Dr. Judit Mäkinen
Finnországi
levél hazámból Finnországból szülőhazámba,
Magyarországra
(2016. január 1.)
Újévi köszöntő.
Nemzeti szimbólumok: Himnusz
Kedves
Olvasók!
Mai
levelemet egy kis újévi köszöntővel, Arany János Alkalmi versének
első szakaszával kezdem:
ARANY
JÁNOS:
ALKALMI
VERS
Az
új évet (ócska tárgy!)
Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik,
Poharat emelnem.
Mit van mit kívánni még
Ily áldott időben? –
Adjon Isten, ami nincs,
Ez új esztendőben.
Mai
levelemben folytatom a megkezdett sorozatot Finnország nemzeti szimbólumairól,
közelebbről a finn himnusz születéséről írok ma.
Finnország himnusza
Egy kis történelem:
Az
1800-as évek forrongó Európájában a nemzeti öntudat kérdése az akkor
Oroszországhoz tartozó Finnországban is felmerült. Johan
Vilhelm Snellman
(1806-1881) filozófus, író és államférfi a fennománia
egyik legjelentősebb képviselője által kiadott Saima
nevű újság volt az, mely az európai politikai nézeteket terjesztette
Finnországban. Az újságot főként a helsinki egyetemi körökben olvasták,
első száma 1844. január 4.-én jelent meg svédül.
Finnország
nemzeti költője Johan Ludvig Runeberg
1846 tavaszán írt hazafias, Vĺrt land /A mi országunk című
svéd nyelvű vers a Väänrikki Stoolin
tarinoita /Sztól zászlós
regéi / című műve bevezető vers volt, 1847-ben hozta
nyilvánosságra. A hosszú vers első és utolsó szakaszát énekeljük finn
himnuszként.
Az
eredeti svéd szöveg Paavo Cajander
fordításában finnül alább olvasható. Magyarra Bán Aladár
(1871-1960) magyar költő, műfordító, irodalomtörténész,
folklorista fordította le a Maamme verset. Bán
Aladár többek között a Finn Irodalmi Társaság és a Kalevala Társaság levelező tagja volt, többször is
járt Finnországban .
Vĺrt land
/ Maamme két fordításban:
Paavo Cajander fordítása:
Oi
maamme, Suomi, synnyinmaa!
Soi sana kultainen!
Ei laaksoa, ei kukkulaa,
ei vettä rantaa rakkaampaa
kuin kotimaa tää pohjoinen.
Maa kallis isien.
Sun
kukoistukses kuorestaan
kerrankin puhkeaa;
viel’ lempemme saa nousemaan
sun toivos, riemus loistossaan,
ja kerran laulus, synnyinmaa
korkeimman kaiun saa.
Bán Aladár fordítása:
Nincs
bérc, egekre felnyúló,
Se völgy, se part oly bájoló
Sehol, mint itten északon,
Öledben ősi hon.
Kinyílik
egykor, érzem én,
Virágod bimbaja.
Szeretetünk örök tüzén
Fakad számodra üdv, remény:
Fennen csapong még valaha
A mi hazánk dala!
A
Wikipedia magyar nyelvű, a finn himnuszról irt
cikkében ez olvasható: „Runeberg célja a finn
nemzeti érzések felélesztése volt. A mű megírására valószínűleg
valószínűleg Vörösmarty
Mihály 1836-ban írt „Szózat” című
költeménye ihlette, mely magyar nemzeti ének lett.”
Ezt
az állítást semmilyen konkrét forrással nem támasztja alá a cikk írója!
Annak idején többször is beszélgettem erről megboldogult finn tanárommal Viljo Tervonen-nel – Őt Önök
közül kedves Olvasók, többen is ismerték személyesen. Szerinte semmilyen
tény nem bizonyította ezt az állítást. Azt tudjuk, hogy Runeberg
latinul, görögül és svédül tudott. Vörösmarty Mihály a Szózat c. versét
1836-ban írta, magyarul. Nincs tudomásom arról, hogy a verset lefordították
volna valamilyen, Runeberg által ismert nyelvre, ö a Vĺrt land c. versét svédül
írta. Mint hogy a fenti állítás szerepel a magyarul elérhető
forrásokban nagyon hálás lennék, ha Önök közül valaki kommentálná
ezt az állítást lehetőleg pontos forrásmunkát megjelölve.
