Klem Dénes

Lehetőségek a tanórán kívüli zenei nevelésre Egerben

A Kodály-koncepció egyik alappillére, hogy a zene adjon örömöt a gyerekeknek, legyen szó akár befogadó-, vagy alkotótevékenységről, s pedagógusként meg kell ragadni az olyan alkalmakat, amikor az iskola falain kívül van lehetőségünk zenei nevelésre. Egerben dolgozó pedagógusként az e téren szerzett tapasztalataimat foglaltam össze a következőkben.

Ifjúsági hangversenyek

Több mint 60 éve működik Magyarországon az ifjúsági hangverseny-sorozat, amelyet a Filharmónia Magyarország szervez, többek között Egerben is. A koncertek célját, fő profilját a gyermekek zenei nevelése adja, elsősorban komolyzenével. Ami különösen értékessé teszi a koncerteket, az a zenei sokszínűség, amit minden évben tapasztalhatunk. Hangsúlyozni kell, hogy minden koncert fellépői igyekeznek fejleszteni mind a befogadói-, mind az alkotói kompetenciákat. Jó példa erre a 2014/2015-ös évadban eddig látott két fellépő: az ír és skót népzenét játszó M.É.Z. együttes és a már tengerentúl is ismertté vált Budapest Saxophone Quartet műsora is. Mindkét zenekar a gyerekek ritmuskészségét igyekezett fejleszteni: előbbi egyszerűbb, utóbbi kissé nehezebb osztinátót, a Bolero híres kisdobszólamát próbálta tapsoltatni a gyerekekkel, melyhez az egyik szaxofonjátékos játszotta a dallamot. Talán elmondható, hogy a M.É.Z. „dalkísérete” egyszerűbb volt és könnyebben sikerült a publikumnak elsajátítani, mint az igen bonyolult „Ravel-ritmust”. Alkalmazkodva a korosztályhoz (7-14 év) a gyerekek számos kérdést is kaptak a fellépőktől, ezzel is fokozva a koncertek hangulatát. Több példa is volt arra az elmúlt években, hogy a művészek a színpadra szólítottak néhány nézőt, akik megszólaltathatták a hangszereket, vagy táncolhattak a publikum előtt, bár leginkább a ritmus – és énekélési készséget fejlesztő játékokkal, feladatokkal igyekeznek közelebb hozni a gyerekekhez a muzsika szépségét. Összefoglalva: minden aspektusukban az élményszerűséget hivatottak elérni ezek a koncertek úgy, hogy közben nevelnek is.

Rendkívüli ének-zene órák

A 2013-2014-es tanévben kapott iskolánk lehetőséget arra, hogy 10 alkalommal rendhagyó ének-zene órákat látogassanak diákjai a Bródy Sándor Megyei Könyvtár Zeneműtárában. Az órákon domináltak az interaktív, webes játékok, bemutatók, fejlesztve ezzel a gyerekek digitális kompetenciáját. Tapasztalataim mindenképpen pozitívak: a sok új ismeret mellett az iskolai énekórán már elhangzottakat többször tudták a gyerekek alkalmazni, s mind befogadó-, mind alkotótevékenységet végezhettek tanulóink. A foglalkozások témáit előre megkaptam a Zeneműtár munkatársaitól, s magam dönthettem el, hogy mely csoportokat kívánom bevonni a munkába. A résztvevő gyerekek mindegyike emelt szintű énekes osztályba járt.

A 4. osztály Prokofjev: Péter és a farkas c. meséjével, valamint Mozart: A varázsfuvola c. daljátékával találkozott. Az első foglalkozáson a könyvtáros bábok és hangzó anyag segítségével tudatosította a Prokofjev-mű szereplőit s az őket „megjelenítő” hangszer nevét, fejlesztve ezzel a hangszínhallást, míg a Mozart-mű esetében a korosztálynak megfelelően a szereplők és a cselekmény vázlatos bemutatása történt meg verbálisan, vizuális szemléltetés segítségével.

Az 5. osztály Tinódi Lantos Sebestyén életével, valamint a barokk-kal mint korstílussal ismerkedett. Különleges élményt jelentett a gyerekeknek a Tinódival kapcsolatos foglalkozás. Mint a legtöbb alkalommal, itt is interaktív játékokkal segített elmélyíteni a históriás énekes életével kapcsolatos információkat a könyvtáros. Az óra igazi varázsát az élő zene adta: egy egri gitáros-énekes produkciójában hallhattunk részleteket Tinódi Egri históriának summája c. művéből.

