DR. BURIÁN MIKLÓS

A lelki egyensúly feltételei a tanulói befogadás függvényében

Virányos utcai csemeték (A kép illusztráció)

Absztrakt

Kulcsszavak: motiváció, lélek, szellem, test, lélek-parciák.

Az írás fő célja, hogy a tanulói motiváció és lelki egyensúly kapcsolatában ok-okozati összefüggéseket kutasson. Új szemszögből elemzi a motiváció eredetét, működésének pszichikai feltételeit, a motívumok, motívum-láncok érzelmi eredetét (szükségállapotok), kapcsolódását a kognitív értelmezésekkel és döntésekkel, majd visszatérésüket kiindulási helyükre (tudatos és tudattalan tudat), amelyben a motiváció ciklikussága érhető tetten. A motiváltság hiánya lelki egyensúlyzavarokhoz vezethet sok más egyéb ok-okozati tényező mellett (környezeti problémák, betegség, családi problémák, képességbeli hiányosságok, kedvezőtlen tanulói-tanári értékelések, más tanulók antiszociális viszonyulása, viselkedése, stb.) A szerző szerint, bár elmélete sok esetben hipotetikus, a lélek szerkezete a lélek állagára is befolyást gyakorol. Ezért több esetben a tudomány mai állását meghaladó lélekelemzésekbe bocsátkozik. Meglátásai részben kapcsolódnak a legutóbbi tudományos vívmányokhoz, amelyek elsősorban a kvantum- fizika területén születtek. Meggondolandó, hogy lemaradhat-e a mai pedagógia és pszichológia a legújabb fizikai kutatások adaptációjának lehetőségeiről. A lélek-parciák kérdése, működésük, energetikai jelenlétük közvetlen környezetünkben, az alter-egók, és az ikrek esetében is jelenvaló. Kutatásaink során a lélek-parciák lét-terét kozmikus méretekre, sőt más univerzumok (multiverzumokra) is vonatkoztatjuk. Hipotézisünket a kvantumfizika és a szellemtudományok már részben bizonyítást nyert tételeire alapoztuk.

Abstract

Keywords: motivation, soul, spirtit, body, soul-part

The main point of the paper is to find reasonable coherences between the student motivation and the balance of the soul. It analizes the origin of the soul in a new aspect, the psychological conditions of its function, the emotional origin of the motives and motive-chains (emergencies), connection with cognitive reasoning and decisions, and return to their starting point (conscious and unconscious ), where the cycles of the motivation can be detected. The lack of being motivated besides other circumstances (enviroment problems, illness, family problems, deficiencies of capabilities, unfavourable student and teacher appreciations, unsocial relations and behaviour of other students) might lead to spiritual unbalance. In the opinion of the author the construction of the soul influences the quality of the soul, too. Therefore, in many cases, the author triggers soul analysis which oversteps the principles of up to date science. His observations partly connect to the latest discoveries of the science which above all came to being in the field of quantum physics. It is considerable if today's pedagogy and psychology might avoid the adaptations of the latest physical researches or not. Our research is spread over cosmic measurements. Our hypothesis is based on partly proved theories of quantum physics and spiritual sciences.

A kutatás, mint a befogadás segítője

Számtalan írás, tanulmány jelent meg az iskolai oktatás-nevelés hatékonyságának kérdéséről ((Csapó (2000), Csíkos (2012), Csíkszentmihályi (1997), Janurik (2007), Fejes (2011), Nagy (2010)). A legtöbb valamilyen módszert ajánl a befogadás minőségének javítására ((Zsolnai (2004), Burián, 1991a, 1992b, 2004c, 2005d, 2009e)). Sok más kutatás probléma feltárására törekszik ((Csapó (2000), Csíkos (2012), Janurik (2007)). Az új módszerek a pedagógiai folyamat hatékonyságának növelését célozzák. A folyamat elemzését végzik a motiváció kutatások ((Mc Call (1995), Józsa (2002), Fejes (2011), Burián, (2012)). Bár az új módszerek, eredmények növelik a tanítás-tanulás hatékonyságát, emelik a színvonalát és intenzitását mégsem hatolnak bele a változások és változtatások mélyére, azok ok-okozati összefüggéseibe. A háttértényezők feltárása továbbra is hiányos, a változások „miértjei” a továbbiakban is homályban maradnak. A statisztikai elemzések

a pedagógiai-pszichológiai kérdések vizsgálatakor szintén a jelenség szintjén maradnak.

