A “Doppler Projekt” – Egy nyolcéves kutatómunka története és eredményei

Fábián Tímea interjúja Claudi Arimany spanyol fuvolaművésszel

Claudi Arimany fuvolaművész a spanyolországi Barcelona közelében született. Hazájában a leghíresebb szólisták között tartják számon, aki jelentős nemzetközi elismerésnek is örvend. Szólistaként olyan zenei nagyságok társaságában lépett már pódiumra, mint J. P. Rampal, M. Nordmann, F. Ayo, N. Zabaleta, V., de Los Angeles, C. Orbelian, V. Pikaisen, R. Pidouxy, J. S. Ritter, J. Suk, A. Nicolet, J. Rolla, J. J. Kantorow.

E mellett pedig kiváló zenekarok és együttesek meghívottja is volt: az Angol Kamarazenekaré, New York-i Filharmonikusoké, a berlini Atheneum Filharmonikus Kvartetté, a budapesti Liszt Ferenc Kamarazenekaré, az Izraeli Filharmonikusoké, a Párizsi Kamaraegyüttesé, a Zágrábi Szólistáké, a müncheni Bach Zenekaré, a Moszkvai Kamarazenekaré, a Stuttgarti Kamaraegyüttesé, az Amadeus Kamarazenekaré, a Prágai Kamarazenekaré, a Berlini Kamarazenekaré, a Cseh Filharmonikusoké stb.

Claudi Arimany a világ minden táján a legnagyobb koncerttermekben lépett már fel, mint például: Carnegie Hall (New York), Salle Pleyel (Párizs), Suntory Hall (Tokio), és így tovább.

Állandó zsűri tagja a Párizsban megrendezésre kerülő Jean-Pierre Rampal Nemzetközi Fuvolaversenynek és sok más nemzetközi versenynek is. Maga Rampal is generációja egyik legkiválóbb fuvolistájának tartotta őt, akivel a világ számos táján adtak együtt koncertet. Arimany Rampaltól örökölte a zeneművészetben való jártasságot és előadásmódot, koncertjein pedig azon az emblematikus Wm. S. Haynes arany fuvolán játszik, ami még Rampalé volt.

Végezetül következzék egy idézet Jean –Pierre Rampal 1998-as keltezésű leveléből, amelyben Rampal a spanyol fuvolaművész zenei kvalitásait méltatja:

“Véleményem szerint Claudi Arimany generációjának egyik legkiemelkedőbb fuvolistája. Azok közé a virtuóz muzsikusok közé tartozik, akiknek technikája, hangi adottsága és sokszínű kifejezésmódja mind a muzikalitást és zenei érzékenységet szolgálja, amely nem mindenki számára adatik meg. Tehetsége lehetővé teszi azt is, hogy minden zenei műfajban otthonosan mozogjon, legyen az barokk, klasszikus, vagy épp modern. Ideális partner a kamarazenében is. Az a sok turné és felvétel, amelyeket együtt készítettünk, nagyon gyakran okozott örömöt  a számomra."

Sok sikert Claudi egy szép és hosszú karrierhez!”

Jean-Pierre Rampal

1998. augusztus 11.

