„A zenei adottságot nem lehet tanítani”

 

Interjú Kovács Anikó hegedűművész-tanárral

 

http://kulturkuria.hu/ck/files/leads/images/bea5ed6e1c384d6475d91900bdb333e6.jpg

(kulturkuria.hu)

 

Közel négyezer kilométert repült Kovács Anikó, hogy november végén a Klebelsberg Kultúrkúriában eljátssza Mendelssohn e-moll hegedűversenyét. A hegedűművésznő – aki a Zeneakadémián Szenthelyi Miklós növendékeként diplomázott – hét éve tagja a Katar Filharmonikus Zenekarnak, de egyre gyakrabban jár haza egy-egy koncert kedvéért. Igaz, a kinti munkáira sem panaszkodhat, a közelmúltban például Borisz Berezovszkijjal Rómában, és Rudolf Buchbinderrel Linzben koncertezett a Katar Filharmonikusok, a nagyszerű orosz karmester, Dmitrij Kitajenko vezényletével. A novemberi, budapesti koncert után néhány nappal találkoztunk, hogy a katari mindennapokról, és persze a távlati tervekről is beszélgessünk.

 

- Hogy sikerült a koncert?

- Köszönöm, jól sikerült, szépszámú és lelkes közönség gyűlt össze, aminek nagyon örültem!  Semmi lehangolóbb nincs ugyanis, mint egy-két embert látni az üres sorokban. Persze, nem csak az számít, hányan vannak, hanem az is, hogy milyen a közönség. A passzivitás rettenetesen visszaveti az embert, ha viszont érzem a pozitív visszajelzést, az fantasztikusan feldobja a produkciót.

 

- A Mendelssohn Hegedűversenynek, amit játszottál, van már előzménye a pályádon.

- Igen, tizennyolc évesen egy beugrás alkalmával játszottam először, akkor is Medveczky Ádám karmester úr vezényelt, azóta ragaszkodom hozzá. A Zeneakadémia Nagytermében meghirdetett, István zenekaros bérleti előadást két nappal előtte lemondta a szólista, így kaptam a lehetőséget a beugrásra. Akkor még csak az első tételt tanultam, így csak azt játszottam a koncerten. Később – a Brahms Hegedűverseny mellett – ezt játszottam a zeneakadémiai diplomakoncertemen is.

 

- Hogyan kerültél Katarba?

-2008-ban alakult ez a nemzetközi zenekar, és előtte egy évvel megjelent az interneten, hogy lehet jelentkezni. Több helyen is hirdettek próbajátékot, én elmentem a bécsire, és sikerült. Mehettem Katarba, ami nagy fejesugrás volt, hiszen minden más, az éghajlat, a kultúra, a szokások….az első időszak nagyon kemény volt.

 

- Milyen a zenekar összetétele?

- Mintegy harminc nemzetiség jött össze a száztagú nagyzenekarban, elsősorban németek, aztán magyarok – ez a második legnagyobb nemzetiség –, valamint arabok, oroszok, románok, bolgárok. Egyébként az akkori emír feleségétől – és egyben a Katar Foundation elnök-asszonyától – Sheikha Mozahtól származott az ötlet, hogy létre kellene hozni egy nemzetközi nagyzenekart. Ő kérte fel Lorin Maazelt is az első koncertünkre, amit több turné is követett a világhírű karmesterrel, például Milánóban, Párizsban, Washingtonban, és Londonban. A hölgy fantasztikus, nagyon sok pénzt ad kórházaknak, iskoláknak, rendkívül fontosnak tartja a helyi lakosság iskoláztatását. A többi nagy beruházáshoz képest a mi zenekarunk egy kis alvállalkozás.

 

- Hol játszotok?

- A tengerparton alakították ki a Katara nevű kulturális központot, ami gyönyörű. Az Operaház mellett – ami egyben a zenekarunk székhelye, és a legtöbb koncertünk helyszíne – ott található még a Zeneakadémia és az Amfiteátrum is – utóbbit szintén mi avattuk fel néhány éve.

 

- Hogyan képzeljük el Katar fővárosát?

- Ez egy sivatag, ami ugyan gyönyörűen fel van építve felhőkarcolókkal, az éghajlati viszonyok, a homokviharok mégis elárulják, hogy sivatagban vagyunk. Most, a téli időszakban 20-22 fok körüli az idő, ami januárban 16 fokra is lemehet.

 

- Hordhatod az itthoni nyári ruháidat?

- Igen, de figyelmezettek minket az elején, hogy a ruha ne legyen túl kivágott vagy túl rövid. Ott teljesen lefedve járnak a nők.

 

- Mennyi időbe telt, amíg felfedezted magadnak Dohát?

