MAGYAR
ÖRÖKSÉG DÍJ 2016.
“SOLI
DEO GLÓRIA”*
Gárdonyi
Zoltán posztumusz Magyar Örökség Díját leánya, Gárdonyi Hajna
hegedűtanár, karnagy vette át,
a Gárdonyi család másik tagja, Gárdonyi Zsolt zeneszerző-orgonaművész
Édesapjához hasonlóan
szintén Magyar Örökség Díj elismerésben részesült
Tisztelt Elnök Úr, tisztelt Bizottság,
Hölgyeim és Uraim!
Megtiszteltetésnek
tekintem, hogy az ünnepi alkalommal egykori professzoromról, Gárdonyi Zoltánról
és az ő szellemi örökségét folytató Gárdonyi Zsolt művészetéről
szólhatok.
Gárdonyi
Zoltán (1906–1986) a 20. századi magyar zeneművészet kibontakozását
szolgáló komponisták, tudósok és pedagógusok élvonalába tartozó személyiség
volt. Annak a kivételes képzettséggel és hivatástudattal rendelkező
nemzedéknek a képviselője, aki a múlt század 20-as éveiben a hazai
zeneművészet kiválóságainak tanításán kívül a nyugat-európai egyetemi
oktatás eredményeiben is részesülhetett, többek között Berlinben, Paul
Hindemith zeneszerzés tanítványa lehetett. Gárdonyi már 17 évesen Kodály Zoltán
zeneszerző növendéke volt a Zeneakadémián, ahol nemcsak ifjú
komponistaként kapott életre szóló elvi és zenei útmutatást, de a Sopronban
megkezdett és a budapesti Zeneakadémián évtizedeken át
folytatott pedagógiai tevékenységéhez is. Sőt, pályakezdő
zenetörténészként is Kodály javaslatára indult el a Liszt-kutatás tudományos
perspektívát ígérő útján, amely az évtizedek során tudósi elismertségéhez
vezetett.
Egy 75
évesen megfogalmazott visszatekintésében Gárdonyi Zoltán életműve
súlypontjának zeneszerzői munkásságát tekintette. A nagyszabású, mintegy
400 kompozíciót felölelő alkotói örökség rávilágít Gárdonyi ars poétikájának
centrális gondolatára: a református hitét megvalló, az egyházi és bibliai
szövegforrásokat alapélményként megélő szerző azon törekvésére, amely
az örökéletű szövegek üzenetét zenei élmény formájában kora
hallgatóságához kívánta eljuttatni. E vezérelve egyházi kórusműveinek,
orgonára írt alkotásainak, korál-feldolgozásainak kimagasló arányában is
szembetűnően érvényesült, és szervesen beépült kamarazenéjébe és
hangszeres kompozícióiba is.
Zenetörténeti
munkásságát egy emberöltő távlatában is kimagasló értékű
teljesítményként tartja számon a tudománytörténet. Felkészültségének és
zeneszerzői látásmódjának egyéni adottságai közrejátszottak abban, hogy
kutatási témáit a történeti és az elméleti megközelítés ritkán megvalósuló
egységében dolgozta fel. Felfedezésszámba
menő stílus-analíziseinek középpontjában az európai zenekultúra két zenei
géniuszának J. S. Bachnak és Liszt
Ferencnek életműve állt. Zeneelméleti eredményei több kiadást megélt, ma
is használatos Bach-könyveiben, és jelentős Liszt-publikációiban váltak
közismertté. Amikor a 60-as évek végén a
Nemzetközi Liszt-összkiadás terve és a sorozat koncepciója a német és magyar
zeneműkiadók részéről felmerült, természetesen az elismert
szaktudóst, Gárdonyi Zoltánt bízták meg a kiadványsorozat átfogó tervének
kidolgozásával, első köteteinek közreadásával.
A
kimagasló szellemi értéket teremtő alkotóművész és tudós elvhű
magatartása és egyházához fűződő, alkotói kapcsolata az
1949-től regnáló hazai zenepolitika követelményeivel összeegyeztethetetlen
volt. Bár zenetudósként és zeneakadémiai tanárként pótolhatatlan szaktudására
igényt tartottak, zeneműveinek megszólalási lehetőségeit a
legszűkebb keretek közé szorították. Számos keserű tapasztalata, és
fiának, Zsoltnak 1968-as, németországi emigrációja döntő szerepet játszott
az 1972-ben bekövetkezett sorsfordulatában, amikor 66 évesen, feleségével és
leányával, hivatalos engedéllyel Németországba települt. A családegyesítés
öröme és hitéből eredő belső harmóniája hozzájárulhatott a még
elkövetkezendő, 14 éves időszakhoz, amelyben új kompozíciókat és
írásműveket alkothatott. Amikor 1984-ben a Liszt Társaság kitüntetése és
egy általa tartott Liszt-előadás alkalmából utoljára haza látogatott,
egykori tanítványai és tudóstársai egy korábban soha nem tapasztalt felszabadultságot
sugárzó személyiséggel találkoztak. Két év múlva, 1986 nyarán hunyt el az Északrajna-westfáliai Herfordban.
