Elhunyt BEDŐNÉ BAKKI KATALIN ÉNEK-ZENETANÁR, KARNAGY

(1946-2016)

Édesapja, Bakki József (1912-1967) és testvérbátyja (ifj. Bakki József (1940-1981) Jászberény zenei életében játszottak jelentős szerepet. Atyja keltette életre a helyi zeneiskolát. Ez fontos mozzanat, fordulópont volt a Jászság zenei életében. Kórust vezetett, amelyben leánygyermeke is énekelt. Bátyja zeneszerző diplomát szerzett a Zeneakadémián és sokszor hozta barátait is koncertezni a Jászságba. Ez természetesen meghatározó hatással lett Bakki Katalin sorsának alakulására is. Több hangszeren megtanult játszani. Testvérbátyja korai halála után egyre növekvő szerepet játszott a város zenei életében.

Mikor vezényelt először?

Édesapánk szinte észrevétlenül irányította zenei tevékenységünket. Már gimnazista koromban alkalmat adott arra, hogy kipróbálhassam a vezénylést… 16 éves koromban vezényelhettem iskolánk, a Lehel Vezér Gimnázium vegyes karát, saját társaimat ünnepélyeken… én lélekben már akkor erre a pályára készültem… A Palotásy János Zeneiskolában tanultam kürtölni és játszottam az iskola zenekarában is. Felvételt nyertem a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Főiskola vadászkürt-szolfézs szakára.

Hogy került a Jászság fővárosába?

Ajkára, vagy Vácra is igen kedvező feltételekkel mehettem volna, de végül győzött az atyai hazahívó szó. Itthon két gimnáziumban kaptam ének-zene tanári állást és egyben mód nyílt arra, hogy kórusokat vezényeljek, része lettem a város zenei életének.

Mit tekint avató hangversenyének?

Az egykor alma materem, a Lehel Vezér Gimnázium fennállásának 200. évfordulóját ünnepeltük 1967-ben. Ekkor vezényelhettem iskolánk kórusát a Szabadtéri Színpadon… Egész életemre eljegyeztem magam a karnagyi hivatással. Ez tölti ki életemet mind a mai napig. Vendég karmesterként meghívást kaptam Tallinba, ahol a Zeneakadémia vegyes kara Kodály: Túrót eszik a cigány című kórusművét észt nyelven énekelte. Nem bízhattam a véletlenre a beintéseket, így hát éjszaka megtanultam az észt szöveget. Nagyon boldog voltam!

Jól gondolom-e, hogy a karnagy egyik alapvető feladata az akaratátvitel a harmónia megteremtése érdekében?

Az a legnagyobb boldogság, amikor a sok munkának, gyakorlásnak megszületik a hallható eredménye. Ez nemcsak a kórus tagjainak, hanem a közönségnek, a hallgatóságnak a tetszését is elnyeri. Az emberi lélek kisugárzása a zene varázsán keresztül betölti az egész teret. A kórus és a karnagy között szinte megfogalmazhatatlan lelki kapcsolat alakul ki.

A szöveg és a kép forrása:

2016. XI. 29.