TEHETSÉG
– ZENE – OLVASÁS c. Konferencia részletes programja
(Debrecen,
2015. április 11.
Thomas Mann u.
49.)
A nyitó plenáris
levezető elnöke Dr. Móré Marianna
9.30 – 10.00 Megnyitó
– "Tüzit megrakatja..."
- Kodály Zoltán zoborvidéki gyűjtéséből
énekelnek a Debreceni Zenede = Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola
és Zeneiskola AMI népzene tanszakos növendékei.
Felkészítő tanáruk: Sáriné Szebenyi Judit
– A Debreceni Egyetem és a Magyar Olvasástársaság 1-1
képviselőjének rövid köszöntője.
10.00 – 10.25 Dr. Balogh László: (DE) A tehetséggondozás kritikus pontjai
10.25 – 10.50 Dr. Hámori József: (PE) A
zene szerepe a személyiség fejlesztésében
10.50 – 11.15 Dr. Bagdy Emőke (KGRE) A
tehetség kibontakozása /egy kutatás üzenetei/
11.15 – 11.40 Dr.
Fülöp Márta: (MTAPI, ELTE) Fenyegetés vagy
kihívás: a kiemelkedő teljesítmény pszichológiája
11.40 – 12.05 Dr. Duffek Mihály: (DE)
A megfoghatatlan megfogható
12.05 – 12.30 P. Stébel
Ildikó: (Kodály Zoltán
Zeneművészeti SZKI és Zeneiskola) Kodály és Debrecen ("…hangzó életre bírni a néma
berkeket" )
12.30 – 13.20 ebédszünet
13.30 – 16.00 4 szekció párhuzamos munkája
1. Szekció
Levezető
elnök: Dr. Gombos Péter (Kaposvári Egyetem)
13.30 – 13.45
1.1 Krajcsovicz
Ágnes: (OFI) A tehetségfejlesztéssel foglalkozó
szaktanácsadás
A
téma iránt érdeklődők az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
TÁMOP-3.1.5/12-2012-000 Pedagógus továbbképzés támogatása c. kiemelt
projektjében folyó - a szaktanácsadás megújításával foglalkozó - fejlesztés és
a hozzá kapcsolódó pilot eddigi eredményeibe kaphatnak betekintést.
Az előadás
kérdéskörei: Hol helyezkedik el a tehetségfejlesztéssel foglalkozó
szaktanácsadó az új típusú szaktanácsadás rendszerében? Milyen kompetenciákat
várunk el a tehetségfejlesztési szaktanácsadótól? Miben nyilvánul meg a szaktanácsadás
újszerűsége? Milyen tapasztalatok születtek a szaktanácsadói
próbalátogatások során?
13.45 – 14.00
1.2 Szentgáli
Márta:
(OFI) Az iskolai könyvtári szaktanácsadás legfrissebb tapasztalatai
Az iskolai könyvtári szaktanácsadást érintő
témakörök: Statisztikai összegző adatok az elmúlt fél év iskolai könyvtári
szaktanácsadásairól (meglátogatott intézmények száma, fajtáji, a meghívások
megoszlása, a szaktanácsadások súlypontja).
Az iskolai könyvtárak esetében igényelt szaktanácsadás eredeti céljai,
kérései. A hívások okai. A jelenlegi szaktanácsadói dokumentumok formája és
tartalmi megfelelése az iskolai könyvtárostanárok
esetében. Összegzett tapasztalatok,
összegzett igények. Jövőbeli
tervek, javaslatok az iskolák könyvtárostanárai
részéről. Javaslatok az iskolai könyvtári szaktanácsadók részéről.
Egyéb tapasztalatok a szaktanácsadáson kívüli iskolai könyvtári
életről. Eligazodás az informatika – olvasás – irodalom háromszögben; IKT eszközök
használata az iskolai könyvtárakban, a gyakorlatban; Közösségi szolgálat
megvalósulása az iskolai könyvtárakban; Egyéb programok az iskolai
könyvtárakban (egész napos iskola, délutáni órák, foglalkozások,
felzárkóztatás, tehetséggondozás).
14.00 – 14.15
1.3 Pásztor
Csörgei Andrea: (OFI) A kortárs
gyerekirodalom a pedagógus-továbbképzésben
Gyakran
szembesülünk azzal a problémával, hogy a pedagógusok – bár lehetőségük
lenne rá – viszonylag ritkán nyúlnak iskolai munkájuk során a kortárs
gyerekirodalmi szövegek feldolgozásához. Ennek oka általában arra
vezethető vissza, hogy saját bevallásuk szerint, kevéssé ismerik az
újonnan megjelenő kiadványokat, nehezen választanak közülük, és kevés
gyakorlati ismeret áll rendelkezésükre a kortárs szövegek feldolgozásához. Ezen
a helyzeten javíthatna az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet A kortárs gyermekirodalom megjelenése az alsó tagozatos
oktató-nevelő munkában című pedagógus-továbbképzése, mely kitér a
kortárs szövegek oktató-nevelő munkában való beemelésének fontosságára,
azok szövegértést javító, személyiségfejlesztő tulajdonságaira, valamint
az illusztráció szerepére. Ezt a képzést szeretném részletesebben ismertetni. Emellett előadásomban néhány gondolat
erejéig kitérnék a Károli Gáspár Református Egyetemen – az országban eddig
egyedülálló módon – indított Gyermek- és ifjúsági irodalmi szakember
szakirányú továbbképzési szak működésére is.
