DOMBINÉ KEMÉNY ERZSÉBET*
Ránki György művészete
különös tekintettel a zongorára írt kompozíciókra
Nagygyörgy
Sándor: Ránki György
Ránki György zeneszerző 1907. okt. 30-án született
Budapesten és 1992. május 22-én hunyt el szintén Budapesten. A kettős évforduló alkalmával
felidézzük életművének jelentős állomásait, művei közül
bemutatjuk a zongorára írott kompozíciókat, majd összefoglaljuk az
emlékhangversenyen elhangzó műveket.
Ránki György Kodály tanítványa volt a Zeneakadémián. Így emlékezett erre az
időszakra „amit mondott az életre szóló tanács volt. Módszere az
önállóságra nevelés, jellemformálás.
(Női hangra, vegyeskarra és
cimbalomra (csembalóra vagy orgonára)
Talpra állította, függetlenségre és feltétlen
zenei igazmondásra szoktatta tanítványait”. (Így láttuk Kodályt Püski Kiadó
szerk.: Bónis Ferenc. 1994, 108.p.) A diploma megszerzése után Ránki György az
Új muzsika elnevezésű szerzői esteken mutatkozott be. Megélhetését a
filmzene és a színpadi zene biztosította. Az első sikert Goldoni: A hazug
c. darabjához írt kísérőzene jelentette. Miloss Aurél koreográfussal
történő ismeretsége révén született meg a Hóemberek c. balett.1938-ban
londoni és párizsi tanulmányútra indult. John Halas filmproducertől
rajzfilmzenékre kapott megbízást. Seiber Mátyás közbenjárására kiadták a Magyar
Tánc-Szvit c. kompozícióját. Párizsban részt vett a távol keleti népzenék
katalogizálásában. Az egzotikus zenékkel való megismerkedése döntő szerepet
játszott későbbi zeneszerzői fejlődésében. 1939 őszén
visszatért Budapestre. Az Operettszínház zenekarában is dolgozott, s emellett
filmzenék komponálása és mások zenéjének hangszerelése jelentette a
megélhetését. A Magyar Tudományos Akadémián önkéntes népdalrendezési munkát
végzett. 1940-ben házasságot kötött Dékány Anna mozdulatművésszel. Két
gyermekük született: Katalin 1941-ben, András pedig 1944-ben.
1947–48-ban a Magyar Rádió zenei osztályának vezetője volt. Ezután került
sor második angliai útjára. John Halas által rendelt filmzenéken dolgozott.
Hazatérése után színházi rádiós és filmgyári megbízásoknak tett eleget. Ránki
György egyik legnagyobb szakmai elismerését a Pomádé király új ruhája c.
operája jelentette. A mű eredetileg a Magyar Rádió megbízása alapján
készült rádiójáték formájában Andersen meséjéből. A szövegkönyvet Károlyi
Amy készítette Majd az Állami Operaház felkérésére a művet átdolgozta és
színpadra alkalmazta. A bemutató 1953-ban volt.
William Heath Robinson
illusztrációja az eredeti meséhez (1913)
1954-ben Ránki György Kossuth-díjat kapott.
Ránki zeneszerzői megnyilatkozásai révén, mint népszerű
szórakoztató állt a köztudatban. A 60-as évek elején zeneszerzői irányt
változtatott. Ezt jelzi az 1514 – fantázia zongorára és zenekarra Derkovits
Gyula fametszetei nyomán c. keletkezett műve. Ezt követően színpadi,
filmzenék és további operák születtek. Gyermekek számára készült a Ki a
győztes? c. gyermek- daljáték, a Muzsikus Péter új kalandja, és az Ulti-opera.
A Hattyúdal c. filmzene sikere után Ránki György nyaralót vásárolt
Balatonföldváron. 1965-ben itt fejezte be a Cirkusz c. balettet, melyet a Pécsi
Balett mutatott be 1966-ban. Élete fő művének tartotta Az ember
tragédiája c. operáját, amelynek hazai fogadtatása rendkívül vegyes volt.
