Békés-Tarhos jelene és jövője

Dombiné Kemény Erzsébet* interjúja Bagoly Lászlóval,

a Békés-tarhosi Zenei Napok művészeti vezetőjével

és Farkas Lászlónéval, a BTZBK elnökével

Békés-Tarhos neve Gulyás György karnagy-pedagógus Magyar Örökség-díjas Énekiskolája révén vésődött a köztudatba. Az egykori iskola szellemiségének továbbéltetői 1976 óta ápolják a tarhosi hagyományt, és mentik tovább az ország egyik legidősebb, komolyzenei fesztiváljával az örökségül kapott értékeket.

Bagoly Lászlót, a békési dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tagintézmény-vezetőjét, a zenei napok művészeti vezetőjét kérdezem Békés-Tarhos jelenéről.

- Ön nyolc évvel ezelőtt kapta mindkét vezetői megbízatását, milyen feladatokat vett át elődeitől?

Fejes Antal, a korábbi művészeti vezető, igazgató, a rendezvény lebonyolításába rendszeresen bevont engem is, ezért nem volt számomra ismeretlen a tennivalók sora. Megtapasztaltam, hogy mennyire fontos Békés számára továbbra is a színvonalas hangversenyek, néptánc bemutatók, kurzusok, konferenciák, kiállítások, táborok folytatása, s hogy ezekhez mekkora összefogásra, együttgondolkodásra van szükség. Valójában ez csapatmunka, melyben a művészeti vezető sok résztvevő, szervező, művész munkáját koordinálja.

Koszecz Sándor úrral, a Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális Sport és Turisztikai Központ igazgatójával, a zenei napok fesztiváligazgatójával és munkatársaival nyolc éve szervezzük közösen a rendezvényt. A munkából kiveszik részüket a város kulturális intézményei, civil szervezetei, egyházai, iskolái, városunk önkormányzata és a kurzusoknak helyszínt biztosító helyi művészeti iskola a teljes személyzetével.

- Egy ilyen programsorozat megrendezéséhez az anyagi források előteremtése nem könnyű feladat. Honnan kapnak támogatást?

- A zenei napok fő támogatója Békés város önkormányzata. A kulturális központ a szervezési munkák mellett pályázatok útján próbálja előteremteni a szükséges finanszírozásokat. Állandó támogatónk a Pro Helvetia-Hungaria Társaság, akik Előd Bernadett, Svájcban élő hegedűtanárnő közbenjárásával, a 40 éves nemzetközi vonószenekari tábor működéséhez nyújtanak évtizedek óta anyagi segítséget. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi szervezete és a Nefelejcs Hagyományőrző Egyesület rendszeresen támogatja a programokat. Öröm számunkra, hogy a GEMMA cégcsoport vezetői, Matyi István és felesége a Gulyás György Zenepavilon és a tarhosi ingatlankomplexum megvásárlásával már idén hozzásegítették a zenei napokat ahhoz, hogy egyre több rendezvény újra otthonra találjon Tarhoson.

- Mivel tudták kiegészíteni, bővíteni az eddigi, sikeres programokat?

- Igyekszünk hűek maradni a zenei napok hagyományaihoz, és minél szélesebb körben tovább adni azok értékeit. A Matuz István fuvolaművész vezette nemzetközi fuvolakurzus a vonósokhoz hasonlóan több évtizedes múltra tekint vissza.

A nemzetközi fuvolakurzus tanári koncertje Békésen, a katolikus templomban

Az évekkel ezelőtt Tarjáni Ferenc kürtművész nevével fémjelzett, nemzetközi kürtkurzus mára a találóbb „Kürtös találkozó” nevet kapta. A templomi orgonahangversenyt, a tarhosi kórustalálkozót – Sebestyénné Farkas Ilona vezetésével – az olvasótábort és a pedagógus továbbképzéseket szintén folytatjuk. A legkisebbek számára most is, külön gyermekprogramokat szervezünk. A zenei napok beharangozó programja a fúvószenekar közönség-toborzó térzenéjével indul a békési Piac-téren. Nemes hagyományként minden koncert előtt felcsendül a Szokolay Sándor hangszerelte fanfár: Kodály Nagyszalontai köszöntőjének főtémája zene-tanáraink és növendékeink előadásában. Idén mi nyitottuk meg a tarhosi Zenepavilon előtt Gulyás György mellszobrának avatóünnepségét és a XIII. kórustalálkozót (a képen Bagoly László vadászkürtös és kollégái)).