Az óvodásokról
A levezető elnök: Dr. Szinger
Veronika (Kecskeméti Egyetem)
14.30 – 14.45
1.4 Béres Judit – Villányi Rózsa (PTE FEEK
Könyvtár- és Információtudományi Intézet – Csorba Győző Könyvtár
Körbirodalom Gyermekkönyvtár) Olvasásra nevelés óvodáskor előtt
és óvodáskorban - ismeretterjesztés szülőknek
Az előadás
a pécsi Körbirodalom Gyermekkönyvtár projektjét mutatja be, amelynek eddig
elkészült két kiadványa, az Olvasásra születtem! a 0-3
éves, az Olvass nekem! pedig a 3-6 éves korosztályba
tartozó gyermekek szüleinek ad támogatást. A kiadványainkban foglalt, életkor
és műfaj szerinti bontásban közölt könyvajánlások abban nyújtanak
segítséget, hogy a szülő tudatosabban, gyermeke életkorának és fejlettségi
szintjének megfelelően válasszon a gyermekkönyvpiac és a gyermekkönyvtár
kínálatából, és egyre bővülő, de minőségi és válogatott
repertoárból szemezgessen.
14.45 – 15.00
1.5 Hegedűsné Tóth Zsuzsanna, (ELTE TÓK, Ének-zenei
Tanszék) Kreatív kisgyermeknevelők és óvodapedagógusok a kreatív
gyermekekért
A
konferencián a kisgyermekek nevelésének sajátos vonásait valamint a
kisgyermeknevelő- és óvodapedagógus-képzés új didaktikai elemekkel
gazdagított útját mutatnám be, készülő doktori disszertációm kutatásai
mentén. Oktatói koncepciómat meghatározza, hogy a korai gyermekévek
jelentőségét fel kell ismertetni a leendő nevelőkkel, vagyis
azt, hogy a környezet ingergazdagsága, az érzelmi kapcsolat meghatározó az
értelmi fejlődésre (kreativitás, tanulási képesség, memória). A képzésben
kipróbáltuk a portfólió módszert, a videóelemzés
módszerét, a naplózást, és reflektív technikákat, azzal a céllal, hogy a
képzőben tanultakat a hallgatók valós helyzetben, gyerekek között is megfigyeljék,
kipróbálják és reflektíven építsék be saját tudásukba.
15.00
– 15.15
1.6 Karakasné
Kőszegi Katalin (Bp. FSZEK XIII/6. Könyvtára fszek1306@fszek.hu koszegikati@freemail.hu) Zenei
motivációk az óvodások könyvtári foglakozásain
- Érzelmi, értelmi és testi
fejlődés összefüggései.
2. Művészi értékek
közvetítése a zene és a könyvtár adta lehetőségek segítségével.
- Az irodalom, zene és
képzőművészet kapcsolódási pontjai a korcsoportnak megfelelő
tartalommal.
3. Játékos zenei élmények a
könyvtári foglalkozásokon.
- Közös játékok a zene
befogadásától, az újraalkotásig, a mondókától a dallamokig.
15.15 – 15.30
1.7 Vavrek
Szilvia: „Apró ujjacskák” tehetséggondozó műhely az óvodában
Debrecenben
2012-2013. nevelési évben tehetségcsirák felkutatására tettünk kísérletet
Debrecen egyik kertvárosi óvodájában. Az egyik tehetségműhelyünk az Apró ujjacskák
néven kezdte meg tevékenykedését. A
tehetségműhely 30 alkalomra tervezett, a foglalkozások heti egy
alkalommal, októbertől májusig zajlottak. A próbaév során különböző
technikákat próbáltunk ki: rajzoltunk, festettünk, gyurmáztunk, agyagoztunk,
csuhéból babát készítettünk, papírt hajtogattunk, barkácsoltunk, papírsárkányt
röptettünk. A nevelési év végén elemeztük, összegeztük a tapasztalatainkat,
következtetéseket vontunk le. A technikák alkalmazását leszűkítettük,
megszűrtük.