A szerző tudni véli, hogy egy-egy módszer miért működik „úgy-ahogy”. Szeretné feltárni azokat a belső feltételeket, paramétereket, amelyek ezeket a „újító” módszereket működtetik, amelyek a módszerek javító tendenciái mögött rejtőzködnek, húzódnak. A kérdés megválaszolására a szerző két utat választott. Az egyik a motiváció, mint a tanulás segítőjének elemzése, a másik a lelki egyensúly kérdése, amely az iskolai tanulást nagymértékben befolyásolja.

A motiváció, mint a tanulás motorja

A motiváció mibenlétét több külföldi kutató mellett ((Hidi és Harackiewich (2000), Mc. Call (1995)), nálunk Józsa Krisztián (2002), Nagy József (2010), Fejes József Balázs (2011), próbálta definiálni. A szerző tollából szintén több írás jelent meg ezzel kapcsolatban ((2012a), 2013b), 2013c)), amelyekben a motiváció újabb felfogását dolgozta ki. Teóriája a hagyományos elemzéseket hipotézisekkel egészítette ki. A motiváció felfogásának kavalkádjából a tudomány mai álláshoz közelebb álló definíciót próbált kialakítani. A motiváció keletkezését, megszűnését energetikai-hullámtani törvényekkel próbálta magyarázni. A részletekbe itt csak futólag bocsátkozunk, mivel azok olvashatók az Új Pedagógiai Szemle (2012) és az Iskolakultúra ((2013a), 2013b)) hasábjain. Mivel a pedagógiai hatékonyság a tanulás-tanítás intenzitása valójában a tanuló-tantárgy-tanár, iskolai környezet, stb. nyújtotta lehetőségek függvényében alakul, mérésére többek közt a motiváció mérése kínálkozik az egyik legmegbízhatóbbnak. Korábbi dolgozatainkban rámutattunk arra, hogy a mai motivációs mérések reliabilitása több esetben megkérdőjelezhető. Kutatásunk egyik célja az, hogy felfedjük azokat a háttértényezőket, amelyek valamilyen szinten a mérési eredményeket befolyásolják, módosítják. Egyik, talán a legfontosabb, a motiváció érzelmi háttere, kisugárzása, amelyre Nagy József (2010) is utal, amikor a motivációt a szükségállapot feszültségével hozza kapcsolatba. Márpedig, ha érzelmekről beszélünk, nem mehetünk el annak fokozatai, kapcsolódási pontjai mellett. Érzelmeket szül az éhség, szomjúság, egy jó osztályzat az iskolában, siker, ajándék, dicséret, stb.. Ezek kapcsán a motivációkutatás számtalan motiváció fajtát különböztet meg: elvárási, tanulási, intrinzi-extrinzik, mastery, kihívási motiváció, stb... Mindezek közös ismérve, hogy egy külső vagy belső inger (motivátor) hatására a tudatos és tudattalan tudatban szunnyadó motívumcsírákat késztetnek működésre és a kísérleti személyt tudatos vagy nem tudatos , célra vezérelt vagy cél nélküli (Józsa, 2002.) cselekvésre, gondolkodásra ösztönzik. Időközben belép a kogníció. A k. sz. tervet, vagy terveket sző cselekvése végrehajtásához és azokhoz döntéseket hoz.

