Beszámoló a

Közgyűléséről

A ZeTa tisztújító közgyűlésére 2016. február 20-án a budapesti Szabolcsi Bence Zeneiskolában került sor. A Budapest belvárosában elhelyezkedő zeneiskola kellemes környezetet biztosított a közgyűlés lebonyolításához. A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása és a napirend sorrendjének módosítása után, a Zeta elnöke tartotta meg beszámolóját.

„Két évvel ezelőtt, amikor a tagok megválasztottak a ZeTa elnökének, egy nagyon rossz helyzetben lévő szervezetet vettem át. Gyakorlatilag a Zenetanárok társaságának nem volt tagsága, nem volt pénz a bankszámláján, sőt tartozása volt a NAV felé.

A tanárok többsége nem is tudott a ZeTa létezéséről.

Felmerült a kérdés, hogy egyáltalán szükség van-e a Zenetanárok szervezetére.

Akkor miért vállaltam el mégis a ZeTa vezetését? Minden nehézség és a kilátástalan helyzet ellenére azért vállaltam el, mert kollégáimmal úgy gondoltuk, hogy egy olyan oktatáspolitikai helyzetben vagyunk, amelyben erre szükség van. Megalakult, ill. létrehozták a Pedagógus kart, életbe lépett a pedagógus életpálya modell, létrejött a KLIK, amelyen belül tankerületenként és nem szakmai területenként tagozódtak az iskolák, így feltétlenül szükség van egy olyan független szakmai szervezetre, amely a ZENETANÁROKAT képviseli, amely közvetlenül a tanárokkal tartja a kapcsolatot.

Az elmúlt két év történései igazolták a ZeTa létezésének fontosságát. A zeneoktatás bekerült egy nagy olvasztótégelybe, amelyben az oktatás sajátosságai nem kaptak megfelelő hangsúlyt. Gondoljunk csak a pedagógusminősítésekre, az óraszámok növelésére. Jelentősen csökkent az igazgatók jogköre, gazdálkodásra gyakorlatilag nincs lehetőségük és iszonyatosan bürokratikusan működik a rendszer. Táblázatok, adatok, szabályzatok, kérvények stb., szóval a mai iskolavezetés mindenről szól, csak a szakmáról nem. Hagyományokkal bíró versenyek szűntek meg finanszírozás hiányában. Nem egyforma információval rendelkeznek az iskolák és az iskolán belül a pedagógusok. A tankerületi igazgató rátermettségétől, rugalmasságától, intelligenciájától is sok függ.

A legutóbbi napok és hetek eseményei egyértelműen arról tanúskodnak, hogy valami nagyon nincs rendben a közoktatás területén.

Két évvel ezelőtt a legfontosabb feladat a tagság újraszervezése volt, hiszen megfelelő létszám nélkül nem lehet érdekeket képviselni.

Próbáltunk olyan programokat szervezni, amelyek érdeklődésre tarthattak számot a zenetanárok körében, és próbáltunk kimozdulni Budapestről. Vidéki zenei intézményeket, tanár kollégákat is bevontunk a szervezésbe.

Az elmúlt két év programjai:

Alapszabályunk szerint a ZeTa alapfeladatai közé tartozik a tehetséggondozás.

Ennek keretében

2014 áprilisában Pécsett a Martyn Ferenc Művészeti iskolában és Győrött a Liszt Ferenc Zeneiskolában került megrendezésre a MATEHETSZ-szel közös szervezésben a Tudástranszfer fórum.

2014 novemberétől bekapcsolódtunk a tehetségpont hálózatba, regisztrált tehetségpont lett a ZeTa, szeretnénk a jövőben akkreditáltatni is.

A tehetséggondozást segíti a 2014-ben elindított programunk, amelynek keretében az EMMI által meghirdetett országos hangszeres versenyeken a döntőbe bejutott, de ott díjazásban nem részesült növendékek közül néhánynak a ZeTa különdíjat ajánlott, ajánl fel. A tagozatvezetők által kiválasztott összesen 23 diák a tanév végén az Óbudai Társaskör nagytermében mutatkozhatott be újra a „Zenetanárok a tehetségekért” hangverseny keretében, valamint néhányuk összesen 11növendék mentor tanár segítségét is igénybe vehette az év folyamán.

2015. Február: A sikeres motiváció a gitár tagozat szervezésében került megrendezésre.

Sára Erika előadása a tehetséggondozásról, a motivációról és versenyfelkészítés műhelytitkairól szólt.

Április: Virtuózok a felkészítő tanár szemével c. fórumunkon a népszerű komolyzenei versenyről mondták el tapasztalataikat, véleményüket a felkészítő tanárok.

