VÁRADY
KRISZTINA
DOBSZAY LÁSZLÓ: A HANGOK VILÁGA C.
SZOLFÉZSKÖNYV SOROZAT ALKALMAZÁSA A ZENEISKOLÁKBAN
VI/6.
Az eredmények
bemutatása, összegzés
Dobszay László
A Dobszay: A hangok világa c. szolfézskönyv-sorozat
alkalmazása a zeneiskolákban c. disszertációs munka a tankönyvsorozat hat
kötetének analízisével kívánt választ adni arra a kérdésre, hogy a tankönyvek
tartalma milyen mértékben korrespondál napjaink zenepedagógiai
célkitűzéseivel és az aktuális tantervi követelményekkel.
A disszertáció első fejezetében a
tankönyvsorozat keletkezésének történeti előzményeit vizsgáltuk. A
zeneoktatás szerkezeti és tartalmi átalakítása a Kodály nevével fémjelzett
pedagógiai koncepció alapján történt az 1950-es években. A magyar zeneoktatás
legfontosabb alapelvei az említett átfogó reform óta nem változtak. Ezért
szükséges a Kodály koncepció és az 1950-60-as évek zenepedagógiai
elgondolásainak ismerete a sorozat értékelésének szempontjából.
A második fejezet adatai segíteni kívánják A hangok világa tankönyvsorozat szerkesztési elveinek
megértését, felépítésének átfogó áttekintését.
A harmadik, negyedik, ötödik fejezetben a
tankönyvsorozat zenei anyagának és gyakorlatainak részletes zenepedagógiai
elemzése található, ritmikai, formai és dallami - harmóniai szempontból.
Jelen fejezet első részében a
vizsgálati eredményeket Az alapfokú
művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről
és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosításáról című 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelet előírásaival vetettük össze.[332] A fejezet második része az analízis során
feltárt hibákat, hiányosságokat tartalmazza. A kifogásolt szemelvényeket,
gyakorlatokat a hiba, ill. hiányosság jellege szerint csoportosítottuk. Az
értékelésnél minden esetben feltüntettük a kötet és a gyakorlat számát. A
példák bemutatása után szerepel a javításra tett javaslat.
Követelmények
az alapfok elvégzése után - Szolfézs főtanszak „A”
tagozat [333]
„Ismerje
fel hallás után és kottaképről a tanult ritmusképleteket, metrumokat” [334]
Második
osztály végén a ritmikai készlet az „egész” ritmusértéktől a
tizenhatodokig terjed. A harminckettedeket az ötödik osztályos tananyag
tartalmazza.[335]
Az augmentáció és diminúció fogalmának korai bevezetése miatt (3. osztály) a
tanulók ennél korábban is képesek a kisebb, ill. nagyobb értékű ritmus
értelmezésére. A szinkópa, az éles és nyújtott ritmus az első osztályos
anyagban tudatosításra kerül, az egyszerűbb átkötések gyakorlásával
együtt. A tankönyvekben található zenei idézetek, gyakorlatok, kottaolvasási-
és írási példák biztosítják az alapvető ritmusképletek auditív és vizuális
felismerését az alapfok elvégzése után.
A
2/4, 3/4, 4/4-es ütemek, s különböző ritmusértékekkel való kitöltésük már
az 1. osztály fontos feladatai közé tartozik. A 3/8 megismerése a 2. osztályos,
a 6/8 a 3. osztályos törzsanyag része. 5. osztályban kerül bevezetésre a 2/2,
6. osztályban a 3/2 és a 6/4. A sorozat köteteiben 4/2-es ütemezésű anyag
nem található.
„Legyen
biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban
is) 4#, 4b előjegyzésig.”
A kvintkör ismerete Dobszay
tankönyvsorozatában a 3. osztály végére bővül ki 4#-4b –ig.
„Ismerje
a pentaton hangsorokat, a dúr és moll hangsorokat 5#- 5b előjegyzésig, a
háromféle moll hangsort, a kvintkört.”[336]
A pentatónia a tanítás
kezdeti szakaszának alapvető hangsora. A diatónia a pentatónia
kibővítésével épül fel a kötetekben, a különböző pentaton
hangkészletek egyesítésével és a népdalanyag „pien hangjainak” megjelenésével.
A kvintkör részletes (de
részleges) magyarázata 4#-4b –ig található
meg a kötetekben. A kvintkör további bővítése, az addig megismert
összefoglaló ábrák alapján tanári feladat.[337]
A háromféle moll hangsor
tudatosításához a kötetekben rendelkezésre állnak a zenei idézetek. A II. kötet
januári gyakorlatában az azonos alapra épített dúr, a dallamos moll, a dór és a
természetes moll skála ábrán is szerepel. [338]
Ugyanakkor az ábráról hiányzik az összhangzatos moll, annak ellenére, hogy a
kötet dallamanyagában található összhangzatos mollban lévő példa.
Elképzelhetőnek tartjuk, hogy az összhangzatos mollban található
bővített szekundlépés az oka e hiányosságnak, mivel a bővített és
szűkített hangközök képzése a IV. V. osztály anyaga. Ennek ellenére
szükségesnek tartjuk az összhangzatos moll tudatosítását is, a gyermekek a
hangszeres darabjaikban folyamatosan találkoznak e hangsorral is.
„Ismerje
fel a művek hangnemeit hangszeres anyagához kapcsolódóan is.”
A hangnemérzet
fejlesztésének megalapozása 1. osztályban kezdődik, a „szolmizáció
kereső” gyakorlatokkal. A hangnem megállapítás és tonalitásérzék
fejlesztése változatos gyakorlatokon keresztül történik Dobszay tankönyveiben. A IV. V. VI. kötetben a modulációk és a
hangnemi kitérések zenei eszközeinek ismertetése a tananyag szerves része.
„Legyen
tájékozott a hangmagassági viszonyokban: Tudja azonosítani a hangszeres
tanulmányaihoz kapcsolódóan a tanult hangközöket, hármashangzatokat és a
domináns szeptim hangzatot, ismerje fel ezeket kottakép és hallás alapján.”
A 3. osztály végére a
hangközelmélet tudatosítja a T8-on belüli hangközök mindegyikét, foglalkozik a
hangköz-fordításokkal is. Az oktávnál nagyobb hangközök közül a nóna és a
decima a 3. ill. 4. osztály anyaga. A IV. és V. kötet törzsanyaga tartalmazza a
szűkített és bővített hangközök képzésének magyarázatát.
