BOZSAI GÁBOR
Tamás Gergely Alajos – a
majdnem elfelejtett ferences zeneszerző
2015.
szeptember 18-án lett volna 100 esztendős a múlt századi magyar egyházi
zene egyik - méltatlanul elfelejtett - kimagasló alakja: Tamás Gergely Alajos ferences zeneszerző, karnagy,
zenepedagógus. Alakját Balás Endre zenepedagógus-kántor „Isten muzsika” c. tanulmánya [1] alapján
idézzük fel.
Tamás G.
Alajos Öregcsertőn (a Kalocsa melletti kis faluban) született, gimnáziumi
tanulmányait Kalocsán, Pécsett és Jászberényben végezte. 1933-ban lépett be a
Ferences rendbe, és mint a Kapisztrán Rendtartomány tagja, filozófiai és
teológiai főiskolát végzett Gyöngyösön. 1941-ben szentelték áldozópappá.
Gyöngyösi szolgálata alatt szervezte meg az első kórusát. Visszaemlékezése
szerint ez olyan gyermekkar volt, ahol 500 „mezítlábas fiú” és 80 férfi
énekelt. Kodály Zoltán is hallotta őket és javasolta, hogy az ifjú páter
végezzen rendszeres zenetanulmányokat. 1942/43-ban Budapesten először
egyházzenei tanszakot végzett, majd utána zeneszerzést tanult. Tanárai között
volt Harmat Artúr és Bárdos Lajos.
1945-ben,
közvetlenül Budapest ostromának befejeződése után – még főiskolai
hallgatóként - a budai Margit kórúti Ferences Templomban vegyes kórus
létrehozását hirdette meg. Az új együttes neve Kapisztrán Kórus lett. 1947-ben Alajos atya megszervezte a Kapisztrán Szimfonikus Zenekart is. Már
1947-ben kantáta hangversenyre került sor, amit hamarosan az oratórium irodalom
legnagyobb műveinek bemutatása követett. 1948 szeptemberében a
Zeneakadémia Nagytermében Händel: Messiás
c. oratóriumát adták elő. Alajos atya a szöveget maga fordította magyar
nyelvre, hogy segítse a betanulás tempóját.
1949-ben,
amikor már folytak a koncepciós perek – ő együtteseinek továbbfejlesztését
tervezte és létrehozta a Kapisztrán Gyermekkart. 1951 májusában az Államvédelmi
Hatóság rendtársával együtt letartóztatta és kegyetlen kínzások után, csak 1951
Karácsonyán engedték szabadon. 1952-ben az Állami Egyházügyi Hivatal törölte a
Ferences rendből. Ettől kezdve csak civil karnagyként és
orgonistaként vezethette csoportjait. 1955-ben szervezte meg a Kapisztrán
Gyermekzenekart (melynek e cikk szerzője is tagja volt – kisiskolás
hegedűsként…). 1959-től a budapesti Központi Hittudományi Akadémia
énektanára lett.
1956-ban
született meg Tamás G. Alajos első nagyméretű zeneműve – a Nándorfehérvár 1456 c. oratórium. A
mű ősbemutatójára 1956.október 22-én, az októberi forradalom
előestéjén - óriási sikerrel került sor a Belvárosi Főplébánia
Templomban, amely zsúfolásig megtelt. A „Hunyadi bízzál” c. korál a
későbbi titkos cserkésztalálkozók kedvelt énekévé vált. A
hangversenyről a Magyar Rádió hangfelvételt készített, de a forradalom
idején ez sajnos megsemmisült, viszont 1959-ben hanglemezre vették a művet
az Amerikában élő magyarok összefogása által. Ugyanebben az évben született meg a Kapisztrán mise –főként az
oratórium anyagának átvételével. 1958-ban mutatta be a Kapisztrán Gyermekkórus
és Gyermekzenekar a Kánai menyegző c.
gyermek-kantátáját. Ettől kezdve majdnem minden évben új –nagyszabású
művel jelentkezett: 1961: Lacrimae Petri
(Péter könnyei) kantáta és Missa Populi – magyar nyelvű népmise, 1962: Őrangyal mise és 1964: Missa Juventutis;(gyermekegyüttesekre) 1965: Kapisztrán opera (ez utóbbi egy operapályázatra iródott,
de bemutatására már nem került sor). Betegsége – amit sokan tartottak a
kínzások következményének – 1966-ban felerősödött, ami végülis
nagyon korai halálát okozta, 1967. augusztus 29-én, két héttel az
52.születésnapja előtt hunyt el Budapesten.