A
verset Runeberg maga is megzenésítette. A
vers azonban Fredrik Pacius
zenéjével terjedt el 1848. május 13.-án, az egyetemisták Flóra napján tartott
első előadása után.
Itt
hallható:
https://www.youtube.com/watch?v=J3bLSpX8e3o
A
szólista neve Tarja Turunen, a felvétel egy
december 6.-i függetlenségi ünnepségen készült.
Finnországban
a Maamme – ének elsősorban a kórusok és az
iskolák segítségével terjedt. A nemzeti érzelem ébredésével egy időben az
iskolai énekoktatáshoz hozzátatozott ennek a dalnak az oktatása és ez volt a
leginkább oktatott dal a finn elemi iskolákban 1869 – 1881 között.
Az észt himnusz: Mu isämaa
dallama is ez!
Észt
nyelven Johann Voldemar Janssen
írt verset Pacius 1848-ban szerzett zenéjére.
Az észt költemény így kezdődik: Mu isamaa, mu önn
ja rööm, finnül: Minun
isänmaa, onneni ja riemuni. Először Tarto
városának zeneünnepsége kapcsán 1869-ben énekelték és 1920-as
kezdettel volt Észtország himnusza. Itt hallható:
https://www.youtube.com/watch?v=35vFDFBabkU
A
felvétel Észtország dalfesztiválján készült 2008-ban.
Miért egyforma Finnország és Észtország himnusza?
A kérdés
valószínű magyarázata személyes, emberi kapcsolatokra vezethető
vissza. Erre Aki Mäkinen világit rá, cikke a források
között utolsóként – de nem utolsó sorban – található.
A
finnségmozgalom (suomalaisuusliike)
egyik jelentős finn vezetője Yrjö Sakari Yrjö-Koskinen (1830-1903)
egy ismert észt újságíró, Johann Voldemar Jannsen (1819-1890) ismerőse volt. Amikor Janssen az 1869-ben rendezendő dalfesztiválra
Finnországból is kért énekkari dalokat Yrjö-Koskinen
három zeneművet ajánlott, ezek közül az egyik Pacius
műve volt. A mű a Tartóban rendezett dalfesztiválon nagy sikert
ért el és az észt nemzeti ébredés idején egyre kedveltebbé vált.
Így
történt, hogy amikor Észtország az I. világháború után függetlenné vált, ez
lett az észt himnusz dallama is.
Az
észt himnuszt az ország szovjet megszállása alatt a
Szovjetunió himnuszával helyettesítették, de 1990 óta ismét ez hangzik el
Észtország himnuszaként.
Biafra állam himnuszának is Pacius
műve volt a zenéje.
Afrikában
1967 – 1970 között létezett egy Nigériától elszakadt állam, a neve Biafra volt. Hivatalosan ezt az államot kevés ország,
csak Gabon, Haiti az Elefántcsontpart, Tanzánia és Zambia ismerték
el. Ennek az államnak a himnusza szintén Pacius zenéjé volt. Itt hallható:
https://www.youtube.com/watch?v=70Xd63wBQSw
Miután
Biafra katonai vezetése megadta magát Nigériának,
megszűnt ennek az államnak a létezése.
Legyen-e más zenemű a finn himnusz?
Finnországban
többször is felmerült a finn himnusz kérdése. Az emocionális és politikai
töltésű verset Runeberg svédül írta
és azt egy német bevándorló Fredrik Pacius zenéjével énekeljük. Vajon miért? A finn törvények nem rendelkeznek a himnuszról, szemben pl.
a másik nemzeti szimbólumunk a zászló használatával, mely törvényesen szabályozott. Finnek
enyhén szólva furcsának találják, hogy ha pl. egy sportversenyen észt
sportoló a győztes, és az észt himnuszt játsszák ugyanolyan
zenekari előadásban, mint a finn himnuszt.
Legyen-e Sibelius Finlandia himnusza
Finnország himnusza?
