technikából és fűszerekből építkezik. Mindannyiunk életét végigkíséri egy emlékezetes hang vagy íz. A híres séf olyan menüsor összeállításán dolgozik majd, amilyet a koncerten elhangzó zeneművek ihletnek. Egyelőre meglepetés, hogyan juttatja el a társulat a zenei élmény alapján született gasztronómiai költeményeket a hallgatósághoz. A koncertek ihlető ízeiből kiadvány fog készülni.
Az évad hangversenyei a MÜPÁ-ban:
Február 6-án Kelet-Nyugat
Csajkovszkij: A vihar című zenekari fantáziáját, Sosztakovics I. gordonkaversenyét és Stravinsky: Petruskáját hallhatjuk Cristian Mandeal vezényletével és Szergej Szlovacsevszkij gordonka-játékával. Az est a Kelet-Nyugat „fedőnevet” kapta, mert a három világhírű orosz zeneszerzőre nagy hatással volt a Nyugat kultúrája, amíg a nyugatiakat az egzotikusnak tartott Kelet dallamai bűvölték el. Stravinsky például Párizsban élt, amikor ősi orosz népmesét dolgozott fel a nagy zenei tudást igénylő Petruskában. Csajkovszkijt Shakespeare-től A vihar drámát idézi fel zenéjében. Minden műven van egy csipet Kelet és egy csipet Nyugat is. Sosztakovics gordonkaversenyét Msztyiszlav Rosztropovics mutatta be egykor, akinek tanítványa volt a most fellépő, Finnországban élő Szlovacsevszkij.
A román karmester, Cristian Mandeal bukaresti zenei tanulmányait Berlinben, Herbert von Karajan, Münchenben honfitársa, Sergiu Celibidache irányításával folytatta. Azóta négy kontinens 32 országában sikerrel vendégszerepel. Ideje, hogy mi is megismerjük.
Március 13-án: Mesterek emlékezete
A fenti összefoglaló néven Bogányi Tibor vezényli a Pannon Filharmonikus Zenekart Kelemen Barnabás hegedűművész és Benjamin Ziervogel koncertmester fellépésével. A műsoron szerepel Hartmann II. szimfóniájának egyetlen, Adagio tétele, utána Bruch g-moll hegedűversenye és Wagner – Henk de Vlieger: A nürnbergi mesterdalnokok – zenekari tisztelgés című szimfonikus keresztmetszete.
Karl Amadeus Hartmann művét sokan a 20. század legjobb német szimfonistájának tartották, bár nálunk kevésbé ismert szerző. Ő maga is az egész műből csak ezt a lassú tételt őrizte meg. Joachim József, a híres magyar hegedűművész Beethoven, Brahms és Mendelssohn társaságában említette Max Bruch most hallható szerzeményét a legjobb német hegedűversenyek között.
Richard Wagner egyetlen, valós történet nyomán írt vígoperájából a holland Henk de Vlieger alkotott egy 50 perces szimfonikus keresztmetszetet, ami igazi kuriózum és merészség a budapesti Wagner-napok előtt néhány hónappal. Ebben koncertmesterként mutatkozik be Ziervogel, a Szlovén RTV Szimfonikusok muzsikusa.
Április 18-án Zarathustra
Az előadáson sorra kerül: Mozart A-dúr rondo (K.386), Dubrovay László III. zongoraverseny és Richard Strauss: Imígyen szóla Zarathustra című műve. A három darab közös vonása a dallam, a harmónia és – a filozófia, ami bár kiveszni látszik a 20. és 21. század művészetéből, ezek a művek rácáfolnak az általánosításra, sőt, inkább a mozarti harmóniát követik. Talán ezért esett Christian Schumann német karmester választása éppen e három műre. A zongorista közreműködő Bogányi Gergelyben ehhez kiváló előadó partnert talál.
Május 22-én az est vezérfonala: Hat dal, egy nő
Jelen esetben a legszebb énekes hölgy, Miklósa Erika személyesíti meg a Nőt Vass András vezényletével. A felhangzó művek: Weber: Euryanthe – nyitány; Richard Strauss: Hat dal (op. 68) és Sosztakovics: V. szimfóniája.
A német zenei műfajok „húzóágazata” a 18. század óta folyamatosan a szimfónia és az opera lett. E műfajban Carl Maria von Weber legjelentősebb művét, az Euryanthét azonban a librettó ügyetlensége miatt nem adják elő, csupán a nyitánya vált közkedveltté. Weber megbecsülését mutatja, hogy drezdai (újra)temetésén Richard Wagner mondta a gyászbeszédet.
Richard Strauss a német romantika egyik kiemelkedő alakja, Wagner nagy tisztelője, Clemens Brentano verseire az első világháború idején írta zongorakíséretes Liedjeit, amelyeket később meg is hangszerelt.
Dmitrij Sosztakovics, német szerzőtársaihoz hasonlóan, a 19. századi orosz hagyományt újította meg a 20. század elején. V. szimfóniájának bemutatóját akkor félórás tapsviharral ünnepelte a közönség.