A FONÓ BUDAI ZENEHÁZ CD ÚJDONSÁGAIBÓL
MAROZSÁN ERIKA: NEM DOBBAN A SZÍV
Marozsán Erika
színházi és filmes szerepei mellett immár másodszor készített önálló lemezt. A
lemez zeneszerzőjével Födő Sándor "Fodo"-val hozták létre az ez alkalomra írt dalokat. A szövegek -
Marozsán előző lemezéhez hasonlóan -
most is ismert költőkkel, dalírókkal „kollaborálva” születtek, Szabó T.
Anna, Borda Réka, Novák Péter, Fodor Sándor, Lackfi
János, Varga Lívius, Kardos-Horváth János, Jónás Tamás
voltak a „cinkostársak” a lemez születésénél. A 14 dal stílusában is egy
megélhető, kalandos utazás, a balladák, az olykor populárisabb hangzású
songok, a lírai hangvételű,
nőies érzékenységű sanzonok, és a progresszív, alternatív zenei
irányokat követő, politikailag is fűtött dalok világán
keresztül. Akusztikus gitárok, zongora,
mandolin, a népiesebb hangzású ukulele, klasszikus
cselló, - ami olykor a basszusgitár funkcióit is ellátja -, ütőshangszerek
és harmonika mellett dobprogramok teszik a hangzást izgalmasan maivá, megcélozva a
szélesebb közönség ízlését is. Födő Sándor "Fodo"
különleges hangzású zenéit a Fodo Sound
stúdióban rögzítették. A felvételek hangmérnöki munkáit, valamint a
hangdesignt, masteringet, szintén a sokoldalú "Fodo" készítette.
Marozsán Erika a
késztetésről és a dalok születéséről:
Magamnak is fölteszem gyakran a kérdést, vajon mi késztetett arra, hogy
ismét mikrofon mögé álljak és dalokat hívjak elő, sajátos szenvedéllyé
gyúrva költők- szövegírók nekem szánt szavait és zeneszerzők
dallamait? Talán a színészi függetlenség vágya, vagy
mert a zene gyerekkorom óta fontos számomra? Esteleg a kihívás, hogy a
gyomorszorító félelmet legyőzve, odaálljak a magányos mikrofon mögé a
színpadon, mint egy extrémsport-kedvelő ? Bár interpretálója vagyok csak a
megszületett daloknak, valamifajta gondolatátvitel dolgozhatott, mert minden
szó mintha az én belső, zajos vívódásaim leképzése lenne. A zenei fonalat
Sándorral közösen, egymást inspirálva vettük fel, és tekergettük, de én csupán
a háttérben, mint egy mindenbe belekotyogó árnyék voltam jelen. Íme hát, boldogan nyújtom át a sok óra gyümölcsét, kóstoltassék.
A közreműködők portréi:
Marozsán Erika:
Több mint 40 hazai és külföldi filmben szerepelt, a Színművészeti
Egyetem után a Székely Gábor vezette Új Színházba szerződött, később
Kaposváron folytatta pályáját. Magyarországon legutóbb a Bozsik Yvette rendezte Cabaréban lépett
színpadra, és a nagysikerű HBO-s sorozatban a Terápiában játszott.
Első lemezét Juhász Gáborral és Jónás Tamással készítette, Szakíts, ha
tudsz címmel. A lemezt komoly kritikai és közön övezte. Eddigi munkásságáért A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették
ki.
Födő Sándor "Fodo":
Édesapja, Födő Sándor mellett, a magyarországi zenei élet vibráló
környezetében nőtt fel. Sándor is zenész lett, nem is lehetett volna más
útja. Bár zongorán tanult éveken át, mégis az ütőhangszerek világa vált az
igazi otthonává. Újabban a zeneszerzés felé kalandozik, és
máris Artisjus és Fonogram díjas, többszörös platina-
és aranylemez tulajdonosa. Olyan könnyedén
csordogál belőle a dallam, mint egy íróból a szó. Stílusokon
átgördülő zeneszerzői játékossága olyan, akár egy hazárdőré,
szeret kockáztatni, ugyanakkor eleget tenni a kihívásoknak. Minden hangszer
“meghajol előtte”, a szolgálatába áll. A hangfelvevő készülékeken is
játszik, nem csupán hangmérnök, hanem a diódákon is zenél.
Szabó T. Anna
Déry Tibor-, József Attila díjas költő, esszéista, műfordító.
Angol Reneszánsz és Barokk Phd programon vett részt.
Népies egyszerűséggel átszőtt sorai néha többrétegű
bölcsességet, fiatalkora ellenére is sokat látott és tapasztalt, szenvedélyes
személyiséget közvetítenek. Mindig könnyed, lebegő stílust képviselve írja
felejthetetlen sorait.