Csíkszentmihályi Mihály (www.flowkonf.hu)

A célok felismerése, helyes döntések meghozatala a cselekvést élményszerűvé is tehetik: Flow, Áramlat, (Csíkszentmihályi, 1997.). A célok elérése mindig motívumcsoportok érdeme (Harackiewich, 2000.). A motívumok céljuk elérésével, teljesítésével visszatérnek kiindulási helyükre (tudatos vagy tudatalatti tudat), mozgási energiájuk csökken és potenciáljukat megőrizve mindaddig „alvó” állapotba kerülnek, amíg egy újabb motivátor vagy motivátorcsoport azokat fel nem ébreszti és mobilizálja. A pulzáció felerősödik és a fent leírt folyamat ismét beindul (motívumok ciklikus körforgása). Egy-egy ciklus fokozza a motívum memóriáját, így az újbóli előhíváskor potenciálja egyre erősebben érvényesül. A pedagógia ezért hangsúlyozza az ismétlés fontosságát egy-egy tananyag bevésésekor. Gátlásokkal tele lelkiállapotban is keletkeznek motívumok, de azok többnyire kaotikus, rendezetlen, sok esetben káros tevékenységre sarkallnak: antiszociális megnyilvánulás, lopás, hazudozás, gyűlölködés, gyilkolás, stb.. A lélek egyensúlyát pozitív élményekkel lehet javítani (Oláh, 2004.). Erre szolgálnak a szép zenék is. Egy Mozart, Verdi Csajkovszkij mellett az alacsonyabb rezgésszinten lévő hallgatót egy jól sikerült „pop” zene is katarzisba sodorhatja és javít lelki egyensúlyán.

A lelki egyensúly kérdése

Itt térünk rá kutatásunk második problémakörére, a lelki egyensúly kialakításának, megőrzésének feltételeire. A probléma tisztázásához további oknyomozást kell végeznünk. Felfogásunk szerint az emberi lény legmagasabb rezgésű egysége a lélek. Vitatkozunk azokkal a nézetekkel, amelyek a szellemet (tudatos és tudattalan tudat) a lélek fölé helyezik. Az emberi entitások rezgésszintjei alapján a következő modell állítható fel: Lélek, szellem (tudatos és tudatalatti tudat), test. Ezek közül a lélek rezgésszintje a legmagasabb, ezt követi a tudattalan, a tudatos tudat, majd a test, amelynek rezgésszintje a legalacsonyabb. A lélek irányítja a többi entitást, távozásakor a testet maga után hagyja, a tudatos és tudattalan tudatból annyit visz magával, ami továbblépéséhez szükséges. A tanulás szempontjából a lélek egyensúlya, rendezettsége alapvető kritérium, egyben a létfenntartás és a túlélés feltétele is. A problémákkal terhes elme a lélek terhe is. Amikor valaki eléri a tűrési határt (stressz), ösztönösen megpróbál kikapcsolni: „nekem ennyi elég volt, ez már több a soknál”. A kikapcsolásnak más formái is léteznek. Van, aki bánatát, reménytelen helyzetét ivással vagy kábítószerrel próbálja orvosolni. Mivel lelki problémái így sem szűnnek meg, sajátos orvoslása nem javulást, hanem további romlást okoz. A kérdés a pedagógiában is ismeretes. A lelki egyensúly bomlásának számtalan oka lehet: betegség, pénzhiány, családi problémák, stb.. Ahhoz, hogy a kérdésünket megválaszoljuk, a lélek mélyebb rétegeibe kell hatolnunk. Első lépésként vizsgáljuk meg a lélek szerkezetét. Mivel az erről való tudásunk meglehetősen foghíjas, hipotézisekbe kell bocsátkoznunk. Meglátásunk szerint az ember lelke osztott. Az osztás részeit parciáknak nevezzük. Erre jó példa az egy vagy kétpetéjű ikrek viselkedése, egymásra való érzékenysége, hasonlósága. Ezek a tünetek vezettek bennünket arra a hipotézisre, hogy az ikreknek közös lelkük van, azaz a lelkük megoszlik a két egyed között. A lélek megosztottságára utalnak az „alter-ego” jelenségek. Itt már nemcsak ikrekről van szó, „az ember a saját lelkének egy másik darabjával kerül kapcsolatba” (Michael Newton, 2014.). Egy másik, eklatáns példa is ezt bizonyítja. Egy ír lány, 21 éves szinte 100%-os mása egy svéd lánynak, aki 17 éves (Internet Startlap, beszámoló, 2015. december 14.). A két lány semmilyen rokoni kapcsolatban nem áll egymással. Hajuk színe, arcvonásaik, mosolyuk szinte megkülönbözhetetlen. Feltevésünk szerint náluk is egy lélekről van szó, amely két részre (parciára) szakadt és dolgozott ki magának két, egymáshoz hasonló emberi lényt.

