Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,

Ember lenni mindég, minden körülményben."

Arany János

 

KÖSZÖNTÉS ÉS EMLÉKEZÉS

 

1067

 MAGYAR ZENEPEDAGÓGUS és ZENEMŰVÉSZ
SZÜLETÉSI ÉVFORDULÓJA

(2018.)

2. tervezet

 

Az évfordulókra vonatkozó ismertetéseink terjedelmét - néhány kivételtől eltekintve - kizárólag a figyelemfelkeltést szolgálják, minden teljességre való törekvés nélkül. Legfőbb cél az EMLÉKEZTETÉS kiváló jelenlegi és egykori kollégáink „KEREK” születésnapjára!

 

Köszönettel fogadjuk a további jelentősnek ítélt évfordulós információkat éppen úgy, mint az alábbi évszámokkal kapcsolatos hiány-pótlásokat, kiegészítéseket, korrekciókat, netán önálló írásokat!

 

Erre minden bizonnyal szükség lesz, mert az interneten kívül rendelkezésre álló magyar nyelvű lexikonok, lexikonszerű nyomtatott kiadványok is már 30-35 évesek, és a legtöbb esetben csak a születési dátumokat rögzítik… Megjegyezzük, hogy az életmű / legfontosabb munkahelyek-városok / rövid jellemzésén, bemutatásán túl egyéb konkrétumokra (pl. tanárok, tanulmányok helyszínei, időpontjai, fontos szereplések, kitűntetések, stb.) a csak kivételes esetekben vállalkoztunk, viszont ilyen irányú kiegészítéseknek szívesen adunk helyet az „évfordulósról” szóló külön írásokban!

 

Értesítéseiket előre is köszöni:

Dittrichné Vajtai Zsuzsánna és Zelinka Tamás

tamas.zelinka@gmail.com

0630/826-1746, 0620/493-7663

 

 

 

 

375 éve született

 

Wohlmuth János (Ruszt, 1643 – Sopron, 1724) zeneszerző, tanár.

 

285 éve született

 

Istvánffy Benedek (Szentmárton /Pannonhalma / 1733 – Győr, 1788. október 25.) zeneszerző, nagycenki és győri orgonista, a győri székesegyház karnagya, és tanára.

 

 

265 éve született

 

Chudy József (Pozsony, 1753. jún. 14. – Pest, 1813. márc. 4.) zeneszerző, karmester, feltaláló, tanár. Pozsonyban működött. 1785-88-ban Erdődy János gróf pozsonyi színházának karmestere. 1789-től a pest-budai német színház karmestere. 1793-tól Kelemen László m. színtársulatánál, 1798-tól 1802-ig ismét a német színháznál működött. – Pikkó Hertzeg és Jutka Perzsi c. műve az első magyar opera (zenéje elveszett). – Feltalálta az optikai és akusztikai távjelzőt, amelyről operát is írt.

 

Stadler Antal (Bécs, 1753 – 1812) zenész, iskolaigazgató. Klarinétosként szerepelt a császári udvari zenekarban. Jó barátságban volt Mozarttal, aki két művet is írt számára. 1790-ben nyugdíjazták, ezután továbbra is az udvari színházban alkalmazták. Gróf Festetics György a Georgikon mellett egy Zeneiskola alapítását is tervezte. 1799 őszén azzal a kéréssel fordult Stadler Antalhoz, hogy állítsa össze azokat a gyakorlati szempontokat, amelyek szükségesek a keszthelyi zeneiskola megszervezéséhez. A Stadler-tervezet (1800. július, Musikplan) szerint a zeneiskola öt osztályra tagolódott. A tanulók az első évben éneket, a másodikban zongorát, a harmadikban orgonát tanultak. A negyedik osztályban kezdték el a hegedűoktatást és csak az utolsó évben került sor a fúvós hangszerek tanítására. Fontosnak tartotta a hangszeres játék előtt a kottaolvasásban való jártasságot. A zeneképzést hármas csoportban képzelte el. Legfontosabb az egyházi zene volt, ezt követte a kamarazene, majd a színházi vagy színpadi zene. Tervezete szól a zeneiskola számára 29 db. szakkönyvről is, ill. a neves hangszeriskolák felsorolásáról.

 

 

255 éve született

 

Kemény Ferenc (1763 – Veszprém, 1832. márc. 13.) zeneszerző, karnagy, tanár. 1794 után a veszprémi székesegyház muzsikusa, 1800-tól (Kollovratek János utódaként) karnagy. 1813. december 13-án, és 1816. május 28-án muzsikai akadémiát vezetett Veszprémben Bezerédj Amália, Ruzitska Ignác és Heberle fuvolaművész közreműködésével. 1826-ban Höpler József javára lemondott a karnagyi állásáról, mint orgonista működött tovább haláláig. Nemcsak a 19. század legjelentősebb veszprémi zenésze, karmestere, orgonistája, a század első évtizedeit meghatározó muzsikus személyisége, hanem kitűnő zeneszerzője is.

 

 

245 éve született

 

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő, fiatalemberként a magyar folklór irányába fordult. A népdalgyűjtő munkája során gyűjtött tájszavakat, kifejezéseket, néprajzi érdekességeket érzékletesen szőtte be verseibe. Alkotásaiban a nyugati műveltségű költészet találkozott a magyar népdal hangjával. Barátait és tanítványait így buzdította a népdalok megismerésére, szeretetére és gyűjtésére az Anacreoni dalokban: „Magyarjaim! Literatorok! Ne csak a külföldi írókat olvassátok..., hanem hallgassátok figyelemmel a danoló falusi lányt és a jámbor puttonost, akkor találtok rá az Árpád szerencsi táborára, akkor lelitek fel a nemzetnek ama mohos, de annál tiszteletesebb maradványait...” Csokonai fuvolista is volt. A zenéhez fűződő szoros kapcsolatát igazolja néhány meglévő dallamra írott verse, illetve önálló szövegeinek saját megzenésítése.

 

 

240 éve született

 

Seyler József Antal (Lauterbach, 1778. február 9. – Buda, 1854. szeptember 24.) Hegedűt, zongorát, éneket, összhangzattant és zeneszerzést tanult. Néhány évig katonai karnagy, 1808-tól Budán a főplébánia templom karnagya, zenetanár. 1820-tól 1841-es nyugdíjazásáig az esztergomi Főszékesegyház karnagya.

 

 

235 éve született

Amadé Tádé, gróf (Pozsony, 1783. január 10. – Bécs, 1845. május 17.) tanár, zongoraművész és zeneszerző. Már fiatalon feltűnt művészi zongorajátékával, különösen improvizációi váltak híresekké. 1809-ben a pozsonyi lovasezred kapitánya lett, 1831-től császári udvari zenegróf, 1838-tól titkos tanácsos. Nevezetes mint Marschner és Liszt mecénása.

 

230 éve született  

 

Rózsavölgyi Márk / Rosenthal Markusz / (Balassagyarmat 1788 körül – Pest, 1848. január 23.) zeneszerző, hegedűművész, a csárdás atyja”. Tanulmányait korán megkezdte és Prágában fejezte be. 1808-ban került Pestre, ahol, mint első hegedűs működött a Magyar Színjátszó Társulatnál. Közben szinte az egész országot bejárta, mint hegedűművész. Haláláig szoros barátság fűzte Petőfi Sándorhoz. aki 1844-ben a Magyar Divatlapban elismerő cikket írt játékáról. Emlékét a halálára írott "Vén muzsikus, mit vétettem én neked" - költeményében örökítette meg Petőfi.  Közel 200 eredeti "magyar hangművet" írt, ahogy emlegette dalszerzeményeit. Fia, Rózsavölgyi Gyula, társalapítója volt Grinzweil Norberttel együtt a Rózsavölgyi Zeneműkiadónak 1850-ben.

 

225 éve született

Déryné Széppataki Róza (Miskolc, 1793. december 23. – Miskolc, 1872. szeptember 29. ) operaénekesnő, a vándorszínészet korának legnépszerűbb színésznője.

 

 

220 éve született   

 

Bartay András (Széplak, 1798 – Mainz, 1856. október 4.) zeneszerző-tanár.  Iskolái elvégzése után Budapest pénztári tisztviselője lett; 22 év múlva (1843) a Nemzeti Színház igazgatója lett. 1848 után Pozsonyban élt hangversenyeket rendezett; majd Hamburgba költözött, ahol csak a zenének élt.

 

Esterházy Johanna (1798. szeptember 5. – Bécs, 1880. június 8.) hárfás és mecénás. Hárfatanulmányait az angol Elias Parish Alvarsnál folytatta. 

 

Jakab István (Mezőkeresztes, 1798. október 29. – Budapest,1876. október 18.)

Drámaíró, műfordító, dalszerző, publicista, újságíró, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja. Színdarabjait és népszínműveit sikerrel állították színpadra az 1820-as – 1830-as években. Korának népszerű ének- és dalszerzője volt, nem egy műve folklorizálódott és népdallávált. Nevhez fűződik az 1848-as budai nemzetőrség Ősi Buda gyermeke, fel, szaporán! című, férfikórusra és zongorakíséretre írt indulója, valamint ő zenésítette meg a Arany János Nemzetőr-dal (1848) című versét, mely népdallá vált. Tánczenét és néhány komolyzenei darabot is szerzett.

 


215 éve született

 

podmanini és aszódi báró Podmaniczky Lajos /1803-1872/ zeneszerző, cs. k. kamarás, korának egyik jelentős pásztói és tari földbirtokosa.

 

 

 210 éve született

Boka Károly (Debrecen, 1808. február 26.  – Debrecen, 1860. július 21.)  népzenész, Kossuth Lajos kedvenc cigányprímása. Boka Károly már gyermekkorában feltűnt nagy zenei tehetségével. Fénykorát az 1840-es, 1850-es években élte. Főleg Debrecenben szerepelt. 1845-ben Debrecen városa, érdemei elismeréséül, polgárai közé iktatta.

Hölzl Ferenc Szeráf (Malacka, 1808. március 14. – Pécs, 1884. augusztus 18.) zenetanár, zeneszerző.

 

 

205 éve született

 

Császár György /Kaiser/ (Pest, 1813. – 1850. augusztus 20.) zeneszerző. Rövid életpályája során maradandót alkotott. A Nemzeti Színház első hegedűseként és másodkarnagyaként is működött, miközben dalműveket komponált. A kunok címmel Kirchlehner Ferenc szövegére írt 4 felvonásos operáját 1848-ban mutatták be a Nemzeti Színházban. A darab sikerét mutatja, hogy – Erkel legnépszerűbb operáival vetekedve – több mint 100 előadást ért meg.

 

Erkel József (Gyula, 1813. november 16. – Gyula, 1859. december 17.) énekes. Ferenc öccse. 1833–1834-ben a kolozsvári színház karmestere. 1835-től Budán élt. 1837-től a Nemzeti Színház énekese.1840 után Hamburgban működött.

 

Heller István (Pest, 1813. május 15. – Párizs, 1888. január 15.) zongoraművész és zeneszerző, tanár. Bécsben A. Halm tanítványa. 1826-ban tartotta első hangversenyét. 1828-ban visszatért Pestre, majd atyjával külföldi koncertutat tett, melynek során Spohrral, Chopinnel, Paganinivel ismerkedett meg. 1830-ban Augsburgban telepedett le 1835-ben levelezési viszonyba került Schumannal, aki őt a Dávid-szövetség tagjai közé sorolta. 1838-tól Párizsban élt, ahol többek közt F. Hillerrel és Berliozzal állt kapcsolatban.

Simon Jukundián (Csíkszentkirály, 1813. április 29. – Nagyszeben, 1894. április 22.) zenetanár, zenei író, kántornevelő, tanítóképző intézeti igazgató;

 

 

200 éve született

 

Kaczvinszky János (Borsod vm., 1818 – Budapest, 1880. május 13.) operaénekes és színigazgató. 1838-tól vidéki színész, 1842–1846 között a kolozsvári színház tagja, majd a Havy–Szabó-társulathoz szegődve részt vett annak külföldi vendégkörútján. 1850–51-ben a kolozsvári színház igazgatója, egy ideig a Nemzeti Színház kardalosa, s végül ismét vidéki színigazgató volt;

 

 

195 éve született

 

Bőhm Gusztáv (Pest, 1823. június 14. – Újpest, 1878. június 23.) karmester, tanár és zeneszerző. Fiatal korában a pesti német színház hegedűse, majd Bécsben tanult. Hazatérve a pesti Nemzeti Színház hegedűse, később Szerdahelyi József dalműtársulatának karmestere volt. 1849 után. Aradon, majd Győrött működött, mint karmester. A pesti Nemzeti Színház operarendezője (1860). Itáliában is szerepelt, mint rendező: a milánói Scalában a Rienzi, Triesztben a Lohengrin bemutatóját rendezte. 1865-70 között a Színészakadémia tanára.

 

De Caux Mimi, László Józsefné (Kolozsvár, 1823 – Újpest, 1906. december 8.) népszínmű-énekesnő. 1840–42-ben a kolozsvári színház, majd a Nemzeti Színház tagja volt. Az 50-es években külföldön énekelt koloratúrszoprán szerepeket. Később visszatért Magyarországra. Nagy jövedelméből sokat fordított a szabadságharcban részt vett és bebörtönzött hazafiak megsegítésére.

 

Fáy Gusztáv (Pozsony, 1823. július 5.  – Pest, 1866. május 19.) zeneszerző. Fiesco volt első operája, a Nemzeti Színház azonban nem fogadta el előadásra.

Kamilla c. második operája színre került 1865. ápr. 4-én a Nemzeti Színházban.

 

Székely Imre /Borbély/ (Mátyfalva, 1823. május 8. –  Budapest, 1887) zongoraművész, tanár és zeneszerző. 1847-ben Parisban nagy sikerrel hangversenyezett Reményi Edével. Onnan Londonba került és 1849-ben tért haza, hogy részt vegyen a szabadságharcban. A fegyverletétel után ismét Londonba ment Reményivel. Termékeny komponista volt és műveivel új irányt adott a magyar zongorairodalomnak.

 

 

190 éve született

Czeke Sándor (Pécs,1828  – Dublin, 1891) zenész, újságíró, író, tanár. Az 1860-as évek végén és az 1870-es évek elején Pesten volt alkalmazva az operai zenekarnál és zenekritikákat irt, a Pester Lloydnak is munkatársa volt. Azután Bécsbe költözött és ott folytatta újságírói pályáját, majd később Demidoff herceg zenekarának karmestere lett.

Huber Károly /Hubay Károly / (Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, pedagógus, Hubay Jenő

édesapja. Zenei tanulmányait Aradon végezte. 1844-ben a pesti Nemzeti Színház hegedűse, 1851-ben a bécsi operaház, 1852–71-ben a pesti Nemzeti Színház hangversenymestere, majd másodkarnagya. 1856-ban európai hangversenykörutat tett. 1857-ben vonósnégyes-társaságot alapított, mellyel népszerűsítette a kamarahangversenyeket Pesten. 1852-től a Nemzeti Zenede, 1884-től – Liszt Ferenc ajánlatára – a Zeneakadémia hegedűtanára.

Czeke Sándor (Pécs,1828 – Dublin, 1891) zenész, újságíró, író, tanár. Az 1860-as évek végén és az 1870-es évek elején Pesten volt alkalmazva az operai zenekarnál és zenekritikákat irt, a Pester Lloydnak is munkatársa volt. Azután Bécsbe költözött és ott folytatta újságírói pályáját, majd később Demidoff herceg zenekarának karmestere lett.

Liebhardt Lujza (Sopron,1828. július 31. – London,1899. február 21.) operaénekes, tanár. Bécsben Gentiluomonál tanult. 1845-ben a bécsi Kaerntnerthor – Theater tagja, 1849-ben a casseli szinházban lépett fel, majd 1850-1860. között a bécsi opera tagja, 1864 nyarán a londoni Her Majesty színházhoz szerződött. A Nemzeti Színházban is szerepelt, első ízben 1852. május 19-én Flotow „Mártha” c. operájában.

Reményi Ede /Hoffmann Eduárd / (Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) hegedűművész, zeneszerző. Zenei tanulmányait 1842 és 1845 között folytatta a bécsi konzervatóriumban, Josef Böhmnél. 20 éves korában, Bécsből hazatérve, részt vett a szabadságharcban. Görgey Artúr segédtisztje, majd kedvenc hegedűse lett, emiatt külföldi emigrációba kényszerült a szabadságharc leverése után. A kor számos kiemelkedő zeneszerzőjével kapcsolatba került, többek közt 1852-53-ban a fiatal Brahmsot magával vitte hangversenyútjaira. 1853-ban kapcsolódott Liszt Ferenc Weimari Társaságához is.  Ezután másfél évtizeden keresztül központi szereplője a magyar zenei életnek. 1875-ben részt vett a budapesti Zeneakadémia megalapításában is. 1878 őszén az USA-ban telepedett le véglegesen. Innen már csak koncert utakra jött át Európába, így járt még egyszer Magyarországon is, 1891-ben.

 

Tanner István (Pest, 1828 – Budapest, 1878. január 30.) operaénekes, színigazgató. Szép baritonját először 1855. december 17-én mutatta be a Nemzeti Színházban, majd prágai és hamburgi vendégszereplése után 1861. október 22-én lépett fel újra a Nemzeti Színházban. 1862-64-ben Szabó és Philippovics aradi társulatánál működött, 1863-ban Kassán, 1871-ben Debrecenben.

 

 

185 éve született

      Bakody Lajos (Győr, 1833 – Budapest, 1902. október 19.) zongoraművész, zeneszerző, zenekritikus.  1851–1857 között Bécsben orvosi tanulmányokat folytatott, ennek ellenére zenei pályára lépett. 1860 –1870 között több alkalommal lépett fel Győrött. 1862–1863-ban a budai Népszínház karmestere. 1868-tól jelentek meg a pesti Hazánk című lapban „bakodyádák”ként elhíresült zenekritikái. Az 1850–70-es években elsősorban zongora-karakterdarabokat, kamarazenét írt, de kísérletezett „drámai orgonaszonátával” és szimfóniával is. Zongoristaként kortársai Chopin-játékát méltatták. (Sz. E.).

Ormay Ferenc /névváltozat: Ormai, született: Kolics Ferenc Mihály / (Nyitra, 1833. április 1. (keresztelés) – Budapest, 1876. január 15.) operaénekes, tanár, műfordító. Mint a Nemzeti Színház nyugdíjas tagja hunyt el.

Riedl János (Schönwert, 1833– Sopron, 1918) hangszerkészítő mester, tanár. Graslitzban tanult, később Bécsben és Pozsonyban dolgozott, végül 1861-ben Sopronban telepedett le. A leszármazottjai a mai napig ebben a városban élnek.

 

Zimay László (1833. június 29. Gyöngyös – 1900. április 8. Budapest)

zeneszerző, karnagy. Az 1860-as években a pest-budai dalárda és a nemzeti dalkör igazgatójává választották. Óriási munkát végzett az egyesületi és a nyilvános hangversenyzési életben, segítőkészen támogatta a kecskeméti városi dalárdát is. A 90-es évek elején a Nemzeti Zenede tanára lett.

 

 

180 éve született

 

Bignio Lajos (Pest, 1838/9. június 29. – Bécs, 1907. november 7.) olasz

származású magyar operaénekes, aki az 1856-ban a Nemzeti Múzeum

Dísztermében Siposs Antallal adott hangversenyük jövedelmének harmadát a

Nemzeti Zenedének ajánlotta föl. A Zenede 25 éves jubileumi koncertjének is az egyik közreműködője volt.

 

Dalnoki Béni (Szabadka, 1838 – Budapest, 1914. január 28.) operaénekes, tanár. 188o-ban kapott szerződést a Nemzeti Színháztól, majd rövidesen az Operaház együttesébe lépett.

 

Káldy Gyula (Pest, 1838. december 18. – Budapest, 1901. március 6.) karmester, főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író, a magyar királyi operaház igazgatója, a Magyar Zeneiskola egyik alapítója, 1894-től a budapesti

Zeneakadémia magyar zene tanára.

 

Láng Fülöp (Nagykanizsa, 1838 – Budapest, 1900. május 19.) operaénekes. Életének nagy részét külföldi színházaknál töltötte (Würzburg, Hannover, Berlin, Rotterdam, Amszterdam, Brüsszel, Nürnberg). 1869 – 79 között a pesti Nemzeti Színház tagja. 1883-tól 1892-ig, nyugalomba vonulásáig a budapesti Operaház magánénekese volt.

 

Vajdafy Béla (Pest, 1838. február 10. – Budapest, 1904. január 25.) nemzeti

zenedei és polgár-iskolai rendes tanár. 1875-ben a nemzeti zenedéhez zongoratanítónak és ugyanekkor a III. kerületi (1878-től a VII. és VIII.) polgári

leányiskolához rendes tanárnak nevezték ki.

 

 

175 éve született

 

Antolik Károly (Kolbach /Tarpatak), 1843. január 28. – Pozsony, 1905. június 20.) fizikus, középiskolai tanár, akusztikai szakíró. 1867-ben a budapesti egyetemen szerzett tanári oklevelet. 1868-tól a kaposvári, 1869-1874-ig a kassai főreáliskola tanára. 1875-1892-ig Aradon tanított. 1893-tól haláláig a pozsonyi főreáliskola igazgatója. Elektromosságtannal foglalkozott. Zenei akusztika tárgyú írásai: Hangidomok; Az új hangrendszerről.

 

Bella Ján Levoslav (Liptószentmiklós, 1843. szeptember 4.– Pozsony, 1936. május 25.) zeneszerző, tanár.

 

Bertha Sándor (Pest, 1843. augusztus 19. – Párizs, 1912. november 24.) zeneszerző, zongoraművész és zeneíró, tanár. Pesten Mosonyi Mihálynál tanult. 1862-ben Lipcsébe, később Berlinbe ment, ahol H. von Bülow zongorista és karmester tanítványa. 1864-65-ben Rómában Liszt Ferenc irányításával fejlesztette tovább zenei tudását, majd véglegesen Párizsban telepedett le.

 

Dohnányi Frigyes (Szobotist, 1843. június 13. – Pozsony, 1909. november 10.) tanár, zenész, gyorsíró, tanár, Dohnányi Ernő apja. A bécsi egyetemen 1868-ban

mennyiségtan-természettan szakos tanári oklevelet szerzett. Jó gordonkajátékos volt, 1874-ben Liszt Ferenccel együtt hangversenyezett Pozsonyban.

Erkel Elek (Pest, 1843. november 2. – Budapest, 1893. június 10.) zeneszerző, karmester, tanár, Erkel Ferenc második fia. Apja ipari pályára szánta, az óbudai hajógyárban kovácsmesterként dolgozott, szabad idejében azonban zenét tanult és 1860-ban a Nemzeti Színház zenekarának tagja, később a színház ügyelője lett. Apja ekkor zeneszerzésre és vezénylésre tanította; 1875-től a Népszínház első karmestere. Az Operaháznál töltött 1884–85-ös idénytől eltekintve a Népszínháznál működött haláláig.

 

Harmath Emma (Gyöngyös, 1843. július 17. – Budapest, 1915. április 30.) énekesnő, tanár. Tizennégy éves korában Miskolcon lépett színpadra. 1859-ben a pesti Nemzeti Színházban is vendégszerepelt.

 

Lángh Paulina (1843–?) operaénekes, tanár. Első fellépése 1862. november 29-én volt a Nemzeti Színházban. Tanulmányait Stoll Péternél végezte. Ezután, mint szerződtetett tag lépett fel a Nemzeti Színházban, 1863. április 10-én. 1864-től megvált a színháztól és 1865-től a prágai színházban lépett fel.

 

Popper Dávid (Prága, 1843. december 9.  – Baden, 1913. augusztus 7.) gordonkavirtuóz, zeneszerző, a budapesti Zeneakadémia

csellójáték és vonósnégyes tanára, és a tanintézet zenekarának karmestere, a

Hubay-vonósnégyes tagja.

 

Richter János (Győr, 1843. április 4. – Bayreuth, 1916. december 5.) karmester. 1860 – 1865 között a bécsi konzervatóriumban tanult. 1862 – 1866 között a bécsi Kärtnertortheater zenekarának kürtöse. 1867-től Wagner ajánlására a müncheni operaháznál karigazgatója, majd 1868 – 69-ben karmester. 1871-től 1875-ig a pesti Nemzeti Színház karnagya (nevéhez fűződik Liszt Krisztus c. oratóriumának pesti bemutatója 1873-ban), a bécsi udvari operában működött 1875-től 1900-ig. Ezzel egy időben 1880 – 1890 között a Gesellschaft der Musikfreunde karnagya. 1878-tól az udvari zenekar másodkarmestere, 1893-tól első karmesterré nevezték ki. 1876-tól a Bayreuthi Ünnepi Játékok egyik ünnepelt vezetője. 1897-ben Manchesterben telepedett le, ahol 1900 – 1910 között a Hallé-féle szimfonikus zenekar karmestere volt.  Karmesteri működése utolsó éveinek kiemelkedő eseménye Bartók Kossuth c. szimfonikus költeményének manchesteri bemutatása (1904). Nyugalomba vonulása után, 1912-ben Bayreuthba költözött.

