KONFERENCIA ÉS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ

 

 2015. január 27-én tartotta konferenciáját a Hangszerkészítők Szövetsége és a Magyar Hangszerész Szövetség az Opera Zongorateremben. Az eseményt megnyitotta Semmelweis Tibor, majd a hangszerekkel és hangszerészettel kapcsolatos zenetudományi és zenefilozófiai előadást tartott Madarász Iván Erkel-díjas zeneszerző. Domonkos Máté a magyar hangszerészet nagy elődeiről beszélt. Lendvai Tamás a beszerzésekről, megrendelésekről, a képzésről és az igazságügyi szakértésről tartott előadást, melyet Müller Györggyel dolgoztak ki. Szerényi Béla  a felvetett kérdéseket, a jelenlegi helyzetet foglalta össze a sajtó számára. A fogadás után Guminár Tamás az igazságügyi szakértés és az állami tulajdonú hangszerek használatával kapcsolatosan tárt fel kérdéseket. 

 

Miért felejtettük el?

 

Magyarország kis ország, luxus elfeledkezni a nagy elődökről – és ez maximálisan megtörtént. Miről beszélünk? Olaszországban könyvtárnyi irodalom foglalkozik a nagy hangszerkészítőkkel, hasonlóan más európai országokhoz, Csehország is komoly tanulmányokban foglalkozik a nagy hangszerész elődökkel. Arcpirító, hogy nemhogy könyvet, de tanulmányt is alig találunk olyan zseniális alkotókról, mint Schunda Vencel József, Nemessányi Sámuel, Stowasser János és Beregszászy Lajos, hogy a legfontosabbakat említsük.

 

Schundának majdnem ezer szabadalma volt, jóval több, mint 10000 cimbalmot gyártott, az angol királyi család tanult hangszerén, privát bemutatója volt Bismarcknál. Ferenc József különösen kedvelte, ahogy Liszt Ferenc is. A korabeli európai zenei élet vezető egyéniségeivel tartotta a kapcsolatot. Gyárában számtalan más hangszert is készítettek, többek között a tárogatót. Kiadóként és koncert szervezőként is működött.

 

Nemessányi Sámuel a magyar hegedűkészítés fenegyereke. Kezelhetetlen, öntörvényű zseni, életvitele sok hasonlóságot mutat a nagy olasz hegedűkészítőhöz, Guarneri del Gesuhoz. Kópiahangszereket készít, Stradivari, majd del Gesu modelleket. Olyan tökéletesek, hogy a szakirodalom szerint halála után több Guarneri lett az európai piacon és fogyott a Nemessányi – leleményes gyűjtők átcímkéztek jó néhány hangszert. Nemessányi Sámuel hangszerei merészek, vonalvezetésük, plasztikájuk lenyűgöző – egyszerűen zseni volt.

 

Stowasser János hasonló zseniális iparos volt, mint Schunda. Több mint kilencven szakembert alkalmazott, abban az időben, amikor még Budapest lakossága alig lépte túl a félmilliót! A tehetséges alkotó, iparos és szervező korát meghaladó módon építette a network-ot, Nyugat Európában, Afrikában és Dél-Amerikában voltak lerakatai.

 

Beregszászy Lajos a zongorakészítés fenegyereke. Nehéz elhinni, hogy a gyárában több mint 1600 zongora készült. Újítását, a csellófenekű rezonánst átvette a Bösendorfer is, és a legtöbb mai modern gyár e találmány alapelveit használja.

 

A legnagyobbakat említettük, számtalan műhely maradt ki, Bárány, Reményi, stb. Magyarországon sehol, semmilyen komoly kötet nem jelent meg, kivéve a Tímár féle vonós hangszerkészítésről szóló munkát. Schunda, Stowasser, Beregszászy...

 

Más, a saját értékeikre jobban tekintettel levő társadalmak közép és felsőfokon egyaránt tanítanák, promotálnák ezeket a zseniket. Sajnos a mai zenei képzésből kijövő zenészek többségének fogalma sincs, kikről beszélünk.

 

 

Állítsuk vissza a magyar hangszerészet elismertségét 

 

Miért?

 

Talán az egyetlen önálló szakma, ahol egyetlen szabályozó se kérdezte meg szükséges-e az igazságügyi szakértéshez szakirányú végzettség? Ignorált szakmáról beszélünk, úgy tűnik, senkit nem érdekel a nagyjából 5-10 milliárd értékű, még megmaradt magyar hangszerpark. Valószínű problematikus lesz, amikor vitás jogi probléma esetén felsőfokú végzettséggel, de szakmai tudással nem rendelkező szakértők döntenek. Hogy is? A hangszerész napi 8-12 órában vizsgálja a mozdulatokat, elemzi a nyomokat a hangszeren. Teljesen más attitűd, mint a muzsikusé. Csak nincs olyan befolyásoló ereje, mint egy ünnepelt zenésznek. Viszont a muzsikus használja a hangszert, eszközként. A hangszerész teremti – életet lehel az anyagba.

