90 ÉVES VECZKÓ JÓZSEF PSZICHOLÓGUS-TANÁR

Visszapillantás dr. Veczkó József zenepszichológiai publikációira

(Zalavég, 1926. november 4.)

A Liszt Ferenc Társaság Szegedi Tagozata ünnepi hangversenyen köszöntötte egy évvel ezelőtt a 90. évébe lépett dr. Veczkó József professzor urat, aki Dr. Kerek Ferenc zongoraművész a Liszt Társaság Szegedi Tagozatának vezetője meghívására jött el körünkbe. Dr. Veczkó József mindenki által tisztelt és kedves tanára, az SZTE Zeneművészeti Kar jogelőd Intézménye hallgatóinak. Szuggesztív magyarázataival megszerette velünk a pedagógia és pszichológia tantárgyat. Minden szavával lekötötte figyelmünket. Nagy tudása, közvetlen egyénisége magával ragadó volt. A bensőséges ünnepi alkalom során a Professzor úr felidézte életének fontos állomásait. Visszaemlékezéséből megtudhattuk, hogy fontos szerepet töltött be a zene életének nehéz periódusaiban, majd kutatási területeit, könyveit, tanulmányait idézte fel. (Dombiné 2016). Az est moderátora az egykori tanítvány Prof. Dr. Pukánszky Béla egyetemi tanár volt.

Dr. Veczkó József kutatási területe: Az iskola pszichés klímája, tanulási motívumok; a szociokulturális ártalmak és személyiségzavarok összefüggése gyermek- és ifjúkorban; a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai és pszichológiai kérdések. A zenepszichológia alapkérdései.

„Másik kutatási területe a tanulók iskolához való viszonya, amelyet a Gyerekek, tanárok, iskolák c. könyvében összegzett. A vizsgálatban 12 ezer tanuló és tanár vett részt. Ma is meghatározó kutatásának eredménye, hogy a kis létszámú osztályokban, egyéni fejlesztési terv alapján kell a tanulókat fejleszteni”.(Délmagyarország 2016. 11. 15. 11.p.)

Felsőfokú tanulmányokat a budapesti egyetemen folytatott 1952-től 1956-ig, középiskolai tanári pedagógus diplomát szerzett 1956-ban. A gyermekfelügyelet és a gyermekvédelem területén dolgozott Kecskeméten.

1962-ben került a szegedi József Attila Tudományegyetem Neveléstudományi és Lélektani Intézetébe, ahol 1965-ben védte meg Duró Lajos egyetemi docensnél doktori disszertációját. 1970-ben^[1] a JATE újonnan létrehozott Pszichológia Tanszékére került adjunktusi beosztásba, majd 1974/75-ös tanévben egyetemi docensi kinevezést kapott.(Szokolszky (szerk.) 2009.126.p.) Ezzel párhuzamosan 1963-tól- 1995-ig docensi majd főiskolai tanári beosztásban tanított a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ének és Zenetanárképző Kar szegedi Tagozatán. Nevéhez fűződik a pszichológia és pedagógia tárgyak tartalmának megújítása.

A főiskolán a pszichológia tantárgy új tananyaga: a személyiséglélektanra épülő fejlődéslélektani és zenepszichológiai ismeretek. A személyiséglélektan a XX. század második felében kezdett önálló tudománnyá válni. A tantárgyban a hazai és a nemzetközi ismereteket integrálta.

Dr. Veczkó József zenepszichológiai ismeretei egyetemi hallgatói éveihez kapcsolódtak. Harmadéves hallgató korában a tanév végi dolgozatát Révész Géza, az ELTE régmúlt Pszichológiai Tanszékének vezetőjéről írta. A Szabó Ervin könyvtárban talált rá Révész Géza munkásságára, aki Magyarországon elsőként szervezte meg a pszichológia tanszéket emellett jelentősek voltak zenepszichológiai kutatásai.

