Látható hangok
Interjú
dr. Antal-Lundström Ilona zenepedagógia professzorral
A „Látható hangok” elnevezésű pedagógiai
programról tartott előadást dr. Antal-Lundström
Ilona a Tiszáninnei Református Egyházkerület
oktatásban-nevelésben érintett szakembereinek Mályiban. A zenepedagógia
professzor két évtizedes svédországi kutatása során alkotta meg a módszert,
amely a gyermek zenei elemekhez kötődő tevékenységére épül. Dr. Antal-Lundström Ilona a tirek.hu-nak
adott interjújában elmondta, az egyházi iskolák részéről egyre nagyobb az
érdeklődés a sajátos program iránt.
- Hogyan válhatnak a hangok láthatóvá?
- A beszéd olyan komplex jelenség, amit önmagában
javítani nagyon nehéz. Ha a beszéd hangi elemeit
szétszedjük, akkor ugyanezeket az elemeket megtaláljuk a zenében is. Tehát mi a
hangtulajdonságokkal dolgozunk, azokat próbáljuk meg láthatóvá tenni úgy, hogy
lerajzoljuk a tulajdonságok alapján grafikus és ikonikus jelekkel. Ezután a
gyerekekben kiépül az a fajta gondolkodás, hogy a
hangokból lehetnek jelek, és hogy a jeleknek lehet hangi tartalmuk is. Például,
ha egy béka brekeg, vagy a cica nyávog, valamilyen kézjellel tudják mutatni a
gyerekek. Aztán ezeket le tudják rajzolni, és automatikusan kapcsolni
egymáshoz. Az intenzív és sokoldalú gyakorlás a hangok tulajdonságainak
elemzésével, a ritmus és a hang-jel kapcsolat tudatos kiépítésével hozzájárul
az írási-olvasási érettséghez.
-
Milyen
kidolgozott módszertani feladatokat alkalmaznak?
- A dramatizálás és párbeszédes játékok, helyzetimprovizációk, hangutánzó játékok a nyelvi kifejezés
finomításában segítenek. A tánccal, mozgással kifejezhető zenei
szemelvények aktivizálják a gyermek testének egészét, érzelmi reakciókat és
együttműködést serkentenek a csoportban. Az óvodai programhoz egyebek
mellett hozzátartozik mind a nyelvi, mind pedig a zenei fejlesztés, és a
kettő itt szerencsésen találkozik. Ennek eredménye, hogy a pedagógusok
gazdagítani tudják a jelenlegi repertoárt, de főleg a fejlesztési
programba tudják bekapcsolni a hang-jel kapcsolat kiépítését. Így a program
szervesen épül be az óvodai munkába, de akár a romák oktatása során is hasznos
lehet.
-
Milyen
korban kell elkezdeni ezeket a foglalkozásokat?
- Itt most a hároméves gyerekekről beszélünk,
akiknek nagyon érzékeny a hallási készülékük. Az agyukban már minden készen áll
arra, hogy fejlesszék hallásukat. Az érzékszerveik működésének nívójától
függ az is, hogy mit fognak fel a világból. Ha a hallásuk élesedik, akkor
sokkal többet hallanak és értenek meg a világból, mintha ezt nem tesszük. Ez az
egyik alapelv. A másik pedig, hogy amennyiben a hangból jelet tudnak
később varázsolni, látható formát, akkor megértik, hogy az írás-olvasás
alapjai is nagyon egyszerűek, és nem lesz olyan ijesztő számukra,
amikor iskolába kerülnek, könnyebben veszik az akadályokat.
-
Van-e
felső korhatár?
- A kutatások azt bizonyítják, hogy hét éves kor után
kezd megszilárdulni az a kocsonyás anyag az agyunkban, ami még lehetővé
teszi, hogy fejlesszük a hallást. Eddig van lehetőségünk egy valóban
hatékony fejlesztésre. Tizenegy éves korra ez a terület kezd megkövülni, ezután
már csak nehezebben, és kis lépésekben tudunk haladni.
-
Vannak-e
tapasztalatok arra nézve, hogy azok a gyerekek, akik részt vettek a programban
milyen fejlődésen mentek át?
- Ez a program főleg a kommunikációra koncentrál,
ezt helyezzük középpontba. Például azok a svédországi gyerekek, akik ezzel a
programmal kezdtek az óvodás korban, a következő osztályokban óriási
különbséget mutattak a programot el nem végzettekhez képest. Nemcsak a
kommunikáció terén, hanem az általános tanulási képesség terén is. Az
együttműködési képességük, a megértési készségük is sokkal jobb volt.
