Dallam, harmónia, fantázia…

A Zuglói Filmharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekara és Oratóriumkórusa 2016. október 1-én ismét szép percekkel ajándékozta meg a nagyszámú közönséget a Zeneakadémia nagytermében, majd december 17-én a Pesti Vigadó Dísztermében.

A Stephanus-sorozat a Müpá-ban Johannes Brahms egyik különös hangszerelésű, a „Begrabnisgesand”, azaz Gyászének /op.13/című művével kezdődött, amit egykor, – a 16. századból – Michael Welsse énekeskönyvéből választott, amiben az atyai jó barát, Robert Schumann halála felett érzett fájdalom is nagy szerepet játszott. A mű ősbemutatójára 1859. december 2-án került sor a zeneszerző vezényletével. A mű megírása előtt tanulmányozta a barokk komponistáknak Heinrich Schütz és J. S. Bach vokális zenéit, valamint Schütz mesterének Giovanni Gabriellnek stílusát. A borongós másvilági témához jól illett a fúvósok és ütősök, s a tompább fényű kürtök, oboák, klarinétok, tubák és a timpanik hangjai, valamint az ötszólamú vegyes kórus. A dallam, a szöveg hét versszakának felépítését hűen követte a zene. Csodálatos mű! Melyből kitűnik az ember reménye a feltámadásban és az örök életben vetett hit. A zeneszerző művét először Schumannak mutatta meg, aki az „Új utak” címmel irt róla cikket.

Brahms rendelkezett a harmóniáknak, a dallamfordulatoknak azzal a fény-és színhatásaival, érzékenységével, amely már az utókornak, az impresszionistáknak sajátja. A mű, a hangok sodró erejével hatott: a nagy zenekar, s a nagy kórus remekeltek.

A barokk, majd a klasszicista kor éveiben a zeneszerzők rendszeresen alkalmazásban álltak egy-egy város templomaiban, főúri, fejedelmi udvarokban. Haydn az Eszterházyak szolgálatában állt az l860-as években, amikor is megírta virtuóz gordonkaversenyét, a C-dúrt. Ez időszak meghatározója a nagy bécsi iskola volt. Haydn, Mozart, Beethoven, akik a klasszikus korszak jelentős műfajait hozták létre: a szimfóniát, a harmóniát, a ritmust.

Joseph Haydn a kor egyik legünnepeltebb alakja volt. abban az időben, amikor a filozófusok hitték, hogy az értelem képes az ember és a társadalom működését irányítani. A század vége felé már új társadalom és művész-felfogás következett.

Haydn a bécsi klasszikus stílus őserejű mestere volt. Hatalmas életművének tengelyében a szimfóniák, vonósnégyesek, mind külön, külön, egy-egy kincse a zeneirodalomnak. A csellista repertoár egyik legnagyszerűbb darabját Haydn barátjának Joseph Weigl gordonka virtuóznak inspirációjára írta. A nagy mű 2OO évre azonban eltűnt, és csak 1961-ben a Prágai Nemzeti Múzeum Archívumában bukkantak rá, de csak a mű másolatára. A könnyed hangú, bájos, érzelmes alkotás a versenymű irodalom egyik legnehezebb szóló anyagát rejti, de felépítésében még a barokk „concertok”-ra emlékeztet, viszont tételei már a népszerűbb szonáta formában íródtak.