A dúr és moll alaphármas
ismerete Dobszay tankönyvsorozatában
a 3. osztály anyaga. 4. osztályban kezdődik a hangzatfordítások
gyakorlása, a bővített kvint megjelenésével a bővített hármashangzat
ismerete és a dominánsszeptim hangzat felépítése, oldása. A VI. kötetben
ismertetésre kerül a V9 – akkord is.
A VI. kötetben a
szűkített szeptim mellett, a megismert harmóniák megfigyelése kiterjed a
szeptimfordításokra, különös tekintettel a szekund-akkordokra.
„Ismerje
a funkciós főakkordokat 4#, 4b előjegyzésig. Tudja ezeket
kottaképről azonosítani hangszeres anyagához kapcsolódóan is.”
A IV. kötet tananyaga a funkció fogalma és a háromféle funkciós
főakkord. A funkciók gyakorlásának, tudatosításának előkészítése már
3. osztályban elkezdődik. Az V. kötet elméleti összefoglalásokat tartalmaz
a funkciókkal kapcsolatos ismeretekről. Emellett tartalmazza a mollbeli és
a bővített szextes akkordok ismertetését.[339]
„Ismerje a funkciós vonzást, a hangnemi
kitérés és moduláció fogalmát.”
A hangnemi kitérés és a
moduláció gyakorlására a IV. V. VI. kötetben kerül sor. Az V-VI. kötet zenei idézeteinek döntő többsége modulál, megadva
a lehetőséget ezen ismeretek elmélyítéséhez. A kötetek a hosszan
gyakoroltatott domináns moduláció mellett több példán keresztül mutatják be a
szubdomináns moduláció különböző eszközeit is.
„Tudjon
lejegyezni: rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel, igen
könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal. Legyen
képes a fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni.”
A népdalanyaghoz
kötődő, kezdetben keretes diktandók a népdalok jellegzetes
fordulatainak, sorvégeinek, dallamvariánsainak írását gyakoroltatják. A
műzenei periódushoz kötődő diktandók az analógiák megfigyelésére
épülnek. A funkciós basszus hozzáillesztése a dallamhoz már a III. kötet
gyakorlatai között is szerepel, alapos gyakorlása, megjelenése diktandóban a
IV. V. kötetben található. A lapról olvasás gyakorlása a szolfézsoktatás egyik
alapfeladata. A kötetekben található szemelvények, gyakorlatok bőséges
anyagot nyújtanak e terület fejlesztéséhez.
„Ismerje
és tudja kottaképről is azonosítani a magyar népzene stílusjegyeit, a
periódus fogalmát, a kis formákat, a triós formát, a klasszikus szonátaformát,
a rondót.”
A formai ismeretek
tudatosítása, gyakorlása a kötetekben nagy hangsúlyt kap. Az első három
kötet összesen 204 magyar népdalt tartalmaz, a hozzájuk kapcsolódó gyakorló
feladatokkal. A magyar népdal ilyen súlyozott jelenléte a kötetekben biztosítja
a stílusjegyek elsajátítását. A műformák megismerése fokozatosan, a
„szabályos” formákból kiindulva, rendhagyó formákat is bemutatva történik.
Minden esetben elméleti összegzés követi egy-egy új forma tanulását. A fent
említett formák kivétel nélkül szerepelnek a tankönyvsorozatban.
„Rendelkezzék
alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a tanulmányai során érintett
zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével
(elsősorban a barokk és a bécsi klasszikus zenében).”
Ezen ismereteket rövid,
tömör összefoglalásokban tartalmazza a sorozat. A Dobszay - tankönyvsorozat IV. V. VI. kötetében külön zenehallgatási
fejezetek találhatók. Céljuk: nagyobb hangszeres apparátusra írt művek
feldolgozásán keresztül ismertetni egy-egy kor zenei stílusjegyeit. E művek
minél aprólékosabb feldolgozása nagyban hozzájárul a stílusérzék
fejlődéséhez. A stílusismeretre vonatkozó követelmény realizálódása
elsősorban a szolfézstanár szakmai felkészültségén múlik. A tankönyvek
tartalmazzák a (reneszánszra, barokkra, klasszikára vonatkozó) stílusismeret
megalapozásához szükséges dallamanyagot, gyakorlatot és elméleti
összefoglalást. A sorozatban azonban nagyon kevés a romantikus és XX. századi
idézet. A kortárszenéhez
közelítő feladatok az első három kötetben találhatók. A IV. V. VI.
kötetben gyakorlásuk nem folytatódik.
„Ismerje
a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket.”
A zenei műszavakat
és a szemelvényekkel szorosan, ill. tágabb értelemben összefüggő
kifejezéseket, sok esetben etimológiájával együtt ismertet Dobszay.
Vizsgálatunk
arra irányult, hogy bizonyítsuk a Hangok világa c. tankönyvsorozat aktualitását
napjainkban, 50 évvel a keletkezése után. Feltételeztük, hogy a sorozat a
jelenkorban is hasznos pedagógiai eszköz, illetve tananyag, melyben a
készségfejlesztési területek gyakorlatai szisztematikus módszerrel lettek
összeállítva és biztosítják a tantervi előírások által megkívánt
tudásszint elérését. Feltételeztük továbbá, hogy a tankönyvek tartalmi és
módszertani szempontból ma is megfelelnek a tantervi követelményeknek. Emellett
fenntartjuk, hogy a tankönyvek bizonyos részei –
néhány idézet, ill. gyakorlat - aktualizálásra szorul.
Az analízis által feltárt eredmények és
a tantárgyi követelmények összevetése alapján megállapíthatjuk, hogy a Dobszay László: A Hangok világa szolfézskönyv-
sorozat napjainkban is megfelelő pedagógiai eszköz, ill. tananyag. A
tankönyvek tartalma néhány kiegészítéssel megfelel az érvényben lévő
tantervi követelményeknek.
A tananyag és a
követelmények összevetésekor három hiányosságot emelünk ki: az aszimmetrikus
metrumok és a kortárszenéhez közelítő gyakorlatok elmaradását, a modális
hangsorok elméleti összefoglalásának hiányát és a kevés romantikus, ill. XX.
századi idézetet. A tantárgyi követelményekben az első két kategória nem
szerepel, ennek ellenére fontosnak tartjuk, hogy ezen ismeretek szerepeljenek a
sorozatban.