15.30 – 15.45
1.8 Szinger Veronika: „Olvass gyermekeidnek,
gyermekeiddel, gyermekeidért!” Olvasásnépszerűsítő program a
Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán
A
fenti elnevezésű programsorozat azért jött létre 2011 tavaszán, hogy
meghatározott ütemterv szerint, könyvtári környezetben, szövegek játékos
feldolgozásán keresztül olyan irodalmi-esztétikai ÉLMÉNYT biztosítson az
óvodások számára, amely segíti pozitív attitűdök kialakítását a könyvek,
az olvasás, az irodalom iránt. A hagyományos
óvodai irodalmi/anyanyelvi kezdeményezésektől némileg eltérő
programban a gyermekek megismerkednek a könyvtárak által nyújtott
lehetőségekkel is. További célunk volt a gyermekeken keresztül
megszólítani a szülőket, hogy a pozitív élmény hatására a családi
beszélgetések témájaként megjelenjen a könyv, az olvasás, a könyvtár. Az
előadásban röviden szó esik a felső tagozatos tanulók és
főiskolai hallgatók számára kidolgozott programokról is, valamint az
elmúlt négy év tapasztalatairól.
15.45 – 16.00
vita
2. Alsó
tagozat szekció
Levezető
elnök: Péterfi Rita (Pest Megyei
Könyvtár)
13.30 – 13.45
2.1 Kutnyánszky Nikoletta: Zenei nevelés könyvtári környezetben
Több mint 10
évvel ezelőtt kapcsolódtam be a PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és
Általános Iskola könyvtárának életébe önkéntes szülőként. A könyvtáros
tanárral, Nyirő Gizellával közösen először
egy kézműves szakkört indítottunk el és dolgoztuk ki a tematikáját,
munkaformáit. Később különböző zenei témájú rendezvények, programok,
projektek szervezésében és lebonyolításában is segítettem – mivel ének-zene -
karvezetés és könyvtár pedagógia – tanár szakos diplomákkal rendelkezem. Emiatt
gondoltam arra, hogy egy a hagyományostól eltérő, könyvtári környezetben
megtartott énekórát választanék, bemutatva ezzel, hogy a zenei műveltség
fejlesztése mellett az információs műveltség, a kritikai gondolkodás, az
esztétikai és az olvasóvá nevelés is sikeresen megoldható egyszerre.
13.45 – 14.00
2.2 Nyirő
Gizella: Mesén innen - mesén túl : Olvasóvá és
könyvtárhasználóvá nevelés a mesék világán keresztül első osztályban
Könyvtáros
tanárként évek óta mesefoglalkozások tucatjait tartom alsós gyerekeknek, mert
egyre több azoknak a gyerekeknek a száma, akik a mesék csodás világának
megismerése nélkül kezdik meg iskolás éveiket.
A bennük felgyülemlő félelem, szorongás, agresszió, vagy éppen a
bezárkózás, a túlzottan magas szülői elvárások következtében kitörő
síró görcsök, önértékelési problémák enyhítésére jól bevált lehetőség és
módszer a mesehallgatás, dramatizálás, bábozás, rajzolás, kreatív tevékenységek
végzése, a kötetlen beszélgetés mellett.
14.00 – 14.15
2.3 Oszoli
Dénesné: Olvasóvá
nevelés a gardneri intelligenciákra alapozva (PTE
1.sz. Gyakorló Ált. Isk.)
Gardner
szerint az intelligenciának legalább hét különböző megjelenési formája
van. (Gardner 1991) Az emberek abban különböznek egymástól többek között, hogy
az intelligenciaprofiljuk hogyan oszlik meg e hét komponens között. A világ
megismerésére, megértésére minden ember hétféle módot alkalmaz. A gyerekek az
iskolában az adott tanórán mégis gyakran csak egy-egy intelligenciaterület
mentén kapják az oktatást.
Előadásomban
egy olyan módszertani segédanyagomat (tantárgyi curriculum) mutatom be, melyben
minden tanuló megtalálhatta érdeklődési területeit, ebben elmélyülhetett
(dúsítás, gazdagítás), valamint személyiségének erősségeit megmutathatta,
kibontakoztathatta. Nyulász Péter: Helka című
meseregényének feldolgozása a negyedik évfolyamon történt. A tantárgyi
integrációnak valamint a változatos tanulásszervezési módoknak
köszönhetően a NAT – által meghatározott fejlesztendő kompetenciák
szinte mindegyikét fejlesztettük.
14.15 – 14.30
2.4 Hollanda
Andrea – Balázs Orsolya:
Csodalámpa olvasóklub: olvasásnépszerűsítés - irodalom -
játék - művészet
A
sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár évek óta
következetes programokkal járul hozzá a különböző korosztályú gyermekek
olvasási kultúrájának fejlesztéséhez.
A kisiskolásoknak szervezett
Csodalámpa Olvasóklub célja, hogy értékes gyermekirodalmi alkotások olvasása és
feldolgozása, illetve művészeti és kézműves tevékenységek, valamint
játék révén a gyermekeknek felmutassa az olvasásban
és az alkotásban rejlő lehetőségeket.
