Szabó T.
Anna költeményei
Zenészdal
Szabad benned a levegő,
szabadon lüktet a véred,
szabad a tested melege,
szabad a szívverésed.
Szabad mind a húsz ujjbegyed,
nyelved szabadon ízlel,
szabad a kép, a képzelet,
a szem szabad, ha nézel.
Szabad a belső hang, szabad
a sírás és az ének.
Engedd már végre el magad
és engedj a zenének!
Zenebona
- ritmus gyerekeknek
-
Ringó-rengő csilingelő csengő,
zengő-bongó borongó harangszó,
síp, dob, fuvola, furulya, brácsa,
ez itt a hangok felvonulása.
Puffog a dobszó, cicereg a citera,
brummog a bőgő, belebőg a tuba,
két cin pendül, csörgő csendül,
kolomp kondul, orgona zendül.
Kanyarog a hegedű mennyei hangja,
csillog a zongora hangja alatta,
gitáron égig szalad a nóta,
nap sugarából hozzá a kotta.
Angyali zenebona - gyorsan kapcsolj:
ciccegj, lépkedj, csöngess, tapsolj!
Döngjön a ritmus, zengjen az ének,
a muzsika nagy közös ünnepének!
Álomdallam
Üres tér
csak zene benne
mintha visszhang
közeledne
harangjáték
cimbalom
üveghangú
xilofon
álombéli
csillagzene
fénye van csak
csengő tere
hangok között
testtelen
lép a lélek
meztelen
Ördögtrilla
minden álom ördögtrilla
csont vagy kő vagy vér vagy tűz vagy
senki leszel minden éjjel
ahogy testből testbe húznak
szűk sziklák közt szállsz szilánkként
belecsapódsz a szemedbe
vízalatti búborék vagy
más testekben megrekedve
csigahéjban vakarózva
rákként töltesz ezer évet
beteker a csipkerózsa
elfelejted az egészet
minden álom ördögtrilla
elmondja hogy elkárhoztál
már mielőtt elkezdődtél
még mielőtt átváltoztál
újra újra újra újra
bújsz gyökérbe bújsz a kőbe
tekeredsz a forgószélbe
állatbőrbe emberbőrbe
majd kilöknek majd behúznak
egy résen át mint a tűbe
sírástól a sírásóig
villogsz testből testbe fűzve
Szabó
T. Anna (Kolozsvár,
1972. június 4.
–) költő, műfordító
Életpályája
1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A
gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten
az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar–angol
szakos hallgatója lett, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd
elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Tagja, majd később
néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Jelenleg Budapesten él
férjével, Dragomán György íróval és két kisfiukkal.
Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi és havilapban rendszeresen
közöl verseket, esszéket, rövidprózát. Író, műfordító (többek között James Joyce,
Sylvia Plath,
W. B. Yeats, John Updike,
Stuart Parker írásait
fordította), tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak és
a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír.
Verseskötetei
·
A madárlépte hó 1995; CET
Belvárosi Könyvkiadó
·
Nehézkedés 1998; Magvető
·
Fény 2002; Magvető
·
Rögzített mozgás 2004;
Magvető
·
Elhagy 2006; Magvető
·
Villany 2010; Magvető
·
Tatoktatok 2012; Magvető
Díjak, ösztöndíjak
·
Petőfi-díj (1996)
·
Déry Tibor-díj (2000)
·
József Attila-díj (2002)
·
Vackor-díj (2003)
·
Kavics-díj (2003)
·
Zelk Zoltán-díj (2004)
·
Tokaji Írótábor díja (2005)
·
Mozgó Világ Nívódíja próza
kategóriában (2006)
(Forrás: Wikipédia)