Magyar Nemzet, 1995. I. 14

Művészszoba

Ábrahám Mariann

markában száz évvel

Néhány éve hatalmas vállalkozásba fogott Ábrahám Mariann, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára, a clevelandi Árpád Akadémia tagja. Alighogy könyvben kiadta a Magyarországról Amerikába elszármazott korszakalkotó zongorapedagógus, Varró Margit írásos hagyatékát, századunk egész magyar zongoratanításának hangos - képes dokumentumát kezdte létrehozni. - Miért és hogyan?

- Amikor öt éve Fulbright ösztöndíjjal Amerikába utazhattam, Liszt ismeretlen időskori darabjaiból Bartók és Kodály magyar hangján keresztül a ’20-as évek Kadosa-féle új zenéjéig, és az évtizedekkel később íródott remek Kocsár miniatűrökig akartam alkotóinkról kőrképet festeni. Ezek átütő sikere indított arra, hogy egyedülálló zongorapedagógiai irodalmunkat reprezentatíven összegyűjtsem. Úgy gondoltam, hogy ez az Európai Zeneiskolák Budapesten 1995-ben rendezendő találkozója, és a millecentenárium alkalmával segíthetne hírünket vinni a világba. Az ország minden tájáról pozitív választ kaptam tanárkollegáimtól arra a kérdésre: vállalnák-e a gazdag repertoár megtanítását növendékeiknek. 16 hangversenyt szerveztem számtalan forrásból gyűjtögetett 1.5 millió forinton s ezeket a koncerteket videora rögzítettük. Kezdetben technikai elégtelenségek gátolták terveinket, később már a TV készített 35 perces filmet a Bartók-emlékházbeli hangversenyről. Bármíly hatalmas is a meglévő művek választéka, nem korlátozódhattunk rá: a Varró Margit Alapítvány zongoraversenyt rendelt az akkor még szakiskolás Gyöngyösi Leventétől, melyet egy 14 éves konzis fiú mutatott be. Igy öt generáció műveiből hallható a kazettákon.

- Mit tartalmaz most a videokazetta?

- Az első kazetta másfél órája Bartók és Weiner művekből áll. A második sorjázza – a gyerekek spontán válogatása alapján – mindazon zeneszerzőink munkásságát, akik a század folyamán tanító célzatú műveket írtak. A harmadikon pedig négykezesek és zenekarral kísért darabok hallhatók. Ez még nincs készen, lehet, hogy ennek létrehozásában a Japán Zongoratanárok Szövetsége és japán gyerekek is részt vesznek majd.

- Mi a konkrét célja e kazettának? A tanároknak szolgál anyagismeretül, módszertani útmutatásul?

- Nemcsak ennyi. Lélektani tanulmányt lehetne írni arról, hogy milyen buzgalom fűti a gyereket, ha olyasmit csinál, amit szeret. A tizenhat hangverseny pedig példázza a tanárok ambícióit is, azt, hogy ilyen szereplések során megmutathatják; ők is produkálnak valamit a művészetben. Két előnye volt-e sorozatnak a versenyekkel szemben: a műsorválasztás szabadsága és az, hogy nem 20 perces programmal kellett készülni, hanem akár másfél percessel. Nem kellett tehát nagyot harapni, de lehetett szerető műgonddal és örömmel egy-egy hang megszólaltatásával kísérletezni, és ez minőségre nevel. Ez a belső haszna. A külső pedig az évszázadnak bizonyos kulturális vonatkozásban való feltérképezése. Ma öt és fél órányi montírozott anyag áll rendelkezésemre, amely egészében, vagy tömörített részleteiben példázhatja, hogy egyvalamiben mi magyarok túlszárnyaljuk Európát. Ez pedig a Bartók által létrehozott zenei gondolkodásmód, amely a Mikrokozmoszban és a Gyermekeknekben testesül meg, amely a komponista utódokat, Durkót, Kurtágot, Sári Józsefet, Sopronit és másokat továbbgondolkodásra késztetett. Milyen más ez, mint egy-egy amerikai kotta, amely egyszerű hangulatdarabocskákat tartalmaz csupán!

Hollós Máté