Április: Fiatal zenészek pódiuma hangversenyen az Eötvös Zeneművészeti Tehetségsegítő Alapítvány díjazottjai közül Bögös Dániel és Dudás Krisztián közreműködött.

Július: Kínai-Magyar hangszeres verseny a Vigadóban

A ZeTa második alkalommal kapcsolódott a szervezésbe oly módon, hogy segít a verseny kiírásában és a zsűribe delegál tagokat. Van még mit csiszolni a rendezvényen. Idén is megrendezésre kerül, sajnos elég lehetetlen időpontban, augusztus 21-én.

Alapszabályunk szerint kiemelt feladatunk „a magyar kortárs zeneművészet alkotásainak propagálása a zenepedagógia területén”.

A zongoratagozat dr. Ábrahám Mariann vezetésével ezen a területen kiemelkedő szerepet vállalt fel. Minden évben rendezett programokat a kortárs zongoraművek bemutatására.

2015-ben az NKA támogatásával került megrendezésre három helyszínen, Győrött, Budapesten és Debrecenben a Kortárs magyar zeneszerzők zongoraműveiből összeállított interaktív ismeretterjesztő fórum és koncert.

A koncert különlegessége, hogy közreműködői zeneiskolás növendékek, szakiskolás növendékek, egyetemi hallgatók és zongoraművészek voltak.

A ZeTa fontosnak tartja, hogy segítséget nyújtson a zenetanárok problémáinak megoldásában is. Ezt a célt szolgálta az áprilisban megszervezett fórum, A pedagógus minősítés gyakorlati kérdései címmel. A fórum keretében Szkordiliszné dr. Czitrovszky Ilona a minősítésre váró tanárok szemszögéből adott tájékoztatást a portfólió-készítésről, a minősítésre való felkészülésről, a védés követelményeiről.

A gitártagozat Tóth Melinda vezetésével kapcsolódott a Baltonfüredi gitárfesztivál programjaihoz: XIII. Váci Országos Zeneiskolai gitárverseny első helyezettjeinek biztosított koncertet. Ismét megrendezésre került a pedagógus minősítés gyakorlati kérdései fórum.

Melczer Tünde gyógytornász, manuál terapeuta, minden zenetanár számára hasznosítható előadást tartott a lazításról.

A ZeTa feladatai közé tartozik továbbá az innováció segítése, új módszerek minél szélesebb körű bemutatása.

· Ennek keretében kötöttünk megállapodást Szkordiliszné dr.Czitrovszky Ilonával, aki kutatótanárként az improvizáció a zeneoktatásban témát választotta kutatási területének.

· Gardián Gábor pedig a csellótanítás segítéséhez készítette el új csellóiskola kötetét.

Alapszabályunk feladatként tartalmazza „Szakmai tanácsadás az érdekképviseletek és az állami szervek számára”

Azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb feladata a ZeTának.

Mert munkavállalói oldalról az MZTSZ képviseli a tanárokat, a zeneiskolák működésének érdekképviseletét az MZMSZ vállalja fel és természetesen mindkét szervezet segíti a szakmai problémák megoldását is, de a Zenetanárok Társasága az a szervezet, amelyik megfelelő tagsággal a háta mögött valóban képviselheti a szakmát.

Múlt hónapban az MZMSZ felkérésére vettem részt a Minisztériumban egy egyeztető tárgyaláson a pedagógusminősítésekkel kapcsolatban. Ez alapján készült el a ZeTa állásfoglalása.

Ezen a héten, kedden pedig az MZTSZ delegáltjaként a köznevelési kerekasztal 5 munkacsoportja közül a „Gyermek, tanulói életutakkal” foglalkozó csoportban vettem, ill. veszek részt.

Sajnos a két év alatt nem sikerült létrehozni az ifjúsági tagozatot, várat magára a honlap fejlesztése is.

Úgy gondolom, hogy az elmondottak alapján a ZeTa tevékeny volt az elmúlt két évben, amelynek a legfontosabb eredménye, hogy lassan, de folyamatosan növekszik a taglétszámunk.

Szeretném megköszönni a választmányi tagok, tagozatvezetők munkáját, és minden ZeTa tag részvételét.”

A beszámoló elfogadását követően, a civil törvény változásainak megfelelően, az Alapszabály módosítására került sor. A jelölő bizottság elnökének tájékoztatása után, az elnökség, a tagozatvezetők, tagozatvezető helyettesek és a választmányi tagok választása következett.