14.30 – 14.45
2.5 Péterfi Rita: "Szülői értekezlet" az
olvasásról
2014
tavaszán a Pest Megyei Könyvtár elindította "Szülői értekezlet az
olvasásról" c. kezdeményezését. Ennek kapcsán szülőkkel,
nagyszülőkkel, pedagógusokkal osztjuk meg azokat a módszereket,
tudnivalókat, amelyek segítségével gyerekeink számára vonzó tevékenységgé
tehetjük az olvasást. Az előadásokhoz kapcsolódóan elkészítettük saját
gyerekkönyvtárunk szerzői toplistáját, ebből kiállítást szerveztünk,
valamint ajánlólistákat állítottunk össze az érdeklődőknek. Az
előadást könyvtáron kívüli helyszínekre is visszük: óvodába, iskolába,
nyugdíjas klubba, szakmai továbbképző napokra. Az ország számos pontján
megfordultunk, sőt, erdélyi könyvtár is átvette a példát, és tart hasonló
előadásokat.
14.45 – 15.00
vita
Egyéb témák
15.00 – 15.15
2.6 Sándor Csilla: A nemzetközi könyvajándék
nap
Idén harmadik
alkalommal szerveztük meg a könyvajándék napot, amelybe nagyon sok könyvtár és
iskola bekapcsolódott itthon, illetve a határon túli iskolák is. Szívesen
tartanánk rövid előadást a tapasztalatokról: az intézmények beszámolói
nagyon tanulságosak, érdekesek.
A nemzetközi
könyvajándék nap (február 14.) célja, hogy ezen a napon ajándékozzunk könyvet
gyerekeknek. Ezen a napon meséljünk, olvassunk egymásnak, gyűjtsünk
könyveket, szervezzünk programokat!
15.15 – 15.30
2.7 Surján
Noémi: (Zenetanár, Makó) Ötletgazdag zeneoktatás
Előadásom
során olyan jó gyakorlatokat szeretnék bemutatni, melyek élménnyé varázsolják a
gyerekekkel együtt töltött kétszer 30 percet.
Kreatív játékokkal teszem színessé az órákat, legyen szó akár
kottaolvasásról, akár a hangközök megnevezéséről, fogalomelsajátításról
vagy zeneirodalmi ismeretekről. A gyerekek nagyon élvezik ezeket, örömmel
vesznek részt bármilyen játékban, közös alkotásban, és a zene iránti
érdeklődésük, hangszeres tudásuk is észrevehetően javul.
Újításaimat
szeretném bemutatni más kollégáknak is, ötletekkel szolgálva egy újfajta
zeneoktatáshoz.
15.30 – 15.45
2.8 Sóron
Ildikó: Gyökerek és Szárnyak (Biblioterápiás zárt
csoportos foglalkozás középiskolásokkal)
A
Fővárosi Szabó Ervin Központi Könyvtárában 2014 januárjától
kezdődően tartok biblioterápiás
foglalkozásokat fejlesztő jelleggel. Ezek egyike a középiskolások számára
meghirdetett biblioterápiás csoport, amellyel tavaly
szeptember óta havi rendszerességgel találkozunk. Célunk az
önismeret-fejlesztés, mely a csoportnál az egyéni tehetségfaktorok
megerősítését szolgálja.
Előadásomban szeretném érzékeltetni és bizonyítani, hogy egy
tudatosan felépített biblioterápiás folyamat alkalmas
lehet arra, hogy a csoportban résztvevők önazonosság-tudata
fejlődjön, az önbizalmuk növekedjen, a korosztályra jellemző
szorongási faktor csökkenjen és mindezek által a résztvevők magukról
állított önképe lényegesen javuljon, mely tényező meghatározó eleme az
egyén egyedi, különleges tulajdonságainak az érvényre juttatásában. Az önkép megerősödése lehetővé
teszi az adekvát pályaválasztást, mely egyébként az érintett korosztály
legnehezebben feloldható napi problémája.
A foglalkozásokon alkalmazott módszerek segítenek abban, hogy a
foglalkozásokon megtapasztalt közösségi élmények készségszintre
emelkedhessenek, s így beépülhessenek a fejlődő személyiségbe.
Előadásomban a folyamatban alkalmazott módszereket és az eddig elért
tapasztalatokat mutatom be.
15.45 – 16.00
vita
3. Középiskolai
szekció
Levezető
elnök: Dr. Pusztai Gabriella (Debreceni Egyetem)
13.30 – 13.45
3.1 Dinnyés József:
Énekelt versek
Szeretném
15 percben elmondani, hogy milyen jó bemutatni a diákoknak a versek által
hordozott világot. Közel fél évszázada énekelek verseket és járom a magyar
nyelvterületet. Azt gondolom, a jó versnek már eleve köze van a zenéhez. A
költő alig találja olvasóját, az olvasó már nem is keresi költőjét.
Előadásaimon a helytállás és hűség költészetét énekelem és bemutatom
ötszáz év történelmét a versek segítségével. Sok kiadványom után kiadtam egy
DVD-t: énekelt vers-adatbázis 300 költő 1400 költeményével. Könyvtárakban
és iskolákban használható segítség a versek, költők bemutatásához.
