NAPJAINK ZENEPEDAGÓGIAI ÉLETÉNEK NAGYFORMÁTUMÚ SZEMÉLYISÉGE

NEMES LÁSZLÓ 80 ÉVES

(sz. Pápa, 1936. szeptember 21.) Zenetanár, a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola alapító és címzetes igazgatója, karnagy, több országos zenei szervezet, intézmény és együttes alapítója, zenepedagógiai és művészetoktatási szakértő, a zenén kívüli művészetek oktatásának, a művészeti iskolai modell megteremtője.

Már e felsorolás is jelzi életútjának rendkívüli gazdagságát, szélessávúságát, tevékenységének intenzitását, hatékonyságát, eredményességét. Ő maga egy baráti beszélgetés során elismerte, hogy visszatekintve a pályakezdésétől eddig megtett útra alig tudja elképzelni, hogy mindezt hogyan tudta bejárni, teljesíteni, végig élni:

· 1955-1962 Pápai Bartók Béla Zeneiskola, gordonka tanár

· 1956-1964 Győri Filharmonikus Zenekar, zenekari művész, gordonka

· 1962-1964 Győri Liszt Ferenc Zeneiskola, tanár

· 1964-1970 BM Duna Szimfonikus Zenekar, szólamvezető zenekari művész

· 1964-1970 Fővárosi Zeneiskola Szervezet 6. körzeti Zeneiskola (Budafoki tagiskola), gordonka tanár; a gordonka oktatás beindítása, megszervezése Budafokon, az iskola megszervezése

· 1966-1970 Szegedi Szabadtéri Játékok zenekarának művésze

· 1970 XXII. kerületi Zeneiskola megalapítása

· 1970-1999 XXII. kerületi Állami Zeneiskola, igazgató (1987-től Nádasdy Kálmán Zenei és Művészeti Iskola, 1996-tól Nádasdy Kálmán Művészeti és Általános Iskola)

· 1970- mai napig Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola, gordonka- és kamarazene tanár

· 1975 Budafoki Ifjúsági Zenekar megalapítása, vezetése, karnagy

· 1981-1988 Művészetoktatási kísérlet (társművészet oktatásának kísérleti megkezdése)

· 1985 A Budafoki Ifjúsági Zenekarának Szimfonikus Zenekarrá alakítása

· 1993 A Dohnányi Zenekar hivatalos zenekarrá alakulása, alapító igazgató

· 1985-1993 Dohnányi Szimfonikus Zenekar, karnagy (1987-től Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar)

· 1993-2000 Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar, alapító igazgató

· 1980-1986 Országos Pedagógiai Intézet, külső munkatársa, zenei szakközépiskolai referens

· 1990 Magyar Zene- és Művészeti Iskolák Szövetsége alapítása, 2002-ig elnöke

· 1995-2001 Európai Zeneiskolák Uniója, elnökségi tag

· 1999-2003 A Művelődési Minisztérium Közoktatás-politikai Tanács tagja

· 1999-2000 Budapesti Fesztiválzenekar, ügyvezető igazgató

· 2001-2013 Kőbányai Művészeti Szakiskola, tanulmányi igazgató

Nemes László pedagógiai és művészi munkásságának ismertetése:

Nemes László zenei tanulmányait a pápai Bartók Béla Zeneiskolában kezdte, majd az érettségi után 1955-től a győri konzervatóriumban folytatta. A konzervatórium befejezése után ugyancsak Győrben végezte el a zeneiskolai szaktanárképzőt, ahol 1961-ben gordonka- és szolfézstanári képesítést szerzett.