 

 

170 éve született

Berger Gyula (Arad, 1848 – Bécs, 1929 után) hegedűművész-tanár. A bécsi Orchesterverein der Gesellschaft der Musikfreunde hangversenymestere, hegedűtanár egy bécsi magán-zeneiskolában, majd a bécsi Hofoper balletkorrepetitora volt.

      Harrach József (Szász-Régen, 1848 –) zenepedagógus. Tanult Vásárhelyt, Kolozsvárott, Budapesten, hol a tanári vizsgát tett. 1873-tól a magyar és német nyelv, irodalom és bölcsészettan tanára a fővárosi IV. kerületi reáliskolában, 1888. az országos zeneakadémia titkárának és tanárának nevezték ki a poétika, zenepedagógia, zenetörténelem és az esztétika tanszékére.

 

Human Olga (1848–1870) operaénekes, tanár;


Mátrai László, Matuschek László (Arad, 1848 – Veszprém, 1908. január 18.) zeneszerző, karnagy, tanár. 1867-ben hegedűs- és orgonistaként került

Veszprémbe. 1885-től a székesegyházi ének és zenekar karnagya. Alapítója az első veszprémi dalárdának. Alkalmi jelleggel, együttesével fellépett a Korona Vendéglő nagytermében. 1893-ban a Zenekedvelő Egyesület

karnagya.

 

Szabó Xavér Ferenc (Pest, 1848. április 20. – Budapest, 1911. február 11.) zeneszerző, tanár. A Nemzeti Színház zenekarának tagja (hegedűs), majd 1888-tól a Zeneakadémia tanára.

 

 

165 éve született

 

Angyal Armand (Eszterháza, 1853. november 3. – Győr, 1931. április 9.) zeneszerző, ügyvéd. Győr rendőrfőkapitánya volt. Tevékenyen részt vett a város zenei életében. Kezdeményezése alapján jött létre a Dunántúli Dalos-Szövetség és Vajda Emillel együtt ő alapította a Magyar Lant c. folyóiratot, melynek 1901–05-ben szerkesztője volt. Elnöke volt a Győri Ének- és Zene-Egyletnek is.

 

Bánffy György (Kolozsvár, 1853. augusztus 31. – 1889. március 31.) országgyűlési képviselő, zeneszerző, író.

 

Hegyesi (Spitzer) Lajos / Louis Hegyesi / (Árpás, 1853 – Köln, 1892) csellóművész-tanár. Életének legnagyobb részét külföldön töltötte. Nyolc évesen Bécsben kezdett tanulni egy Denis nevű tanártól, majd az ottani konzervatóriumban Schlesinger növendéke lett. 1887-ben elfogadta a kölni Gürzenich Orchester első csellista állását és a Rheinische Musikschule tanára lett. Írt egy skála- és akkordgyakorlat füzetet, melyet Londonban adtak ki 1892-ben.

 

Kersch Ferenc (Bácsalmás, 1853. december 2. –  Esztergom, 1910. október 6.) zeneszerző, orgonista, tanár és egyházkarnagy, Liszt barátja és műveinek népszerűsítője, Bartók zongoratanára Nagyváradon. 1876-tól nyolc évig Nagybecskereken gimnáziumi tanár. 1886-tól a nagyváradi székesegyház orgonistája, majd karnagya. 1897-től volt karnagy Esztergomban.

 

Koessler, Hans /János (Waldeck, 1853. január 1. – Ansbach, 1926. május 23.)

zeneszerző, karnagy, orgonista, a budapesti Zeneakadémia orgona, karének és

zeneszerzés tanára, többek között Bartók, Kodály, Dohnányi, Weiner, Kálmán

Imre, Huszka, Antalffy Zsíross Dezső és Zalánfy Aladár mestere.

Verebi Végh János (1853 –1918) az Országos Zeneakadémia alelnöke volt, az akadémia elnökévé választott Liszt Ferenc tartós és gyakori távolléte esetén az elnököt helyettesítette, és aki az ügyek intézését – gyakorlatilag ügyvezető elnökként – 1887-ig végezte. Tagja volt a Zeneakadémia felügyelő bizottságának a 1880-as években, 1887-ben kúriai bíró lett. Jogot végzett, de egész életében zenével foglalkozott.

 

 

160 éve született

 

Bachó István (Pozsony, 1858 – Budapest, 1915. június 9.) karmester, zeneszerző, tanár. A bécsi konzervatóriumban tanult, Nagyváradon, majd Budapesten működött. Ő szervezte meg a fővárosi honvédzenekart. Egy időben az egyiptomi khedive udvari karnagya volt.

 

Benkő Henrik (Körmend, 1858. március 16. – Zürich, 1918. május 12.) karmester, tanár. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében és 1873-78-ban a bécsi konzervatóriumban végezte. 1882-ben a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenekarának lett tagja. 1889 – 1910-ben az Operaház karmestere. 1884-től a Nemzeti Zenede tanára. 1910-től Zürichben volt karmester.

 

Dankó Pista (Szeged-Szatymaz, 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) cigány származású magyar nótaszerző. Már 15 esztendős korában cigányzenekart szervezett és vezetett. Első dalait Blaha Lujza tette népszerűvé. Budapestre költözött, ahol 1895-ben Pósa Lajos balatoni nótáinak megzenésítésével megnyerte az Új Idők pályadíját. Az 1890-es években daltársulattal járta be Magyarországot, háttérbe szorítva mindenütt a német zenészek népszerűségét. Oroszországban is járt. Mivel nem értett a hangjegyíráshoz, dalait mások lejegyzése nyomán ismerjük.

 

Hegyi Béla (Pápa, 1858 – Budapest, 1922. április 19.) zeneszerző, tanár. A Zeneművészeti Főiskolán Ábrányi Kornél és Nikolics Sándor tanítványa.

Hoós János (Sárvár, 1858. május 11. – Temesvár, 1937. január 8.) zeneszerző, zeneíró, tanár. Zenei tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében és tanítóképzőben fejezte be. 1879-től Baróton, 1883-tól Déván, 1893-tól Temesvárt volt tanítóképző intézeti és felsőbb leányiskolai zenetanár. Itt saját zeneiskolát alapított. A Délmagyarországi Dalosszövetség és a temesvári MÁV Dalárda karnagya is volt. Szerkesztette a Mária-Kert című zenei szaklapot (1915–21). Zenetörténeti, zeneesztétikai cikkeit a Temesvári Hírlap és a Temeswarer Zeitung közölte.

Hubay Jenő /született Huber/ (Pest, 1858. szeptember 15. – Budapest, 1937. március 12.) hegedű- és kamaraművész, zeneszerző, zeneakadémiai főigazgató;

Huber Károly hegedűművész fia. Atyja, majd Berlinben Joachim József tanítványa. 1878-ban Párizsban a Pasdeloup-hangversenyeken aratott sikereket. Barátságot kötött Vieuxtemps-al. 1882-ben a brüsszeli konzervatórium vezető hegedűtanára. 1886-ban hazatért és elfoglalta a Zeneakadémia hegedű-tanszékét. Ezt rövidesen mesteriskolává fejlesztette, melyet külföldi tanítványok is nagy számban keresték fel. 1920-tól 1934-ben a Zeneakadémia főigazgatója. Lemondása után a Zeneakadémia tiszteletbeli örökös elnöke, de a hegedűtanfolyamot továbbra is vezette. 1886-ban Popper Dáviddal vonósnégyes-együttest alapított, ez 1903-ig működött, külföldön is gyakran vendégszerepeltek. Nagy tehetségű virtuóz, kiváló nevelő, a magyar hegedűiskola megalapítója. Tanítványai közt voltak Szigeti József, Telmányi Emil, Geyer Stefi, Zathureczky Ede, Vecsey Ferenc, stb. Mint zeneszerző a 19. sz.-i romantikus magyaros hagyományt francia stílussal (Massenet, Vieuxtemps) párosította.

 

Krausz Gusztáv Ede (Pest, 1858. február. 19.–) állami képzőintézeti zene- és énektanár. Tanulmányait a Nemzeti Zenedékben kezdte s az országos Magyar Királyi Zeneakadémián fejezte be. Engeszer Mátyást helyettesítette, mint kántor négy évig a belvárosi plébánia templomban. 1884–1886-ig a Magyar Királyi Ludovica-Akadémiában mint zene- s énektanár volt alkalmazva. 1883–97-ig a zenekedvelők egylete zeneiskolájában, mint zongoratanár. Több év óta énektanár a budapesti állami felsőbb leányiskolában.

Mácsai Sándor (Kaba, 1858 –) a debreceni Református Főiskola zenetanára. Eredetileg lelkészpályára készült. 1881-től a kollégiumi kántus vezetője, majd főiskola, gimnáziumi zenetanár lett. Karnagyi, tanári kiválóságán kívül elismerés illeti zeneszerzői, alkotói munkásságáért is. Működése hatással volt az ország kórusmozgalmának fejlődésére.

Major J. Gyula /Mayer Jakab/ (Kassa, 1858. december 13. – Budapest, 1925. január 30.) zongoraművész, zenetanár és zeneszerző, tanítóképzők tanára, a Magyar Zeneiskola alapításában részt vett s tanított is. Nevéhez fűződik a Magyar Női Karének Egyesületének megalapítása, melynek hosszú ideig volt a vezetője.

 

Mihályi Ferenc (Győr, 1858. – Budapest, 1942. április 8.) operaénekes, tanár. Bellovicsa Imre tanítványa volt. 1893 – 1917 között a budapesti Operaház tagja, énekes, majd 1915.-től mint főrendező is működött. 1920 – 1925 között ismét az Operaház főrendezője. Munkássága jutalmául a színház örökös tagja lett.1919-től a Nemzeti Zenede tanára volt-

Rigó János (Pákozd, 1858. augusztus 23. – New York, 1927, február 3.) cigány prímás.

Vajda Emil (Kolozsvár, 1858. június 18. – Győr, 1916. október 8.) tanár, író, zeneíró. Egyetemi tanulmányait Kolozsvárott végezte, zenei képesítését is az ottani konzervatóriumban szerezte. 1880-ban tanári, 1881-ben bölcsészdoktori oklevelet nyert. 1897-től a győri állami főreáliskola tanára. A Győri Ének- és Zeneegylet igazgató karnagya volt.

 

Vavrinecz Mór (Cegléd, 1858. július 18. – Budapest, 1913. augusztus 16.)

zeneszerző, tanár. Rövid ideig tanult Volkmann Róbertnél. 1886-tól 1913-ig a Mátyás-templom karnagya. 1900 – 1913 közt a Nemzeti Zenede zeneszerzéstanára. A Magyar Zeneiskola Várban működő fiókintézetének vezetője, majd 1900-tól, az önállósulás után, a Budavári Zeneiskola igazgatója.

 

 

155 éve született

 

Anthes György /Georg Anthes / (Bad Homburg vor der Höhe, 1863. március 12. – Budapest, 1922. február 23.) német opera- és oratóriuménekes, kora egyik nagy Wagner-tenorja, a magyar operatörténelem nagy alakja, Budapesten a Zeneakadémia tanára, az Operaház főrendezője, többek között. Legjelentősebb tanítványai Anday Piroska, Németh Mária, Palló Imre dr. és Závodszky Zoltán.

 

Dr. Diósy / Nussbaum/ Béla (Nagyvárad, 1863 – Budapest, 1930) zenekritikus, színházi és zenei író, a Nemzeti Zenede opera- és dalirodalom tanára. A Pesti Hírlap zenekritikusaként az általa szerkesztett Ungarischer Künstler Almanach révén a német nyelvterületen is népszerűsítette a magyar zenepedagógiát és zeneművészetet. 1915-től a Nemzeti Zenede, 1924-től a Zeneművészeti Főiskola tanára.

Dóczy József (Miskolc, 1863. március 11. – Budapest, 1913. július 1.) nótaszerző. Jogot tanult Debrecenben és Budapesten; édesanyjától örökölve ez irányú tehetségét, zenei téren magánúton folytatott tanulmányokat. Első versei után baráti indíttatásra megpróbálkozott a nóta szövegírással, majd rögtön dallamot is szerzett hozzá, s ezt követte a nóták egész sora (mintegy kétszáznak a szövegét is ő írta), a legjelentősebb és legkedveltebb nótaszerzőink közé emelkedve. Néhány színpadi dalművet is írt.

Eckhardt Antal (1863 – Keszthely, 1932. október 18.) tanár, zeneszerző, karnagy. A bécsi konzervatóriumban végezte zenei tanulmányait, ahol a világhírű Bruckner professzor tanítványa volt. Pályáját katonazenészként kezdte, másodkarmestere volt az 52-es bakák zenekarának. Az 1890-es években a pécsi püspöki tanítóképző intézetben tanított éneket, majd hegedűmesterként, egyúttal a Pécsi Dalárda karnagyaként is dolgozott. 1909-1919 között a keszthelyi premontrei gimnázium ének- és zenetanítója volt. Keszthelyi működése során művészi színvonalra emelte a templomi zenét. Megalakította a Keszthelyi Ének és Zene Egyletet, amelyben összefogta a város zenei társadalmát. Karnagya volt a Keszthelyi Iparosok Dalkörének.

 

Franek Gábor (Trubek, 1863 – 1930) karnagy, tanár és zeneszerző. Mint színházi katonai karmester kezdte pályafutását, 1894-ben Győrbe került székesegyházi karnagynak. Behatóan tanulmányozta a magyar zenét és Győr zenei életében érdemes munkásságot fejtett ki. Megteremtője és elnöke volt a győri Filharmóniai Társulatnak.

Moór Emánuel (Kecskemét, 1863. február 19. – Mont Pélerin sur Vevey, 1931. október 20.) zongoraművész, zeneszerző, tanár. Tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte el. 1885 és 1887 között több hangversenyt adott, többek közt Angliában és Németországban, egy ideig Lili Lehmannal. Nevéhez fűződik a Duplex-Coupler Grand Pianoforte (nevezik még Pleyel-Moór-zongorának) zongora megtervezése, amely azért különleges, mert egymás felett elhelyezett két klaviatúrájával és kettőző pedáljaival segíti a nagyobb ugrások, fogások, oktávfutamok stb. megszólaltatását, valamint új hanghatásokra is lehetőséget nyújt.

Nemesszeghy István Miklós (Komárom, 1863. július 5. – Esztergom, 1943. szeptember 18.) érseki tanítóképzői zenetanár, karnagy, zeneszerző. Tanulmányait Komáromban és Győrött folytatta, majd a budapesti Zenedében végzett. 1883-tól a kecskeméti állami reáliskola zenetanára lett, majd önálló zenedét nyitott. 1903-1931 között, nyugdíjazásáig az esztergomi érseki tanítóképző zenetanára volt. Esztergomi hangversenyeken volt karnagya.

Ney Bernát (Pápa, 1863. április 5. – Budapest, 1938. április 11.) operaénekes, tanár. A színiiskolai tanulmányai alatt a Nemzeti Színház karénekese, 1887-től a Budapesti Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott baritonistájaként vett részt hazánk zenei életében. 1896-1932 között a Zeneakadémia kisegítő tanáraként is működött. A Wagner-operák avatott tolmácsolója volt.

Noseda Károly (Pest, 1863. július 19. – Budapest, 1944. november 6.) karmester, tanár és zeneszerző. Erkel Ferenc, Nikolits Sándor, Ábrányi Kornél és Koessler János tanítványa. 1894-től az Operaház tagja, kartanító, majd 1903 – 14-ben karigazgatója. 1879-től a budapesti Szervita téri templom orgonistája és karmestere. 1913 – 40 között a Nemzeti Zenede tanára. 1927-től ügyvezető igazgatója, 1938 – 40 között főigazgatója.

Rennebaum Ágota/Ágosta/Auguszta (1863 – Budapest, 1923) zongoraművész-tanár, Liszt-tanítvány, a Nemzeti Zenede tanára.

 

Sándor Emma, Kodály Zoltánné, született: Schlesinger Emma (Baja, 1863.

március 17. – Budapest, 1958. november 22.) zeneszerző, műfordító, a

századforduló környékén Budapest zenei életének egyik fontos személyisége, tanár. Zeneszerzést tanult 1903-tól Bartók Bélánál, majd 1905–06-ban Kodály

Zoltánnál, szerzeményeivel Londonban és Párizsban is nyert pályázatot. Előbb Gruber Henrik /Gruber Emma/ felesége. 1910-ben Kodály Zoltánnal kötött házasságot, akivel élete hátralévő részét leélte és segítette: gyűjtött népdalokat,ő dolgozta fel a Magyar népzene 34. és 35. számait. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta. Számos ballada, népdal szövegét fordította le német nyelvre.

 

Szendy Árpád (Szarvas, 1863. augusztus 11. – Budapest, 1922. szeptember 10.)

zongoramnűvész-tanár. Zapf Antal, Gobbi Henrik, majd 1881-ben Liszt Ferenc tanítványa volt, Koessler János és Hans von Bülow is mesterei közé tartozott. 1890-től a Zeneakadémia tanára, 1911-től a zongoraművészképző vezetője. 1920-tól másfél éven át a Nemzeti Zenede elnökigazgatója. Mint pedagógus a Liszt-hagyományok méltó képviselője.

Szent-Gály Gyula (Szeged, 1863. január 17. – Miskolc, 1919. november 24.) zeneszerző, zeneiskolai igazgató-tanár. A budapesti Zeneakadémián szerzett zenetanári oklevelet 1893-ban, ahol a zeneszerzést is tanult. Kecskemétre visszatérve megszervezte a zeneiskolai oktatást, mellette dalosköri karnagy, énektanár. Már, mint országosan ismert zeneszerző került Miskolcra 1909-ben, ugyancsak a városi zeneiskola és az egyesületi zenekar élére.

Várady Sándor (Pusztasőreg, 1863. május 13. – Budafok, 1913. január 1.) operaénekes. Pauli R. és Bécsben Felice Mancio tanítványa: 1884 – 1912 közt az Operaház tagja.

150 éve született

 

Dalnoki Viktor (Nagyvárad, 1868 – Budapest, 1955. február 13.) rendező, operaénekes, tanár. Orvosi tanulmányokat végzett Budapesten, Bécsben és Berlinben. Énektanulmányait Geiringernél folytatta. 1900-ban a pozsonyi színház, 1901-ben a pesti Népopera, 1902–28 között az Operaház közkedvelt buffo-baritonistája volt. Mint rendező az Operaháznál és a Városi Színháznál működött. Egyben fogorvosi gyakorlatot is folytatott. Ő fedezte fel Székely Mihályt és Környei Bélát.

Erdélyi Dezső (Pápa, 1868. február 6. - Budapest, 1939. április 30.) cimbalomtanár. A Magyar Zeneiskolában szerzett oklevelet 1892-ben. 16 évig volt a Nemzeti Zenede és 20 évig a Budai Zeneakadémia tanára, miközben sokat koncertezett is. Állami engedélyű magán zeneiskoláját 1898-tól vezette és számos pedagógiai művet írt, illetve pedagógiai cikket publikált.

Fabó Bertalan (Taktakenéz, 1868. május 25. – Budapest, 1920. október 29.) zeneíró. Ügyvéd volt, de mint zenetörténész tette nevét ismertté. 1900 óta foglalkozott behatóbban a magyar zene történetével.

 

Feleky Károly (Békéscsaba, 1868. január 10.  – New York, 1930. október 4.) zenepedagógus, karmester, színházigazgató és a magyar-amerikai kapcsolatokra vonatkozó angol nyelvű hungarika anyag gyűjtője, bibliográfusa. Zenei tanulmányait Budapesten, Bécsben és Lipcsében végezte. 1887-ben távozott Amerikába, New-Yorkban a Casino-színház szerződtette 5 évre karmesternek. Közben az Erlanger-féle társulat is meghívta, ahol 10 évig működött. 1905-től karmester és Serly Lajossal együtt zenei vezető volt Rédey István társulatában, az első félhivatásos New York-i Magyar Színtársulatban. 1907-ben megnyitotta a »Plymouth Theatre«-t, amely az Unió egyik legelőkelőbb varietészínháza lett.

Gyűjtötte a Magyarországra és az amerikai magyarokra vonatkozó könyveket, újságcikkeket, leveleket, kéziratokat, térképeket, fényképeket, stb.  A Feleky- gyűjteménye mintegy hétezer kötetet számlált.

 

Fligl József (Budapest, 1868–) zongoraművész-tanár, író. A Nemzeti Zenede zongora tanszakán tanult, majd Bécsben többek között Emil Sauer tanítványa volt. A Pátria Klub karnagya és a Goldmark Társaság vezetőségi tagja volt. Tudósított a Budapesti Filharmóniai Társaság koncertjeiről.

 

Franek Gábor (Trubek, 1868 – Győr, 1930) karnagy, zeneszerző. Mint színházi, katonai karmester kezdte pályafutását, 1894-ben Győrbe került székesegyházi karnagynak. Behatóan tanulmányozta a magyar zenét és Győr zenei életében érdemes munkásságot fejtett ki. Megteremtője és elnöke volt a Győri Filharmóniai Társulatnak.

Gábos Kornélia (névváltozata Gábos Nelly, férjezett nevén Farkas Józsefné) (Pest, 1868. november 28. – Szabadka, 1940. április 29.) operaénekes és énektanár. 1888-ban, Gustav Mahler igazgatósága idején szerződtette szólistaként az Opera. 1898-ban Szabadkára költözött és Pesti Ihász Lajos társulatában szerepelt. Majd a szabadkai zeneiskolában tanított.

Horváth Géza (Komárom, 1868 – Bécs, 1925) a bécsi Horák-féle zeneiskola

tanára, zeneszerző.

 

Jarno György / Kohner /Budapest, 1868. június 3. – Boroszló, 1920. május) zeneszerző, tanár.

V. Krammer Teréz (Pest, 1868. augusztus 2. – Csömör, 1934. június 15.) opera-énekes, tanár. Bellovics Imre és Újházi Ede tanítványa volt. Pályája német színpadokon: 1888-ban a lipcsei operában, majd Drezdában indult. 1901–1912 között a budapesti Operaház ünnepelt énekesnője volt. Akkor két évre Frankfurtba szerződött, majd visszatért Budapestre. 1920-ig a Nemzeti Zenede, 1924-től 1931-ig a Fodor Zeneiskola énektanára.

Metz Albert (Havadtő, 1868. december 13. – Marosvásárhely, 1925. július 25.) erdélyi zeneszerző, hegedűművész, tanár. Tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban s a budapesti Nemzeti Zenedében végezte (1885). A budapesti Operaház zenekarának brácsása (1890-1907), majd a marosvásárhelyi Zenekonzervatórium igazgatója haláláig. Megalapította a város első szimfonikus zenekarát (1910), alapítója a nevét viselő vonósnégyesnek is.

Mihályi Ferenc (1858–1942) operaénekes, tanár.

 

Mosshammer Román (Bécs, 1868 – Budapest, 1920. szeptember 15.) hárfaművész, főiskolai tanár. Bécsből került Budapestre, ő volt az Operaház első hárfása 1889-től. 31 évig volt az Opera Zenekarának tagja. 1897- 1920. között kisebb megszakításokkal a Zeneakadémia tanára.

 

Révfy Géza (Ada, 1868. augusztus 5. – Cinkota, 1941) tanár, zene- és nótaszerző. A tanítóképzőt Kalocsán végezte el, zenetanári, majd 1891-ben polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Édesapjánál kezdett el zongorázni tanulni, majd Almássy Miklósnál folytatta tanulmányait. 1900-ban a lipcsei zeneakadémián képezte tovább magát. Pályáját az óbecsei népiskolában kezdte, majd Eperjesen, Csáktornyán, és Temesvárott tanítóképzői tanárként tevékenykedett. 1919-től a Cinkotán elhelyezett pozsonyi állami tanítóképzőben oktatott 1922-ig, amikor nyugdíjazták. Zongoraművészként számos hazai városban adott hangversenyt. Karnagyi pályáját 1885-ben kezdte Kalocsán, majd számos dalkör vezénylése fűződött a nevéhez. 1930-ban került Keszthelyre, ahol balatoni népdalok gyűjtésébe kezdett, emellett a Keszthelyi Iparosok Dalköre igazgatójaként működött. Férfikari szerzeményeivel több, mint húsz pályadíjat nyert.

 

Ritter Lőrinc (Máriacell, 1868. március 28. – Veszprém, 1941. március 28.) székesegyházi orgonista, tanár és karnagy. Szülővárosában zongora- és hegedűtanulmányokat folytatott, Bécsben orgonát és zeneszerzést tanult és 1879-ben államvizsgát tett. 1884-től a veszprémi székesegyház orgonistája, 1910 után karnagy, megtartva orgonista tisztségét is. 1917-től két évtizedig a városi zeneiskolában zongorát tanított. Hornig Károly püspök engedélyével 50 évig volt a veszprémi zsinagóga orgonistája. Munkásságának 50 éves jubileuma alkalmából XI. Pius pápától Pro Ecclesia et Pontific érdemkeresztet kapott.