Az interjú és annak előzményei

2010-ben egy érdekes telefonhívás érkezett Spanyolországból. Claudi Arimany volt a vonal túlsó végén, korunk egyik legkiemelkedőbb fuvolaművésze. Az interneten keresztül hallott az akkor még első alkalommal, Pécelen megrendezett Fuvolafesztiválunkról, amelynek műsorát a XIX. századi magyar zenei élet neves alakjaira, Doppler Ferencre és Károlyra építettük. Gratulált, és aziránt érdeklődött, hogy az egyik koncert alkalmával felhangzó, Doppler Ferenc által komponált, magyarul Rigi-i Ajándék címet viselő darab azonos-e a Souvenir du Rigi c. szerzeménnyel. Sajnálattal vette tudomásul, hogy igen. Akkoriban épp egy komoly gyűjtőmunkát végzett, és azon fáradozott, hogy minél több, még addig fel nem fedezett művüket összegyűjtse és lemezen kiadassa. Vállalkozása rögtön felkeltette az érdeklődésemet. Csodáltam az odaadását, fáradhatatlanságát, és őszintén bevallva egy kicsit „féltékennyé” is tett. Ez az érzet azonban nem személyes indíttatásból fakadt! Egyszerűen csak belegondoltam abba, hogy ez a nagyszerű ötlet bennünk, magyarokban eddig miért nem fogalmazódott meg, hiszen Dopplerék javarészt Magyarországon éltek és alkottak. Persze életművük egy részének a megjelentetésére írásos dokumentum, kotta, illetve CD formájában már eddig is voltak törekvések. A teljesség igénye nélkül: Ittzés Gergely, Csetényi Gyula, Dratsay Ákos és Berényi Bea, hogy csak a magyar előadókat említsem, külföldön pedig Jean-Pierre Rampal, Robert Aitken és a magyar származású Adorján András tettek a dolog érdekében a legtöbbet.

2011 tavaszán aztán Claudi Arimany újra érdeklődött nálam. Információt szeretett volna kapni pár, általa addig még fel nem lelt Doppler műről. Szerencsére tudtam neki segíteni, és itt szeretném megköszönni újra Gulyásné Somogyi Klárának, aki a budapesti Lisz Ferenc Zeneakadémia Központi illetve Kutatókönyvtárában találta meg számára a keresett művek egy részét. Arimany ettől a hírtől nagyon fellelkesült, és egy írásom után is érdeklődött, amely még 2010-ben jelent meg, az akkor még működő Fuvolaszó hasábjain. Ennek publikálásához egy 1900. évi, Vasárnapi Újságban szereplő tudósítás adta az ötletet, amelyben Doppler Károly halálának körülményeiről tudhatott meg többet az olvasó. Bár Arimany úr kutatásának menetét ez a cikk nagyban nem befolyásolta, elmondása szerint azonban mégis sok érdekes új információ birtokába jutott az írás által.

A fuvolaművész által fellelt zenei anyagok egy részének felvétele még 2007-ben elkezdődött, és a 2007 – 2011-ig tartó időszak alatt összesen három CD jelent meg az akkora már 10 részesre duzzadt sorozatból. További hét teljes lemez anyaga várt tehát kiadásra, azonban egy sajnálatra méltó esemény nagyban befolyásolta a program további sorsát. A kiadó időközben csődbe ment, így kérdésessé vált a folytatás.

A gyűjtemény - amely a sok tehetséges ember művészetének köszönhetően, és az Arimany által felkutatott ritkaságok révén értékes igazán -, szebb folytatást érdemelne. A kutatásról, az alkotás folyamatáról és a további tervekről kérdeztem egy interjú keretében az ötletgazdát, Claudi Arimany-t.

Fábián Tímea: Hogyan és mikor született meg az elgondolás, hogy felkutassa, és kiadassa a Doppler fivérek teljes életművét?

Claudi Arimany: Semmi sem volt előre megtervezett. Szerződést kaptam a francia „Shaphir” kiadótól egy CD felvétel elkészítésére és elhatároztam, hogy egy két fuvolára és zongorára írt művekből összeállított programot játszom majd lemezre. Néhány hónappal korábban a japán fuvolista, Shigenori Kudo is hívott, hogy készítsünk közös felvételt négy Mozart műből ahhoz a korábbi, XVIII. századi triókból összeállított lemezünkhöz hasonlóan, amelynek darabjai eredetileg két zongorára vagy négykezesre komponált szonátáknak az átiratai. Ez az anyag az Epson kiadó felkérésére készült, és szerintem egy nagyon szép CD.

Alan Branch, Claudi Arimany és Shigenori Kudo egy Barcelonai koncert alkalmával

Azt gondoltam tehát, hogy készítek egy monografikus programot. Így miután néhány más zeneszerző munkáját is áttanulmányoztam, elhatároztam, hogy végül a Doppler fivérek két fuvolára és zongorára írt műveit veszem fel Shingenori-val. Ez 2007-ben történt. Később javasoltam a kiadónak, hogy készítsünk még két CD-t az előbb említett zeneszerzők azon műveiből, amelyek fuvolára és zongorára íródtak. Végül is elfogadták a tervemet. Ez idő alatt találtam néhány ismeretlen művet is, és érdeklődésem e darabok iránt egyre nagyobb lett. Sajnos a lemezkiadó időközben csődbe ment. Ezután folytattam a kutatást, és sikerült további, eddig fel nem fedezett művekre bukkanom.

