Az MMA Művészetelméleti Tagozat 2017.
évi művészetpedagógiai különdíjasai
Dr. Gáll Ferencné Gróh
Ilona, Solymosi-Tari Emőke, Fabényi Réka, K.
Udvari Katalin, Sulyok Miklós és Sinkó István
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti
Tagozata 2018. január 11-i ülésén napirend előtt köszöntötte a 2017. évi
különdíjasait, akik kiemelkedő művészetpedagógiai munkásságuk
méltatásaként részesültek a tagozati kitüntetésben. Solymosi-Tari Emőke
tagozatvezető és Sulyok Miklós
akadémikus laudálásával Fabényi
Réka, dr. Gáll Ferencné Gróh Ilona, K. Udvari Katalin
és Sinkó István pedagógusoknak adták át az okleveleket.
A tagozat ezen az ülésen döntött a 2019. évi
programterveiről, amelynek része a tagozat állandó programsorozatainak – Keddi
kaleidoszkóp, kismonográfiák megjelentetése – folytatása. Az ülésen
résztvevő akadémikusok szavazataikkal megerősítették a Tagozati
Döntés-előkészítő Bizottság tagjainak delegálását, valamint döntést
hoztak az országos hatáskörű civil szervezetek támogatási javaslatáról. A
tagság konzultált továbbá a 2018/19-es ösztöndíjas jelölésekről és annak
menetéről, valamint a 2017. novemberi Keleti hatások és motívumok a magyar
művészetben
című tagozati programként megvalósult, nagy sikerű konferencia
lehetséges folytatásáról.
LAUDÁCIÓK
I.
Fabényi
Rékának szóló laudáció a Művészetelméleti
Tagozat művészeti nevelésben kimagasló eredményt elért pedagógusoknak
adható Művészetpedagógusi Különdíjának átadásakor
Fabényi Réka, a Budapesti Csalogány Óvoda, Általános
Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákotthon, Gyermekotthon
és Módszertani Intézmény ének-zenetanára, pályája kezdete óta foglalkozik
művészeti neveléssel, maga is zenei képzettségű kórusénekes. A
művészet területei óvodapedagógusi munkája során mindig különösen fontos
voltak számára. 1996-tól a mai napig a gyógypedagógia területén dolgozik,
legfőbb nevelési eszköze a zene.
2004 óta a Csalogány Iskola Művészeti Munkaközösségének vezetője, itt
több művészeti területtel is foglalkozik, mint a zene, a tánc, a
dramatikusjáték, és az irodalom. Az Iskola tanulói területi, megyei és országos
versenyekre is eljutottak, elismerő sikereket aratva.
Az Iskolában immár húsz esztendeje vezeti a Csalogány Kórust, akikkel számos
rangos helyen, versenyeken és fesztiválokon szerepeltek, értékes elismerő
okleveleket szerezve.
Több éve tanítja az emeltszintű ének-zenét a középsúlyos értelmi
fogyatékos fiataloknak a Kodály-módszerrel, kiegészítve azt egy speciális
metódussal, az ún. Ulwila színeskotta-módszerrel,
amivel a sérült gyerekek is megtanulhatnak kottát
olvasni, hangszeren játszani. Ezt a kottaolvasási és zenélési módszert Heinrich
Ullrich német gyógypedagógus dolgozta ki, majd
Vető Anna gyógypedagógus, a Zene Mindenkié! Egyesület alapítója
1991-ben adaptálta magyar viszonyokra és ezzel megkezdődött az értelmileg
sérült gyermekek zeneoktatása.
Fabényi Réka szintén 2004-óta a Zene
Mindenkié! Egyesület, Parafónia Zenekarának
vezetője. A tizenhárom tagú zenekar értelmileg akadályozott, középsúlyos
értelmi fogyatékos fiatalokból áll (www.parafonia.hu). Úgy a Csalogány
kórusnak, mind a Parafonia zenekarnak több cd- lemeze
jelent meg és számos sikeres itthoni és külföldi szereplése, fellépése volt
már. Számos híres művésszel, zenésszel muzsikálhattak együtt,
mint például Kobayashi Keniciro,
néhai Sir Roger Moore, az Unicef különleges
nagykövete, Fischer Iván, Gonda János, Szőnyi Erzsébet, Keönch Boldizsár, Mukk József, a Kaláka együttes, a Tomkins Énekegyüttes, Szvorák
Katalin, a Talamba Ütőzenekar.
