25 éves az Alkotó Muzsikusok Társasága

A Bartók Rádió 2016. május 31-i Összhang c. műsorának vezetője Selmeczi Borbála.
A hangfelvételen közreműködik: Gallai Attala elnök, továbbá Szendi Ágnes, Csepregi György és Fehér György Miklós

http://www.parlando.hu/2016/2016-4/AMT-Bartok_Radio.mp3

A felvételen közreműködők életrajza az Alkotó Muzsikusok Társasága honlapjáról

(www.alkotomuzsikusok.hu)

Gallai Attila

1943. március 30-án születtem Győrött. 1946-ban költöztünk Budapestre és ott éltem 1996. februárjáig. Akkor költöztünk Csévharasztra, ahol ma is élek. Édesapám katona volt. A II. világháborúban súlyosan megsebesült. Ö adott zenei pályára. 1978-ban hunyt el. Édesanyám a világháborúban tüdőbajt kapott. 1964-ben, számomra az egész pályámra nézve rendkívül fontos üzenetet közvetítve vált meg szenvedéseitől. Nővérem, Éva hegedűs lett, ma is a hegedű az élete. Öcsém, Lacika csecsemőként, a nagy diftéria járvány áldozata lett.

Hegedülni, csellózni, majd klarinétozni tanultam. Első klarinéttanárom Baritz Ferenc volt, akit nagyon jó tanárnak tartok ma is és akivel élete végéig kitűnő volt a kapcsolatunk. Az Úttörővasutas Zenekarba az áldott emlékü Sándor Jancsi Bácsi vett fel. A zenekarban együtt játszottam – tanultam – többek között Haumann Péterrel, Pásztori Zoltánnal, Elekes Erzsébettel (válogatott kosárlabdázó) és még sokakkal, akik neve számomra ugyanannyit jelent, mint a felsoroltaké, hiszen nagyon jó barátok voltunk. A név szerint említetteket csak azért emeltem ki, mert közismertek.

Édesapám (a nyomorunkat enyhítendő – és abból a politikai megfontolásból, hogy a zenész túléli a változásokat is, de azért katona!) 1957. július 1-jén katonazenésznek adott. Az ETI zenekarába kerültem. Ugyanekkor felvettek a Zeneművészeti Szakközépiskolába, ahol három évig, nyugdíjazásáig Váczi Károly, a másik, általam kiemelkedően tisztelt, nagyrabecsült klarinétművész volt a tanárom. Utána az öccséhez, Gyulához kerültem. Az ETI zenekarától az alakulóban lévő Zenész Tiszthelyettesképző első növendéke lettem barátommal, Kiss Bélával együtt. Érdekes, hogy a későbbiekben úgy tettek az Iskola vezetői, mintha sohasem lettem volna ott. Egyetlen egy évfordulós ünnepségre sem hívtak meg. Végül, hivatásos őrmesterként 1967. nyarán egy váratlan lehetőséget kihasználva leszereltem és új életet kezdtem.

Ezalatt az idő alatt már sok-sok kottát írtam. Közöttük egyetlen fontosat, a ma is vállalt Karácsonyi Szimfóniát, amit 1963. szeptemberében misén, katonazenészekből álló zenekarral mutattunk be!

1968-ban 9 hónapig nem volt állásom! Helyettesként tanítottam klarinétot, furulyát, szolfézst és amatőr zenekarokban játszottam, alkalmanként 18 forintért.(!) Szeptemberben váratlanul felvettek a Debreceni Filharmónikus Zenekarhoz. Ez a munkahelyem azért szűnt meg, mert felvettek a Zeneakadémiára, aminek klarinét szakát 1973-ban, jeles minősítéssel végeztem el. Közben 1970. április 1-jétől tagja lettem a Budapesti MÁV Szimfónikus Zenekarnak, ahonnan 1994-ben mentem szakmai nyugdíjba.

Állandóan tanítottam. Helyettesként minden fokon, több helyen is, “hosszabb” ideig a Bp. VI. kerületi zeneiskolában, majd a Szilágyi Erzsébet Nevelőotthonban. Itt nagyon hasznos tapasztalatokat szereztem pedagógiai és metodikai területen egyaránt. 1979-ben innen kerültem Szegedre, a főiskolai tagozatra, ahol Weninger Richárd volt az igazgatóm. 1991-ben, belefáradva az utazásba abbahagytam a tanítást. Csévharasztra költözésem után, 1996-ban kezdtem tanítani Monoron a Zeneiskolában. Itt előbb tanszakvezető, majd egy évi Úribeli kitérés után igazgató lettem. Mandátumom lejárta után nem pályáztam újra, hanem ismét csak tanítottam.