Az aszimmetrikus metrumok és a
kortárszenéhez közelítő példák gyakorlása folytatódhat a már megismert
gyakorlattípusokkal: változó ütemű népdalok olvasása, diktálása, idegen
eredetű, aszimmetriára épülő népdalok tanítása. E gyakorlattípusok
alkalmazása lehetőség az aszimmetrikus metrumok további
gyakoroltatására. Elméleti összefoglalásban a tankönyvsorozat
nem foglalkozik a modális hangsorok tudatosításával. A nem pályaorientált
gyermekek esetében a modális hangsorok elméleti tudatosítása nem tartozik a szolfézsoktatás
alapvető feladatai közé, ennek ellenére szerencsésnek gondolnánk, ha
legalább néhány szemelvénnyel alátámasztva egy összefoglaló ábrán megjelennének
e hangsorok is a kötetben.[340] A
modális hangsorok a már ismert skálaszerkesztés analógiája alapján
tudatosíthatók.
A sorozatban
kevés a romantikus és XX. századi idézet. A XX. századi idézetek köre több
módon bővíthető. Bartók azon
zongoradarabjai, melyek a már tanult népdalok feldolgozásai, az első három
osztály anyagát természetesen egészítenék ki.[341]
Ugyanezen osztályokban egy-egy zenei jelenséghez kapcsolódva feldolgozható Bartók: Mikrokozmoszából néhány mű.
Példák a készségfejlesztés különböző területeihez:[342]
Fent csak két példát említettünk
a rengeteg lehetőségből. A romantikus és XX. századi, valamint a
kortárszenei szemelvények kiválasztása, feldolgozásuk lehetséges módjának
kitalálása és tananyagba építése tanári feladat. A zenei idézetek és a hozzájuk
kapcsolódó, az egyes tanévek tananyagához, pedagógiai céljához alkalmazkodó
gyakorlatok alkalmazásának lehetőségei végtelenek. A köteteket
kiegészítő művek kiválasztása tanári kreativitás kérdése.[343]
A
kötetek elemzése során feltárt hibák, hiányosságok
1.
Elírási, zenei helyesírási, szerkesztési, grafikai hibák a tankönyvsorozatban
DHV I.
kötet 274 -275. gyakorlat: A gyakorlat a módosítójelek és az
előjegyzés összevetését ábrázolja két kottapéldával. Az egyik példa a 183.
oldalon, a másik a 184. oldalon található. A lapozás miatt a kétféle írásmód
összevetése nem könnyű. Szerkesztésben célszerűbb megoldást jelentene
a kétféle írásmódot egy oldalon, egymás mellett vagy alatt bemutatni. A
példához kapcsolódó másik probléma a dal két változatának közlése. Jelölésbeli
magyarázatkor szemléletesebb megoldás lenne lehetőleg azonos kulcsban
leírt, de mindenképpen azonos dallamon bemutatni a két írásmód
különbözőségét.
216.
ábra A módosítójelek és az előjegyzés
összevetésének lehetséges elrendezése
DHV I.
kötet 180.
A dal
mellé Dobszay közli az eredeti csángó-magyar népdal szövegét, melyben jelzi a
hajlítások helyét. Két helyen lemaradt e jelzés, az 1. versszak 2. sorának
„szép” szövegrészén, és a 2. versszak 2. sorának „fölneveli” szaván. Mindkét
hiány analóg helyen, a 2. sor 1. ütemének nyolcadpárján található, lehet, hogy
Dobszay ezért gondolta feleslegesnek a jelzést.
217.
ábra Hiányzó hajlítások
DHV II.
kötet 44. gyakorlat
Az ábra
2. sorában az utolsó hangköz (n2) távol került a nyíltól.
218.
ábra Szerkesztési hiba
DHV III.
kötet 53 D diktálási példa
A
keretes diktálás 2. kottasorának első hangja negyedként van megadva, ám az
Útmutató 24. oldalán található ajánlott diktandóban ez a hang nyolcad
értékű. Célszerű lenne a tankönyven e hangot nyolcadra javítani.
219.
ábra 53 D diktálási példa a tankönyvben és ajánlat az Útmutatóban
DHV IV. 3. Mozart: Sehnsucht nach dem Frühlinge- KV.
595.: A
műben a funkciójelző basszus mindvégig D-dúr szerint, a basszus
dallamából kiemelt hangokkal található a kottában. Az ábrán feltüntetett két
területen nem a basszus dallamából kiemelt hangok találhatók.[344] Annak
ellenére, hogy funkcióban nincs eltérés, e lejegyzés mégsem célszerű. A
konzekvensen végigvezetett (a basszus dallamhangjából kiemelt)
funkciójelző basszustól való eltérés zavaró lehet. (223. ábra) Az
első ábrarészlet első basszusában a beírt „szó” helyett „ré”, a
második ábrarészlet második basszusán „ré” helyett „szó” basszus beírása
szükséges.
220.
ábra Elírt funkciójelző basszus
DHV IV.
kötet 12.:
Mozart: Osmin dala a „Szöktetés a szerájból” c. operából – (KV. 348. 2. tétel): A címben több hiba
szerepel: a szeráj ly-nal van írva, továbbá a 2. tétel egy opera esetén zavaró
megfogalmazás lehet. Osmin dala az I. felvonás 2. száma.
DHV V.
kötet Zenehallgatási rész: II. Haydn:
G-dúr (oxfordi) szimfónia IV. tétel : Mindkét gyakorlatnál ütemmutató - elírás
található. Az első gyakorlatban 2/4 helyett 3/4 a kiírt ütemmutató. A
második, diktálási gyakorlatban hiányzik az ütemmutató.
221.
ábra Elírt ill. hiányzó ütemmutatók
Mindkét
idézet helyes ütemmutatója: 2/4.
DHV IV.
kötet 16. gyakorlat és 30/d gyakorlat: Mindkét
gyakorlatnál téves ütemmutató szerepel a kottában. A 16. gyakorlatnál 3/4
helyett 3/8, a 30. gyakorlat d pontjában 3/8 helyett 6/8 kiírása szükséges.
(222. ábra)
222.
