DR. Judit MÄkinen
finnországi levél hazámból Finnországból szülőhazámba Magyarországra (115.)
Finn tangó, lavatanssit
Kedves Olvasók!
Mai levelemben egy sajátos finn zenei
műfajt hozok közelebb Önökhöz és ez a finn tangó. Finnország zenei élete gazdag
és sokrétű. A klasszikus zene mellett más műfajok is helyet kapnak.
Elsősorban a fiatalok körében különösen sok kedvelője van a metál zenének, a
júliusban rendezett Open Air Metal Festival több mint 20 000
résztvevőt vonzott. A Kaustinenben minden évben megrendezésre kerülő
népzenefesztiválon többször szerepelnek magyar zenészek is. De vajon mennyien
hallottak Önök közül egy sajátos finn műfajról, a finn tangóról? Erről szól mai levelem.
Egy kis történelem
A tangó hazája Argentina fővárosának
Buenos Airesnek a szegény negyede. A szó latin eredetű, a tangere=
érintés szóból ered, jelent táncot és zenei stílust is. A zene spanyol- kubai
elemeket tartalmaz, a táncban afrikai vonásokat lehet felfedezni.
Az 1800-as évek végén Buenos Aires rohamos
fejlődésnek indult, az ottani fiatal, “vagány” férfiak nagyra értékelték az
argentianai pásztorokra jellemző vonásokat, a férfias erőt, a függetlenséget,
és azt a tulajdonságot, hogy az argentínai pásztorok - gaucho-k – könnyen
nyúltak a késhez. Ezeket a férfiakat comparditoknak hívták, nekik a tangó
születésében központi szerepük volt. A tánc gyökerei Buenos Airesen kívül
megtalálhatók Uruguayban Montevideoban is. A zene régebbi eredetű, mint a tánc
és a zenét Afrikára lehet visszavezetni.
Az eredetileg erkölcstelennek tartott,
főleg bordélyokban táncolt tangót a Dél-Amerikába került európai
bevándorlók fejlesztették és tették “szalonképessé”.
Lassacskán a tangó megjelent Európa
színpadain is és legjobb táncosokból hírességek lettek. Az első hanglemezek az
1900-as évek elején láttak napvilágot.
Tangó Finnországban
Az első tangó táncbemutatót 1913. november
2.-án rendezték Helsinkiben, az Esplanaadin levő Apollo nevű színházban. Ebben
az időben a tánc már “divatba jött”, ismert sőt sikeres volt
Párizsban és Berlinben is. Helsinkiben a tangó szenzáció erejével hatott, a
“bűnös” táncról jót és rosszat is beszéltek.
Az 1920-1930-as években már finn
zeneszerzők is írtak tangókat, az 1930-as években Toivo Niskanen
tánciskolájában már tanította a tangót. Körülbelül ebben az időben a tangót
hivatalosan a versenytáncok közé vették, tánciskolák és táncegyesületek is
létesültek, utóbbiakból jelenleg 33 működik az országban felölelve a
gyerekektől a felnőttekig az összes korosztályt.
Zene
A finn tangó zenéje nagyban
különbözik az argentin tangótól. A drámai zene lelassult, hangulata moll-
színezetű, a dalok szövege nosztalgikus, álmodozó és melankolikus -
finnes. A szöveg sokszor bánatos, ugyanakkor szeretetről és szenvedélyről
szól.
Egy kis történelem - Seinäjoki, Tangomarkkinat/Tangóvásár
Az 1980-as évek elején Az ilmajoki
Zeneünnepek művészeti vezetője Lasse Lintala és a finn televízió MTV 3
csatornájának vezetője Tauno Äijälä ötletének köszönhető, hogy az Ilmajokihoz
közel lévő Seinäjoki városában 1985-ben rendezték azt az első,
zeneszerzési és szövegírási országos versenyt, melynek témája a tangó zene
volt. Az eltelt 30 év alatt számos, ma már örökzöldnek számító finn tangó
született. Ezeket a Seinäjokiban évente minden júliusban rendezett finnül
Tangomarkkinat-nak (= Tangóvásár) hívott eseménysorozaton adják elő azok
a fiatal énekesek, akik a Tangokuningas=Tangókirály és a Tangokuningatar=
Tangókirálynő címre vágyakoznak. A cím nem üres fogalom a nyertesek és
sokszor a döntőbe jutottak előtt is megnyílnak a tánc-színpadok,
szerződések születnek, új lemezek látnak napvilágot és a fülbemászó dallamokat
sokan éneklik. A zeneszerzési verseny számai is teret kapnak, ezek közül
kerülnek ki a legkedveltebb tangók.
Itt hallható az egyik legismertebb tangó,
melynek zenéjét Unto Mononen
(1930-1968) szerezte, ö írta a szöveget is. A
tangót Reijo Taipale előadásában ismerte meg a nagyközönség. A neve:
Satumaa= Meseország
http://www.youtube.com/watch?v=4iJzBmszxII&index=2&list=RDQYyI0BJkyNg
A Tangomarkkinat Finnország egyik
legkedveltebb zenei eseménysorozata. Míg 1985-ben 18 000 vendég látogatta
a hangversenyeket, idén az eladott jegyek alapján számlálva 116 000
vendége volt a rendezvénynek és a televízió egyenes adásait 2,4 millió – an
nézték. A Tangomarkkinat a szociális médiában is hódított, megtalálható a
facebookon, a versenyt a nézők a twitteren át élőben kommentálták.
