ELHUNYT BENCZE LÁSZLÓNÉ DR. MEZŐ JUDIT ny. főiskolai tanár, népzenekutató
(1933-2017)
Döbbenetes hírként tudtuk meg: Bencze Lászlóné dr. Mező Judit, a Zeneművészeti Kar egykori jogelődjének nyugalmazott főiskolai tanára, igazgatóhelyettese, a népzene avatott kutatója, ismerője, gyűjtője és tanítója, az egykori tarhosi diák, Püspökladány díszpolgára befejezte földi életét és örökre eltávozott közülünk. Aggódtunk betegsége miatt, de bíztunk abban, hogy derűje, mindenekfelett álló, szeretetre méltó egyénisége, igazi emberszeretete átsegíti őt ezen az akadályon is, és gyógyultan jöhet újra közénk. Hite a népzenében, az univerzális és magyar zenekultúrában példás és csodálatra méltó volt. Csak jót tudott mondani mindenkiről, a világ az ő szemében az értékek kimeríthetetlen forrása volt, s ezt szakadatlanul sugározta magából. A Zeneművészeti Kar minden fontosabb eseményét nyugdíjba vonulását követően is személyes jelenlétével tisztelte meg és csak dicsért, dicsért, dicsért…
Úgy látta, hogy az ő egykori aktív, tevékeny élete az utódokban folytatódik. Bizonyára sokak egyetértésével találkozik a gondolat: végtelen veszteség számunkra melegszívű mosolya, személyes hiánya, de jelenlétének evilági hatása messze túléli őt volt diákjainak szívében, tudásában, magyarságában és kollégáinak legszebb emlékezetében.
Nyugodjék békében!
Dr. Duffek Mihály
mb. dékán
Bencze Lászlóné dr. Mező Judit: Szeghalom,
1933. május 16.
Iskolái: Békés-Tarhos,
Zenei Líceum, érettségi 1951. Zeneakadémia, karvezetői és
énektanári diploma 1956.
1951-től Kodály és Lajtha
vendéghallgatója a Zenetudományi tanszék népzenei tagozatán. 1956-66 Debrecen,
Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában tanár.
Munkahelyei: 1966-tól
a LFZF debreceni Tagozatán docens, 1981-től a Debreceni Kölcsei Ferenc
Tanítóképző Főiskola tanára. Japánban több éven át óvodásokat
tanított a Kodály módszer szerint a zene alapelemeire.
1970-től a püspökladányi Sárréti
Népzenei Együttes, 1975-től a Debreceni Népi Együttes zenei vezetője.
Népzenei gyűjtései: Hortobágy, Hajdúság, Bihar, Sárrét területe.
Főbb művei: A ladányi torony tetejébe (1947); Szivárványos
az ég alja (1977); Vetettem violát (2013); A ladányi torony tetejébe (bővített kiadás) 2017 - sajtó
alatt.
Írásai: Népzenegyűjtés
a Tiszazugban (1981); dr. Nagy József sárréti gyűjtése (1981);
Adatok Csépa népzenei életéhez (1982);
Népzene és néptánc Békésen (1983);
Adatok Báránd zenei hagyományainak
vizsgálatához (1985).
Díjai: A
Weiner Leó zenepedagógiai díj; Szűcs Sándor tájkutatói dí;
KÓTA
életműdíj; Püspökladány és Szeghalom
díszpolgára.
(Az 2013-ban, a Dialekton Népzenei Kiadónál megjelent Vetettem violát / Bihari népdalok c. népdalkönyv alapján)