ábra Elírt ütemmutatók
DHV VI.
kötet Zenehallgatás: Bach: a-moll
hegedűverseny III. tétel:
A
zenei idézethez kapcsolódó gyakorlat kottapéldájában az első, C-dúr
témaindulás a II. hegedűn szólal meg. A kottában a témakezdet hangneme
G-dúrként van megadva. (223. ábra)
223. ábra Hibás hangnemi jelölés
2. Idejétmúlt
utalások
A tankönyv első három kötete sok
helyen tartalmaz utalást az általános iskolai énekkönyvre. A Hangok világa sorozat megírásakor
Magyarországon az általános iskolai oktatás egységesen egy tankönyvből
történt. Napjainkban az ének-zene tankönyvek bőséges választéka mellett,
ezek az utalások érvényüket vesztették, kihagyásuk a kötetből ajánlott.
DHV I.
kötet
18. o./
15. gy.
33. o./
42. gyakorlat alatti szöveg
44.o./
54.gy E
61.o./
86.gy
77.o./
108.gy
99.o./
154.gy
125.o./
188.gy
158.o./216.gy
169.o./
240.gy alatti szöveg
174.o./
252.gy
213.o./
339.gy.
DHV II.
kötet
16. o./
21.gy alatti szöveg
29.
o./51 D
42.o./
73
47.o./
75.gy alatti szöveg
103.o./
150 B alatti szöveg
103.o./
151 alatti szöveg
121.o./176
H alatti szöveg
122.o./
178
DHV III.
kötet[345]
16.
o./16
18.
o./18
43.o./63
62.o./
lap teteje
190.o./323
3. Egyéb
hiányosságok, problematikák
DHV I.
és II. kötet
A
sorozat első két kötete több helyen közöl általánosan ismert gyermek, ill.
népdalokat, a hagyományostól eltérő dallammal. E dalok többségét a
gyermekek már ismerhetik az óvodából, általános iskolai énekóráról.
Szerencsésebb lenne, ha e dalok a mindenki által ismert dallammal jelennének
meg a kötetekben. Amennyiben Dobszay célja az volt e dalok közlésével, hogy tudatosítsa
a gyermekekkel, hogy a népdalok többféle dallamvariánssal is megjelennek, ez
esetben is érdemes lenne először az általánosan ismert dallamot, majd
utána a változatokat tanítani. A kötetekben megjelenő kifogásolt dalok:
DHV I.
kötet
12. o.
/5C Kicsi vagyok én…
57. o.
/76 Télen nagyon hideg van…
88. o.
/134 C Elmégy rózsám…
174. o.
/251 és 175. o. / 254 Két szál pünkösdrózsa…
178. o.
/258. Csillagok, csillagok…[346]
183. o.
/274 Elvesztettem zsebkendőmet…
224. o.
/359 E Egyszer egy királyfi…
DHV II.
kötet
61.
o./93 B Gerencséri utca…
DHV I.
kötet 88. gyakorlathoz kapcsolódó diktálási példa az Útmutató 106. oldalán
A
tankönyv 2 diktálási feladatánál (
224.ábra
Diktálási ajánlat az Útmutatóban
DHV I.
kötet márciusi anyagrész: A tankönyv egyik hiányossága, hogy az
újdonságként bevezetendő nyújtott ritmus gyakoroltatására kevés példát
tartalmaz. A tankönyv második részében található kiegészítő gyakorlatok az
új ritmusképlet bevezetéséhez nem nyújtanak megfelelő mennyiségű
gyakorlópéldát. A tárgyalt anyag a tankönyvben feltétlenül kiegészítendő
máshonnan átvett gyakorlatokkal, versszövegekkel. A nyújtott ritmus
gyakorlásának egyik lehetősége a gyermekversek szövegritmusának
megfigyelése, lejegyzése.[347] A
nyújtott ritmus gyakorlásához (a számtalan lehetőség közül válogatva),
néhány Weöres Sándor gyermekversből
adtunk ajánlást.[348]
DHV II.
kötet 109. gyakorlat
225.
ábra Azonos alapra épített skálák
225.
ábra Azonos alapra épített skálák
A
225. ábrán (109) az azonos alapra épített dúr, dallamos moll, dór és
természetes moll szerepel. A gyakorlat kapcsán megfigyeltethető a fá-fi,
szó-szi elhelyezkedése, írásmódja a skálán belül. Az ábrán nem szerepel az
összhangzatos moll, annak ellenére, hogy a tankönyv 2. felében műzenei példában
is szerepel.[349]
DHV III.
kötet 215. Nyár-kánon[350]
A Nyár -
kánont nem az általánosan ismert szöveggel (Künn a fákon újra szól a víg kakukk
madár…) közli a tankönyv. Az általánosan ismert szöveg jobban illik a kánon
lejtéséhez. ( Szólj, ka-kukk vö. Nyár van nyár)
DHV IV.
kötet IV. Mozart: Des Kleinen Friedrichs Geburstag – KV. 529.
A dal
szövegét nem közli a tankönyv.
DHV IV.
kötet:
A kötet Gyakorlatok c. fejezeteinél
hiányoznak a fejezetcímek. Pótlásuk mindenekelőtt a könnyebb
áttekinthetőség érdekében szükséges.
1.
fejezet: Tercmenetek
2. fejezet: 6/8-os ütem és V7
3.
fejezet: Kromatika, késleltetés, kürtmenet
4.
fejezet: Domináns tonika kapcsolat
5.
fejezet: Kromatika, a D –T kapcsolat különféle helyzetei
6.
fejezet: A szubdomináns megfigyelése.
DHV VI.
kötet Bevezető: A Bevezető tartalmazza a melizmatikus
és szillabikus éneklési mód bemutatását. A két éneklési mód ismertetésére
korábban lenne szükség.[351]
Hatodik osztályra legfeljebb a zenei műszó tanítása maradhat.
DHV VI.
kötet 17. Purcell: Nyitány-zene osztinátó basszus fölött
A ground
téma - ismétléseket is számolva- 20 alkalommal szólal meg a nyitányban. A
tankönyv 41. oldalán hibásan jelenik meg a basszus ismétlődésének száma: „A tizenkilencszer
változatlanul elhangzó rövid basszusmenetet mindvégig nem érezzük unalmasnak.”
DHV VI.
kötet J.S.Bach zenéje /Korálok: A
tankönyv nem közli a korálok szövegét egyetlen esetben sem. Kívánatos lenne
legalább függelékben közölni az eredeti szöveget és a fordítást.