Dr. Veczkó József Révész Gézáról szóló tanulmánya 35 oldal volt, tehát pillanatkép, betekintés, töredék. 1963-ban ezt a töredéktudást kellett ismeretrendszerré, elméleti és a gyakorlatban is hasznosítható képességgé alakítania.(Veczkó József visszaemlékezése Személyiségelv és zenepszichológiai publikációim 1963-1995 Veczkó József Szeged, 2016. kézirat)

Nagy visszhangot váltott ki dr. Veczkó József előadása az Országos Zenei Nevelési Konferencián Győrben, amelyről Soltész Elekné készített összefoglalót a Parlandóban (X. évf. 9. szám) „Talán a legnagyobb sikert „A korszerű személyiségfelfogás és a zeneoktatás összefüggése” című előadás aratta, amelyet dr. Veczkó József, a szegedi főiskola tanára tartott. A zenében jól képzett, de a pszichológiában és a korszerű pedagógiában kevésbé járatos zenetanárok számára sok érdekes és megszívlelendő ismeretet közölt az előadó a személyiség fejlődésének feltételeiről. Elmondotta, hogy vannak velünk adottságok (ilyen pl. a zenei adottság is) ezek szerepe döntő, mert meghatározói és korlátai a személyiségnek. Az adottságokból a környezet hatására tevékenység közben alakulnak ki a képességek (tehát ezek nem velünk születnek!) – A nevelés két szabad személyiség szembenállása: a pedagógus (1) hatást gyakorol a gyermekre (2), hogy együttműködésre késztesse. A pedagógus feladata, hogy nevelői törekvése tudatos legyen, de spontánnak tűnjék a gyermek számára. A zene egyike a legalkalmasabb nevelői eszköznek -, ha a zene mond valamit. A zenei nevelésnek nagy szerepe van az önszabályozásban, az én-tudat kialakításában, abban, hogy megéreztesse az én tevékenységének fontosságát és felelősségét a világ széppé tevésében. – Az előadó több évi vizsgálatainak eredményeit bizonyítják, hogy a zenével intenzíven nevelt gyermekek minden képessége jobban fejlett, de felhívta a figyelmet a zenetanulásból lemorzsolódók nagy százalékára.”

A győri előadás után a Zeneművészeti Főiskola főigazgatósága egy megbeszélésre hívta a tagozatok (győri, pécsi, budapesti, szegedi, debreceni) képviselőit. Arról folyt az eszmecsere, hogy miképpen lehetne a pszichológiát és a zenepszichológiát ötvözni. Majd dr. Veczkó Józsefet kérték fel egy zenepszichológiai jegyzet megírására. Az elkészült jegyzetet a többi tagozaton is használták. Ezután évenként szakmai egyeztetésekre került sor. (Veczkó József visszaemlékezése 2016.) a Zenepszichológiai Szöveggyűjtemény mellett rendszeresen publikált a Parlando és Az Ének-zene Tanítása folyóiratokban,

dr. Veczkó József szuggesztív óráinak hatására a zeneművészeti főiskolás hallgatók közül többen elvégezték a pedagógia szakot és fokozatot is szereztek.

1975-ben a szegedi egyetemen rendezett jubileumi tudományos ülésen^[2] előadást tartott, mint egyetemi docens Duró Lajos tanszékvezető egyetemi docenssel, előadásuk címe: Korszerűsítési törekvések a tanár-szakos egyetemi hallgatók pszichológiai oktatásában, ugyanekkor önálló előadást is tartott, címe: A tanári magatartás vizsgálata az iskolában.^[3] 1974-1980-ig dékán-helyettesi tisztséget töltött be Csukás István dékán mellett.

1989. december 30-án ment nyugdíjba. Ezután 2012-ig a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán adott órákat, s folytatta tudományos tevékenységét, megszerezte 1994-ben a kandidátusi fokozatot a neveléstudományok területén, s sikeres szakkönyveket írt. Összegezte azon tapasztalatokat, amelyeket a gyermekfelügyelet és -védelem területén és az egyetemi neveléslélektani oktatásban szerzett.

Dr. Veczkó József professzor úr 90. születésnapjára összegyűjtötte a személyiségelv valamint a zenepszichológiai publikációit és visszapillantást tett a zeneművészeti főiskolán eltöltött évekre. „Az 1960-as évek közepére – sokak segítségével – megvalósult a személyiségpszichológiára támaszkodó zenepszichológiai tantárgy. Publikációm nyomán az országos zeneművészeti főiskola vezetői felkértek arra, hogy a többi tagozaton a szegedihez hasonlóan módosuljon a pszichológia tantárgy anyaga. Kérésre az említett tagozatok tanáraival munkaközösséget alkottunk, vezetőjük voltam. Publikációimnak ma már csak a személyes emlékezet számára van jelentősége. Tanár kollégáimnak és volt hallgatóimnak köszönöm, hogy meghallgattak.

Márquez gondolataival köszönök el!

„Ne sírj, hogy elmúlt, örülj, hogy megtörtént.”