- A város annyira kicsi, hogy egy óra alatt be lehet járni, úgyhogy hamar felfedeztük. A tengerparti rész 7 kilométer, annak mentén épültek a felhőkarcolók, és itt van az üzleti negyed is. Harmadik éve éltem kint, amikor megalakult a Katar Zeneakadémia - ez tulajdonképpen egy zeneiskola, csak ilyen szép neve van. Ebben az iskolában én lettem az egyik alapító tanár, belevetettem magam a tanításba, és ez nagyon megkönnyítette a kinti életet. Főleg japán és kanadai gyerekeket tanítok, egyetlen katari tanítványom van, ő felnőtt, és hobbi szinten tanul.

 

- Ha a gyerekek ügyesek meg szorgalmasak, az nyilván jó, de nem elég.

- Így van, a zenei adottságot ugyanis nem lehet tanítani, azzal vagy születik, vagy nem. Most is van egy kis kanadai növendékem, egy tizenegy éves kislány, aki rendkívül muzikális. Őbenne lenne lehetőség, csak nagyon fiatal még, nem tudom, hogy a pályára akar-e menni. Őt óriási felelősség tanítani, mit mondok neki koncert előtt, hogy tanítom meg gyakorolni….egy életre el lehet rontani. 

 

- Mit csinálsz, amikor nem tanítasz, és a zenekarral sincs épp feladat?

- A zenekari tuttistáknál nagy a veszélye annak, hogy ha az ember nem gyakorol külön, leromlik a tudása, hiszen nem hallja magát, nem tudja, hogy tisztán játszik-e. Én a második évben kitűztem magamnak egy célt: azt, hogy újra visszajöjjek a szólista vonalra, és ennek érdekében elkezdtem nagyon keményen gyakorolni a zenekar mellett.

 

- Tehát Katarból próbálod az itthoni szólista életedet előkészíteni.

- Igen, elkezdtem magyarországi koncerteket szervezni, és – ahogy mondtam – nagyon keményen gyakoroltam. Időm van rá, mert most már én osztom be az iskolában az óráimat.

Az első itthoni koncertet öt évvel ezelőtt adtam, akkor volt a húsz éve annak, hogy elvégeztem a Zeneakadémiát és átvehettem a művészdiplomámat. Az évfordulóra az Olasz Intézetben szerveztem egy nagy koncertet a Győri Filharmonikusokkal, és – megint csak – Medveczky Ádám karnagy úrral. Akkor is a Mendelssohn Hegedűversenyét játszottam, valamint Brahms Kettősversenyét Fenyő László gordonkaművésszel. Másfél évvel később ugyanitt a győriekkel Beethoven Hármasversenyét játszottuk Jandó Jenővel és Fenyő Lászlóval, akkor Berkes Kálmán vezényelt. Onnantól fogva most már jó néhány koncertet játszottam a Duna Szimfonikusokkal, és a helyszínt illetően is óriási szerencsém van: nagyon jó helyzetben vagyok, mert a Klebelsberg Kultúriában rendszeresen felléphetek. Most is ott játszottunk.

 

- A szólista terveid között az is szerepel, hogy legközelebb egyedül állsz ki a színpadra a hegedűvel?

- Most majd ez fog következni… emellett persze a kamarazenét is nagyon szeretem.

 

- Hogyan képzeled, mennyi ideig maradsz még Katarban?

- Még egy darabig, nem tudom pontosan, meddig. Aztán visszajönnék, és itt is szeretném folytatni a gyerekek tanítását.  

 

- Mi a következő darab, amivel találkozód lesz?

- Nagyon nagy álmom a Bartók Hegedűverseny, amit még soha nem játszottam, magyar hegedűsként viszont kötelességemnek érzem, hogy megtanuljam.

 

Bokor Gabriella

interjúját a Klebelsberg Kultúrkúria támogatta (A Szerk. megj.)

 

 

Kovács Anikó felvételeiből:

Brahms koncert 2.-ik tételéből részlet:

https://youtube.com/watch?v=T8uwY2JRYLQ

3.-ik tételből részlet:

https://www.youtube.com/watch?v=oR 3GGGGpGw8G0

 

Kovács Anikó hegedűművész a HUNGAROTON CLASSIC márkajelzésű

 

 

kiváló cd-jén Mozart D-dúr hegedűversenye (K. 2108) és Felix Mendelssohn-Bartholdy: e-moll hegedűversenye (op. 64) hallható a Budapesti Szimfonikusok közreműködésével, Medveczky Ádám vezényletével. A korong megrendelhető a Nádor Program Iroda címén /Budapest, XIV. Ajtósi Dűrer sor 39. / mail:hangverseny@hangverseny.hu