Hírek, újdonságok
a Kovács-módszer témában
Egyetemi képzések
A 2014-15. tanévben ismét elindul az Eötvös Loránd
Tudományegyetem szakvizsgás képzése a Kovács-módszer témában. A múlt évhez
képest változás történt a tanulmányi rendben. Ebben a tanévben a hallgatók az
általános pedagógiai tananyaggal foglalkoznak, a Kovács-módszer tantárgyaira
pedig a jövő tanévben kerül sor. A 180 órás kurzus keretében a hallgatók
felkészülnek az iskolai munkaképesség-gondozás feladataira, továbbá egyéni
kutatást végeznek munkahelyükön a Kovács-módszer hatásmechanizmusával
kapcsolatban.
Egy vidám kép a tornateremből
A fejlesztő pedagógusok Kovács-módszer képzése
szintén folytatódik több csoportban egész tanéven át, mintegy 50-60 fő
részvételével. A 60-órás alapfokú képzés során a hallgatók megismerkednek az
iskolai munkaképesség-gondozás lehetőségeivel és módszereivel az
osztálytanításban valamint a kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon. A cél
a könnyebb, hatékonyabb és örömtelibb oktatás segítése.
Tréfás gyakorlat a fejlesztő programból
Zeneakadémiai oktatás
Évente mintegy 120 hallgató iratkozik be a heti két
órából álló „Zenei munkaképesség-gondozás” c. tantárgyra. Az elméleti órákon a
hallgatók megtanulják a foglalkozási ártalmak elkerülésének stratégiáit és
megismerkednek a hatékonyabb és egészségesebb gyakorlás tudnivalóival. A
gyakorlati mozgásfoglalkozásokon pedig megszerezhetik a zenei pályán való
helytálláshoz szükséges masszív idegi-fizikai kondíciót.
A zeneakadémiai hallgatók vizsgadolgozatukat
írják
Zeneakadémiai tananyagok
2012-ben
a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem felkérésére az alábbi két tanulmányi
anyag készült el.
DVD film. A 72 perces filmben a hallgatók 18 rövid frissítő mozgásprogramot
találnak, melyeket gyakorlás, illetve próbák közben az elfáradás
megelőzésére, enyhítésére használhatnak. A film egyben módszertani
útmutatóként is szolgál a tanárjelöltek részére, hogyan kell levezetni a
növendékek számára a mozgásos bemelegítéseket és pihenőket egyéni és
csoportos zeneórán, próba közben és szereplés előtt. A filmet a Kodály
Intézet forgalmazza. (6001 Kecskemét, Kéttemplom köz 1.)
Tanulmányi jegyzet 105 képpel, mely a hallgatók számára megkönnyíti az
előadások követését, a vizsgára való felkészülést és egyben kézikönyvként
szolgál későbbi tanári, művészi munkájukhoz. A könyv főbb témái
a következők: A zenei foglalkozási ártalmak statisztikája, okai, élettani
háttere. A hagyományos és modern zenész életforma. A „zeneszerű” életmód
elemei. Néhány gyakorlati kérdés, például: fizikális felkészülés
főtárgy-órára, munkaképesség-gondozás vizsgaidőszakban,
munkaképesség-gondozás hangversenykörúton. A zenei munkaképesség mérése. A
muzsikáló kéz szerkezete és működése. A zenei mozgások előkészítése
hangszeren kívül. A kézbántalmak megelőzése, elsősegély
megerőltetés esetén és terápiás gyakorlás a rehabilitáció segítésére. A fúvós
és énekes muzsikálás anatómiai-élettani alapjai, a megerőltetések
elkerülése. A muzsikálás idegrendszeri háttere. A halló szerv szerkezete és
védelme. A túlzott lámpaláz legyőzésének fizikális eszközei
Egyéb új kiadványok
A Kovács-Módszer Stúdió legújabb filmje egy kétrészes
program lendületes mozgásokból összeállítva azok részére, akik szeretnének
otthon vagy az iskolájukban hosszabb frissítő, szórakoztató, játékos
mozgásfoglalkozást tartani. Az egyik mozgássorozat labdás, a másik léggömbös.
