A Belvárosi Plébániatemplom orgonája
A több mint kétezer év történelmét magában foglaló Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom legújabb régészeti feltárása még folyamatban van. Fantasztikus ókori, középkori és reneszánsz emlékek kerültek elő. Ezek bemutatása a nagyközönség számára hamarosan elérhető lesz. Budapest legrégebbi, Szent István király által alapított egyházközsége külön turisztikai irodát nyitott kincseinek bemutatására. A helyszínen már kaphatók a különböző idegen nyelvű kiadványok a látványosságokról.
Néhány fontos történelmi esemény a templom életéből: 1046-ban halt vértanúhalált Szent Gellért püspök, akinek ereklyéi itt láthatók. A lébényi és a jáki templom méretéhez hasonló volt ez is. 1211-ben a négyéves (későbbi) Szent Erzsébet itt tartotta kézfogóját a türingiai Hermann őrgróffal. A liturgikus térben, a szentély körül gótikus ülőfülkéket fedeztek fel, amelyekben freskókat találtak. 1458-ban Hunyadi Mátyást e helyen jelölték királlyá. 1541 után a templomból dzsámi lett, ebből a korból maradt fenn egy török mihráb, valószínűleg ekkor fedték le a gótikus festményeket. A templom csarnoka romos lehetett. 1686-tól, a török kiűzése után barokk stílusban építették újjá. Liszt Ferenc 1858 és 1871 között lakott a plébánia épületében, és bizonyára használta az orgonát.
Apró Tibor topolyai születésű (a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerkészítő Iskolájában oklevelet szerzett) orgonaépítő bemutatója és Virágh András orgonaművész leírása családunk néhány tagjának lehetővé tette, hogy a belvárosi orgona felújításával és történetével jobban megismerkedhessünk. Magam kisgyerekként ülhettem vasárnaponként az orgonapad mellett, amikor nagybátyáim (apai: Kereszty Jenő, anyai: Bocskai Imre) játszottak a hatalmas hangszeren. Az orgona máig kedvencem, egymagában is komplett zenekar. Utánozni képes bármelyik fúvós hangszert, hiszen szintén aerofon módon szólal meg. Az 1940-50-es években még fáradságos fizikai munkával fújtatta az erre rendelt személyzet, ma a legtöbb orgona fúvómotorral rendelkezik.
A Belvárosi Főplébánia-templom zenei története nagyjából 300 éves. Az 1700-as években Sőzer József karnagy folyamodott a Városi Tanácshoz, hogy „méltó orgonát” építtessen. 1806-ban rendelt Pest Város Tanácsa Herodeck József orgonaépítő mestertől 24 regiszteres, két manuálos, pedálos hangszert, ami 1808-ra elkészült. Különleges esemény, hogy Mozart halála (1791) után a templom kórusa mutatta be a zeneszerző halálának 10. évfordulóján, 1801. december 5-én utolsó művét, a csodálatos Requiemet.
1894-ben a Fővárosi Kegyúrság a jagendorfi Rieger Testvéreknél rendelt a Millenniumi Ünnepségekre újabb orgonát: 47 regiszteres, három manuálos, mechanikus, kúpládás változatban, tíz kombinációval. A manuál C-g3-ig, a pedál C-f1-ig terjedt.
1929-ben Kereszty Jenő és Richter Géza orgonaművészek tervei alapján a budapesti Rieger-orgonagyár 62 regiszteresre bővült, Barker-emelős, pneumatikus rendszert épített új játszóasztallal. A II. világháborúban a tüzérségi támadások során az orgona súlyos károkat szenvedett. A hangszer egyharmada használhatatlanná vált. A maradék részt állandóan ellenőrizni és karbantartani kellett. 1996-ban Virágh Endre orgonaművész és karnagy tervezte a felújítást. A felújítás költségeire Bárdos Ferenc kanonok alapítványt hozott létre. A munkálatokat akkor az 1920-ban alapított budapesti cég: Váradi és Fia aranykoszorús orgonaépítő nyerte meg a nagy lehetőségeket kínáló francia romantikus hangzású hangszerrel. A felújítás végét azonban sem a kanonok, sem Virágh Endre nem érhette meg. A Váradi és Fia cég hírnevét öregbíti az újabb regiszterekkel, új sípokkal, komputer technikával felszerelt hangszer. 2007. október 7-én dr. Osztie Zoltán plébános segédletével Bíró László püspök szentelte fel. Az orgonaavató ünnepségen Virágh András Gábor, Murányi Zsuzsanna, Koloss István, Áchim Erzsébet valamint Virágh András karnagy működött közre. A bachi hagyományoknak megfelelően a saját házi szerzők műveit is előadják a templomban.
A templomban és környékén végzett régészeti feltárások során az orgona beszennyeződött. A sípjait egyenként ki kell mosni, valójában teljesen szétszedik, majd újra összerakják, hogy hangversenyekre alkalmas legyen. A hatalmas munkálatokat a Süveges Orgonaépítő Kft. végzi. 2016 karácsonyára már teljes pompájában elkészül.
Dobi Ildikó