SAJTÓKÖZLEMÉNY
2017.01.11.
A Francia Köztársaság Becsületrendjével (Ordre national de la
Légion d’honneur) tüntették ki a MÁV Szimfonikus
Zenekar vezető karmesterét, művészeti vezetőjét 2017. január
elsején. Csaba Péter az adott kategória lovagi fokozatát, a „Művészetek és az Irodalom Lovagja” (Chevalier
des Arts et des Lettres) elismerést veheti majd át a francia kormánytól, a francia kultúra és zeneművészet terjesztéséért
szerte a világon.
Csaba Péter 2012 szeptembere
óta a MÁV Szimfonikus Zenekar vezető karmestere és művészeti
vezetője. Számos nagy sikerű hangversenyt illetve lemezfelvételt
vezényelt náluk, illetve egy sor világszerte elismert művészt hozott
Magyarországra: Menahem Pressler,
Helen Donath, Frans Helmerson, Frankl Péter – csak néhány a nevek közül.
Csaba Péter 1952-ben
született Kolozsvárott. Ötéves korában kezdett hegedülni; hegedű, zeneszerzés
és karmesteri tanulmányait a bukaresti Porumbescu
Zeneakadémián fejezte be. Több nemzetközi versenyen ért el értékes helyezést
(pl. Paganini Verseny, Genova) és évtizedeken keresztül rendszeresen
hangversenyezett, mint hegedűművész. Néhány évvel később
sikerrel mutatkozott be karmesterként is. 1983 óta Franciaországban, Lyonban
él; azóta több mint 60 országban vendégszerepelt hegedűművészként és
karmesterként. A Solistes de Lyon és a Virtuosi di Kuhmo
Kamarazenekarok, a svédországi Lappföldi Fesztivál és Musica
Vitae zenekar művészeti igazgatója és állandó vendégkarmestere. A Lyoni
Zeneművészeti Főiskola professzora, 2010-ig a Besancon-i
Szimfonikus Zenekar és Operaház igazgatója. Kamarazenei partnerei,
hangversenyeinek szólistái között a világ leghíresebb művészeinek nevét
találhatjuk, számos zeneszerzővel működött együtt műveik
bemutatásában. Rendszeresen vezet mesterkurzusokat Magyarországon,
Franciaországban, Finnországban, Japánban és az Egyesült Államokban. 1994-ben
Finnországban készült Sibelius-lemeze az Egyesült Államokban elnyerte „Az év
legjobb felvétele” címet.
A francia Becsületrendet Napoléon Bonaparte, Franciaország első konzulja
alapította 1802-ben. Odaítéléséről a mindenkori köztársasági elnök dönt.
Három rangot (lovag, tiszt, parancsnok) és két méltóságot (főtiszt,
nagykeresztes) különböztet meg, az összlétszám pedig nem haladhatja meg a 125
ezer főt. Az elismerés széles társadalmi beágyazottságát jelzi, hogy a
tagok több mint 60 százaléka polgári személy, és csak alig 40 százaléka katona.
A civilek elismerése évente három alkalommal történik (január 1., húsvét és július 14.), és külföldiekre is kiterjed:
megkaphatják állam- és kormányfők, kormánytagok, Franciaországba
akkreditált nagykövetek, illetve mindazok, akik sokat tettek a Franciaországgal
való kapcsolatok gazdagításáért.