Zuglói
Filharmónia a Pesti Vigadóban
Minden zenebarátnak óriási élmény egy-egy jól összeállított - előadott hangverseny. Külön öröm, amikor fiatalokat látunk a zenekarban, ahogy igyekeznek, szívvel, lélekkel a hallgatósággal megosztani a zenei élményt. Így volt eddig is, és továbbra is így lesz, amikor a Pesti Vigadó Dísztermébe bevonult a Zuglói Filharmónia zenekara, akiket a közönség nagy tapssal fogadott.
A zene közel áll az emberekhez, azonban ez egy külön világ: lényege a hangok különös játéka. A zene szépsége, harmóniája, különleges zsongása, befogadása, egy kicsit megmásít körülöttünk mindent, legalább is, ameddig hallgatjuk, de néha el is kísér bennünket. Ugyan is a zene néhány ütem után sokat tud adni: elmond, elmesél egy másik világról; lassú, gyors, szaggatott, erőteljes, halk, vagy éppen lassúdó ütemben. Vagyis a zene tudósit, üzen. Hiszen amit érzünk egy – egy zenedarab meghallgatásakor, pillanatok, percek alatt zajlik le bennünk az érzelmek tömege.
A zene megfogalmaz bennünk valamit, de nem a szemmel látható világból, hanem bent, mélyen, valami kimondhatatlan örömet, amelyhez fáradhatatlanul veri a ritmust szívünk, és ad valami csodálatosat.
Nos, a hangverseny! Először Rossini Gioacchino „Bruschino úr” c. nyitánya csendült fel, melyet 1813. január 27-én mutattak be először, de mivel a mű megbukott, Rossini 1857-ben átdolgozta, a librettóját pedig Offenbach készítette el, így a második bemutató óriási sikert aratott. Az opera ugyan feledésbe merült, de a nyitánya, – zenekari műként – ma is gyakran hallható. A zeneszerző alkotó művészete szebbnél – szebb gondolatok forrása, mely széleskörű tájékozottságáról és a klasszikus stílusban való jártasságáról tesz tanúságot.
Rossini után Joseph Haydn, a bécsi klasszicizmus egyik kimagasló alakjának, – főként a szimbolikus és kamarazene területén, – egyik remek zeneművét, a 82. C-dúr, „Medve szimfóniát” hallottuk, melyet a Fertő-tó melletti Esterházy-kastélyban komponált. E művét 1876-ban, a párizsi Loge Olympique számára szerezte. A nagyszerű kezdő tétel, a Vivace assai, energikus, magasra törő C-dúr indítás, mely figyelemre méltó disszonanciákkal lepi meg a hallgatóságot. A második tétel, az Allegretto témája, a kor köznyelvének változatait tükrözték. A harmadik tétel, a Menüett, a mestertől megszokott vidám hangulattal ajándékozott meg bennünket. A negyedik tétel, a Finale, Vivace. Az egészből a kamarazenei effektusok sem hiányoztak….. Haydn számunkra a klasszikus szimfónia és a vonósnégyes atyja marad!
A hangverseny második részében Félix Mendelssohn-Bartholdy, – aki mindössze 38 évet élt – 17 éves korában komponálta a Szentivánéji álom kísérőzenéjét. Shakespeare-i tündérvilág illúzióit közvetíti. E remekművét egyedülálló zenekari színekkel, ritmus fantáziával kelti életre; egy szép mesevilágot varázsol, tündérek áldásával, tökéletes harmóniában. A zene, mint a szivárvány, sokszínű, álomszerű békét, boldogságot közvetít.
„ A művészi zenében van valami csodálatos.”
Félix jelentése: szerencsés, boldog. Ő valóban boldog ember volt, csak túl rövidre szabott volt ez a boldogság.
A nyitányt teljes kísérő zenévé egészítette ki, két tételben női kart is alkalmazott. Varázslatos tündérek dala hallatszik a holdfényben úszó erdőben, hiszen ihletet mestere volt, és megszólaltatója a német erdők mesevilágának, azok tündérei, koboldjai, lidércei költészetének.
„Boldog ember, – írta könyvében Szabolcsi Bence – a harmónia örök csodájára tanította kortársait. Napsugaras világ az Ő világa!”