Seinäjokiba nemcsak finnek özönlenek
ilyenkor, a finn tangó felkeltette a külföld érdeklődését, szinte minden
európai országból és az amerikai kontinensről is érkeznek vendégek, hogy
megismerkedjenek ezzel a sajátos finn zenével.
Mint Finnországban sok mindennek, a
finn tangónak is van magyar kapcsolata. Hogy hogyan? Úgy, hogy a tangókirálynői
címet 2004-ben egy magyar zenész - Gabriel Debreczeni - lánya, az
1980-ban Tampereben született Johanna Debreczeni nyerte.
A többlépcsős verseny döntőjébe 6 női és 6
férfi énekest választ a mezőnyből az öttagú bírálóbizottság, az idei verseny
királynője a tamperei Maria Tyyster, királya Teemu Roivainen Helsinkiből. Az
alábbi képen a döntő résztvevői láthatók.
A tangó elengedhetetlen tartozéka egy szintén sajátos finn
fogalomnak és ez a
Lavatanssi
Ennek a szónak magyar megfelelőjét nem
tudom. Lava= sok mindent jelent, deszkát, padlót, rakfelületet és színpadot is.
Nos, így talán színpadtánc-nak lehetne lefordítani ezt a finn szót.
Lavatanssi nyilvános táncolást jelent
általában tópartokhoz közel épített fapadlós színpadokon, ahol egy minimális
belépődíjat fizetve bárki táncolhat élő zeneszó mellett. A padlót
hagyományosan gyertyaviasszal tették síkossá. Ezeket a szabad ég alatti
tánceseményeket csak nyáron rendezik – itt ugye világosak a nyári
éjszakák - bárhogy öltözve lehet táncolni menni, shortban is, tornacipővel
is. A zenéről kisebb-nagyobb zenekarok gondoskodnak, a táncszámokat
előadó artisták sokszor pontosan a tangóversenyeken feltűnt énekesek
szolgáltatják.
Táncolni rengeteg helyen lehet, a nagy
városoktól a legkisebb vidéki nyaralóhelyek közelében is. A nyarat a
”mökki”-ben töltök egyik legkedveltebb szórakozása a táncolás. Ez nem csak az
öregek szórakozása, a táncolók kora 18-80 év között van.
Hogy milyen táncokat táncolnak? A leggyakrabban
foxtrott, tangó, keringő és egy finn tánc a humppa dallamai csendülnek fel. De
táncolnak mazurkát, polkát és egy másik finn táncot is a jenkka-t. Ha valakit
érdekel a finn humppa akkor ide érdemes benézni: http://www.youtube.com/watch?v=D-IGbrJ9zEA
A
jenkka pedig itt látható: http://www.youtube.com/watch?v=YTtiszcedM0
Ennek egy változata a letkajenkka – amikor hosszú
sorokban táncolnak a résztvevők főleg a 60-as években hódított, becenevén
letkiss-nek nevezték. Itt lehet megtanulni ezt a táncot: http://www.youtube.com/watch?v=bagc7HlKf3w
A fenti kép egy fitness-teremben
készült, remek gyakorlása a mozgásnak függetlenül a kortól, a testalkattól és
az öltözéktől. Ajánlom Önöknek is! Könnyű megtanulni és baráti körben nyáron, a
füvön is lehet táncolni- mezítláb.
Kedves Olvasók!
A finnekről sok sztereotípia kering,
többek között a szótlanság és humorhiány is. Azzal a reménnyel zárom soraimat,
hogy ez a levél kissé eloszlatja a finneket illető, az ismeretlenségből fakadó,
téves sztereotípiákat.
(Finnország, 2014. július 22.)
Források:
Képek:
Johanna: http://www.tangomarkkinat.fi/lauantai-966.html
Tanssilava: Pomus
- Tanssilavakulttuuri
Finale:Tangomarkkinat
2014: Finalistit | Tangomarkkinat | yle.fi
A szerzőről
Dr. Molnár Judit (Budapest, 1940. június 5.) 1965- től dr.
Judit Mäkinen
Iskolai végzettség:
1964 Budapesti Orvostudományi
Egyetem általános orvosi karán summa cum laude
eredménnyel általános orvosi
diploma
1966 Helsinki Egyetem orvosi karán
ált. orvosi diploma
1970 Az orvosi és sebészi
tudományok doktora ( PhD) : Helsinki Egyetem
1971 Pathologus szakvizsga:
Helsinki Egyetem
1978-től Klinikai pathologia
docense: Helsinki Egyetem, Orvosi kar
1980: Esküdt nyelvfordítói
végzettség: finn-magyar vonalon
1980: Idegenvezetői vizsga a
következő nyelveken: magyar, finn, német, angol
Munkahelyek:
1964-1965 Győr, Megyei Kórház.
Gyermekgyógyászati osztályon segédorvos
1966-1986 Helsinki Egyetem II.
Kórbonctani intézetében tanársegédi és a szakvizsga után
konzultáns szakorvos, docens
1987-1993 Lohja (Finnország)
városi kórház: pathologus főorvos
1993-2005 Vantaa városában
(Finnország), mely a Helsinki Egyetemi kórház része:
pathologus
főorvos