ELHUNYT BREUER JÁNOS ZENETÖRTÉNÉSZ

(1932-2016)

Budapesten született 1932. június 8-án. 1950 és 1958 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés, majd zenetudományi szakán tanult. 1958-tól a Magyar Zeneművészek Szövetsége, majd 1990-től 1997-ig a Magyar Zenei Tanács tudományos munkatársa; 1961 és 1970 között a Magyar Zene című zenetudományi folyóirat munkatársa, 1970-től 1996-ig felelős szerkesztője. 1961-től a Népszabadság zenekritikusa volt. Fő kutatási területe a 20. század magyar zenéje.

Fontosabb könyvei:

Dávid Gyula (1966);

Zene és bábszínpad (Szilágyi Dezsővel és Passuth Krisztinával, 1971); Harminc év magyar zenekultúrája (1975);

Negyven év magyar zenekultúrája (1985);

Kodály-dokumentumok, I. (1976); 13 óra Kadosa Pállal (1978); Bartók és Kodály (1978); Zenei írások a Nyugatban (1978);

Kodály-kalauz (1982);

Fejezetek Lajtha Lászlóról (1992);

Kodály Zoltán (1999);  Kodály és kora (2002). Cikkeket, kritikákat, tanulmányokat publikált, előadásokat tartott. Erkel-díjas, a MAOE Zenei Tagozatának nagydíjasa, a Magyar Köztárasági Érdemrend Tisztikeresztjének tulajdonosa.

Breuer János 2016. április 10-én hunyt el. Búcsúztatása 2016. április 25-én volt a budapesti Kozma utcai izraelita temetőben.

Tisztelettel emlékezünk rá.

V.L.

---

Breuer Jánosnak a Parlandóban a kezdetektől fogva több írása is megjelent, melyek közül a www.parlando.hu-n is olvashatók: 1999/4. 1960/2. (fordítás), 1960/11., 1963/9., 1964/7-8., 2007/3., 2008/4.). Közülük kiemelkedik a Kodály Zoltán embermentő tevékenységére emlékező remeklés: Breuer János: „A szegényeket felmagasztalod”