A szavazás eredményének kihirdetése előtt a két meghívott vendég, Varsányi Lászlóné és Jakabné Muity Mária tartotta meg előadását. Varsányi Lászlóné az MZTSZ alelnöke „65 éves a szaktanárképző” címmel emlékezett vissza a szaktanárképzőben töltött évekre. Kiemelte az 1950-ben indult képzésben részt vevő kollégák szakmai elhivatottságát. Ők voltak azok, akik megalapozták a mai napig is kiválóan működő vidéki zeneiskolai hálózatot. Varsányi Lászlóné visszaemlékezése után Muity Mária az MZTSZ Zenepedagógus Tagozat elnöke számolt be a szakszervezet eredményeiről a létrejöttétől napjainkig. A szakszervezet legnagyobb eredményének tartja, hogy a művészetoktatás mind a mai napig a közneveléshez tartozik. Az eredményes tárgyalások következtében lehetőség van nyugdíjas pedagógusok tovább foglalkoztatására is. Természetesen problémák mindig vannak, de az MZTSZ a tárgyalásokat, egyeztetéseket helyezi előtérbe a sztrájkkal szemben. A szakszervezetünk együtt működik a PSZ-szel, a PSZ által szervezett demonstrációhoz most is csatlakozott.

Az előadások után, a számlálóbizottság elnöke tájékoztatta a jelenlévőket, hogy minden jelöltet megszavazott a tagság, így az eddigiekhez képest az alábbi változások történtek a ZeTa tisztségviselői körében: dr. Smuta Attilát alelnöknek, a klarinét tagozat élére Kohán Istvánt, a zongoratagozat vezető helyettesének Znamenák Ritát, a hegedűtagozat vezető helyettesének Kátai Katalint, a rézfúvós tagozatvezető helyettesének Szalkay Dávidot választotta meg a tagság. A választmány dr. Hargitai Imre személyével bővült. Az elnök megköszönte a bizalmat és gratulált a tisztségviselőknek.

A következő napirendi pont szerint az elnök asszony felolvasta a választmánnyal már egyeztetett állásfoglalást a pedagógusminősítésről. A tagok igen aktívan fejtették ki véleményüket az ügyben.

Zenetanárok Társasága Állásfoglalása a Pedagógiai-Szakmai Ellenőrzésről és a Pedagógus Értékelési és Minősítési rendszerről

A Zenetanárok Társasága, mint országos szakmai szervezet szükségszerűnek és időszerűnek ítéli meg a tanárok külső, objektív standardokra épülő ellenőrzési és minősítési rendszerét.

A rendszer azonban sok olyan negatív mozzanatot tartalmaz, amelyet a zenetanár társadalom szakmailag elfogadhatatlannak tart.

Szükségesnek és pozitív változások biztosítékának tekinthetjük a Pedagógus Életpálya Modell bevezetését is, amely a tanárok szakmai előmenetelének elismerését és az elért eredmények megbecsülését lenne hivatott biztosítani, azonban ezt a célt a jelenlegi formájában nem szolgálja.

A PSZE és PÉM rendszer általános kritériumok alapján megfogalmazott követelményrendszere és értékelési módjai nem veszik figyelembe sem az egyéni, sem a csoportos órák, zenei oktatásának sajátosságait. Indokolatlanul nagy terheket rónak mind a pedagógusokra, mind a tanfelügyeletben és minősítésben részt vevő szakértőkre.

A rendszer sokat hangoztatott alakíthatóságában bízva mondjuk el véleményünket és javaslatainkat tagságunk nevében.

1. Rendkívül méltatlan, megalázó helyzetbe került sok, országosan elismert, a pályán több évtizede tevékenykedő, kiváló eredményeket felmutató kolléga. A 2015-ös és 2016-os évre meghirdetett minősítési eljárások feltételrendszere kizárta annak lehetőségét, hogy ezek a kollégák Mesterpedagógusi fokozatot nyerjenek, holott ők azok, akik ezt valóban, mondhatnánk, automatikusan megérdemelnék

A követelményekben felsorolt szakvizsgákkal az említett, ötven évnél idősebb kollégák nem rendelkezhetnek, ilyen irányú képzések a zeneművészet területén csak az elmúlt időszakban indultak.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy ezek a pedagógusok egész életüket „csak” a nevelésnek-tanításnak, a felnövő generációkkal való foglalkozásnak szentelték, rengeteg hasznos pedagógiai tapasztalatot és szakmai tudást halmoztak fel.

Javasoljuk:

E pedagógusok részére a továbbiakban biztosítani kell a lehetőséget, hogy mielőbb Mesterpedagógus fokozatot nyerhessenek. A Zenetanárok Társasága vállalja, hogy kidolgozza, a mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges kritériumokat.