Páter
Tamás G. Alajos szerzetes papként, pedagógusként, karnagyként és
zeneszerzőként egyaránt kivételes személyiség volt. „Nem volt papos egyházfi, gyűlölte a formaságokat, nem ismerte a rutinírozott pátosz hangját. Csendes, de mindig
meggyőző volt a hangja. Mindenki csodálta higgadt józanságát…” így
összegezte gondolatait Alajos atyáról Végvári Vazul, a ferences paptárs. Igazi
krisztusi ferences pap volt. „A magát
Isten tenyerén tudó ember mélységes szeretete és nyugalma” sugárzott
belőle – írta egyik tanítványa. A magas, barna sovány, szemüveges,
mosolygó pap bensőséges, jó humorú bemondásait nemcsak az együttesek, de a
hívek is kedvelték. Aszkéta külsejű, lánglelkű, villámló tekintete
mellett feltűnt végtelen szerénysége, egyszerűsége, mély embersége.
Mindig ferences derűt sugárzott. Akik a gyermekkari próbákat hallották,
pszichológusokat megszégyenítő emberismeretről, önfeláldozásról szóltak.
Az amerikai zenekritikusok véleménye szerint a táncos ritmusú Missa Juventutis
misében a gyermeki lelkületet tökéletesen ismerő szerző-pedagógus
önmagát is bemutatja.
Rónay László „Egy
nagy szándék története” címmel írt visszaemlékezést Alajos atyáról a
Vigília c. folyóiratban 1970-ben.[2] Ebben azt olvashatjuk, hogy Alajos atya
nagyon erős tempót diktált az együtteseinek, kezdetektől fogva. A
karmester zenekarával és énekkarával együtt ismerte meg a nagy műveket, s
rögtön kialakította magában koncepcióját is. Volt ebben valami eredeti
különcködés is, valami a messziről jött ember magamutogatásából és
büszkeségéből; de épp a friss nagyakarás segítette a Kapisztrán Együttest
a valóban nagy művészi teljesítményekhez.
Mit is mondhatna el a cikk szerzője -50-60 év
távlatából – Alajos atyáról, a Kapisztránok kedves Lojzi
bácsijáról - a Margit kórúti zenés misékről, oratóriumokról, a gregorián
énekekről, a Fekete Sas utcai próbaterem hangulatáról, a felejthetetlen
énekkari kirándulásokról és karácsonyokról, a fergeteges farsangi bálokról?
Hála édesapám „erőszakosságának”, már kicsi
gyerekkoromtól kezdve magával vitt a zenés vasárnapi szentmisékre, ahol ő
volt a tenor szólam vezetője és szólistája. Még most itt cseng a fülemben
a szárnyaló, fényes hangja, amint zengett a legkülönfélébb, szebbnél szebb
művek előadása során. Ott ültem az orgona padjának elején, a kórus
rácsos korlátján át kukucskáltam ki, és néztem áhítattal, néha el-el fáradva, az akkor még latinul folyó szertartásokat.
Bizony inkább csak az élmény maradt meg, hisz sokat nem értettem még akkor a
liturgiából. De előttem van Lojzi bácsi szikár,
de nagyon kedves alakja, amint hihetetlen erővel és sodró lendülettel
vezényli a kórust és a zenekart. Feledhetetlenek a számomra a szentmisék végén
játszott orgona improvizációi is. Ott ültem közvetlenül mellette, és – még most
is - beleborzongok abba a hatalmas erőbe, ami ezekből az
improvizációkból áradt. Ma már – öregedő fejjel, de ugyanolyan nyitott szívvel
– érzem és tudom, hogy ott, akkor nem egy ember játszott, hanem maga az Isten
szólt hozzánk Lojzi bácsi keze-lába segítségével.
Olyan pedáljátékot, amit ő tudott, azt hiszem, senki sem tudna utánozni. Lojzi bácsi hallatlanul termékeny zeneszerzői
munkásságáról csak annyit tudok mondani, hogy ő is – mint sok más nagy
zeneszerző – sugalmazásként kapta
ezeket a műveket a szellemi világból. Ember önmagától ilyen léptékű
alkotásra képtelen lenne ennyire rövid idő alatt.
Halála után, közel 30 év múlva – 1995-ben jött létre a
Páter Tamás Alajos Alapítvány, amelynek alapítója és mindmáig hűséges
titkára Kovács Márta, Lojzi bácsi unokahuga. Jelen
megemlékezéssel egy volt Kapisztrán gyermekzenekari és felnőtt kórus tag
szeretne tisztelegni a nagy ferences zeneszerző emléke előtt.
Bozsai Gábor
dokumentum-képgyűjteménye Tamás Gergely Alajosról:
Tamás Gergely Alajos, a karnagy
Tamás Gergely
Alajos portréja (Petrovich Éva rajza -1952)
A
„Nándorfehérvár
A
„Nándorfehérvár
Részlet a
„Nándorfehérvár
G.
F. Händel: Messiás oratórium magyar fordításban a Zeneakadémián (1948)
J. S. Bach: Magnificat, Corelli és Mozart művek a Zeneakadémián
(1948)
J. S. Bach:
Karácsonyi oratórium a Zeneakadémián (1948)
Hangverseny-sorozat
a Budai Ferences Templomban (1948)
Tamás
Gergely Alajos válogatott mű- és hangfelvétel jegyzéke
|
Nándorfehérvár 1456 (oratórium)(hangfelvétel) Nándorfehérvár 1456 (oratórium)
(ismertető) |
vegyes kar, gyermekkar, szólisták, zenekar |
|
|
Lacrimae Petri
(kantáta) |
vegyes kar, basszusszóló és zenekar |
|
|
Karácsonyi oratórium |
gyermekkar és zenekar |
|
|
Kánai menyegző (népi játék) |
gyermekkar és zenekar |
|
|
Kapisztrán opera |
vegyes kar, szólisták és zenekar |
|
|
Kapisztrán mise |
vegyes kar és zenekar, vagy vegyes kar és orgona változatban |
|
|
Missa Juventutis |
gyermekkar és gyermekzenekar |
|
|
Őrangyal mise |
a capella gyermekkar vagy gyermekkar és
zenekar változatban is |
|
|
egyszólamú népénekes formában, kétszólamú egyneműkari és
négyszólamú vegyes kari |
|
|
|
Memento
(karácsonyi himnusz) |
vegyes kar és zenekar, vagy vegyes kar és orgona, vagy gyermekkar és
orgona változata |
|
|
Tui sunt coeli |
vegyes kar orgonakíséret |
|
|
A szeretet dicsérete |
gyermekkar és gyermekzenekar |
|
|
Kis karácsonyi ének (Ady Endre) |
gyermekkar és gyermekzenekar, vagy gyermekkar és orgona változata |
|
|
Betlehemi királyok (József
Attila) |
gyermekkar és gyermekzenekar, vagy gyermekkar és orgona változata |
|
|
vegyes kar, baritonszóló és zenekar (orgonakíséretes változatban is) |
|
|
|
a capella vegyes kar |
|
|
|
a capella vegyes kar |
|
|
|
Szent László himnusz |
a capella vegyes kar |
|
|
a capella vegyes kar |
|
|
|
a capella vegyes kar |
|
|
|
Ave maris stella |
a capella vegyes kar |
|
|
Áldozásra |
vegyes kar, vagy egyneműkari változata |
|
|
Ave Maria |
Egyneműkar |
|
|
Antifóna Szent Tamáshoz |
Egyneműkar |
|
|
Egyneműkar |
||
|
Ultima in mortis hora |
kánon, orgonakíséret és gyermekzenekar |
|
|
vegyes kar |
||
|
Sírni, sírni, sírni…
(Ady Endre) |
basszusszóló zongorakísérettel |
|
Fontos! Kovács Márta – Tamás Gergely
Alajos unokahúga – a Mester jogutódjaként minden művének (hanganyag
és kotta) ingyenes és szabad felhasználású közzétételéhez hálás köszönettel
hozzájárul.