Pápai Bartók Béla AMI

PÁPA, Korona utca 27.

Telefon: 89/313 – 116

Igazgató: 89/510-345

www.bartokzi-papa.hu

e-mail: bartokzeneiskolapapa@gmail.com

_________________________________________________________________________________________________________________

ZENEI KÉPESSÉGFELMÉRÉS A PÁPAI OVIKBAN

A Pápai Bartók Béla Alapfokú Művészeti iskolának régóta dédelgetett álma volt, hogy a városban működő 11 óvodába járó nagycsoportos gyerekek zenei képességeiről átfogó képet kaphasson. Az ügy fontosságát az egész nevelőtestület magáénak érezte, így közös motivációval, nagy lendülettel kezdtük el kidolgozni a ránk váró feladatot. Ennek a képességfelmérésnek az is aktualitást adott, hogy időközben Zeneiskolánk Regisztrált Tehetségpont lett és a regisztráció során, illetve az erre való készüléskor nagyon sok hasonló jellegű kérdés felvetődött. Az iskola küldetéstudata a hétköznapi alkalmazáson túl konkrétabb megfogalmazást kapott, valamint saját növendékeinkhez való viszonyulásunk mind a múlt mind a jövő tekintetében új megvilágításban kihívásként, megoldandó feladatként került elénk.

Miután a képességfelmérésről, képességfejlesztésről, tehetséggondozásról szóló hatalmas szakirodalmat áttekintettük és ezt az óriási információhalmazt megpróbáltuk a magunk lehetőségeire ráhúzni, a saját szemléletünk is alakult. Több közös összejövetel után megegyeztünk abban, hogy kezdeti lépésként „rendhagyó módon” elvetjük a szakirodalom által lefektetett módszereket és egy sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, a szülők által jobban érthető módon fogunk hozzá a zenei képességfelméréshez az óvodások körében még akkor is, ha ez a módszer esetlegesen nem biztosít annyi többletinformációt, mint ahogyan a mérést szakértő módon el lehetne végezni. Tettük mindezt annak érdekében, hogy ne csak a város óvodásainak felmérését végezzük el, hanem mindjárt ebben az első körben megszólíthassuk, lehetőség szerint jó személyes kapcsolatot alakítsunk ki az óvónőkkel és a szülőkkel. Az Ő háttérmunkájuk nélkül - úgy éreztük – lehet, hogy sokkal alaposabb kutatást tudtunk volna végezni, de az igazi cél, miszerint felmérésünk ne csak egy alkalomra szorítkozzon, hanem közép- vagy hosszútávon is egy gyümölcsöző kapcsolathoz vezethessen, nem valósítható meg. Az óvodákban nagyon sok a saját fejlesztési lehetőség, foglalkozás, beépített programelem, lekötött időpont. Azt szerettük volna, hogy a mi felmérésünk haszna egyértelműen kitűnjön a benne résztvevők

számára is. Az idei évben már tudjuk, hogy ez a gondolkodás helytálló volt, mert 2015 áprilisában újra el tudjuk végezni képességfelméréseinket, ami már összehasonlítható lesz a tavalyival, így bizonyos következtetések már levonhatóvá, összesíthetővé, kimutathatóvá válnak. Legelőször megkerestük a Pápai Óvodák vezetőjét, aki örömmel és nagyon segítőkészen segítette nem csak elméleti módon a munkánkat, hanem a nem egyszerű szervezésben tevékenyen is részt vett.