DHV VI.
kötet III. rész – Zenehallgatás: Bach: a-moll hegedűverseny I. tétel
Dobszay
e szekvenciához a hegedűszólam 73-81. üteméből készített kivonatot.
Mivel a közölt formában nem egyértelmű, hogy szekvenciáról van szó,
érdemes lenne a hegedűszólam vonatkozó részletét is közölni. (226-227.
ábra)
226.
ábra Azonos hangnemi kereten belül maradó szekvencia
227.
ábra Bach: a-moll hegedűverseny I. tétel – részlet
4.
Félreérthető (félrevezető) jelölések
DHV II.
kötet 51. c gyakorlat: Az ábrához kapcsolódó gyakorlat célja a
tercek hangszeren való identifikálása, megszólaltatása. A feladatban a tercek
jelölésére két nyolcadként összehúzott félértékeket használ Dobszay. Ez a lejegyzés hibás és
félrevezető, ez hagyományosan a beosztott tremoló lejegyzésére szolgáló
forma. A hangközökre utalásnál
használhatjuk azok jelét is: k3, n3. (228. ábra)
228.
ábra Hibás jelölés a tercekre
DHV IV.
kötet VII. Haydn: Trost unglücklicher Liebe
Dobszay
az Útmutató[352] 37.
oldalán a mű 14.-15.ütemében található V7 – I6 akkordfűzésre,
mint álzárlatra hivatkozik: „A periódus álzárlattal (I6) végződik,
ez indokolja az utótag formai megismétlését.” Bár az ismétlést valóban ez a
zárlat indokolja, az V7 – I6 kapcsolatot nem tekinthetjük
álzárlatnak.
DHV IV.
kötet X. Mozart: Ridente la calma – KV. 210/a
A
34.-41. ütemben négy zárlat követi egymást (V7-VI, V2-I6,
V-I6, V7-I). Dobszay az Útmutató 40. oldalán ír e
területről: „Álzárlatokkal
bővül a domináns hangnem is a visszatérés előtt.” A
34 - 41. ütemben valóban négy zárlat van, de ebből mindössze a 34. ütemben
található V7–VI. fok kapcsolatot nevezhetjük álzárlatnak!
DHV
VI. kötet 40. Bach: Bist du bei mir – BWV
508.: Az ária
feldolgozásához kapcsolódik egy félreérthető gyakorlat, mely egy
szolmizációval lejegyzett akkord-sort ír le fokszám-jelzésekkel. A későbbi
összhangzattani tanulmányok szempontjából kifejezetten zavaró e példa,
fokszámjelzéssel, római számmal ugyanis nem jelölhetünk egyetlen hangot. Az
akkordok jelölésére használhatjuk a funkciójelzést vagy a fokszámot. A
zeneiskolai 6. osztálynak nem feladata az összhangzattani jelölések
megismerése. Az akkordot alkotó hangok szolmizációs jelekkel való felírása
mellett nincs szükség egyéb jelölésre. (229. ábra)
NEM AZONOS 
229.
ábra Akkordhangok fokszámokkal való félrevezető jelölése
DHV V.
kötet IX. Mozart: Daphne, deine
Rosenwangen – KV. 46/c: A
mű a kétszakaszos szonátaforma ismertetése
miatt került a kötetbe. Az irodalomban és a zenében egyaránt bizonyos
sztereotípiák kapcsolódnak egy-egy formához, melyek segítik az adott területen
való eligazodást. Dobszay saját maga is ír e problematikáról az V. kötet
Útmutatójában: „Fel lehetne vetni a
kérdést, miért e dalon vezetjük be a szonáta-formát, e jellegzetesen
instrumentális műformát. Olyan példát akartunk választani, amelyen aktív
zenélés közben ismerheti meg a növendék a szonáta-elvet (mely elv valamely alakban vokális művekben is gyakran
felbukkan!);kifejtettebb alakját természetesen a növendék hangszeres
darabjaiban és a zenehallgatás során átvett művekben taníthatjuk. (Nem
kötelező azonban a szonáta-forma tanítását éppen e darab kapcsán
kezdeni.)”[353] Teljesen egyetértve a szerzővel azt gondoljuk,
hogy a szonáta jellegzetesen instrumentális műfaj, melyet ajánlatunk
szerint ennek megfelelően instrumentális művön természetesebb
tanítani. A kéttagú szonátaforma emellett elsősorban a barokk zenét
jellemzi. E probléma megoldására kétféle megoldás lehetséges.
1. Amennyiben e
formát az V. kötetben, feltétlenül klasszikus anyagon szeretnénk bevezetni,
megfelelő zenei idézetet a szonatinák között találhatunk. A kéttagú
szonátaforma bemutatására rövidsége és énekelhetősége (!) miatt kiválóan alkalmas például J. Haydn: Á-dúr Sonatina
pastorale-jának I. tétele (Hob.XI:35). tétel szabályos
formai egységekből építkezik, mindössze 32 ütem, így terjedelme is
megfelel a zeneiskolai feldolgozás szempontjából.
230.ábra
Haxdn: Á-dúr Sonatina pastorale I. tétel (Hob.XI:35)
230.
kottapélda Scarlatti: D-dúr szonáta (K 430./ L463)
6.
Nehezen olvasható zenei idézetek:
DHV V.
kötet VI. Mozart: Nun, liebes Weibchen –
KV 529/a:
Elsősorban
zenehallgatásra alkalmas anyag. Dobszay a duett két énekszólamát (szoprán,
basszus) egy sorba írva közli. A sok kulcsváltás miatt a szemelvény olvasása
ebben a formában nehézkes. Amennyiben az énekszólamokat két külön sorba leírva
látná a gyermek, a szólamok „felelgetése” is egyértelműen követhető
lenne.
231.
ábra Kulcsváltással nehezített egy sorba írt zenei idézet
DHV IV.
kötet 13-15. Mozart: Három duóból – KV.
487. No. 5: A duó
egy sorban leírva található a tankönyvben. Ez a lejegyzés a mű 14.
ütemében nem áttekinthető. Ezt az ütemet a könnyebb értelmezés érdekében
szükséges szétíratni.[354]
(230. ábra)
232.
ábra Egysoros letét nehezen olvasható részlete
7.