„A bölcselő filozófus nagyapa, Moses Mendelssohn pedig a következő képen jellemezte unokáját: „A gyönyörködtető egyensúly!”
Valóban így van, mert gyermekkorunk mesés varázsába visz el bennünket tündéri zene, mely légies, lírai, egyszerűen gyönyörű.
Az énekkar, a Szent István Oratórium Kórus női karának megnyerő szereplése és Szentes Anna szólója, még szebbé tették a perceket. A hangverseny karnagya
Medveczky Ádám
Medveczky Ádám volt, aki a következőket mondta az előadás után az öltözőjében.
- Szeretem ezt a zenekart, már negyedszer vezényelem őket. A fiatalok rendkívül fegyelmezettek és figyelmesek, lehet rájuk hatni, és lehet bennük bízni. Öröm látni a fejlődésüket. A magyar zeneiskola élet válogatottjai jó utánpótlás a zenében.
- És a zeneszerzők, a művek?
- Kedvelem mind három zeneköltőt.
Műveik kedvessége, belső derűjük, a játékos humor nagy örömömre
szolgált, és ez nagyon jó érzés itt a Vigadóban, mert fiatal éveimre is
emlékeztet.
- Reméljük, az ilyen és ehhez hasonló hangversenyeket még sokszor élvezhetjük, az Ön kitűnő vezetésével.
„A zenekar és tábornoka” címmel, a Pastorál sorozatban, – immár a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében, – a hagyományos családi matiné keretében, Kocsár Balázs és Záborszky Kálmán társaságában hallhatjuk legközelebb – 2015. március 5-én és 6-án – Medveczky Ádámot és a Zuglói
Záborszky Kálmán művészeti vezető
Filharmóniát együtt. Azt a kérdést járják körbe, hogy „mire való a karmester”, azaz mi a karmester feladata, „a karmesterség művészete”, mindezt színesíti a Magyar Táncművészeti Főiskola növendékeinek fellépése. A kisgyermekes családoknak a Pastorál hagyományainak megfelelően Solymosi Tari Emőke állandó műsorvezetőjének tolmácsolásában, segítségével kapunk minderre választ. Az Akadémia Dísztermét – immár az új együttműködés miatt – így megtöltheti a hangos gyerekzsivaj a szünetekben, miután teljes figyelemmel, csendben, tágra nyílt szemekkel, egyre jobban zeneértő fülekkel hallgatták eddig is ezeket az ifjúsági koncerteket.
Első ízben 2015. február 20-án Mozart Varázsfuvola operájának keresztmetszete kerül bemutatásra:
Mozart varázslatos meseoperájának legszebb részleteit Horváth Zoltán magával ragadó rendezésében kiváló énekes szólisták adják elő A zenei részleteket a mesélő fűzi össze.
Szereplők:
Éj Királynő: Kolonits Klára
Sarastro: Cser Krisztián
Tamino: Benabdallah Yanis
Pamina: Fodor Gabriella
Papageno: Vecsey Gyula
Papagena: Zavaros Eszter
Monostatos: Dékán Jenő
Öreg pap: Gaál Csaba
Fiatal pap: Erdős Róbert
Dáma 1.: Forgó Eszter
Dáma 2.: Sipos Katalin
Dáma 3.: Balogh Eszter
Vezényel: Horváth Gábor
Rendező: Horváth Zoltán
Rendező asszisztens és koreográfus: Losonczi Anita
Díszlet- és jelmeztervező: Geresdi Zsófia
Mesélő: Solymosi Tari Emőke
2015. április 9-én Meglepetés szimfónia címmel, „avagy humor és váratlan fordulat a zenében és a balettban” arra kérdésre kapunk választ, hogy „miért érezzük viccesnek egy zeneművet, vagy egy táncprodukciót”.
A sorozat befejező eseménye 2015. május 7 – én a magyar és moldvai csángó népzenét játszó Muzsikus együttes fellépése lesz.
Közreműködik Petrás Mária és a Csillagszemű Táncegyüttes.
A kultúrában nagyon fontos szerepe van a zenének, mert a „kultúra tarthatja meg és teheti naggyá hazánkat” – mondta Klebelsberg Kunó.
Fenyves Mária Annunziata
(A képek forrása: a Zuglói Filharmónia honlapja)