Borda Réka
Ahhoz a
generációhoz tartozik, melyet nagyban befolyásolt a virtuális világ. Nagy
szerepet vállal az irodalom online popularizálásában, sőt becsempészték a
kortárs irodalmat is az oktatásba, a fiatalok közé. Nyelvújító szóképei
izgalmassá és egyben divatossá is teszik mindazokat a szövegeket, amiken
dolgozik.
Novák Péter
Színész,
énekes, szövegíró, zeneszerző, műsorvezető, koreográfus. A Kimnowak alapító tagja. Zenei ízlése, előadásmódja,
vizualitása nagy hatással volt generációkon át a szakmájára és közönségére
egyaránt. Óriási népszerűsége ellenére is kísérletező, mindig megújulásra vágyó, termékeny előadó, és szövegíró
maradt. Rendezőként és koreográfusként Magyarországon és a határokon túl
is bizonyított.
Lackfi
János
József
Attila díjas költő, drámaíró, műfordító. A Magyar Írószövetség és a
JAK tagja, valamint a Magyar Pen Klub titkára. Magyar Irodalomtörténet
tanszéken doktorált. A Belga Kulturális Minisztérium Műfordítói Díjjal
jutalmazta. Prolifikus munkássága mellett,
fotógráfusként is jelentős sikereket ért el. Hat gyermek édesapja.
Fodor Sándor
Író,
újságíró, publicista. Körmenden, a Rába-parton látta meg a napvilágot, s a
kisváros, akár a folyó, gyakran megcsillan írásaiban. Többek között Stég
nevű internetes "blogfolyamán"
jelennek meg jegyzetei, melyekben kiváló írói stílusa mellett elmélyült
elemzőként vizsgálja a világot, néha édesbús hangon, hosszú szófolyamokban
fest meg érzéseket, tájakat, korszakokat. Könyvei igazi csemegék a szavak
kedvelőinek. Varga Livius
A
Quimby zenekar alapító tagja, később saját
zenekart verbuvált, A Kutya Vacsorája néven. Televíziós
személyiségként több
műsorban is közreműködött. Végzettségét tekintve pszichológus,
diplomáját az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezte. Karcos hangja, fanyar
humora, vibráló egyénisége szövegíróként és rapperként is a hazai közönség nagy
kedvencévé tette.
Kardos-Horváth
János
Zenész,
énekes, dalszerző, zeneszerző. Több zenekar alapító tagja, és
közreműködője, mint a Hattyúk Tava, Zuzmók, Kaukázus, Magashegyi
Underground, Kafkaz, Gyerekzenék. Kiváló előadó
és dalszövegíró. Sajátos, abszurd, kísérletező stílusával, brilliáns humorával, nagynevű előadókat csábított
maga köré munkái során, többek között együtt dolgozott Víg Mihállyal is.
Jónás
Tamás
Az egyik
legjelentősebb Arany János, Zelk Zoltán-díjas, fiatal költő, író,
programozó. Korunk József Attilájaként szokták emlegetni. Az Esterházy Péter adományozta Herder ösztöndíjjal jutalmazzák 2002-ben.
Verseiben egy programozó precizitásával ás le a legkeserűbb bugyrok felé,
hogy sem magát, sem olvasóit nem kímélve elemezze érzéseit, s adjon számot életéről.
FA 389-2
Vonalkód: 5998048538928
2016, Fonó
https://www.youtube.com/watch?v=Ik88b0up-Gk
Itt az ideje zöldre váltani! Ez az új
jelmondata az idén 10 éves Cimbaliband új lemezének,
mely a Recycle vagyis az újrahasznosítás címet
viseli, borítóján az eddig megszokott behajtani tilos cimbalom helyett most a
zöld nyilas újrahasznosítás ábra díszeleg a már jól ismert vezérhangszerrel a
középpontban. A 11 számot tartalmazó új album a Fonó kiadásában jelent meg; igazi
életigenlős, örömteli Cimbaliband stílusú
dalokat tartalmaz, melyeken hol nagyon, hol kevésbé érződnek át a népzenei
alapok. A lemez kapható a Fonó webboltjában, a
terjesztőknél és digitális terjesztőfelületeken.
A szerzemények témái
egy-egy hétköznapi hőst vagy élethelyzetet tárnak elénk, szó van a pesti
bringásokról, a betyárokról, Marika nénikről és helyet kap a
dalszövegekben a népdalok legfőbb témája a boldog és boldogtalan szerelem,
a szakítás és a megcsalás vagy egyszerűen csak egy olyan profán imádat is,
mint a kávé szeretete.