Az MMA fontosnak tartja a művészetek, köztük a zene terápiás hatásának
vizsgálatát, ezért az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutató Intézete
tavaly ősszel egy konferenciát szervezett, ahol dr. Turi Ferenc
pszichiáter előadásában tételesen ismertette az orvostudomány mai állását
arról, hogy miként gyógyít a zene. Csókás Anna RSCJ nővér pedig a tánc gyógyító szerepét mutatta be.
A Budapesti Fesztiválzenekar igazgatója a következőképpen méltatja Fabényi Réka munkásságát: „A Budapesti Fesztiválzenekarral több alkalommal fellépett
(Kakaókoncerten, a Corinthia Szállodában, a Kiscelli
Múzeumban, s legutóbb a CEU-n) a Parafónia zenekar Fabényi Réka vezetésével. Személyében különleges, nagy
szakmai tapasztalattal és felkészültséggel rendelkező pedagógust és
zenészt ismerhettünk meg, akire a magyar társadalomnak fokozottan szüksége van,
hiszen »A zene gyógyító ereje képes kitárni az értelmi
fogyatékos gyermekek lelkének kapuit.« Ebben a segítő munkában játszik
nélkülözhetetlen szerepet Fabényi Réka."
Fabényi Rékát 2015-ben a Magyar Köztársaság Arany
Érdemkeresztjével tüntetették ki a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek
zenei nevelésében végzett kiemelkedő munkájáért.
Sulyok Miklós
II.
Dr. Gáll Ferencné Gróh Ilonának szóló laudáció a Művészetelméleti Tagozat művészeti nevelésben kimagasló eredményt elért pedagógusoknak adható Művészetpedagógusi Különdíjának átadásakor
Gáll Ferencné Gróh Ilona zenepedagógus a Ringató módszer kidolgozásáért
és a módszert alkalmazó országos, sőt már határainkon is túl terjedő hálózat kiépítéséért és irányításáért kapja
meg az oklevelet.
A Ringató családi művészeti nevelési program (melynek sokatmondó jelszava:
„Vedd ölbe, ringasd, énekelj!") lényege, hogy a
csecsemők, illetve kisgyermekek (születésüktől nagyjából hároméves
korig) az édesanyjukkal és édesapjukkal közösen mondókákat, mozgásos játékokat,
dalokat (főként népi gyermekdalokat) tanulnak és adnak elő közösen,
nagyobb csoportban, vezető irányításával. A szülők így újra
elsajátíthatnak egy olyan hagyományt, amely régen a paraszti kultúrában
természetes része volt az életnek, hiszen régen az anyák ösztönösen énekeltek
kisgyermekeiknek, illetve játszottak velük olyan játékokat, amelyekben a zene,
az éneklés, a ritmikus mozgás meghatározó. Magam is részt vettem egy alkalommal
egy olyan eseményen, amelyen egy hatalmas teremben több száz anya, apa és
kisgyermeke énekelt együtt Ili és tanítványai, többek között saját lánya
irányításával. Magam is láthattam tehát, milyen csoda születik meg kicsik és
nagyok szívében a munkája nyomán.
Gállné Gróh Ilona diplomáját a Pécsi Janus Pannonius
Tudományegyetem ének-zene-népművelés szakán
szerezte. Énektanár, karnagy, szaktanácsadó, zeneóvoda-vezető, népzenei
táborok vezetője, országos és határainkon túl rendezett konferenciák
rendszeresen meghívott előadója, hazai és a határainkon túl élő
magyar közösségek számára tanfolyamok, szakmai rendezvények szervezője és
előadója.
A kodályi zenei nevelési elveken nyugvó Ringató módszert az 1990-es évek elején
kezdte kidolgozni, a Ringató zenei nevelési hálózat kiépítését pedig 2004-ben
kezdte meg Magyarországon és külföldön, ezzel összefüggésben továbbképzéseket
vezet, zenepedagógiai és zenei ismeretterjesztő előadásokat tart. 2006-tól
képzi a Ringató foglalkozásvezetőket, akik így szerte az országban és
külföldön is sok-sok ezer – vagy mára inkább már több százezer – szülőnek
és kisgyermeknek adják meg a közös zenés játék örömét, valamint ezáltal a személyiségfejlődés és a szülő-gyermek
kapcsolat szorosabbá válásának különleges lehetőségét. Gállné Gróh Ilonának számos nagysikerű kötete is megjelent,
melyek ugyancsak nagy jelentőségűek, hiszen így a családok otthon is
széles repertoárból válogathatnak a közös énekléshez, játékhoz. Egészen
kivételes sikert ért el a Ringató. Ölbéli
játékok, mondókák, dalok című könyv és CD, mely 2012-ben jelent meg,
és már 30 ezernél is több példányban kelt el.