 

Szikla Adolf / Steinberger Adolf, Steininger / (Bécs, 1868. július 1. – Budapest, 1938. december 17. ) zeneszerző, karmester, zenetanár. A bécsi konzervatóriumban tanult, diákként a bécsi Stephanskirche fiúkarának tagja. Iskolai tanulmányait Pesten fejezi be. Letelepedésétől fogva itt él, és választott hazájának tekinti Magyarországot. Bösendorfer, a zongoragyáros ajánlatására gróf Zichy Géza meghívja gyermekei mellé zongoraoktatónak. 1891-ben Zichy gróf közbenjárására a Magyar Királyi Operaház korrepetitora lett. 1892-ben kinevezték karnaggyá ugyanitt, amely posztot betölt egészen 1925-ben bekövetkezett nyugdíjaztatásáig. Többször szerepel a Székesfőváros Zenekara élén is. Megszervezi az állatkerti szimfonikus hangversenyeket. Tanít a Nemzeti Zenedében, valamint az Újpesti Zeneművelő Egyesület zeneigazgatója. Karnagyi és kulturális köztevékenysége mellett komponálással is foglalkozik, elsődlegesen balettműveket szerez. Az Operaházban egyébként több mint 50 bemutató nagy tudású, kiváló memóriájú, váratlan beugrásairól híres dirigense volt;

 

 

145 éve született

 

Clauser Mihály (Budapest, 1873–) zeneszerző, tanár. A Nemzeti Zenedében és a Budai Zeneakadémián tanult. Később a Budai Zeneakadémia Egyesület iskolájának igazgatója volt. 1910-től tanított. A Rózsavölgyi kiadásában gitáriskolája jelent meg. A Budai Zeneakadémia Egyesület hangversenyeit vezényelte a Budai Vigadóban. Munkatársa volt a Ságh József szerkesztésében megjelent Zenelapnak.

 

Csíky János (Kolozsvár, 1873. október 3. –  Újpest, 1917. június 28.) zeneszerző, zenetudós, tanár. Farkas Ödön és Koessler János tanítványa. 1904-11 között a Budapesti Hírlap zenekritikusa volt. 1908-ban a Nemzeti Zenede, 1911-ben a Színművészeti Akadémia énektanára. A magyar népzene legrégibb feljegyzéseivel foglalkozott.

 

Danzinger /Danziger/ Antal (Marosvásárhely, 1873 – Budapest, 1938)

hegedűművész, a Nemzeti Zenede tanára.

 

Dietl Lajos (Katymár [ Karcag?] 1873 [ 1875?] – Bécs, 1938-1945?) zongoraművész-tanár. Szendy Árpádnál tanult zongorázni, ezt követően pedig Bécsbe ment.1908-ban a salzburgi Mozarteumban konzervatóriumot alapított;

 

Erdős Armand (Budapest, 1873 – Bécs, 1920) zeneszerző, zenekritikus, újságíró. Sok aktuális zenekritikája mellett két nagyobb tanulmányt is írt: Nők a művészetben és Modern operastil címmel. Megzenésítette William Shakespeare  Julius Caesar-ját és vagy ötvenet Heinrich Heine dalaiból.

 

Flesch, Carl / Károly (Moson, 1873. október 9. – Luzern, 1944. november 15.)

hegedűművész-tanár. Magyarországi tanulmányai után Bécsben és Párizsban tanult, 1897–1902 között a bukaresti, 1903–08-ban az amsterdami konzervatórium tanára. 1909-től 1934-ig Berlinben élt. 1921-től a berlini zeneak. tanára volt. Trió együttese H. Beckerrel és A. Schnabellel (később C. Friedberggel) világhírre tett szert. Hegedűtanfolyamokat vezetett Philadelphiában a Curtis Institute-ban (1924–1928), Badenben (1929-től) Berlinben (1928-tól). 1934-ben elhagyta Berlint és Londonban telepedett le. Rövid amszterdami tartózkodása után Luzernben töltötte élete utolsó évét (1943–1944).

Hoffmann Ferenc (Stahlau, 1873. január 6. – Budapest, 1945. július 28.) zeneszerző, tanár. Hegedű- és zeneszerzési tanulmányait a Bécsi Zeneakadémián végezte. Hosszú időn át katona-karmester (1895–1919), majd Szatmáron telepszik le. Az ottani Filharmonikus Társaság egyik alapító tagja, s ennek, valamint az Iparos Dalárdának s a Hildegarda Énekkarnak karmestere, a Romániai Magyar Dalosszövetség egyik országos karnagya.

Kacsoh Pongrác (Budapest, 1873. december 15. – Budapest, 1923. december

16.) zeneszerző, és zeneíró, a János vitéz c. daljáték szerzője, a székesfővárosi

zenetanfolyamok főigazgatója. Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen szerezte meg bölcsészdoktori diplomáját, ahol 1896. június 13-án summa cum Laude minősítéssel természettudományi szakon végzett. Zenei tanulmányait Farkas Ödönnél, a Konzervatórium igazgatójánál végezte, majd Budapestre költözött, és 1898-tól matematika–fizika szakos gimnáziumi tanárként főleg matematikai cikkeket publikált. Érdeklődése egyre inkább a zene felé fordult, később komponálni kezdett, elmélyedt a zeneelmélet tudományában. 1905–1907 között a Zenevilág című szaklapot szerkesztette, mely lapban 1904-ben elsők között méltatta az ifjú zeneszerző, Bartók Béla jelentőségét. Ugyanebben az évben Bakonyi Károly felkérésére komponálta János vitéz c. dalművét, melynek bemutatójára 1904. november 18-án került sor a Király Színházban. 1909-ben Kecskeméten a Főreáliskola igazgatójává nevezték ki. 1912-től Budapest székesfőváros zenei szakelőadójaként, a közép- és felsőfokú zenetanfolyamok főigazgatójaként tevékenykedett. Éveken át vezette a Székesfővárosi Énekkart. Az Országos Dalosszövetség igazgatója, és az Országos Zenészszövetség elnöke volt.

 

Kelen / Kohn / Ida (Budapest, 1873 – Budapest, 1911. augusztus 26.)

zongoraművész-tanár. Gobbi Henrik tanítványa. 1905-től, mint a Fodor- zeneiskola. tanára működött, s itt értékes pedagógiai munkásságot fejtett ki. Hollósy Kornéliával és Kun Margittal kétzongorás hangversenyeket rendezett.

 

Radvánszky József (1873 – 1940) római katolikus lelkész 1904-től Szolnokon gyakorolta papi hivatását. 1926-től a városi szegényház lelkésze volt. Az ő kezdeményezésére és anyagi támogatásával épült meg 1933-ban a szegényházi kistemplom. Szépirodalmi és zenei tárgyú műveket írt. Dalgyűjteményét a "Nótás album" címen tisztelői adták ki. A Verseghy Kör alelnöke is volt.

Schiffer Adolf (Apatin, 1873 – Budapest, 1950. május 13) gordonkaművész,

zeneakadémiai gordonka, vonósnégyes, módszertan tanár. Metodikai alkotása az Atheneum 2000 Kiadónál jelent meg 2002-ben. Saját elmondása szerint autodidakta módon tanult csellózni, miközben könyvelőként dolgozott. Casals tanácsára Budapestre ment, hogy Popper Dávidnál tanuljon, akinek 1893-tól volt tanítványa. 1906-tól már rendes tanári kinevezést kapott a Zeneakadémián.

Osztályából a hazai és nemzetközi zenei élet jeles kiválóságai kerültek ki. Növendéke volt többek között Csuka Béla, Czakó Éva, Dénes Vera, Hermann Pál, Hütter Pál, Machula Tibor, Palotai Vilmos, Rejtő Gábor, Scholz János, Sebestyén Sándor, Starker János, Zsámboki Miklós.

 

 

135 éve született

 

Erkel Jenő (Rákospalota, 1878. VI. 29. – Rákospalota, VII. 23.) zeneszerző és városi tisztviselő.  

 

Gábor József (1878-1929) operaénekes-tanár. Pályáját prózai színészként kezdte, majd Berlinben, Milánóban és a bécsi Volksoperben működött, 1904-től haláláig volt az Operaház tagja. A háború körüli évtizedek egyik legjelentősebb magyar énekese, majd énektanára volt.

 

Fodor Ernő (Csabdi, 1878. április 25. – Budapest, 1944. október 15.)

zongoraművész-tanár, az általa alapított legendás terézvárosi FODOR-zeneiskola vezetője;

 

Isoz Kálmán /D’Isoz/ (Budapest, 1878. december 7. – Rákosliget, 1956. június 6.) zenetörténész, tanár. Bölcsészdoktori diplomáját végül a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. Zenei tanulmányokat Aggházy Károlynál végzett. 1924-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum főtitkárává, 1934-ben indította útjára Bartha Dénessel közösen a Musica Hungarica című sorozatot. Az Országos Széchényi Könyvtár főkönyvtárosa lett, 1929-től pedig vezette a saját maga által megalapított zenei gyűjteményt. Zenetörténetet tanított a Zeneakadémián, 1934 és 1943 között pedig az intézmény főtitkára volt.

 

Dr. Kerntler Jenő (Budapest, 1878. október 17. – Budapest, 1938. november

15.) zongoraművész, zeneszerző, zenei író, tanár. Orvostudományi tanulmányokat végzett. Zenében Tomka István, Koessler János tanítványa volt. 1922-től a Nemzeti Zenede, 1926-tól a Zeneművészeti Főiskola tanára. Mint zongoraművész és kamarazenész egyaránt kiváló. 1924-ben Koncz Jánossal és Zsámboky Miklóssal kamaratrió-társaságot alakított.

 

Mikus-Csák István (Ó-Szombat, 1878) zeneszerző, karnagy, tanár. A Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián tanult. Zeneszerzés tanára Koessler János volt. A Budai Luther-kör karnagya és pedagógusa volt.

 

Pápai Molnár Kálmán (Pápa, 1878. február 1. – Budapest, 1945) nótaszerző.

Reinitz Béla (Budapest, 1878. november 15. – Budapest, 1943. október 26.) zeneszerző, zenekritikus, tanár. Bartók Béla és Kodály Zoltán híve és lelkesítő támogatója írásaiban. Kiváló dal- és kabarékuplé-szerző, sanzonok híres zeneköltője, Ady Endre első megzenésítője.

Siklós Albert (Budapest, 1878. június 26. – Budapest, 1942. április 3.) először a

Fodor-zeneiskola, majd a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés, zeneesztétika,

hangszerelés, hangszerismerettan, karének, magyar zenetörténet,

partitúraolvasás, zeneelmélet, egyetemes zenetörténet és zenetan tanára,

zenetudós, zeneszerző, a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának gordonkaművésze. Pedagógusként generációkat nevelt hangszerelésre, zeneelméletre. Tudományos munkássága is ehhez kapcsolódott. Zeneszerzőként is termékeny volt.

 

Szemere Árpád / Strosz / (Brassó, 1878. november 9. – Budapest, 1933. augusztus 2.) operaénekes, tanár. Pauli Richard, később Káldy Gyula tanítványa. 1904-től az Operaház tagja, magánénekes (1929-ig), 1925-től rendező, 1926 – 1933 közt főrendező, 1923-ban az Operaház örökös tagjává nevezték ki.

 

Veress István (1878–1954) református tanító, zenetanár, kántor;

 

 

135 éve született

Bársony Dóra / eredeti nevén Báder Dóra, asszonynéven Himmler Tiborné / (Budapest, 1883. szeptember 29. – Budapest, 1972. szeptember 5.) A Zeneakadémia 1910-es elvégzését követően próbaénekléssel került az Operaházba. 1911 januárjától ösztöndíjas volt, az 1912–13-as évadtól rendes tag. Első nagy feltűnést keltő szerepe Bizet Carmenje volt 1916 elején. 1939-ben a második zsidótörvény miatt eltávolították, már csak az OMIKE Művészakció keretében léphetett fel. 1945-ben térhetett vissza az Operába, két évadot énekelt még visszavonulásáig.

Beke Péter Pál (1883 – 1945) vonókészítő mester. Első hangszereit még pásztorkodás közben készítette. 1910-ben szabadult fel Laumann Róbertnél. Dolgozott Düsseldorfban Louis Ottonál (ott tanult vonót készíteni), Kölnben Josef Heldnél, Schönbachban és Párizsban is.

 

Béldi Izor, 1883-ig Goldstein József (Pest, 1867. április 23.–Budapest, 1926. november 11.) zenekritikus, zeneszerző, ügyvéd, operettszöveg-író, újságíró. Ügyvédi hivatása mellett a Pesti Hírlap színházi és zenerovatát szerkesztette 1893-tól haláláig. Emellett számos zeneirodalmi tárcát és színházi tanulmányt írt, azonkívül regényeket, drámát és főleg operetteket,

 

Buzás Mihály (Kaposvár, 1883–) zeneszerző, karmester, a Nemzeti Zenede

tanára.

 

Delly Szabó Géza (Somogycsurgó, 1883. május 19. – Kolozsvár, 1961. november 1.) erdélyi zeneszerző, karnagy, a kolozsvári konzervatórium jeles

összhangzattan tanára, 1925-től kezdődően a nyomdászok Gutenberg Kórusát és

Zenekarát vezette, emellett egy ideig karnagyként is tevékenykedett a fa-, bőr- és építőipari munkások szakszervezeti kórusainál.

Horváth Lajos (Székelykeresztúr, 1883. február 23. – Mosonmagyaróvár, 1960. április 3.) magyar zeneszerző, zenei író, tanár, tanár. Írói neve Szittya Horváth Lajos. Tanítói oklevelét szülővárosa tanítóképzőjében szerezte 1903-ban. Székelyudvarhelyen és Erzsébetvárosban tanított, 1941-től a székelykeresztúri polgári leányiskola igazgatója lett, 1944-ben Magyarországra távozott.

Jacobi Viktor (Budapest, 1883. október 22. – New York, 1921. december 10.) zeneszerző. A Zeneakadémián Koessler János tanítványa volt: egy évfolyamon tanult Kálmán Imrével, Szirmai Alberttel, Weiner Leóval. Még a diákévek alatt komponálta az 1904. december 17-én bemutatott első színpadi művét, A rátartós királykisasszonyt. A századforduló magyarosítási hullámának hatása alatt Jakabfi néven jegyezte ezt a darabot. A nagy siker következményeként két tanév után otthagyta az akadémiát, és az addig megszerzett tudással belevetette magát az operett komponálásba. Legnagyobb sikerei következtek: a Leányvásár és a Szibill.

Kálmán György (Budapest, 1883 – 1944) a Fodor-zeneiskola zongoraművész-tanára, zongorametodikai munkák (pl. A zongoratanítás feladatai és azok

megoldásai, 1926.) írója, cikkek és Zongoraiskola szerzője

 

Laub István (Budapest, 1883. május 27. – Budapest, 1935. február. 23. /temetési dátum) zongoraművész, a debreceni Zenede, majd a kassai városi zeneiskola, végül pedig a budapesti Zeneakadémia tanára (zongora, orgona) tanára.

Márkus Alfréd / külföldön Fred Markush / (Budapest, 1883. február 20. – New York, 1946. október 30.) zeneszerző, karmester, tanár. A fővárosban kezdte tanulmányait, a kereskedelmi akadémia elvégzését követően a Zeneakadémián szerzett oklevelet. 1902 óta foglalkozott zenével. Eleinte a Népszínháznál volt korrepetitor, majd vidéken Balogh Árpád, Deák Péter és Zilahy Gyula aradi színigazgatónál dolgozott, később a Royal Orfeumhoz került, ahol zenei vezető lett. 1940 és 1944 között az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület karmestere volt. Nagy Endre, Harsányi Zsolt, Békeffi László, Kővári Gyula verseire írt kuplékat, melyeket népszerű énekesek adtak elő. Nagy sikernek örvendtek operettjei is.

Dr. Meszlényi / Kraus/ Róbert (Arad, 1883. március 23. – Nógrádverőce, 1946.

február 28.) zeneszerző, tanár, zenei író a Nemzeti Zenedében kezdett tanítani

zenetörténetet és szolfézst. 1923-tól a Zeneakadémia tanára, 1926-tól titkára is

1934-ig, nyugdíjazásáig.

 

Pilinszky Zsigmond (Budapest, 1883. május 5. – Budapest, 1957. december 9.) operaénekes, tanár. 1913-tól a budapesti Operaház, 1928-tól a berlini városi operaház tagja. 1930-ban Bayreuthban vendégszerepelt. 1944-ben újra a bp.-i Operaházban működött, majd nyugatra távozott. 1955 körül visszatért Budapestre, s itt visszavonultan élt.

 

Reményi Béla (1883 – 1938) zeneszerző, tanár.

 

Senn Irén (Ruszkabánya, 1883. június 7. – Budapest, 1957. január 20.)

zongoraművész, zongorapedagógus, a Fodor-zeneiskola, majd 1920-1937 között a budapesti Zeneakadémia gyakorlati iskolai tanítás és zongora melléktárgytanára, Zongoraiskolát írt Molnár Antallal és Kálmán Györggyel 1929-ben. 1951-től zeneiskolai munkaközösségben tanított.

 

 

130 éve született

 

Bársony Dóra (Budapest, 1888. szeptember 29. – Budapest, 1972. szeptember 6.) operaénekes, tanár. A Zeneakadémia opera tanszakán 1910-ben szerzett művészoklevelet. 1911-ben a budapesti Operaház szerződtette, melynek haláláig tagja marad (1945 után örökös tag).

Bor Dezső (Budapest, 1888. május 26. – Budapest, 1974. május 29.), karmester, a Székesfővárosi Zenekar alapító karnagya. Iskolai tanulmányai mellett már 8 éves korától a Nemzeti Zenedében tanult, hegedű-szakon, kitűnő eredménnyel. A család szűkös anyagi helyzete miatt azonban 1905-ben, 17 éves korában katona-zenésznek jelentkezett. Itt folytatta zenei tanulmányait, trombita szakon, egyidejűleg vezénylésből is képezve magát. Négy év katonai szolgálat után 1909-ben leszerelt, és 1913-ig a MÁV-nál, illetve a „Szabadalmazott osztrák-magyar államvasút társaság, a magyar bányák, huták és uradalmak budapesti igazgatóság”-ánál dolgozott. 1913. szeptember 1-től lett a Fővárosi Könyvtárban (jelenleg Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) fővárosi tisztviselő. Ezzel egy időben folytatta muzsikusi tevékenységét, és zenekar-szervezési életműve első állomásaként már 1911-ben létrehozta az Újpesti Munkásotthonban az ország első szimfonikus munkászenekarát, amely az első világháborúig rendszeresen adott hangversenyeket. Egy 1922-ből származó fénykép tanúsága szerint a háború befejezése után, de még a Székesfővárosi Zenekar megalakulása előtt a MFTR (Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság) fúvószenekarát vezette. 1922-ben kezdte megszervezni a Székesfővárosi Zenekart, mint nem hivatásos muzsikusokból álló együttest, elsősorban a komoly zenét igényes módon művelő fővárosi alkalmazottakból. Első nyilvános hangversenyüket 1923. április 5-én adták a Vigadó nagytermében. A hangversenyek túlnyomó részét Bor Dezső vezényelte: a megindulástól 1939-ig adott 1563 koncertből 1231-et. 1939-ben a zenekart egyesítették a Budapesti Hangversenyzenekarral és hivatásos zenekarrá alakították. Ebben Bor Dezső másodkarmester volt 1945-ig.  A zenekart 1952-től már Állami Hangversenyzenekarnak hívták, majd 1998-tól Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. 1945-ben megszervezte az Egyesült Izzó  szimfonikus zenekarát. Nyugalomba vonulása után Kenesei Sándorral, a zenekar egykori tagjával megírta a Székesfővárosi Zenekar és az Állami Hangversenyzenekar 1923 és 1963 közötti történetét. A mintegy 1000 gépelt oldalnyi terjedelmű mű kéziratban maradt fenn.

Butz Károly (Budapest, 1888. június 17. – Budapest, 1976. április 2.) fuvolaművész, tanár. A Nemzeti Zenedében tanult. Előbb a budapesti Operaház zenekarában játszott, majd Kerner István ajánlatára 1918-tól főügyelői munkakört töltött be.

 

Chitz Klára, Robitsek Mórné (Budweis, 1888. szeptember 13. – Budapest, 1965. július 22.) zenepedagógus, a Nemzeti Zenedében zongoratanár. 1928-ban Angliába távozott, ahonnan 1945-ben tért vissza Magyarországra. 1949-től haláláig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára volt, de 1951-1955. között a Zeneakadémián is működött. Legismertebb művei: Péter Hangszerországban, Muzsikus Péter kalandjai.

Csíki Endre (Álnevei: Alexander, Cis.) (Kolozsvár, 1888. december 1. – Kolozsvár, 1949. január 11.) zeneszerző-tanár. Tanulmányait Kolozsvárt és Budapesten végezte. 1919-től hosszabb időn át Désen volt zenetanár. Verseit, novelláit, cikkeit a Haladás, Erdélyi Szemle, Napkelet közölte. Zeneelméleti, hallásfiziológiai, lélektani kérdések foglalkoztatták. Megzenésítette Harsányi Zsolt, Kosztolányi Dezső, Richard Dehmel és mások verseit.

Dévai Gábor / Dostler / (Budapest, 1888. július 23. – Budapest, 1970. június 2.) zenetudós, tanár. A budapesti Zeneakadémia zeneszerzés tanszakán végzett (1920-24). 1928-31 és 1934-48 között a Magyar Állami Operaház korrepetitora; közben 1922-25-ben a Városi (ma Erkel) Színház karigazgatója.

Farkas Sándor (Keselymező, 1888. március 25. – Budapest, 1970. június 17.) operaénekes, tanár. A budapesti Zeneakadémián Maleczky Bianka és Georg Anthes tanítványa volt. Milánóban tovább képezte magát. 1911-ben debütált a Kolozsvári Nemzeti Színházban. 1917-ben szerződött a budapesti Operaházhoz. A zsidótörvények idején csak az OMIKE Művészakciója keretében léphetett fel. 1945. április 4.-e után egészen 1954-ig volt ismét az Opera tagja volt;

Fricsay Richárd (Bécs, 1888. február 5. – Budapest, 1961. február 11.) karmester. 1908–1910-ben a székesfehérvári ezrednél zenei tiszt. 1910–1920 között a zágrábi honvédezrednél karmester. 1920–1922-ben a Ludovika Akadémia ének- és zenetanára. 1922–1923-ban a katonai földrajzintézetben működött, mint irodatiszt, majd visszatért a zenei pályára. 1924–1945 között a budapesti folyamőrzenekar karmestere, 1945–1946-ban a honvédelmi minisztérium zeneügyi osztályán főzeneigazgató, karmester-ezredes. 1947–1958 között a Magyar Rádió alkalmazásában állott, mint zenei rendező és kottatári tisztviselő.

Geyer Stefi (Budapest, 1888. január 28. – Zürich, 1956. december 11.) hegedűművész-tanár. Hegedűtanulmányait Hubay Jenő mesteriskolájában végezte a Zeneakadémián. Csodagyerek volt; játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát. 1911-től 1919-ig Bécsben élt, majd Zürichben telepedett le, ahol mint Svájc egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon. 1934-től a zürichi konzervatórium tanára lett; néhány évig egy vonósnégyest vezetett. 1953-tól a Paul Sacher által vezetett zürichi Collegium Musicum zenekar hangversenymestere volt. Bartók 1907-08-ban az ő számára komponálta I. hegedűversenyét.

 

Haydu István (Debrecen, 1888 – Miskolc, 1958) gordonkaművész, a miskolci

zeneiskola gordonka-, kamarazene- és zeneelmélet tanára, a város zenei életének fontos szereplője.

 

Herr György (1888 – 1960) bajai karnagy, zenetanár.

 

Kelen Hugó (Budapest, 1888. március 7. – Budapest, 1956. július 14.) zeneszerző, tanár. J. Marx és Fr. Schreker tanítványa Berlinben és Bécsben. A berlini Opernschule korrepetitora, majd Budapesten énektanár, 1943-tól a Goldmark Zeneiskolában tanított.

 

Kornai Rezső (1888-1929) operaénekes, tanár. 1913-ban debütált az Operaházban.

 

Kutor Ferenc (Nagyatád, 1888. január 11. – Pécs, 1970. november 1.)

zeneszerző, tanítóképző-intézeti ének-zenetanár. Megszakításokkal tanítóként,

tanárként működött Kaposváron, Nagyatádon és a környező falvakban. Az

1920-1930-as években Pécsett folytatta tanítói és tanári tevékenységét. A pécsi

papi Tanítóképzőben ének- és zenetanárként, vezetője volt a kántorképzőnek.

