GRATULÁLUNK
KOLLÉGÁINKNAK
Állami kitüntetésT VAGY
szakmai díjaT KAPTAK NEMZETI ÜNNEPÜNK ALKALMÁBÓL
2015. AUGUSZTUS 19-én és 20-án
A legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István-rendet idén Polgár Judit sakkozó és Eötvös Péter zeneszerző vehette át. A Szent István-rend olyan személyiségeknek adományozható, akiknek kiemelkedő életműve és nemzetközi elismertsége Magyarország hírnevét szolgálja világszerte.
Eötvös
Pétert köszönti a budavári Sándor Palotában a Magyar Szent István-rend
átvételekor
dr. Kövér László, dr. Orbán Viktor és dr. Áder János (Fotó: MTI / Bruzák Noémi)
Negyvenéves munkásságomat honorálja a Magyar Szent István-rend, azt, hogy nemzetközi sikereim a magyar zenekultúra hírét vitték szerte a világba – mondta Eötvös Péter zeneszerző, karmester, aki pályája elismeréseként vehette át a legmagasabb állami kitüntetést az augusztus 20-i nemzeti ünnepen Áder János köztársasági elnöktől.
Az elismerés meglepetésként érte a zeneszerzőt, mert úgy érezte, hogy a művészek közül nem ő a legismertebb Magyarországon. “Ugyanakkor nemzetközileg valóban a legmagasabb szintű zenei produkciókban veszek részt karmesterként és zeneszerzőként is. Ezért örülök annak, hogy a kitüntetés elismeri az életművet” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy viszonylag szűk, szakmai körben ismert, a kortárs zene nem tartozik a populáris műfajok közé. A Magyar Szent István-rend lehetőséget ad arra, hogy szélesebb körben is felfigyeljenek a munkájára.
Hangsúlyozta, hogy alapítványa is kulturális híd szerepet tölt be. “Ahogy azt szeretnénk, hogy a világon mindenütt megismerjék a magyar zenekultúrát, ugyanúgy itthon is meg kell ismerjük a világ zenekultúráját, saját korunk zenei gondolkodását és hangzását. Ezt tekintem állandó feladatomnak” – hangoztatta Eötvös Péter.
Pályájára visszatekintve elmondta: első mérföldkőnek az 1960-as években a budapesti színházi- és filmvilágban végzett zeneszerzői munkáját érzi. Rengeteg filmzenét és színházi zenét írt, a Vígszínház zenei vezetője volt. A budapesti zenei élet része volt 1966-ig, amikor Németországban, Kölnben folytatta tanulmányait. Mint mondta, a ’60-as években alakult ki az a szoros kapcsolata a színházzal, amely operák írásához vezette.
Pályája fontos időszakaként beszélt az 1970-es, ’80-as évekről, a 20. század négy legnagyobb zeneszerzőjével, Karlheinz Stockhausennel, Pierre Boulezzel, Ligeti Györggyel és Kurtág Györggyel való személyes kapcsolatáról és munkájáról.
“Karmesterként a világ legjelentősebb együtteseivel, zenekaraival és rendezőivel dolgozom együtt és rendszeres vendége vagyok a nagy fesztiváloknak” – foglalta össze pályája utóbbi 30 évét. Többek között a berlini, a müncheni, a londoni és a bécsi filharmonikus zenekarokat dirigálta rendszeresen. A leghíresebb operaházakban (köztük a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben, a párizsi Chatelet-ben) és a világ legjelentősebb fesztiváljain vezényelt.
“Fordulópont volt életemben az első nagyoperám átütő nemzetközi sikere a ’90-es évek végén” – mondta a művész, akinek Csehov Három nővér című darabjából írt zeneművét a Lyoni Operában mutatták be, a mű több zenei díjat is kapott.
“Fontos dolognak tartom a fiatal karmesterek és zeneszerzők továbbképzését” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ezzel a céllal alapította 1991-ben a Nemzetközi Eötvös Intézetet, ahol személyesen is tanít és neves professzorokat hív meg.