Amit Gállné Gróh Ilona létrehozott, az egyedülálló a
magyar művészeti nevelésben. Visszahozott valamit, egy igazi csodát, ami
modern világunkban már-már elveszni látszott. Tevékenységével elnyerte a Forrai
Katalin-díjat (2007), a Nemzetközi Forrai Katalin-díjat (2015), majd az EMMI-től a Pro Familiis
díjat (2016).
Nagy öröm számomra, hogy Gállné Gróh Ilonának mint a művészeti nevelésben kimagasló
teljesítményt nyújtó pedagógusnak a Magyar Művészeti Akadémia
Művészetelméleti Tagozata elismerő oklevelét adhatom át. A Tagozat
nevében szívből gratulálok és további eredményes munkát kívánok.
Énekeljen és játsszon együtt sok százezer anyuka, apuka és kisgyermek.
Solymosi-Tari Emőke
III.
K. Udvari Katalinnak szóló laudáció a Művészetelméleti Tagozat művészeti nevelésben kimagasló eredményt elért pedagógusoknak adható Művészetpedagógusi Különdíjának átadásakor
K. Udvari Katalin
gordonka- és szolfézs tanárnak, a Psalmus Humanus
Művészetpedagógiai Egyesület alapító elnökének
olyan lehetőséget nyújtott az élet, amilyen keveseknek adatik meg.
Kecskeméten az elsőként megalapított Ének-Zenei
Általános Iskola legelső osztályának tanulója lehetett, így az 1950-es
években személyes résztvevője volt Kodály Zoltán iskola- és
óralátogatásainak, valamint a mestert köszöntő hangversenyeknek. Mindez
meghatározta egész életét, de különösen az utóbbi 20 évben a kodályi filozófia
szellemében folytatott példamutató tevékenységét.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Tagozatán
gordonka-szolfézs tanári diplomát szerzett, majd évtizedeken át zeneiskolai
gordonkatanárként dolgozott. 1998-ban dolgozata, mely bemutatta, hogy milyen hosszútávú pozitív hatása van a Kodály-pedagógiának, I.
díjat ért el, és innen felgyorsultak az események.
Az azóta eltelt, eredményekben gazdag időszaknak most csak néhány fontos
állomását jelzem. 2000-ben, a kecskeméti Ének-Zenei
Általános Iskola alapításának 50. évfordulójára jelent meg Udvari
Katalinnak az iskola történetét feldolgozó könyve, majd 2000 és 2001 fordulóján
megszervezte a Psalmus Humanus
művészetpedagógiai program bemutatását, bizonyítva, hogy a
legkorszerűbb módszerekkel is hűnek lehet maradni a kodályi
alapvetéshez. 2002-ben alapító elnöke lett a Psalmus Humanus
Művészetpedagógiai Egyesületnek. Az Egyesületben olyan, a
művészetpedagógiában innovatív módon dolgozó szakembereket gyűjtött
össze, akik Kodály művészeti nevelési koncepciója alapján, de a mai kor
kihívásainak megfelelően kidolgozott, új módszerekkel értek el kimagasló
eredményeket. A szakemberek között olyanok is vannak, akik fogyatékkal
élők művészettel történő fejlesztését végzik, mint ahogyan
olyanok is, akik hátrányos szocio-kulturális
helyzetű diákok felzárkóztatását végzik nagy sikerrel.
Udvari Katalin fáradhatatlanságának köszönhetően már 2002-ben megjelent az
újabb vaskos kötete, amely immár az új jó gyakorlatokra koncentrált: Psalmus
Humanus" Hagyomány és megújulás a kodályi
zenepedagógiában címmel.
Jöttek aztán sorba a nemzetközi és országos konferenciák és fórumok, amelyeket
megszervezett, a nagyszerű filmek, amelyeknek forgatókönyvét megírta, majd
2006-ban újabb kötet: „Psalmus Humanus"
Integrált művészeti nevelés az iskolában és a családban" címmel.
2008-ban az UNESCO támogatásával megnyílhatott a Psalmus Humanus Integrált Művészetpedagógiai Konzultációs
Műhely, melynek Katalin lett a vezetője.