Dalárdát és zenekart vezényelt és vezetett. A pécsi Bazilikában és a Jezsuitáknál

orgonás szolgálatot vállalt. Nyugalomba vonulása után (1937.), tanított az Állami Tanítóképzőben, a Nagy Lajos Gimnáziumban és a Konzervatóriumban, 80 éves koráig.

 

Farkas Sándor (Keselymező, 1888. március 25. – Budapest, 1970. június 17.) operaénekes, tanár. 1917-től az Operaház tagja volt.

Láni Oszkár (Marosvásárhely, 1888. április 28. – Marosvásárhely, 1953) zeneszerző, zongoraművész, tanár. Szülővárosában mint a Zenekedvelők Társaságának tagja elsősorban kamaramuzsikus, főleg kísérőzongorista. 1929-től a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja, utóbb helyettes főtitkára. Rendszeresen szerepelt a társaság estélyein, székfoglaló szerzői estjén (1935) maga megzenésítette Arany- és Lenau-verseket s a Kőmíves Kelemen-balladát adta elő, egy Tompa László tiszteletére rendezett ünnepélyen (1944) a költő Ne félj! c. költeményének megzenésítésével vett részt, s dalt szerzett Salamon Ernő Utolsó dal c. verséből ihletődve is. Máig tisztázatlan okból letartóztatták, a börtönben halt meg 1953-ban, halálának hónapja

, napja ismeretlen. Kottahagyatéka a Maros megyei Állami Levéltárba került.

Márkus Alfréd, külföldön Fred Markush (Budapest, 1883. február 20. – New York, 1946. október 30.) zeneszerző, karmester. A fővárosban kezdte tanulmányait, a kereskedelmi akadémia elvégzését követően a Zeneakadémián szerzett oklevelet. 1902 óta foglalkozott zenével. Eleinte a Népszínháznál volt korrepetitor, majd vidéken Balogh Árpád, Deák Péter és Zilahy Gyula aradi színigazgatónál dolgozott, később a Royal Orfeumhoz került, ahol zenei vezető lett. 1940 és 1944 között az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület  karmestere volt. Nagy Endre, Harsányi Zsolt, Békeffi László, Kővári Gyula verseire írt kuplékat, melyeket népszerű énekesek adtak elő. Nagy sikernek örvendtek operettjei is;

Dr. Molnár Imre (Péterréve, 1888. október 28. – Budapest, 1977. február 25.) zeneíró, dalénekes, a Nemzeti Zenede, majd a budapesti Zeneakadémia tanára, zenekritikus, dalgyűjtemények szerkesztője. A budapesti tudományegyetem bölcsészkarán (1906–10), ezzel egyidőben a Bellovics Zeneiskolában, később Farkas Ödönnél tanult. 1912-ben bölcsészdoktorátust nyert. A Tanácsköztársaság idején a Markó utcai főreáliskola igazgatójává nevezték ki, de 1919-ben kényszernyugdíjazták. Egy ideig a Nemzeti Zenede könyvtárát vezette, 1922–1933 között ugyanitt tanár volt. 1925-ben Kern Auréllal megjelentette Daloskert c. gyűjteményét, amelynek több darabját hanglemezre is énekelte Hír Sári zongorakíséretével. 1919–1938 között a Magyarság c. lap zenekritikusa, majd a Magyar Nemzetbe írt kritikákat (1938–44). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára volt (1933–59), nyugdíjba vonulása után hangképzést tanított a Magyar Állami Népi Együttesben. Számos kiváló, sőt világhírű énekes került ki iskolájából. A Magyar Rádió első bemondóit ő tanította a szép beszédre.15 nyelvből készített kiváló dalfordítást.

 

Mózsa Ödön (Budapest, 1888) zeneszerző, tanárt. A Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián zongorát tanult. 1910-ben zeneiskolát alapított, amelynek igazgatójaként működött. A Margitszigeti Szimfonikus Zenekarnak karmestere volt.

 

Müller Károly (Budapest, 1888 – Budapest, 1863) zeneszerző, tanár. karmester. A Zeneakadémián Koessler János és Thomán István növendéke volt; 1905-től

1910-ig az akadémia tanára. Több fővárosi dalegylet élén állott, így vezette a Budapesti Általános Munkás Dalegyletet és az Elektromos Művek énekkarát is. 1923-ban a Magyar Dalszövetség országos karnagya lett, majd 1926-tól az újonnan megalakult Dunakeszi Magyarság férfikarának az irányítója.

 

Nádor Jenő (Budapest, 1888. december 3. – Budapest, 1955. november 18.) operettszínész. 1911-ben a Király Színház tagja lett. Játszott a Népoperában (1916 – 17), a Fővárosi Operettszínházban (1923 -25). 1924-ben az USA-ban vendégszerepelt Fedák Sárival. 1927-ben a bécsi Carltheater szerződtette. 1930 – 34-ben a Budai Színkörben vendégszerepelt.

Pogány Ferenc (1888–1946) operaénekes, tanár.

 

Reiner Frigyes (Budapest, 1888. december 19. – New York, 1963. november

15.) karmester, tanár. Még kamaszként ismerkedett meg Weiner Leóval, akivel életre szóló barátságot kötött. 1905-től zongora és zeneszerzés tanulmányokat folytatott a budapesti Zeneakadémián. Tanára Thomán István (zongora), Chován Kálmán (zongorapedagógia) és Hans Koessler (zeneszerzés) voltak. Az utolsó két évben Bartók Béla vette át zongoraképzését. 1907–1908-ban Weiner Leó közbenjárásával kapta első szerződését: korrepetitor a Népszínház–Vígoperánál. Az 1910–'11-es évadban karmester volt Laibachban, 1911-től 1914-ig az újonnan megnyílt budapesti Népopera karmestere volt. Pályája következő állomása 1914-től 1921-ig a világhírű drezdai Szász Udvari Opera volt, ahol Richard Strauss jelenlétében vezényelte a komponista számos művét. 1922-ben az USA-ba költözött, ahol különböző nagy zenekarok karmestereként működött. A Cincinnati Szimfonikusok vezetője. 1929-től a New York-i Filharmonikusok karnagya, 1938-tól 1948-ig a Pittsburgh-i Szimfonikusok vezetője. 1948-tól 1953-ig a New York-i Metropolitan Opera karmestere, 1953-tól 1963-ig a Chicagói Szimfonikus Zenekar vezetője. Philadelphiában egyetemi katedrát kapott a zenekari és operaosztály vezetőjeként. Bartók Béla utolsó pódiumszereplésének ő volt a karmestere New Yorkban 1943-ban.

 

Vas Sándor (Budapest, 1888 –) zongoraművész-tanár, a Fodor-zeneiskola, majd a rochesteri (USA) egyetemi fakultásának tanára.

 

Wehner Géza (Budapest, 1888. július 8. – Budapest. 1947. április 6.)

orgonaművész, a Nemzeti Zenede, majd 1946-ig a Zeneakadémia tanára.1914-

től haláláig a pesti izraelita hitközség Dohány utcai templomának főorgonistája.

 

 

125 éve született

 

Arányi Ferenc (Budapest, 1893. március 21. – Seattle, 1966. május 5.) hegedűművész, karmester, tanár. 1912–1914 között Bécsben Willy Hessnél és Henry Charteanál, majd 1914–21-ben Budapesten Hubaynál tanult. Hosszabb ideig különböző zenekarokban hangversenymesterként működött, nagyrészt külföldön, így többek közt 1921–22-ben Stockholmban, 1924–26-ban Zágrábban. 1935-ben, a fasizmus terjedésének hatására az USA-ba emigrált. 1940-ig Pittsburgh-ben a Duquesne University, majd egy tanéven át a Michigan State University tanára volt. 1941-ben Seattle-ben telepedett le, ahol egy évadon át a szimfonikus zenekar koncertmestereként működött; 1942-ben pedig megalapította a Pacific North-west Youth Symphony Orchestrát. Ennek az ifjúsági zenekarnak 1959-ig vezető karnagya maradt.

 

Arányi Jelly /hunyadvári; ďAranyi / (Budapest, 1893. május 30. – Firenze, 1966. március 30.) hegedűművész-tanár. Eleinte zongoraművésznek készült, de végül a budapesti Zeneakadémián Hubay Jenő tanítványaként végzett hegedűművészként. Az európai hangversenyéletbe nővérével, a szintén hegedűművész Arányi Adilával (asszonynevén Adila Fachiri) együtt adott koncertjeivel csakhamar világhírre emelkedett. 1923-ban Londonban telepedett le, itt és Párizsban többször fellépett Bartók Bélával is. Több zeneszerző ajánlotta neki szerzeményeit. Például Bartók az ő és nővére részére írta mindkét hegedű-zongora szonátáját, Ravel is neki ajánlotta a Tzigane (Cigány) című népszerű szerzeményét. Vaughan Williams neki dedikálta Concerto Academico című művét, Gustav Holst pedig a kéthegedűs versenyt.

Babári József (Tab, 1893. október 20. –?) hegedűművész, tanár. 1915-ben, Hubay Jenő tanítványaként végezte a Zeneakadémiát. Tanulmányait Bécsben fejezte be a híres Sevcsik tanárnál. 1917-ben hegedűművész mesteri állami diplomát nyert. Guarnerius hegedűje volt.

Bálint Ákos (Csíkszentimre, 1893. június 2. – Gyergyószentmiklós, 1983) tanító, népművelő, tankönyvíró, zeneszerző, tanár.  A csíksomlyói tanítóképző intézetben 1912-ben nyert oklevelet. 1918-tól 1953-ig Gyergyószentmiklóson tanított, majd iskolaigazgató. Részt vett a Gyergyói Múzeum munkájában (1954-56). Évtizedekig Gyergyó zenei és művelődési életének egyik irányítója volt. Népdalgyűjtő, zeneműveket szerzett: ezek népdalfeldolgozások kórusra, dalok, egyházi énekek.

Bartók Béláné Ziegler Márta (Nagyszeben, 1893. – Budapest, 1967), a zeneszerző első felesége; Bartók Béla 1909-ben vette feleségül Mártát. Házasságuk, amelyből ifj. Bartók Béla (1910–1994) született. Nagyon hamar felismerte férje lángoló tehetségét. Az együtt töltött éveket e tehetség szolgálatába állította. Bármilyen áldozatra kész volt, szemgyengesége ellenére számtalan kottát másolt, cipelte a népdalgyűjtés kellékeit, erőpróbának minősíthető körülmények között utazott (többek közt elkísérte Bartókot a Görgény-vidéki és nyárádmenti gyűjtéseken). Talán a legnagyobb áldozata az volt, hogy teljes önzetlenséggel „adta át” bálványozott férjét a második feleségnek, a hasonlóan nagyszerű tulajdonságokkal felruházott Pásztory Dittának. A Mártával töltött évek nem akármilyen életszakasza volt a zeneszerzőnek: nagy művek születnek ekkor: A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, a Két kép, az Allegro barbaro, a Román táncok, a Négy szlovák népdal, A csodálatos mandarin, a 2. vonósnégyes. (Csíky Boldizsár emlékezése nyomán)

Bodán Margit (Cegléd, 1893. december 11. – New York, 1971) énekes színész, népdalénekesnő. Színi tanulmányait Rózsahegyi Kálmán iskolájában végezte, Maleczky Biancánál tanult énekelni. 1917-től a pozsonyi társulat tagja, majd Debrecenbe szerződött, ahol népszínművekben és klasszikus operettekben szerepelt. 1938 őszén hangverseny-körutat tett az USA-ban, ahonnan a háború kitörése után nem tért haza.

 

Csuka Béla (Budapest, 1893 – Szeged, 1957. szeptember 10.) gordonka- és viola da gamba-művész-tanár. Schiffer Adolf, majd Popper Dávid tanítványa. 14 esztendős korától hangversenyezett. 1911-13-ban Telmányi Emillel és Zsigmondy Gáborral „Berlini Magyar Trió” néven hangversenyezett. 1913-14-ben az Operaház zenekarának tagja, 1917-től 1944-ig magángordonkása. 1945-48-ban, majd 1957-ben ismét a szegedi opera együttes zenekarának magángordonkása. Hangszergyűjteménye (viola da gamba, pochette, stb.) az MNM tulajdonába került.

 

Demény /Dillmann / Antal (Budapest, 1893) katonakarmester, tanár. A Nemzeti Zenedében tanult. Színházi karmester volt Ausztriában és több magyarországi városban, majd katonai karnagy lett.

 

Hankiss János (Budapest, 1893 – Budapest, 1959. április 28.) irodalomtörténész, tanár és zeneíró. 1919-től a francia irodalom magántanára, 1923-tól rendkívüli, 1929-től 1950-ig nyilvános rendes tanár a debreceni egyetemen. Közben 1943-tól 1944 márciusáig közoktatásügyi államtitkár is. 1950-től a Debreceni Egyetemi Könyvtár tisztviselője és a francia irodalom megbízott előadója. A Debreceni Szemle, a Forrás szerkesztője, a Helicon című nemzetközi irodalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, a Kortársaink című irodalomtörténeti sorozat szerkesztője volt. Élete utolsó éveiben zenetörténettel foglalkozott (főként Liszt életével és munkásságával). 1958-ban az ő munkájának köszönhetően létesült a Zeneműtár.

 

Hauser Emil (Budapest, 1893. május 5. – Jeruzsálem, 1978. január 27. ) hegedűművész-tanár.  Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte 1909-ben. 1909-1910 között a mesteriskolát Bécsben járta ki Sevcik tanárnál.1913–1914-ig Adolf Rebner kvartettjének II. hegedűse Frankfurtban, valamint a Hochschule professzora. Rövid ideig második hegedűsként játszott Adolf Busch vonósnégyesében is, ami döntő hatással volt zenei fejlődésére. 1914–1920 között a budapesti Operaház zenekarának tagja volt. Vonósnégyes társaságot 1917-ben alapított Budapesti Vonósnégyes néven a budapesti Operaház négy muzsikusa: Hauser Emil I. hegedű, Pogány Imre II. hegedű, Ipolyi István brácsa, és egy holland csellista Harry Son. Hauser 1932-ben kilépett az együttesből. 1933-ban, Jeruzsálemben részt vett a Palestine Conservatory of Music megalapításában, és segítette Bronislaw Huberman hegedűművészt a Palestine Symphony Orchestra létrehozásában. 1940-ben az Egyesült Államokba ment, ahol először a New York államban lévő Bard College, majd a New York-i Juillard School of Music kamarazene professzora lett. 1952-től Baselban tanított, majd 1960-ban visszaköltözött Izraelbe. Itt hunyt el 1978. január 27-én.

Honthy Hanna (eredetileg Hügel Hajnalka, Hajnal Hajnalka (Budapest, 1893. február 21. – Budapest, 1978. december 30.) operettprimadonna. Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera. Ezután Pozsonyban, Debrecenben lépett fel. Férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – kapott szerződést. 1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár csak egyes szerepekre szerződött.  A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb.) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília). Honthy csak a színháznak élt: még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer.

Klapsky Henrik (1893 –) nagybőgőművész-tanár. Tanulmányait Bécsben Rudolf Lustignál kezdte meg 1929-ben, ahol akadémiai oklevelet szerzett 1939-ben. 1942-től 1978-ig a Soproni Zeneiskolában, illetve 1956-tól a Szombathelyi Zeneiskolában tanított. 1914-től a soproni Szimfonikus Zenekar tagja volt, ahol hosszú évtizedeken keresztül, még patriarchai korban is dolgozott. Karvezetőként huszonöt éven keresztül a soproni Dalfüzér-kórus vezetője volt.

Knirsch Jenő (Budapest, 1893 –) hegedűművész, a Budai Zeneakadémia, a Szent Imre Gimnázium, a IX. kerületi Reálgimnázium és a csepeli állami engedélyezett magán zeneiskola tanára, a Budapesti Filharmóniai Társaság és a Székesfővárosi Zenekar első hegedűse, zeneszerző.

 

László Zsigmond (Nagytétény, 1893. május 23. – Budapest, 1981. július 28.)

zenetörténész, filológus, a zenetudományok kandidátusa, tanár. 1945-48-ban a Goldmark Károly Zeneiskola igazgatója, majd 1955-ig a fővárosi körzeti zeneiskolák zenetörténet tanára. Elsősorban verselmélettel, ritmustannal, zenei prozódiával, és a magyar zenetörténettel, zenekritikával és zenei műfordítá-sokkal foglalkozott.

 

Lux József (Budapest, 1893 –) opera-karénekes, tanár. A Nemzeti Zenede opera tanszakán végzett. 1927-ben lett a budapesti Operaház tagja.

 

Murgács Kálmán (Sepsiszentgyörgy, 1893 –) zeneszerző, tanár.

 

Pogány Imre (Budapest, 1893. július 14. – Miami, 1975. augusztus 25.) 1909-ben végzett a Zeneakadémián. 1918-1920 között tagja volt az Operaház és a Filharmóniai Társaság Zenekarának. 1920– 1927-ig játszott a Budapest Vonósnégyesben. Ezt követôen az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Reiner Frigyes által vezetett Cincinatti Filharmonikus Zenekar II. hegedű szólamvezetője lett, és az ottani Konzervatóriumban tanított. Két évvel késôbb – 1929-től 1936 végéig – a Toscanini irányítása alatt játszó New York-i Filharmonikus Zenekar második hegedű szólamának vezetôje lett, majd ezt követően ugyanezt a pozíciót töltötte be 1958-ig, amikor nyugalomba vonult. Emellett II. hegedűt játszott a New York-i Filharmonikus Kvartettben, ahol Michael Piastro, Kürthy Zoltán és Joseph Schuster voltak a kollégái. Később Miamiba költözött, és itt hunyt el.

 

Prahács Margit (Budapest, 1893. április 12. – Budapest, 1974. július 1.)

zenetörténész, esztéta, Liszt-kutató, a budapesti Zeneakadémia könyvtárának

vezetője. A budapesti Zeneakadémián Hegyi Emánuelnél tanult és zongoratanári diplomát szerzett (1917), majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen lélektani és esztétikai kollégiumokat hallgatott és doktorált (1924). A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola könyvtárát vezette (1928–61), de kutatómunkáját nyugalomba vonulása után is egy évtizeden át folytatta. A budapesti  tudományegyetem magántanára (1937), ahol collegium musicumot szervezett.

Szegő Júlia /írói álnevei: Dobó Júlia (ez egyben a leánykori neve is), Donáth Irén, Dózsa Ilona / (Beregszász, 1893. április 19. – Kolozsvár, 1987. november 7.) népdalgyűjtő, zenei szakíró. Budapesten, a Zeneakadémián tanult (1932), itt többek között Kelen Hugó és Popper Irma voltak a tanárai. Később a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen a lélektan–szociológia szakon is diplomát szerzett (1948). Zenei pályájának megkezdéséig a kolozsvári Lepage könyvkereskedés alkalmazottja volt. 1944–48 között a kolozsvári Zenekonzervatórium, azután a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet, a bukaresti Folklórintézet, majd a Román Akadémia kolozsvári fiókja munkatársaként dolgozott nyugdíjazásáig (1957). A negyvenes évek végétől, akkor még magánkézben lévő dokumentumok alapján, hozzákezdett Bartók Béla erdélyi tevékenységének kutatásához. Ennek első eredménye a népzenekutató Bartók Béláról írott könyve volt (1955), amelyet további Bartók-könyvek követtek.

Váczi Károly (Budapest, 1893. november 23. – Budapest, 1976. július 19.) klarinétművész-tanár. Oklevelét 1922-ben a budapesti Zeneakadémián nyerte. 1922–1949 között az Operaházban szólóklarinétosként, majd (nyugdíjazása után) az ötvenes években a Fővárosi Operettszínház kisegítő zenekari tagja. A Nemzeti Zenedében 1922–30), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (1933–50), nyugdíjazása után 1960-ig a budapesti Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában tanított. Nevéhez fűződik a századunk derekán működő kiváló klarinétművészeink (pl.: Balassa György, Berkes Kálmán, Meizl Ferenc, stb.) magas színvonalú képzése.

Vecsey Ferenc (Budapest, 1893. március 23. – Róma, 1935. április 5.) hegedűművész, tanár. Atyja, Vecsey Lajos, majd Hubay Jenő tanítványa, Berlinben Joachim Józsefnél tanult. 10 éves korában Berlinben lépett fel először, hangversenyútjai során bejárta Amerikát és Kelet-Ázsiát is. Elegáns játékmodorával, virtuóz készségével világhírt szerzett. Zeneműveket is írt: Magyar virtuóz szólódarabok hegedűre (Valse triste, stb.).

Weisz Ferenc (Budapest, 1893. augusztus 2. – Auschwitz, 1944. szeptember 30.) zongorista, tanár és zeneszerző. Néhány kivételtől eltekintve művei valószínűleg eltűntek. Munkássága főként Hollandiában bontakozott ki, mert több mint két évtizedig ott élt.

 

 

115 éve született

 

Bakos Zoltán (Budapest, 1898–) zeneszerző. A Nemzeti Zenedében cimbalmot tanult Sey Dezsőnénél. Magyar nótákkal több pályázaton nyert.

 

Bánky Bányai Aladár (Újpest, 1898–) zeneszerző, tanár. A Nemzeti Zenedében tanult.

 

Csóka Béla (Budapest, 1898. július. 4. – Budapest, 1972. július 2.) operaénekes

énektanár. A budapesti Zeneakadémián Sík Józsefnél, Szabados Bélánál, színpadi játékot Hegedűs Gyulánál tanult. Oklevelének megszerzése

után (1923) szerződtették az Operába, majd két év múlva a Városi Színházhoz

került. Külföldön, Európa számos városában is szerepelt, mint Bécsben,

Breslauban, Koppenhágában, az Oslo-i Rádió felvételeket is készített vele.

A Debreceni Városi Színház operaénekese (1931-44), majd a Budapesti

Operaház tagja 1948-ig, nyugdíjazásáig. 1936-1966 közt a Liszt Ferenc

Zeneművészeti Főiskolán, 1950-51-ben a Színművészeti Főiskolán tanított

éneket és hangképzést. 1964-től ismét szerepelt a Debreceni Csokonai

Színházban. Tanított a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában, majd 1967-től a szegedi Tömörkény István Gimnáziumban.

Eisemann Mihály /ered. Egresi Mihály / (Paripás, 1898. június 19. – Budapest, 1966. február 15.) zeneszerző, karmester, tanár.  Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte. Kodály Zoltán, Siklós Albert és Weiner Leó voltak a tanárai. Első szerzeményei 1927-ben jelentek meg (Szeret-e még, Lesz maga juszt is az enyém). Több mint 30 operettet írt. Ismertebb művei: Zsákba macska (1932); Egy csók és más semmi (1933); Én és a kisöcsém (1934); Fekete Péter (1943); Bástyasétány 77. (1958).

Ernster Dezső (Pécs, 1898. – Zürich, 1981. február 16.) operaénekes, tanár. Tanulmányait Kalliwoda Olgánál kezdte, majd Bécsben D. Andersen és J. von Manowarda tanítványaként folytatta. 1923-ban Plauenben Wagner Tannhäuser c. zenedrámájának Hermann őrgrófjaként mutatkozott be. Ezután Düsseldorfban és Duisburgban-a két városban egyaránt működő – Deutsche Oper am Rhein-nél állott szerződésben. A harmincas évek végén a Berlini Operaház művésze volt. 1933 után Grazban énekelt, majd néhány évig Budapesten is élt. 1946-1959-ben a New York-i Metropolitan Operának volt basszistája. 1959-1966 között a düsseldorfi és zürichi Operaház tagja volt.

Fenyves Gábor (Cegléd, 1898 –) zongoraművész-tanár.

 

Harsányi Tibor / Születésekor: Hesser Tibor / (Magyarkanizsa, 1898 – Párizs, 1954) zeneszerző, tanár. Kodály Zoltán alatt végzett a budapesti Zeneakadémián, majd Párizsban telepedett le 1923-ban.

          Kabos Ilona (Budapest, 1998. december 7. – London, 1973. május 27.) zongoraművész-tanár a budapesti Zeneakadémián Szendy Árpád tanítványa volt. A húszas évek elejétől hazai és külföldi hangversenyeken nagy sikerrel szerepelt. 1931–1936 között Budapesten a Zeneakadémián tanított. 1938-ban Londonban telepedett le. A nyilvános szerepléstől 1961-ben vonult vissza. Zongorapedagógusként működött Londonban és New Yorkban.

 

Kósa Sándor (1898-1935) zongoratanár. A Nemzeti Zenedében tanult (többek között Varró Margitnál). A Főiskolán működési engedélyt nyert. Az Újpesti Zeneművelő Egyesület konzervatóriumának a tanára volt;

 

Lehner Árpád (Budapest, 1898 –) zongoraművész-tanár. A budapesti Zeneakadémia növendéke volt. Oslóban élt, az ottani zeneakadémia tanára, az oslói szimfonikus zenekar karnagya volt.