Budapesten is vannak ilyen tapasztalataink, hiszen van olyan hely, ahol már
hetedik éve ezzel a módszerrel indítják az első osztályos gyerekeket
iskolába. Ott bebizonyosodott, hogy a zenei, és az általános írás-olvasás
képesség is rengeteget javult. Ami nagyon érdekes, hogy a program hatékonysága
a nehéz sorsú gyerekeknél látványosabb. Ennek oka, hogy ezek a gyerekek
semmiféle kapaszkodót nem találtak korábban. Itt ebben a programban viszont
olyan segítséget kapnak, ami számukra is lehetővé teszi, hogy megértsék az
írás-olvasás alapjait.
-
Jobban
élvezik a gyerekek ezt a módszert, mint a kötöttebb formájú oktatást?
- Igen. Itt tulajdonképpen olyan elemekkel dolgozunk
végig, ami hozzájuk közel áll: az állatok hangja, a természet hangja, és az
ezekre hasonlító zenékkel, amik számukra játékos együttlétet jelentenek. Ott
van a másik oldal is, hogy amikor már nagyobbak lesznek, akkor mindezeket képi
formában is láthatják, és jobban megértik a hangok erejét. Ami még nagyon
fontos, hogy nagyon sok olyan dalszöveg is használható, ami új, és másképpen ad
teret a gyerekeknek élményeik kifejezésére, gondolataik megfogalmazására, mint
ami a jelenlegi óvodai anyagban megtalálható.
-
Mennyire
elismert a program Magyarországon?
- A program 2006-ban jelent meg hazánkban, amit azóta egyre nagyobb érdeklődés övez. Főleg ha arra
gondolok, hogy milyen nagy létszámban jelennek meg olyan gyerekek, akiknek a
családi helyzete és a szociális-kulturális helyzete nem ad lehetőséget egy
otthoni fejlesztésre. Most hogy hamarosan az óvoda három éves kortól
kötelezővé válik, ha be tudnánk emelni az óvodai programba, annak tartalmi
kiegészítéséhez, akkor nagyon sokat tudnánk segíteni a hátrányos helyzetű
gyerekeknek. Ma egyébként Magyarországon több mint ezer helyen használják.
Örülök, hogy Borsodban is egyre több helyen is elindult az érdeklődés,
hiszen ebben a térségben van az egyik legnagyobb szükség erre az anyagra.
-
Van-e
kapacitása a tanároknak a továbbképzésekre?
- A tanárok nagyon érdeklődőek, főleg
hogy az óvodapedagógusok fejélesztő technikája és tudatossága magas
szinten van. Európai viszonylatban az egyik legmagasabb szinten állunk. Ha a
tanárok megkapják a lehetőséget, hogy megismerjék a programot, akkor egy
olyan energiával indulhatnak neki a fejlesztésnek, ami után jelentős és
látványos eredményt érhetnek el.
- Egyházi iskolák is érdeklődnek?
- Nagyon sok olyan intézmény van, amelyek
érdeklődnek a pedagógiai program bevezetése iránt, az egyházi iskolák az
elsők között vannak. Több helyen hajlandóságot látok, és őszintén
remélem, hogy az előadás után a református egyházon belül is lesz
lehetőség arra, hogy bevezessük ezt a programot. A gyerek fejlődése
azt követeli meg, hogy a legújabb és leghatékonyabb módszereket használjuk,
hiszen a helyzet elég komoly. Ezt az emberek közelében élő egyházak sokkal
jobban érzik, mint a politikusok.
-
Mi
lehet a program jövője?
- Én úgy érzem, ha a most elinduló hároméves óvodai
rendszerrel el tudjuk indítani a programot, például lefednénk egy kritikus
régiónak a területét, akkor egy indítékot adhatnánk a többi régiónak is, ahol
hasonló problémákkal küszködnek. Előbb bizonyítanunk kell, és nagyon
szeretném, ha ezt itt Borsod megyében tehetnénk. Én innen származom, ide jártam
iskolába, és itt is tanultam. Tudom, hogy mi a konkrét helyzet, ezért örülnék,
ha itt verne először gyökeret ez a program. Részben a gyakorlati
oktatásban, részben pedig a pedagógiai képzésben.
A Látható hangok elnevezésű pedagógiai programról
további információ találnak a www.lathatohangok.hu
oldalon!
Kojsza Péter
2012. április 12.