Ezen kívül mindkettőben vannak eszköz nélküli mozgások is. A programok
időtartama egyenként 30, illetve 40 perc, így bármelyik jól belefér egy
iskolai órába. A mozgásprogram hatását tekintve sokoldalú. Segít a
hangszerjátékhoz szükséges erő és ügyesség fejlesztésében, a gyakorlási
állóképesség javításában, a szellemi teherbírás növelésében, az idegrendszeri
stabilitás megteremtésében, a helyes testtartás, a helyes légzés
elsajátításában. Egyben módszertani segédanyagként is szolgál a zenei
munkaképesség-gondozás tanárképzésében. Ez a két mozgásóra elsősorban
zeneiskolásoknak készült, de használhatják idősebb növendékek, sőt
nem zenélő fiatalok is.
Ez a könyv Lassu Tamás munkatársunknak köszönheti
létrejöttét. Ő vetette föl először egy olyan gyűjtemény
elkészítésének ötletét, mely a Kovács-módszer elképesztően gazdag
mozgásanyagát dolgozza fel. Ennek első kötete jelent meg a közelmúltban
elsősorban a professzionális felhasználók részére. A mozgástár olyan
szerepet tölt be a Kovács-módszer mozgáspedagógiájában, mint a nyelvtudományban
a szótár. Összegyűjti és rendszerezi a gyakorlatban felhasznált mozgásrepertoár
utóbbi néhány évi anyagát olyan módon, hogy az egyes elemek könnyen
megtalálhatók legyenek. Így például külön fejezetet alkotnak a karmozgások, a
lábmozgások, a törzsmozgások és így tovább. Az egyes csoportokon belül is külön
találhatók az eszköz nélküli, valamint a labdás, léggömbös, súlyzós, pados és
bordásfalas mozgások. Külön vannak a könnyebbek és külön a nehezebbek. Külön
fejezetbe kerültek a kézerősítők, az egyensúlygyakorlatok, a
légző-gyakorlatok a nyakmozgások és a fej vérellátását segítő
mozgások. A gyűjtemény célja egyrészt a Kovács-módszer tanárok munkájának
segítése, másrészt az évek alatt összegyűlt hatalmas mozgáskincs
megőrzése.
Régi adósságot teljesít a szerző ezzel a könyvvel. Gyakorlatilag 1975 óta
folyik a tanárok felsőfokú képzése kezdetben önképző alapon, ma már
egyetemi keretben, de a tananyag mindeddig csak különálló jegyzetekben jelent
meg, időről időre témánként feldolgozva, ahogy a pillanatnyi
szükséglet, meg a résztvevők személyes érdeklődése diktálta. Most
ezeknek a már meglévő tanulmányi anyagoknak az egységes feldolgozása és
kiegészítése új szakirodalmi adatokkal megtörtént. A tankönyv az ELTE zenei
munkaképesség-gondozás szakvizsgás képzésének tananyagát képezi.
A fenti egyetemi tankönyv a címének megfelelően a
fejlesztőpedagógusok számára készült. Az ELTE PPK szakirányú
továbbképzésében 2007 óta folyik a Kovács-módszer oktatása. Az eddigi tanítási
gyakorlat során megérlelődött egy olyan összefoglaló jellegű tankönyv
megírásának szükségessége, mely az alapfogalmakat tisztázza és emellett konkrét
gyakorlati segítséget is nyújt.
A könyv felöleli a Kovács-módszer pedagógiájának legfontosabb fejezeteit.