A hetvenes években több keleti utazásra is sor került sor. Először Indiába látogatott1971-ben, ezt követte egy vietnami látogatás. 1973-ban Németországban Wiesbadenben mutatták be A varázsital c. balettet. Hetvenedik születésnapjára fejezte be az I. szimfóniáját. Ezt két új versenymű követte, a Concertino cimbalomra, xilofonra, timpanira, ütőkre és vonósötösre és a Brácsaverseny. 80 éves születésnapi koncertjén került sor a Zsoltár gyermekhangra, a Nyitány a XX. századhoz és két spirituálé bemutatójára.
1987-ben indult a negyedik keleti útjára
Kínába. Ránki György utolsó műve a
Jézus panasza volt baritonszólóra és szimfonikus zenekarra.
1992. május 22-én hunyt el Budapesten.
/Ránki György életrajzát Pethő Csilla Ránki
György. Magyar zeneszerzők 18. (Mágus Kiadó Budapest 2002. 3-7 pp.) és
Barna István: Ránki György (Zeneműkiadó Vállalat Budapest 1966.) alapján
állítottam össze./
Ránki György zongorára komponált
művei
Ránki életművét tekintve megállapíthatjuk, hogy zongoraművei nem kaptak központi szerepet, az életmű során, de ennek ellenére a zenepedagógia szempontjából jelentősnek mondhatók. A korai művek nagy része kéziratban maradt fenn, az 1945 előtt készült művek egy része pedig elveszett. A bibliográfia (Pethő Csilla: i.m. 26.p.) szerint az első zongoradarabja 1926-ban keletkezett Adagio-zongorára (kézirat) 1928-ban az Invencio adott témára (kézirat), majd 1929-ben a Szvit zongorára (kézirat). A harmincas évek terméke az Öt bagatell (kézirat) az I. zongoraszonáta (1931, kézirat), Sonatina (for young pianists) (1942, kézirat), Coloured Bebbles – Piano Music for Children (1946, kézirat), Kaszás-tánc (1949-50?, kézirat), Dunárul fúj a szél (évszám nélkül, kézirat), Öreg dudás (évszám nélkül, kézirat). A Pethő Csilla Ránkiról írt életrajzában utal arra is, hogy az Adagio zongorára Debussy és Kodály hatását tükrözi. (Pethő Csilla: im.8.p.)
A II. zongoraszonáta 1947-ben keletkezett. Három tételből áll. (I. Allegro capriccioso; II. Largo espressivo; III. Allegretto alla bulgarese) A sorszámozásnak merő életrajzi jelentősége van: Ránki György 1931-ben komponált első zongoraszonátájának kézirata ugyanis elveszett. A II. zongoraszonáta első tételét rövid előjáték, improvizációszerű bevezetés indítja. A mozgékony, concerto jellegű főtéma C orgonapont felett színesen, áttetszően mintázott. A szerző – nem várva be a kidolgozás sorát – nyomban hozzákezd e téma motivikus kibontásához. A melléktéma statikus-akkordikus képlet, ebből alakul ki a kidolgozási szakasz. A visszatérést követő, rövid kóda az improvizációs bevezetést idézi vissza. A lassú második tétel akkordikus témája – az első tételhez hasonlóan – orgonapont felett szövődik. Ez a tétel nem a lírai dallamosságé, hanem fantáziaszerű harmóniai ötletek, különös, drámai akkordfoltok töltik ki egyetlen témájának közjátékait. A „bolgár jellegű” finálé a hagyományos aszimmetrikus ritmika helyett a balkáni népzene dús dallamcifrázatait, szekundokban, kis ambituson belül elmozduló melodikáját stilizálja. (Pándi Marianne: Hangversenykalauz IV. Zongoraművek, Zeneműkiadó Budapest 1980. 421. p.)
Könnyű zongoravariációk egy magyar
népdalra 1961-ben keletkezett. Ránki az
“Aki szép lányt akar venni” kezdetű magyar népdalt dolgozta fel 7
variációban.