Az
elmúlt évtizedben többször is felmerült, hogy Sibelius Finlandia
himnusza alkalmasabb lenne az ország himnuszának, mint a jelenlegi himnusz. A Finlandia himnusz itt hallható az egyetemi kórusok előadásában
a 2013-ban tartott függetlenségi napi ünnepségen.
https://www.youtube.com/watch?v=6YV0rgHhGn4
A
szöveget V. A. Koskenniemi
írta. Okvetlenül érdemes zenekari előadásban is meghallgatni itt:
https://www.youtube.com/watch?v=5pQMW8UQYZw
A
felvétel Helsinki zenepalotájának (Musiikkitalo)
megnyitó koncertjén készült 2013-ban. A Helsinki Filharmonikusok zenekarát Jukka-Pekka Saraste vezényli.
Szövegét Veikko Antero Koskenniemi írta 1940-ben.
A
Finlandia himnuszról, mint Finnország esetleges
hivatalos himnuszáról szóló törvényjavaslat az eltelt évtizedek során sokszor
volt aktuális.
Leopold
Stokowski karmester (1882-1977) már az 1900-as évek elején az egész világ
himnuszaként szerette volna hallani. Az alábbi linken a Finlandia
himnusz a világ számos zenekarának előadásában hallható. Sokféle
hangszeren is megszólaltatták a gitártól az ukuleleig.
Ha Önök közül ez érdekelne valakit, akkor ide érdemes benézni:
http://www.hs.fi/kulttuuri/a1305906113312
A
finnül tudók sokat profitálhatnak Vesa Sirén kísérő szövegéből is.
Legutóbb
azzal kapcsolatban merült fel ez a kérdés, hogy mivel az önálló Finnország
2017-ben lesz 100 éves, ismét meggondolandó lenne a Finlandia
himnusz használatba vétele az ország hivatalos himnuszaként.
A
himnusz megváltoztatására tervezett beadandó állampolgári kezdeményezéshez
szükséges ajánlások gyűjtését Eetu Joonas Ranta-aho IV. éves
Sibelius zeneakadémiai hallgató kezdte el 2014. október 23.-án. Az ajánlások
gyűjtése 2015. április 23.-án fejeződött be. Sibelius rokonsága
vegyes érzelmekkel fogadta a kezdeményezést, ami nem ért el olyan
támogatottságot, hogy véleményezésre az országgyűlés elé kerülhetett
volna.
Kedves
Olvasók!
Az
egyre globalizálódó környezetben a nemzeti identitás őrzése és
ápolása nemzeti szimbólumok segítségével Finnországban is becsületbeli ügy. Ehhez
a nemzeti szimbólumok ismerete és tisztelete szervesen hozzátartozik és nincs
ellentétben az európai identitással, melyet Finnország szintén a sajátjának
érez.
Posted on január 1, 2016 by finnorszagilevelek
A szerzőről
Dr. Molnár Judit (Budapest, 1940. június 5.) 1965- től dr. Judit Mäkinen
Iskolai végzettség: 1964 Budapesti Orvostudományi Egyetem
általános orvosi karán summa cum laude eredménnyel általános orvosi diploma
1966 Helsinki Egyetem orvosi karán
ált. orvosi diploma
1970 Az orvosi és sebészi
tudományok doktora ( PhD) : Helsinki Egyetem
1971 Pathologus
szakvizsga: Helsinki Egyetem
1978-től Klinikai pathologia docense: Helsinki Egyetem, Orvosi kar
1980: Esküdt nyelvfordítói
végzettség: finn-magyar vonalon
1980: Idegenvezetői vizsga a következő nyelveken:
magyar, finn, német, angol
Munkahelyek:
1964-1965 Győr, Megyei
Kórház. Gyermekgyógyászati osztályon segédorvos
1966-1986 Helsinki Egyetem II.
Kórbonctani intézetében tanársegédi és a szakvizsga után konzultáns szakorvos,
docens
1987-1993 Lohja
(Finnország) városi kórház: pathologus főorvos
1993-2005 Vantaa
városában (Finnország), mely a Helsinki Egyetemi kórház része: pathologus főorvos