13.45 – 14.00
3.2 Borosné
Jakab Edit: (Bp. Szent István Gimn.) Komplexitás a tehetségfejlesztés
módszertani alapja (Egy magyartanár műhelyéből)
A tehetség felismerése: Van-e
olvasói tehetség? Milyen a jó olvasó? A tehetség áldás
és tehertétel – egyéni bánásmód, egyéni feladatok, egyén és csoport
viszonya a kiemelkedően tehetségesek esetében. Dúsító és gazdagító
programok a magyarórán. Olvasás és kreatív írás - Mit
és hogy olvasnak szívesen a 8. osztályosok? Érzelmi intelligencia - Mesebefejezés
a 7. osztályban A fa titkos lelke (Boldizsár
Ildikó nyomán)
14.00 – 14.15
3.3 Kluka
Hajnalka – Kónya István – Peternainé Juhász Zsuzsa:
(Középiskolai tanárok, Debreceni Ady E. Gimn.) Olvass többet,
határtalanul-magyarul! Olvasásfejlesztés hagyományos és digitális eszközökkel
Kulcsszavak:
tehetséggondozás, tudásmegosztás, mérési eredmények
Helyi
kezdeményezésű „jó gyakorlatunk”, az Olvass többet! határtalanul
- magyarul címet viselő nemzetközi irodalmi vetélkedő
olvasásfejlesztésben- és népszerűsítésben betöltött szerepéről,
tanulóink olvasáshoz való viszonyáról
szólunk. Témáink: Tehetséggondozás – kompetenciafejlesztés,
tudásmegosztás (olvasótábor, szakmai nap, partnerek bevonása),
könyvtárhasználati és olvasási szokások mérési eredményei iskolánkban
A
tehetséggondozás - kompetenciafejlesztés témakörön belül „jó gyakorlatunk”
főbb fejlesztési területeit érintjük: kreativitás (pl. esszéírás,
rejtvények), szövegértési, szövegalkotási képesség (online és hagyományos
feladatlapokkal), olvasási rutin minőségi olvasmányokkal, érzelmi
gazdagítás, nyelvi kompetenciák, digitális kompetencia.
14.15 – 14.30
3.4 Pletl
Rita: (Marosvásárhely) Az erdélyi magyar diákok olvasási és szövegértési
képességének színvonala
Előadásomban
arra vállalkozom, hogy bemutassam a magyar anyanyelvű középiskolás diákok
olvasási és szövegértési képességének alakulását, jellemezzem ennek a
képességnek a színvonalát képzési szakaszok, évfolyamok és az oktatás
kulturális, nyelvi környezte
szerint. A vizsgálati anyag alapját a 2009-2010-es tanévben
lebonyolított országos hatókörű, diagnosztikus eredménymérés alkotja,
amelynek reprezentatív mintája régiók, településtípusok, iskolatípusok szerint
rétegzett.
14.30 – 14.45
3.5 Orbán Sándor: Tehetségfelismerés, tehetséggondozás – sport, kutatás,
művészet
A
Komplex3+T tehetségfelismerő és tehetséggondozó program a sport - kutatás
- művészet három pillérén, valamint a tudatosság elvén nyugszik; és az agy
két féltekéjének összehangolt működését kívánja elősegíteni. A
program a különböző képességek szenzitív periódusait szem előtt
tartva, 1) sportmozgásokkal a neurológiai harmóniát, 2) a művészetekkel az
értelem – érzelem területét, 3) a sporttudomány terén végzett kutatásokkal a
rendszerben való gondolkodás képességét fejleszti. A tudatosság elvének (T)
alkalmazása nagymértékben növeli az oktatás hatékonyságát.
14.45 – 15.00
3.6 Sóron
Ildikó - Tegzes Tünde: „Benned a Cél és Nálad a Kulcs”
Előadásunkon
a 2013/2014- valamint 2014/2015-ben a Bolyai János Műszaki Szakközépiskola
és Kollégiumban, a MOL Gyermekgyógyító Program 2013 illetve 2014 keretében,
„Benned a Cél és Nálad a Kulcs 2., 3.” címmel tartott
irodalomterápiás foglalkozássorozat tapasztalatait, eredményeit ismertetjük. A
csoportot az iskolával egyetértésben a kollégiumba bekerülő diákokból
szerveztük. A tanulók többségének az új környezet komoly kihívás: először
tapasztalják meg a biztonságos családi háttér hiányát, nehézséget jelent a
magasabb szintű elvárásokat támasztó új iskolai környezet, és a kollégiumi
kortárs csoport által előidézett, gyakran kíméletlen körülmények között is
meg kell tanulniuk boldogulni. A 15-16 éves fiúk nagy része egyszülős
családból, nehéz anyagi körülmények közül érkezik, többségük halmozottan
hátrányos helyzetű. A főként a biblioterápia
eszközeire támaszkodó foglalkozásokon valós értékekkel szembesítettük a
serdülőket, a csoportban összetartó közösségre találhattak, a rájuk
irányuló őszinte figyelem pedig némiképp pótolta a hiányzó mindennapos
szülői odafigyelést. A sorozat keretében az önismeret, közösségi érzés, beszéd- és
kommunikációs készség, szövegértés, olvasási készség terén elért
eredményekről, és azt ezt elősegítő munkafolyamatról, az alkalmazott
módszerekről számolunk be a
hallgatóságnak.