Scherzo (Allegro giocoso) 1961-ben komponált mű kéttriós
formában szerkesztett. Azt a benyomást kelti, mintha Ránki briliáns
hangszerelési ötleteit jegyezte volna le ideiglenesen zongorára. (Pándi
Marianne Hangversenykalauz IV: Zongoraművek Zeneműkiadó Budapest 1980.
422. p. ) A scherzo jellegre utal az
előadásmód is. Pedál nélküli száraz staccatók, váratlan hangsúlyok,
váratlan dinamikai és tempóváltozások jellemzik. A szerző nagyon pontosan
meghatározta az általa kívánt előadásmódot. Hangzását fanyar humor jellemzi,
amelyet szekundsurlódásokkal ér el. A darab dinamikája széles spektrumú, a
pp-tól fff-ig terjed. Gyakori az appeggio és a glissandó.
A Pomádé király új ruhája zongorára (1962) alcíme könnyű
szemelvények zongorázó gyermekeknek a hasonló című
dalműből. A szerző 15 tételben
foglalta össze az opera keresztmetszetet és három tétel kivételével közölte a
szöveget is. Zongoratechnikai szempontból a darabok nem nehezek. A ritmikai
érzéket jól fejleszthetik a váltakozó ütemek A szerző a darabok
előadásmódját rendkívül széleskörű előadói utasításokkal látta
el, melyek a következők andante rubato, allegro moderato, alla marcia
grotesca, andante maestoso, allegro moderato , allegretto commodo, moderato,
andante maestoso, allegro vivace andante rubato, allegro molto, allegretto, alla marcia, allegro molto. A
darab dinamikai skálája a pp-tól a ff-ig terjed. Technikailag viszonylag
könnyű a repeticiós hangokat tartalmazó tételek tempója nem gyors.
A Kopogós
Fantóné Kassai Mária, Hernádi Lajosné, Komjáthy Aladárné, Máthé Miklósné, V.
Inselt Katalin által szerkesztett Zongoraiskola I. kötetében található. Talán
mondhatjuk, hogy a kezdő zongoristák legkedveltebb darabja. A repeticiós
technika alapját sajátíthatják el. A reklám is szerepet játszik a darab
ismertségében, hiszen egykor az iskolatelevíziónak volt a szignálja.
Zongoraiskola 1 / 77. (Ránki György: Kopogós) - Juhász
Balázs
Afrikai varázsmondóka (1965), Polinéziai altatódal
(1966). Ránki keleti és egzotikus zenék
iránti érdeklődése jut kifejezésre ezekben a zongoradarabokban, amely a
Fantóné Kassai Mária, Hernádi Lajosné, Komjáthy Aladárné, Máthé Miklósné, V.
Inselt Katalin által szerkesztett Zongoraiskola II. kötetében találhatók. A Polinéziai altatódalt attacca követi a Laoszi furulya. Mindkét darab halk, a
nyugalmat árasztja. Dinamikai határa a pianótól a mezzófortéig illetve a
második darab esetén a fortéig terjed. Az „Afrikai varázsmondókát” gazdag
ritmusvilág jellemzi. A „Laoszi furulya”
egy osztinátó ritmusra épülő furulyadallam. Az „Afrikai varázsmondóka”
páratlan ütemű darab, tempója allegretto, dinamikai határa a pianotól a
ff-ig terjed. A váltott kezes arpeggiók gyakorlását teszi lehetővé.
Pas de deux és Galopp a „Cirkusz” című balettben található. A zongoradarab nagy technikai
felkészültséget kíván az előadótól. Szegeden először 2007 november.
19-én hangzott el a Zenei Album sorozatban Kerényi Mariann zongoraművész tolmácsolásában.
Az
Incselkedő (1966) pedagógiai célú zongoradarab.