Végül is a 10 CD-ből álló sorozat több mint 60, addig még kiadatlan művet tartalmaz, beleértve a sok eredeti zenekari verziót is, amit általában zongorával szoktunk előadni. Az utolsó lemez anyaga Doppler operák alapján megírt átiratokat, feldolgozásokat, fantáziákat tartalmaz, melyeket sok más zeneszerző komponált és ajánlott Doppleréknek.

F. T.: Milyen módon sikerült feltérképezni a művek teljes és részletes jegyzékét, hiszen sok darabnak a puszta létezéséről sem tudott a szakma nagy része?

C. A.: Ez egy csodálatos munkafolyamat. Mikor az ember elmegy egy városba fellépni, általában napi két-három órát dolgozik. A maradék szabadidejében aztán többek között meglátogathatja a nemzeti és helyi zenei könyvtárakat, régi zenekiadókat, stb. Én pontosan ezt tettem Bécsben, Stuttgartban, Badenben, Cobourgban, Budapesten, Aradon, Prágában, Párizsban, hogy csak a nagy városokat említsem. Van egy régi tanítványom, aki nagyon gyakorlott a számítógép- és internetkezelés terén, és sokat segített nekem. A kutatási munkát tekintve az a legfontosabb, hogy biztosak legyünk a keresett mű létezésében. Lehet róla tudomásunk XIX. századi katalógusokból is (amennyiben ezekben megjelentették), viszont sokkal nehezebb a helyzetünk akkor, ha kéziratról van szó. Ebben az esetben az adott időszak koncert programjai is hasznosak lehetnek. Sajnos sok darab elveszett a háborúk során. Van néhány mű, melyeknek tudok a létezéséről, de idáig még nem sikerült fellelnem őket. Ezeket Németországban adták ki. Fel is kerestem a kiadót, de a darabok eltűntek. Meglátjuk, mit hoz a jövő! Optimista vagyok! Például a múlt hónapban kaptam meg Franz Doppler egy szextettjének kéziratát, amely fuvolára, vonós négyesre és nagybőgőre íródott. Ez egy Bevezető és Csárdás. Évek óta tudok a létezéséről, végül váratlanul került a birtokomba.

A kutatási anyag mellett a megjelenő CD lemezek ismertető füzetei is nagyon fontosak, mert igazi specialisták írják őket. Többek között: Denis Verroust, Rudolf Schier, Andriy Karpyak, vagy Csetényi Gyula. Minden részben lesz egy általános értekezés a zenéről és egy rövidebb tanulmány egy speciálisabb témáról is, mint például: A Doppler fivérek hangszereinek sajátosságai (pl. fuvolájukon kis G-t is tudtak játszani, hasonlatosan a hegedűhöz); A Doppler testvérek művészi öröksége; illetve az életrajzaik alapján készült írások. Azt gondolom, ezek az ismertető szövegek egyértelművé teszik majd azt is, hogy kik is voltak a Dopplerek, és mi volt a véleménye akkoriban a kritikusoknak és a hallgatóságnak a két fuvolás művészi tevékenységükről.

F. T.: Kik segítették Önt a munkájában?

C. A.: Mint már említettem, tanítványom, Eduard Sanchez segített a számítógépes szerkesztésben, ami nagyon fontos volt a kutatás szempontjából. Az ő elkötelezettsége, állhatatossága, és kitűnő munkája létfontosságú volt azokban az években. Persze sok más résztvevője, segítője is akadt a projektnek. Elsősorban a zenészek, akiket erre a tisztségre felkértem. Azt kell, hogy mondjam, senki sem kapott egy eurot sem a munkájáért, mégis szenvedélyesen dolgoztak az első pillanattól kezdve. Nagyon nehéz lenne összeszedni hirtelen az összes embert, aki segített nekem ebben a nagy vállalkozásban. Sokan vannak, és nagyon hálás vagyok nekik érte!