Zeneszerzést először Kiszely Gyulától tanultam. Nagyon jól tanított, nagy segítségemre volt. Legfőbb zeneszerzés tanáromnak áldott emlékű Kistétényi Melindát tartom. Rajtuk kívül mindenkitől és mindenből tanultam. 1968-tól már egyre több zenémet tartom ma is vállalhatónak. Közülük a legsikeresebbnek a szólószonáta sorozat nagybőgőre irt darabja bizonyult. Örök barátom, a közelmúltban elhunyt Saru Károly vitte el ezt a művet Montag Lajoshoz, aki Rómába vitte. “Primo segnalato” oklevelet kaptam rá egy nemzetközi zsűritől. Ezt a művet később a Nemzetközi Nagybőgős Társaság sok kortárs mű között “excellent, the best for competitions, festivals, and concerts” jelzővel illette.

1991-ben megalapítottam és azóta állandóan újraválasztott elnöke vagyok az Alkotó Muzsikusok Társaságának.

Szendi Ágnes

1963. március 25-én született Esztergomban.

Zenei tanulmányait szülővárosában kezdte: 8 éves korától zongorázik, 9 éves korától komponál. Zongora – és zeneszerzés szakon volt a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákja 1977 – 82 között. Első diplomáját 1988-ban szerezte az ELTE Tanárképző Főiskolán ének-zene tanárként és karvezetőként. Ugyancsak ebben az évben lett a dorogi Erkel Ferenc Zeneiskola zongora- és szolfézstanára, jelenleg is ezt a munkakört tölti be.

Egyetemi oklevelet kapott még újságírásból és szociológiából / 1998, 2000 /.

2004-ben végzett a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében mint zongoratanár és kamaraművész.

Tagságai:

- Alkotó Muzsikusok Társasága 1995-től zeneszerzőtag, 1998-tól sajtóreferens.

- Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület 2001-2002-től a Komolyzeneszerzők Osztályának tagja.

- Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 2003-tól zeneszerzőtag.

Főleg kamarazenét komponál, kedvenc területe a hangszeres kamarazene. A több mint 300 műve között gyermekeknek írt darabok is vannak.

Alkotásai időnként elhangzanak a Komárom-Esztergom Megyei Zeneiskolák Kamarazene Fesztiváljain, és rendszeresen szerepelnek az Alkotó Muzsikusok Társasága koncertjein, valamint kétévente önálló szerzői hangverseny keretében szólalnak meg az Óbudai Társaskörben 2002-től. Korábban / 1994, 1995 / ugyanezen a helyen a Continuo Zeneiskola hallgatójaként rendeztek számára zeneszerzői bemutatkozó koncertet.

Lencsés Lajos Stuttgartban élő magyar származású oboaművész műsorán tartja „Arabeszk” c. szóló oboára írt kompozícióját, melyet CD-re is játszott./ Saltus Hungaricus, Bayer Records 2002 /.

Díjak: - MAOE Gyermek-játék pályázat - Zeneszerzői III. díj 2006

- Tehetséges Magyarországért Alapítvány, Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége Kodály pályázat / pedagógiai tanulmány / - nívódíj 2008

Csepregi György

Zeneszerző, grafikus, író-esszéista 1966-ban született Budapesten.

Iskolák: gimnázium, Budapesti Tanítóképző Főiskola, Miskolci Egyetem Bölcsészkar kult. antropológia

Nagypapája népzenész, édesapja klasszikus zenész volt, édesanyja a Budai Ifjúsági Parkban dolgozott, amely először adott nyílt teret a hazai rock-zenének.
A gimnázium mellett a BMK rajziskolájába járt, tizenhét évesen templomban orgonált Ozorán, ezután tért vissza a fővárosba, hogy befejezze a gimnáziumot.
1986-ban Poissyt és Párizst választotta ideiglenes lakhelyéül, járt Amsterdamban és Londonban. A főiskolai évek alatt az Országos Szórakoztató-zenei Központ zongora szakán is megfordult.

A kilencvenes évek elején kortárs prózát publikált, részben a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként grafikusként számos kollektív tárlaton mutatkozhatott be: Franciaországban, Olaszországban, Finnországban, Legyelországban, Spanyolországban, itthon tk. a Fiatal Művészek Klubjában vagy a Studio Galériában. Rajzai és írásai az ÉS, a Mozgó Világ, az Irodalmi Szemle stb. lapjain kapnak helyet.Százas nagyságrendű publikációja jelenik meg.