A díj
második kitüntetettje, Gárdonyi Zsolt zeneszerző, zeneelmélet-professzor,
egyházzenész és orgonaművész. Már hivatásterületeinek felsorolása is
hű képet ad arról a szoros és folytatást sugalló szellemi kapcsolatról,
amely Gárdonyi Zsoltot édesapja zeneművészi tevékenységeihez fűzte. A
szellemi egység és a művészi hagyomány tovább-örökítése is szerepet
játszott abban, hogy a 70 éves Gárdonyi Zsoltot,
alkotói-előadóművészi pályájának csúcspontján, édesapjával egy
időben, a Magyar Örökség-díj kitüntetettjeinek sorában köszönthetjük.
Gárdonyi
Zsolt zenei pályája a családban megélt élmények hatására alakult ki.
Tanulmányait 22 éves koráig Budapesten, a Zeneakadémia zeneszerzés és orgona
tanszakán figyelmet keltő sikerrel folytatta. A hazai zeneélet
kilátástalanságával szembesülve, 1968-ban Németországba települt, ahol
stúdiumait a detmoldi főiskolán zeneelméleti-,
egyházzenész- és orgonaművész-diplomával zárta. Ekkortól hihetetlen gyors
és sikeres szakmai előmenetelben volt része: 24 évesen főállású
egyházzenei posztot töltött be Wildeshausenben, 34
évesen a würtzburgi főiskolán zeneelmélet
professzori kinevezést kapott, mely megbízatásához mindvégig hű maradt.
1965-től
napjainkig zeneszerzőként és orgonaművészként Európa- és
Amerika-szerte nemzetközi sikereket ért el: 60 kompozícióját publikálták,
műveinek mintegy fele CD felvételeken is megszólalt. Gárdonyi Zoltán fent idézett ars poétikája
Gárdonyi Zsolt egyházzenei kompozícióiban közvetlen folytatásra talált. A
kontinuitás legszembetűnőbb jelei a zenei műfaj-választás terén
mutatkoztak meg: az ő életművében is az orgonaművek,
kórusművek és kamarazenei kompozíciók tekinthetők a legjelentősebb
önkifejezési formáknak.
Gárdonyi
Zsolt zeneelméleti munkássága tematikáját és vizsgálati módszereit tekintve
édesapja tudományos eredményeinek közvetlen folytatója. Gárdonyi Zoltán Liszt
Ferenc életművével lezáruló stílusvizsgálatait Gárdonyi Zsolt „Összhang és
tonalitás” című kötete a 19-20. századi komponisták körére, egészen Messiaen-ig kiterjesztette. Sőt, egy másik
zeneelméleti szakkönyvében, amelyben Bach fugaszerkesztő művészetével
foglalkozott, szintén az édesapa korábbi eredményeihez kapcsolódott. Újdonságot
képviselő alapművei napjaink német illetve magyar szakirodalmában és
pedagógiai gyakorlatában irányt adó kézikönyv szerepét töltik be.
Laudációmat Gárdonyi
Zoltán késői művének, III. orgonaszonátájának hálaadó feliratával
zárom: „Soli Deo Gloria!”
Válogatás Gárdonyi
Zoltán és Gárdonyi Zsolt YouTube-n található alkotásaiból
Gárdonyi Kamarazenekar névadó 05
Gárdonyi Zoltán: 3 kis rapszódia (vonószenekarra hangszerelte Gárdonyi Zsolt). Csermák
Antal Zeneiskola Vonószenekara, vezényel:
Demel Eszter karnagy)
Gárdonyi Kamarazenekar névadó 02
(Gárdonyi Zoltán: Szonatina 2 hegedűre Közreműködnek: a Csermák Antal
Zeneiskola tanulói: Klein Zsófia és Nagy Fruzsina – hegedű)
Debreceni Református Kántus Gárdonyi Zoltán Az Úr
dicsérete
(Vezényel: Berkesi Sándor)
Gárdonyi Zoltán: Szelíd
szemed, Úr Jézus (Kecskeméti Református Gimnázium Kamarakórusa,
vezényel: Jámbor Zsolt)
Gárdonyi
Zoltán : Szívemnek kősziklája (Kecskeméti Vég
Mihály Énekkar, karnagy: Mikesi Tibor)
Gárdonyi
Zoltán: Énekeljetek az Úrnak (Kecskeméti
Vég Mihály Énekkar (karvezető: Mikesi Tibor),vezényel:
Berkesi Sándor)
Gárdonyi Zoltán : Szívemnek kősziklája (Kecskeméti Vég Mihály Énekkar, karnagy:
Mikesi Tibor (Református templom, Tiszakécske)
Gárdonyi Zoltán - 90. zsoltár, Az Isten emberének
imádsága. (E.G.