Ezen a hangversenyen, a 19 éves Tomasz Máté, – e csodás ifjú tehetség! – közreműködésével hangzott el a C-dúr. Kristálytisztán csendültek fel a hangok, kedvesen, szépen, lágyan, hogy az öröm költözött a közönség soraiba. Repültek, zsongtak a hangok a percek pillanataiban, a pillanatok sűrűjében. Máté egy volt a hangszerével, Haydn zenéje szállt, lebegett, oly átéléssel szólaltatta meg: a csodálat látszott az arcokon. S persze a mű befejeztével percekig tartó tapssal viszonozta a közönség ezt a nem mindennapi „nagyfiút”, e kis művészt. Amikor kérdeztem a zenéről így válaszolt: A zenében élek, a zeneszerzők bűvkörében, - de talán jegyezte meg halkan: - Bach a legcsodálatosabb, s utána Haydn. Még néhány mondat Tomasz Mátéról; 2005 szeptemberében kezdte tanulmányait a Zuglói Zeneiskolában, majd 2014-ig a Konzervatóriumban tanult. Két éve a liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, Perényi Miklós a tanára. Édesanyja zeneszeretete segítette életpályájához, és szerényen még megjegyezte: „a nagymamám zongorázott”. Zenében élni nagyon jó, remélem, még sokat játszhatok kedvenc hangszeremen. –tette hozzá.

A zengő percek múlásában a harmadik választott mű, a ”Német requiem” volt, amely a zeneszerzőt igazán híressé tette, s mely 1888-ban Drezdában, majd egy év múlva Lipcsében lett bemutatva. Brahms pályájának csúcsa az evangéliumi részletekre, zsoltárokra, apokrifokra komponált művet 1869-ben mutatták be a lipcsei Gewandhaausban. E mű mélységes hitről, túlvilágról tesz tanúbizonyságot, a nagy ívben felépített hét tételes mű: csodálatos. Az indító hangok a vigaszé, majd az emberi LÉT valódi értelmének keresése és a Teremtőben megtalált vigasz örömé: mivel földi létünk, életünk egy állomás, de a vég meghozza a várt halhatatlanságot. „Az igazaknak szívei Istennek kezében vannak!”

A két szólóénekes: Fodor Gabriella /szoprán/ és Bátki-Fazekas Zoltán /bariton/ is hozzájárultak a mű sikeres előadásához és a nagyszerű kórus és zenekar a legjobbat adták: élvezet volt a zene varázsában fürödni.

Alexander Mayer (orchestre-chambe-geneve.ch)

A szépen szóló műveket a remek karnagy Alexander Mayer vezényelte, nagy tudással, nemcsak karjának, de kezének minden ujjának nagy jelentősége volt. A zenekarral és énekkarral együtt lélegzett, az egész színpad szereplőit a csúcsra emelte. Mind a három műben olyan nagy teljesítményt nyújtott, hogy azt csak sokszor kell megköszönni. A köszönet a közönség részéről percekig tartó taps, tapsvihar volt.

A Téli bérlet hangverseny sorozata 2016. december 17-én a Pesti Vigadóban kezdődött. A 2016 évi utolsó fellépésén - igazi adventi műsorral kedveskedett visszatérő közönségének, amikor J. S. Bach, Joseph Haydn és Charles Gounod legszebb műveiből válogatott.

A barokk kor egyik legnagyobbja Bach a thüringiai Eisenachban született. Lipcsében, 1723-ban a Tamás templom kántora lett, s itt 27 évet töltött el, fáradhatatlanul alkotott és tanított. Ő volt a „harmonia atyja”. A Brandenburgi versenyek partitúráit – összesen hatot – 1721. március 24-én ajándékként, – ajánlat kíséretében – adta át Christian Ludwig brandenburgi őrgrófnak. A francia nyelvű ajánlásból kiderült, hogy a gróf néhány éve felkérte Bachot, hogy írjon egy darabot a brandenburgi zenekar számára.