1997-től Érden él. Itt mutatják be 2000 adventjén első kórusdarabjait, a Kármelhehyi Boldogasszony templomban. Az Agnus Dei az első lemezre rögzített kórusműve. Részt vesz egy Magyar-Izladi Kórustalálkozón, több liturgikus és világi műve bemutatásra került az utóbbi években (szcenikus szvit, kamarazene, zongoradarabok, színpadi zene). 2003-tól kiállításmegnyitókkal egybekötött szerzői esteket tart. Elsősorban egyházi zenét ír, foglalkoztatja a társművészetek zenével való kapcsolódása.

Tagság: Fiatal Képzőművészek Stúdiója 91-től,

JAK Irodalmi Egyesület 1993-tól,

Művészeti Alap képzőműv. tagozata 1994-től,

Magyar Zeneszerzők Egyesülete 2006-tól.

Fehér György Miklós

Fehér György Miklós 1951-ben született Budapesten. Tanulmányait Miskolcon kezdte. A Zenei Tagozatú Általános iskolában zongorát és oboát tanult, majd a Miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában e szakokon folytatta zenei tanulmányait. 1967-ben Miskolcon fúvószenekari művével különdíjat nyert. Ettől az évtől kezdett rendszeresen zeneszerzést tanulni, először Miskolcon Egyed Ferencnél, majd 1968-tól a budapesti Bartók Konzervatóriumban Soproni Józsefnél. 1971 és 1976 között zeneszerzés szakon elvégezte a Liszt Ferenc Zeneakadémiát. Tanárai Sugár Rezső, Maros Rudolf és Durkó Zsolt voltak.

Nagy hatással volt rá Reményi János karmesteri tevékenysége a miskolci Bartók Kórusban eltöltött tíz év alatt, valamint a Zeneakadémia Liszt Ferenc Kamarakórusában Párkai István keze alatt töltött idő. 1975-ben először Szegeden, majd a miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított. 1977-től 1984-ig a Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán tanársegédként dolgozott, majd adjunktusi kinevezést kapott. 1977-ben írta meg Miskolc város felkérésére A jövendő férfiak című kantátáját, amit 1980-ban mutattak be Miskolcon a Zenei Világnapon. 1976-tól 1986-ig a miskolci Új Zenei Műhely tagja volt, amit Selmeczi György vezetett. Évente több bemutatója hangzott el. 1980-ban Két kórusmű női karra című darabja a Népművelési Propaganda Iroda pályázatán díjat nyert, 1984-ben Luther Márton szövegére írt 4. kantátája a Luther-emlékpályázaton kapott díjat. Miskolcról 1984-ben Nyíregyházára költözött, ahol 1986-ig egyházzenészként dolgozott. Itt kezdte el írni a János-passiót, ezen kívül a Requiem, a Mise és a többi egyházzenei mű megszületését is az ott és az azóta is gyűjtött egyházzenei tapasztalatai segítették elő. 1986-tól újra Budapesten él. 1994 óta a váci Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. A Magyar Zeneszerzők Egyesületének és az Alkotó Muzsikusok Társasága tagja.

Műveit előadták Magyarországon kórusversenyeken, fesztiválokon, országos találkozókon, a Magyar Rádióban, a Zeneakadémián és az Alkotó Muzsikusok Társasága koncertjein. Több szerzői esten is bemutatkozott már. Kompozíciói elhangzottak Európa számos országában és az USA-ban is. Egy évtizeden át írt kisérőzenét a budapesti Széchenyi István Általános Iskola színjátszó csoportja által bemutatott iskoladrámákhoz. A magyar történelem sorsfordító pillanatairól szóló iskoladrámákat Csabai Mária tanárnő írta és rendezte, vezetésével 896, 1848, 1000, 1703 és 1956 évfordulóján adták elő, és a magyarországi előadásokon kívül a Felvidéken, Erdélyben és Kárpátalján is eljutottak a közönséghez. Munkásságáról, pályájáról Hollós Máté Az életmű fele című rádiós sorozatában hallhattunk, és az ugyanilyen című könyvben, valamint Farkas Zoltánnak és Hollós Máténak a Muzsika című folyóiratban megjelent cikkeiben olvashatunk.

Forrás: www.alkotomuzsikusok.hu