Arra törekszünk, hogy közreműködőként fiatal művészjelölteket is meghívjunk a kurzusokra, jelenlétük inspiráló lehet a résztvevők számára. Az idei nyáron a vonószenekari táborral közös koncertet adott és a pedagógiai konferencián vendégünk volt Váradi Gyula, a „Virtuózok” tehetségkutató műsor egyik nyertese. A fuvolakurzuson Matuz István Kossuth-díjas fuvolaművész mellett fia, Matuz Gergely is szerepelt. A Mágikus Trió tagjai Mucsi Gergő, Vizsolyi Lívia Varga Laura is nagy sikert arattak érdekes hangszerbemutató estjükön (a képen).

A koncertek szervezésénél az is fontos szempontunk, hogy a helyi közönség ritkán látott hangszereket, együtteseket (különleges ütőhangszerek szaxofon, hárfa, gitárzenekar, harsona kvartett) hallhasson, vagy könnyed, a kevésbé zeneértők számára is élményt nyújtó műsort kapjon. Büszkék vagyunk a helyi Belencéres Néptáncegyüttes hagyományőrző, értékközvetítő munkájára. Állandóvá tettük zenei napos programunkban a Belencéres Néptánc gálát, melyre idén meghívtuk a lengyel testvértelepülés, Miskow városának táncegyüttesét.

- A programfüzetben olvastam, hogy nem csak a néptáncosoknál láttak vendégül külföldieket…

- Új színfoltként rendszeresen megrendezzük a Nemzetközi Fúvószenekari Találkozót, így idén a határon túlról a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar volt a találkozó egyik vendége. Értékes programként szerepel rendezvényeink sorában a Református „Magvetés konferencia”, melynek egyik legutóbb meghívott előadója dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter úr volt.

Követve a hagyományt, a nyitókoncertekre gyakran Békésről elszármazott, vagy megyei kötődésű szólistákat hívunk meg. Így szerepelt már a zenei napokon Fejes Tamás hegedűművész, Nagy Ivett hegedűművész, Csökmei Margit trombitaművész és Bereczki Julianna csembaló- és zongoraművész. Színesítve a meghívottak sorát idén Vámosi Katalin operaénekes, a Szegeden megrendezésre került Simándy József nemzetközi énekverseny egyik díjazottja volt a nyitókoncert szólistája. A Békéscsabai Szimfonikus Zenekart Somorjai Péter karmester dirigálta (a képeken a sikeres koncert pillanatai).

Több, gyerekekért munkálkodó intézménnyel és civil szervezettel összefogva nagyszabású mesejátékokkal, bábelőadásokkal folytattuk elődeink színpadi bemutatóinak sorát. Az „Aranyvirág”, a „Léghajó” és a „Zenebohóc parádé” előadások írója és rendezője Bagolyné Szücs Andrea, Bonis Bona-díjjal kitüntetett óvónő volt. Művészeti iskolánk oroszlánrészt vállalt a zenei napokhoz méltó, színvonalas előadások megvalósításában.

- Gratulálok felesége és a kollektíva tevékenységéhez! A jövő terveinél milyen elképzelései vannak a Békésen és Tarhoson zajló zenei események további népszerűsítése terén?

- A legjobb reklám, ha a programjainkon résztvevők elégedetten mesélnek élményeikről másoknak. A Békés-tarhosi Zenei Napokról jó lenne, ha még többet tudna az ország. A Kettős-Körös vidéke, a remek vadászterületek, a természetvédelmi táj csábító lehetne a turisták előtt, miközben a zenei napok programjait is készen kaphatják. Törzsközönségünk létszámát szélesebb körű propagandával, a TV-csatornák, rádiók, helyi, megyei és országos lapok bevonásával, s az internet segítségével igyekszünk emelni. Ezért is köszönöm a Parlando részéről a bemutatkozási lehetőséget!

Másik beszélgetőpartnerem, Farkasné Lászlóné, a békési Eötvös József ének-zene tagozatos általános iskola nyugalmazott igazgatója, a Békés-tarhosi Zenebarátok Körének jelenlegi elnöke, akit új feladatköréről kérdeztem.

- Hogyan került közel magyar-történelem szakos tanárként, sikeres iskolaigazgatóként a Békésen és Tarhoson zajló, zenei folyamatokhoz?