Nemes László zenepedagógiai tevékenységének kezdete egybeesik a konzervatóriumi tanulmányokkal, mivel a pápai zeneiskola gordonka tanszaka 1955-ben tanár nélkül maradt és a csellista tanulók ellátására az iskolavezetés visszahívta volt tanítványát. Zenei tehetsége, kivételes pedagógiai érzéke és szervezőkészsége nagyon gyorsan az eredményekben is megmutatkozott. A Győrben, Szombathelyen rendezett körzeti zenei versenyeken, szakmai találkozókon tanulói rendre kiváló eredményeket, első helyezéseket értek el. Kamarazene csoportokat, zenekart szervezett. Az 1957-1958-as tanévben zenetanári kinevezést kapott az iskolában. Nagy hangsúlyt fektetett a tanulók zenei nevelésére, hogy a hangszeres tanuláson keresztül a tanulók zeneértővé, hangverseny látogatókká váljanak. Tanulói részére rendszeres hangverseny látogatást szervezett Győrbe, a Győri Filharmonikus Zenekar koncertjeire. Négy tanéven keresztül több százdiákot utaztatott Pápáról a budapesti Állami Operaház vasárnapi ifjúsági előadásaira az Erkel Színházba. Kivette a részét a város hangversenyéletének szervezésében is, ő maga évente évfolyamtársaival, muzsikus barátaival önálló koncerteket, kamaraesteket adott. Rendezései közé tartozik Perényi Miklós gordonkaművész csodagyermekként történő pápai bemutatkozása 1959-ben, Lehotka Gábor akkori orgonaszakos zeneakadémia hallgatónak első zenekari kíséretes hangversenyének megszervezése. Nemes László pápai működésében az 1960-62-es évek különösen sikeresek. A Türr István Gimnáziumban a zenét tanuló gimnazista tanulókból vonószenekart, a Közgazdasági Technikum tanulóiból zömmel a környező településekből érkező kollégista lányokból hatvanfős kórust szervezett. Mindkét együttessel az 1962. évi Helikon Középiskolás Művészeti Diákfesztiválon aranyérmet ért el a nagyhírű együttesek között. Gordonkásai közül négy tanulóját indította el a zenei pálya felé, akik kiváló művésszé, zenepedagógussá váltak.

Nemes László 1962-től 64-ig a Győri Liszt Ferenc Zeneiskolában folytatta működését. Ekkor már hat éve tagja volt a félhivatású Győri Filharmonikus Zenekarnak. Az általa indított tanulókból két tanuló folytatta zenei pályán tanulmányait, csellistáiból kamaraegyüttest szervezett, akik 1963-ban kiváló helyezést értek el a Szombathelyi Kamarazene Versenyen. A győri kezdeményezései közé tartozik a zeneiskola tanáraiból megszervezett vonós kamarazenekar és beindította Magyarországon elsők között a múzeumi koncerteket a Xantus János Múzeumban.

1964-ben családi okok miatt Budapestre költözött és a BM Duna Szimfonikus Zenekar művésze lett emellett a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet 6. számú körzeti zeneiskolához tartozó budafoki kihelyezett tagozaton folytatta tanári tevékenységét. Ezzel egy nagy ívű pedagógiai és szervező tevékenység vette kezdetét. Beindította Budafokon a gordonkaoktatást, gyermekzenekart, tanári hangversenyeket szervezett. Megalapította a kerületi Ifjú Zenebarátok Klubját.

A Fővárosi Zeneiskolai Szervezet decentralizálása után a Budapest Főváros XXII. kerületi tanács őt bízta meg a zeneiskola megszervezésével. Ennek megalapítására 1970. május 6-án került sor s első igazgatójává Nemes Lászlót nevezték ki. Az intézmény beindulásával majd fokozatos fejlődésével az addig a fővárosra jellemző zongora centrikus oktatással szemben egy korszerű szemléletű széles struktúrájú intézményt hozott létre, melyhez fiatal ambiciózus tanárokat vett maga mellé, akik úgy az oktatásban, mint a módszerekben csatlakoztak az igazgató terveinek megvalósításához. Már kezdettől fontos volt számára az együttesek létrehozása, ekkor kezdte meg a működését a Budafoki Ifjúsági Zenekar (Dohnányi Zenekar), létrejött a Budafoki Kamarakórus, valamint a Budafoki Ifjúsági Fúvószenekar. Az egyéni hangszeres oktatásban először a vonós hangszerek, elsősorban a hegedűoktatás került a fővárosi zeneoktatás élvonalába, majd a fa- és rézfúvós hangszerek és a gitártanszak tanulói értek el kiemelkedő eredményeket. 1975-ben az Országos Zenekari Szemlén már a Budafoki Ifjúsági Zenekar és a fúvószenekar képviselte Budapestet az előzetes válogató verseny alapján.