Félreérthető szerkesztés
DHV III.
kötet 116 E Schiedt: Cantio Belgica
A 116-os
feladat A B C D dallamai kétféle (páros-páratlan)
ütemmutatóban vannak lejegyezve, mindig egymás után. Az E szemelvény Schiedt
Cantio Belgica c. mű részletében azonban zenei egységenként követik
egymást a páros-páratlan lüktetésű sorok. Félreérthető, hogy a
mű kétféle (4/4-es és 3/4-es) változata látható-e a képen, vagy
folytatólagosan kell olvasni a művet, ez esetben a violin kulcsos részek
ritornellek.
Amennyiben
a kétféle változat (a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében) van egymás alá
szerkesztve, érdemes lenne minden 2. sor után kicsit nagyobb szünetet hagyni,
és legalább egy mondattal utalni rá, hogy az összevetés miatt került egymás alá
a két változat.
Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a
sorozat dallamanyagai, gyakorlatai átgondolt, alapos zenepedagógiai,
módszertani szerkesztettséget mutatnak, mely alapját jelentheti a
későbbiekben megjelenő hasonló célú köteteknek. A kötetek felépítése
szisztematikus, gyakorlatai logikusan kapcsolódnak egy-egy anyagrészhez. A
kötetek szerkesztésében érvényesülnek azon pedagógiai elvek, melyek biztosítják
a kiegyensúlyozott, szakmailag megalapozott zenei képzést. A Hangok világa szolfézskönyv-sorozat
megfelel a mai pedagógiai elvárásoknak, ma is hasznos pedagógiai eszköz,
illetve tananyag. A tananyag felépítése, tartalma, dallamanyagok és gyakorlatok
megfelelnek napjaink tantárgyi követelményeinek. Dobszay László: A Hangok
világa szolfézskönyv-sorozat, keletkezési idejétől függetlenül
páratlan jelentőségű és ma is aktuális a magyar szolfézsoktatásban.
Személyes
zárszó
A szolfézskönyv-sorozat megírása óta fél
évszázad telt el, s ezzel törvényszerűen együtt jár a változás. A
zeneoktatás szinte minden szegmensét hátrányosan érintette az eltelt idő.
A közoktatásban az énekórák száma drasztikusan lecsökkent, magával vonva az
általános zenei műveltségre való igény csökkenését. Az egész napos iskola
bevezetése megnehezítette a zeneiskolák dolgát, manapság az általános iskolák
rugalmasságán múlik, hogy a gyermeket napközben kiengedik-e (ill. milyen
feltételekkel engedik ki) az iskolából a zeneiskolai foglalkozásokra. Az
alapfokú művészeti iskolák számának erőteljes megnövekedése
egyrészről örvendetes, hiszen olyan településeken is hozzáférhetővé
vált az intézményesített zeneoktatás, ahol eddig erre nem volt lehetőség.
Látnunk kell azonban, hogy sok esetben (és nem csak a kisebb településeken)
ezen iskolák komoly nehézségekkel küzdenek, akár a szakképzett tanárok
megtartásáról, akár a hangszerpark fejlesztéséről, ill. karbantartásáról
van szó. Változott a követelményrendszer, bevezetésre került a szolfézs
alapvizsga, melynek hozadékaként a gyermekek nagy része a 4. szolfézs osztály
elvégzése után abbahagyja a szolfézs tanulmányait.
Nem említjük e helyen az eltelt idő
alatt megjelent, a szolfézsoktatás számára készült kiadványokat, a tanárok
túlterheltségét, a z és lassan az alfa generációra jellemző tanulási
szokásokat, a mindenkori oktatási tárca reformjait, az aktuális oktatás- és
kultúrpolitikai áramlatokat, az átstrukturálódott társadalmat, a
bölcsészettudományok, művészeti területek és az általános műveltség
megbecsülésének helyzetét és még sok egyéb területet, mely mind-mind kihat a
teljes társadalom kultúrához való viszonyára és az oktatás teljes spektrumára
is.
Hiszem,
hogy a sok változás közt létezik állandóság is, az egyik a tanár személye.
Vannak örökérvényű igazságok, melyek függetlenül attól, hogy valaki
óvodapedagógus, tanító, ének-zene tanár, zeneiskolai tanár vagy koncertező
művész-tanár, érvényes kell legyen ma is:
„ A tanár munkája akkor a
legeredményesebb, ha tanításában a remekművekhez való saját kapcsolata,
egyéni állásfoglalása, megközelítésmódja, egyéni kultúrája is helyet kap. Csak
legyen az valóban elmélyült, kimunkált, biztos kultúra, melyben egységes zenei
értékké összedolgozottan jelenik meg, 1. ösztönös muzikalitása, 2. nagy
gyakorlottsággal megszerzett készsége, 3. szakmai tudatossága. Legyen tanár a zenetanár, amennyiben a
növendékek felé fordul, de amit a növendékek felé fordít, az legyen igazi zenekultúra, s ennek biztosítására
legyen a tanár igazi zenész.”
Dobszay László
Felhasznált és vonatkozó irodalom
1. Cikkek, előadások, tanulmányok
1.
Barth, Márta: A Fodor Zeneiskola szellemi
öröksége a Tóth Aladár Zeneiskola könyvtárában/
www. mzmsz. hu
2.
Czövek,
Erna: Új zene, új
előadóművészet, új zenepedagógia
(In:
Magyar Zene 1965/3. 227- 236. o.)
3.
Dobszay, László: A forma-fogalom problematikája
(In:
Magyar zene 1966/1. 3-10.)
4.
Dobszay, László: A Kodály-módszer és zenei alapjai
(In:
Parlando 1970/11. 15-26. o.)
5.
Dobszay, László: A „százéves terv” aktualitása (In: Holmi 1991/3. 327-337. o.)
6.
Dobszay, László: A szolmizáció (In: Parlando 1961/7-8. 17-26. o.)
7.
Dobszay, László: Kinek a daloskönyve? (In: Muzsika 2000/5. 26-31. o.)
8.
Dobszay, László: Kodály Zoltán zenepedagógiai eszméi és népzenekutatásunk (In:
Parlando 1968/2. 3-10. o)
9.
Dobszay,
László:
Szolfézs és a hangszer kapcsolatáról
(In:
Parlando 1963/3. 12-17. o.)
10.
Dobszay, László: A tonalitáselemzés három rétege
(In:
Magyar zene 1985/1. 12-17. o.)
11.
Dobszay, László: Új tanterv-régi tankönyvek (In: Parlando 1966/9. 22-23. o.)
12.
Dolinszky,
Miklós:
Kodály pedagógiájának gyökerei
(In:
Parlando 2007/6. 13-20.)
