GYERMEKEK A GYERMEKEKÉRT – EGY BARTÓK ÉVFORDULÓRA

Bartók Béla halálának 70. évfordulójára országszerte koncerteket rendeztek, ezek sorában igazi különlegesség volt a Gyermekek a gyermekekért – egy Bartók évfordulóra című emlékhangverseny, amelyet a Liszt Ferenc Zeneakadémia Nagytermében tartottak 2015. szeptember 27-én. A zenetudomány, a zeneműkiadás, valamint magyarországi és szlovákiai zeneiskolák fogtak össze, hogy két órás összművészeti produkcióval hódoljanak a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője és zenetudósa előtt. A gyermek előadók a Gyermekeknek sorozat – amely a zenepedagógia egyik alapja, minden zenét tanuló növendék „jó ismerőse” - magyar és szlovák népzenei anyagából játszottak.

Az idei Bartók-évforduló azért különleges, mert most telik le az a 70 év, ameddig még szerzői jogdíj kötelezettség terheli a Bartók-életmű bemutatását és közreadását. Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. (EMB) 2016. tavaszától sorra jelenteti meg az Új Bartók-összkiadás köteteit, elsőként a Gyermekeknek négy füzetét. Az ötlet, hogy erre egy szlovák-magyar gyermekkoncert irányítsa rá a figyelmet, a kiadó igazgatójának, dr. Boronkay Antalnak jutott az eszébe. Csatlakozott hozzá a MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma, továbbá a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSZ). A közösen megrendezett hangverseny fellépőit előzetes megmérettetés során választották ki. A projektet a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

„A Gyermekeknek sorozatnak nemcsak zongorapedagógiai műként van kiemelkedő jelentősége – hangsúlyozza Vikárius László, a Bartók Archívum vezetője. – Fontos dokumentum ez abból a szempontból is, hogy nyomon követhető benne Bartók zenei stílusának a lehető legegyszerűbb formában történő kiérlelődése. Ebben a sorozatban adta közre először nagyobb számban a frissen fölfedezett, hitelesnek tekintett népzenei kincset, és ismertette meg a gyermekekkel. Társadalmi jelentősége az, hogy a paraszti társadalom népdalkincsét – méghozzá nemcsak a magyar, hanem a szlovák népzenei anyagot is – középpontba állította, és lehetővé tette, hogy a 20. századi zeneszerzés számára kimeríthetetlen forrássá válhasson. A sorozat eredeti I-II. füzete (magyar népdalok feldolgozásai) 1908–1909-ben készült el és jelent meg. A III–IV. füzet (szlovák népdalfeldolgozások) komponálásának ideje valószínűleg 1909 és 1911 közé esik, és 1911-ben jelent meg, Rozsnyai Károly kiadójánál.”

A kritikai kiadás azonban nemcsak az első kiadás négy füzetét jelenteti meg. Bartók 1940-től az Amerikai Egyesült Államokban élt, és a II. világháború idején el volt vágva az európai zenemű-kereskedelemtől. Új londoni székhelyű kiadója, a Boosey & Hawkes cég képviselőivel 1943-ban döntötték el, hogy javított kiadást jelentetnek meg a sorozatból. Rozsnyai Károly kiadója a szerződés szerint tulajdonjogot szerzett ugyan a kiadványra, de az átdolgozásnak köszönhetően az új kiadás is szerzői jogi bejegyzést kaphatott. „Bartók sok kis részletet tekintve javította, pontosította, korszerűsítette a darabokat, anélkül, hogy alapvetően átdolgozta volna azokat – magyarázza Vikárius László. - A két kiadás mégis olyan sok részletben különbözik, különösen, ha az első kiadás mellett az eredeti kéziratok sajátosságait is figyelembe vesszük, hogy a két kiadás két változatnak tekinthető. A ma itthon használt legjobb kiadás a későbbi változatot tartalmazza, a mű teljes megismeréséhez azonban nélkülözhetetlen mindkét változat kritikai közreadása, valamint néhány darab Bartók életében megjelent további változatainak bemutatása. A különbségeknek zenei, pedagógiai, zongoratechnikai érdekességük egyaránt van. A Gyermekeknek sorozatnak nemcsak zongorapedagógiai műként van kiemelkedő jelentősége. Fontos dokumentum ez abból a szempontból is, hogy nyomon követhető benne Bartók zenei stílusának a lehető legegyszerűbb formában történő kiérlelődése" - idézi a szervezők közleménye Vikárius Lászlót.”