A 70-es évek végén megszervezte az iskola első nemzetközi kapcsolatait a pozsonyi és dániai bécsi zeneiskolákkal. A gyors fejlődést nagymértékben elősegítették a XXII. Kerületi székhelyű Kertészeti Kutatóintézet jóvoltából megszervezett fertődi nyári tehetséggondozó táborok melyeknek intenzív foglalkozásai, a mindennapos gyakorlások, próbák, hangverseny lehetőségek több hónapos pedagógiai munkával értek fel. A tehetséggondozó zenei táborokat a mai napig Nemes László szervezi és vezeti.

Az iskolai vezető- és szervezőmunka mellett beindította a Nagytétényi Kastélymúzeumban a Fővárosi Zeneiskolák Fórumát melynek keretében bemutatkozhattak a fővárosi kerületi zeneiskolák. A zeneiskola Nemes László vezetésével aktív szerepet vállalt a kerület kulturális és zenei életében fejlesztésében. Kezdeményezésére került megrendezésre a rózsakiállításra épülve a Tétény-Promontor Kulturális Napok, melynek 1989-ig egyik szervezője, művészeti vezetője volt. A kulturális programjában a kerületi művészeken kívül Budapest legkiválóbb művészei és együttesei szerepeltek. Ugyancsak a zeneiskola közreműködésével valósultak meg a Magyar Rádióval közösen a Vasárnapi Kamarakoncertek.

1977-78-ban Nemes László külső szakértőként a Művelődési Minisztérium Művészetoktatási Osztályának felkérésére elkészítette az első zeneiskolai rendtartás tervezetét, mely később az 1985-ös Oktatási Törvény végrehajtási utasításának alapját képezte, és ami nagyban hozzájárult, hogy a zeneiskolák működése a magyar közoktatás szerves, integrált részévé váljon.

E munkát folytatva az Országos Pedagógiai Intézet munkatársaként az 1980-as évek elején aktívan részt vett a zeneiskolai tantervek létrehozásában, majd 1985-ig a zeneművészeti szakközépiskolák tantárgygondozója volt. Tevékeny szerepet vállalt a zeneművészeti szakközépiskolai tanulmányi versenyrendszer kialakításában.

Iskolavezetői munkájában 1981-ben nagy jelentőségű pedagógiai kísérletet indított el, amely megalapozta az országban elsőként a zenei tanszakok mellett a társművészeti oktatást. A hat éven át folyó kísérletet az oktatási és művelődési minisztérium eredményesnek és sikeresnek nyilvánította és ezzel a XXII. kerületi zeneiskola hivatalosan is művészeti iskolává minősült át és ezzel Magyarországon egy új iskolatípus jött létre. A művészeti oktatás bevezetése mellett a zeneoktatás népzenei tanszakokkal és jazz-tanszakokkal bővült. Mindemellett folyamatosan karnagyként vezette a Budafoki Ifjúsági Zenekart, amely 1984-ben érte el egyik legkiemelkedőbb sikerét: a Bécsi Zenekari Világversenyen vonószenekari kategóriában első díjat kapott, majd az összkategóriai versenyen elnyerte a verseny nagydíját. A zenekar 1985-ben szimfonikus zenekarrá alakult, 1987-ben felvette Dohnányi Ernő nevét és 1993-ban hivatásos együttessé vált, melynek első igazgatója Nemes László lett.

Erre az időszakra esik, a kerületi tanács kezdeményezésére a zeneiskolát a művelődési házat és a hozzá tartozó intézményeket általános művelődési központtá alakították át. Főigazgatójává Nemes Lászlót nevezték ki. Az öt éves periódus alatt a vezetésével működő intézmény példát statuált arra, hogy miképpen lehet a művészetoktatást, a zeneiskolát, mint alapozó intézményt és a közművelődést azonos elvek alapján működtetni illetve a művészetoktatást a közművelődési intézményben folytatni. Széleskörű amatőr művészeti mozgalmak valósultak meg, amely később kulturális intézménnyé illetve egyesületté alakultak át.