 

A világunk végtelenül konzervatív, azt tanultuk, csak felsőfokú végzettséggel lehetünk megmondók. Viszont itthon a hangszerészeknek nincs erre lehetőségük, ami van, azt is megpróbáljuk megszüntetni, korlátozni. Ettől fogva nem csoda, ha minden áldozatul esik ennek a szemléletnek…

 

Hangszerkészítés és javítás

 

A magyar hangszerparkról csak becsléseink vannak. 5-10 milliárd Forint között mozog az összérték. Tekintettel a rendezetlen tulajdonosi viszonyokra az eltérés elképesztő méretű lehet. Feltételezéseink vannak. Miközben bizonyos, hogy a többszöröse veszett el.

 

 

Hangszerész – zenész

Ennyit buktunk. Nincs semmilyen feltételezésünk, de ideje lenne felébredni.  A zenész az zenész. A hangszerész az hangszerész.  A szakértő az szakértő. Elég nyilvánvaló ekvivalenciák. A tekintélyelvűség miatt bukott az ország milliókat, mert olyan ekvivalenciákat hozott létre, hogy pl. a zenész ért a hangszerészethez. De ez nem igaz.

 

Domonkos Máté

 

http://www.hangszereszszovetseg.hu/hirek

 

 

Alább közöljük a konferencia témáit, céljait és programját.

 

1. A hazai közvélemény és zenei világ méltatlanul elfelejtette a nagy magyar hangszerészeket és a hangszerészet jelentős időszakát.

 

Míg a zenetudomány könyvtárnyi irodalmat készített a XIX-XX. század zenetörténetéből, nem hogy könyvet, de más anyagot sem találunk a magyar hangszerészet történetéből. Pedig tudta, hogy Budapesten volt zongoragyártás, egy itt megszületett találmányt használ minden nagy zongoragyár? Hogy Budapestről a világminden tájára szállított hangszert a Schunda és Stowasser gyár? Az angol királyi udvarban többen tanultak cimbalmozni Schunda hangszeren, Schunda által küldött muzsikustól? Hogy Nemessányi olyan tökéletes kópia hangszereket készített, hogy halála után többet átcímkéztek Guarnerinek?

 

Állítsuk vissza a magyar hangszerészet elismertségét!

 

 

2. Igazságügyi szakértés és további jogi kérdések

 

A hangszerészet a mostani jogi szabályozás szerint, teljesen érthetetlen módon nem önálló része az igazságügyi szakértésnek, ami előrevet megalapozatlan, rossz döntéseket. Jelképes, hogy a szakma megkérdezése nélkül született meg ez a központi döntés.

 

Szakmai párbeszédet kérünk a szabályozók részéről és átlátható jogi folyamatokat.

 

  

3. Hangszerkészítés és javítás

 

A magyar hangszerpark méretéről csak becsléseink vannak, az állami és önkormányzati tulajdonban levő instrumentumok összértéke 5-10 milliárd között mozog. További mennyiség a magántulajdonban levő magyar hangszerek. Ezek javítása, állagának megóvása, további beszerzések egyaránt szabályozás, tenderezés, átlátható és nyilvános folyamatok nélkül zajlanak.

 

Nyilvános és szakmailag megalapozott döntéseket és olyan folyamatokat kérünk a beszerzésekre, amelyek legalább nem kizárják a magyar készítőket, hanem azonos feltételeket adnak a külföldiekkel szemben.

 

    

A konferencia programja

 

Időpontja: 2015. január  27., kedd 10 óra.

Helye: Opera Zongoraterem, Budapest, VI.ker. Hajós u. 22.

 

10.00.  Megnyitó.

A konferenciát megnyitja:  Semmelweis Tibor hangszerész mester, igazságügyi szakértő, a Magyar Hangszerész Szövetség tiszteletbeli, örökös elnöke.

 

10.15. Zene és hangszerészet

Előadó: Madarász Iván Erkel díjas zeneszerző, habilitált egyetemi tanár, az Artisjus elnökének előadása


 

 

10.50.  Nagy hangszerész elődök – méltatlan elfelejtett legendás mesterek a múltból.

Előadó: Domonkos Máté, előadóművész, a HZO internetes folyóirat szerkesztője, a Magyar Hangszerész Szövetség Egyesület elnöke


 

11.00.  A szakma jelenlegi helyzete, szakpolitikai kérdések

 Előadó: Müller György zongorakészítő mester, a Magyar Hangszerkészítő Céhek és Egyesületek Közhasznú Szövetsége elnökének előadása

 

11.30.  Sajtótájékoztató – az eseményt vezeti Szerényi Béla hangszerkészítő mester a Magyar Hangszermíves Céh elnöke.

 

12.00.  Állófogadás.

 

12.30.   Igazságügyi szakértés és a hitelességgel kapcsolatos szabályozási kérdések. Előadó: Guminár Tamás  hegedűkészítő mester és igazságügyi hangszerszakértő.
Az előadás után Lendvai Tamás, a hazai hangszerészképzés helyzetéről beszél.