A Szent István Király
Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény címére
2016 tavaszán levél érkezett az Iskola Igazgatóságához, ami tudatta, hogy a
zuglói székhelyű Psalmus Humanus
Művészetpedagógiai Egyesület tanár-továbbképzést szervez,
intézményük pedagógusainak számára ingyenesen, amit a XIV. Kerület
Zugló Önkormányzatának támogatása tesz lehetővé. A Zeneiskola örömmel
fogadta a hírt, és Makovecz Pál, az iskola igazgatója
térítésmentesen biztosított termet a „Tehetséggondozás Kodály szellemében”
című 30 órás akkreditált tovább-képzési program idejére szeptember hónapban,
szombati napokon: 10-én, 17-én és 24-én.
Az
Egyesület vezetője pontosan meghatározta és kérte a szükséges dokumentációkat a képzésre
jelentkezőktől (Jelentkezési lap, Felnőttképzési
szerződés), és a felsőfokú végzettség igazolását. A képzés során mindhárom napon rövid Napi hangulatértékelést kellett készítenünk,
végezetül a továbbképzést követően
egy Adaptációs terv megírásával kellett eleget tettünk a hivatalos elvárásoknak. Ezt
követően kaptuk meg az un. Tanúsítványt, amely igazolta a képzési
program eredményes elvégzését. Az alábbi dolgozat az Adaptációs terv formájában
készült beszámolók közül választottuk ki.
GESZTI EMŐKE*
Reflexió a kodályi zenepedagógiai
hagyományokon alapuló integrált művészetpedagógiai programról,
vagyis a művészeti nevelés helyes felfogásáról
Legelőször is, minden elfogultság nélkül, gratulálni szeretnék
K. Udvari Katalin lelkes és valóban egyedülálló, nagyon sok témát és kérdést érintő művészetpedagógiai programjához. Nagyon élveztem a három teljes napot érintő előadássorozatot. Zenetanárként valamelyest már „sejtvén” a zene jótékony hatásáról és szerepéről, érdekes volt megtapasztalni, hogy ez a program egy olyan megerősítést adott a saját zenetanári hivatásomhoz, hogy új lendülettel indultam minden héten tanítani. Még jobban tudatosodott bennem, hogy a muzsika, a zenélés mekkora nagy kincs és mennyire elhanyagolhatatlan.
Természetesen ezzel tisztában voltam eddig is, de mikor ilyen fantasztikus előadásokat hall az ember, jobban rácsodálkozik, milyen csodálatos „eszköz” van a kezében, s mekkora felelősség. Az előadássorozat kiterjedt a zenetanulás és a nyelvek (angol, német) kapcsolatára, a gyógypedagógiában alkalmazott zeneoktatásra, a néptánc tanításában rejlő nevelési lehetőségekre, az óvodai komplex művészeti nevelésre, a drámapedagógia készségfejlesztő hatásaira, a zeneoktatásban alkalmazott munkaképesség gondozásra, a számítógép segítségével történő zenetanítás-tanulásra, és az énektanításról és az élményszerű zenehallgatásról is hallhattunk.
Számomra meghatározó élmény volt
Másik
ilyen előadás, ami szintén elgondolkodtató volt,
Somody Beáta tanárnő tanítványainak
Kendőfestmények című kiállításánál:
K. Udvari Katalin és Somody Beáta (Psalmus)
A VIII. kerületi, józsefvárosi 100% -ban cigány összetételű általános iskola egyik osztályának fejlődésébe ismerhettük meg. Beáta erőfeszítéseinek és kreativitásának köszönhetően az osztályátlag 1-esről 3-mas körüli szintre javult. Értékrendet teremteni egy 100 %-os cigány közösségben azt hiszem szinte lehetetlen feladat. Erre vállalkozott Ő. A
közösség erejével dolgozik, hirdeti: értékrendet közösen kell teremteni, motivációval, s értékmentéssel (a rendelkezésre álló eszközök megmenthetők). A cél megtanítani a gyerekeknek, hogy a másik munkája érték. Ez csak közös munkálkodás eredményeként vihető véghez. Rendkívül megható volt az a mese, amit a gyerekek írtak és rajzoltak.
Kiemelném még Kaibinger Pál rendkívül összetett előadását, aki a zene és a gyógypedagógia kapcsoltaráról beszélt nekünk.
A felvétel Kaibinger Pál
előadásán készült
A zene varázslatos szerepéről egy időbeli történelmi áttekintést is kaptunk, levezetve, hogy az ókorban a suméroknál, egyiptomiaknál, görögöknél, indiai filozófiában milyen jelentősége volt a zenének. A boldogsággal, fénnyel és az örömmel szinte minden kultúra összekapcsolja. Gyógyító szerepet is tulajdonítottak neki, az egyiptomi tekercsekben olvasható, hogy Dávid király hárfajátéka gyógyítja meg Saul depresszióját. Görögöknél Apollón a zene istene, fia, Aszklépiosz a gyógyítás istene, kinek lánya a Hügeia, az egészség és higiénia istene.
Maria Montessori pedagógiája a fogyatékosok felől közeledik az épek felé. Célja, hogy a tanítványok megtanulják a zenét élvezni, értékelni, érzékennyé válni a művészetekre. Alaptézise: vegyék észre a szépet. A zenei nevelést testmozgással koordinálja. A zeneterápia lényege a zenével történő személyiségformálás. Érzelmi nevelést nyújt, hatékonyabb segítséget ad, terápiás szerepet is játszik, sikert, élményt, biztonságot is ad. A zene fokozza az általános jó közérzetet, fejleszti a verbális memóriát, fizikai koordinációt, erősíti a közösségi szellemet, növeli a matematikai és tudományos okfejtő képességünket, fejleszti a kognitív funkciókat. Speciális képességfejlesztésre is szolgál.