F. T.: Volt-e olyan pontja a kutatásnak, amikor azt érezte, hogy falba ütközött, megrekedt?

C. A.: Falak, amikbe munkánk során ütköztünk csak a kiadóknál voltak. Gyakran meglepődtem a mai klasszikus zenei szekciók igazgatóinak a tudatlanságán és hiányos intelligenciáján. Kicsit jobban értem már miért van abszolút krízis ebben a szektorban…

F. T.: Milyen érzés kerítette hatalmába akkor, amikor egy- egy ritkaságra sikerült rátalálnia? Esetleg konkrét példát is említene ezzel kapcsolatban?

C. A.: Talán jól emlékszik arra, amikor néhány évvel ezelőtt segített felkutatni a „Grand Fantasy”-t. Tudtam, hogy egy bizonyos magyarországi könyvtárban található, de nehéz volt a mű pontos nyomára találni. Végül az Ön segítségével sikerült. Ez egy nagyon szép darab f-mollban, tele virtuozitással. A kéziratban a második variáció hiányzott. A cím, Variáció II ugyan fel volt tüntetve, de sajnos a zenei anyag nem szerepelt a kottában. Évekkel később aztán Prágában játszottam és barátom, Eduard Gracia, a cseh zenekar hegedűse felajánlotta, hogy elkísér a város zenei könyvtárába. A régi konzervatórium könyvtárában aztán megtaláltuk a Fantázia két hiányzó oldalának kéziratát. El tudja képzelni? A dolgok néha ilyenek! Türelmesnek kell lenni.

Körülbelül 60 darab felvétele készült el az első alkalommal a 90-ből. A legtöbb közülük kéziratként, vagy a 19. századból való kottakiadvány formájában maradt fenn Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Franciaországban és még Ausztráliában is.

F. T.: A felvételek alkalmával, számos kollégájával játszott együtt. Olyan is akadt köztük, akivel most dolgozott először?

C. A.: Legtöbbükkel már játszottam koncerteken a felvételek előtt is. Másokkal viszont ez volt az első közös játékunk vagy csak ott, a felvételen találkoztunk először. Azt kell, mondjam, az előadók kiválasztása sem volt véletlen. A fuvolistákat említve, ki lett volna jobb a „Magyar Fantázia két fuvolára és zenekarra” című darab előadására, mint a bámulatos Bálint János. Az ötletgazdag Ittzés Gergellyel pedig felvettünk egy remek kis „ajándékot”, amit Ferenc öccsének, Károlynak írt születésnapjára 1853-ban. A címe: Neger-Lied két fuvolára és zongorára. A Rigoletto-t az olasz Andrea Griminellivel, a Prágai Ajándékot a cseh Clara Novakovával, a “Valse di Bravura"-t pedig Walter Auerral játszottam fel. A francia Maxence Larrieu, Philippe Bernold és Philippe Pierlot társaságában vettem fel a francia opera fantáziákat két szóló fuvolára, Karl-Heinz Schütz-zel a Bécsi Filharmonikusoktól és Massimo Mercelli –vel pedig Doppler Ferenc:“Don Giovanni” és “Il Barbiere di Siviglia” című két nagyszerű „potpourri”-ját két fuvolára.

Büszke voltam arra is, hogy felvételt készíthettem Robert Aitkennel. Vele a két fuvolára komponált Normát játszottuk fel. Ő 1979-ben már kiadott egy dupla CD-t, amelyen az akkor ismert összes Doppler mű szerepelt. Ez volt az első teljes Doppler felvétel lemezen. Most 10 lemezre való anyagunk van sok új darabbal, amik azóta kerültek elő.

