Mosonyi Mihály Nemzetközi Zongoraverseny Debrecenben

2015-ben ünnepeltük Mosonyi Mihály zeneszerző, tanár, esztéta, az első magyar zenei szaklap, a „Zenészeti Lapok” megalapítója születésének 200. évfordulóját.

A zseniális magyar zeneszerző abban az időben látta meg a napvilágot, amikor Magyarország hatalmas átalakulásokon ment keresztül. Az 1825. évi pozsonyi reform országgyűlésnek köszönhetően megindulhatott egy nagyarányú polgári fejlődés az országban. Széchenyi és társai megalapították a „Magyar Tudós Társaság”-ot, a mai Magyar Tudományos Akadémiát, amely 1830-ban hivatalosan megkezdte működését. Ezzel létrejött a magyar tudományos élet legjelentősebb központja. 1842. évi Pestre költözése után Mosonyi teljes szívvel lélekkel kapcsolódott be a nemzeti mozgalomba. Ennek egyik legjelentősebb kicsúcsosodása az 1848. évi forradalom, amely megadta a végső döfést a feudalizmusnak. Végleg eltörölték a jobbágyság intézményét. 1849-ben megindult a forgalom a Lánchídon, megteremtve az összeköttetést Pest és Buda között. Mosonyi életére ezek az események meghatározó hatással voltak.

Mosonyi Mihály életműve két részre tagolható. Az első alkotói korszaka: 1838-1859. Ebből az időből származó jelentős művei a Grand Duo 4 kézre, 6 vonósnégyes, 4 mise, zongoradarabok, kamaraművek, szimfóniák, valamint első német nyelvű operája, a Kaiser Max auf der Martinswand (Miksa császár a Márton sziklán) - Ernst Pasque szövegére.

A második alkotói korszaka: 1859-1870. Ebben az időben magyarosította nevét Brand-ról Mosonyi Mihályra és végkép a magyar zene szolgálatába állította teljes alkotóerejét. Megírta A Magyar gyermekvilág 12 életkép zongorára, Tanulmányok zongorára a magyar zene előadása képzésére című sorozatait. Ebből az időből származik a Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének és a Gyászhangok Széchenyi István halálára című zongoraművei, az Ünnepi Zene című négykezes zongoraműve, a Tisztulás ünnepe az Ungnál a 886. esztendőben című kantátája, amelyben az első magyar kantátát tisztelhetjük. A Hódolat Kazinczy Ferenc szellemének című művét később átírta nagyzenekarra. Mosonyi ebben a kompozíciójában a világirodalomban először alkalmazta a cimbalmot, mint szimfonikus zenekari hangszert. Szintén ekkor kerülnek ki kezéből magyar témájú operái a Szép Ilonka, Fekete Mihály szövegére Vörösmarty Mihály azonos című verse alapján, valamint Álmos című opera Szigligeti Ede szövegkönyve alapján. Megkomponálta az V. misét a józsefvárosi plébániatemplom számára. Partitúráit magyarul írta meg.

Két megtiszteltetés érte utolsó éveiben. Beválasztották a Nemzeti Színház opera bíráló bizottságának tagjai sorába, valamint Liszt Ferenccel és Erkel Ferenccel együtt tagja volt a Zeneakadémia létrehozása érdekében alakított bizottságnak. Utolsó találkozása Liszt Ferenccel Augusz Antal báró szekszárdi kastélyában történt. Liszt Ferenc Mosonyi Mihály Szép Ilonka című operájának dallamaira írt fantáziája kottáját adta át Mosonyinak ajándékba. 1870. október 31.-én hunyt el. Sírja a Kerepesi temetőben található.

A bicentenárium alkalmából a Liszt Ferenc Társaság Kelet-Magyarországi Tagozata, a Bánffy György Kulturális Szalon Budapest és a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola 2015. november 21.-én Mosonyi Mihály Nemzetközi Zongoraversenyt rendezett Debrecenben. A verseny zsűrijének elnöke dr. Scholcz Péter, a hollandiai Liszt Ferenc Társaság megalapítója, karmester, zenetörténész, Mosonyi egyházi műveinek mélységes ismerője, tagjai: Kassai István Liszt Ferenc-díjas, Weiner Leó Emlékdíjas zongoraművész, a Magyar Művészeti Akadémia Rendes tagja, Mosonyi Mihály zongoraműveinek és kamaraműveinek leghívebb tolmácsolója, Elek Szilvia zongora-, és csembalóművész, valamint Felvégi Béla zongoratanár, zenetörténész, Mosonyi életművének elkötelezett kutatója.