A 6. osztály Ludwig van Beethoven életével és életművével ismerkedett. Közös vonása és értéke volt a barokkot és a legendás bonni mestert bemutató foglalkozásoknak az adott kor széles horizontú bemutatása. Muszorgszkij híres művével, az Egy kiállítás képeivel, valamint Erkel Ferenc életével, életművével kapcsolatban mélyítette el tudását a 7. osztály. Mivel az ének-zene szaktantermeknek csak elenyésző hányada van manapság felszerelve megfelelő IKT-eszközökkel (pl. interaktív tábla), igazán értékessé válhatnak az olyan alkalmak, amikor egyszerre láthatják például Victor Hartman festményeit (megfelelő méretben) és hallhatják Muszorgszkijnak a képek által ihletett zenéjét. A foglalkozást vezető könyvtáros igyekezett párhuzamosan bemutatni (ez is a tudatosítást elősegítendő) az eredeti zongoradarabot és a Ravel által hangszerelt változatot is. A Hunyadi László és a Bánk bán című operák szereplőinek és tartalmának tudatosításán kívül egészen érdekes, ritkán hallható tényeket is megtudhattak diákjaink, amikor Erkel Ferenc életművével foglalkoztak.

A legtöbb új ismeretet a 8. osztályos diákok szerezték, akik három foglalkozáson a musical-lel, a blues-zal és a világzenével ismerkedtek meg. Állandó probléma, hogy 8. osztályban, az általános iskolai tanulmányok végén kevés idő van a kortárs- és populáris zenei műfajokkal és irányzatokkal foglalkozni, bár a NAT 2012 erre lehetőséget ad. Érdemes néhányat ezek közül megismertetni a diákokkal, mert ez is kultúránk része. Utóbbi foglalkozások megegyeztek azon aspektusukban, hogy audio-vizuális szemléltetés mellett tisztázta a könyvtáros magát a műfaj (illetve gyűjtőnév) fogalmát, sőt, a blues-zal élőzenén keresztül, közös muzsikálással kerültek kapcsolatba: mindannyian kaptak egy-egy rizsszemekkel töltött gömböt, s azt fel-le rázva, egy egyszerű osztinátóval kísérték a jelenlévő gitáros 12/8-os blues-játékát, teret adva ezzel a generatív tevékenységnek.

Kutatók éjszakája

Az ország egyik legidősebb felsőoktatási intézménye az Eszterházy Károly Főiskola. Ének-zene Tanszékük a Kutatók éjszakája elnevezésű, országos rendezvényen vonja be minden tanévben a hevesi megyeszékhely ének-zene pedagógusainak segítségével a gyerekeket. A 2013/2014-es tanévben a 6.a (emelt szintű énekes) osztállyal vettünk részt a Tanszék két rendezvényén.

A „Kvíz és zenefelismerés” talán pedagógiai szempontból is az egyik legfontosabb programja volt a napnak, mert diákjaink más egri iskolák azonos korcsoportjába tartozó tanulóival mérhették össze meglévő zenei ismereteiket játékos formában úgy, hogy azt nem érezték „vérre menő” versenyzésnek. A kvíz mindössze 13+1 kérdésből állt, s csupán néhány zeneműrészletet kellett felismerni a jobbára 11 éven felüli „népes seregnek”. Sem a kérdések megfejtése, sem a hallott részletek megnevezése nem okozott nagy nehézséget a csapatoknak, így a program fő célját, a befogadói kompetenciák komplex fejlesztését elérte. Az „Orgonatúrán” az Eszterházy Pál-terem orgonájának hangján keresztül ismerkedhettünk a hangszerek királynőjével. Hangszertörténeti előadást hallhattunk, amit néhány, az orgona szempontjából jelentősebb zeneszerző darabjának előadásával tett élményszerűvé az előadó. A gyerekek a 45 perces program végén meg is szólaltathatták a hangszert, valamint - a hangszer felépítésének köszönhetően - magát a működést is megtekinthették.

A teljes program célja kettős: egyrészről a gyerekeknek zenei élményt adni az ének-zene órán kívül, másrészről a Tanszék közvetlen kapcsolatot tarthat fönn az ének-zene szakos kollégákkal, mint a megye egyetlen felsőoktatási intézménye, ahol ének-zene tanárok képzése is folyik.

Jelen beszámolóval arra próbáltam rávilágítani, hogy városunk, megyénk iskolái megtalálhatják Egerben az órán kívüli zenei nevelés lehetőségeit, a feltételek adottak. Végül jegyezzük meg: az iskola falain kívül, lakóhelyünkön életre hívott zenei programokat nem szabad kihagynunk éves munkánk tervezéséből, mert sokszor nagyobb segítséget adhatnak mindennapi zenei nevelési munkánkhoz, mint azt gondolnánk.

A szerzőről:

Klem Dénes az egri Lenkey János Általános Iskola ének-zene szakos tanára