Dr. Héjjas István (www.rieth.hu)

A Spektrum TV (2014. október 23. 6. évad, 12. epizód) adása több tudós bemutatásával ((Leonard Susskind, (Stanford University); David Gross, (UC. Santa Barbara); Brian Greene, (Columbia egyetem)) egy multiverzum létezésének a lehetőségét vetette fel. Ez alter-egóink esetében, amelyet a fenti kutatók is hangsúlyoztak, azt a hipotézist erősíti, mely szerint a végtelen univerzumokban egy végtelen ismétlődés lehetősége áll fenn. Tehát valamelyik univerzumban saját „másunkkal” is találkozhatunk. Héjjas István erről így ír, „Végtelen számú, párhuzamos univerzum van. A kozmikus foltokban lévő részecskerendszerek ismétlődni kényszerülnek, találkozhatnak olyan valakivel, aki pont olyan, mint te” (Héjjas: Kvantumfizika, 2003.).

Jegyzet: „Hasonmások”: Két fiatal hölgy fényképe. Közli: Daily Mail? Mozilla Firefox, Startlap, 2015.

A lélek-parciákról való elméletünk azért is fontos, mivel a parciák közötti kölcsönhatások feltehetően befolyásolják a lelki egyensúlyt. A különböző, környezetünkben tapasztalható, korábban említett befolyásoló tényező mellett (bánat, betegség, sikertelenség, veszteség) a lélek szerkezetét alkotó parciák közötti viszonyt is meg kellene vizsgálni, amely valójában a lelken belüli egyensúly vagy egyensúlytalanság okozója is lehet. Első lépésben azt kell meghatározni, hogy a k. sz.-eknek hány lélek-parciája van (Carpenter-féle mérési módszer). A következő lépés annak tisztázása, hogy ezek a parciák milyen energetikai kötéseket tartalmaznak. A pozitív, illetve negatív töltések egymáshoz való viszonyából indultunk ki (nem a közéletben használt töltésmintákról van szó, hanem finom energia kötésekről). Feltevésünk szerint a párba állítható negatív, illetve pozitív töltések lekötik egymást, a lélek egyensúlyát hivatottak szolgálni. Ez a jelenség több k. sz.-nél volt tapasztalható, akiknek viselkedése, gondolkodása, koncentráltsága erről tanúskodik (azonos számú pozitív – azonos számú negatív töltés). Voltak viszont olyan k. sz-ek, akiknél egy vagy több szabad töltés megbontotta a fent említett egyensúlyt, ezeket mi „szabad gyököknek” nevezzük. A k.sz. a „szabadgyökök” jelenléte miatt lelki egyensúly hiánnyal küzd, ami megnyilvánul mozgásában, viselkedésében, netán agresszivitásában, stb. Az ilyen állapotnak pozitív és negatív következményei is lehetnek. Negatív tényezők jelenlétére utal a személy belső nyugtalansága, amely sokszor ellentétébe csap át: innovatív gondolkodás, cselekvés, kreativitás, stb. Bár Arisztotelész azt vallja, „mert nem csupán a mozgásban van tevékenység, sőt a gyönyörűség inkább a nyugalomban, mint a mozgásban van” (Nikomakhoszi Etika, 1997), a mozgalmas kreatív gondolkodás és tevékenységgel szemben az „igazi” alkotói folyamat „nyugalmat” igényel. A negatív következmények láncolata a következőkben ismerhető fel: a k. sz. állandóan „izeg-mozog”, szétszórt, lelkileg túlérzékeny, esetenként pótcselekvéseket produkál, igyekszik megszüntetni belső feszültségét. A parciák közötti viszony állandónak tűnik. Mint befolyásoló tényező arányát tekintve kisebb, mint a jelen, környezeti tényezők okozta labilitás. Vele akkor kell számolni, ha a környezeti tényezők kedvező változtatása után sincs jelentős javulás. A parciák közötti viszony egyediségét esetleg rezgésszám differenciák is okozhatják, de a mérések szerint ez alig fordul elő (egy lelken belül megközelítően vagy pontosan azonos rezgésszám alakul ki). Mégis, ha valamelyik „szabadgyök” rezgésszáma lényegesen eltér a lelken belül uralkodó rezgésszámtól, ez okozhat egyensúlyzavart (kaotikus megnyilvánulások a k.sz. részéről, esetleg elmezavar). Felmerül a kérdés, hogy honnan származik egy parcia töltésének előjele (+ illetve -). Mint említettük ezek az előjelek nem azonosak a nálunk használatos telepek előjeleivel, de mindenképpen valamilyen két féleséget, polaritást jelölnek (kozmikus dichotómia). Ilyen polaritás mérhető bármely személynél földi környezetben is (Carpenter effektus). Feltevésünk szerint a lélek parciái között is hasonló töltésmegoszlás tapasztalható. Ha két parcia között azonos számú + és – töltés van, akkor lekötik egymást, megvalósul a lelki egyensúly. Ha viszont valamelyik töltésfajtából többlet van, akkor az már „szabadgyöknek” minősül és mivel nincs ellentétével lekötve az egész parciának (lélekrésznek) valamilyen töltésjelleget ad. A „szabadgyök” arra vár, hogy valamely lélek, idegen parcia töltésével egyesüljön. Bár ez ritka eset és az abnormitások közé tartozik, de ezzel magyarázható a két lélekkel rendelkező, tudathasadásos személyiség. Még egy érdekesség. A negatív töltés túlsúlya azt jelenti, hogy a vizsgált k. sz. férfi (jang). A pozitív töltések túlsúlya pedig a női nem megvalósítói (jin). Ez a polaritás jellemzi a kvantum összefonódás (korrelát) részecskéinek töltéseit is (Spektrum Tv „Univerzum, Multiverzum” adása, 2014, október 23), amely azt bizonyítja, hogy az univerzumban a mikroobjektumok, valamint a makroobjektumok a nem lokális kapcsolataikban egyaránt a bipolaritás, a kozmikus dichotómia törvényeinek vannak alárendelve.