- Hat éven át voltam növendéke a Békési Zeneiskolának. Gyermekként és felnőttként kórusban énekeltem, az első gyermekopera egyik főszerepét is eljátszhattam. Rendszeresen jártam az ifjú zenebarátok hangversenyeire, később a filharmóniai koncertekre és a zenei napok eseményeire. A klasszikus zene szeretete a mai napig bennem él. Volt iskolám szoros kapcsolatot ápolt a zeneiskolával, közös színpadi produkciókkal jártuk be a környező településeket. Igazgatóhelyettesként, később vezetőként kötelességemnek éreztem kivenni részem ezekből a feladatokból. A Békés-tarhosi Zenei Napokkal már az indulás első éveiben kapcsolatba kerültem, mert a hivatalos szervezők fiatal pedagógusokat kértek fel segítőknek, így én is több alkalommal társultam a rendezői gárdához, majd lettem rendszeres látogatója a rendezvénysorozatnak.

- Ön most az egykori diákokból alakult Békés-tarhosi Baráti Kör jogutódjának, a Békés-Tarhosi Zenebarátok Körének elnöke. Kérem, meséljen munkájáról!

- A Békés-tarhosi Baráti Kör tisztújításakor váratlanul ért a megkeresés, némi habozás után mondtam igent. Lázasan kutattam a tarhosi Énekiskoláról és a Baráti Körről megjelent dokumentumok után. Olyan szakemberekkel kerestem a kapcsolatot, akik sokat tettek azért, hogy Gulyás György törekvése, az egykori iskola hitvallása – miszerint a vidék zenei tehetségei ne kallódjanak el, és a vidéki emberekhez is eljusson az igényes, európai színvonalú zenei élmény – máig hatóan érvényes legyen.

A Baráti Kör 1977-ben Győrffy Sándor történész ötlete alapján Mező Imre javaslatára az egykori tarhosi diákokból alakult. Nekik köszönhetően jött létre akkor egy emlékkiállítás az Énekiskoláról, a Békés Megyei Levéltár anyagából, a helyi Jantyik Mátyás Múzeumban.

A Békés-tarhosi Baráti Körnek Keresztúry Dezső lett a tiszteletbeli elnöke, aki kultuszminiszterként az iskola létesüléséért sokat tett, és később a zenei napok vonulatát is nagy érdeklődéssel követte. Bozay Attila, Tarjáni Ferenc, Mező Imre több éven át voltak a baráti kör elnökei. Elhivatottan segítette az egyesület munkáját dr. Gyarmath Olga tanárnő, akit 1979-ben Gulyás György hívott Békésre, hogy segítse a zenei napok szervezését, lásson el alelnöki feladatokat a baráti körben. Jelenleg Béres Károly, volt tarhosi növendék, a ceglédi zeneiskola nyugalmazott igazgatója a kör alelnöke. Varga Sándor pedagógus kollégára számos szervezői feladat hárult sok éven át.

Táblaavatási ünnepség

Gulyás György tiszteletére a Békési Zeneiskola falán 1977-ben emléktáblát avatott fel Vámos László, a Békés megyei művelődési osztály vezetője (előzőleg Békés város tanácselnök-helyettese és a Békés-tarhosi Baráti Kör tiszteletbeli elnöke, aki 2016-ban hunyt el), mellette Gulyásné Mánya Éva, Pataki István, Békés város akkori polgármestere (néhány éve hunyt el), Benéné Szerető Hajnalka, a békési Művelődési Központ igazgatója és Joób Árpád, a Békés-tarhosi Zenei Napok akkori művészeti vezetője (aki szintén 2016-ban hunyt el)

A baráti kör 2013-tól viseli a Békés-tarhosi Zenebarátok Köre nevet. Fennállása óta néhány eredménnyel büszkélkedhet. 1977-ben emléktáblát (fenti képünkön) helyeztek el a Békési Zeneiskola falán Gulyás György tiszteletére, amit minden évben megkoszorúznak az egykori diákok. Az egyesület kérésére 1998-ban dr. Hámori József rehabilitálta a tarhosi Énekiskolát. A Zenepavilon falát díszítő Révai és Zsdanov idézetek emléktábláit Kodály és Gulyás szavait megörökítő táblákra cseréltette. A zenebarátok körének is köszönhető, hogy a tarhosi Énekiskola 2007-ben elnyerte a Magyar Örökség Díjat - sokat fáradozott ezért Csukás Irén és Szokolay Sándor -, ebben az évben pedig bekerült a Nemzeti Értéktárba.

