A lélek Béres-cseppjei
Igényes
kivitelű és tartalmú énekes könyv látta meg a napvilágot 2009-ben „Szép
magyar ének” címmel. A kötet szerkesztője, megálmodója és életre hívója
Béres József Luther Márton mondatát választotta alapgondolatául: „Énekelni, ha
szeretsz, nagyon boldog lehetsz, mert az ének égi jó”. Mint azt bevallja, az
énekek világában műkedvelő – hiszen egészen más a főfoglalkozása
- , de énekelni nagyon szeret és ezt az örömöt szeretné megosztani másokkal,
különösen azért, mert úgy gondolja, a magyar dal-örökség gazdagságában
kimeríthetetlen, kifejezésmódjában, lelkiségében mély és szépséges. Családjuk
sokszor és sokat énekelt, maguk között, barátokkal, ünnepek alkalmából vagy
csak úgy jókedvünkben. E sorok írója ugyancsak boldogan emlékezik arra, hogy az
autós kirándulások, hazai és külföldi utak alkalmából sokszor az egész utat
végigénekelte a család, vagy hányszor fordult elő nyári estéken,
tűzrakás, szalonnasütés alkalmából, hogy órákig maradt együtt a baráti
társaság és énekelt, örömmel, boldogon, népdalt, virágéneket, népies
műdalt, vagy ami csak valakinek eszébe jutott. Messze vinne annak a kifejtése, hogy miért
sorvadt el ez a gyönyörű szokás, miért nem tudnak a mai fiatalok –
tisztelet a kivételnek – ugyanúgy énekelni, mint elődeik, vagy ha végre
énekelnének, miért nem jut eszükbe a naponta hallott slágereken kívül semmi
más, de ennek kifejtése nem a jelenlegi írás feladata.
Ma,
amikor – hála Istennek – ismét előtérbe került a mindennapos éneklés
igénye, igen fontos, hogy rendelkezésre álljon olyan gyűjtemény, amelyben mindenféle
olyan ének megtalálható, amelyet szívesen énekelhetnek fiatalok és
idősebbek egyaránt. Jelentek már meg korábban is dalgyűjtemények, de
a különböző műfajok szerelmesei egy kiadványban nem találhatták meg
kedves énekeiket. Nem véletlen, hogy a kötet 2014-ben már harmadik kiadását
érhette meg. A gazdag összeállítású, tematikailag különböző műfajokat
képviselő gyűjtemény összeállításában kiváló szakértők vettek
részt, Dobszay László, Bereczky János és
Bubnó Tamás közreműködésével született meg a kiadvány, és csak remélni
lehet, hogy eljut mindazokhoz, akikben él a vágy, hogy családi körben, baráti
összejövetelek, kirándulások, egyéb alkalmak során újból megtapasztalják a
közös éneklés örömét. A gyűjteményben megtalálhatóak gyermekdalok, népdalok,
népies dalok és szent énekek, a fő fejezetek tovább tagolódnak, a népdalok
között éppúgy megtalálhatjuk a népszokásokhoz tartozó dalokat, mint a párosító
énekeket vagy a mulatódalokat, de további számtalan gyönyörű, ismert
népdalt is bemutat a kiadvány. A népies dalok fejezetcím alatt megtalálhatóak
azok a történelmi dalok, virágénekek és egyéb nóták, amelyeket mindig szívesen
énekeltek korábban bánatban vagy örömben egyaránt. A szent énekek fejezet az
összeállító számára legszebb, egyházi alkalmakhoz kapcsolódó görög, római
katolikus és protestáns énekeket tartalmazza. A kötet értékét növeli, hogy a
nagyon szép kottagrafikával (Csonka
Szabina Babett) lejegyzett, kitűnően olvasható dalokhoz minden
esetben magyarázat is tartozik. A népdaloknál a gyűjtő személye, a
gyűjtés helye, az esetleges feldolgozások címe, az egyházi énekeknél a
liturgiában elfoglalt szerepük, a műdaloknál a szerzők megjelölése,
sőt alkalmanként rövid ismertetése is, és mindehhez kapcsolódóan a címek
és tartalmak angol nyelvű fordítása is, így mindazok, akik nem beszélnek
magyarul, de érdeklődnek a magyar énekes zene iránt, megismerhetik a
kötetben közölt dalok tartalmát, eredetét. Nem véletlenül írta ajánlásnak a
kötethez Tolcsvay Béla: „Megtartani kultúránk ékes énekeit valóságos nemzetmentés,
köszönet érte”.
