KARMESTER-VIZSGA I.

Johannes és Paul Marsovszky első mestervizsgája a Zeneakadémián

Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány, op. 80

Brahms: D-dúr hegedűverseny, op. 77

Radványi Dóra (hegedű)

Óbudai Danubia Zenekar

Vezényel: Johannes Marsovszky

Dvořák: Karnevál – nyitány

Schumann: 3. (Esz-dúr) szimfónia, op. 97

Óbudai Danubia Zenekar

Vezényel: Paul Marsovszky

2017. május 10-én nagyszámú közönség előtt zajlott – óriási sikerrel – a két ifjú karmester első vizsgaelőadása az Óbudai Danubia Zenekar élén, Radványi Dóra hegedűszólójával.

Az első részben Johannes Brahms (1833-1897) opus 80-as Akadémiai ünnepi nyitányát a német származású Johannes Marsovszky vezényelte. A darab időszerűségét két dolog is adta. Az egyik, hogy Brahms-ot 1880-ben a Wroclawi (akkor: Breslau) Egyetem díszdoktorává avatták, ezért vidám diákdalokra és türingiai népdalokra emlékezve írta ezt a művet. A másik, hogy a májusi első hétvégén énekelték a hazai végzős gimnazisták az utolsó tételben felhangzó „Gaudeamus igitur…” kezdetű dalt. Ettől máris felfokozódott a hangulat a Zeneakadémia Nagytermében. Brahms Wagner és Liszt után formateremtő módon ötvözte a klasszikus és a romantikus zenét. A szívünknek oly kedves zeneszerzőnek több magyar barátja volt, így keletkeztek például – sok más mellett – a Magyar táncok is.

Ugyancsak Johannes Marsovszky vezényelte Brahms op. 77-es, 1879-ben született D-dúr hegedűversenyét. A hosszú hegedűszólót nagyszerűen tolmácsolta az idén Zeneakadémiát végzett Radványi Dóra. Sem a karmesternek, sem a hegedűsnek nem volt könnyű dolga, mégis úgy működtek együtt a zenekarral, mintha öröktől fogva hibátlanul gyakorolták volna. A közönség talán csodálkozott, miért választotta az ifjú karmester éppen Brahms-ot, de hát ez az ő szíve ügye volt. Johannes páratlan érzékenységgel uralta a mű minden részletét.

A szünet után következett Paul Marsovszky vezényletével Antonín Dvořak (1841-1904), nagy cseh nemzeti zeneszerző Karnevál nyitánya. Mi elsősorban az 1854-ben alkotott Új világ szimfónia szerzőjeként ismerjük, hiszen a szerző évekig a New York-i konzervatórium igazgatója volt. Smetana örökségéből indult, de operáival (pl. Ruszalka) és Stabat materével új utakat tört. Az 1891-ben készült Karnevál-nyitány (op. 92.) cseh táncokat és hangulatokat varázsol a városba érkező idegen számára, aki épp a vidám, zajos népünnepély idején érkezik ide. Paul olyan lendületesen tartotta kézbe a zenekart, hogy hatalmas ovációt váltott ki a hallgatóságból.

Az első mestervizsga utolsó száma Robert Schumann (1810-1856) öttételes, 1851-ben alkotott 3. (Esz-dúr) szimfóniája, az ún. Rajnai szimfónia volt. A szerző népszerű német dallamok segítségével írta le a Rajna méltóságteljes hömpölygését a szépséges természeti környezetben. A német romantika nagymestere olyan zseniális barátokat mondhatott magáénak, mint Goethe vagy Mendelssohn, és olyan irodalmi példaképpel rendelkezett, mint Byron. Túlzott érzékenysége korán súlyos depresszióhoz vezetett. Hűséges felesége, Clara zongoraművészként szolgálta az emlékét. Paul Marsovszky vezénylete bizonyította, hogy milyen ragyogóan illeszkedik a Dvořak-műhöz ez a hasonló korban keletkezett Schumann-darab. A közönség nagy ünnepléssel honorálta az ifjú karmester szereplését. Erőteljes stílusát az Óbudai Danubia Zenekar néha picit akadozva követte.

Élvezetes, szép este volt.

A Marsovszky-testvérek egyetemi záróvizsgájára 2018 tavaszán kerül sor.

Dobi Ildikó