A Rampal verseny finalistájával, a lengyel Luckas Dlugosszal, az “Aus der Heimath”-ot vettük fel, ami egy hosszú darab két fuvolára és zongorára, és amely sok népszerű melódiát tartalmaz a korabeli Osztrák-Magyar Monarchiából. A d-moll Koncertet két fuvolára és zenekarra Clément Dufourral, a Rampal Fuvolaverseny győztesével, a két fuvola kvartettet pedig Antonio Arias, Salvador Espasa és Eduard Sanchez közreműködésével vettük fel, akik tanárok Madridban és Barcelonában, valamint tagjai a Nemzeti Zenekarnak.

És ki volna jobb választás arra, hogy eljátssza Carl Doppler négy füzetnyi csárdását fuvolára és zongorára, mint a magyar zongorista, Gulyás Márta? Vagy az első osztályú szoprán énekes, Kertesi Ingrid a Pásztorhangok című darabra?

A zongoristák, Alan Branch, Denis Pascal, Francesco Nicolosi, John Steele Ritter és Michel Wagemans is abszolút kiváló munkát végeztek. Lehetetlen lett volna egyetlen zongoristával csinálni a munkát. (Ők nem olyan őrültek, mint mi, fuvolisták!) A hárfás Christine Icart játszotta a “Casilda Fantaisie”-t és a “Nocturne”-t hárfára, fuvolára és csellóra a csellista Lluís Clarettel. A cseh Katherina Englichova pedig a Casilda eredeti verziójában működött közre, amit Doppler Ferenc fuvolára, hárfára és nagy zenekarra írt.

A magyar hegedűs, Kováts Péter játszott a “Duettino Hongrois” fuvolára, hegedűre és zongorára írt verziójában, valamint Artur Nogués kürtös és a Barcino Horn Quartet szerepelt a “Bird of the forest”-ben, és a“Souvenir de Rigi”-ben.

A kiváló hegedűsök, Cristian Chivu Ivan és Joan Espina, valamint a csellósok, Magdalena Cristea Popa és Nabi Cabestany szintén hatalmas művészi odaadással muzsikáltak.

A három zenekar, akik szintén részt vettek a projektben: az“Orquesta Sinfónica Ciudad de Elche”, “Orquesta Sinfónica de Córdoba” és “Orquestra Simfònica de l´Òpera de Barcelona” Leonardo Martínez, Joan Lluís Moraleda és Guerassin Voronkov karnagyokkal.

J. P. Rampal is belekerült egy darabbal a programba a Delos International Inc. Kiadó hozzájárulásával. A “Duettino Americain” két fuvolára és zongorára írt verzióját még Los Angelesben vettünk fel.

F. T.: Az imént szóbakerült Jean- Pierre Rampal. Köztudottan nagy hatással volt az Ön művészetére a világhírű fuvolaművész és az ő munkássága. Mesélne a hozzá kötődő viszonyáról, amely talán a mai napig kihatással van az életére?

C. A.: Majdnem 10 évig játszottunk együtt és ezek voltak zenei pályafutásom legszebb évei. Csodálatos ember volt és véleményem szerint a legnagyszerűbb művész, akit valaha fuvolázni halottam. Mindamellett, hogy sokkal fiatalabb voltam nála, mély művészi kapcsolat volt közöttünk, amely később bensőséges barátsággá alakult át. Úgy bánt velem, mint a családtagjával és én is vele. Azt hiszem, élvezte a velem való közös játékot és persze én is imádtam vele fuvolázni. Amikor először meglátogatott az otthonomban, meglepődött, hogy majdnem az összes felvétele megvolt nekem. Legtöbbjükre közülük nem is emlékezett, vagy évek óta nem is hallgatta meg őket. Sok órát töltöttünk e felvételek hallgatásával. A felvételek között, amelyeket együtt készítettünk van néhány, mint a már említett, “ Romantikus zene két fuvolára és zongorára” című, Doppler műveket is tartalmazó CD, amelynek műsorát sok koncerten eljátszottuk. A Carnegie Hallban, Boston Simphony Hallban, Chicago Simphony Hallban, Párizsban a Champs Elysees Színházban, Japánban, Spanyolországban, Olaszországban, Németországban és sok más helyszínen. Rampal élvezte az effajta virtuóz muzsikát, és szerette azt a lírai önkifejezésmódot, amit ezeknek a daraboknak az előadása megkívánt. A koncert végén gyakran mondta nekem:”Ma megérintettük az eget!”. Ez azt jelentette, hogy az előadás tökéletes volt. Valóban boldogan játszottunk együtt, és büszke vagyok rá, mert csodáltam őt akkor is és most is. Életem minden napján emlékszem rá. Amikor a fuvoláján játszom, úgy érzem, hogy még mindig közöttünk van.