A debreceni Zeneművészeti Szakközépiskola több mint százötven esztendőt tudhat maga mögött. Megalapításában, majd a későbbiekben jelentős eszmei, szellemi és anyagi támogatásában részesítette az iskolát Liszt Ferenc, Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály egyaránt. A dicső múltra emlékezve és Mosonyi Mihály szellemi örökségét ápolandó került megrendezésre az imént említett szervezetek közreműködésének köszönhetően a Mosonyi Mihály Nemzetközi Zongoraverseny. A versenyt a történelmi Magyarország egész területén működő magyar tannyelvű zeneművészeti szakközépiskolák számára hirdették meg. A megmérettetésen részt vevő tanulók a történelmi Magyarország területéről érkeztek. Kárpátaljáról, az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolából, a Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskolából, a budapesti Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolából, a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskolából, valamint a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolából. A versenyzők két korcsoportban indultak a rendezvényen. A verseny folyamán értékes produkcióknak volt szem és fültanúja a zsűri és az érdeklődő közönség egyaránt.

A zsűri hosszas tanácskozást követően első díjban részesítette az első korcsoportban Varga Panna (képünkön), a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola növendékét, tanára Szilágyi Valéria, valamint a második korcsoportban Divald Regina (képünkön), a Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskola növendékét, tanára Cs. Nagy Ildikó. Az első korcsoportban Orosz Katalin, a Nyíregyházi Zeneművészeti Iskola tanulója, tanára Mogyorósi Éva és Rétfalvi Regina, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola – AMI növendéke, tanára Sőrés Ildikó, osztozott a harmadik helyen. A második korcsoport második helyezettje Hidi Orsolya, az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója, tanára Telychko Tetyana; és a harmadik helyet Bedő Elizabet, szintén az ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola diákja, tanára Savchenko Natalia, nyerte el. Különdíjat kapott Bihari Fruzsina, a Nyíregyházi Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója, tanára Boda Balázs és Ferencz Krisztina, a budapesti Weiner Leó Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója, tanára Tőkés Emese. A díjazottak tanárai különdíjban részesültek.

A Mosonyi Mihály Nemzetközi Zongoraverseny két első helyezettje:

I. korcsoport: Varga Panna (balról) - Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Zeneiskola - Alapfokú Művészeti Iskola Debrecen,

II. korcsoport: Divald Regina (jobbról) - Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakközépiskola

A Bánffy György Kulturális Szalon nemes gesztusként a versenyt támogatandó, két bemutatkozási lehetőséget ajánlott fel a helyezettek számára a budapesti Duna Palotában. A november 26.-án Divald Regina lépett fel Kassai István zongoraművész koncertjén Mosonyi Mihály: IV., d-moll rapszódiáját adta elő. A 2016. január 24.-i koncert szereplői a kárpátaljai Bedő Elizabet és Hidi Orsolya.

A verseny méltó befejezéseként Kassai István Mosonyi Mihály műveiből összeállított koncertjében gyönyörködhetett a hallgatóság.

Mosonyi Mihály vállalta az úttörő szerepet. Tudatában volt annak, hogy művészi intenciói a nemzet javát szolgálják és a magyar kultúra a magas szintű zenei műveltség megteremtésével emelhető a folyamatos fejlődést biztosító szintre. Munkája nem volt hiábavaló. Művei a magyar zenekultúra legértékesebb kompozíciói között foglalnak helyet. A jelen és az utókor feladata, hogy ez az értékes életmű mindenki számára hozzáférhető, tanulható legyen és a Haza javát szolgálja.

Felvégi Béla

Liszt Ferenc Társaság

Kelet-Magyarországi Tagozat vezetője