13.
Domonkos,
Máté:
A hallás fejlesztésének pszichikai
hátteréről
(In:
Parlando 1998/3. 12-22. o.)
14.
Eősze,
László:
Kodály zenepedagógiai koncepciójának
kialakulása
(In:
Magyar zene 1975/359-363. o.)
15.
Friedrich,
Józsefné:
A funkciós hallás fejlesztésének
előfeltételei
(In:
Parlando 1965/5. 22-24. o.)
16.
Friedrich,
Józsefné:
A zenei írás (In: Parlando
1968/11-12. 1-12. o.)
17.
Friss,
Gábor:
Az ifjúság zenetanulásáról.
Hozzászólás a zeneoktatási reformtervezet vitájához (In: Magyar zene 1963/
517-523. o.)
18.
György,
Istvánné:
A belső hallás fejlesztése (In:
Parlando 1965/6. 19-21. o.)
19.
Joób, Árpád: A zenei érzékenység fejlesztése (In: Parlando 1997/6. 40-42. o.)
20.
Kincses,
Józsefné:
Gondolatok a kottaolvasásról (In:
Parlando 1972/9. 8-11. o.)
21.
Kodály, Zoltán: Kell-e szolfézs a Zeneművészeti Főiskolán?
(In:
Magyar zene 1965/6. 640-641. o.)
22.
Kodály, Zoltán: Megjegyzések az új tantervhez
(In:
Magyar zene 1961/583-587. o.)
23.
Kodály, Zoltán: Még néhány szó a tantervről (In: Magyar zene 1961/ 85-86. o.)
24.
Kulcsár,
Zoltán:
A szolfézs és a hangszeres tanítás kapcsolatáról
(In:
Parlando 1963/11)
25.
Laczó,
Zoltán:
A zenei forma felismeréséről
(In: Parlando 1996/2. 11-14. o.)
26.
Lesznai,
Lajos:
A zenei intonációról (In: Magyar zene
1962/ 489-497. o.)
27.
Magyar, Margit: „Az út, amelyről le-letérünk” (A hangok világa 30 éve az
alapfokú zeneoktatásban)(In: Parlando 1995/2. 7-9. o.)
28.
Máriássy, István: A polifón hallás fejlesztéséről (In: Parlando 1963/11. 6-8.
o.)
29.
Máriássy, István: Többszólamú hallást fejlesztő módszerek
(In:
Parlando 1966/11. 12-19. o.)
30.
Máriássy, István: Képzelt riport a magyar zenepedagógiával-művelődésről,
szolfézsról, társaszenéről (In: Parlando 1974/6. 15-19. o.)
31.
Miklósvári, Sándor: A zenei nevelés tanterve- Vissza a régi Magyarország
felé? (In: Magyar zene 1961/87-91. o.)
32.
Molnár,
Antal:
Megjegyzések a szolfézs- tárgy
főiskolai oktatásáról
(In:
Magyar Zene 1965/5. 508-510. o.)
33.
Papp,
Márta:
Dobszay László köszöntése
(In:
Muzsika 1999. július, 42. évfolyam, 7. szám 18. o.)
34.
Péter, Miklós: A polifón hallás fejlesztéséről (In: Parlando 1964/1. 18-20.
o.)
35.
Péter, Miklós: Az alapfokú és középfokú zeneoktatás új tantervei (In: Parlando
1998/3. 1-4. o.)
36.
S.
Szabó, Márta:
A kodályi eszmék a XXI. században
(In:
Parlando 2007/6. 8- 12. o.)
37.
Szabó,
Helga:
„Export” vagy „import” a Kodály-módszer?
(In:
Parlando 1993/4. 6-8. o.)
38.
Szabó, Tibor: Zenei írás-olvasás vagy olvasás-írás?
(In:
Parlando 1992/2. 1-2. o.)
39.
Szesztay, Zsolt: Az új szolfézs tantervekről (In: Parlando 1983/3. 1-4. o.)
40.
Szokolay,
Sándor:
A kultúrateremtő Kodály Zoltán
jelentősége a XXI. században (In: Parlando 2007/6. 1-7. o)
41.
Tornyos, György: Néhány gondolat a szolfézstanításról
(In:
Parlando 1986/6-7. 10-13. o.)
42.
Ujfalussy, József Dr.: Zeneoktatás és nemzeti hagyomány
(In:
Parlando 1984/1. 6-16. o.)
2. Könyvek, tankönyvek, jegyzetek
43.
Dobszay,
László:
A hangok világa szolfézskönyv I. (EMB
Bp., 1966, Z. 5226)
44.
Dobszay,
László:
A hangok világa szolfézskönyv II.(EMB
Bp., 1967, Z. 5246)
45.
Dobszay,
László:
A hangok világa szolfézskönyv III.
(EMB Bp., 1969, Z. 5247)
46.
Dobszay,
László:
A hangok világa szolfézskönyv IV.
(EMB Bp., 1969, Z. 6072)
47.
Dobszay,
László:
A hangok világa szolfézskönyv V. (EMB
Bp., 1971, Z. 6458)
48.
Dobszay,
László:
A hangok világa szolfézskönyv VI.
(EMB Bp., 1972, Z. 6459)
49.
Dobszay,
László:
Útmutató I. (EMB Bp., 1966, Z. 5310)
50.
Dobszay,
László:
Útmutató II. (EMB Bp., 1967, Z. 5536)
51.
Dobszay,
László:
Útmutató III (EMB Bp., 1969, Z. 5878)
52.
Dobszay,
László:
Útmutató IV. (EMB Bp., 1969, Z. 6080)
53.
Dobszay,
László:
Útmutató V. (EMB Bp., 1971, Z. 6502)
54.
Dobszay,
László:
Útmutató VI. (EMB Bp., 1972, Z. 6772)
55.
Az iskolai szolfézs és énektanítás módszertana
(Tankönyvkiadó Bp., 1988, J 1838)
56.
Az alapfokú művészetoktatás követelményei
és tantervi programja
(ROMI-SULI
Könyvkiadó Mogyoród, 1998)
57.
Ábrahám, Mariann: Két világrész tanára
(Magánkiadás
Bp., 1991, ISBN 963 400 6868)
58.
Agócsy, László –Irsai, Vera: Szolfézs példatár I. kötet
(Zeneműkiadó
Bp., 1953, Z. 1916)
59.