- Ez óriási eredmény, hiszen a múlt megbecsülését jelenti! Milyen további célokat tart fontosnak a jövőben?

Az egyesület által alapított ”Megújuló Tarhosért Alapítvány” az elmúlt évben átalakult, kuratóriuma kibővült a tarhosi új tulajdonos, a GEMMA Cégcsoport képviselőivel. Alapítóként kuratóriumunk támogatta az újjászervezést, és kérte az eredeti célok és vállalások további folytatását: olvasótáborok, hangszeres táborok rendezését, a kórustalálkozó és más zenei események részére a park és a Zenepavilon helyszínének biztosítását.

Az alapítvány pályázati források után kutatva és a cég saját erőforrásait felhasználva az elmúlt néhány évben igen sokat tett a környezet, az épületek helyreállításáért, színvonalas programok megrendezésért.

A BTZBK idei közgyűlésén: Béres Károly alelnök (balról)

és Izsó Gábor békési polgármester

A Zenebarátok Köre az alapító okiratban foglaltak szerint a tarhosi örökség ápolását tartja elsőrendű feladatának. Minél szélesebb körben ismertté tenni Gulyás György pedagógiai munkásságát, bemutatni az Énekiskola - korát megelőző - metodikáját, eredményeit és megszüntetését. A helyi óvónőkből és bölcsődei gondozónőkből álló kórus működésének segítése, a volt tarhosi diákok találkozóinak szervezése a feladatunk. Fontosnak érezzük a kiadványok, sajtó- és rádió-megjelenését a múlt és jelen történéseiről, a jövőt illetően pedig mindig az élet hozza meg az új célokat és feladatokat.

Minden évben bekapcsolódunk a zenei napok programjába, tavaly dr. Gyarmath Olga emlékkiállításának megrendezésében segédkeztünk. Ebben az évben pedagógiai konferenciát tartottunk „Aggodalmak Kodály-ügyben – Új utak keresése az ének-zenei nevelésben és oktatásban” címmel óvónőknek, tanítóknak, énekszakos és szolfézs szakos tanároknak.

A Békési Jantyik Mátyás Múzeum Téka sorozatában „A tűznek nem szabad kialudnia!” címmel az ez évi évfordulók jegyében a már korábban megjelent írásokból, újságcikkekből szerkesztett kiadványt jelentetett meg egyesületünk. A Békés Megyei Önkormányzat és városunk, valamint több helyi civilszervezet anyagi támogatást nyújtott a nyomdai előállításhoz. Felkérésre a bélmegyeri Gulyás-emléktábla avatás és a tarhosi zenepavilon előtti Gulyás-szobor avatás ünnepi szónoka lehettem (képünkön). Ahhoz, hogy a zenebaráti kör munkája folytatólagos lehessen, minden évben igyekszünk új belépőket megnyerni az ügy számára.

- Tiszteletreméltó, ahogyan a békési emberek mellett most már az egykori tarhosiak és utódaik is egyre intenzívebben kapcsolódnak a jövő Tarhosának építésébe. Ön hogyan látja a Viharsarok egyik fontos, zenei pillérének a jövőjét?

Bizakodással tölt el a Gemma Cégcsoport vezetőjének, Matyi Istvánnak és feleségének, valamint munkatársainak az ügyszeretete Tarhosért. Tulajdonosként a profiljukba vágó hasznosítás mellett kulturális, turisztikai és zenei továbbképzési elképzeléseket fogalmaztak meg. Csodálatos látványtervek készültek, amelyek a 21. század követelményeinek megfelelve tudnának helyt adni zenei és társművészeti táboroknak, felnőtt kurzusoknak. Béres Károly és dr. Tóthpál József tanulmányát felhasználva olyan európai színvonalú események helyszíne lehet a csodálatos kastélypark, amely visszaadná a régebbi időkben Tarhoson tartott programok varázsát.