A Hét
könnyű zongoradarab vietnami dallamokra (1973) c. ciklusban
a szerző közép-vietnámi népdalokat dolgozott
fel. A darabok jellemző hangzásvilága a pentatónia: az 5-7. darabok címet is
kaptak: Falusi gong-zene, Szól a Khéne muzsikája, Meo-k tánca (Meo kis néptörzs
Vietnámban) Tempójelzésük: allegretto, lento, andante allegro vivaco, grave e
sonore, allegro ma non troppo, allegro vivace
III. zongoraszonáta (1980) egytételes szonáta telt akkordjaival
nagy feladat elé állítja az előadót. A darabot a szerző 4 egységre
tagolta. További jellemzők a szélsőséges dinamikai és
tempóváltozások. A művet a szerző Szelecsényi Norbert
zongoraművész-tanárnak ajánlotta.
Négy
kézre íródott kompozíciók
Five Easy Piano Duets 1940 előtt kézirat.
A Két bors ökröcske mese zenével
négy kézre 1969-ben jelent meg. A darab 1986-ban több szegedi hangversenyen
is elhangzott Szegeden.
A Hét könnyű négykezes zsidó dallamokra (évszám nélkül) az Országos Széchenyi Könyvtárban lelhető fel.
Zongorára és zenekarra írt kompozíció és
átiratai
Ránki György: 1514- fantázia zongorára és
zenekarra. Az 1961-ben
keletkezett kompozíció ötlete régóta foglalkoztatta a zeneszerzőt. Az
egyik Angliából küldött levelében azt írta feleségének „Ismered DERKOVITS Dózsa
sorozatát? 11. kép. Erre komponálnék egy 10-25 perces 11 tételes balettzenét,
amit DERKOVITS stílusú színpadon vagy rajzfilmen kellene megörökíteni a 11
fametszetből kiindulva. Olyan BARTÓKOS zene kellene hozzá.” (Pethő Csilla)
1514 - Fantasy for Piano and Orchestra After Woodcuts by Derkovits (22:07)
A levélrészlet
két fontos a kompozíció arculatát döntően meghatározó mozzanatra világít
rá. Az egyik: Bartók hatása. Az öttételes mű formai felépítését követve a
bartóki hídformát követi, negyedik tételének ritmikus akkordokban mozgó
főtémája is Bartók hatását tükrözi. A harmadik tétel komoran lírai, éjszaka
zenére utaló hangulattal. A zárótétel a magasztos, amely egy hangulati
emelkedettséget fejez ki. (Pethő Csilla)
Ránki több
átiratot is készített a műből. A kompozíciót – amelyből
táncfantázia és képzőművészeti animációs film is készült –
hangversenyteremben 1962-ben mutatták be. (Pándi Mariann) Először két
zongorára és ütőkre dolgozta át 1963-ban a szerző. 1987-ben
kétzongorás változatot készített belőle. A szerző javaslatot tett és
hozzájárult az 1514 – fantázia rövidített változatára, mely az Intermezzóval
kezdődően a mű befejezéséig Finálé címen önmagában is
eljátszható. Ránki halála után hangzott el ennek bemutatója 1992-ben. A szegedi
bemutató Ránki György 100. születésnapjának évében hangzott el Maczelka Noémi
és Dombiné Kemény Erzsébet előadásában a Vántus István Kortárszenei hét
nyitóhangversenyén. A hangversenyen jelen volt a zeneszerző lánya, Ránki
Katalin is.
A jelen
összefoglalóban egy keresztmetszetet kívántunk adni Ránki György művészetéből és a
fellelhető zongoradarabokról külön kiemelve a pedagógiai célú darabokat.
Ránki György művészetének vannak kevéssé
ismert, más műfajban írott zenepedagógiai művei is. Például a Weöres
Sándor versekre írt és kéziratban fennmaradt Gyermekdalok (1. Állathangok, 2.
Aranyág, 3. Haragosi, 4. Orbán, 5. Csili-csali nóta, 6. Április bolondja), vagy
a kiadásban is megjelent Csóri csuka, amely három dalt foglal magában
hegedű vagy xilofon kísérettel.