És a sok nagyszerű eredmény között talán a legnagyszerűbb, mivel ez
annyi pedagógus munkáját lendítette előre: Udvari Katalin 2010-ben Tehetséggondozás
Kodály szellemében címmel – 30 órás akkreditált tanár-továbbképzési
programot dolgozott ki. A hiánypótló, kivételes inspirációt nyújtó
tanártovábbképzésből azóta évente általában
kettőt tudnak tartani, a résztvevők immár százainak hálálkodó levelei
pedig egyre csak gyűlnek.
Udvari Katalint a Pedagógus Szolgálatért Emlékéremmel tüntették ki.
Most pedig a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata
elismerő oklevelét szeretném átnyújtani a Psalmus Humanus
Művészetpedagógiai Egyesület elnökének, gratulálva a kodályi nevelési
filozófia megőrzéséért, ugyanakkor a magyar művészetpedagógia
megújításáért kivételes elhivatottsággal végzett munkájához, és további sok
szép eredményt és követőt kívánva.
Solymosi-Tari
Emőke
IV.
Sinkó Istvánnak szóló laudáció a
Művészetelméleti Tagozat művészeti nevelésben kimagasló eredményt
elért pedagógusoknak adható Művészetpedagógusi Különdíjának átadásakor
Sinkó István 1951-ben
született, s 1975-ben végzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképző
Főiskolán, képzőművész, szakíró, művészetpedagógus.
Sokoldalú munkásságának vezérfonala az oktatás. Több évtizedes oktatói
tapasztalatait a művészeti nevelés minden területén, minden korosztályban
és minden szinten kamatoztatta. A hivatalos nevelésben és az amatőr
oktatásban egyaránt részt vesz. Az állami oktatásban – az
általános iskolai rajztanárságtól a Képző- és Iparművészeti
Szakgimnáziumon át (jelenleg a Festőszak vezetője) egyetemi
óraadásig – ugyanúgy tevékenykedik , mint ahogy fáradhatatlanul dolgozik a
kreatív amatőroktatásban, az immár legendás GYIK Műhely (Gyermek Ifjúsági
Képzőművészeti Műhely) tanáraként majd vezetőjeként, a
zebegényi Szőnyi Tábor ifjúsági csoportjainak irányítójaként, a Galéria
Képzőművészeti Kör festőszakkörének oktatójaként, s nem
utolsósorban a vizuális pedagógia elméleti szakembereként, előadóként és
tantervíróként, valamint múzeumpedagógusként járul hozzá
a magyar művészetoktatáshoz.
Sinkó pályája elején Szabados Árpád rajzszakkörében kapott mélyen
bevésődő útmutatókat, és éppen a Szabados által 1975-ben alapított
GYIK Műhelyben taníthatott később, amelynek vezetését is átvette az
alapító, majd Szemadám György irányítása után
(1993–2013). Ezekben a kivételesen kreatív években Szabados Árpáddal és Szemadám Györggyel együtt a Magyar Televízió számára
ismeretterjesztő filmek készítésében is közreműködött (Múzeumosdi, Játéka).
Sinkó Istvánnal több mint húsz évig tanítottam együtt
a Galéria Képzőművészeti Körben és évekig a zebegényi Szőnyi
festőiskolában, ahol közelről figyelhettem kivételes animáló
képességét, energiáját és empátiáját, azt, ahogy folyamatos intenzitással
követte-támogatta tanítványai művészeti és lelki-emberi fejlődését a
tanulóidő alatt és sokszor a későbbi években is.
Képzőművészeti Körünkből nagyon sok, ma már pályára került aktív
és megbecsült alkotóművész került ki, de legalább annyian szabadidős
amatőr alkotók is lettek; mindenféle korosztályú és társadalmi státuszú
lelkes művészetkedvelők. Sinkó István ugyanis, noha a legtöbb
idejét a gyermek- és ifjúsági oktatásban töltötte el, ugyanúgy megtalálja a
hangot a szabadidejében alkotótevékenységet folytató közgazdászprofesszorral,
vagy festőművész háziorvossal is. Kiérlelt szakmai tapasztalatait,
pontos és árnyalt kritikai meglátásait humorral oldva, az oktatás során a
tanulást és az alkotást mindenki számára koncentrált és életre szóló jelenlétté
képes tenni.
Lajta Gábor
--
Forrás:
Köztestület
| Magyar Művészeti Akadémia - MMA.hu