15.00 – 15.15
3.7 Hock Zsuzsanna:
Olvasókörtől az olvasás szeretetéig (Egy 145 éves középiskola
hagyományainak megújulása a 21. században)
A
Veres Pálné, Beniczky Hermin
által alapított leánygimnázium a kezdetektől pedagógiai munkája
kiemelkedő részének tekintette a leányok olvasóvá nevelését. Ennek a
hagyománynak jegyében a 2013 – 2014. tanévben valamennyi 7. évfolyamos diák
számára heti egy alkalommal olvasóköri foglalkozást tartottunk. Célunk volt a
tematikus elrendezésű foglalkozásokon, hogy a tanulók egyéni
olvasmányairól is beszéljünk, s keressük a klasszikus szépirodalmi alkotások
között azokat, amelyek segítségével megérthetik diákjaink a szépirodalom
lehetőség: emberi cselekedetek, gondolatok, a környezet jobb
megismerésére. Az előadás során igyekszünk bemutatni a foglalkozások
tematikáját, munkamódszerét. Kitérünk arra is, hogy milyen hatással volt mindez
a diákok olvasási szokásaira.
15.15 – 15.30
3.8 Pallósiné Dr. Toldi Márta: (a BDK ny.
igazgatója) „Nem akarok nagyobb kocka lenni”
A
szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár több sikeres olvasás
népszerűsítő programja után egyik TÁMOP pályázata keretében 2013.
január 1.-2014. január 31. között addig kevésbé járt útra tért, amikor szövegértési
foglalkozás-sorozatot tervezett és valósított meg, partnerségben a Szombathelyi
Műszaki Szakképző Iskolával. A
sorozat tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a szövegértési súlypont mellett
további kompetenciák fejlesztésére is mód nyíljon, különös tekintettel az
ismeret- és tapasztalatszerzés forrásaira, a szociális és érzelmi
intelligenciára, a szövegalkotásra és a kommunikációra. A két szakközép- és egy
szakiskolás csoportban lezajlott, élményben és tapasztalatokban gazdag
sorozatról kíván tájékoztatni az előadás.
15.30 – 15.45
3.9 Gombos Péter: A tehetséges olvasók és az irodalom
Előadásomban
egy olyan csoport irodalomhoz való viszonyát vizsgálom, mutatom be, amelyet
egyre többen, egyre pontosabban próbálnak leírni: a tehetséges olvasókról vagy
jó olvasókról van szó.
Mindenekelőtt
a meglévő szakirodalmi források alapján adok meghatározás(oka)t,
jellemzést a tehetséges olvasókról, majd arra a kérdésre is megpróbálok
válaszolni, hogy mennyiben más az ő viszonyuk az irodalomhoz, mint
társaiké. Mivel ezzel kapcsolatos kutatás hazánkban nem ismert, elsősorban
a 2012-2013-ban, középiskolások körében végzett felmérésünk eredményeire
hagyatkozom. A téma érdekessége, hogy bár manapság nagyobb figyelmet kap e
csoport, eddig nem elsősorban ilyen szempontból vizsgálták őket.
15.45 – 16.00
vita
4. Pedagógus-
és könyvtárosképzés szekció
Levezető
elnök: Dr. Maticsák Sándor (Debreceni Egyetem)
13.30 – 13.45
4.1 Dani Erzsébet – Király
Magdolna (DE, Könyvtárinformatika Tanszék)
Elektronikus irodalom és olvasás
A irodalom digitalizálásának
előretörésétől oktatóként és könyvtárosként azt remélhetjük, hogy az
elektronikus szövegen alapuló Neumann-galaxis új eszközei segítik a fiatalok
olvasási kedvének megerősödését. A nagy európai és magyar irodalmi adatbázisok
ingyenesen elérhető e-könyvei egyre bővülő formátum-kínálatot
nyújtanak minden korosztály számára. A digitális bennszülött is megtalálja az
éppen aktuális eszközének megfelelő letöltési lehetőséget. Melyek
ezek az eszközök? A kérdés az, hogy az elérhetőség szélesedésével
egyidejűleg nő-e az olvasási kedv, vagy csak arról beszélhetünk, hogy
napjaink technogenezise azt eredményezi: fiataljaink e-könyv-hörcsögökké válnak, és a letöltést általában nem
követi olvasás? Hogyan befolyásolja a megértést az elektronikus olvasás?
Egyáltalán létezik különbség e-olvasás és hagyományos olvasás között, avagy
hogy állunk a hiperfigyelem kérdésével?
