mai Magyar
Kultúra: I. évfolyam, 5. szám (2004.), 30. p.
[…]
A Hungaroton profiljában kiemelkedő helyet foglalnak el a kortárs szerzők darabjait felsorakoztató felvételek is. Felvállalt missziója ez a cégnek, amellyel az utókornak is megörökíti a kortárs kompozíciók egy tekintélyes hányadát. A legújabb felvételek egyikén Soproni József Jegyzetlapok című zongoradarab-sorozata hallható és a 2001-ben komponált XIV. szonáta. A Jegyzetlapok - 1974 és 78 között keletkezett, négy füzetben elrendezett darabok Bartók Mikrokozmoszához hasonlóan követik egymást. Az első füzet pedagógia célú felkérésre készült. Az apró darabokból már a néhány éve zenét tanuló zongoristák is játszhatnak. A további füzetekben egyre terjedelmesebbé, komoly előadóművészi feladattá növekednek a kompozíciók.
Az első két füzet darabjain keresztül „… a tanítás legelejétől felépíthető egy korszerű zenei gondolkodás, melyben megnyilvánulhat a gyermekek improvizatív ösztöne, és a notáció tiszteletben tartásával mindenki szabadon fejezheti ki saját fantáziavilágát” - írja a CD-borítóban mellékelt bevezetőjében Ábrahám Mariann, a sorozat megszólaltatója. A művész nevéhez számos kortárs mű ősbemutatója fűződik (köztük a Jegyzetlapoké), emellett nemzetközi hírű szaktekintély: az Európai Zongoratanárok Szövetsége (EPTA) magyar szekciójának vezetője, a budapesti Bartók Konzervatórium tanára. Az albumzáró szonátát neki ajánlotta a szerző. Miközben a lemez változatos hangulatú darabjait hallgattam, eszembe jutott az a néhány évvel ezelőtti Balatonföldváron rendezett konferencia, melyen az alapfokú zeneoktatásban tanító szakemberek arról számoltak be, hogy a kortárs zenét mennyire könnyű a gyerekeknek tanítani, mert közel áll hozzájuk, kimondottan szeretik ezeket a darabokat játszani. Egy-két hangszeres oktató viszont hiányolta az általuk tanított instrumentumra szerzett, a fiataloknak szánt kortárs opuszokat. Nos, a pianisták nem panaszkodhatnak, kedvükre válogathatnak a Soproni-darabokból is. Csak győzzék technikailag!
K. Gy.