Jegyzet: W. B. Carpenter (1813-1855): brit fiziológus, aki először állapította meg, hogy a föld „zavaró” övezeteinek nyomán önkéntelen izomtevékenység indul meg (radiesztéziás folyamat, amelyet „Carpenter effektusnak” hívunk.

Öngyógyítás, lelki kommunikáció, tanulás

A lélek saját parciái segítségével öngyógyítást is végezhet. A többlet tudással, képességgel rendelkező parcia különösebb kérés nélkül a gyengébb segítségére siet. Például a lázas beteg gyermeknek sokszor mondják a szülei, hogy „aludj egyet és reggelre jól érzed magad”, és ez sokszor meg is valósul. A lélek a tudatalattin keresztül (álmában vagy relaxáció közben) kap segítséget. Wolf (idézi Héjjas István, 2015) ezt a feltevésünket támasztja alá, „az sem zárható ki, hogy az időbeli kommunikáció makrofizikai szinten is működhet, és mi is küldünk ezek felé öntudatlan üzeneteket”. A kvantumelmélet magyarázatot ad a déja-vu élményre is. A tudattalan előre-hátra mozgása az időben kvantumfizikai jelenség. Wolf erről a következőt írja: „rendkívül rövid időtartományokon belül – állandó kommunikáció zajlik múlt és jövő között” (Idézi Héjjas István, 2015.). Végül, ha valaki kételkedne az alteregók, az egy lélekben lakozó parciák létezésében a kvantumfizika hullámfüggönyeinek kapcsán Wolf a következőket írja, „Ez azt jelenti, hogy végtelen sok párhuzamos valóság létezik egyszerre és a tudattalanunk választja ki azt, amelyet valóságként elfogadunk”. (Idézi Héjjas, 2003.)