 

Mándy Margit, Ujfalussyné (Szatmárnémeti, 1898. december 8. – Budapest, 1982. január 31.) énekesnő, énektanárnő. 1933-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Molnár Imre tanítványaként szerzett énekművészi oklevelet. Debrecenben megkezdett pedagógiai és művészi munkáját Szentendrén, Szombathelyen, Veszprémben, majd Nagyváradon folytatta. 1945 után került Budapestre. 1948-49-ben a Színművészeti Főiskolán, majd 1950-1959 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított.

 

Németh Döme Ferenc (Kőszeg, 1898. február 21. –1960) szerzetes, zenetanár, író. 1914-ben lépett a Szent Benedek-rend tagjai közé, 1921-ben szentelték pappá. Néhány hónapig Pápán, majd két évig Pannonhalmán tanított. 1921 és 1933 között ismét Pápán tanár, majd két évig Esztergomban, 1935-től Győrben tanított. Pápán az Iparos Dalkör karnagyaként is tevékenykedett. Daloskönyveket szerkesztett középiskolai osztályok számára.

 

Németh Mária (Körmend, 1898. március 13. – Bécs, 1967. december 18.) operaénekes-tanár. Tanítónő, majd a budapesti Zeneakadémián Anthes Györgynél, majd László Gézánál tanult énekelni. A Városi Színházban tűnt fel 1922-ben, majd 1923–24-ben a budapesti Operaház tagja volt. 1924-ben a bécsi Állami Operához került. Bécsben énektanárként is dolgozott.

 

Rábaközi Rigó Gábor (Budapest, 1898 – Budapest, 1968. január 17.) zenekari karmester, zenekarvezető, tanár. A Nemzeti Zenedében zeneszerzést és esztétikát is tanult. 20 éves korában megszervezte a magyarországi cigányzenekarok kottaellátását. Elsőként hangszerelte cigányzenekarra Liszt II. Rapszódiáját. 1934-ben – Szigeti József hegedűművész tanácsára – a zeneileg jól képzett utánpótlás nevelése céljából megalakította a rádiózenekart (1934). A közelmúlt és a jelen sok kiváló prímása és szólistája (Toki Horváth Gyula, Lakatos Sándor, Boros Lajos, Kiss Elemér, Vörös Kálmán) az ő irányításával szerzett előadói, színpadi gyakorlatot, itthon és külföldön is elismert hírnevet.

 

Rieb Károly (Újpest, 1898 – Dunakeszi, 1984) egyházzenei karnagy, zenetanár. Szerteágazó egyházzenei tevékenysége mellett kiváló pedagógusként működési engedéllyel otthonában tanított;

 

Rózsa Anna (1898 –) operaénekes, tanár. Amerikában, Romániában és Milánóban tanult, 1921-ben Siebelként debütált Kolozsvárott. 1928-tól 1934-ig Olaszországban élt és koloratúrszoprán szerepektől a drámaiakig terjedt szerepköre. 1934-től 1944-ig Bukarestben működött. Visszavonulása után Kolozsvárott élt,

 

Szabó Emil (Gyula, 1898.-?) – zeneszerző, zenetanár.

 

Szalmás Piroska, Fischer Antalné (Budapest, 1898. augusztus 7. – Budapest, 1941. augusztus 13.) kórusvezető, zeneszerző, pedagógus. A budapesti Zeneművészeti Főiskolán Székely Arnold, Kodály Zoltán, Weiner Leó és Thomán István tanítványa volt, zongoratanári oklevelet szerzett. 1928-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1930-ban Népdalkórus néven szervezte meg a későbbi Szalmás-kórus néven ismertté vált ifjúmunkáskórust.

 

Szedő Miklós (Budapest, 1898. június 8. – Budapest, 1978. augusztus 18.) operaénekes, tanár. Krammer Teréznél, Kovács Ferencnél, ifj. Ábrányi Emilné Wein Margitnál tanult énekelni. 1922. márc. 15-én mutatta be Kodály Zoltán Énekszó c. művét. Az Operaház szerződtette (1924), majd 1926-ban a Városi Színházhoz szerződött. Az 1930-as években ő volt az egyik legnépszerűbb magyar slágerénekes.

 

Szögi /Szeghy/ Endre (Szeged, 1898. november 16. – Szeged, 1972. június 19.)

zeneszerző, népzenekutató, zenetanár. A Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzői, majd tanári diplomát szerzett. 1928-ban lett a Szegedi Tanárképző Főiskola énektanára. Nagy érdemeket szerzett az énektanár képzésben és kórusok szervezésében és vezetésében. Ő teremtette meg Szegeden Bartók és Kodály kultuszát. 1933-ban a főiskolán kamarakórust alapított, mely Szeged zenei életének jelentős tényezőjévé vált. 1954-ben alapította meg a Szegedi Kodály Kórust.

 

Dr. Sztárcsevich László (1898. április 3. –) operaénekes, ének-és zenetanár, zeneiskolai igazgató. Városi Színház, Halberstadt; Stadtische Oper, Berlin; saját zeneiskola Esztergom, Dorog 1937-1964. között vezette és ének fő- és melléktanszakokat tanított.

 

Dr. Tóth Aladár (Székesfehérvár, 1898. február 4. – Budapest, 1968. október

18.) zenetörténész, zenekritikus, tanár. A budapesti tudományegyetemen diplomázott, majd 1925-ben doktori fokozatot szerzett Adatok Mozart zenedrámáinak esztétikájához című disszertációjával. Zenekritikus volt 1920-ban az Új Nemzedék, 1923-tól 1939-ig a Pesti Napló és a Nyugat című lapoknál, miközben 1926-tól 1929-ig a Zenei Szemle főmunkatársa volt. Kritikáiban elsőként értékelte Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Weiner Leó, valamint a feltörekvő új művészgeneráció műveit és munkásságát. 1930–1931-ben, Szabolcsi Bencével közösen szerkesztője, részben írója volt a kétkötetes Zenei lexikonnak. Ennek átdolgozott, kibővített kiadása volt az 1960-as évek közepén kiadott háromkötetes Zenei lexikon. 1937-ben feleségül vette Fischer Annie zongoraművésznőt. A szélsőjobboldali politika térnyerése miatt 1940-benSvédországba emigráltak, ahol oktatással és előadások tartásával tartották fenn magukat. 1946-ban tértek haza. Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter szeptember 1-jei hatállyal kinevezte a Operaház igazgatójának.

 

 

 

115 éve született

Alpár Gitta /1917-ig Klopfer Regina/ (Budapest, 1903. március 5. – Palm Springs, 1991. február 11.) operaénekes, tanár. 1919-től a Zeneakadémián Szabados Béla, Hilgermann Laura tanítványa volt. A budapesti Operaház tagja (1923–1925), de fellépett a Városi Színház több előadásában is. A müncheni Operaház (1925–1927), a berlini Staatsoper művésze (1927–1933). Bécsben élt (1933–1935), majd a fasizmus elől Londonba utazott, a Cochran Revü primadonnájaként lépett fel (1935), a Dubarryval ismertté vált a neve északi vendégjátékain; Svédországban, Norvégiában és Finnországban (1935–1936). New Yorkban telepedett le (1936), majd Kaliforniába költözött. Az USA-ban már csak néhány hangversenyen búcsúzott a színpadi és filmsikerektől.

         Anday Piroska /eredeti nevén Andauer Piroska, külföldön Rosette Anday / (Budapest, 1903. december 22. – Bécs, 1977. október 20.) operaénekes. Tanulmányait a Zeneakadémián végezte Bloch József, Hubay Jenő (hegedű) és Anthes György (ének) osztályában. Eközben a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán is tanulmányokat folytatott. Első nagy sikerét 1920-ban a Városi Színházban aratta a Carmen címszerepében. 1920–22-ben az Operaház ösztöndíjasa volt. 1921. szeptember 23-án írta alá szerződését a bécsi Staatsoperrel. A háború után előbb a Theater an der Wienben kezdte újra pályáját, csak később tért vissza a Staatsoperbe. Négy évtized után, 1961-ben Klütaimnésztra (Strauss: Elektra) szerepében búcsúzott a bécsi közönségtől. Fellépett a világ számos operaházában, gyakran vendégszerepelt Magyarországon is. Hírnevet szerzett oratórium- és dalénekesnőként is.

Angerer Margit / művészneve Margit von Rupp, Margit Schenker-Angerer /  (1903. június 11. – London, 1978. január 31.) operaénekes-tanár. A budapesti Zeneakadémián végzett énektanárként. Bécsben képezte magát Arturo de Sanctisnál. Budapesti debütálása után 1926-ban a bécsi Staatsoper szerződtette, amelynek 1938-ig egyik vezető szopránja volt. Híres Strauss-énekesnő volt, korának egyik legjobb Octavianja. 1938-ban Londonba költözött, ahol élete végéig.

Balassáné Maróthi Magda (Győr, 1903. november 19. –) énektanár. Reichenbergi Opera; Zürichi Opera; Városi Színház, Budapest; Fővárosi Felsőbb Zeneiskola; Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola, Budapest.

Banda Márton (1903 –) hegedű- és brácsaművész, konzervatóriumi tanár.

 

Bartók Béláné, Pásztory Ditta (Rimaszombat, 1903. október 31. – Budapest, 1982. november 21.) zongoraművész, tanár. Somogyi Mórnál a budapesti konzervatóriumban folytatta tanulmányait; 1922-től a budapesti Zeneakadémián Bartók Béla növendéke, 1923-ban Bartók felesége lett. Tanulmányait férje vezetésével tovább folytatta. Első közös fellépésük (1938. jan. 16.); a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre bázeli bemutatója volt. 1938-tól további kétzongorás hangversenyeket adott Bartókkal Európában és az USA-ban. 1940-ben a fasizmus térhódítása elől Bartókkal együtt az USA-ba emigrált. 1946-tól ismét Budapesten élt, 1960-tól koncertezett itthon és külföldön, főként Comensoli Máriával és Tusa Erzsébettel. Hanglemezfelvételei készültek Bartókkal (a kétzongorás Szonáta, 7 darab a Mikrokozmoszból); a Hungaroton Bartók-összkiadásában játszotta Bartók zongoraműveit, többek között a teljes Mikrokozmoszt és a Gyermekeknek sorozatot. Bartók 111. zongoraversenyét neki írta. Amikor férje halála után zongoraművészként a nyilvánosság elé lépett, szinte kizárólag csak Bartók-műveket játszott: hanglemezfelvételeken, hangversenyeken vállalkozott arra, hogy továbbadja Bartók műveinek előadási stílusából mindazt, amit elsajátított. 1986-ban megalapította a Bartók B. Pásztorty D.-díjat.

 

Berger Endre (Merán, 1903 –) gordonkaművész, tanár.

 

Bohrandt Lajos (Budapest, 1903–) orgonaművész, kántor, tanár. A Nemzeti Zenedében Sugár Viktor növendéke volt. 1917-től a budapesti Irgalmasrend kórházának templomában, 1922-től a budai Ferencesrend templomában volt orgonista.

 

Buza Gábor (1903–?) zenetanár.

 

Dévény Jenő (Budapest, 1903. július 16. – Budapest, 1964. július 18.) karnagy, zeneszerző, tanár. Zongorázni és zeneszerzést Bátor Szidornál, orgonát Sárkány Sándornál tanult. Évekig vidéki színtársulatok zenekarát vezette, közben színpadi zenét komponált. Legnagyobb sikerét Déryné c. daljátékával aratta. 1931-től a Magyar Színház zenei tanácsadója; később hangszereléseket végzett a Columbia hanglemezgyár és több zeneműkiadó részére. Az ötvenes évek elejétől évekig munkás énekkarokat vezetett, 1954-től a Zeneműkiadó Vállalat könnyűzenei szerkesztője.

 

Farkas István (1903 – 1983) tanító, zenetanár.

 

Fejes János (Budapest, 1903–) karmester, tanár. A Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián (Bloch Józsefnél) tanult. Pályáját hegedűsként kezdte, majd az Orion és a Corvin mozik karmestere lett.

 

Ferch Irma / Koszó Jánosné / (Arad, 1903. január. 1. – Budapest, 1977. október 15.) zeneszerző, tanár. A pécsi zeneiskolában énekelni tanult. 1940-ben Kolozsvárra került, majd 1942-től haláláig a fővárosban élt. Több megszakítással a Nemzeti Zenedében, a Budapesti Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában s magánúton Major Ervinnél tanult komponálni. Negyedszázadon át a sportesemények, a ritmikus gimnasztika céljainak megfelelő zeneírás és zeneösszeállítás tudományára specializálta magát. Ő szervezte meg 1952. augusztus 20-ára a Népstadion megnyitásának zenei műsorát, s 1976-ig több ízben tartott tanfolyamokat a Testnevelési Főiskolán.

 

Gránát József (Tiszadob, 1903. június 6. – Budapest, 1982. május 16.) hegedűművész, hegedűtanár, énekkari karnagy. 1917-ben a budapesti Zeneakadémiára került, ahol 1933-ban szerezte meg Kemény Rezső növendékeként oklevelét, közben már tanított. 1927-ben a Diósgyőri Vasgyár Férfikarának vezetését vállalta el. Emellett vezényelte a budapesti Általános Munkásegylet Vegyeskarát, a Rákospalotai „Szabadság” Férfikart és a Kőbányai Általános Férfikart is. 1948-ban ismét a hegedűjáték felé fordult, három éven át a Miskolci Városi Zeneiskolában tanított, melynek 1950-ig igazgatója is volt. 1951-től 1965ig a Fővárosi 2. sz. Körzeti Zeneiskolában tanított, s az Operaház zenekarában hegedült. A Magyar Munkásdalos Szövetség Országos karnagya volt.

 

Heinemann Sándor (Szászvár, 1903. december 28. – Budapest, 1975. október 26.) zenész. Igazgatója és zenei vezetője volt a Royal Orfeumnak, majd a szórakozóhely átszervezése után a Fővárosi Nagycirkusz zenekarát vezette. 1967-től haláláig a Magyar Artistaiskolában zenét tanított.

 

Dr. Horusitzky Zoltán, (Pápa, 1903. július 18. – Budapest, 1985. április 25.) zeneszerző, zongoraművész, tanár, költő. 1927-ben Hegyi Emánuel növendékeként zongoratanári, Kodály Zoltán tanítványaként zeneszerzői diplomát, ezekkel párhuzamosan a budapesti egyetemen államjogi doktorátust szerzett. 1949-ig a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola tanára, majd igazgatója. Később a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zongoratanár. Nyugdíjasként főként zeneszerzéssel foglalkozott. 1960-ban, az Állami Operaházban mutatták be Báthory Zsigmond c. operáját. A Fekete város c. operát a Magyar Rádióban adták elő.

 

Horváth Mihály (Kalocsa, 1903. június 6 –) zenetanár, zeneszerző, karmester (Pius Gimnázium, Pécs – tanár; Zenekonzervatórium, Pécs – tanár, majd igazgató-helyettes; Zeneiskola, Pécs – igazgató).

 

Janthó Bertalan (Igló, 1903. december 22. –) zenetanár, zenekari fuvola- művész. Király Színház, Budapest; Budapesti Hangversenyzenekar – zenekari művész; Rádiózenekar; Budapesti MÁV Szimfonikusok; Magyar Állami Hangversenyzenekar.

 

Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.) zeneszerző, zongoraművész, tanár. Nyolc éves korában kezdett zongorázni Nagyszombatban, 15 éves korában Budapesten Pál Ilona folytatta oktatását, majd 1921-27 között Székely Arnold és Keleti Lili (zongora), Kodály Zoltán (zeneszerzés), valamint Weiner Leó (kamarazene) tanároknál a budapesti Zeneművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait. Zenei tanulmányaival párhuzamosan rajzolni, festeni tanult. Zongoraművészként 1923-ban lépett először a nyilvánosság elé. 1927-43 között a Fodor Zeneiskola tanára volt. 1928-ban megalapította a Modern Magyar Muzsikusok zeneszerzőcsoportot, amely hamarosan beolvadt az Új Magyar Zenei Egyesületbe (ÚMZE). Ez utóbbi az 1930-as években az Új Zene Nemzetközi Társasága (IGNM) tagjaként tevékenyen munkálkodott a modern zene terjesztésén, s kapcsolatot tartott fenn a legfontosabb európai kortárszenei rendezvényekkel is. Első önálló szerzői estjét (1933. máj. 2-án) az ÚMZE keretében rendezte. 1943-tól 1944-ig a Goldmark Zeneiskola tanára volt. 1945-től a budapesti Zeneművészeti Főiskola zongora-főtárgy tanára, később tanszékvezető egyetemi tanár. 1945-49 között a Művészeti Tanács elnökhelyettese; a Magyar Zeneművészek Szövetségének elnökségi tagja, több ízben ügyvezető elnöke is. A Szerzői Jogvédő Hivatal és nemzetközi szerzői jogi testület zenei bizottságának (CISAC) elnöke. A Londoni Royal Academy of Music, stb., a Deutsche Akademia der Künstel tagja. Több mint félévszázados pedagógiai múltja során zongoraművészek generációit (pl. Ábrahám Mariann, Szabó Csilla, Kocsis Zoltán, Ránki Dezső, Schiff András, Jandó Jenő zongoraművészt) nevelte.

 

Kaszás Gyula (Budapest, 1903–) zenetanár, karnagy, zenei író, a csepeli államilag engedélyezett zeneiskolai igazgatója.

 

Dr. Munkácsi Ernőné Mairovitz Erzsébet (Budapest, 1903. február 14. – 1994.) zeneiskolai (Goldmark, Fővárosi Zeneiskolai Szervezet) és a Bartók Béla

Zeneművészeti Szakközépiskolai zongoraművész-tanár.

Nemesszeghy István (Kecskemét, 1903. január 13. – Budapest, 1987. június 4.) gordon- és gordonkaművész, tanár. A budapesti Zeneakadémián Montág Lajosnál szerzett diplomát. 1925-41 között a Magyar Rádió zenekarának tagja; 1941-45-ben a kolozsvári Nemzeti Színház Magyar Operatagozatánál munkálkodott, mint zenekari muzsikus; 1945. dec. 1-jétől ismét a Magyar Rádió zenekaránál dolgozott 1966-ig.

Nyíregyházi Ervin (Budapest, 1903. január 19. – Los Angeles, 1987. április 10.) magyar születésű amerikai zongoraművész-zeneszerző, tanár. A budapesti Zeneakadémián Thomán István és Székely Arnold növendéke volt, majd Berlinben a Dohnányi Ernő és Frederic Lamond tanítványa lett. Tízéves korától már Európa-szerte hangversenyeket adott. 1930-ban az USA-ba költözött, ahol filmstúdióknak dolgozott.

Pártos István (Budapest, 1903. március 1. – Amszterdam, 1920. február 4.) hegedűművész. Hubay Jenő tanítványa. Nagy reményeket keltő ifjú művész volt.

 

Peskó Zoltán /Peschko/ (Zsolna, 1903. augusztus 24. – Budapest, 1967. április 17.) orgonaművész, zeneszerző, pedagógus. 1921 – 27 között a Zeneművészeti Főiskolán Antalfy-Zsiross Dezsőnél, Zalánffy Aladárnál, Siklós Albertnél, Thoma Józsefnél tanult, közben a középiskolai énektanári tanszakot is elvégezte. 1927-től 1929-ig a soproni tanítóképzőben tanított, majd a budapesti fasori evangélikus templomban orgonista és az evangélikus gimnázium énektanára. Ádám Jenővel létrehozta a Protestáns Énekkart. 1958-tól nyugdíjazásáig (1963) a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola orgonatanára.

 

Pertis Jenő (Miskolc, 1903. szeptember 2. – Budapest, 1971. április 29.) cigányprímás. 15 éves korától két évig idősebb Kóczé Antal zenekarában játszott, majd haláláig önálló cigányzenekar- vezetőként működött Budapesten.

 

Sass Dezső (Szederkény, 1903. január 31. –1993) orgona- és zongoraművész,  pécsi zeneiskolai és tanárképző főiskolai tanár.

 

Schwalb Miklós (Budapest, 1903. február 20.- Boston, 1981. október) zongoraművész. Kovács Sándor és Dohnányi Ernő voltak a tanárai. Egyike a legtehetségesebb fiatal zongoraművészeknek, aki európai és amerikai turnéján jelentékeny sikereket aratott. Az 1936-ban megalakult Rádió Szalonzenekarának tagja.

 

Somfalvy Istvánné (Temesvár, 1903. október 12. ) debreceni szakközépiskolai és tanárképző főiskolai magánének-tanár.

 

Székely Zoltán (Kocs, 1903. december 8. – Banff /Kanada/ 2001. október 5.) hegedűművész-tanár, Bartók Béla gyakori kamara-partnere, zeneszerző. Tanulmányait Hubay Jenőnél végezte a budapesti Zeneakadémián, emellett Kodály Zoltántól zeneszerzést tanult, csellista barátjával, Hermann Pállal együtt. Tanulmányai után Kodály ajánlotta Bartók Bélának kamarapartnernek. Így már tizennyolc évesen szoros kapcsolatot építhetett ki Bartókkal. Első koncertjükkor Claude Debussy szonátáját és Ludwig van Beethoven Kreutzer-szonátáját játszották kortárs hegedűdarabokkal karöltve. Székely egyébként eljátszotta Bartóknak 1920-ban írt saját szólószonátáját is. Bartók neki ajánlotta a II. rapszódiát és a II. hegedűversenyt. Székely készítette Bartók Román népi táncaiból a hegedű-zongora átiratot.

 

Sződy Szilárd (Budapest, 1903. augusztus 19. –) fővárosi gimnáziumok énekzenetanára, a Pedagógiai Szeminárium ének-zene tanszékének vezetője,

szakfelügyelő.

Vaszy Viktor (Budapest, 1903. július 25. – Szeged, 1979. március 12.) zeneszerző, karmester. Tanulmányait 1919–1925-ben végezte a budapesti Zeneművészeti Főiskolán. Hegedű szakon Zsolt Nándor, Kemény Rezső és Szerémi Gusztáv, zeneszerzés szakon Kodály Zoltán, Molnár Antal és Koessler János növendéke volt. 1925–1929-ben (diák vendégkarnagyként kezdve) a Székesfővárosi Zenekar, 1929–1941 között a Budapesti Egyetemi Énekkar, 1935–1941-ben a Budapesti Palestrina Kórus karnagya volt. 1929–1941 között a Zeneakadémián elméleti tárgyakat tanított. Kórusvezetőként több európai koncertturnét vezetett. 1941–1944-ben a kolozsvári Magyar Opera igazgatója volt. 1945-től a Szegedi Nemzeti Színház karmestere, 1948-tól zeneigazgatója, 1955–1957-ben ismét a Zeneakadémia tanára, 1957–1969 között a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója, 1969–1975-ben újra zeneigazgatója és a Szegedi Szimfonikus Zenekar vezetője volt. A Szegedi Szabadtéri Játékok egyik megújítója és zenei irányítója. Nevéhez fűződik Bartók Béla Divertimento (1941), valamint Cantata profana (1930) című műveinek magyarországi bemutatója.

Weisz Péter Gusztáv (Mosonmagyaróvár, 1903. szeptember 1. – Amszterdam, 1934. április 20.) karnagy, zongoraművész-tanár. A bécsi Konzervatóriumban tanult. Igazi nagy sikereit azonban Ausztriában és távolabbi külföldi városokban érte el. 1931-ben szerződött karnagynak az amszterdami Rembrandt színházhoz.

 

Zathureczky Ede (Igló, 1903. augusztus 24. – Bloomington, 1959. május 31.)

hegedűművész-professzor, Hubay Jenő tanítványa. Sikeres hangversenyeket adott Európában és az USA-ban. 1929-től a Zeneművészeti Főiskola tanára. 1943-1957 között főigazgatója. 1956-ban Bécsbe, majd 1957-ben az USA-ba ment, ahol a bloomingtoni Indiana University hegedűtanára volt. A Hubay utáni hegedűsgeneráció egyik legkiválóbb tagja. Különösen a romantikus és a modern hegedűirodalom (Bartók) kiváló előadója volt. Mint pedagógus is jelentős érdemeket szerzett.

 

 

110 éve született

 

Balázs Béla (Kolozsvár, 1908. május 29. –) zenekari nagybőgőművész. Roósz Emil kvintett; Miskolci Filharmonikus Zenekar; Budapesti Hangversenyzenekar, MÁV Szakszervezetek Szimfonikus Zenekara; Déryné Népszínház zenekara – zenekari művész, tanár.

 

Balla Péter (Hajdúszoboszló, 1908. augusztus 22. – Budapest, 1984. december 11.) népdalgyűjtő, hegedűtanár. A Zeneművészeti Főiskolán Koncz Jánosnál kezdte a hegedűtanulást és a Nemzeti Zenedében Kladivkó Vilmosnál fejezte be (1938). Már 1932-ben végzett népdalgyűjtő munkát a Néprajzi Múzeumban. Népdalgyűjtő munkájában Lajtba László módszerét követte. Népzenei gyűjtés a bukovinai székelyek közt c. tanulmányát az Ethnographia közölte (1935). A református egyháznál 1938-tól 1945-ig a Soli Deo Gloria diákszövetség országos énekügyi titkára, majd 1952-ig a református Egyetemes Konvent országos énekügyi titkáraként működött. 1952–58-ban a Népművészeti Intézetben dolgozott, mint főelőadó népszerűsítette a folklórkutatást. 1958-tól nyugdíjazásáig (1972) Monoron volt hegedűtanár, majd Vecsésen élt.

