Fenyves Mária Annunziata

 

Vivaldi „A négy évszak” hegedűversenyének első, Tavasz című tételének margójára

 

275 éve, Bécsben, 1741. júl. 28-án hunyt el A. Vivaldi

 

http://totallyhistory.com/wp-content/uploads/2013/12/Vivaldi.jpg

(totallyhistory.com)

Vivaldi - Concerto n.1 in mi maggiore "La primavera" Allegro

(Teatro alla Scala, Milano, 17 aprile 2011. I Cameristi della Scala, violino: Francesco Manara)

Előttem ébredezik a hajnal, fehér köd csorog a tájon mindenütt. A fények lassan jönnek, botorkálnak, kissé hűvös még a táj. A pajkos szellő nyújtózkodik, ráér még, mert korai az idő.

 

A tavaszi ég - kékje visszatükröződik a nagy tó vizében, ahol csalfa tündérek tündértáncot járnak, mivel közeledik a csodás évszak, a tavasz, ahol Kecskeköröm királynéja és a tihanyi visszhang iránta nagy szeretetre, csodálatra biztat.

 

Lassan pirkad, a szelek is lassan elindulnak. Bimbók ébredeznek, virágok szirmai kibomlanak. A fák karcsú ágain hárfazene zendül; mert üzen a nagy természet, s megtelik minden fénnyel, színnel, illattal, sejtelemmel, a zöldülő hegyek sóhajtásaival, a völgyek csöndjeivel.

 

És boldog dalom száll, mert itt van már a tavasz!

 

 

       Csak egy percben, csak egy pillanatban…

 

                    Tavasznak szép lelke

                    édes illatok varázsa,

                    hadd írja le tollam

                    mi ragadott meg e világban,

                    csak egy percben,

                    csak egy pillanatban,

                    míg  a csöndtükrében álmodoztam…

 

          Hogy a pázsit malachitjában

                     gyönyörködött szemem.

          Hogy az orgonabokor rezdült

                     hajnalban kedvesen.

          Hogy egy kisrigó éppen most

                     repült egy ágra fel.

          Hogy egy kis szirom a harmatos

                     pázsiton nyugalomra lelt.

          Hogy a virágok illata fogadott,

                     s a végtelen egekig kavargott.

          Hogy csodálatos ragyogás töltötte be

                     az egész tágas teret.

           Hogy csendhozó csipkés percek

                    átkaroltak, megöleltek:

 

                    csak egy percben,

                    csak egy pillanatban,

                    míg a csönd tükrében álmodoztam….

 

És hogy ez a vers miért született meg?

Mert Vivaldi Tavaszát hallgattam!

Aki 333 éve született a szép Velencében, és aki 275 éve halt meg Bécsben.

 

Az Ő csodálatos tavasz muzsikáját hallgattam, az Ő versét olvastam.

 

               „Közelit a tavasz ringatózva lépked,

                 rózsaszín ujjára szólít cinegéket.

 

                 Énekelve hív majd a rigó,

                 visszhangos az erdő,

                 karcsú gerle,

                 fülemüle dala, messzezengő.

 

                 Fodrozódó forrásban lábat mos a szellő,

                 csobogó csermelyben fürdik levélkendő.

 

                 Füstölgő felhőkből villám csap a földre,

                 hogy a hegyormokat üszkösre gyötörje.

 

                 Újra szól a madárkórus

                 újra zeng a dallam,

                 vigadoznak a virágok

                 esőcsepp kalapban…..

 

                 Közelit a tavasz, ringatózva lépked,

                 rózsaszín ujjára szólít cinegéket.”

 

„...s a csermelyek, a szellő sóhajában frissülve futnak, édes suttogással.”

 (Részlet Baranyi Ferenc Vivaldi: Tavasz c. szonettjének fordításából)

 

---

„A négy évszak” c. mű „programzene”, az évszakok pontos, színpompás képeit adja, s a tavaszi nagy természet megújulását mutatja be: madarak énekével, patakcsobogással, boldog ünnepléssel, de villámok és fenyegető mennydörgés hangjai is megszólalnak, majd a vihar elmúltával megnyugszik a táj, és visszatér a béke, a nyugalom, a szépség, az öröm.

 

Egy kis betekintés életébe.

A barokk muzsika egyik legnagyobb alkotója. Hegedűművész.  Papi szemináriumba járt, majd l703-ban pappá szentelték. Ő azonban elsősorban a muzsikának szentelte magát. Vörös hajszíne miatt „il prete rossa”, azaz, „vörös papnak” hívták. I740-ig az Ospedale della Pietŕ leánynevelő intézetben tanított. Itt írta a híres „Négy Évszakot”, mely megalapozta hírnevét, tekintélyét.

Hatalmas alkotómunkájában sokoldalúságát is megismerhetjük.

46 operát irt, ebből 16 teljes egészében fennmaradt.  Vivaldinak több mint 50 hiteles egyházzenei szerzeményét ismerjük: szólóhangra írt rövid énekek, oratóriumok, valamint többtételes, kettős kórusra és zenekarra írt, finoman kidolgozott zsoltármegzenésítések. Versenyműveinek száma közel 500. Közülük több mint 300 szólóhangszerre, vonószenekarra és continuóra, kb. 230 hegedűre, 40 fagottra, 25 gordonkára, 15 oboára, 10 pedig fuvolára íródott. Komponált még versenyműveket viola d’amoréra, blockflötére, mandolinra és más hangszerekre is. További versenyművei kettősversenyek (köztük kb. 25 két hegedűre), concerto grossók három

https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/c/c4/Ospedale_della_Piet%C3%A0.jpg/330px-Ospedale_della_Piet%C3%A0.jpg

Ospedale della Pietŕ

 

vagy több szólistával, vonós koncertek szólista nélkül, és kamara-versenyművek egy hangszercsoportra zenekar nélkül. Triók, szimfóniák, szerenádok, szonettek egész sora.... Művei Amszterdamban a Roger Le Cene kiadónál jelentek meg először.

 

Elfutottak a századok, az évek, de zenéje ma is él.