A kritikai kiadás a négy füzet kétféle publikálását „tükörben” hozza, vagyis minden egyes oldalának mindkét változatát egymás mellé teszi a könnyebb összehasonlítás végett.

„A szép vastag vászonkötéses könyvet háromnyelvű (magyar, angol, német) előszó vezeti be – ismerteti a kiadás műhelytitkait Boronkay Antal, az EMB igazgatója –, ebben Vikárius László részletesen bemutatja a füzetek keletkezéstörténetét, a Bartók és mások által írt interpretációk, javítások, kritikai jegyzetek hátterét. A Bartók-összkiadás közzétételéhez szükséges kutatómunka befejeződött, a kiadást a német G. Henle Verlag kiadóval közösen tervezzük. A kötet – melynek makettjét már be tudjuk mutatni a szeptember 27-i koncerten – elsősorban könyvtárak, tudományos intézetek érdeklődésére tarthat számot itthon és külföldön egyaránt, amit hamarosan követnek a nagyközönség, elsősorban a zenét tanuló gyerekek számára érdekes kottakiadványok.”

Jóval több szép gesztusnál, hogy a Gyermekeknek darabjaiból összeállított válogatáskoncerten nemcsak magyar, hanem szlovák zeneiskolások is játszanak. Erre jó alapot adott a két ország zeneiskoláinak eddig is kitűnő kapcsolata. „Mind a magyar, mind a szlovák zeneiskolák szakmai szövetsége tagja az Európai Zeneiskolák Szövetségének, de a visegrádi országok zeneoktatói közösségei is számos ponton együttműködnek – hangsúlyozza Ember Csaba, az MZMSZ elnöke, a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskola igazgatója. – Évente legalább kétszer tapasztalatokat cserélünk a nemzeti zenei nevelés gyakorlati pedagógiai kérdéseiről, a minőségi oktatás fejlesztésének lehetőségeiről, és persze vannak közös programjaink. Ilyen módon nem kellett kétszer mondani a szlovák partnerszervezetnek, hogy válasszanak ki ott is olyan tehetséges gyerekeket, akik a Gyermekeknek sorozat szlovák népzenei anyagát híven be tudják mutatni.”

Ugyan Bartók szerint a verseny lovaknak való, a magyarországi gyerekeket mégis megmérettetés során választották ki, ennek lebonyolításában oroszlánrészt vállalt Budapest Terézvárosban a Tóth Aladár Zeneiskola. A versenyre 14 éves korig jelentkezhettek a növendékek.

„A Gyermekeknek darabjai a felnőtt repertoárhoz képest könnyebbek, de így is vannak közöttük összetettebb, magasabb rendű technikai felkészültséget igénylő darabok – foglalta össze tapasztalatait a zsűrizésben részt vett Eckhardt Gábor zongoraművész, a Tóth Aladár Zeneiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, a matinékoncert házigazdája. - 17 gyerek készült fel a szeptember 8-i válogatásra, beáldozva a nyári pihenését annak érdekében, hogy ezen a koncerten megmutathassa a tudását. Zongoratanári szemszögből nézve ezek nagyon jól tanítható, hálás darabok. Karakteresek, játékosak, mutatósak. Más kérdés, hogy ehhez a zenei nyelvhez hogyan viszonyulnak a mai gyerekek. A kotta nem képes visszaadni a népzenei előadásmód jellegzetességeit. Egyfajta váz csak. Az életre keltésükhöz szükséges szabadságot, a rugalmas ritmikát, a beszédszerűséget „anyanyelvi szinten” kellene a gyerekeknek érezniük. De sajnos alig van kapcsolatuk ezzel a zenei kultúrával. Nem énekelnek, a fejhallgató pótolja az aktív zenehallgatást, a városi kultúra hatása érvényesül az életformájukban. Hiába virágzik a táncház mozgalom, éli reneszánszát az autentikus népzene, az átlag-gyereknek a népdallal nincs kapcsolata. Technikailag gyakran ügyesebbek a mai zenét tanuló gyerekek, de nehezebben kerülnek közel a Gyermekeknek világához. Ez nem jelenti azt, hogy nem szeretik a Bartók műveket, csak azt, hogy kicsit mechanikusan játsszák őket. A tanárokon múlik, hogy mennyire tudják őket rávezetni a „szöveghű” előadásra, mennyire tudja őket megérinteni a darabok igazi szellemisége. Ez a koncert azért is nagyszerű ötlet, mert hű a bartóki gondolathoz, amely a népek barátságában, összefogásában látta az emberiség jövőjét. A gyakorlatban ezt épp a Kárpát-medencében lehetne sikerre vinni, és ezért mi – legalább a zenében – sokat tudunk tenni.”