Egy 1974-ben László Ilona újságíró Ránki György gyermekoperáira utaló kérdésére a szerző így válaszolt: „A gyermekszeretet (az emberszeretet része) talán megadja a természetes összefüggést a két tény között. De gyermekeknek komponálni ez tisztulási egyszerűsödési gyakorlat is lehet a zeneszerzői gondolkodás számára. Ahogy a gyermekek fizikai táplálása is nagyobb higiénikus gondossággal, körültekintőbb felelősséggel jár, úgy kell a zeneszerzőnek háromszor is megrágni, mit nyújthat a fogékony, benyomásőrző gyermekhallgatóságnak, »mit ír a tiszta lapra«. Mert amit odaír, az megmarad és sok éven át hat!
Ránki György emlékest - 2016. október 21.
Konferál: Balázsi Judit; Felolvasás:
"Aputól: Mit ír a tiszta lapra" című interjú - előadja Balázsi
Judit; Felolvasás: Ránki Katalin "Fanfár" című verse –
előadja: Balázsi Judit; Koncert: Ránki György: Scherzo-zongorára, II.
zongoraszonáta - előadja: Marco Bianchi; Ránki György: Serenata
all'antiqua, Viola 'amoren, Arisztofanész szvit - előadja: Víg Margit
hegedűművész, zongorán kísér: Dombiné Kemény Erzsébet; Ének: Ránki
György-József Attila: Medvetánc + Dúdoló és Ránki György- Radnóti Miklós: Két
karodban – Előadja (acapella): Katona Mária; Felolvasás: Ránki Katalin: a
"Közös szálak" című kötetében találhatók 80. oldal; Sketch Ránki
György zeneszerzőről – Előadja; Balázsi Judit; Felolvasás: Ránki
György: Magyarország című verse - Előadja: Balázsi Judit. Felvétel:
Breznyik János
A zeneszerző kettős évfordulójára
emlékhangversenyt rendeztek az Idegennyelvű Könyvtárban melyet Sárközi
Andrea a zeneműtár vezetője nyitott meg. Ezt követően Balázsi Judit előadóművész
felidézte „Ablak a világban” c. Gách
Marianne Ránki Györggyel készített interjúját. A koncerten elhangzott a
Vonósnégyes Litván Erika, Kostyák Attila (hegedű), Berki László (brácsa)
és Mohácsi Gabriella (cselló) előadásában. Ezután Balázsi Judit
előadásában Ránki Katalin verseiből hallhattunk egy válogatást:
“Fanfár”, „Kánon”, „Varázsital”, „Mágnes”, „Zenehallgatás itthon”. A
hangverseny a József Attila verseire írt dalokkal folytatodótt: „Dúdoló”,
„Emberiség”, „Medvetánc”, valamint Radnóti Miklós: „Két karodban” versére írt
dallal, melyeket Makkos Ambrus és Zajkás
Boldizsár előadásában hallhatták Bárkányi Éva zongorakíséretével. A Raga
di Notte hegedűversenyt, továbbá az Arisztofanész szvitet és a Serenata all antiquat
is Vigh Margit
játszotta. A Hét könnyű
zongoradarab vietnámi dallamokra. c művet Dombiné Kemény Erzsébet adta
elő. Ezt követte egy válogatás Ránki György verseiből: “Két találós kérdés” , Aki ítél elítéltetik”
,”Messzi Indiákban”, melyeket Balázsi Judit adott elő. Befejezésként a
Weöres Sándor versekre komponált dalokat – „Állathangok”, „Haragosi”, „Aranyág”
– dr. Varjasi Gyula énekelte.
Irodalom:
Barna István: Ránki György (Zeneműkiadó Vállalat, Budapest 1966.
László Ilona: Mit ír a „tiszta lapra”? (Dolgozók lapja,
Komárom, 1974. febr. 3.)
Pándi Marianne: Hangversenykalauz IV. Zongoraművek
(Zeneműkiadó Budapest, 1980. 422.)
Pethő Csilla: Ránki György. Magyar zeneszerzők 19. (Mágus Kiadó
Budapest, 2002.)