Claudi Arimany a Carnegie Hallban rendezett koncert után Jean-Pierre Rampallal

F. T.: Az interjú bevezetőjében már szerepelt az a sajnálatos tény, hogy új kiadót kell keresnie a teljes,10 részes sorozat megjelentetéséhez. Jelenleg hol tart az ügy, és lesz-e megoldás a problémára?

C. A.: Ahogy azt korábban említettem, a Saphir Kiadó csődbe ment a harmadik CD megjelenése után. Így most már a teljes 10 CD-n lévő anyagot küldtem el különböző kiadóknak. Sokuk érdeklődött a projekt iránt, de általában egy 10 részből álló CD sorozat túl sok nekik akkor is, ha több év alatt lehetne megjelentetni őket. Most várom a válaszukat. Meglátjuk, mit hoz a jövő, de igazából nem sietek! A projekt 2007-ben kezdődött és időről időre még mindig találok újabb műveket, így a dolog folyamatában még nem zárult le.

F. T.: Tervezik-e egyes kiadatlan művek megjelentetését nyomtatott formában is?

C. A.: Igen, szeretnék megjelentetni kottákat is a közel jövőben, amennyiben találok rájuk komoly zenei kiadót. Egy teljes kiadványsorozat, amelyhez hasonlót már Th. Boehm is készített, például megfontolandó manapság. De ez egy másik csata lesz, amit majd a kottakiadókkal kell megvívnom.

F. T.: Nem kétséges, hogy Ön eddig is hatalmas munkát végzett, és gazdagította ezzel a világ fuvolásainak és a téma iránt érdeklődőknek a Dopplerekről meglévő ismeretanyagát.

Azt hiszem, sokunk nevében mondhatom azt, hogy örülünk az eddigi eredményeknek, és reménykedünk egy problémamentesebb folytatásban a lemezkiadással kapcsolatosan! Ehhez a munkához sok sikert, kitartást kívánok Önnek! Köszönöm az interjút!

Ugyan még 2015-öt írunk, annyit azért örömmel elárulhatok, hogy 2016. októberében a péceli Ráday-kastélyban, a Péceli Parnasszus Alapítvány szervezésében negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Fuvolafesztivál fellépői között üdvözölhetjük majd Claudi Arimany-t, ahol a koncertlátogatók személyesen is találkozhatnak majd a spanyol fuvolaművésszel.

A Doppler testvérek életéről és munkásságukról röviden

Doppler Ferenc és Károly - noha a Monarchia területén, a galíciai Lembergben látták meg a napvilágot-, mindig is magyarnak vallották magukat. Már egészen kis koruktól kezdve magukba szívták a magyar dalt, táncot, és váltak Magyarország elkötelezett híveivé. Az apjuk, Joseph Doppler - aki akkoriban a 37. Máriássy regimentnél teljesített katonai szolgálatot-igen tehetséges muzsikusnak számított, és több hangszeren is kitűnően játszott. Nem meglepő tehát, hogy három gyermeke, Elisabeth, Ferenc és Károly tőle kapták első zeneóráikat, akik a szakszerű foglalkozások révén igazi virtuózokká váltak.

