Folytatódik a Jazztanulmányi Kutatócsoport előadássorozata

a BMC Könyvtárban

A Jazztanulmányi Kutatócsoport önképzőkörként alakult bölcsészettudományi és zenei végzettségű érdeklődőkből 2015-ben, Zipernovszky Kornél vezetésével. A BMC által támogatott, 2016 januárjában sikerrel indult szabadegyetemi sorozat első két előadása 2-3 tucatnyi érdeklődő előtt zajlott. A sorozat célja az, hogy jazz és társadalom találkozását a lehető legtöbb oldalról világítsa meg, érvényesen és relevánsan pozícionálja a műfajt, mint a legkülönbözőbb társadalom- és bölcsészettudományi diszciplínák tárgyát, és meghonosítsa az új jazztanulmányok néven először az USA-ban ismertté vált, szintén interdiszciplináris megközelítést. A minden alkalommal szerda este hatkor kezdődő, másfél órás előadásokra a belépés ingyenes. A vendéglátó a BMC könyvtára (1093 Budapest, Mátyás u. 8.) Ebben a szezonban még három előadásra kerül sor:

2016. április 27.

Karap Zoltán

A jazz-szubjektum kritikája – régen és ma

Theodor W. Adorno a zeneesztétika történetének talán legnagyobb erejű bírálatát zúdította a könnyűzenére és a jazzre. Bár állításai provokatívak, pesszimisták, a szórakoztató iparra vonatkozó jóslatai pedig egyenesen apokaliptikusak, Adorno a jazz zenei matériája és emberképe között olyan összefüggésekre mutatott rá, melyek ismerete a társadalomfilozófiai, a zenetörténeti, a szociológiai, vagy épp pszichoanalitikus érdeklődésű olvasó számára is izgalmas kérdéseket vethet fel. Az előadó, a Debreceni Egyetem zeneesztéta doktorjelöltje, tágabb eszmetörténeti perspektíva segítségével rekonstruálja Adorno jazz-szubjektum-át.

2016. május 25.
Havas Ádám - Ser Ádám

A budapesti jazz színtér konstrukciója

Az előadók, a Corvinus egyetem szociológiai doktori iskolájának kultúraszociológusai a budapesti jazz színtér kulturális és társadalmi rétegződésének elemeit vizsgálják, mélyinterjús és kérdőíves technikákkal. Hogyan konstruálják meg saját zenei identitásukat a szcéna pozíciói közt? A zenei identitások legitimitáskonstrukcióit Pierre Bourdieu elmélete alapján modellezi, mely a gazdasági és szimbolikus profitok oppozíciója alapján térképezi fel a zenei mező, esetünkben a jazz színtér, különböző pozícióit, külön hangsúlyt fektetve a kreatív önmegvalósítás és gazdasági profitok konfliktusából fakadó egyéni megélhetési stratégiákra. A kutatás a sokszínű magyar jazzéletről hiánypótló módon olyan reális képet nyújt, melyet maguk a zenészek alkotnak meg.