A hangverseny előtt a Liszt Ferenc téren a békéscsabai Hétpróbás Néptánciskola tanulói táncolnak szlovák dallamokra, kapcsolódva a Gyermekeknek III-IV. kötetéhez, a műsor első részét pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (LFZE) Népzene tanszékének két hallgatója (Timár Sára – ének, Istvánfi Balázs-duda) nyitotta meg Dél Dunántúlról való magyar népi gyerekjátékdalokkal és táncdallamokkal. Ezt követően dr. Vigh Andrea, a LFZE rektora köszöntötte a jelenlévőket, majd dr. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megnyitotta az eseményt. Szavait az MTI tudósítója a következőképpen foglalta össze: A kormány célja, hogy a mindennapos éneklés, a közös éneklés örömöt jelentsen. Ma Magyarországon a Kórusszövetség 4250 éneklő közösséget tart számon, az oktatási intézményekben ezen felül 1762 kórust számlálnak. Ez összesen 6012 olyan közösség, ahol énekelnek, ahol szeretnek együtt énekelni. Mindenki, aki kórusban énekel, nagykövet, az éneklés nagykövete – hangsúlyozta köszöntőjében a miniszter. Balog Zoltán szerint "két dolgot ünneplünk ma, a Bartók Összkiadást, amely a mai magyar kortárs zenetudomány egyik legnagyobb vállalkozása, és ünnepeljük azokat, akik ezt az összkiadást megszólaltatják zenével, énekkel". Fontos igazság, hogy ha jól ismerjük a saját kultúránkat, akkor hamar megtaláljuk az utat mások kultúrájához. A zenénél semmi sem bizonyítja jobban, hogy Közép-Európában van közös életünk és van belőle fakadó közös kultúránk. Bartók Béla többek között ezt ismerte fel – hangsúlyozta a kultúráért is felelős tárca vezetője.

A jelenlévők örömmel fogadták Földes Imrének, a LFZE ny. professzorának személyes hangú gondolatait a zeneirodalom gyermekeknek írott nem túl gazdag irodalmáról éppen úgy, mint arról, hogy gyermekkorában miképpen ismerkedett meg Bartók Gyermekeknek írott művével és azt hogyan sikerült megszerettetnie első zongoratanárnőjével.

A közreműködök közül a Gyermekeknek c. sorozat I. és II. kötetéből a magyar, a III-IV. kötetekből pedig a szlovák zeneiskolások játszottak, míg Gömöri szlovák táncdallamok előadói a LFZE Népzene tanszékének hallgatói (Agod Alíz - ének, Erdélyi-Molnár Klára és zenekara) voltak. A koncert nyitó és záró szakaszában a 23 fővárosi tankerületi zeneiskola egyesített vonószenekara Magyar Margit vezényletével részleteket szólaltatott meg Bartók-Weiner: Gyermekeknek c. válogatásából és közreműködtek Bartók Béla: Cipósütés, Ne menj el, Legénycsúfoló c. kórusainak zenekari kíséretes megszólaltatásában is a Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkarának produkciójában, melyet Kabdebó Sándor vezényelt.