Tehetségmodellekről is hallhattunk, s azok sajátosságairól, a zenei tehetséges öröklődése is érdekes, vele született képesség, a zenei tehetség könnyen öröklődik, mert kevesebb gén örökíti, fél oldalról is lehet örökölni. A zenei intelligencia és az értelmi fogyatékosság összefüggéséről is érdekes adatokat kaptunk. Figyelemfelkeltő Langdown Down „Idiot Savant” elmélete, sérült intellektusú emberek, akik egy – egy területen kiválóan teljesítenek (pl. számolás, matematika, képzőművészetek, zenei tehetség). Gyakori a kétkezes dominancia, esetenként tökéletes hangszertechnika, abszolút hallás, de az érzelmi kifejezés hiánya látszik. Oliver Sacks szerint a különböző intelligenciák kapcsolódnak, s a zene segít helyreállítani az általános intelligenciát. Dr. Czeizel Endre szerint a művészeti tehetség összetevői: 2x 4 + 1 faktoros talentum elmélet. Általános intelligencia, specifikus mentális képességek, kreativitás, motiváció és a sors faktor. Érdekes az is, hogy a művészi (zenei) és matematikai tehetség jelenik meg leghamarabb, legkésőbb pedig az írói, költői, filozófiai, természettudományos tehetség. Az autista zenekarról és néhány tehetséges diákról látott kisfilm nagyon megható volt, s az a szülő is, aki ezt fogalmazta meg: „Nem bírnám elviselni az életet, ha nem lenne a
zenetanulás.”
Következőnek dr. Pásztor Zsuzsa Munkaképesség -gondozás és tehetség-gondozás c. előadását emelném ki, mely gyakorlati módon alkalmazható a mi hangszeroktatásunkban is. Sőt, én kötelezővé tenném minden iskolában és zeneiskolában. Már Kodály felismerte, hogy sok tehetség kiesik a sorból a gyakorlás fizikai ártalmai miatt. Maga Kodály is nagyon sportos volt. Ő mondta a zenészeknek is szükségük van sportolásra. Minden nap szabadban járásra, vagy tornára, úszásra, mely javítja a közérzetet, hangulatot, bőrfunkciót.
Dr. Kovács Géza volt, aki megalapította a zenei munkaképesség gondozásának pedagógiáját. A jelenlegi pedagógiai szemlélet hiányos, mert csak a követelménnyel, s a terhelés meghatározásával foglalkozik. A terhelhetőséghez viszont a teherbírás fejlesztésére is szükség van. A mindennapos iskolai munka hátráltatója az állandó elfáradás, amely a hangszeres tanulásnál még fokozottabb, mert délután tanítunk. Eleve fáradtan érkeznek a diákok. A gyerekeknek tüdeje egy ötöde a felnőttekének, viszont felnőtt az agyméretük, ezért folytonos oxigénhiányban vannak. A sejtek oxigénhiányát csak mozgással lehet megszüntetni. Erre dr. Pásztor Zsuzsa a szakaszos mozgáspihenős módszert alkalmazza. A tanulást, gyakorlást rövid mozgásos gyakorlatok szakítják meg.
A mozgáspihenőnek is van egy logikus felépítése: kar, láb, törzsmozgás, majd intenzív légzésserkentő végül nyugtató, levezető mozgás. A koncertek előtt is alkalmazható, hogy serkentse a vérkeringést, ezáltal a memóriát, a teljesítményt, de fontos a nyugtató mozgás utána. A mozgáspihenőkkel a tanítás hasznos perceinek száma növekszik. A pedagógusnak magának is nagy szüksége van a munkaképesség-gondozásra. Hiszen a pedagógus alkotja a kultúra vezérkarát. Küldetése mások szolgálata, segítése. Csak akkor tud magas szinten teljesíteni, ha erőfölényben van. A jó munkaképességhez jó idegállapot, jó alvás, életkedv, kiegyensúlyozott emberi kapcsolatok, a változásokhoz alkalmazkodó higgadt idegállapot szükséges. A stressz-tűrés fejlesztésére is kitűnőek ezek a gyakorlatok. Ez egyfajta holisztikus nevelési elmélet, amivel maximálisan egyet
értek. Ki is próbáltam az óráimon néhány gyakorlatsort, szinte azonnali hatása volt. A gyerekeknek is tetszik, s gyakorlatilag nem időt vesz el, hanem inkább hozzá ad az óra hatásosságához.
Szedlacsek Katalin előadása is nagy hatással volt rám.
Szedlacsek Katalin (Psalmus)
Bepillantást kaphattunk a Kokas módszerbe is, amely a gyerekek természetes mozgásösztönén alapszik. A zene vizuális megjelenítése kreatív módokon, amit kis is próbálhattunk, nekünk is örömöt okozott. A tánc, mozgás, kreativitás, az érzelmek kifejezése nagyon fontos ebben a mai bal agyféltekés világban. A zene az egyetlen, ami a legjobban összekapcsolja a kettőt. Úgy koordinálja az agyat, hogy mindkét agyfélteke egyensúlyban legyen, így sokkal hatékonyabban működik.
Végül ezzel a szép Kodály idézettel zárnám összefoglalómat a zene szívet, lelket gazdagító hatásáról: „ Zene nélkül nincs teljes ember!”