Wolfgang Ernst Pauli (Bécs, 1900 – Zürich, 1958. )
osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus. (hu.wikipedia.org)

Érdekesnek bizonyul Platon mondása a tanulásról, mintegy 2000 évvel ezelőtt, „a tanulásunk nem egyéb, mint visszaemlékezés, eszerint is feltétlenül valamilyen előző időben kellett megtanulnunk mindezt, amire most visszaemlékezünk. Ez pedig lehetetlen, ha nem létezett a lelkünk mielőtt ebben az emberi alakban életre kelt” (Platon, Phaidon, 1984). Heidegger ugyanezt így fogalmazza, „a tanulás semmi más, mint visszaemlékezés. A léthez való feltörés a létező mélységéből a lényeg fogalmi gondolkodása révén”. (1993. 27.). Erről Wolfgang Pauli a következőket írja, „A tudattalan azt jelenti, hogy a lelki működésünknek kis része tudatosul, nagyobb része nem.....semmit nem felejtünk el teljesen. Elvileg minden emlékünket elő lehet hívni pszichénk „háttérmemóriájából”. (Idézi Héjjas, 2003. 4.). Mind a három idézet arról szól, hogy a múlt eseményeiről már korábban tanultunk, tudunk csak vissza kell emlékeznünk rájuk. Ez a visszaemlékezés magában hordja az időparadoxont. Feltételez egy másik énünket a múltban, ami a most tanulandókat már egyszer megtapasztalta, megtanulta. „Az egykor élt, megvilágosodott bölcsek birtokában lehetett minden olyan tudás, amelyet kezd a modern tudomány újra felfedezni” (Héjjas, 2013). Héjjas máshol így folytatja, „bármilyen ismeret, amivel rendelkezünk, nem veszhet el. Nem tűnhet el a tudásunk... akkor sem, ha meghalunk, mert mindezt az Univerzum tárolni fogja” (Héjjas, 2013.). Verne Gyula 150 évvel az atom tengeralattjáró megjelenése előtt Némó kapitány című könyvében leírta a „Nautilust”, mint nukleáris meghajtású járművet. Honnan tudott erről Verne? Válaszunk, ha hipotetikus is, kézenfekvő: a tudatalattijába sugárzó információk segítségével. Ezek származhattak a jövőben élő parciáitól, vagy a kollektív tudatból, amelyek saját tudatalattiján keresztül világítottak át. A lélek parciák kommunikációját a lélek azonos, de esetleg ellenkező quantum spinjei teszik lehetővé a quantum összefonódás (quantum korrelát) elve alapján. Ekkor sem tér, sem idő nem szab gátat az információ terjedésének, (Spektrum Tv, A kozmoszon túl, „Univerzum vagy multiverzum”, 2015. 04 17). Mivel egy lelken belül a parciák feltehetően azonos kvantumokból, illetve csoportjaiból tevődnek össze, a kvantum összefonódás, a kölcsönös viselkedés, reagálás, ha ellenkező spinnel is, de alapját képezheti egy, a parciák közötti kommunikációnak.

Összefoglalás

Az írás tanulmányozza a motiváció és a lélek egyensúlyának kapcsolatát. Elemzi a motivációt, mint energetikai jelenséget. A lelki egyensúly tárgyalásához vizsgálja a lélek szerkezetét, a lélek részeit (parciáit). Kvantum fizikai alapon próbál magyarázatot adni a lélek parciák kommunikációjára (quantum korrelát elve). Kitér, a pedagógiában is fontos szerepet játszó kérdés, a tanulás kvantum mechanikai magyarázatára, a tudás és memória időparadoxonjaira, a kollektív tudat és a tudatalatti kozmológiai jelentőségére, szerepére. Bár, az írás több hipotézist állít fel, bátran vallja, hogy a fent leírt kutatás a mai tudomány „valószínűségi” elveit követve még akkor is lehetséges útmutatóként szolgál, ha néhány tézisének bizonyítására még várni kell. Ezzel az a szándéka, hogy a mai pedagógia és pszichológia olyan kutatásoknak is helyet adjon, amelyek a hagyományos kutatások útjain túlmutatnak. Egy k. sz. szabadon kérhet segítséget saját lélek-parciáitól bármilyen probléma esetén mentális (telepátia, kozmikus rezonancia) úton. Ez a pedagógiában nagy segítséget jelent egy arra rászoruló diák esetén. Nem kell hozzá parafenoménnek lennie, a segítséget meg is kapja, ha az nem is azonnal materializálódik. Ennek a tapasztalati megvalósulását kutatjuk több ezer személy vizsgálatakor, mielőtt véglegesen kijelentjük, hogy hipotéziseink valóra váltak, meghozták a várt eredményt.