A matinékoncert házigazdája Eckhardt Gábor zongoraművész-tanár volt, a szervezés-szerkesztés munkájának oroszlánrészét pedig Magyar Margit, Bokor György és Ember Csaba igazgatók végezték.

A Zeneakadémia Nagytermét zsúfolásig megtöltő közönség hálásan fogadta mind a szólisták, mind az együttesek produkcióit, sőt Magyar Margit kérésére - búcsúzásként - a Kis kece lányom c. gyermekdal előadásában is közreműködtek a Weiner Leó által meghangszerelt bartóki harmóniák kísérete mellett.

…..

Bartók Béla: Gyermekeknek I-II. füzetéből elhangzott darabok:

Süss fel nap, Elvesztette, páromat, Cickom, cickom (Előadta: Fazekas Anita)

Kis kece lányom, Így kell járni… (Előadta: Merkel Emma)

Balkéz-tanulmány, Gyermektánc (Összegyűltek…) (Előadta: Bene Csongor Miklós)

Gyerekjáték (Ej görbénye) (Előadtza: Bodrpogi Viktória)

Ballada, A csanádi legények, Icike, picike (Előadta: Verriez Lilla)

Elmész rúzsám… Kanásztánc (Előadta: Jancsó Benedek)

Bordal (Előadta: Vida Kun Áron)

Bartók Béla: Gyermekeknek III-IV. füzetéből elhangzott darabok:

név nélkül – bez mena (Előadta: Rebecca Petrášová)

Változatok – Variácie (Előadta: Ema Somolányiová)

Körtánc – Rondó (Előadta: Villő Balogh)

II. Körtánc – Detská pieseň, Temetésre szól az ének - Smútočná (Előadta: Michal Šimon Hradskỳ)

név nélkül – bez mena (Előadta: Mathilda Filová)

Panasz, név nélkül, Gúnydal – Nárek, bez mena, Vỳsmech (Előadta: Timea Gertler)

név nélkül – bez mena (Előadta: Villő Varga)

név nélkül, Betyárnóta – bez mena, Druhá bet’árska (Előadta: Ryan Bradshaw)

Ballada – Balada (Előadta: David Fančovič)

Rapszódia – Rapsódia (Előadta: Nagy Szilárd)

Felkészítő tanárok:

Árendás Péter, Bánhegyi-Maros Dóra, Borsos Ágnes, Bozsó Viktória, Dezső Mariann, Dominkó Csilla, Elena Šimlovičová, Gabriela Vagačová, Hamar Gabriella, Héja Benedek, Jana Boudová, Kabdebó Sándor, Magyar Margit, Mária Samarjayová, Mgr. art. Mária Blesákovvá, Mgr. art. Erika Domsitzová, Mgr. art. Venceslava Ilievska, Mlínár Zsuzsa és Mlínár Péter, Pónya Ferencné, Ruszinkóné Czermann Cecília, Sáróyné Fekete Julianna, Szilvási Katalin, Valus Gábor, Véghelyi Krisztina.

Résztvevő iskolák:

Erkel Gyula Újpesti Zenei AMI (Budapest), Farkas Ferenc AMI (Dunakeszi), Ferencvárosi Ádám Jenő Zenei AMI (Budapest), Hétpróbás Néptánciskola (Békéscsaba), Járdányi Pál Zeneiskola (Budapest), Kispesti AMI (Budapest), Kroó György Zene- és Képzőművészeti Kőbányai AMI (Budapest), LFZE Népzenei Tanszék, Marczibányi téri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola (Budapest), Miskolci Egressy Béni – Erkel Ferenc AMI, Molnár Ferenc Zeneiskola (Budapest), Tatabányai Erkel Ferenc AMI, Tóth Aladár Zeneiskola AMI (Budapest), ZUŠ. Jána Albrechta (Bratislava), ZUŠ. Jozefa Kresánka (Bratislava), ZUŠ. L’udovita Rajtera (Bratislava), ZUŠ. Miloša Ruppeldta (Bratislava), ZUŠ. Štefana Németha – Šamorínskeho (Šamorín)

Mihalicz Csilla összeállítása nyomán