 

Bartha Dénes (Budapest, 1908. október 2. – Budapest, 1993. szeptember 7.)

zenetudós, zenei író, tanár. A berlini egyetem zenetudományi tanszakán 1930-ban szerzett zenetudományi doktorátust. Az OSZK alkalmazottja lett, majd 1935-től egyetemi magántanár és a Zeneművészeti Főiskola óradíjas tanára. 1939-1944 között a Pester Lloyd zenekritikusa. 1941-1844-ben szerkesztette a Magyar Zenei Szemlét. 1947-ben kinevezett tanár, 1951-ben pedig tanszékvezető lett a Zeneművészeti Főiskolán. 1961-től a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnökségének tagja, 1964-1966 között vendégprofesszor amerikai egyetemeken. A zenetudományok kandidátusa 1952, doktora 1958, az MTA levelező tagja 1990. Az 1930-as évek elejétől számos zenetörténeti munkája jelent meg.

Bisztriczky Tibor (Arad, 1908 – Budapest, 1983. november 12.) zenekari hegedűművész-tanár. Hubay Jenőnél végzett a Zeneakadémián, 1931-ben kapott művészi és tanári oklevelet. Közben jogi tanulmányokat is folytatott a Pázmány Péter Tudományegyetemen (1926-1932) és abszolutóriumot szerzett. 1942-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban gyakornok a Művészeti Osztályon. 1943 őszétől részben a Nemzeti Zenedében, részben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított. 1946-tól 1963-ig a győri Zeneművészeti Szakiskola, majd a Tanárképző Főiskola tanára, végül 1969-ig a győri Zeneművészeti Szakközépiskola hegedű tanszakának vezető tanára volt. 1969-től haláláig tanított Gödöllőn, Vácott és Budapesten a XX. ker.-i zeneiskolában. 1948-50-ben tagja volt az Operaház zenekarának.

 

Bleierné Herzog Lili (Budapest, 1908. november 4. –) a Fővárosi Zeneiskola

Szervezet hegedűtanára és a Vasas Központi Művészegyüttes tagja.

 

Bolvári /Szinok/ Zoltán (Budapest, 1908. október 9. –) sárospataki és nyíregyházi tanítóképző karvezető-tanára.

 

Bőhm László (Budapest, 1908 –) orgonaművész és zeneíró, a ma is használatos

Zenei műszótár (1952.) megalkotója.

Csíky László Antal (Csombord, 1908. július 21. – Marosvásárhely, 1972. május 26.) orgonaművész, karnagy, zenetanár. Zenei tanulmányait 1941–43 között végezte a budapesti Nemzeti Zenede orgonaosztályán Sugár Viktor tanítványaként, ennek előtte Nagyenyeden és Debrecenben szerzett kántortanítói képesítést. Olcsván, Hajdúszováton és Mátészalkán tanított. Mindenütt iskolai és felnőtt kórusokat is vezetett. 1942-ben Marosvásárhelyen telepedett le, a református Kistemplom kántora, általános és középiskolai zenetanár. 1951-től a Zeneiskola aligazgatója, zeneelmélet és karvezetés tanára. Tanítványai között voltak a későbbi rangos erdélyi zenei élet jelesei, Csíky Boldizsár, Szabó Csaba, Fejér Elemér, Terényi Ede és mások. 1957-ig a Kultúrpalota orgonistája is, 1955-től a Népi Művészeti Iskola igazgatója, A Református Egyházi Dalkör utolsó karnagya volt, annak 1950-es megszüntetéséig.

Dőtsch Zoltán (Budapest, 1908. augusztus 3. – Debrecen, 1984. december 28.)
hárfaművész, zeneszerző, egyházkarnagy, orgonaművész, karmester. Tanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte 1923-1929 között Mosshammer Ottónál (hárfa), majd 1926-32-ben Siklós Albertnél s Unger Ernőnél (zeneszerzés, karnagyképző) tanult. 1931-ben az esztergomi Érseki Tanítóképzőben egyházkarnagyi oklevelet szerzett. 1922-32-ben a budapesti Szent József-templom orgonistája; 1932-1942 között egyházkarnagya; 1939-től 1945-ig a Magyar Állami Operaház korrepetitora, helyettes karigazgatója; 1946-52-ben a budapesti Szent Mihály-templom orgonista-karnagya; 1952-68-ban a debreceni Csokonai Színház karigazgatója; 1953-1960 között a Debreceni MÁV Filharmonikusok hárfása; 1968-tól nyugdíjasként. 1932-42-ben a budapesti Férfi Dalegylet karnagya; egyben a Józsefvárosi Énekkar Egyesület elnök-karnagya; 1968-tól haláláig a Nyíregyházi MÁV Fúvószenekar karnagya.

Eisikovits Mihály (Balázsfalva, 1908. október 8. – Kolozsvár, 1983. január 13.)

zeneszerző, zenetörténész. 1928-1933 között a kolozsvári konzervatóriumban zeneszerzést tanult, 1933-ban jogi doktorátust szerzett. 1935-től Temesvárott, 1945 után a kolozsvári konzervatóriumban és Művészeti Intézetben tanított, 1946-tól a kolozsvári G. Dima Zeneművészeti Főiskola tanára, 1950-1953 között igazgatója és több mint két évtizedig tanára. 1948-50-ben a kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója. Nevéhez fűződik a kolozsvári Magyar Opera együttesének megszervezése és a népoperák előtérbe állításával kialakított repertoár. Az ellenponttan oktatás korszerűsítése érdekében jelentős pedagógiai tevékenységet fejtett ki, több könyve és tanulmánya jelent meg e témakörben.

 

Érsek Mária (Kudzsir, 1908. december 11. – Budapest, 1976. október 4.) zongoraművész, zenepedagógus. Zenei tanulmányait Kolozsvárott kezdte meg. 1933–1938 között a Zeneművészeti Főiskolán Siklós Albert mesteriskolájában elvégezte a zeneszerzés és karnagyképző tanszakot. Oklevelének megszerzése után 1946-ig a főiskolán tanított, 1945-től 1969-ig nyugdíjazásáig az Operaház karigazgatója volt. 1969-től a Színművészeti Főiskolán is oktatott.

 

Falk Zsigmond (Budapest, 1908. december 11. – Budapest, 1935) budapesti egyházkarnagy, gimnáziumi ének-zenetanár.1932-35 között a Zeneakadémia egxyházze és középiskolai énektanár szakán A Budapesti Élmunkás téri Szent Margit templom karnagya volt.

 

Frank Lajos (Budapest, 1908. július 26. –) operaházi zenekari gordonkaművész, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Zeneakadémia tanárképző intézetének tanára, módszertani írások, tanulmányok szerzője. Tanulmányait 1924 és 1931 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola cselló tanszakán Schiffer Adolf növendékeként végezte. 1940-től az Albert Vonósnégyes tagja. 1942-től a Budapesti Hangversenyzenekarban és a Rádiózenekarban, 1945 és 1965 között a Magyar Állami operaházban szólamvezető gordonkaművész. 1954-től 1966-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanszékvezető tanára, 1966-tól nyugalomba vonulásáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző intézete Budapesti Tagozatának tanára. Művei: Gordonkaiskola, cikkek, módszertani tanulmányok a Parlando hasábjain.

 

J. Irsai Vera (Budapest, 1908. október 12. – Budapest, 1971. december 7.)

zongoraművész-tanár, a Fővárosi Zeneiskola Szervezet központi igazgatója. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanult, 1945-ig magánúton tanított. A II. világháború után rövid ideig fővárosi zeneiskolai tanár, majd szakfelügyelő, ekkor kezdett úttörő jelentőségű szolfézskiadványokat összeállítani. 1947-ben jelent meg Zenei előképző c. tankönyve, majd 1951-ben négykötetes Szolfézs példatárt adott közre (a III-IV. kötetet Agócsy Lászlóval szerk.). 1950-ben megszervezte a fővárosi zeneiskolai hálózatot (Fővárosi Zeneiskola Szervezetet), amelynek igazgatója volt nyugdíjba vonulásáig (1968).

Ivánkovits Ferenc (Szeged, 1908. augusztus 21. –) hegedűtanár, karmester. Zeneiskola, Nagykanizsa – hegedűtanár és uo. igazgató is; Nagykanizsai Szimfonikus Zenekar- karnagy.

 

Hadházi Kálmánné Bíró Katalin (Győr, 1908. február 7. –) nagykanizsai és

fővárosi zeneiskola szervezeti zongoratanár, körzeti igazgató.

 

Halász Béla (Pécs, 1908. október 11. –) kőszegi tanítóképző intézeti tanár, a Pécsi Székesegyház orgonistája, pécsi tanítóképzői és zeneiskolai tanár, orgonaművész.

 

Kazár Imréné (Budapest, 1908. május 6. –) gordonkatanár. Fővárosi Zeneiskola Szervezet – gordonkatanár; Fővárosi I. kerületi Állami Zeneiskola – gordonkatanár.

                Kisteleky Géza (Budapest 1908 – Székesfehérvár 1943. május 12.) hegedűművész-tanár. 1931-ben okleveles hegedűtanári diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskolán. Ezt követően a tatai piarista gimnázium ének- és zenetanára, de ottani magániskolákban is oktatott. 1935-ben lett a magyaróvári piarista gimnázium ének- és zenetanára. 1936-ban városi és állami támogatással megalapította a magyaróvári zeneiskolát, amely a Városház utca 2. sz. alatti régi városháza emeletén kezdte meg működését. 19ö40-től igazgatói teendői mellett szolfézst és hegedűt is tanított a zeneiskolában, 1938. május 1-jétől karnagya lett a Magyaróvári Férfidalárdának, később a Hubertus kórusának és a gazdasági akadémia ifjúsági énekkarának. Tagja volt a Zeneiskolák Országos Szövetsége választmányának és a győri törvényhatósági dalos-kerület művészi bizottságának. 1940-ben Székesfehérvárra került az ottani zeneiskola élére;

 

Kuti Sándor (Budapest, 1908. május 18. – Németország, 1945. április) zeneszerző, karnagy, tanár. A Fodor Zeneiskolában tanult. A Zeneakadémián Siklós Albert tanítványa volt (1930-34). Diplomáját Dohnányi Ernő irányítása mellett szerezte meg (1934). 1935-ben az Új Magyar Zene Egyesület műsorra tűzte néhány művét és egy zongoraszonátáját, amely nyomtatásban is megjelent Hollandiában. A Zeneakadémia elvégzése után magántanításból élt, zongorázást és zeneszerzést tanított, templomban orgonált, korrepetítori munkát végzett a Budapesti Énekkari és Zenekari Egyesületben. Zenekritikákat írt a Független Szemlében (1933–35). Ütemre cseng a csákány c. tömegdalát Hollós Korvin Lajos szövegére írta. Rövid ideig vezette az Antialkoholista Munkásszövetség (AMSZ) énekkarát. 1940-től munkaszolgálatos volt. 1944 nyarán Németországba deportálták. Legtöbb műve elveszett.

 

Láng György (Budapest, 1908. április 4. – Budapest, 1976. április 3.) zeneszerző, író, tanár karnagy és grafikus. Kodály Zoltán növendéke volt a Zeneművészeti Főiskolán, ahol zeneszerzőként és karnagyként diplomázott A Tamás templom karnagya vagy a Beethoven tavasza, Haydnról, Boticelliről írt életrajzi regénye (Primavera) máig alapvető és népszerű olvasmány.

 

Miklóssy Irén Mária (1908–1978) operaénekes, tanár.

 

Mikó Magda (Mikófalva, 1908. március 24. –) hangversenyénekes, zenetanár. Országos Filharmónia; Fővárosi Zeneiskola Szervezet- énektanár.

 

Mindszenti Ödön /Szvoboda/ (Mindszent, 1908. május 9. – Budapest, 1955. szeptember 9.) operaénekes, tanár. Torday S. Blanka tanítványa. Középiskolai tanár volt. 1946 – 48 közt az Endre Béla által vezetett vígopera-együttes tagja, 1946-tól haláláig a budapesti Operaház tagja.

 

Németh Anna (Kolozsvár, 1908. február 29. – Budapest, 1990. március 7.) operaénekes, tanár. Zenei tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében Marschalkó Rózsinál fejezte be. A budapesti Operaház 1935-ben szerződtette. Hamarosan a dalszínház vezető művésze lett. Oratóriuménekesként is működött.

 

Nádas Béla (Bp., 1908. május 15. – Bp., 1978. április 21.) zeneszerző, szövegíró, zongoraművész, tanár. Tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében, a Fodor Zeneiskolában, majd a Zeneművészeti Főiskolán Thomán István, Hír Sári, Kálmán György, Braun Paula, Ferenczi György (zongora) tanítványaként végezte. A könnyűzene minden műfajában maradandót alkotott.

 

Orosz Júlia (Budapest, 1908. március 31. – Budapest. 1994. augusztus 20.)

operaénekes, tanár. Pályája kezdetén Lichtenberg Emil együttesében szerepelt,

kezdetben karénekesnőként, később szólistaként. 1929-ben a Palestrina Kórus,

1930-ban a Mátyás-templom szólistája. 1933-ban a budapesti Zeneakadémián

egy tanév alatt három évfolyamot végzett el, majd magánúton tanult tovább

Palotai Árpád növendékeként. Az Operaház 1935-ben szerződtette.

Osváth Júlia (, 1908. február 15. – Budapest, 1994. augusztus 20.) operaénekes, tanár. Énekesi karrierjét Lichtenberg Emil együttesében kezdte karénekesnőként, majd hamarosan a társulat szólistája lett. 1929-ben a Palestrina-kórus szólistája lett, majd 1930-ban a budapesti Mátyás-templomban énekelt. 1933-ban a Zeneakadémián egy tanév alatt elvégzett három évfolyamot és magánúton tanult tovább Palotay Árpád növendékeként. Az operaházban 1935-ben debütált Gara Mária szerepében Erkel Ferenc Hunyadi László című operájában. Az 1937-es salzburgi Ünnepi Játékokra Toscanini őt választotta az Éj királynője szerepére (Mozart: ).  Jeles amatőr csillagász és hobbifestő is volt. A művésznő emlékére 2008-ban megalapították az Osváth Júlia díjat.

Ötvösné Kádár Klára (Budapest, 1908. november 30. – Budapest, 1981. december. 23.) zenetanár. 1926-ban iratkozott be a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűtanár-képző tanszakára. Block József és Hubay Jenő tanítványa volt. 1948-49-ben a Zenei Gimnáziumban hegedűt oktatott, majd 1949-ben a Zeneművészeti Főiskolára került, ahol főiskolai tanárként működött 1969-ig, nyugdíjazásáig. Később ugyanitt óradíjas tanárként tanított haláláig.

Paálné Falus Edith (Budapest, 1908. november 11. –) operaénekes, tanár. Budapesti Városi Színház-masgánénekes; Müncheni Állami Operaház-magánénekes; Városi Színház, Reichberg-magánénekes; Zeneiskola, Baja.

Perényi László (Valla, 1908. december 7. – Budapest, 1993. november 16.) főiskolai tanár, karvezető. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1933-ban tanítóképző intézeti és zenetanári (tanárai Harmat Artúr, Nagy Géza), 1937-ben ugyanott Kodály növendékeként zeneszerzői diplomát szerzett. 1928-tól 1948-ig különböző fővárosi gimnáziumokban és zeneiskolákban volt énektanár, 1941 és 1970 között a Liszt F. Zeneművészeti Főiskola énektanárképző és karvezető szakán tanár. Gimnáziumi kórusaival számos Bartók- és Kodály-művet mutatott be.

 

Sanits Gézáné (Érsekújvár, 1908. május 18. –) pozsonyi és zalaegerszegi

zeneiskolai zongoratanár.

 

Schleicher László (Pozsony, 1908. III. 30.-1999). Pozsonyban született (1908. március 30.). zenetanár, karnagy. Hegedű-zeneszerzés és karmester szakon a konzervatóriumban tanult. 1959-ig a belvárosi zeneiskola tanára volt, ahonnan egyházi tevékenysége miatt elbocsátották. 1960-tól nyugdíjazásáig a somorjai, majd 1698-tól a pozsonyhidegkúti zeneiskolában tanított hegedűjátékot, zeneelméletet és kamarazenélést. A pozsonyi Népművelési Intézetben szervezett karnagyképző tanfolyam vezetője és szakelőadója volt (1959-1975). A CSMTKÉ-nak alakulásától 1972-ig volt karnagya. 1999. január 17-én hunyt el Pozsonyban. Termékeny zeneszerző volt. Számos népdalfeldolgozást írt, hangszeres művei között egyaránt találunk orgonára, zongorára, hegedűre, oboára, fagottra, kamarazenekarra komponáltakat. Publikációiban főleg a karvezetés kérdéseivel foglalkozott. A Liszt Ferenc Társaság alapítója, főtitkára és zenei szakelőadója volt. A Cseh Zenei Társaság Régizenei Társulatának is tagja volt.

 

Stróbl Gyula (Újpest, 1908. február 10. –) harsonaművész-tanár (Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara; Fővárosi Zenekar; Magyar Állami Operaház zenekara; Fővárosi Zeneiskola Szervezet-tanár).

 

Szabó Mária, Nemcsics Elekné (Kiszucza-Újhely, 1908 – Pápa, 1984) tanítóképző intézeti ének-zenetanár. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében kezdte. Zongora tantárgyból magántanuló volt, tanára Polónyi Elemér. 1938-ban végezte tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, Harmat Artúr és Ádám Jenő növendékeként. 1939-40-ig a zsámbéki, 1940-48-ig Pápán a Ranolder Intézet tanítóképzőjének zenetanára. 1948-51-ig az államosított intézetben, majd több pápai általános- és középiskolában tanított, majd 1959-61-ig az Ének-zenei Általános Iskola volt. Egyidejűleg a pápai Pedagógus Énekkart is vezette. Nyugdíjba vonulása után kántori tevékenységet vállalt a Kertvárosi Plébánia-templomban.

 

Szathmáry Margit (Budapest, 1908. március 16. – Budapest, 1983. július 12.) hegedűművész, pedagógus. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Bloch Józsefnél, Zsolt Nándornál, Hubay Jenőnél tanult. Művészi diplomáját 1927-ben szerezte, majd a Magyar Női Zongoraötös első hegedűse volt. Több zenekarban játszott, részben koncertmesterként, majd a Fővárosi Zeneiskola Szervezet keretében több állást vállalt, részben tanárként, részben szakfelügyelőként.

 

Szomolányi János (1908-1962) operaénekes. 1935-ben debütált az Operaházban, melynek haláláig az énekese volt.

Tarjánné Bumer Margit (Budapest, 1908. augusztus 26. –) fővárosi zeneiskolai

szervezeti és dorogi zeneiskolai zongoratanár.

 

Tóth Dénes (Budapest, 1908. november 25. – Debrecen, 1955. április 30.)

zeneszerző, zenekritikus, tanár. Budapesten Siklós Albert, Rómában O. Respighi tanítványa. A budapesti tudományegyetemen doktorátust szerzett. Az Operaház korrepetitora volt. Az 1930-as években a Fodor-zeneiskolában, 1953 őszétől haláláig a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakiskolában tanított. Több lapnál, mint zene- és képzőművészeti kritikus dolgozott, majd megalakulásától 1953-ig a Színház és Mozi c. lap zenekritikusa volt.

 

Varga Pál (Prága, 1908. április 5. – Budapest, 1986. augusztus 1.) operaházi

karmester, zeneakadémiai idegen nyelvű szerepgyakorlat-tanár. Tanulmányait 1927 - 1932-ben a budapesti Nemzeti Zenedében végezte (orgona,

zeneszerzés, karmesterképző) Sugár Viktor, Lajtha László és Fleischer Antal

tanítványaként. 1929-1946 között a Magyar Állami Operaház (közben 1933-

1935-ben a Városi Színház) korrepetitora. 1947 és 1969 között a Magyar Állami Operaház karmestere volt. A legnagyobb sikereit francia és olasz operákkal aratta. 1969-től a budapesti Zeneművészeti Főiskolán az idegen nyelvű szerepgyakorlat tanára lett.

 

Wolf Endre (Budapest. 1908. február 14. – Budapest, 1980. augusztus 30.) zongoraművész, tanár. Zenei tanulmányait a Fodor Zeneiskolában kezdte, majd a budapesti Zeneművészeti Főiskolán folytatta Székely Arnold, Szabados Béla és Unger Ernő tanároknál. 1935-1939 között Heinemann Sándor nagyzenekarában játszott Svájcban. 1945 után tagja volt Schenkelbach Fülöp zenekarának és a Lenhughes-együttesnek is. A legrangosabb szállodákban és szórakozóhelyeken játszott. 1950-1965 között az Orsz. Szórakoztatózenei Központ stúdiójában tanított.

 

 

105 éve született

 

Balassa György (Budapest, 1913. január 30. – Budapest, 1983. február 22.)

zenekari klarinétművész, zeneakadémiai klarinét, fúvós együttes, fafúvós

kamarazene tanár. 1937-39-ben Winterthurban (Svájc) a Rádiózenekar tagja.

1945-ben a Székesfővárosi Zenekar szerződtette. Az ebből az együttesből

szerveződött Magyar Állami Hangversenyzenekar tagjaként, később

szóló-klarinétosaként működött nyugdíjazásáig (1968). 1948-ban alapító tagként dolgozott a Budapesti Fúvósötösben.

 

Balázs András (Szentes, 1913. július 15. – Szentes, 1992) szentesi közismereti ének-zenetanár és zeneiskolai tanár, karnagy. Szegeden szerzett földrajz-ének-zene szakos főiskolai diplomát. 1933-1974-ig tanított a Felsőpárti (Deák Ferenc) Általános Iskolában. 1951-től Szentes Város Szövetkezeti Bizottsága Vegyeskarának vezető karnagya. Számos rádiófelvételen vett részt kórusával. 1951-ben létrehozta a Munkásénekkart (Népdalkört), majd rövid ideig kórust vezetett szakmunkástanulóknak. 

 

Baráti György (Győr, 1913. április 3.– Santa Cruz, 1996. június 22.) zeneszerző, tanár.

 

Baricz Ferenc (Karánsebes, 1913. október 7. –) Fővárosi Zeneiskola Szervezeti és Budapest VI. kerületi zeneiskolai klarinéttanár, operettszínházi zenekari

művész, tanár.

 

Bródy Tamás (Kolozsvár, 1913. január 24. – Budapest, 1990. július 6.) karnagy és zeneszerző. Zeneszerzői tanulmányait Kodály Zoltánnál, karmesteri diplomáját Unger Ernőnél szerezte meg 1933-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Azóta bel- és külföldi színházaknál volt karmester. 1937 óta a Vígszínház zenei tanácsadója. 1947-től 1973-ig; a Fővárosi Operettszínház karnagya és zeneigazgatója.

 

Dános Lili, Szüdy Nándorné (Marosvásárhely, 1913. október 8. – 2010.

szeptember 4.) zongoraművész, zeneakadémiai tanár, operaházi korrepetitor.

 

Dávid Gyula (Kecskemét, 1913. május 6. – Budapest, 1977. március 14.)

zeneszerző, karmester, főiskolai tanár. A Zeneakadémián 1938-ban végzett a zeneszerzés szakon, Siklós Albert és Kodály Zoltán tanítványaként. Kerényi György révén bekapcsolódott a Kodály vezette népdalgyűjtésbe.A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, a zeneiskolai tanárképző intézet és a Zeneakadémia fúvós kamarazene, fúvós hangszerelés, zeneelmélet tanára;  , Kossuth-díjas (1957), Erkel-díjas (1952, 1955).  A harmincas évek derekán zenekritikával is foglalkozott. 1938-1945 között különböző zenekarokban brácsás, 1949 után a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese zenekarának vezetője, 1945-49-ben a Nemzeti Színház karmestere. A Magyar Zeneművészek Szövetségének alapító tagja volt. 1951 és 1960 között a Zeneművészeti Főiskola tanáraként fúvóshangszerelést, fúvós kamarazenét és zeneelméletet adott elő, 1964-től a Főiskola tanárképző tagozatán tanított.

 

Faragó György (Budapest, 1913. november 14. – Budapest, 1944. december 7.)

zongoraművész, zeneakadémiai tanár. Nagy Géza és Dohnányi Ernő tanítványa. 9 éves korában lépett fel először Bp.-en, 11 esztendős korában már Mozart d-moll versenyművét játszotta. 1937–1944 között a Nemzeti Zenedében, 1937–1940-ben a Zeneművészeti Főiskolán tanított.

 

Forrai Miklós (Magyarszék, 1913. október 19. – Budapest, 1998. december 26.) karnagy, egyetemi tanár. Magyarszéken született 1913. október 19-én. A

budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára (1957 és 1963 között az

énektanszak vezetője); 1934-től 1948-ig a Forrai Kórus, 1948 és 1978 között a

Budapesti Kórus karigazgatója; 1973-tól 1991-ig a Liszt Ferenc Társaság

főtitkára, 1991-től társelnöke (a Társaságot ő támasztotta fel sok éves

tetszhalálából). Könyvet írt a karvezetésről, szolfézsműveket, kórusokat és más

zeneműveket adott közre, karnagyi munkásságát számos hanglemez –  köztük

több nemzetközi nagydíjas felvétel –  örökíti meg.

 

Földes Andor (Budapest, 1913. december 21. – Herrliberg, 1992. február 9.) zongoraművész, tanár és karmester. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zeneszerzést Weiner Leótól, vezénylést Ernst Ungertől tanult. 1932-ben végzett Dohnányi mesterosztályában. Bécsben 1929-ben debütált, és ebben az évben megismerte Bartókot, akinek zongorára írt szerzeményeit ettől kezdve Bartók haláláig (1945) a szerző irányításával tanulta. Európában először 1933-ban tett koncertkörutat. 1940-ben először hangversenyezett New Yorkban. Ezután az Egyesült Államokban maradt, amerikai állampolgárságot kapott. 1948-ban Földes visszatért Európába, 1958-tól 1965-ig Saarbrückenben tartott mesterkurzusokat. Karmesteri pályán 1960-tól volt aktív. Zongorajátékában ez idő tájt a bécsi klasszikusokra, Schubertre és Bartókra specializálta magát, később Schumann és Debussy műveit is fölvette repertoárjára. Számos művet komponált és átiratokat készített többek között Kodály Háry Jánosának három részletéből.

 

Gábry László (Budapest, 1913. szeptember 9. – Szverdlovszk, 1946. április 5.) orgonaművész, zeneszerző, tanár. A budapesti Nemzeti Zenedében Sugár Viktor (orgona) és Lajtha László (zeneszerzés) tanítványa volt. A budapesti józsefvárosi plébániatemplom orgonistája és karnagya s a Józsefvárosi Énekkar Egyesület helyettes karnagya volt.

 

Gál Zsuzsa (Ipolyság, 1913. február 5. – Budapest, 1979. november 2.) zenei

író, „Az én zeneszerzőm” c. népszerű zenei ismeretterjesztő sorozat alkotója. Zenét magánúton tanult. Később mozdulatművészeti tanári oklevelet szerzett. A budapesti Zeneművészeti Főiskola zenetudományi tanszakán tanult vendéghallgatóként. 1945-től a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályán szerkesztő, ill. külső munkatárs. Fiatalok számára írt monográfiákat „Az én zeneszerzőm” címmel

 

Gát József (Székesfehérvár, 1913. december 16. – Budapest, 1967. július 2.)

zongora-, csembaló- és klavichordművész, tanár. A Zeneakadémián harsonázni tanult, de tüdőbaja miatt abbahagyta. Később a zeneszerzés tanszakon Kodály Zoltánnál, a zongora tanszakon Bartók Bélánál tanult. 1937-ben Székely Arnold növendékeként szerezte meg oklevelét. 1945-ben megszervezte a hangszer nélküli zenei előképzést a fővárosi zeneiskolákban. 1947–1949 között a Nemzeti Zenedében zongorát, 1949-től haláláig a Zeneművészeti Főiskolán zongoramódszertant, karvezetést és szolfézst, élete utolsó évtizedében zongorázni tanított. Mint karnagy 1952-ig a Vándor-kórust, majd a Belügyminisztériumnak általa összeállított ének- és zenekarát vezényelte. 1952-től számos csembaló-és klavichordhangversenyt adott. A zongorajáték technikájának tudományos kutatója volt.

 

Geszler György (Budapest, 1913. február 1. – Budapest, 1988. január 9.) zeneszerző, tanár.  A budapesti Zeneakadémia zeneszerzés szakán 1931-35-ben Siklós Albert, a zongora-tanárképsző szakon 1935-37-ben Keéri-Szántó Imre növendékeként szerzett diplomát. 1935-49 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskola, 1950-61-ben a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, 1961-től 1975-ig (nyugdíjba vonulásáig) a XI. kerületi Állami Zeneiskola zeneelmélet-, zeneszerzés- és zongoratanára volt. Főleg hangszeres zenét komponált.

 

Gyurkovics Mária (Budapest, 1913. június 19. – Budapest, 1973. október 28.) opera- és hangversenyénekes, tanár. A harmincas évek elején Jászó Györgynénél és Molnár Imrénél tanult a Zeneművészeti Főiskolán. 1937-ben, oklevelének megszerzése után szerződtették az Operához. Az Operaház repertoárjának és a Budapesten bemutatott oratóriumoknak csaknem valamennyi koloratúrszerepét énekelte. Kodály Z. Missa brevis, a szerző által vezényelt hangfelvételén ő énekelte a szopránszólót.

 

Hajdú István (1913–) zongoraművész-tanár, kamaramuzsikus, Dohnányi Er-    nőtanítványa, évekig a Magyar Rádió állandó zongorakísérője volt. 1956-ban      emigrált Magyarországról. 1966-tól Martzy Johanna hegedűművész kamara- partnere jelentős repertoárral.

 

Hegedűs Tamás (Budapest, 1913 –) zeneszerző, tanár. A Nemzeti Zenedében tanult.

 

Horváth István (Újvidék, 1913. február 8. – Budapest, 1995. március 28.) tanító, karnagy, dalszerző. 1932-ben Kalocsán szerzett tanítói és kántori diplomát. Pétfürdőn a tanyasi jellegű, nádfedeles iskolában kezdte pályafutását és az általa szervezett, 1967-ben megépült új iskolában fejezte be, amelynek 1946 és 1967 között, nyugdíjba vonulásáig igazgatója volt. 1946-ban beindította a szakmunkásképző iskolát, amelynek egy ideig vezetője is volt. Évtizedeken át a városrész szellemi irányítója: 1932-ben megalakította és 50 évig dirigálta az énekkart, iskolai kórust és zenekart szervezett, színjátszó csoportokban játszott és rendezett.

 

Jagamas János (Dés, 1913. június 8. – Kolozsvár, 1997. szeptember 15.) zenetudós, főiskolai tanár. 1936-40: a kolozsvári zenekonzervatóriumban, 1941-44: Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, 1947-48: Kolozsvárt tanult. Közben Alőrön tanító, Kolozsvárt óvónőképzői zenetanár, 1948: uo. a Magyar Zenekonzervatórium igazgatója. 1949-76: a Magyar Művészeti Intézet, ill. 1960-76: a George Dima Zenekonzervatórium lektora, adjunktus, majd a folklór, formatan, zenei írástört. előadó tanára, 1949-60: a kolozsvári Folklór Intézet kutatója, 1976: nyugdíjazásáig főkutatója. A Fekete-Körös völgyében, a Felső-Maros mentén, Kalotaszegen, a Mezőségen, a Kis-Küküllő és a Nagy-Szamos mentén, a csíki, gyergyói és udvarhelyi székelyek, a barcasági, gyimesi és moldvai csángók között kb. 6000 népi dallamot gyűjtött és jegyzett le (többsége kiadatlan. Kodály Zoltán növendékeként egész tevékenységét mestere eszméinek szellemében folytatta. Kiemelkedő szerepe volt az erdélyi magyar felsőfokú zenészképzésben.

Jodál Gábor (Székelyudvarhely, 1913. április 12. – Kolozsvár, 1989. december 6.) zeneszerző, tanár. Kolozsvárt szerzett jogi doktorátust (1937), majd Budapesten Kodály Zoltán és Siklós Albert tanítványa a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. 1942 óta Kolozsváron élt. Színházi, majd főiskolai korrepetitor, 1948-tól a Magyar Művészeti Intézet, 1950-től a Gheorghe Dima Zenekonzervatórium tanára.

Katona Lajos (1913-1995) operaénekes. 1942-ben debütált az Operaházban.

Kelemen László (Tatrang, 1913. szeptember 14. – Budapest, 1981. február 1.) hegedűtanár. 1931-36 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán Waldbauer Imrénél hegedűtanári oklevelet szerzett. Előbb a Fővárosi Zenekar, később a Székesfővárosi Zenekar, majd a Magyar Állami Operaház, végül 1954-től a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának volt tagja.

Kerekes János (Budapest, 1913. április 18. – Budapest, 1996. augusztus 16.) zeneszerző, karmester. Magánúton tanult zeneszerzést Weiner Leónál, karmesterképzőt a berlini zeneművészeti főiskolán végzett 1931-33. között. 1936-37-es évadtól a budapesti Operában kapott korrepetitori állást, 1939ben innen távoznia kellett. A háború alatt fogságba esett. 1946-ban került vissza az Operába karmesterként. 1952-1957. között párhuzamosan a Honvéd Művész- együttesnél töltött be irányító posztot, majd ezt feladva az MTV. Zenei rovatának lett vezetője, később komolyzenei műsorok felelőse 1976-ig.  

Kerényi Miklós György (Budapest, 1913. február 7. – Budapest, 1988. augusztus 15.) operaénekes, énektanár. Kéry MargitKerényi Miklós Gábor. Iskolái: Berlin - Isa Alden; Conservatorio Milano - Aureliano Pertile; Budapest - Szamosi Lajos. Munkahelyei: 1931-1945. opera-, hangverseny-, rádióénekes; 1945-1949. Munkás Kultúrszövetség Énekiskola - vezető tanár; 1949-1988. Állami Zenekonzervatórium (= Bartók Béla Zene Szakgimnázium) Budapest tanszakvezető tanár; 1949-1955. Pedagógiai Főiskola, Budapest – énektanár; 1955-1969. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Intézet - ének módszertanár, gyakorlatvezető tanár; 1946-1988. Országos szakfelügyelő;

Kneifel Ferenc (Székesfehérvár, 1913. április 29. – Székesfehérvár, 2004., február 12.) karnagy, középiskolai ének- és zenetanár. Kodály Zoltán hatására 1949-ben a Zeneakadémián középiskolai énektanári diplomát szerzett. Pályafutását Székesfehérváron a szárazréti elemi iskolában kezdte. 1948-76-ig, nyugdíjazásáig a József Attila Gimnáziumban, az Ybl Miklós Gimnáziumban, a Május 1. Általános Iskolában tanított. Fejér megyei ének-zene szakfelügyelő. 1976-tól a Fejér megyei tanács VB Művelődési Osztálya közművelődési szakfelügyelője, majd a közoktatásügyi minisztérium országos szakfelügyelője. Közreműködött az ének-zenei tagozat Fejér megyei megszervezésében. A Prohászka templom karnagya. Vezette a Tóvárosi Földmíves Dalkört, az Öreghegyi Férfikórust, a Bőrgyárban, a Könnyűfémműben működő kórusokat, a Vadásztölténygyár Munkáskórusát, a későbbi Videoton kórust, Házfelügyelők Nőikarát, a MEKOVÁL és a MÁV Vegyeskart, valamint 1971-től az Építők Alba Regia Kórusát.

 

Koromzay Dénes (Arad, 1913 – Boulder / Colorado, 2001. július 15.) brácsaművész-tanár. A kamarazene vezéregyénisége volt. 1913-ban született Aradon. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, akkor, amikor Bartók Béla is ott tanított. Az 1935-ben alapított Magyar Vonósnégyes művésze volt. Egészen a megszűnéséig, 1972-ig tagja volt az együttesnek. A Magyar Vonósnégyes egyike volt a világ legjobb vonósnégyeseinek, hosszú éveken át. 1962-ben Boulderben telepedett le, itt brácsát és kamarazenét tanított egészen 1996-ig, amikor nyugalomba vonult. 1984-ben Boulderbe vitte a Takács Vonósnégyest, s ezzel biztosította a magyar zene jelenlétét a híres coloradói egyetemen.

 

G. Kovács András (Abony, 1913. május 9.–) általános iskolai igazgató, közművelődési felügyelő, énekkari karnagy-vezető (Mészáros Lázár Általános Iskola, Cegléd; Földváry K. Általános Iskola, Cegléd; Cegléd Városi Tanács VB Művelődésügyi Osztály közművelődési felügyelő).

 

Kovács Lajos (Budapest, 1913. július 19. –) ménfőcsanaki és győri tanító, szentendrei középiskolai ének-zenetanár, karnagy, tankönyvíró, szerkesztő;

Lisznyay Szabó Gábor (Budapest, 1913. december 8. – Budapest, 1981. május 22.) egyházzenész, zenepedagógus, tanár. Zenei tanulmányait a Fodor Zeneiskolában folytatta. 1931-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára, ahol Harmat Artúr növendékeként 1934-ben egyházkarnagyi oklevelet, Siklós Albert irányítása mellett 1935-ben zeneszerzés diplomát, Dohnányi Ernő mesteriskolájában pedig 1937-ben zeneszerzői művészi oklevelet szerzett. Ezt követően a Zeneakadémia zongoratanára lett. Hosszú évtizedeken át a budapesti Terézvárosi templom orgonistája volt. 1950-től 1971-ig a budapesti Dohány utcai zsinagóga orgonamestereként működött. Tagja volt az OMCE művészeti bizottságának s tanára a budapesti római katolikus kántorképző tanfolyamnak;

Lorencz Mária (Budapest, 1913. január 20. –) fővárosi zeneiskola szervezeti

zongoratanár.

 

Maros Ernő (Sopron, 1913. május 24. –) soproni zeneiskolai fagott-tanár.

 

Mihályiné Wanausz Elza (Budapest, 1913. szeptember 22. –) Csillaghegyi Zeneiskola – vezető; Állami Zeneiskola, Veszprém). Veszprém Város Vegyeskarának tagja és szólistája. 1966-69. az Orsz. Filharmonia ifjúsági koncertekre szerződtetett zongoraszólistája.

 

Mohila Károly (Diósgyőr, 1913. január 30.) zenetanár, zenekari hegedűművész

(Polgári és Általános Iskola, Miskolc – ének-zene-, zongora- és hegedűtanár) Tanítóképző, Kilián György Gimnázium, Miskolc – Miskolci Szimfonikus Zenekar – zenekari művész).

Pázmány György (Budapest, 1913. július 10. – Párizs, 1988. november 9.) zongoraművész, zeneszerző, zongoratanár. Zenei tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte Székely Arnold, Dohnányi Ernő és Siklós Albert tanítványaként. 1932-ben tanári, 1935-ben művészi oklevelet kapott. 1936-ig mintegy ötven hangversenyt adott hazánkban és külföldön. A diszkriminációs törvények elől külföldre távozott, s ott is halt meg.

 

Perlaky Gabriella (Nagykanizsa, 1913. október 15. –) nagykanizsai, jászberényi

hegedűtanár, zenekari hegedűművész.

 

Rakovits Miklós (Nyíregyháza, 1913. április 5. –) zenekari harsona- és gordonkaművész-tanár. Honvédzenekar – gordonkás és harsonás; Pénzügyőr Zenekar  - harsonás és gordonkás; Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar – harsonás.

 

Raffay Erzsébet (Budapest, 1913. szeptember 16. –) operaénekes, tanár. 1939-ben debütált az Operaházban, Cherubinként. 1940-49-ig volt a színház tagja, majd 1960-68-ig állandó vendége. Operai működésével párhuzamosan operett-primadonnaként jelentős sikereket aratott.

 

Rimanócziné Gallasy Etelka (Királyhida, 1913. augusztus 30. –) nagyatádi és

sásdi zongoratanár.

 

Soóky István (Egyházgelle, 1913. május 23. –) orgonaművész, tata tóvárosi énekzenetanár, egyházi karnagy, miskolci orgonatanár és óvóképzői ének-zenetanár, továbbá gimnáziumi ének-zenetanár.

 

Suha B. József (Eger, 1913. augusztus 8. – Budapest., 1974. május 4.) cigányprimás, hegedűművész, zeneszerző, tanár. Budapesten a Zeneművészeti Főiskolát végezte Hubay Jenő egyik legtehetségesebb tanítványaként. Zenekarával és gazdag repertoárjával meghódította a világot.

 

Szécsi Magda dr. Ferenczy Gézáné (Budapest, 1913. november 10. –) fővárosi

zeneiskola szervezeti énektanár, az MRT szimfonikus zenekarának

szólamvezető hegedűművésze, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola

és a Zeneakadémia budapesti tanárképző intézetének hegedű- és kamarazene tanára, prímárius.

 

Szervánszky Péter (Budapest, 1913 – Budapest, 1985. március 27.) hegedű- és

kamarazene-művész, a budapesti Hangversenyzenekar koncertmestere és a

Waldbauer-Kerpely-vonósnégyes másodhegedűse. Ő mutatta be

Magyarországon Bartók Béla II. hegedűversenyét 1944. január 5.-én Budapesten Ferencsik János vezényletével és a Székesfővárosi Zenekar közreműködésével, a Nemzeti Zenede tanára.

 

Szigeti Kilián (Szombathely, 1913. április 19. –  Győr, 1981. december 25.)

bencés szerzetes, pannonhalmi főiskolai tanár, a rendi kórus vezetője,

zenetörténész, könyvíró-szerkesztő.

 

Takács Irma (1918–) zeneiskolai zongoratanár.

Takács Paula / Eredeti neve: Ermelinda Maria Paula Bernal-Scarpa / (Palermo, 1913. december 10. – Budapest, 2003. augusztus 27.) operaénekes-tanár. Énektanulmányait a budapesti Zeneakadémián végezte 1931-1936 között Maleczky Bianca, Unger Ernő és Hoór Tempis Erzsébet növendékeként. 1935-ben II. díjat nyert a bécsi nemzetközi énekversenyen. 1941 és 1947 között a kolozsvári Nemzeti Színház Vaszy Viktor által frissen alapított operatársulatának magánénekesnője volt. A budapesti Operaházban 1947. december 20-án Puccini Turandot című operájának címszerepében mutatkozott be. 1969-ig volt a társulat hatalmas hangjáról nevezetes drámai szopránja. Ezután, nyugdíjas éveiben énektanítással foglalkozott.

Ticz János (Debrecen, 1913. július 1. –) honvédségi zenekarok, valamint a

debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar klarinétművésze, a Kodály Zoltán

Zeneművészeti Szakközépiskola tanára.

 

Veress Endre (Kolozsvár, 1913 –) hangversenyénekes, énekpedagógus és zenei

író, Pécs koncert- és iskolai életének jelentős személyisége.

 

Warga Lívia (Budapest, 1913. április 4. – Budapest, 1988. január 12.) operaénekes. Zenei tanulmányait a Fővárosi Felsőbb Zeneiskolában kezdte Jászó Györgyné vezetésével, majd 1936-38-ban Milánóban és a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte Székelyhidi Ferencnél. 1938-ban a Városi Színházban mutatkozott be, 1938- 1966 között a Magyar Állami Operaház magánénekese.

 

Weöres Sándor (Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.)

műfordító, irodalomtudós, költő, író, tiszteletbeli zenepedagógus, akinek verseit

megszámlálhatatlan sok zeneszerző megzenésítette.

 

Zsoldos László (Budapest, 1913. június 16. – 2003. január) zeneszerző, tanár szövegíró. Pályafutását a Haladás című lapnál kezdte, majd évtizedekig a Hírlapkiadó Vállalat főmunkatársa volt. Zsoldos László szerezte - egyebek között - a Magyar Rádió kívánságműsorainak egyik slágerét, a Mondd, miért szeretsz te mást című dalt.

 

 

100 éve született

 

Abonyi István (Nagyszeben, 1918. július 19. –) operaházi zenekari hegedűművész, Fővárosi Zeneiskola Szervezeti hegedűtanár

 

Almási Sándor (Hajdúnánás, 1918. február 10. –) zenekari fagottművész-tanár Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar – zenekari fagott-művész; Országos Pénzügyőr Zenekar – zenekari művész.

Andó Mihály (Békéscsaba, 1918. július 31.–) dalénekes, tanár.

 

Beregi János (Bácsbokod, 1918. május 3.–) zenekari hegedűművész, tanár Szegedi Nemzeti Színház zenekara; Győri Kisfaludy Színház – zenekari művész, szólamvezető; Győri Filharmonikus Zenekar – zenekari művész.

 

Bólya Mária (1918. augusztus 25.–) zongoraművész-tanár. Konzervatórium, Pozsony; Szlovák Tanítóképző, Budapest; Fővárosi VI. és XIV. kerületi Állami Zeneiskola; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – korrepetitor.

 

Bordás Tibor (Arad, 1918. január 26.) szólóbőgős, gordontanár. Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar – szólóbőgős; Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen – tanár; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Debreceni Tagozata – tanár.

 

Boros István Valér (Zetelaka, 1918. augusztus 18. – Marosvásárhely, 1984. március 22.) laikus testvér, karnagy, orgonista. 1945-51: Csíksomlyón ének- és zenetanár, kántor-karnagy; 1967-84: Nagyváradon, Segesváron ill., Marosvásárhelyt a Szt. Imre plébánián kántorkarnagy. A magyar egyházi énekkultúrát a Magyar Kórus és más szakfolyóiratok révén sajátította el. Az ének- és zenetanításban kodályi elveket vallott. Kiválóan orgonált, improvizált. Egyházi énekeket szerzett és orgonakíséreteket harmonizált. A kántoriskola megszüntetése után magánúton képzett kántorokat. Állomáshelyein főleg gregorián dallamokat tanított be.

 

     Czövek Lajos (1918–2008) gimnáziumi ének-zenetanár, tanítóképző főiskolaitanár, karnagy;

 

Dániel Ernő (Budapest, 1918. május 6. – California,1977.) zongoraművész-tanár. A Zeneakadémián Dohnányi Ernő és Weiner Leó növendéke volt. 1939-ben Rómában Casellánál is folytatott tanulmányokat. 1941–44-ben a Zeneakadémia zongoratanszékén tanított. Emellett koncertező művész volt. 1949-től az USA-ban élt. A californiai zeneakadémia tanára és a Santa Barbara Symphony Orchestra zenei vezetője volt.

 

Delly Rózsi (Budapest, 1918. december 16. – Budapest, 2000. március 4.) operaénekes. Tanulmányait 1934-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, mestere Székelyhidy Ferenc volt. 1946-tól 1973-ban történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Állami Operaház magénekese volt.

 

Czövek Lajos (Poroszló, 1918. március 27. – Debrecen, 2008. február 11.)

ének-zenetanár, karnagy, zeneszerző. 1947 és 1949 között a karcagi gimnázium, 1949-től 1952-ig a debreceni Tanítóképző Intézet ének-zenetanára lett, 1952 és 1955 között a debreceni Zeneművészeti Szakközépiskolában szolfézstanár és karvezető volt. 1956-tól 1959-ig a Kossuth Gimnázium ének-zenetanáraként működött. Nemzedékeket nevelt 1959 és 1983 között a debreceni Tanítóképző Főiskola tanáraként.

 

Eperjes Ferenc (Budapest, 1918. március 22. –) zenekari igazgató. Budapesti MÁV Szimfonikusok – zenekari igazgató; Bihari János folklór művészeti együttes - zenei vezető.

 

Fenyves Loránd (Budapest, 1918. február 20. – Toronto, 2004. március 23.)

hegedűművész-tanár, a Palesztinai Szimfonikus Zenekar 1948-tól az Izraeli

Filharmonikusok koncertmestere, az Izraeli Vonósnégyes tagja, később a Genfi

Konzervatórium tanára.

 

Dr. Guman Istvánné Szarka Márta (Arad, 1918. május 19. –) debreceni

zeneiskolai, szakközépiskolai és tanárképző főiskolai hegedűtanár,

gyakorlóiskolai vezető tanár.

 

Harsányi Béla (Budapest, 1918. január 30. –) zeneszerző, szövegíró, előadóművész, tanár.

 

Horváth Anna (Szolnok, 1918. december 29. –) magánénekes, tanár. Fővárosi Operettszínház – énekkari művész és uo. primadonna is; Miskolci Nemzeti Színház – primadonna, Kassai Nemzeti Színház – magánénekes; Pozsonyi Nemzeti Színház – magánénekes; Szegedi Nemzeti Színház – magánénekes.

Joviczky József (Újpest, 1918. március 26. – Budapest, 1986. augusztus 28.) operaénekes. Jemnitz Sándor fedezte fel. 26 éves korában, 1943-ban jutott be a Zeneakadémiára, ahol Walter Margit és Maleczky Oszkár voltak tanárai. Ők baritonná formálták hangját. 1947-ben végzett az akadémián és rögtön szerződtette az Operaház. Első évadjában Budanovits Mária segítségével tenorrá képezte át magát, s 1948-ban már ekként debütált Siegmund (Wagner: A walkür) szerepében.