A gyerekekkel való közvetlen munka behatárolt idejű, hiszen koncentrációt igényel és tudjuk, hogy ebben a korosztályban ez – egyéntől függően és a saját tapasztalataink szerint – nem lehet több 15-20 percnél. Kis csoportokra kértük bontani a gyerekeket, maximum 8 főre, így két pedagógusunk mérőlapon tudta követni és értékelni név szerint a gyerekeket, egy pedig a foglalkozást vezette. A következő adottságokat, képességeket mértük fel, amikhez minden helyszínen az alábbi feladatokat rendeltük: egy közös, az óvodások által megtanult ének eléneklése saját óvó nénijükkel, melyet stressz oldásnak is szántunk, valamint ehhez tudtuk kötni a mi 3 pedagógusunk bemutatkozását is. Ezután következett a gyerekek név szerinti bemutatkozása, majd az önbizalmukat mutathatták meg úgy, hogy aki szeretett volna, az egyénileg is énekelhetett, amit akart. Ezután a metrumérzéket az egész csoport bevonásával vizsgáltuk, az „Aki nem lép egyszerre” c. dalocskára, ahol azt vizsgáltuk, hogy mérőütésre kinek, hogyan sikerül az egyenletes járás. A hallás, hangmagasság felismerés, dallam visszaéneklés egyéni formában történt, előéneklés után. Ezeknél a dallamocskáknál maximum 3 különböző hangmagasságot használtunk (mi,szó,lá) a „Nyílik a tulipán”, „Menjünk ki a rétre”, és a „Dobjuk a labdát” dallamaira. Még mindig az akusztikus képességeknél a dinamika felismerését vizsgáltuk „óriás – törpe játékkal” a moderátor éneklése alatt, aki a „Sándor napján-t” énekelte különböző hangerővel. A ritmusérzéket, ritmus visszatapsolással ismét egyénileg kértük, itt csak a tá-t, és ti-ti-t „dobtunk” a gyerekeknek, akik örömmel „dobták” azt vissza. (Persze aki már csinált hasonlót, az tudja, hogy a gyerekeknek ez nem is olyan egyszerű feladat!) A fizikai alkalmasságot, manuális készséget, mozgáskészséget közösen végezte a kontrollcsoport, a két értékelő pedig a három feladat alatt kényelmesen meg tudta figyelni a gyerekeket az egyéni, név szerinti értékeléshez. Itt leszűrendő volt az alkarforgás (pronáció és szupináció) „palacsintasütéssel”, az egymástól független ujjmozgás „csipegetéssel”, a laza csukló és kézfejmozgás aktív karmozgás közben „meszeléssel”.

A gyerekekkel való konkrét feladatok a fentiekből tevődtek össze. Ezek után az értékelők még a mérőlapra rávezették az együttműködési képességet, amely a közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készségekből egyénenként leszűrhető volt. Ugyanígy a feladatvégzésből az önfegyelem is minősítésre került. Végül a gyerekek zenei érdeklődéséről – ami a zeneiskola szempontjából nem mellékes – megkérdeztük az óvó néniket, hiszen ők ismerik ezt az információt leginkább, valamint ők ismerik a családi hátteret is. Magát a minősítést mindössze három fokozattal jeleztük, a „Tudja”, „Bizonytalan”, Nem tudja” értékeléssel. Ennek ellenére a jó képességű gyerekek egyértelműen kiemelkedtek, nagyon sok gyereknél pedig tudtunk segíteni abban, hogy melyek a leginkább fejlesztésre szoruló területeik a zenei képességek terén. A mérőlapok kiértékelése után az óvodákon keresztül különböző időpontokat adtunk meg a gyerekek szülei számára, melyek alatt aki igényelte, személyesen is konzultálhatott az értékelővel, illetve telefonszámot is adtunk, hogy aki elfoglalt, de érdekli a gyermekéről készült értékelés, az ezúton is tájékozódhasson.

Úgy gondoljuk, hogy a minősítésnek ez a formája nem volt negatív megkülönböztetése a gyerekeknek, sokkal inkább az előremutató, a fejlesztést szolgálta. E cikk írója is részt vett a zenei képesség felmérésben az óvodákban, aminek a végső tanulsága az, hogy bár a zeneiskolába 6 éves kor alatt nem vehetünk fel növendéket, mégis pedagógusként óriási a felelősségünk az ennél fiatalabb generáció fejlődésének segítése. Köszönöm a felmérés-sorozat alatt kapott rengeteg támogatást, az óvodák segítségét, a szülők együttműködését és nem utolsó sorban kollégáim munkáját!

Pápa, 2015. április 10.

Hetyei József

igazgató

Pápai Bartók Béla

Alapfokú Művészeti Iskola

Regisztrált Tehetségpont