VARGA JUDIT ÉS TAKÁCS-NAGY GÁBOR KAPTA A BARTÓK-PÁSZTORY-DÍJAT

Az elismeréseket 2017. március 25-én, Bartók Béla születésének 136. évfordulóján adták át a Zeneakadémián.

A Bartók Béla–Pásztory Ditta díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1983-ban hozták létre, az elismerés forrásául pedig a Bartók-életműből befolyó jogdíjak egy része szolgál. A kitüntetést - Pásztory Ditta akaratának megfelelően - azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.

A 2017-es díjak átadására 2017. március 25-én került sor a Zeneakadémián. Az egybegyűlteket dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszöntötte, majd ismertette Bartókné Pásztory Ditta végrendeletének azon részeit, melyek a díjak átadására vonatkoznak. Felkérésére ezt követően Devich János professor emeritus, a kuratóriumi tagja, és Fekete Gyula, szintén kuratóriumi tag, a Zeneakadémia tudományos és nemzetközi rektorhelyettese méltatták a díjazottakat.

Az előadóművészeti kategóriában díjazott Takács-Nagy Gábor páratlan életútját összefoglalva Devich János professor emeritus, a díjat odaítélő kuratórium tagja felidézte a Takács Quartet primáriusaként gyors karriert befutó kamarazenész zeneakadémiai mestereihez és Bartók vonósnégyeseihez fűződő szoros kapcsolatát, majd a „négy húr helyett immár egy egész zenekar valamennyi hangszerén játszó” karmester alakját, aki számos alkalommal állt a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekarának élére is. Kiemelte, hogy már fiatalon egy ígéretes muzsikusjövő várományosaként tekintettek Takács-Nagy Gáborra, amit munkássága, élete, a világ muzsikustársadalmában betöltött szerepe és sikerei később igazoltak is. Takács-Nagy Gábor emberi és művészi kvalitásait méltatva Devich János úgy fogalmazott: felszínre hozza a karaktereket, kiélezi a feszültségeket és megbékél a feloldásban. „Szuggesztív mint művész és szuggesztív mint ember” – fűzte hozzá.

 „Meg vagyok hatódva, hogy megkaptam ezt a díjat, nagyon jólesik az embernek, ha elismerik, remélem meg is érdemlem” – fogalmazott videó üzenetében a külföldi fellépése miatt a díjátadóról távol maradó karmester. Kiemelte: „mióta Bartók óriási zenéjével foglalkozom, hálát adok a sorsnak, hogy zenész lettem”. Bár – mint mondta – nem volt könnyű behatolni ebbe a világba, de minél jobban megismeri a zeneszerző műveit, annál mélyebben hajol meg előtte.

A zeneszerzői kategóriában díjazott Varga Judit pályafutását ismertetve Fekete Gyula kuratóriumi tag, a Zeneakadémia tudományos és nemzetközi rektorhelyettese kiemelte, szólózongoristaként és kamarazenészként is rendszeresen koncertezik világszerte, gyakorta dolgozik a világ vezető együtteseivel, zenekaraival. Műveit olyan rangos fesztiválokon és koncerttermekben játsszák sikerrel, mint a Wien Modern, a bécsi Konzerthaus és Musikverein, a müncheni Muffathalle, a párizsi Cité de la Musique, a New York-i Juilliard School, a Varsói Ősz, a Budapesti Őszi Fesztivál, a Mini Fesztivál és a Magyar Állami Operaház. A 2013 óta a bécsi Zeneművészeti Egyetemen és a budapesti Zeneakadémián is tanító zeneszerző művészetéről szólva Fekete Gyula úgy fogalmazott: „zenéjét a hangzások iránti rendkívüli érzékenység jellemzi, képzettsége, előadóművészi tapasztalata, műveltsége, bölcsessége, a zeneirodalomról szerzett fölényes ismerete alapozza meg műveinek kiemelkedő értékét”. Hozzátette: páratlan technikai virtuozitása lenyűgöző, de sohasem öncélú, hanem a legmélyebb emberi tartalmakat hordozza. „Zenéje üzenetet közvetít, ahogyan a legnagyobbaké is teszi.” Megjegyezte, hogy Varga Judit számos díja és versenysikere mellett filmekhez és színházi előadásokhoz is ír zenét, valamint olyan multimédiás munkákat is jegyez, mint a Prima Primissima díj zenei arculata.

Fotó: Zeneakadémia / Fazekas István

Varga Judit nagy megtiszteltetésnek tartja a díjat, hiszen mint mondta, ő csak egy „egyszerű falusi kislány”, aki óvodásként határozta el, hogy zenész lesz. Az, hogy ez sikerülhetett, azoknak a pedagógusoknak és annak az oktatási rendszernek köszönhető, amelynek alapjait Bartók és Kodály rakta le. „Anyanyelvem lett a zene, ezt is Bartók zenéjének köszönhetem” – fogalmazott.

Fotó: Zeneakadémia / Fazekas István

A rangos elismerést az előző években mások mellett Fischer Annie és Cziffra György zongoraművészek, Solti György karmester, Marton Éva operaénekes, Kocsis Zoltán karmester-zongorista, Schiff András zongoraművész, Pauk György hegedűművész, Vásáry Tamás zongoraművész, Erdei Péter karnagy, Prunyi Ilona zongoraművész, Fekete Gyula zeneszerző, Hőna Gusztáv harsonaművész, Tallér Zsófia zeneszerző és Várjon Dénes zongoraművész kapta meg.  A díjátadót megelőzően, a hagyományokhoz híven Bartók Béla síremlékénél helyezték el a megemlékezés virágait a Farkasréti temetőben.