Az 1848-as forradalmakat megelőzően véres felkelések robbantak ki Lengyelországban, ezért a családnak menekülnie kellett. Végül 1838-ban Budára költöztek, ahol az idősebbik Doppler a Német Színháznál kapott állást. A család szűkös anyagi helyzete miatt azonban Károlynak is dolgoznia kellett, így alig 12 évesen, 2. fuvolásként helyezkedett el a Királyi Városi Színház zenekarában. Ferenc közben Bécsben tanult, és tanulmányai befejeztével 1838-ban a pesti Német Színháznál, mint 1. fuvolás vállalt állást. Később Erkel Ferenc pártfogása révén, mint komponisták és karmesterek is lehetőséget kaptak az újonnan megalakult Pesti Nemzeti Színháznál, ahol aztán 1841 után a zenekarban is állást vállaltak. Zenekari munkájuk mellett sikeres turnékon vettek részt szerte a világban. Koncertkörútjaik befejeztével aztán újabb lehetőségek nyíltak karrierjükben.1858-ban Ferenc Bécsbe ment, és szólófuvolás lett a bécsi Hofoperben, majd a Filharmonikusoknál, ám ez a költözés mit sem változatott Magyarországhoz fűződő viszonyán. Később a „Theater an der Wien”-ben lett zeneigazgató, és szerződtette őt a Császári Udvari Operaház intendánsa, mint szólófuvolást, illetve balett karmestert. Közben Károly is állást kapott Bécsben, de hamar fel is mondott és Stuttgartba ment. 1865-ben a Stuttgarti Operában próbadirigáláson vett részt, ahol aztán ki is nevezték. Első karmester illetve zeneigazgató lett, mellette pedig párhuzamosan tanított a Királyi Konzervatóriumban, mint hangszerelés tanár. 1866-től udvari karmesterként dolgozott, majd 1895-ben kitüntették, az akkor 50 éves karmesteri jubileumát ünneplő művészt.

Az első fotó, amely a Bécsi Filharmonikusok társulatáról készült. Doppler Károly az első sor 10. és Ferenc a 11. székén foglal helyet bal kéz felől.

Műveiknek a számát, és azok műfaji sokszínűségét tekintve igen termékeny és sokoldalú zeneszerzőknek számítanak. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az általuk írt, magyaros témájú operáknak kezdetben közel sem volt akkora sikere Bécsben, mint Pesten. A bécsi operajátszás akkoriban már évszázados hagyományokkal rendelkezett, a magyar operáknak külföldön pedig nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget. Magyarországon a nemzeti operajáték még gyerekcipőben járt, és első sorban a Dopplereknek, Erkel Ferencnek valamint Mosonyi Mihálynak volt köszönhető, hogy egyáltalán létrejött. Operáik mellett azonban nem szabad megfeledkeznünk egyéb más szerzeményeik jelentőségéről sem, például a fuvolára és zongorára, vagy egyéb más kamara-összeállításra komponált darabjaikról, amelyeket előszeretettel játszottak és játszanak ma is a magyar és külföldi szalonokban, koncerttermekben.

Bibliográfia

· Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház története Budapest, 1937

· Németh Amadé: A magyar opera története, Zeneműkiadó Budapest 1987

· Doppler Ferenc önéletrajza

· Doppler Károly életrajza

· Claudi Arimany önéletrajza

Fábián Tímea péceli születésű fuvolaművész zenei tanulmányait 1987-ben kezdte a helyi zeneiskolában, ahol fuvolázni és hegedülni tanult. 1994-ben felvételt nyert a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol Ittzés Zsuzsa és Ittzés Gergely voltak tanárai.
1998-2002-ig a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének hallgatója, tanára Prof. Dr. Csetényi Gyula. 2003-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem mesterszakán, tanára Kovács Lóránt Liszt-díjas fuvolaművész volt.

2000-ben tagja lett a Miskolci Nemzeti Színház zenekarának.2006-2007-ig tanára a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolának, 2002-től pedig a Pécel Városi Zeneiskola kamara- és fuvolaművész tanára. Munkája mellett szóló és kamarakoncertek fellépője, és 2010-től a Péceli Parnasszus Alapítvány munkáját segítve szakmai szervezője a péceli Ráday-kastélyban kétévente megrendezendő Fuvola Fesztiválnak.