Irodalom:

Arisztotelész (1997): Nikomakhoszi Etika VII. könyv. Európa Kiadó, Budapest, 205.

Burián Miklós a) (2012): A motiváció fogalmának újabb megközelítése. Új Pedagógiai Szemle, 9-10. 174-181.

Burián Miklós (2013): A motiváció, mint az esélyegyenlőség forrása. Iskolakultúra. 5-6. 90-98.

Burián Miklós (2013): A rezonancia szerepe az iskolai motiváció kialakulásában. Iskolakultúra. 7-8. 115-119.

Csapó Benő (2000): A tantárgyakkal kapcsolatos attitűd összefüggései. Magyar Pedagógia,3. 343-352.

Csíkos Csaba (2012): Melyik a kedvenc tantárgyad? Iskolakultúra, 1. 3-13.

Csíkszentmihályi Mihály (1997): Flow. Áramlat. Akadémia Kiadó, Budapest.

Fejes József Balázs (2011): A tanulási motiváció új kutatási iránya.: A célorientációs elmélet. Magyar Pedagógia, 111. 1. 25-51.

Fred Alan Wolf (2016): Rejtélyek szigete Archives, 2. rész. rejtelyekszigete.com/tag/fred-alan-wolf/

10a) Héjjas István (2003): Kvantumfizika és tudattalan. www.lelekbenotthon.hu/www.lelekbenotthon.hu/modules.php? name=News&file&sid

10b) Héjjas István (2003). Az emberi tudat és a világegyetem. www.inco.h/inco13/tudatk/cikk OH.htm.

10c) Héjjas István (2003): Kvantumfizika. imv.hu/node/5103

10d) Héjjas istván (2003):Kölcsönhatások az emberi tudat és a kvantumfizikai jelenségek között. kolcsonhatasok-az- emberi-tudat-es-a-kvantumfizikai-jelensegek-kozott. Pdf. Microsoft Word – Héjjas István – k...www.metelmelet.hu/pdfck/.

10e) Héjjas István (2013): Paradoxonok a modern fizikában. Feltöltötte: Tudatos csatorna 2100 Konferencia 2013. 04. 27.

Hidi, S. (2000): An interest researcher's factors perspective: the effect of extrincic on factors in motivation. In: Sansone, C. and Harackiewich I. M. (szerk.). Intrinsic and extrinsic motivation: the search for aptual motivation and performance. Academic Press, San Diego, California, 309-339.

Janurik Márta (2007): Áramlatélmény az iskolai ének-zene órákon. Magyar Pedagógia.107. 4. 295-320

Józsa Krisztián (2002): Az elsajátítási motiváció pedagógiai jelentősége. Magyar Pedagógia,1.

Mc. Call, R. B. (1995): On definition and measures of mastery motivation. In: Mac Turk, R. H. és Morgan, G. A. (szerk.). Mastery motivationorigins, conceptualization and applications Vol. 12. Advances in developmental psychology. Ablex Publishing Coprporation, Norway, New Yersey, 278-293.

Michael Newton (2012): Lelkünk útja. michael-newton-lelkunk-utja-html.

Nagy József (2010): Új Pedagógiai Kultúra. Mozaik Kiadó, Szeged.

Oláh Attila (2004): Mi a pozitívuma a pozitív pszichológiának? Iskolakultúra, 11.

Platon Összes Művei (1984): Phaidon.Európa Kiadó, Budapest, 1046.

Vajda Mihály (1993): A posztmodern Heidegger. T. Twins Kiadó – Lukács – Archívum – Századvégi Kiadó, Budapest, 27.

Zsolnai József (1993): Akciókutatással kimunkált értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia és program: kisiskolás kor: Doktori értekezés tézisei/Zs. J.- Budapest, 1993.-15p. 20cm.

Zsolnai József (2004): Tájékoztató egy 1997-ben kezdődött tudománypedagógiai akciókutatásról=Magyar Tudomány, 2. 242-248.

A szerzőről

Dr. Burián Miklós nyugalmazott főiskolai docens