Jelenlegi munkáiról elmondta: most fejezte be Halleluja című oratóriumát, amelyet Esterházy Péter szövegére írt. A művet a 2016-os Salzburgi Ünnepi Játékokon mutatják be a Bécsi Filharmonikusok és a Magyar Rádió kórusának közreműködésével. Az oratóriumot 2016 novemberében Bécsben és a Müpában is műsorra tűzik a zeneszerző vezényletével.
A művész az év mintegy felét tölti Magyarországon, olyankor többnyire komponál, felkészül munkáira, mostanában azonban egyre több az itthoni fellépése is.
Magyarországon legközelebb októberben a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon hallhatja a közönség da capo című kamaradarabját a Budapest Music Centerben (BMC), a szólista Lukács Miklós cimbalomművész, a karmester Vajda Gergely lesz.
A Senza sangue (Vér nélkül) című kamaraoperája – amelynek világpremierje május 1-jén volt Kölnben – 2016 nyarán lesz látható az Armel Operafesztiválon.
Eötvös Péter elmondta: a Magyar Állami Operaház 2017 januárjában tűzi műsorra Gabriel García Márquez Szerelemről és más démonokról című regényéből a Glyndebourne-i Fesztiválnak 2007-ben írt operáját, amelyet 2008-ban Silviu Purcarete rendezett. Magyarországon is a világhírű román rendező állítja színpadra a darabot a zeneszerző vezényletével. Eötvös Péter Az aranysárkány (Der goldene Drache) című korábbi operáját szerdán mutatták be a Bregenzi Ünnepi Játékokon (Bregenzer Festspiele), a mű pénteken is látható lesz.
Arról szólva, hogy mi lehet sikerének a titka, Eötvös Péter az egyszerűséget és a közvetlenséget említette. Mint mondta, a zenekarokkal való munkáját és zeneszerzői tevékenységét is ez jellemzi, műveinek zenei nyelvezete megpróbál dialógusban maradni a közönséggel. Ennek a törekvésnek az a tapasztalat az alapja, amelyet fiatalkorában szerzett a színházban és filmes munkáival.
“Egy színházi előadásnak vagy egy filmnek közvetlenül meg kell szólítani a közönséget, az első másodperctől kezdve. Ez az alapállásom, minden téren – nemcsak az operákkal, a zenekari darabokkal is – ez a közvetlenség, ez a párbeszédre való törekvés” – mondta, hozzátéve, hogy közösséget tud teremteni karmesterként és zeneszerzőként is.
Az opera műfaja a nagy szerelme, de az utóbbi időben egyre több versenyművet ír. Mint mondta, ez annak köszönhető, hogy a zenei világ nagy szólistáival való kapcsolata szoros és kérik, hogy írjon nekik. Ez is a személyes kapcsolatok következménye, egyfajta dialógus – mondta Eötvös Péter.
(MTI)
●●●
Kimagasló
szakmai munkája elismeréseként Magyar Érdemrend Középkeresztje polgári
tagozat kitüntetésben részesült:
SEBESTYÉN ERNŐ Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, a müncheni
Zeneművészeti
Főiskola nyugalmazott tanszékvezető professzora világszínvonalú és
páratlanul gazdag koncertmesteri és kamaramuzsikusi pályája, valamint odaadó
pedagógiai munkája elismeréseként világszínvonalú és páratlanul gazdag
koncertmesteri és kamaramuzsikusi pályája, valamint odaadó pedagógiai munkája
elismeréseként. A kitüntetést
későbbi időpontban veszi át.
SOMFAI
LÁSZLÓ Széchenyi-díjas és Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, az
MTA
rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Zenetudományi Intézet és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor
emeritusa a kitüntetés átvételekor a Pesti Vigadóban. Háttérben Balog Zoltán,
az EMMI minisztere.