Versenyek, kurzusok:

Fábián Tímea 1996 és 1998-ban a Balassagyarmati Nemzetközi Fuvoladuó és Kisegyüttes Fesztiválon mindkét alkalommal nívó- és kortárs díjat, 1996-ban pedig I. díjat nyert a Szent István Zeneművészeti Szakközépiskola Országos Fuvolaversenyén, valamint a 2002-ben Krakkóban rendezett Nemzetközi Fuvolaversenyen a legjobb 12-be jutott. Aktív hallgatóként a következő kurzusok résztvevője volt:1998-ban részt vett Michael Faust kurzusán, 1999-ben Auréle Nicolet, majd 2001-ben Jossy Arnheim kurzusán, illetve 2003-ban Münchenben, Adorján András kurzusán.

Kamaraegyüttesek:

A 2004-ben Illés Eszter fuvolaművésszel létrehozott FLAUTANDUO nevű fuvoladuóval elmúlt időszak alatt több ízben volt alkalmuk fellépni az ország számos koncerttermében, templomában, de szívesen játszanak nagyobb rendezvények és kiállítások megnyitóján is.
Kiemelkedő koncertjeik az elmúlt évekből:

- 2006-ban önálló estek:- a Miskolci Filharmónia rendezésében, résztvevői a Bartók+… Operafesztiválnak. 
- A 2007-es  évben: a budapesti Nádor teremben adtak koncertet,
- majd felléptek az Országos Fuvolás Találkozón, ahol többek közt Madarász Iván: Három páratlan tánc c. darabját mutatták be nagy sikerrel. Novemberben a Magyar  Nemzeti Múzeum dísztermében hallhatta őket a közönség, a  „A végtelen utazás- utak térben és időben” című kiállítás keretében.
- 2008-ban: -A Magyar Rádió Márványtermében 2008. március 31.-én adtak élő koncertet
- 2009. április 23.-án a XVII. Szolnoki Zenei Fesztivál meghívott vendégei voltak
- 2010 augusztusában a  Rákoshegyi Bartók Zeneházban adtak koncertet, ahol 2008-tól több alkalommal léptek már fel.
- 2010. szept. 10-11. Fuvola Fesztivál – péceli Ráday- kastély (az országos hírű rendezvényről és a koncertről a magyar Duna TV felvételt készített)     
- 2011. február 14-én a miskolci Rákóczi Galéria meghívott előadói
- 2012.szept.21-23-ig Fuvola Fesztivál-péceli Ráday-kastély

Fuvola-Hárfa duó

Szilágyi Kinga hárfaművésszel alapított fuvola-hárfa duóval 2004-2009-ig nem csak magyarországi, hanem külföldi meghívásoknak is eleget tettek. Többek között a Szlovákiában megrendezésre került ”Ars Antiqua Europae” nevű fesztiválnak is meghívott vendégei voltak 2006-ban.
Jelentősebb fellépéseik még:

1. 2005-ben A Nemzeti Múzeum Dísztermében Mádl Ferenc köztársasági elnök búcsúztató ünnepségének fellépői

2. 2007-ben a budapesti Nádor teremben adtak hangversenyt

3. 2008-ban a Rákoshegyi Bartók Zeneház meghívottjai

4. 2008-ban a székesfehérvári Művész Galéria Munkácsy Kiállításának megnyitóján adtak koncertet

5. 2009-ben az I. Nyári Fesztivál fellépői a tuzséri Lónyay-kastélyban

Claudi Arimany spanyol fuvolaművész YouTube felvételeiből:

Rampallal közös Doppler felvételeiből:

https://www.youtube.com/watch?v=wdHiqFJaMAc&list=PLMPkgb1PPfRA9i4OwE1bPhwVyGVwfi94G&index=21

https://www.youtube.com/watch?v=cXd_dA2_4Vs&index=33&list=PLMPkgb1PPfRA9i4OwE1bPhwVyGVwfi94G

Közelmúltbeli felvételei:

https://www.youtube.com/watch?v=MnVkXTqPgAY&index=15&list=PLMPkgb1PPfRA9i4OwE1bPhwVyGVwfi94G

https://www.youtube.com/watch?v=n9Uz1fMjrX4&list=PLMPkgb1PPfRA9i4OwE1bPhwVyGVwfi94G&index=17