13.45 – 14.00
4.2 Gordon Győri János*A zenei tehetség kibontakoztatása – az önmenedzselés
képességének fejlesztése (*ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai
Központ,*Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola)
Az
1990-es években kidolgozott tehetségfejlesztő pedagógusi szakképzés
tantervének része a tanulók önmenedzselésre való felkészítése (Balogh, 2011). A
zenei tehetségfejlesztés hazai szakemberei azonban adósak azzal, hogy az
érintett pedagógusokat megfelelő gyakorlati leírásokkal lássák el e téren.
Előadásunkban bemutatjuk, hogy a zenei önmenedzselés terén milyen
tanácsokkal látják el a Carnegie Hall szakértői a zenében tehetséges
fiatalokat. Kitérünk rá, hogy ezek mennyiben társadalom- és kultúraspecifikusak,
illetve menyiben átemelhetők a mai magyar zeneitehetség-nevelés
gyakorlatába.
14.00 – 14.15
4.3 Polyák Zsuzsanna (LFZE
Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézete Könyvtár) Közös zenélés és munkaerőpiaci kompetenciák
Előadásom
célja, hogy a kóruséneklést központba állítva felvázoljam, a zenei nevelés és a
közös éneklés által igazoltan fejleszthető képességek, személyiségjegyek
miként illeszkednek napjaink munkaerőpiaci
igényeihez, s hogyan járulhatnak hozzá a versenyképes munkaerő képzéséhez.
Ezáltal rávilágítani, hogy a kórusmunka az egész társadalom és gazdaság
sikerességének egyik elősegítője lehetne, ha sikerülne minél
szélesebb rétegeket megnyernünk hozzá. A megállapítások egy része alkalmazható
más típusú zenei csoportokra (zenekarok, könnyűzenei együttesek), sőt
nem zenei tevékenységet folytató alkotóközösségekre is.
14.15 – 14.30
4.4 Lupkovicsné dr.
Major Edit:
Zenei könyvtári ismeretek elsajátítása informatikus könyvtáros BA alapszakon a
Debreceni Református Hittudományi Egyetemen
Az
informatikus könyvtáros szakos hallgatók az első félévben a dokumentumok
történetét, sajátosságait, könyvtári helyüket ismerik meg. Itt találkoznak a
zenei könyvtári dokumentumok jellemzőivel. Második félévben a
gyűjtemények szervezésével, működésével foglalkoznak. Harmadik
félévben a kották, hangfelvételek formai feltárását sajátítják el. Minden
félévben foglalkoznak néhány órán a zenei könyvtári ismeretekkel. Hatodik
félévben felvehetnek egy „Zenei könyvtári ismeretek” féléves kurzust. A Kodály
Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Méliusz
Juhász Péter Könyvtárban szervezett gyakorlatokon sajátítják el a
gyűjtemények kezelését gyakorlott zenei könyvtárosok irányítása mellett.
14.30 – 14.45
4.5
Barátné Hajdú Ágnes - Boda Gáborné Köntös Nelli Tehetséggondozás
az egyetemi könyvtárosképzésben
Az ELTE Könyvtár- és Információtudományi Intézete hagyományosan
nagy hangsúlyt fektet a kiemelkedő
képességű hallgatók segítésére, a hallgatók tudományos munkára való
motiválására, az elmélyült ismeretfeldolgozásra képes és elkötelezett hallgatók
pályán való elindítására. A kutatási műhelyekben zajló közvetlen interaktivitást igénylő,
gyakorta tutoriális jellegű tudományos képzés
mellett is figyelemmel követjük hallgatóink érdeklődési területeit,
kiemelten támogatjuk a hallgatók részvételét a Fülöp Géza Könyvtártudományi Tudományos Diákkörben, ezzel is biztosítva részvételüket az Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. A kutatás
iránt érdeklődök a diákkör keretein belül
további ösztönzést és segítséget kapnak elképzeléseik megvalósításához.
Előadásunkban
kitérünk arra a törekvésünkre, hogy induló könyvtárostanár
képzésünkben olyan
elméleti és gyakorlati ismereteket, módszereket is tanítsunk, amelyek
továbbfejleszthetőek a könyvtári és a tanórán kívüli olvasóvá nevelésben,
tehetséggondozásban, és felhasználóképzésben.
14.45 – 15.00
4.6
Gurka-Balla Ilona (Kolozsvári
Babes-Bolyai Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár) Biblioterápia az iskolában és a könyvtárban – új trend a
kolozsvári könyvtárosképzésben
Az
olvasás jelentősége a mai diákság és a felnőtt olvasók életében.
Néhány kolozsvári iskolában végzett felmérés értékelése alapján az adott
szituációra sarkított esettanulmányra építve konkrét biblioterápiás
gyakorlatok kidolgozása hagyományos és digitális eszközökkel, sőt alkalmazásuk
is kísérleti jelleggel az adott iskolákban. A biblioterápa
a legáltalánosabb definició szerint „a személyes problémák megoldásának
segítése irányított olvasással.”