Kiemelkedő színvonalú munkája
elismeréseként Magyar Érdemrend Tisztikereszt
polgári tagozat kitüntetésben részesült:
ANTAL
MÁTYÁS, Liszt Ferenc-díjas karmester, a Nemzeti Énekkar karigazgatója,
BÉRESNÉ
SZÖLLŐS BEATRIX, cimbalomművész, zenetanár,
Férjével,
Béres János Kossuth-díjas furulyaművész-tanárral (netlog.com)
FARAGÓ
LAURA, énekművész, népdalénekes, zenepedagógus,
(www.boldogsag.net)
FRENREISZ
KÁROLY, előadóművész, zeneszerző,
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd |
|
KALOCSAI
ZSUZSA, Jászai Mari-díjas színművész, Érdemes Művész, a Budapesti
Operettszínház magánénekese,
Az
Osváth Júlia díj átvételekor az Operaházban (2009)
KOLLÁR
ÉVA, Liszt Ferenc-díjas karnagy, az MMA rendes tagja, a Liszt Ferenc
Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára.
(www.mma hu)
Magas színvonalú munkájáért Magyar
Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
ÁDÁM
KÁROLY, gordonkaművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának
nyugalmazott főiskolai tanára,
KERTÉSZ
ISTVÁN, hegedűművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Vonós
Tanszékének egyetemi tanára,
(www.lfze.hu)
NAGY
JÁNOS, orgonaművész, karnagy, a Szentesi Lajtha László Alapfokú Művészeti
Iskola címzetes igazgatója,
(nava.hu)
NEMES
LÁSZLÓ, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének
alapítója és tiszteletbeli elnöke, a Budafok-Tétény Budapest XXII. Kerületi
Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola alapítója és címzetes igazgatója.
Kimagasló tevékenysége elismeréseként
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
BÁCSI
MAGDOLNA, a Svéd Királyi Operaház és a milánói Scala nyugalmazott
brácsaművésze,
GERA
ATTILA, klarinétos, a Magyar Állami Népi Együttes tagja,
(www.hagyomanyokhaza.hu)
MOHÁCSI
LÁSZLÓ, a Rajkó Művészegyüttes prímása, a II. hegedű
(nava.hu)
szólamvezetője,
SALAMON
BEÁTA, a MÉTA magyar népzenei együttes zenekarvezetője, a
Váci
Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskola és
Zeneiskola tanára,
Színvonalas szakmai munkájáért Magyar
Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
BEKE
FARKAS NÁNDOR, a 100 Tagú Cigányzenekar Országos Kulturális és Közművelődési
Egyesület elnöke, menedzsere,
(www.100tagu.hu)
ÖKRÖS
KÁROLY, klarinétművész,
VAJNA
KATALIN, zenetanár, karnagy, a szolnoki Ádám Jenő Zeneiskola - Alapfokú
Művészeti Iskola igazgatóhelyettese.
Kiemelkedő tevékenysége
elismeréseként Magyar Bronz Érdemkereszt
polgári tagozat kitüntetésben részesült:
BODÓ
LEVENTE, a Honvéd Férfikar tagja és menedzsere,
(www.honvedart.hu)
BORDÁS
CECÍLIA, nótaénekes, a 100 Tagú Cigányzenekar háziasszonya,
(www.montazsmagazin.hu)
FARKAS
JENŐ, a 100 Tagú Cigányzenekar alapító tagja, a Gezerigó
Zene-Tánc Kulturális Egyesület zenekarának tagja,
IGAZ
LÁSZLÓ TIBOR, a Rajkó Oktatási és Művészeti Alapítvány kuratóriumi
alelnöke,
KÁLLAI
JÓZSEF, hegedűs, a Magyar Állami Népi Együttes zenekari tagja,
(www.hagyomanyokhaza.hu)
KUN
KATALIN, a tatai Kenderke Református Alapfokú
Művészeti Iskola igazgatója,
Ifj.
MAKA GYULA, a 100 Tagú Cigányzenekar alapító tagja, a Gezerigó
Zene-Tánc Kulturális Egyesület zenekarának tagja,
RADICS
TAMÁS, nagybőgős, a Magyar Állami Népi Együttes zenekari tagja.
Kiemelkedő népművészeti
alkotó- vagy előadóművészi teljesítménye elismerésére Népművészet
Ifjú Mestere díjban részesült:
DRAGONY
GÁBOR, citerás, a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola tanára,
SALAMON
SOMA, furulyás, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi hallgatója.
(Szöveg: EMMI Sajtó- és Kommunikációs Főosztály)