*

2016. november 9-én az SZTE BTK Pszichológiai Intézet szép ünnepséget tartott dr. Veczkó József születésnapja tiszteletére.(Délmagyarország 1016.11.15.11.p.) A Professzor úrnak 90. születésnapján az egykori tanítványok és tisztelői nevében sok szeretettel gratulálunk, és jó egészséget kívánunk!

Művei (válogatás)

Kötetei:

Dr. Veczkó József: Gyermek- és ifjúságvédelem – Egységes jegyzet

(Tankönyvkiadó, 1965.)

Általános- és Zenepszichológiai Szöveggyűjtemény - kézirat

(Tankönyvkiadó, Budapest, 1969.)

Gyerekek, Tanárok, Iskolák

(Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986.)

Dr. Veczkó József: A gyermekvédelem pszichológiai és pedagógiai alapjai (Tankönyvkiadó)

A gyermek és ifjúságvédelem alapjai. A gyermek központú társadalomért

(APC Stúdió Gyula, 2000.)

Gyermek- és ifjúságvédelem család és gyermekérdekek

(APC Stúdió, Gyula, 2002.)

Gyermekvédelem pszichológiai és társadalmi nézőpontból

(Nemzeti Tankönyvkiadó Rt Budapest 2011.)

Tanulmányok:

· A személyiség korszerű értelmezésének alapkérdései és a zeneoktatás néhány összefüggése I. A különböző személyiségfelfogások vázlatos történeti áttekintése In: Parlando 1969. XI. évf. 3. szám (pp.3-9.)

· A személyiség korszerű értelmezésének alapkérdései és a zeneoktatás néhány összefüggése II. Személyiségfelfogásunk mai értelmezésének néhány alapvető vonása In: Parlando 1969. XI. évf. 4. szám (pp.1-3.)

· A személyiség korszerű értelmezésének alapkérdései és a zeneoktatás néhány összefüggése III. A személyiség néhány fontosabb jellemzője In: Parlando 1969. XI. évf. 5. szám (1.p.-?)

· A személyiség korszerű értelmezésének alapkérdései és a zeneoktatás néhány összefüggése IV. A személyiség tulajdonságai In: Parlando ?

· Az egyén, a csoport és a közösség kölcsönhatása a zeneiskolában (II/1.rész) A lélektan tágabb értelmezése szerint In: Parlando 1982 . XXIV. évf. 2. szám(pp. 1-4.)

·

· Az egyén, a csoport és a közösség kölcsönhatása a zeneiskolában II/2.rész A csoportképződés feltételei és lehetőségei a hangszeres tanulás közben In: Parlando 1982. XXIV. évf. 3. szám(pp. 5-8.)

· Dr. Geréb György (1923-1982). [Nekrológ]. In: Pedagógiai Szemle,1982. 32.évf. 6.sz. (pp. 571-572.)

· Élmény, öntevékenység és önkifejezés az ének-zene oktatásban( II/1. rész) In: Parlando 1984. (pp.1-12)

· A zenepedagógiai és pszichológiai vizsgálatok (mérések) szerepe az iskolában a mind tudatosabbá váló ének és zenetanári tevékenységért In: Parlando ???(pp. 10-19)

· A zenepszichológia alapkérdései In. az ének-zene tanítása 1970..XIII. évf. 2.

· A gyermek és környezete Várkonyi Hildebrand Dezső nevelés-lélektani műveiben. In: Várkonyi (Hildebrand) Dezső emlékkötet. Szeged, 1988. 30. pp. 171-178.

Memoár

· Veczkó József tanár úr visszaemlékezése. (A visszaemlékezés 2009. május 25-én Rekeczki Amarillával folytatott beszélgetés alapján készült. A beszélgetés Veczkó József otthonában történt.) In A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen, 1929-2009. i.m. 184-201. p.

Díjak

· Kiváló Munkáért-díj (1979, 1989)

· György Júlia emlékplakett (1990)

· Várkonyi Hildebrand Dezső-emlékérem (2008)

Források: Wikipédia,

Délmagyarország 2016.november 15. 11.p

Dombiné Kemény Erzsébet szegedi koncertek In: Liszt Magyar szemmel A Magyar Liszt Ferenc Társaság Információs kiadványa 2016. márc. 6.p.

Szokolszky Ágnes (szerk) A lélektan 80 éves története a szegedi egyetemen (1929-2009)JATE Press Szeged, 2009. 126.p.

Dr.Veczkó József visszaemlékezése 2016.

Dr Veczkó József Személyiségelv és zenepszichológiai publikációim 1963-1995 Szeged 2016 (kézirat)

Dombiné dr. Kemény Erzsébet