1989-90-től a rendszerváltást megelőzően a törvényi változások lehetővé tették az egyesületek alapítását. Nemes László kezdeményezésére 1990. március 14-én megalakult az ekkor már Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolában a Magyar Zeneiskolák Szövetsége, amelynek elnöki tisztségét 2002-ig Nemes László töltötte be. A szövetségnek köszönhetően indult be az átfogó művészetpedagógiai élet, amely mozgósította az igazgatókat, zenepedagógusokat, tartalmi megújulásra, később az alapfokú művészeti iskolák tevékenységének a művészeti nevelés fontosságának a magyar közoktatásban történő elismertetésére. A szövetség elnökeként kiemelkedő szerepet vállalt az 1993. évi közoktatásról szóló törvény zene- és művészeti iskolákra vonatkozó véleményező és kodifikációs munkájában, a 11/1994. a közoktatási intézmények működését meghatározó miniszteri rendelet véleményezésében, majd az alapfokú művészetoktatás tantervi munkálataiban való közreműködésében.

Az MZMSZ 1992-től a Fővárosi Pedagógiai Intézettel összefogva beindította az első években a zenepedagógusok, majd a többi művészeti területen oktató pedagógusok részére is a széleskörű pedagógus továbbképzési programot, amellyel szinte egyedüli lehetőség nyílott a továbbképzési kötelezettség teljesítésére.

Nemes László kiemelten foglalkozott a zene és művészeti iskolák vezetőinek tanévenként több napi továbbképzésével, amelynek középpontjában a tanügyigazgatási munka, a pedagógiai mérés, értékelés, az iskolák menedzselése, a kölcsönös tapasztalatcserék álltak. Ezeken a továbbképzéseken az Oktatási és a Pénzügyminisztérium vezető munkatársaitól kaphattak az igazgatók friss információkat, törvényi magyarázatokat. Segédanyagok, minták, mérési eszközök, értékelési szempontsorok közrebocsátásával kaptak segítséget az igazgatók vezetői munkájukhoz.

Különösen nagy szerepet játszott az MZMSZ és Nemes László elnök a pedagógiai programok elkészítésében. Az első, a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola által elkészített Pedagógiai Program és a Helyi tantervek szinte országos mintául szolgáltak.

Nemes László volt 1993-tól 2001-ig a Budapesti Műszaki Egyetem Közoktatási Vezetőképzőn a zene- és művészetoktatási igazgatók szakmai gyakorlatvezető igazgatója, amelynek a Nádasdy Iskola biztosított helyet. Ugyancsak Nemes László vezette a művészetoktatás területén tevékenykedő közoktatási szakértők továbbképzésén a gyakorlati foglalkozásokat, előadásokat. Ö maga is közoktatási szakértőként számos intézmény ellenőrzésében, minősítésében vett részt.

A nevelési, pedagógiai, módszertani kérdések megtárgyalására, a nevelés-oktatás hazai és nemzetközi eredményeinek megismerésére, a magyar művészetoktatás helyzetének elemzésére, a problémák feltárására 1991-től Nemes László vezetésével kerültek megrendezésre a Művészeti Nevelési Kongresszusok, amelyeknek állásfoglalásait, nyilatkozatait minden esetben figyelembe vette az oktatási és kulturális tárca. A kongresszusokon rendszeresen részt vettek a minisztérium vezetői, vezető munkatársai.

Ki kell emelni azt a kezdeményezéseket, amely a falun élő gyermekek művészeti tanulását volt hivatott elősegíteni, az Abonyi Zeneiskolával és Önkormányzattal közösen 1992-ben megrendezett I. Falusi Zeneiskolák találkozóját és fesztiválját. E találkozónak is köszönhető, hogy az Oktatási törvényben a gyermeki jogok között megnevezésre kerül a művészetoktatáshoz való jog.

1995-ben a volt szocialista országok közül elsőnek Magyarországon került megrendezésre az Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének szervezésében, Nemes László irányításával a IV. Európai Ifjúsági Zenei Fesztivál, amelyen 29 ország 11 ezer muzsikus fiatalja, 370 zenei együttese vett részt.

