Úton a zene - A Nemzeti Filharmonikusok zenei programja gyerekeknek

A minőségi zene élményét viszik el a Nemzeti Filharmonikusok (NF) művészei a hátrányos helyzetű települések iskoláiba országszerte az Úton a zene elnevezésű ismeretterjesztő kamarazenei programjuk részeként.

A programot hazai és külföldi példákat figyelembe véve hozták létre és az első évben csak találomra egyeztettek olyan halmozottan hátrányos településekkel, amelyekről úgy gondolták, hogy örülnek a lehetőségnek. Aztán látva a hihetetlen érdeklődést, tavaly pályázatot írtak ki, amelyre több mint 70-en jelentkeztek - ismertette a kezdeteket Kovács Géza, az NF főigazgatója az MTI-nek. Felidézte, hogy legutóbb egy hét leforgása alatt 19 helyszínen fordultak meg a feladatot önként vállalt muzsikusok. Tolnában, Baranyában, Békésben és Hajdú-Bihar megyében, többek között Csökmőn, Nagyatádon, Hajdúsámsonon, Vésztőn, Gyönkön és Mágocson jártak a zenészek.

    Általában 50-100, néhol több száz gyerek kíséri figyelemmel, ahogy a zenészek megszólaltatják hangszereiken a gondosan megválasztott műveket, amelyek befogadása nem okoz nehézséget, ugyanakkor a repertoár kialakításakor nem kötnek olcsó kompromisszumokat - hangsúlyozta Kovács Géza, hozzátéve: a programokon a zenehallgatáson túl a gyerekek megismerhetik és kézbe foghatják a hangszereket, interaktív játékokat játszhatnak. Ha a közelben zeneiskola is található, ott a művészek kismesterkurzust tartanak és tanácsokkal látják el a diákokat. Olyan gyerekekhez és fiatalokhoz szeretnék eljuttatni a zene élményét, akiknek esélyük sincs eljutni a Müpában, a pécsi Kodály Központban vagy más nagy koncerthelyszínen rendezett hangversenyekre - fogalmazott a főigazgató.

    Kitért arra is, hogy az NF edukációs csomagjában más is szerepel: a Müpa Fesztivál Színházában rendezett ifjúsági koncerteken szintén igyekszenek közönségüket "az értékes zene vírusával megfertőzni". Emellett az énekkaruk, amely a legnagyobb létszámú és európai rangú oratóriumi kórus, rendszeresen jár a Filharmónia Magyarország szervezésében magyarországi vidéki városokba és településekre. Sokszor tornatermekben adnak elő híres operakórusoktól kezdve a Jézus Krisztus szupersztáron át Duke Ellington-ig, valamint Verdi-, Erkel-, Bach-, Mozart- és Beethoven-műveket, ami szintén inspirálja a fiatalokat. "Ők olyan tekintetben célközönség, hogy a jövőt reméljük tőlük, nemcsak a magunkét, hanem az országét" - emelte ki. Összességében igyekeznek mindig friss szellemet vinni az előadásokba és nem hagyni unatkozni a gyerekeket.

    Megemlítette többek között még a Zeneakadémiával való együttműködést, amelyet tavaly formalizáltak. Ennek eredményeképpen - azon túl, hogy sok művészük tanít az egyetemen - rendre fogadnak növendékeket a zenekarba "kisegítőként", karvezető-karmesterképzősök járnak a próbákra, valamint felléptetnek tehetséges diákokat a saját koncertjeiken. Mint mondta, sok hivatásos szimfonikus zenekarnak van valamilyen edukációs gyakorlata. Ezért gondoltak arra, hogy a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége - amelynek három kivételével minden hivatásos magyar zenekar tagja - következő éves közgyűlésén, május elején az oktatás témakörét állítják a középpontba. A főigazgató úgy fogalmazott, hogy szívesen fognak kezet mindazokkal, akik ebben az ügyben buzgólkodnak, mert úgy gondolják, hogy mindez közös felelősségük a zeneiskolákkal és a közoktatással. "Büszkék lehetnénk arra, hogy Kodály Zoltánnak gyönyörű álma volt egy olyan országról, ahol mindenki tud énekelni, mindenki alapszinten tud kottát olvasni és ki-ki úgy éli az életét és végzi a hivatását, hogy a zene áthatja" - mutatott rá Kovács Géza, hozzátéve: mielőtt még komoly kutatások visszaigazolták volna, Kodály Zoltán már régen érezte, tudta és le is írta, hogy a zene a tudat olyan mélységeibe hatol, ahova más nem jut el.

    Emlékeztetett: amikor valósággá vált néhány helyen az elképzelése, és megnyíltak azok a zenei általánosok és zenei gimnáziumok, amelyekben mindennap folyt zeneoktatás és nem válogatott gyerekeknek, ott az derült ki, hogy a közismereti és egyéb eredmények is kimagaslóak. "A zene az agyat valóban oly módon mozgatja és olyan zugaiba ér el, ahova más nem" - hangsúlyozta, hozzáfűzve: "ugyanakkor végtelen szomorúság, hogy a Kodály-féle filozófia először csak módszerré silányult, majd a közgondolkodásban a szolmizálás és a népdalok fölös ismeretévé degradálódott. Holott itt valóban egy egész ország, egy egész nemzet szellemi felemelkedésének egyik legfontosabb eszközéről, pontosabban annak elvesztéséről van szó" - jegyezte meg.

(MTI)

bse \ pmg