Foglalkozik a munkaképesség-gondozó pedagógia történeti előzményeivel és
huszadik századi kialakulásával. Ismerteti a munkaképesség mérő tesztjét,
mely segít a pedagógusnak feltérképezni a tanítványok idegi-fizikai állapotát,
tanulásra való alkalmasságát. Külön fejezet szól az iskolai munka foglalkozási
ártalmairól, valamint a megelőzés stratégiájáról. Súlyponti helyet kapott
a vizsgahelyzetekben való helytállás idegi-hormonális hátterének ismertetése és
a szereplésre való előkészítés pedagógiája.
Terjedelmes fejezet szól a Kovács-módszer mozgáspedagógiájáról, továbbá a
pedagógus munkaképesség-gondozásáról, mely általában oly sajnálatosan kívül
esik a figyelem fénykörén. Végül anatómiai és élettani alapismeretek egészítik
ki a tananyagot, a légzés, az idegműködés, valamint a vegetatív
szabályozás témakörében. A kötet végén a kurzus során megtartott 12 mozgásóra
leírását találják meg a pedagógusok, melyből egyrészt saját edzésükhöz,
másrészt iskolai tanításukhoz meríthetnek bőséges anyagot.
Szemelvények az Eötvös Loránd Tudományegyetem fejlesztőpedagógus
hallgatóinak kutatási beszámolóiból.
Szerkesztette
Négyesi Anna
Az iskolai mozgáspihenő gyakorlata több évtizedes múltra tekint vissza.
1965-ben az akkori Művelődésügyi Minisztérium 25.279/1965.1. szám
alatt rendeletet hozott az iskolai tevékeny pihenés bevezetésére minden
megyében, különös figyelemmel az önkéntes részvételre. A rendelet hangsúlyozza,
hogy a tanuló ifjúság egészség- és munkavédelme nem szorítható tantárgyi
keretbe, nem csupán a testnevelési óra tárgykörébe tartozik.
Az iskolai tevékeny pihenés valamennyi pedagógus ügye. Az iskolai tevékeny
pihenés országos mozgalmának vezetésére dr. Kovács Géza testnevelési tudományos
kutatót kérték fel, aki több mint egy évtizeden át végezte ezt a feladatot és
később a munkaképesség-gondozó pedagógia, a róla elnevezett Kovács-módszer
kidolgozója lett. A tanítási órák menetébe beiktatott két-három perces
mozgáspihenő az órát tartó pedagógus vezetésével nagyszerűen
segítette az oktatás hatékonyságát.
A 2007-es év a mozgáspihenő megújulását hozta magával. Az ELTE PPK
bevezette a fejlesztőpedagógusok szakirányú továbbképzésébe a
munkaképesség-gondozó pedagógia, más néven Kovács-módszer című tantárgyat.
A Kovács-módszer részét képező tanórai mozgáspihenő a mindennapos
pedagógiai gyakorlatban jól bevált mind osztálytanításban mind a fejlesztő
foglalkozásokban az elfáradás enyhítésére és a tanulást meghatározó
részképességek fejlesztésére.
Ebben a füzetben a mozgáspihenőt alkalmazó pedagógusok tapasztalatairól
olvashatunk személyes hangú, életszerű tudósításokat, sok képpel
kiegészítve.
Válogatás a 2010/11 tanévből. Szerkesztette Négyesi Anna.
A munkaképesség-gondozó mozgásórák résztvevői között voltak ketten:
Négyesi Anna és Schadl Zsuzsanna, akik nemcsak részt vettek az órákon, hanem le
is jegyezték a mozgásanyagot azzal a szándékkal, hogy a folyton megújuló
mozgásrepertoár megmaradjon és mások is használhassák. A munkaképesség-gondozó
mozgást ma még csak kevés helyen oktatják, így csak kevesen juthatnak hozzá. A
lejegyzés alapján azonban bárki otthonában is elvégezheti a változatos
mozgásprogramokat. A Kovács-módszer tanárok pedig nélkülözhetetlen gyakorlati
anyagot találhatnak a könyvben.