A millennium évében került megrendezésre az I. Összművészeti Fesztivál, melynek zárórendezvényét az Erkel Színházban tartották. Ezt követően évenként megrendezésre kerül a Magyar Művészetoktatás Napja.

Nemes László számos zenei, művészeti szervezetnek volt több cikluson keresztül a tagja, amelyek közül ki kell emelni az Európai Zeneiskolák Uniója elnökségi tagságát 1995-től 1999-ig, valamint az Országos Közoktatáspolitikai Tanácsban való tagságát 1999-től 2003-ig.

Jelenleg is – nyugdíjasként – a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskolában zenepedagógus, tanítványai, csellistái, kamarazene együttesei résztvevői, díjazottjai a budapesti és országos zeneiskolai versenyeknek. 2001-től 2013-ig a Kőbányai Művészeti Szakképző Iskola tanulmányi igazgatóhelyettese.

Nemes László 61 éve fáradhatatlanul tevékenykedik a magyar művészetoktatás, a zenei élet érdekében. Szakmai, pedagógiai eredményei folyamatos újító, fejlesztő tevékenysége, vezetői kvalitásai jelentősen hozzájárultak a művészetoktatás rendkívüli fejlődéséhez Magyarországon. Iskolateremtése, eredményei a kulturális örökség részét képezik. Kiemelkedő érdemeket szerzett Budafok Tétény Budapest XXII. kerület magas szintű kulturális életének megalapozásában, fejlesztésében.

Nemes László pá1yafutásának, munkásságának ismertetésében eddig elsősorban az oktatás-nevelés, művészeti nevelés területén végzett tevékenységet, érdemeit összegeztük. Azonban ő mindig nagyobb összefüggésekben gondolkodott, a pedagógiai munka, nevelés-oktattás, előadóművészi, karmesteri tevékenység valamint a kulturális művészeti szervezőmunka szétválaszthatatlan, kölcsönös hatásban, összefüggésben voltak egymással. A zene-és művészeti iskolák szerte az országban kiemelkedő szerepet vállalnak a helyi kulturális és közművelődési életben, a hagyományőrzésben, amely nagyban köszönhető a művészeti iskolamodellnek. Ez így van Budafok-Tétényben is, ahol a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola a város rendkívül fejlett kulturális és művészeti életének alapjait rakta le.

Jelenleg is – nyugdíjasként – a Budafok-Tétényi Nádasdy Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola és Általános Iskolában zenepedagógus; tanítványai, csellistái, kamarazene együttesei résztvevői, díjazottjai a budapesti és országos zeneiskolai versenyeknek. Társadalmi elismertségét kiemeli, hogy 1995 óta Budafok-Tétény Budafok XXII. kerület díszpolgára. Jelenleg is aktívan tevékenykedik a Nagytétényi Kastély Alapítvány kuratóriumában, melynek 12 éven át elnöke volt.

Fontosabb kitüntetései:

· Budapest Művészeti díj – 1979

· Kiváló tanár – 1985

· Apáczai Csere János-díj – 1995

· Köztársasági Érdemrend Arany fokozat – 1996

· Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Díszpolgára – 1996

· Budapestért díj – 1999

· Artisjus Zenepedagógiai díj – 2007

· Magyar Művészetoktatásért díj – 2009

· Eötvös József-díj – 2012

· A Magyar Érdemrend lovagkeresztje – 2015

Életútját talán a leghitelesebben azok a filmek mutatják be, melyeken Ő mesél a Promontor TV szerkesztő-riportereinek a megtett életútról, örömökről és küzdelmekről, valamint eredményekről:

2015. augusztus 31.

Állami kitüntetést vehetett át Nemes László kerületünk egyik díszpolgára

2013. december 12.

Portréfilm Nemes László zenepedagógusról – 2. rész

2013. december 12.

Portréfilm Nemes László zenepedagógusról – 1. rész

2013. szeptember 4.

Díszpolgár szemmel a kerület – Nemes László

2012. július 10.

Kerületi kiválóságok – Nemes László

2013. szeptember 4.

Díszpolgár szemmel a kerület – Nemes László