FA 377-2
Vonalkód: 5998048537723
2016, Fonó
Lajkó Félix Bartos Erika gyerekverseit
zenésítette meg, amelyek Tintér Gabriella hangján
kelnek életre a korongon. Noha gyereklemezről van szó, Lajkó Félix az
anyagot nem csak gyerekeknek szánja; hite szerint a versek csakúgy, mint a zene
legalább annyira szólnak felnőtteknek is. A lemez eladásából származó
bevételt jótékony célra fordítják: a Vajdasági Tehetségsegítő Tanácsnak
ajánlják fel, ezzel támogatva a Vajdaságban élő kiemelkedő zenei
tehetségű diákokat.
„Ez szerintem csak idézőjelben
gyereklemez, annak, aki meghallgatja, kiderül, hogy nemcsak a zene, de a versek
sem csak gyerekeknek íródtak, a felnőttek számára ugyanolyan élményt jelenthetnek.
Nyilván eredetileg gyerekeknek készültek a költemények, de aki csak egy kicsit
is emlékszik még a gyerekkorára, az remekül szórakozik majd a dalokat
hallgatva. Ha a kocsiban együtt hallgatja a család, szerintem senki sem fog
unatkozni.”
„A versek – ha az ember odafigyel rájuk –
bármelyikünk életéről szólhatnak. Nemcsak a gyerekek, hanem a
felnőttek érzéseit, gondolatait, világát éneklik meg. Szeretetről,
rajongásról, életről és halálról szólnak. Sok olyan gondolatot találtam
a versekben, amelyekben ráismertem a magam és a saját gyerekem érzéseire,
félelmeire.” (Lajkó Félix a nullahategy.hu-nak)
A lemez kapható a Fonó webboltjában,
a Vörösmarty téri karácsonyi vásáron a Fonó CD standján, a terjesztőknél
és digitális terjesztésben az ITunes, Amazon,
dalok.hu, stb. felületein.
FA 392-2
Vonalkód: 5998048539222
2016, Fonó
https://www.youtube.com/watch?v=h-lL4WOOc7c
“Láthatóvá
válik az, hogy a kultúrák között nincsenek éles határok, inkább csak folyamatos
átmenetek vannak.”
Blacklake (Negreni,
Feketetó) egy kis falu Romániában, ahol a 19. század óta országos vásárt
rendeznek minden ősszel. Természetes, hogy a soknemzetiségű
Romániában, ahol együtt él román, magyar, cigány, zsidó, szász, ez a vásár
egyben kulturális találkozóhely is volt. A 20. század végéig, ha zenészek
keresték fel a vásárt, a hangszerüket is magukkal hozták. Elég volt végigmenni
a vásáron, hogy hol az egyik, hol a másik nemzetiség, vagy etnikum zenéjét
élvezhessük: az „áthallás” közöttük nem virtuális, hanem tényleges volt.
Hallhattuk az együtt élő kultúrák különbözőségeit, és azonosságait
is. Vásár még van, de mára már a zenészek elmaradtak. Ezért most egy
képzeletbeli sétára invitáljuk a hallgatót a régi feketetói vásárba, amely
során az „áthallások”- a megváltozott technikai lehetőségek segítségével-
virtuálisan újra létrejönnek.
Cserepes Károly Blacklake c. lemezén
tradicionális hangfelvételeket ágyazott szokatlan zenei környezetbe; a népzenei
gyűjtések felvételei változtatás nélkül, eredetiben kerültek fel a lemezre
új zenei szövetet alkotva.
FA 390-2
Vonalkód: 5998048539024
2016, Fonó
https://www.youtube.com/watch?v=7hNgQElNGYk
https://www.youtube.com/watch?v=HqR042cm4jU
A miskolci Reményi Ede Kamarazenekar
felkérésére komponálta Ács Gyula a népi hangszerekre írótt
két versenyművet, a tárogatóra készült “Joc” (Zsok ) c darabot és a kettős Magyar
dudaversenyt. A Fonó kiadásában a két mű most lemezen is megjelent,
kiegészülve három népdalfeldolgozással, amelyek közül az egyik, moldvai csángó
dallam a “Miorița” a megölt havasi pásztor
balladája a lemez címadó dala. A lemez kapható a Fonó webboltban,
a terjesztőknél és a digitális terjesztőfelületeken.
„A dudaverseny
eszméje már a nyolcvanas évek óta foglalkoztat engem mióta megtanultam
rajta játszani. Tobak Ferenc barátommal együtt
dudálva éreztem, több van ebben, mint három ugrós meg két csárdás.” „A “Joc” egy magyarországi román többségű falu Elek
különleges zenei hagyományából merít. Eleken készült gyűjtéseket hallgatva
válogattam ki a dallamokat.”
„A felvételeken
énekeltek, furulyán játszottak, és hegedűtokon dobolva kisérték magukat az
adatközlők; ezekből a benyomásokból alakítottam át a dallamokat
tárogatóra és vonószenekarra.”
