A “Dicsőség” az égig szállt...

Babitstól tudjuk: "Ki méltó látni a csodát,/ Az a csodát magában hordja": 100 tiszta torokból zengett és csendült fel az áhítat: Leo Delibes Mise hangversenyét szólaltatták meg a Pápai Erkel Ferenc Ének-zenei Általános Iskola Gyermekkórusa és az Éneklő Szülők Kara lelket ünnepi magasságba emelő előadásában Budapesten, a Szent Anna templomban. A kórusokat dr. Szatmáry F. Péterné Rédei Margitta vezényelte, Falakiné Piltman Erika zongora/orgona játéka ékesítette a hangzást.

Egy álom vált valóra, egy év munkája és gyümölcse tündökölt a X. Ars Sacra Fesztivál program sorozatában 2015. szeptember 26-án este 19 órakor. A szépség, a jóság és az igazság a szakralitással együtt volt jelen ezen az estén. Így csak tiszta szívből lehet énekelni! Ünneppé emelkedett az egy órás hangverseny. A szeretet valódi kultúrája épült tovább, utat nyitott és tört a "Dicsőség" a hallgatóság szívébe, és felfelé...

Ez az este ékköve lett a mindennapoknak, és a legjobb európai fesztiválok közé emelkedett Ars Sacra Fesztivál tekintélyes célkitűzésének, mely a remény és a jövő felmutatását emelte piedesztálra a kultúrában a művészet különböző műfajain, nemzeti kultúránk meghatározó értékein keresztül.
A francia zeneszerző kuriózumnak számító Miséje így, és ebben az ünnepi méltóságban nem csendült fel még. Párizsban, Bécsben, Brüsszelben, Lisszabonban és Budapesten együtt és egy időben épültek a szeretet mindent áthatoló zenei hídjai, ugyanígy, mint ezen az estén. Magasra törve és összefonódva.

A hangversenyt a Szülők Karának egy nemes, irányt mutató, értékes gondolkodással összeállított dalfüzére kezdte; ne "Valahol Európában..." legyünk, egy európai Magyarországra kérték az áldást: "Isten áldja meg a magyart / tartson neve, míg a Föld tart..." Egy Bach mű következett, Jézus vigassága címmel: "... a Te jelenléted megvilágítja éltet..." Kodály Zoltán „Stabat Mater”-jének tisztelgett a következő darab, amely éppen Bartók Béla halálának 70. évfordulója napján külön fényt kapott, majd Murár Éva "Add meg Uram" című művének örökérvényű kérése szólalt meg: "Add meg Uram a tűzhely melegét, / Add meg Uram a mindennapi kenyeret...". Áhítat, éneklés, az istenszeretetnek az énekben való felemelése, felajánlása az Úrnak. Milyen szép, amikor az ember ünnepi ruhába öltözteti gondolatát, áhítattal kér. Megszentelődik. Mi is megszentelődtünk a kórus énekének hallatán. Szabados Béla "Hiszek egy Istenben" koronája volt az I. résznek: az egyik legkülönlegesebb fény, erő és szeretet vonta be a dalt: magyarnak lenni. A templom aurája ezt az érzést ünnepelte.

" Templom a természet: élő oszlopai

időnként szavakat mormolnak összesúgva;

jelképek erdején át visz az ember útja,

s a vendéget szemük barátként figyeli.

Ahogy a távoli visszhangok egyberingnak

valami titkos és mély egység tengerén,

mely, mint az éjszaka, oly nagy, és mint

a fény, egymásba csendül a szín és

hang s az illat."

Charles Baudelaire: Kapcsolatok (részlet)

Templom nincsen zene nélkül, a zenének tér kell, alkalom és környezet. Itt megtörtént a kapcsolat, a találkozás: a csend és a hangok ünnepe. A II. rész, a Mise a legnagyobb találkozás: Kyrie, Gloria, Sanctus, O Salutaris, Agnus Dei: Isten magasztalása és dicsőítése.

„Ha halkan is csak énekelj

Könnyek között is énekelj

Aki énekel, kétszer imádkozik...”

A Gyermekkórus és a Szülők Kara együtt szólaltatta meg a reményt és a jövőt. A Mise maga volt a csoda; ez az út idáig már önmagában is az, a hangjegyek életre keltek. Méltó és messzemenőkig dicséretet érdemlő és példát mutató dr. Szatmáry F. Péterné Rédei Margitta kórusvezető szeretettel átitatott hatalmas munkája. Élete álma vált valóra, az Alma Matert őrizte, értéket adott hozzá, és megosztotta velünk is. Rápillantottam többször is: egy boldog ember vezényelt, mozdulataiból sugárzott a fenséges öröm. Boldogság volt nézni őt.

A Mise tökéletes pillanatok áradata volt: látni, hallani, hallgatni, átérezni olyan érzés volt, mint megtisztulni, átváltozni, jobbnak lenni, jobbnak, mint tegnap voltunk. A gyermekek szeme, mint megannyi lámpás figyelt és ragyogott, fegyelem és erő áradt, mely utat nyitott mindenki szívéhez, egészen mélyen, nagyon mélyen. Odakinn sötét volt, az eső is szemerkélt, a világ rohant. Benn nyugalom és fény, és az áhítat legmagasabb foka:

Gloria in Excelsis Deo/ Dicsőség a magasságban Istennek!

Mindezért!

Végh Adrienn