2. A művészetoktatásban a jelenlegi négy művészeti ág irány szerinti szakértői kirendelés (zene-, tánc-, és képzőművészet valamint drámapedagógia) nem biztosítja a magas szintű szakmai ellenőrzést, illetve minősítést. Ennek több oka is van:

2.1. A szakértők legtöbbször nem szakterületüknek megfelelő kollégához kerülnek látogatásra, így az általános pedagógiai szintet az indikátorok alapján meg tudják határozni, azonban az értékelés során fontosabb, szorosan vett szakmai szint megítélése nem várható el tőlük. Egy-egy hangszer játéktechnikája, tanításának követelményrendszere, tanterve, metodikája, és didaktikája sajátos, gyökeresen eltérő.

2.2. a szakértők (szakvizsgával rendelkező kollégák, akik az OH szakértői képzése során nyerték el a Mesterfokozatot) nem minden esetben rendelkeznek széles körű elfogadottsággal a szakmai megítélés szempontjából.

2.3. A szakértők túlterheltsége sem kedvez a magalapozott szakmai bírálat megszületésének és a minősítési-tanfelügyeleti rendszer széleskörűen pozitív fogadtatásának. Az évi 25 megbízás (sok alkalommal távoli helyszíneken), amely az esetenként több száz oldalas dokumentáció áttanulmányozását, a szakmai munkát, az utazást és még a költségek dokumentációjának elkészítését is magába foglalja, rendkívüli módon megterheli a szakértőként tevékenykedő kollégákat. Az órakedvezményük a szakértői munkára fordított idő töredékét sem fedezi, és az anyagi elismerésük sincs azon a szinten, amiért elvárható lenne minden szabadidejük feláldozása.

Javasoljuk,

A szakértőket szakmai szervezet/ek véleménye alapján kérjék fel a minősítési munkára, biztosítva ezzel, hogy szakmai értékrendjük, tekintélyük és kiváló pedagógiai munkájuk alapján értékelésük eredményét a tanárok elfogadják.

A tanfelügyelők és minősítők főállásban lássák el feladatukat. Az „íróasztal mellől nem látja a gyakorlati problémákat” felvetés kiküszöbölésére, a főállású szakértők megbízása 5 évre szóljon, ill. heti 5 órában taníthassanak is. A főállású szakértők minden hangszeren biztosítanák a megfelelő szakmai bírálatot. Azonban rövid távú megoldás lenne az is, ha a kirendelések legalább nem automatikus, gépi módon történnének, hanem a szakterület figyelembe vételével.

3. Elfogadhatatlan a zenetanár társadalom számára az a tény, hogy nyugdíjas kollégákat nem kérhet fel az OH a rangos versenyek tartalmi anyagának kidolgozására és bírálóbizottságában való részvételre.

Ez a rendelet az egyes szakterületek nagy tapasztalattal rendelkező, ugyanakkor iskolai elkötelezettség nélküli, hiteles szakembereinek részvételétől fosztja meg a versenyeket. A bírálóbizottságok értékelő munkája a leghatékonyabb továbbképzés is egyben, hiszen a versenyeken elhangzott produkciókkal kapcsolatos véleményalkotás meghatározó jelentőségű mind a növendék teljesítményét, mind pedig a mögötte álló tanári teljesítményt illetően. Iránymutatást ad a versenyen hallgatóként résztvevő szakembereknek, tanároknak és a szülőknek is.. A több évtizedes tapasztalattal és elismertséggel rendelkező kollégák bölcsessége nélkülözhetetlen a zsűri-tevékenységben, ezt kívánja a versenyek rangjának és jelentőségének megőrzése.

A Zenetanárok Társasága kéri, hogy a nyugdíjas kollégák versenyanyagok összeállítására, bírálóbizottsági tagságra ismét felkérhetők legyenek.

A művészeti nevelés területén, elsősorban a zenetanításban tanárhiány mutatkozik egyes szakágak területén. Így a nyugdíjasok alkalmazása továbbra is fontos kérdés (meghatározott óraszám és megfelelő díjazás mellett).

Észrevételeink a művészeti iskolák jelenlegi helyzetét, a tanárok széles körének véleményét tükrözik.

Reméljük, hogy állásfoglalásunk figyelembe vétele a PSZE és PÉM még mindig alakuló rendszerének használhatóvá és ésszerűvé tételét fogja szolgálni.

Szintén vitát váltott ki a zenetanárok részére gyakorlatilag elérhetetlen mesterpedagógusi fokozat. A közgyűlésen elhangzottak alapján a ZeTa vállalta, hogy kidolgoz egy olyan kritériumrendszert, amely a zenetanárok részére is lehetővé teszi a mester fokozat elérését.

A közgyűlést a véleménynyilvánítások után a levezető elnök bezárta, megköszönve mindenki jelenlétét és bízva a további eredményes együttműködésben.

Ruszinkóné Czermann Cecília

a ZeTa elnöke