White kórus, Genf, 1998)
Gárdonyi Zoltán: Psalmus poenitentialis
(51. genfi zsoltár) (Szabolcska Mihály Református Énekkar, Tiszakécske;
vezényel: Dr. Méhes Balázs, orgona: Mikesi Tibor)
Gárdonyi Zoltán: Énekeljetek
az Úrnak. (Kecskeméti Vég
Mihály Énekkar /karvezető: Mikesi Tibor/, vezényel:
Berkesi Sándor)
Gárdonyi Zoltán: Régi hitben
megújulva (Laus
Viventi Deo Énekkar
(Nagykőrös), vezényel: Hargita Péter)
Gárdonyi Zoltán: Mondjatok dícséretet. Debreceni
Nagytemplomi Kórus előadása egy istentiszteleten, debreceni képekkel.
Vezényel: Vass Sándor karnagy.
Gárdonyi Zoltán: Óh Te üdvadó (Részlet a Baptista Központi Énekkar
hangversenyéből a váci baptista imaházban 2005 karácsonyán. Vezényel: Oláh
Gábor. A filmet a PAX TV mutatta be. A filmet a Magyarországi Baptista Egyház
megbízásából a Charis Mediával közösen Fárosz
Alapítvány készítette.)
Zoltán Gárdonyi:Six organ
chorals - Walter Gatti
Gárdonyi Zsolt : Hálaadó
ének (Gott, unser Schöpfer. Debreceni
Kollégiumi Kántus, Pasaréti Palló Imre énekkar, Pozsonyi úti Hálaadás kórus, Psalterium Hungaricum, vez: Hartyányi Judit, Pálúr János
orgona) (Fasori Orgonaavató istentisztelet, 2016. márc. 6-án.)
Zsolt
Gárdonyi: Zehn Choralimprovisationen (Zsolt
Gárdonyi: Zehn Choralimprovisationen
with the Students of University of Pécs Music Faculty
/organ class/ on the Great Organ
at Pécs Cathedral)
Gárdonyi Zsolt: Magyar ének - Záróhangverseny 2015. (Dunamelléki Református Kántorképző Tanfolyam
Záróhangversenye a Budapest-Kálvin téri református templomban 2015. július 31.)
Zsolt Gárdonyi - Grand Choeur (Prof. Roland Maria Stangier is playing the Hauptwerk organ
of Joerg Glebe in a live concert
on the 26.06.2010 using the sample
set of Cavaillé-Coll organ in Caen/France.)
Gárdonyi Zsolt :Magyar ének( Elhangzott a
Balaton Vox koncertjén
Szentegyházán, 2012 május 25.-én Pünkösd péntekén)
Gárdonyi Zsolt: Krisztus hét szava a keresztfán,
Kovács Szilárd - orgona (Gárdonyi
Zsolt: Krisztus hét szava a keresztfán /Variációk egy magyar passió-korálra/,
Die sieben letzten Worte Jesu am Kreuz
/Variationen über ein ungarisches Passionslied/, orgona, orgel, organ, Kovács Szilárd)
Zsolt Gárdonyi: Fantasie für vier Posaunen
und konzertierende Orgel ( Gárdonyi Zsolt:
Fantázia négy harsonára és concertáló orgonára.
Előadják: Virág Csaba, Turgyán Anett, Medve
Anita, Szilágyi Csaba – harsona, Gyüre Bálint – orgona.
A felvétel 2013.05.14-én, a szikszói Szentháromság templomban készült a
diplomahangversenyemen.)
Zsolt
Gárdonyi - Introduction & Choral (Zsolt
Gárdonyi - Introduction & Choral,
for 3 trumpets, timpani & organ Bach-Trompetenensemble Munchen.
Arnold Mehl /cond./ | Hedwig Bilgram & Edgar Krapp /organ)/ Ev. Himmelfahrtskirche München-Pasing)