“Maradt még
hely a lemezen ezért felkerült három népdalfeldolgozás is a CD-re kettő
mezőkövesdi népdal a harmadik egy moldvai csángó dallam a “Miorița” a megölt havasi pásztor balladája ez utóbbi a
címadó dal, nem véletlenül, hisz mindazt hordozza, amit a népzenéről és
annak feldolgozásáról gondolok. Csak egy “hangparavánt” állítok a népdal mögé,
hogy kiemelje egyszerű szépségét; a dalokat Török Tilla énekli hitelesen
megkapó szépséggel.” (Ács Gyula)
FA 391-2
Vonalkód: 5998048539123
2016, Fonó
A Rengeteg c. album Kollár-Klemencz
harmadik szólóalbuma. Az anyag szorosan követi a 2008-ban megjelent, Ember a Fán című első, valamint az Erdős Virág
verseinek feldolgozását tartalmazó, 2014-es második szólóalbum, a Legesleges hangulatát, szöveg centrikusságát,
személyességét. A klasszikus és népzenei hagyományokon nevelkedett, kiváló zenészek
működnek közre a lemezen, s kísérői a a szólókoncerteknek.
„Soha semmi nem érdekelt annyira, hogy csak azt
az egyet csináljam. Talán mégis egyetlen dolog: menni az erdőben, bele a
sűrűbe, a messzeségbe árkon-bokron át, mindig csak beljebb és beljebb.”
A Rengeteg c. albumot ennek az útnak,
felfedezésnek a vágya hozta létre.
A kamarazenekar
magját három vonós alkotja: brácsán a nagyszabású cigányzenei produkciókban
hallható Ónodi László játszik, csellón a klasszikus nagyzenekarokkal
koncertező Valkó Béla, bőgőn pedig a Kistehén zenekarból Vajdovics Árpád, a magyar zenei underground és worldmusic meghatározó alakja. Zongorán Weil András fiatal zongorista
játszik. A lemezen és a koncerteken Mákó Kató dobol régizenei és népzenei ütős hangszereken, valamint
énekel.
„A Rengeteg zenéjével
és szövegeivel elsősorban a természetben mélyül el, keresve a sokszor
elfeledett tiszta, egyszerű kapcsolatot ember és természet között,
valamint ember és a saját természete között olyan hozzáállással, amely szembe
mer nézni a valósággal, mégis meggyőződéssel hisz az ideákban”
Az album a Fonó
gondozásában jelent meg. Kapható a Fonó webboltjában
és a terjesztőknél, valamint a digitális terjesztőfelületeken.
FA 393-2
Vonalkód: 5998048539321
2016, Fonó
Megjelent és már
kapható a Fonó webboltjában, valamint hamarosan a
terjesztőknél a Nana Vortex
albuma. A nem is oly rég megalakult és lemezbemutató koncertjére készülő Nana Vortex muzsikája
az elmúlt harminc év magyar népzenéjéből és világzenéjéből, valamint Kaszap Atilla, a zenekar alapítója korábbi zenekaraiban
összegyűjtött élményeiből táplálkozik. Zenéjük az ő
útkeresésének eredménye: eklektikus, amennyiben nem tud egy stílus mellett
lehorgonyozni, és útkeresés, amennyiben nem kívánja a lezártság illuzióját sugallni; mégis összetéveszthetetlenül koherens,
markáns formákon átszűrt világ, amiről azt mondhatják, hogy a
sajátjuk. A zenekar elnevezése erre utal: A 'nana' a zene metaforája: a
legelemibb és legősibb hangszerünkre, az éneklésre, dúdolásra utal. A vortex latinul örvényt jelent, amely a produkció zenei
világában az egymásba hajló stílusok és hangulatok sokszínűségét sugallja.
“Ebben a hangzásban tudtuk átélni
a különféle műfajok egymásra hatását, és annak örömét, hogy nagyon
különböző zenei múlból érkező zenészek
hogyan tudnak közösen gondolkodni, alkotni, valami újat és sajátosat
létrehozni.” – mondja a dalok szerzője Kaszap
Atilla, aki hosszú utat járt be az autentikus folk-kultúra
felől a világzene, a jazz és a blues tartományai felé.
A dalok Boros Gábor hangszerelésével
nyerték el végső formájukat, szövegviláguk a huszadik század legjelesebb
irodalmi értékei előtt tiszteleg: a repertoár egyrészt Kosztolányi
Dezső és József Attila verseire, másrészt az azokból táplálkozó saját
szövegekre épül.
A lemez különlegessége többek között az is, hogy egy balaton-felvidéki
présház teraszán lett felvéve, és ezzel az anyag az egyik első magyar hangvideó albumként arra tesz kísérletet, hogy a többféle
médiumon keresztül is összefüggést teremtsen dallam és táj, kép és szöveg
között.