A
nagy sikert aratott, a Szép Magyar Könyv 2009-es versenyén díjat nyert
daloskönyv iránti érdeklődést tapasztalva Béres József úgy érezte, sok
olyan értékes, széles érdeklődésre számot tartható ének maradt ki a
könyvből, amely számára ugyanúgy kedves, és fontosnak tartaná, hogy azokat
is megismerhessék az érdeklődők. Ez a belső igény hívta életre a
kötet folytatását „Szép magyar ének – II” címmel. A kötet összeállításának
tervezetéhez nagy ösztönzést kapott amikor – az első kötet révén –
személyes ismeretségbe került Kallós Zoltánnal, megismerhette az erdélyi énekes
és hangszeres előadókat, akik egy különösen vonzó és értékes zenei világot
ismertettek meg vele. A táncházakba járó fiatal és idősebb nemzedékek
ugyancsak számos szép népdalt ismerhettek meg, így ezekből is a számára
legkedvesebbekkel bővítette tovább a kiadványt Béres József.
A
2016-ban megjelent Szép magyar ének II. kötete – megtartva az első kötet
szerkesztési elveit – mindenekelőtt a népdalok gyűjteményét egészíti
ki ismert és kevésbé ismert énekkel, amelyek között most már népballadák,
keservesek, rabénekek és katonadalok is megtalálhatóak a népszokásokhoz, jeles
ünnepekhez kapcsolódó, párosító és egyéb népdalok mellett. Ugyancsak új,
kevésbé ismert énekek egészítik ki a szent énekek és a népies dalok
gyűjteményét is. A kötet szerkesztésében Dobszay László már nem tudott
részt venni, de a szerző számíthatott az első kötet szakértőire
éppúgy, mint Almási István erdélyi
népzenekutató, Kallós Zoltán
népzenegyűjtő és Erdélyi Zsuzsanna
néprajzkutató értő támogatására, segítségére. A második kötetben is minden
dalhoz kétnyelvű magyarázó szöveg tartozik, a kötet végén az összeállító
rendkívül imponáló forrásjegyzéket, felhasznált irodalomjegyzéket közöl.
Akik
majd kézbe veszik bármelyik kötetet, valószínűleg örömmel fedezik fel
benne azokat az énekeket, amelyeket gyermekkorukban, fiatalkorukban hallottak,
és akiknek ebben nem volt részük, biztosan találnak olyat, amelyet szívesen
énekelnének. Az se riasszon el senkit, ha esetleg nem tud kottát olvasni, vagy
nincs a környezetében olyan valaki, aki ebben segítségére lehet (elég szomorú,
hogy ezt a megállapítást Kodály országában meg kell tenni). Béres Józsefet
ugyanez a gondolat vezette el arra a felismerésre, hogy segítséget kell adnia
azoknak, akik számára nem magától értetődő az esetleges ismeretlen
dal kottaképről történő eléneklése. Ezért jelentette meg az első
kötet valamennyi (430) énekét bemutató dupla CD album-ot 2012-ben.
A
két kötet Béres József szubjektív válogatása, hűen tükrözi az összeállító
mély elkötelezettségét a magyar dal értékeinek bemutatására, gazdagságát
tekintve kiválóan alkalmas arra, hogy mindenki megtalálja benne a számára
érdekes, neki tetsző, remélhetőleg éneklésre csábító dalokat. A két
kötet és a CD (Akovita kiadó) nagyon szép ajándék lehet családtagok, barátok,
ismerősök számára, beteljesítve ezáltal összeállítója kívánságát:
„Hiszem,
hogy gazdag nemzeti zenekincsünk e darabkája minden magyar és a kultúránk iránt
érdeklődő ember számára éppúgy tárháza a hasznos ismereteknek, mint
forrása erőnek, jókedvnek, örömnek és szeretetnek. Kívánom, hogy minél
többen megtapasztalják”.
Gerenday Ágnes