A 2017. évi nyári vakáció egyik kedves élménye egy
könyvesboltban ért. Ahogy belelapoztam Beke Mari 77 magyar népi játék című
könyvébe, sorban követték egymást a szívmelengető meglepetések; tisztelet
az Ősöknek, a kollégáknak és tanítványoknak, az ajánlás Bubcsó Klári emlékének, köszönet néhai Bálványos Hubának,
akik nekem is a tanítóim, mestereim voltak…
Beke Mari művészetpedagógus a népmesei 7-es
számból egy újabbat, 77-est varázsolt. Pontosan ennyi kézműves ötletet
tartalmaz a gyűjteményes könyv. Az öt tartalmi egység, a Mesterek,
iparosok, ezermesterek (Mesterek és mesterségek), az Évszakok, munkák,
ünnepek (Néphagyomány-népszokás), a Napról napra, hétről hétre
(Mindennapi élet), a Játék mindennap, játék mindenből
(Bölcsőtől a felnőtt korig) és a Népi vallásosság
(Vallásgyakorlat mindig, mindenütt) fejezetei a néphagyomány válogatott, jól
bevált, átfogó rendjét követik.
Minden fejezetben a kézműves technikák köré
rendezve különleges ismereteket is kapunk például a néprajzi tájak, a népi
építészet, az állattartás, a földművelés, a takarmánynövény feldolgozása,
a vásárok világa, a gyermekjátékok, az életfordulók szokásai, a hétköznapok, az
ünnepnapok, a táncalkalmak köréből.
A képekkel gazdagon illusztrált példatár, a magyar
néprajz és a népi kézműves kultúra kipróbált, jó tanítható, bevált
ötleteit tartalmazza, amely segít elődeink tudásának megőrzésében és
továbbadásában, miközben a mai társadalom változásait és legfőképpen a
„modern” gyermek igényeit is jól követik.
Tudjuk, hogy a néphagyományok a mindenkori élet
szerves részei voltak, a könyv pedig azt kínálja, hogy azok (bizonyos keretek
között) változtathatóak, hisz addig beszélhetünk igazán hagyományról, amíg az
funkcióval bír.
Hogyan hat a Beke Mari-féle, a mai gyermeket is
megihlető, a nagy-, vagy inkább dédszüleinek nem a boltban vagy az
interneten vásárolt játékait megidéző, maguk csinálta
néphagyomány-varázslat?
Nyár van és a táborozások ideje. Kalandra fel! –
szólít meg a szerző, így a 6-14 éves gyerekek körében rögvest ki is
próbáltuk, hogy milyen fantasztikus dolog a két kezünkkel alkotni. (Az alábbi
képillusztrációkat a cikk szerzője készítette, az ERŐMŰVHÁZ
ERZSÉBETVÁROS nyári napközis táborában, 1077 Budapest, Wesselényi u. 17., 2017. július 21-én.)
Elsőként a „képörökészet”
népi módszerét, a vándor- vagy vásári fényképészet technikáját választottam. A
rövid néprajztörténeti háttér ismertetése után – amely mind a 77 esetben megjelenik(!) – Mi kell hozzá? – kérdi a szerző. A
nagyméretű dobozkartonra ráfeküdt az egyik gyerek, akit a többiek
halványan ceruzával körberajzoltak. Ezután a népviselet dísz- és színes
imitációja következett, ahol a közös és időkorlát nélküli munka volt a
lényeg! Végül a festett menyecske ruhájába bújtak a gyerekek. (70.
technika/264-265.oldal.)
Az újrahasznosítás jegyében idéztük fel és tanultuk
meg a szövés technikáját. Követve a szerző útmutatásait (Mi így
csináltuk) a szövőkeret papírtálcára kb. 1 cm-enként fonalat vetettünk
fel. Maradék színes anyagokat kb. 1,5 cm-es csíkokra szabtunk (téptünk) szét,
amellyel aztán minden második láncfonalat kiemelve szőttük meg a
mobiltartó szütyőt. A pánt hármas fonással készült. A képen a zöld
színű tok az egyik kisfiú munkája, aki a gombvarrást is megtanulta. (19.
technika/79-81. oldal.)
A „rongyoszsáknál” maradva,
kiegészítve botokkal, tömőanyaggal (gyapjú) és némi fonallal, babákat is
készítettünk, kötözéssel és hímzéssel. Jó volt látni és hallani a gyerekek
örömét; „még soha nem csináltam ilyen gyönyörű saját babát, evvel fogok
aludni…” Eközben megbeszéltük, hogy dédszüleik népi játékait a természet
anyagai és az éppen talált „kincsek” adták. A „Hasznos tipp”
megbeszélése sem maradt el, a gyerekek kígyó, kukac vagy csiga otthoni
készítéséhez szívesen vittek magukkal a megmaradt anyagokból. (60.
technika/228-231. oldal.)
A keresztszemes hímzés igazi kihívást jelentett. A féltucat táborozó iskolás leány egyike sem találkozott még
e kézimunka-technikával, amit „keresztezve, számolva, hímezve” készítettünk a
könyv szakszerű útmutatása alapján. A kisebbeknek előre kilyuggattam
és megrajzoltam (X-ek) a monogramjukat egy papírtálcára, amit aztán kihímeztek.
Csodálatos finommotorikus fejlesztő feladat,
számolással, geometrikai ismeretekkel! A nagyobbak
egyszerű mintát másoltak kongré anyagra, és két
színnel hímeztek, végül rojtozott könyvjelző lett az eredmény. (58.
technika/218-221. oldal.)
Az
eredetileg pásztor cifraszűr-díszítési technikát átírtuk tolltartóra. A
papír szabásminta átmásolása, a szabás, majd a posztóvirágok applikálása
(egyszerű ráöltögetés) után a filc anyagszéleket pelenkaöltéssel varrták
össze a gyerekek. (18. technika/76-79. oldal.)
Gyakorló pedagógusként és kézművesség-oktatóként
szívesen lapozgattam könyvet és kalandoztam a gyerekekkel a Beke Mari ihlette
technikák között. A 77 magyar népi játék a néprajzi, hagyomány-, hon- és
népismeret, a kézművesség tanításához olyan ideális és gyakorlatközpontú
kínálatot nyújt, amely egyesíti a tradíciókat és a korszerű pedagógiai
lehetőségeket. A közel 600 (!) illusztráció pedig
a szemléltetés és a kedvcsinálás ékes példatára.
Kívánom, hogy a könyv legyen az idei tanév hasznos
élménye, és minél több ötletét sikerüljön megvalósítaniuk a tanítványaikkal!
Beke
Mari könyve 77 magyar népi játék címmel a Corvina kiadó gondozásában 2017-ben
jelent meg 304 oldalon.
A
szerzőről:
