Parlando, 1986/10-11., 27-30 p.

 

Varró Margit nyomában VI/1.

 

Egy csaknem 100 évig tartó, művészi és pedagógiai sikerekben gazdag élet krónikáját szeretnénk néhány alkalommal dióhéjban bemutatni. Nagy gonddal összeállított kritikák, dokumentumok gyűjteményének megtekintését bocsátotta rendelkezésünkre a Zeneművészeti Főiskola könyvtára, és kérésünkre felajánlotta közreműködését néhány volt tanítványa Amerikából. De közelebb hozzák hozzánk személyét, legkedvesebb itthoni barátjához, pályatársához, volt növendékéhez - Máthé Miklósné, Klári nénihez - több mint harminc éven keresztül írt levelei is.

 

Varró Margit kiemelkedő pedagógiai tehetsége már egész fiatal korában felhívta magára a figyelmet.

 

A Fodor Ernő féle pedagógiai ösztöndíjat, amellyel az Országos M. Kir. Zenetanár-vizsgáló Bizottság jutalmazza a zongora tanár-képző tanfolyamon végzett zenetanárai közül azokat, akik pedagógiai készültségükkel kitűntek, a következők nyerték el: az 1906/07. tanévben Varróné P. Margit okleveles Zenetanár”.*

 

Varró Margit ekkor 25 éves. Két év múlva megjelenik első írásával a nyilvánosság előtt. A Fodor Zeneiskola 1908-as évkönyve közli 10 oldalas cikkét J. S. Bachról. Nem sokkal ezután, 1909-ben, majd ’12-ben W. Landowskával és a régi zenével kapcsolatban publikál hosszan. Közben, mint szólista is feltűnik. Ugyanebben az évben, 25. születésnapján, Beethoven műveiből játszik (op. 110., op. 111. stb.). A koncertről másnap elképesztő mennyiségű kritika jelenik meg, 11 (!) újságban (napilap, folyóirat). „Valaki olyan ült a zongoránál, aki Beethovent nemcsak játssza, hanem megértette, felfogta és érzi is” - írja róla Hammerschlag János a Pester-Lloyd-ban.

 

A régi zenéről nemcsak írt; egy évvel későbbi műsorát már - itthon és külföldön - francia, német barokk mesterek műveiből á1lította össze. Közben természetesen tanít, a Fodor Zeneiskola mellett egy darabig a Zeneművészeti Főiskolán is. Minthogy Szendy Árpád növendéke volt, közvetlenül találkozhatott a Liszt-i zongorázás hagyományaival (Szendy 1883-84 között volt Liszt növendéke). Tanáregyéniségének eredetisége azonnal feltűnt. Század eleji szokás szerint a napilapok a növendékhangversenyekre is odafigyeltek és nagy számban közöltek róla kritikákat. Varró Margit felkapott, ismert tanár volt már, amikor 1921-ben megjelenik híres könyve, a zongora módszertan tanítás alapmunkája, a „Zongoratanítás és zenei nevelés”. Nagy sajtóvisszhangja van a könyvnek itthon és külföldön is. A könyv eredetisége, hogy módszerét szorosan a gyermekpszichológiai ismeretekre építi, tudatosan és ezáltal úttörő lépést tesz a zenetanításban.

 

Néhány évvel ezelőtt a Zeneműkiadó felkérte Máthé Klári nénit egy módszertankönyv megírására, amit ő azzal hárított el, hogy nincs rá szükség. „Olyan jól, mint Varró Margit, úgysem tudnám megírni.” Milyen hasznos lenne, ha ez a könyv újra megjelenne!

 

„Gréte” személyéről a „legkedvesebb tanítvány” Klári néni tudott a legtöbbet. Több évtizedes levelezésük bizonyítja, hogy a távolság - Varró Margit 1938-tól haláláig Amerikában élt és működött - nem választotta el őket.

 

BEOLVASáS004

 

Még halála előtti egyik utolsó levelében is ezt olvassuk: 1974. ápr. 13

 

Klárikám - köszönöm rövid, de „velős” lipcsei híradásodat és hasonló jókat kívánok. - Nagyon büszke vagyok Rád, és fő örömöm az, hogy hű maradsz hozzám, hű vagy Magadhoz is. „Igazi zenei és emberi rokonság van kettőnk közt - ritka dolog. Csak félek, hogy túlbecsülöd részemet sikeredben: „You have your own aura and magnetism” mert, ahogy parlagon mondják itt: „You can take the horse to the water, but you cannot him drink”.«

 

BEOLVASáS003

 

És egy évvel később,

„May 6/75.

… Remélem, Klárikám jól vagy mindenki örömére - én már nehezen írok. - Te vagy példaképem.
Minden jót! Pá. Gr. = V. M.”

 

BEOLVASáS002

Amerikai volt tanítványa, Roberta S. Lysaght a „The Piano Teacher” c. magazin volt szerkesztője így emlékszik Varró Margitra 1986. augusztusi levelében:

 

„Én az első szemesztert hallgattam nála a Sherwood Music School-ban, itt tanított 1940-41-ben. Ebben az évben ismertetett meg bennünket a „Mikrokozmosz”-szal. Előadása ragyogó volt. Azt tudom Bartókról, amit tőle tanultam!”

 

Varró Margit elhangzott előadásainak, megjelent cikkeinek listáját hozzávetőleges pontossággal közli az 1980-ban „Tanulmányok, előadások, visszaemlékezések” című - Zeneműkiadó gondozásában megjelent - kis könyvecske. 90%-át azonban nem állt módunkban eddig megismerni, elolvasni.

                                                                                         (folytatjuk)

 

Ábrahám Mariann

 

* (A Fodor Iskola Emlékkönyve, 24. old.)