Már a nyáron két rangos zenei tábornak és az olvasó tábornak adott helyet a Megújuló Tarhosért Alapítvány és a Gemma Cégcsoport. Kerényi Judit oboaművész-tanár - Kerényi Sándor oboaművész, egykori, tarhosi diák leánya - és csapata oboistáknak tartott tábort, majd itt volt a Pro Musica Fúvósötös kamarazenei tábora is. A környezet ideális e programok lebonyolítására, Békéscsaba, Gyula, Békés közelsége pedig szabadidős tevékenységek lehetőségét nyújtja a résztvevők számára.

Nagyon nagy szükség lenne ének- és zenetanárok, valamint karvezetők továbbképzésére, kórusversenyekre, mesterkurzusokra, melyek a zenei napok fénykorában, a tanítóképző égisze alatt Körös Nyári Akadémia néven sok hazai és határon túli kollégának nyújtottak friss, gyakorlati tudást.

A jövőben a Gulyás György Zenepavilon teljes felújítása teremthetne nagy előrelépést, amihez komoly pályázati forrást kellene találni. Legfőképp az oktatási kormányzatot megnyerni mindazon tervek megvalósulásához, ami a Tarhosért tenni akarók lelkében él. Addig is a következő, a 14. kórustalálkozót (a képen a 2016-os esemény egyik résztvevő énekkara Ordasi Péter karnaggyal a Gulyás György Zenepavilon előtt), a „Szép magyar beszéd” olvasó tábort, hangszeres táborokat, egyesületünk közgyűlését, az egykori diákok találkozóját Tarhoson szeretnénk megtartani.

- Köszönöm mindkettejük nyilatkozatát! Kívánom, hogy Kodály Zoltán – a Zenepavilon avatásán 1953-ban elhangzott – nyitóbeszédének szavai adjanak a szervezőknek és megvalósítóknak biztatást: „Tarhos nagy jövő előtt áll!”

A képeket a GA-Pix fotó és F. Pálfy Zsuzsa készítette.

---

* Dr. Dombi Józsefné dr. Kemény Erzsébet CSc (Művészeti Intézet Ének-Zene Tanszék - Főiskolai tanár, zongora-és szolfézstanár, pedagógia szakos előadó, főiskolai tanár, a főiskolai Tudományos Diákköri Tanács, és a Továbbképzési Bizottság tagja.)

1970-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ének-és Zenetanárképző szak szegedi tagozatán, majd 1977-ben a JATE BTK pedagógia szakán. 2011-ben az SZTE JGYPK ének –zene szakán MA diplomát kapott. 1980-ban védte meg egyetemi doktori értekezését.1994-ben kapott kandidátusi fokozatot. Fő kutatási területe neveléstörténet: a zenei képességvizsgálatok története mellett tanszéktörténet, neves pedagógusok élettörténete. Ebben a témakörben 3 monográfiája jelent meg és több előadást tartott itthon és külföldön. Az ISME Zenei Nevelési Világkonferencián 1994-ben Tampa-ban (USA) és 1996-ban Amsterdamban vett részt a kutatási szekció poszter bemutatóján. A Mahler Marcell által hirdetett a zenei tehetség felismerésére és fejlesztésére irányuló országos pályázaton első díjat kapott 1991-ben. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Bizottsága (SZAB) által hirdetett pályázaton 1992-ben és 1993-ban első díjat, valamint ezzel együtt a SZAB ezüst plakettjét kapta a benyújtott tanulmányaira. 1999-ben Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyert el. A művészi munka területén több magyar mű ősbemutatója és szegedi bemutatója fűződik a nevéhez. 1986-ban a Casale Monferrato-ban rendezett Nemzetközi Kétzongorás Versenyen első díjat kapott Maczelka Noémi kamarapartnereként.1986-ban Szerzői Jogvédő Hivatal Artisjus díjjal tüntette ki a mai magyar művek kiemelkedő tolmácsolásáért. A Zenetanárok Országos Zongoraversenyén Szekszárdon különdíjat kapott 1979-ben. 2007-ben zenepedagógiai munkájáért kapott Artisjus-díjat. Zongorakísérői munkájáért az Éneklő Ifjúság serlegét vette át 2007-ben. 1973-tól az Ének –zene Tanszék oktatója 1999-től főiskolai tanár.2000-tól részt vesz az Ének–zene Tanszéken rendezett konferenciák megszervezésében és a hozzákapcsolódó tanulmánykötetek szerkesztésében. A Vántus Társaság titkár-helyettese, a zsombói Wesselényi Népfőiskola meghívott előadója.