Agócsy, László –Irsai, Vera: Szolfézs példatár II. kötet
(Zeneműkiadó
Bp., 1956, Z. 1846)
60.
Agócsy,
László –Irsai, Vera: Szolfézs
példatár III. kötet
(Zeneműkiadó
Bp., 1956, Z.
61.
Avasi, Béla: Zeneelmélet II. rész (Tankönyvkiadó, Bp., 1971, J 11- 401)
62.
Bónis,
Ferenc
(szerk.): Így láttuk Kodályt. (Bp.,
Püski, 1994, ISBN 963 8256 257)
63.
Czövek,
Erna:
Az emberközpontú zenetanítás
(Zeneműkiadó
Bp., 1979, ISBN 963 330 130 0)
64.
Dobszay,
László:
A magyar dal könyve
(Zeneműkiadó
Bp., 1984, ISBN 978-963-9614-40-6)
65.
Dobszay,
László:
Kodály után. Tűnődések a zenepedagógiáról
(Kecskemét,
Kodály Intézet 1991, ISBN 963 729 5062)
66.
Falus,
Iván
(szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás
módszereibe
(Műszaki
Könyvkiadó, Bp., 2004, ISBN 963 16 2664 4)
67.
Frank,
Oszkár: Hangzó
zeneelmélet
(Comenius Bt., Pécs, 1997.)
68.
Frank,
Oszkár: Zeneelmélet IV.
rész A bécsi klasszika (Tankönyvkiadó
Bp., 1972)
69.
Frank,
Oszkár:
Formák, műfajok a barokk és
klasszikus zenében
(Tankönyvkiadó
Bp., 1990, J 11- 1148)
70.
Frank,
Oszkár:
Zeneelmélet IV. rész (Tankönyvkiadó
Bp., 1972, J 11- 372)
71.
Gárdonyi,
Zoltán:
Elemző formatan (EMB Bp., 1990,
ISBN 963 330 246 3)
72.
Hegyi,
József Dr.:
Az ének-zene tanítása
(Tankönyvkiadó,
Bp., 1974, ISBN 963 1700 16X)
73.
Kesztler,
Lőrinc Dr: Összhangzattan
(EMB, Bp., 1952.)
74.
Kocsárné
Herboly, Ildikó (szerk.): Legyen
a zene mindenkié
(Nemzetközi
Kodály Társaság, Bp., 2002, ISBN 963 204 500 9)
75.
Kocsárné
Herboly, Ildikó: Többszólamúság,
harmónia és forma tanítása az általános iskolában (Zeneműkiadó Bp.,
1976, ISBN 963 330 085 1)
76.
Kodály
Zoltán nevelési eszméi a harmadik évezred küszöbén (A Nemzetközi
Kodály Konferencia (1997) Zenepedagógiai szekciójának anyaga)
(Kecskemét,
Kodály Intézet 1999, ISBN 963 7295 22 4)
77.
Kodály,
Zoltán:
Utam a zenéhez (Zeneműkiadó,
Bp., 1972, Z. 5887/a)
78.
Kodály,
Zoltán:
Visszatekintés I. (Zeneműkiadó 1982, ISBN 963 330 4458)
79.
Kodály,
Zoltán:
Visszatekintés II. (Zeneműkiadó 1982, 963 330 4466)
80.
Kodály,
Zoltán:
Visszatekintés III. (Zeneműkiadó 1989, ISBN 963 330 6809)
81.
Kokas,
Klára:
Képességfejlesztés zenei neveléssel
(Zeneműkiadó
Bp., 1972, ISBN 963 330 4636)
82.
Kónya,
Éva:
A Békés-Tarhosi Énekiskola-az első
magyar állami énekiskola története szakdolgozat (EKF Bölcsészettudományi
Kar 2005.)
83.
Kovács,
Sándor:
Bartók (Mágus Kiadó Bp., 1995, ISBN
963 8278 10 2)
84.
Kovács
Sándor válogatott zenei írásai (Zeneműkiadó Bp., 1976, ISBN
963 330 1165)
85.
Menuhin,
Yehudi- Curtis: Az ember
zenéje (Zeneműkiadó Bp., 1981, ISBN 963 330 397 4)
86.
Molnár,
Antal:
Zenéről mindenkinek (Minerva
Bp., 1968)
87.
Nagy
tanárok, híres tanítványok – 125 éves a Zeneakadémia
(Liszt
Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Bp., 2000, ISBN 963 7181 30 X)
88.
Németh,
Rudolf –Nógrádi, László –Puster, János: Szolfézs antológia
(EMB
Bp., 1984, Z. 12428)
89.
Olsvay,
Károlyné:
Az ének-zene tanítás módszertana
(Bessenyei
György Könyvkiadó Nyíregyháza, 1999, ISBN 963 9130 516)
90.
Papp,
Géza:
Készségfejlesztés (Tankönyvkiadó Bp.,
1981, ISBN 963 17 5333 X)
91.
Rezessy,
László:
Zeneelmélet III. rész (Tankönyvkiadó
Bp., 1971, J 11- 461)
92.
Szőnyi,
Erzsébet:
Kodály Zoltán nevelési eszméi
(Tankönyvkiadó
Bp., 1984 ISBN 963 177 5151)
93.
Szőnyi,
Erzsébet:
Zenei nevelési irányzatok a XX. században
(Tankönyvkiadó,
Bp., 1988, ISBN 963 18 0510 7)
94.
Szőnyi,
Erzsébet:
A zenei írás-olvasás
gyakorló füzetei 1.-8. füzet
(Zeneműkiadó
Bp., 1955-56, Z. 2062- 2069)
95.
Veszprémi,
Lili:
Zongoraoktatásunk története
(Zeneműkiadó
Bp., 1976, ISBN 963 330 098 3)
96.
Vita a
zenepedagógiáról (Zeneműkiadó Bp., 1972)
97.
Weöres,
Sándor:
Ha a világ rigó lenne
(Móra
Könyvkiadó Bp., 1978, ISBN 963 1111 091)
98.
Zeneelmélet,
stíluselemzés
(Zeneműkiadó Bp., 1977, ISBN 963 330 194 7)
3. Honlapok, elektronikus adathordozók:
99.
www.hzo.hu
100.
www.mzmsz.hu
101.
www.oki.hu
102.
http://tothaladar.hu/iskolatortenet.html
103.
http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK11008.pdf
104.
www.zti.hu