Összefoglaló értelemben a gyógyítás, a rehabilitáció, a megelőzés
és a fejlesztés egyaránt a célok között szerepel. A kísérlet visszacsatolása újabb felméréssel
történik az adott iskolákban. Így kapcsolódik a könyvtárosképzésben
az elmélet és a gyakorlat az olvasásfejlesztésben és a szociális munkában is.
15.00 – 15.15
4.7 Oláh Anna (Bp. Ferencvárosi
Önkormányzat) Cigány gyerekek a betűk országának útvesztőiben
A roma gyerekek nyelvhasználatához az úgynevezett korlátozott
kód a jellemző. Ez olyan beszéd, ahol a szavakhoz sok ki nem mondott, a
család és a közösség tagjai számára mégis egyezményes, nyilvánvaló tartalom
tapad.
A korlátozott kód inkább a tapasztalatok,
közösségi szabályok, érzelmekkel színezett átadására alkalmas, mint az elvont
gondolatokéra, fogalmakéra. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az egyik kód
jobb a másiknál. Nem! Minden kód a maga nemében jó, csak eltérőek
egymástól. Az iskola a kidolgozott kódot alkalmazza, ezzel tovább nehezítve az
iskolába kerülő roma gyerek egyébként sem könnyű helyzetét.
15.15 – 15.30
4.8 Dr. Móré Mariann (DE
Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar) Képzési kihívások a gyógypedagógia
területén
A
gyógypedagógus képzés klasszikus képző intézménye a Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Főiskola 2000-ig egyedüliként folytatott képzést
gyógypedagógia területen, ezt követően a képzés fokozatosan került regionális
színterekre. Jelenleg a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Karán
tanulásban akadályozottak-, és logopédiai szakirányon, a Szegedi Tudományegyetem Juhász
Gyula Pedagógiai Főiskolai Karán értelmileg akadályozottak pedagógiája-,
és tanulásban akadályozottak pedagógiája és logopédia szakirányon, a
Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai-Csere János
Pedagógiai Főiskolai Karán tanulásban akadályozottak pedagógiája
szakirányon folyik képzés. A gyógypedagógus szakma munkaerőpiaci
igénye komoly kihívást jelent a képző intézmények számára: Dunántúlon az
általános iskolákban főállású gyógypedagógus 2 484 fő,
utánpótlásukat 2 felsőfokú képzőhelyen (Győr, Kaposvár)
biztosítják. Közép-Magyarországon 2 239 fő gyógypedagógus dolgozik,
itt található az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara. Észak-Alföldön és
Észak-Magyarországon 2 757 főállású gyógypedagógus dolgozik, szakmai
utánpótlásuk regionálisan nem biztosított.
Az előadás
arra keresi a választ, milyen szakmai feltételek megléte szükséges ahhoz, hogy
az észak-alföldi régióban lehetővé váljon a gyógypedagógus képzés.
15.30 – 15.45
4.9 Felvégi Emese & Kathryn I. Matthew
(University of Houston): Kulturális tőke, technológiai tőke,
tehetséggondozás a Neumann- és internet-galaxisban
Előadásunk
a 2009-es PISA-mérés (Programme
for International Student Assessment) Elektronikus Olvasásmérése eredményeinek
szociológiai szempontú másodelemzése. Az információs társdalom és
Neumann-galaxis korában a bourdieu-i kulturális és
technológiai tőke olvasásértéssel kapcsolatos viszonyát vizsgáltuk. A
tanulói szintű modellek azt mutatják, hogy az elektronikus környezetben
zajló olvasást továbbra is a hagyományos kultúrához kapcsolódó tárgyak,
tulajdonok, élmények erősítik leginkább. Bár nemzetközi szinten lassan kiszorulni
látszik a hagyományos papíralapú könyv-olvasó kapcsolat, átalakul az olvasás
mikéntje a médium változásával párhuzamosan (képernyő, e-könyvek,
multimédia-, multimodális tartalom), épp az új médium
az, ami új lehetőséget kínál mind a felzárkóztatásra, mind a tehetséggondozásra.
15.45 – 16.00
vita
16.00 – 16.15 kávészünet
16.15 – 16.45 Záró plenáris
A szekcióvezetők beszámolója 5-5
percben, majd a levezető elnök, Nagy Attila zárszava.
16.45 – 17.10
"A
százhangú orgona" - A Debreceni Zenede= Kodály Zoltán Zeneművészeti
SZKI és Zeneiskola-AMI népzenei műsora.
Közreműködik a Szeredás népzenei együttes, művészeti vezető
Kálmán Péter "Cucás", a műsort
összeállította és a növendékek tanára: Sáriné Szebenyi Judit.
A „TEHETSÉG – ZENE – OLVASÁS”
című 2015. ápr. 11-én Debrecenben szervezendő konferencia teljes
programja, az előadások rövid összefoglalójával együtt már olvasható a
Magyar Olvasástársaság honlapján (www.hunra.hu)