A Records
újdonságAIBÓL
BMCCD189:
Lajtha László - Vonószenekari művek (Összkiadás)
Lajtha László (1892–1963) a XX. század első felének egyik
legnagyobb magyar zeneszerzője, aki meghatározó tevékenységet fejtett ki a
népzenekutatás és zenepedagógia, valamint a nemzetközi kultúrdiplomácia
terén is. Életében – főként Franciaországban – a nála egy évtizeddel idősebb Bartókkal és Kodállyal együtt
emlegették: i„les trois grands
hongrois” (a három nagy magyar). A kommunizmussal
való szembenállása miatt műveit 1948 után Magyarországon alig játszották.
Egyéni arculatú életművét az utóbbi évtizedekben kezdi újra felfedezni a
zenei szakma és a közönség.
BMCCD219:
Hans Lüdemann - Das Reale Klavier / Ein Kölner Konzert
A zongora arra
való, hogy ötleteknek, gondolatoknak, érzéseknek teljesen közvetlenül zenei
kifejezést adjon, és ezeket kibontsa, amikor az ember improvizál. Vagy arra,
hogy zenei struktúrákat egy szerzeményben részletesen kidolgozzon
és ezeket többdimenziósan bemutassa. Ahogy Rubinstein kifejezte, a zongora
lehet akár száz hangszerből álló zenekar is, de választhatjuk
dallamhangszernek, ütőhangszernek, vagy harmonikus kísérőnek is.
Lehetőségei szinte határtalanok...
Bubnó Tamás
művészeti vezető és 16 énekese hétéves felkészülés után most
elérkezettnek látja az időt arra, hogy bemutassák a nagy magyar géniusz
ismeretlen arcát, honfitársaiknak és a világnak egyaránt. Mert Bartók
férfikarai ugyan ízig-vérig a magyarságnak és a Kárpát-medence többi népeinek
dallamvilágából merítkeznek, de mondanivalójuk
általános, mély és mindenkihez szólnak: a férfiember helye a világban, imái,
vívódásai, érzései, gondolatai, félelmei, szerelme, esendősége és ereje
árad, lüktet és kavarog bennük...
Orientale lumen –
Kelet világossága. Szent II. János Pál enciklikájának címét kölcsönözte mottóul
a Szent Efrém Férfikar a budapesti Szent István
Bazilikában 2012 decemberében elindított hangversenysorozatához. A sorozat a
második és harmadik évad során Budapest egyik legkedveltebb egyházzenei
eseményévé nőtte ki magát: a közönség és a zenész-szakma egyaránt elismeri
és látogatja a koncerteket. A 2013-as és a 2014-es évadok nyolc emlékezetes
estjének műsorából állt össze ez az album, bolgár, görög, magyar, orosz,
ószláv, ruszin, szerb és ukrán nyelven zengenek az
imák, sok évszázad és sok nemzet, nép vallásos érzületét közvetítve a Szent
István Bazilikában összegyűlt hallgatóságnak, nemegyszer bevonva őket
is a közös énekes imádságba.
Sáry László
sokarcú zenéjének hallgatása közben gyakran kell arra gondolnunk, hogy ezek a
hangok csak olyan komponistának juthattak eszébe, aki lelkében megőrzött
valamit a gyermek mindentudásából. Ez a lemez azonban nem az örök gyermek
játékosságát hangsúlyozza, hanem a gyermekség egy másik aspektusát: a
szakralitás iránti nyitottságot. A Biblia világosan beszél erről:
„Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket […]; mert
ilyeneké az Istennek országa.”
Farkas
Zoltán
Még egy év sem telt el azóta, hogy tavaly a BMC Records gondozásában megjelent Flat / Síkvidék című albumával a Grencsó Kollektíva elnyerte a Gramofon – Klasszikus és Jazz magazin
2014 évi „Az év magyar
jazz-hanglemeze” díját – s már itt is van a csapat következő
korongja, melynek anyagát május végén rögzítették a BMC stúdiójában. A Marginal Music / Rétegzene címre keresztelt
lemez felvételén a kvartett tagjai mellett közreműködött még rendszeres
partnerük, a német basszusklarinétos Rudi
Mahall is, s a ritmusszekcióban Benkő Róbert mellett még egy
bőgős, Hock Ernő
is részt vett.
„Jóllehet (a darabok) kiinduló- és zárópontja
mindig egy világosan artikulált téma, ez a zene nem a dzsessz bevett
nyelvezetén szólal meg: fő rendezőelve a spontaneitás, amely a
rögzített hangnemektől való elrugaszkodásban, az energiaimpulzusok szabad
áramlásában és a muzsikusok közötti interakcióban nyilvánul meg” – írta zenéjükről a Síkvidék kapcsán Turi Gábor, és nyugodtan állíthatjuk, hogy
az új, rendkívül erősre sikerült lemez ezt a zenei világot folytatja, még
több energiával és még több hangsúlyt helyezve az egyéni és kollektív
improvizációkra.