Bachnak a zenekar összetételéről, művészi képességéről igen csak pontos információja lehetett. A Brandenburgi versenyek híres sorozat, kivételes virtuózoknak kellett lenni a zenekar hegedűseinek, viola de gambásoknak, a fuvolásoknak, az oboásoknak, a kürtösöknek ennek a zeneműnek az eljátszásához. Nincs tudomásunk róla, hogy Bachnak e műve akkoriban előadásra is került-e? Szerencse, hogy egy hozzáértő véletlenül felfedezte a már selejtezésre küldött kottacsomagot, – a gróf halála után –, s így megmentette azt az utókor számára. Azonban bizonyos, hogy Bach e versenyművek másolatát megtartotta magának, s Köthenben elő is adták, hiszen, mint udvari karmesterként, köteles volt „hivatalból” állandóan frissítenie az előadásokat. Valószínű, hogy a kötheni remek zenekar megbirkózott e művével, hiszen a zenekar minden tagja hívatásos művész volt. A brandenburgi versenyekben a concerto grosso elvet más concerto műfajokkal keverte. E műfaj korai kialakult darabja a zeneszerző A. Svadella egy 1676-ban írt concertója. Ezt követték a bolognai, majd a modenai iskolák tagjainak munkái. A concerto elnevezést először J. Gregori alkalmazta 1698-ban. A concerto legnagyobb mestere az olasz Corelli és Vivaldi, később a német Caldara, Marcello, Händel, a XX. század elején pedig Kaminski, Bartók, Stravinsky és mások.

Joseph Haydn a bécsi klasszikus stílus őserejű mestere, a szimfónia megteremtője. Hatalmas életművében a vonósnégyesek és szimfóniák állnak a középpontban, ez utóbbiak száma; 104. Szünet előtt, ezen az estén a B-dúr Symphonie concertante hangzott el, amely a legismertebb, – hegedű, gordonka, oboa és vonós zenekarral. Haydn első kompozíciójára Fürnberg báró figyelt fel, majd az ő ajánlásával került 1759-ben Morzin gróf lukaveci /Csehország/ kastélyába, mint házi zenekari igazgató.1761-ben Eszterházy Pál Antal herceg fogadta udvarába, ahol 1790-ig dolgozott, és nem csak komponált, hanem műveit is bemutatta itt, és így valamennyi művészi effektust kipróbálhatta.

Charles Gounod

A francia lírikus, új műfajnak a nagyjai Gounod, Thomas és Massenet. A szerzők közül kimagaslik Ch. Gounod. Ámbár több mint egy tucat operát írt, mégis, a Faust zeneköltőjeként vált ismertté. Gounod csodálta Bach művészetét, de erősen hatottak rá Gluck és Mozart zenéi is. Egyházi művei mély hitét tükrözik. Dallamvezető tehetsége egyaránt megmutatkozik rövidebb és hosszabb műveiben. A gondolat, az érzelem, az öröm, a szépség, az áhítat ábrázolása, a harmónia teljessége, őszinte, tiszta alkotásai a lelkekben szólalnak meg. Ave Mariaja felejthetetlen. Repentir-je csupa áhítat-könyörgés. A Stabat mater és a Páter noster gyönyörűséges imák.

Itáliai festő alkotása: Szent Cecília

Áhítatos művét, a Szent Cecília – misét – amely befejező darabként, ezen az estén is elhangzott – 1855-ben komponálta, gyönyörű mondat kíséretében; „Legyen az én szívem szeplőtlen, hogy ne rezdüljek meg.” A nagy zenekar – Záborszky Kálmán vezényletével, – és a több mint 70 tagú énekkar remek szereplése, s a három szóló énekes igen szép pillanatokat szereztek a hallgatóságnak. Cecíliát, mindig orgonával, lanttal, rózsák és éneklő angyalok kíséretében ábrázolják…..

Fenyves Mária Annunziata

*

Fenyves Mária Annunziata

A művészet szent oltára elé…

A művészet örök kertjében járok.

szépség és csodák kísérnek utamon.

Gondolataim labirintusában

egy-egy kedves arc mosolyog felém,

egy-egy fa zölden nyitja ágai hegyét,

a víz csendesen halad,

néha csobbanva csacsog,

a hegy némán néz

sötét ormaival felém,

a virágok ezer illatot

küldenek titkon elém,

a szivárvány színeiben

boldogan fürdök én…

Művészi irányzatok jönnek, mennek,

de a lélekfinomító szép, a művészet

az esztétikai szépség örök!

A művészet szent,

a művészet örök!

Ars longa vita brevis!