Kenderessy Zoltán (Kaposvár, 1918. augusztus 17. –) a Budapest XIV. kerületi

Zeneiskola énekművész-tanára, igazgatóhelyettes, hivatásos énekkarok és a

Miskolci Nemzeti Színház magánénekese;

 

Krunity Dömötör (Szentendre, 1918. szeptember 8. – Budapest, 1986. december 4.) karnagy, délszláv népzenekutató, tanár. Tanulmányait 1934-39 között a Budai Tanítóképzőben végezte Kishonti Barna tanárnál. 1940-51 között szerbhorvát nyelvű elemi, ill. általános iskolákban tanított. 1951- 73 között a budapesti szerbhorvát gimnázium ének-zene- és biológiatanára; 1973-tól a Damjanich J. szerbhorvát kollégium igazgató-helyettese, a gimnázium énektanára és kórusvezetője.

 

Kuttner Mihály (Budapest, 1918. december 9. – Bloomington, 1975. október 10.) hegedűművész-tanár a Magyar Vonósnégyes másodhegedűse. Zenei tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte Gábriel Ferenc (hegedű), Weiner Leó (kamarazene) és Waldbauer Imre (kvartett játék) tanítványaként. Reményi Ede-díjasként kiváló hegedűt kapott a hegedűkészítő Reményi Lászlótól. Mint Weiner-díjas 1939-ben alapította neves vonósnégyesét (Kuttner-Reismann-Harsányi-Baróti), ők mutatták be Weiner Leó Pastoral, fantázia és fúga c. III. vonósnégyesét. 1940-ben az USA-ba emigrált. Itt előbb a Lehner-Kuttner-Harsányi-Varga, majd a Székely Zoltán-Kuttner Mihály-Koromzay Dénes-Magyar Gábor vonósnégyes tagja.

 

Lánczi Éva (Budapest, 1918. október 18. – Budapest, 1988. február 25.) operaénekes, tanár. Zenei tanulmányait a budapesti Nemzeti Zenedében Medek Annánál, a Zeneművészeti Főiskolán Molnár Imrénél és Ádám Jenőnél végezte.  1945-46-ban a Szegedi Nemzeti Színház operatársulatának ösztöndíjasa, 1946-49-ben magánénekese. 1949-75 között az Operaház kórusának tagja.

 

Lőrincz Zsuzsa (1918–) operaénekes, tanár.

 

Markó Lenke (Rozsnyó, 1918. június 12. –) ének-zenetanár (Leánynevelő Intézet, Aszód; Tanítóképző, Szarvas; Tanítóképző, Sopron; Állami Zeneiskola, Sopron.

 

Meszlényi Edit (Budapest, 1918. július 28. –) fővárosi zeneiskola szervezeti

zongora- és zeneelmélet-tanár, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola

zongoratanára, tanulmányi vezetője.

 

Nádas Tibor (Budapest, 1918. december 7. – 1995. november 5.) operaénekes, tanár. 1946-ban debütált a szegedi Nemzeti Színházban. 1949-ig e színház, egy évadon át a Fővárosi Operettszínház, majd 1950 óta az Operaház tagja volt.

 

P. Nagy Ilona (Törökszentmiklós, 1918. december 3.–) zeneiskolai,

szakközépiskolai és tanárképző főiskolai tanár Debrecenben.

 

Szabó Lajosné Fülöp Júlia (Bálványosváralja, 1918. augusztus 20.) zeneiskolai szolfézs- és zongoratanár. Zeneiskola, Paks és Bölcske; Állami Zeneiskola, Dunaföldvár.

 

Dr. Sebestyén István (Szeged, 1918. augusztus 16. –) zenekari fuvolaművész.

továbbá zeneművészeti szakközépiskolai és tanárképző főiskolai fuvolaművész-tanár.

 

Szabó Lajosné Fülöp Júlia (Bálványosváralja, 1918. augusztus 20. –) paksi,

bölcskei és dunaföldvári zeneiskolai zongora- és szolfézstanár.

 

Takács Irma (Nasić, 1918. február 5. –) Nagykanizsán és Budapest VI.

kerületében zeneiskolai zongoratanár.

 

Tarjáni Tóth Ida (Budapest, 1918. május 16. –) cimbalomművész-tanár. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol 1936-ban diplomázott. Cimbalomtanára Fodor Janka volt. Szólistaként öt világrészt bejárt. 1948 és 1957 között a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének tagja, majd az Operaház és az Állami Hangversenyzenekar művésze. Pedagógusként a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI. budapesti tagozat cimbalom tanszakán működött; sok cimbalomátiraton kívül egy kétkötetes Cimbalomiskolát adott közre.

 

Dr. Tavasz Istvánné (Nagyvárad, 1918. február 5. –) ÁHZ zenekari

hegedűművész, és a fővárosi V. kerületi zeneiskola tanszakvezető

hegedűtanára.

 

Tibor György (Budapest, 1918. július 28. – Marl, 1988. október 6.) hegedűművész, kvartett-primárius, zeneszerző, tanár. Zenei tanulmányait a budapesti Zeneművészeti Főiskolán végezte 1938-ban Waldbauer Imre (hegedű) tanítványaként, Kodály Zoltán (zeneszerzés), Molnár Antal (zenetörténet zeneesztétika) és Weiner Leó (kamarazene) tanároknál. 1938-44 között a Székesfővárosi Zenekarban játszott. 1945-48-ban a Magyar Állami Operaház; 1948-1956 között a Fővárosi Operettszínház koncertmestere; 1956-63-ig a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első hegedűse volt. 1963-1978 között (nyugdíjazásáig) a Marlban (NSZK) működő Philharmonia Hungarica Szimfonikus Zenekar szólamvezető hegedűművésze.

 

Wehner Tibor (Budapest, 1918. december 13. – Budapest, 1977. április 11.)

zongoraművész-tanár. A Zeneakadémián Keéri-Szántó Imrénél és Dohnányi Ernőnél a zongora, Kodály Zoltánnál a zeneszerzői szakon folytatta tanulmányait. 1939-ben zongoratanári és zeneszerzői, 1941-ben zongoraművészi oklevelet nyert. 1942-től a Zeneművészeti Főiskolán tanított, közben egy ideig Rómában és Bécsben tanult tovább és koncertezett. 1947-ben Dániel Ernő katedráját vette át.

 

Záborszky József (Tokaj, 1918. november 10. – Budapest, 2015. április) karmester, karnagy, zeneszerző, zeneiskolai igazgató. Thomán Máriánál tanult hegedülni, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Országh Tivadar növendékeként szerzett diplomát 1942-ben. 1954-ben a Budapesti Pedagógiai Főiskolán ének-zene szakos tanári diplomát is szerzett.1945 és 1954 között a Vámigazgatóság ének- és zenekarának vezetőjeként tevékenykedett. Ezt követően 1962-ig ének-zenét tanított a budapesti I. István Gimnáziumban. 1962-től 1968-ig a gyöngyösi Állami Zeneiskola, 1968 és 1985 között a Fővárosi XIV. Kerületi Állami Zeneiskola igazgatója volt. 1954-ben alapította meg az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekarát (mai nevén Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekar), az ország leghosszabb ideje működő ifjúsági zenekarát (vezető karmesterként és művészeti vezetőként), amely mellett több formáció is működött, működik, többek között a Jubileumi Zenekar. 2000-ben zenekarával együtt Magyar Örökség díjban részesült.

 

 

95 éve született

 

Apor Judit (Budapest, 1923. február 11.) ceglédi zongoratanár, budapesti

szerkesztő, zenei író.

 

Arányi-Aschner György /Georg (Budapest, 1923. március 16.) a

székesfehérvári zeneiskola, majd a Fővárosi Zeneiskola Szervezet tanára,

később ausztriai zongoraművész-tanár, zeneszerző, oboaművész,  hosszú

évekig az ausztriai Nagyfalván/Mogersdorfban élt. 1991-ben visszatért Szombathelyre.

 

Dr. Baranyi Albertné Szabolcsi Irén (Makó, 1923. október 6. –) makói zenetanár, győri közismereti iskolai ének-zenetanár, szegedi Tanárképző Főiskola gyakorló iskolájának ének-zene szakvezető tanára.

 

Bencze István (Erzsébetfalva, 1923. július 30.) zongoratanár, Budapest XX.

kerületi ének-zenetanár, templomi orgonista.

Benkő András (Fejérd, 1923. január 21. – Kolozsvár, 2001. április 9.) romániai magyar zenetörténész. 1950-ben zenetanári diplomát szerzett a kolozsvári zeneművészeti főiskolán, majd ugyanitt a zenetörténet előadótanára. 1977-től a zenetudomány doktora (disszertációja: Bartók și România). Tudományos munkássága főleg Erdély zenei múltjára összpontosult. A rendszerváltás után elnöke volt a Romániai Magyar Zenetársaságnak (1989-1991), s egyik előadója a kolozsvári Bolyai Szabadegyetemnek (1991).

Boleman Dénesné (Makó, 1923. április 9.) szegedi tanítóképző főiskolai ének- és zongoratanár, közismereti ének-zenetanár, makói zeneiskolai

igazgatóhelyettes.

 

Borbély Gyuláné Dénes Erzsébet (Budapest, 1923. március 22.) zongoraművész-tanár. Szegedi Nemzeti Színház – korrepetitor; Magyar Állami Operaház – korrepetitor; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – tanár.

Bencze / Brenner / István (Erzsébetfalva, 1923. július 30.) orgonaművész, karnagy, zongoratanár. Zongoratanári diplomáját a Zeneakadémián szerezte 1948-ban, közben a Csepeli Papírgyárban dolgozott. 1950-ben szerzett második diplomájával egy magán-zeneiskolában kezdte pályáját, de egyidejűleg több üzemi énekkar karnagyaként is tevékenykedett. A pesterzsébeti evangélikus templom karnagya.

Bertalan Ákos, dr. (Veszprém 1923. január 24. – Balassagyarmat 2003. január) Ügyvéd, muzsikus. Nevéhez fűződött a házimuzsikálás, amelyre otthonukba, a Béke Házába szép számban sereglettek a barátok és ismerősök. Ákos zongorajátéka élmény volt, de minden alkalommal bemutatkoztak mások is, néha ifjú muzsikusok, máskor néhány elszármazott előadó, a zeneiskola tanárai. Előfordult itt irodalmi est és könyvbemutató is. Szervezett hangversenyt ifjú muzsikus ösztöndíjának előteremtésére. Általában elmondható, hogy a jó ügyeket támogatta anyagilag, szellemileg, s ha kellett a jog eszközeivel is. Szerepet vállalt a Horváth Endre hagyaték megőrzésében, a Horváth Endre Alapítvány létrehozásában. Az egyház jogtanácsosaként jelentős szerepe volt a gyarmati katolikus egyházközség államosított javainak a visszaszerzésében. Méltó jutalomként vehette át a Pro Urbe kitüntetést, fáradhatatlan volt a másokért való tevékenységben. Kovalcsik András: B.Á. In: Bgyhohi 2003.

 

 Bolemann Dénesné (1923–) zeneiskolai zongoratanár, tanítóképző főiskolai ének-zenetanár;

Dr. Borhy Ottó (Gyöngyös, 1923. április 4. – Keszthely, 2006. július 13.)

zeneiskolai tanár, igazgató, 1941-ben érettségizett Gyöngyösön, majd kántori

oklevelet szerzett az egri Tanítóképző Intézetben. Helyettesített Bp.-en a Mátyás templomban (1941–44), majd a Rózsák téri templom orgonistája volt (1942–44). 1946-ban hadifogságból került haza Gyöngyösre, ahol megbízták a helyi Zenepedagógus Munkaközösség megszervezésével. 1948-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán doktorrá avatták. 1949-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zongora szakon. 1958–61-ig a gyöngyösi Állami Zeneiskola tanáraként dolgozott. 1962-ben végzett a miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolában orgona szakon. Az 1962–64-es éveket a szombathelyi zeneiskola igazgatójaként töltötte. 1964-ben Keszthelyen az akkor induló zeneiskola igazgatója lett. 1970 óta kihelyezett tagozatot is működtetett Tapolcán.

 

Bulhardt Vilmos (Dorog, 1923. október 9. – Dorog, 1988. január 8.) fúvóstanár, fúvószenekari karnagy. A villanyszerelői szakma kitanulása után a Zeneművészeti Főiskola harsona tanszakán szerzett diplomát. Éveken át a Budapesti Jégrevüvel járta a világot. Dorogon az Erkel Ferenc Zeneiskolában tevékenykedett, valamint a Dorogi Bányász Zenekar másodkarnagya volt.

 

Csák Józsefné (Jászberény, 1923. szeptember 12. –) zeneiskolai zongoratanár,

tanszakvezető, igazgató helyettes Jászberényben.

 

Csécsi József (Fegyvernek, 1923. július 26. –) zenekari művész. Szegedi Nemzeti Színház – ütőhangszeres művész; Békéscsabai Jókai Színház – koncertmester; Bartók Béla Állami Zeneiskola, Békéscsaba – hegedű szakoktató.

 

Csermely Józsefné (Miskolc, 1923. január 2. –) budapesti, aszódi zeneiskolai

zongoratanár, fiókiskola vezető.

 

Csobádi Péter (Budapest 1923 –) orgonaművész, követségi titkár, a Philharmonia Hungarica első intendánsa. Az ötvenes évek elején a Magyar Rádió munkatársa, majd 1956-ban Bécsbe menekült. Tőle származik a Philharmonia Hungarica elnevezés. 1958 után Berlinben Fricsay Ferenc mellett dolgozott. 1969-től nyugdíjazásáig a kölni Deutsche Welle rádió zenei osztályának vezetője. Emellett a Salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékok sajtófőnöke 1967 és 1993 között Herbert von Karajan munkatársaként. Meghívott előadó volt több német és osztrák egyetemen, számos zenei témájú könyv szerzője. Salzburg mellett élt.

 

Csongor József (Nádudvar, 1923. április 30. –) operaénekes. Magyar Néphadsereg Művészegyüttes – kórustag; Pécsi Nemzeti Színház – magánénekes; Debreceni Csokonai Színház – magánénekes.

Czeitler Márton (Soroksár, 1923. január 29. –) zenekari harsonaművész. Ifjú korában 5 évet töltött Ukrajnában malenkij roboton, miután hazatérhetett befejezte tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Debreceni Csokonai Színház – zenekari tag, Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen – tanár; Magyar Rádió Tánczenekara; Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara – zenekari harsonaművész.

 

Dr. Eősze László (Budapest, 1923. november 17. –) zenetörténész, Kodály-kutató és zenei író, könyvkiadói zenei-irodalmi vezető, a Nemzetközi Kodály Társaság ügyvezető titkára (1975-1995). 1955-től nyugállományba vonulásáig dolgozott a Zeneműkiadó munkatársaként: először lektorként, majd a főszerkesztői munkakörben (1957-1961), végül pedig zenei-irodalmi vezetőként (1961-1987). Alkotói életműve a magyar és a nemzetközi zenetudományt egyaránt gazdagító, az egyetemes operatörténetet, Kodály Zoltán, Liszt Ferenc, Richard Wagner és Giuseppe Verdi munkásságát feldolgozó, forrásanyag-értékű és meghatározó jelentőségű.

 

Espán János (1923. november 29. –) hegedűtanár. Állami Zeneiskola, Dorog – hegedűtanár; Állami Zeneiskola, Dunakeszi – hegedűtanár.

 

Fábry Edit (Budapest, 1923. június 1. –Budapest, 1990. október. 20.) énekes, tanár. Tanulmányait a Fodor Zeneiskolában kezdte, majd Berlinben T. Lemnitz és F. Leider irányításával fejezte be (1950-52-ben). Az OMIKE opera-együttesében mutatkozott be 1943-ban. 1947-48-ban a budapesti Operaház ösztöndíjasa, 1950-52 között a berlini Staatsoper stúdiójának magánénekese. 1955-60-ban az Országos Filharmónia szólistája. 1957-59-ben a drezdai Staatstheater, 1960-62 között a Fővárosi Operettszínház magánénekese. 1964-től a Bartók Béla Zenei Szakiskola, 1974-től a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára.

 

Fasang Árpádné Orbán Éva (Budapest, 1923. szeptember 4. –) soproni

tanítóképzői és Főváros XII. kerületi zeneiskolai tanár.

 

Fejér György (Budapest. 1923. március 3. – Budapest, 1979. február 4.) karmester gordonkaművész. 1936-39 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán Schiffer Adolf, majd Kerpely Jenő tanítványa volt. 1945-től a Székesfővárosi Zenekarnál, 1952-től a Magyar Állami Hangversenyzenekarnál működött, 1947-ig zenekari tagként, majd 1952-ig gordonka szólamvezetőként. Ettől kezdve zenekari munkája mellett fúvós korrepetitorként is munkálkodott. 1952-ben egész évadon át a Szegedi, majd 1954-56 között a Debreceni Filharmonikus Zenekart vezényelte. 1958-67-ben a Győri Filharmonikus Zenekar, majd 1977-ig a Postás Zenekar vezető karnagya volt.

 

Fülep Sándor (Debrecen, 1923. június 25.–) debreceni zenekari hegedűművész,

koncertmester, szólista és hegedűtanár.

 

Gáll Mihályné Agárdy Éva (Debrecen, 1923. augusztus 31. –) ének-zenetanár. Zója Általános Iskola, Püspökladány – ének-zenetanár; Karacs F. Gimnázium. Püspökladány- ének-zenetanár; Állami Zeneiskola, Püspökladány – zongora- és szolfézstanár.

 

Galsay Ervin (1923–1976) operaénekes. 1942-ben debütált a Goldmark-teremben, a Windsori víg nők Reichjeként. 1946-48 a budapesti Vígopera tagja, egyidejűleg 1946-tól az Operaház énekese 1973-ig.

 

Gerencsér Ferenc (Szentkozmadombja, 1923. szeptember 8. – Szentkozmadombja, 1989. augusztus 28.) cimbalomművész, cimbalomtanár. 1947-1954 között a budapesti Zeneművészeti Főiskola Rácz Aladár cimbalomművész tanítványa. 1954-től a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára; 1966-tól haláláig a Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézete budapesti tagozatának tanára; 1973-tól a miskolci Zeneművészeti Szakközépiskolában és a Zenetanárképző Intézet miskolci tagozatán is tanított. Rendszeresen hangversenyezett Szalay Józseffel.

 

Gönczy Tibor (Zemplénagárd, 1923. július 10. –) ének-zenetanár. Budapest Százados úti és Práter utcai általános iskola; 5. sz. Általános Iskola, Nyíregyháza; Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza; Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza – ének-zene tanszéken tanár; a Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium leánykarának vezetője.

 

Dr. Gyarmath Olga (Zalaegerszeg, 1923. szeptember 27. – 2007. június 13.) Nagyváradon szerzett tanítói oklevelet, 1947–1954 között Gulyás György hívására a Tarhosi Énekiskola tanára lett. Az Énekiskola feloszlatása után a Dunántúlon vállalt munkát, közben Budapesten magyar–történelem tanári szakos egyetemi diplomát szerzett, a nyelvtudományokból doktorált. 1977-ben viszszatért Békésre, a Szegedi Kis István Gimnáziumban tanított. Segítője volt a BékésTarhosi Zenei Napok szervezőgárdájának.

 

Hadai Győző (Budapest, 1923 –Budapest, 1992. április 3.) zeneszerző, szövegíró, zongorakísérő. Hegedű- és zeneszerzés-tanulmányait Kemény Rezső és Lajtha László vezetése alatt végezte. Színházi karmesterként kezdte pályáját, végül a Thália Színház zenekarvezetője lett. Sok közismert szórakoztató zenemű zenéjének és szövegének szerzője.

 

Hadik István (Nagykikinda, 1923. december 30. –) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Szombathely - tanár, majd igazgató-helyettes; Állami Zeneiskola, Baja – tanár; Tanárképző Főiskola, Pécs – tanár; Fővárosi Zeneiskola Szervezet- zongoratanár; Fővárosi VII. kerületi Állami Zeneiskola – tanár.

 

Hollós Lajos (Budafok, 1923. február 25. – Budapest, 2002.) zeneszerző, rádiós

zenei szerkesztő. Tanulmányait 1949 és 1953 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés szakán végezte Vásárhelyi Zoltán, Szervánszky Endre és Szabolcsi Bence növendékeként; ugyanebben az időszakban Lajtha Lászlónál népzenei stúdiumokat folytatott. 1949-től számos különböző munkakörben - többek közt a Népművelési Minisztérium zenei előadójaként (1949-51), majd zenei osztályvezetőjeként (1951-53) - dolgozott, végül 1956-tól 1986-ban történt nyugalomba vonulásáig a Magyar Rádió zenei szerkesztője volt.

 

Huszár Klára (Budapest, 1919. május 29.– Budapest, 2010. június 13.) magyar operarendező, dalszövegíró, műfordító, dramaturg, középiskolai ének-zene- tanár, zenei író, műfordító;

 

Illyés Antalné Illyés Ilona (Kispest, 1923. augusztus 13. –) magánének-tanár.

Magyar Állami Népi Együttes – énekes; Országos Filharmónia – énekművész; Egri Gárdonyi Géza Színház – énekes színész, Fővárosi Operettszínház – vendégművész; Fővárosi XIX., kerületi Állami Zeneiskola – magánének-tanár.

 

Illyés Jenő (Budapest, 1923. május 17. –) zenekari trombitaművész. Honvéd Művészegyüttes; Postás Szimfonikus Zenekar.

 

Janda Iván (Pozsony, 1923. VII. 3. – 2007). Pozsonyban született (1923. július 3.) karnagy. A pozsonyi Comenius Egyetemen testnevelés-földrajz szakon tanári diplomát szerzett. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán elvégezte a zenei nevelés szakot. Kiváló sportoló volt, 1942-ben szlovákiai bajnok volt középtávfutásban. 1000 méteren elért eredményét tíz évig senkinek nem sikerült megdöntenie. 1950-ben a pozsonyi Magyar Pedagógiai Gimnázium tanára, 1954-től igazgatója lett. 1959-től nyugdíjba vonulásáig (1986-ig) a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatója volt. 1950-től a Magyar Pedagógiai Iskola (Gimnázium) vegyeskarát, 1954-től 1961-ig az Ifjú Szívek énekkarát vezényelte.

 

Kincsesné Bán Éva (Budapest, 1923. május 14. –) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Baja; Állami Zeneiskola, Dunaújváros; Állami Zeneiskola, Hatvan, Fővárosi XXII. kerületi Zeneiskola; Fővárosi VIII. kerületi Állami Zeneiskola – zongora- és szolfézstanár.

Komor Ágnes (Budapest, 1923. augusztus 12. – Budapest, 2012. december 17.) a budapesti Operaházi zenekari hárfaművésze, zeneiskolai tanár (OMIKE). Az

Ifjú Operabarátok Körének alapítója és elnöke közel hat évtizeden át volt az

Operaház tagja.

 

Kónya Sándor (Sarkad, 1923. szeptember 23.  – Ibiza, 2002. május 20.) 1951-ben indult el pályája a Fidelio és a Parasztbecsület egy-egy szerepével. Az 50-es években már portugál, spanyol és francia földön is komoly sikereket ért el. 1960-ban kezdődött karrierje az Amerikai Egyesült Államokban. 22 opera 287 előadásában énekelt a New York-i Metropolitan színpadán. A Metropolitan színpadától 1974-ben búcsúzott. A 60-as években szerepelt Budapesten is. 1988-ig a stuttgarti Zeneművészeti Főiskola professzora volt. A New York-i Metropolitan örökös tagja.  1996-ban a sarkadi kamarakórus a művész jelenlétében vette fel a Kónya Sándor Kamarakórus nevet. 1996-ban a város díszpolgárává avatta. 2003-ban a Múzeumkertben felavatták mellszobrát.

 

Koszó István (1923 –) operaénekes. 1947-ben debütált az Operaházban. 1954-ben megszűnt operai szerződése, 1956-ban Németországba távozott, ahol a stuttgarti opera tagja volt.

 

Kovács György (Budapest, 1923. június 21.–) zenekari művész, zeneiskolai tanár. 1943 és 1957 között a Székesfővárosi Zenekar, majd a jogutód Állami Hangversenyzenekar tagja volt. 1957 májusától már a Philharmonia Hungarica tagja volt 1980. augusztus 31-ig. Ettől kezdve 1993 szeptemberéig különböző zeneiskolákban tanított.

Kovács Sándor (1923-2017) tanárképző főiskolai zenetanár, karnagy, zeneiskolai igazgató.

 

Kövesdy Pál /Paul/ (Budapest, 1923–) opera-és koncerténekes, nemzetközi műkereskedő, műgyűjtő, művészeti író. Magyarországon (1945-56), később 1965-ig az USA-ban szerepelt. 1964-től galériatulajdonos lett New Yorkban;

 

Lázár Imre (Hódmezővásárhely, 1923. augusztus 5. –) hódmezővásárhelyi énekzenetanár, karvezető, zeneiskolai szolfézstanár, igazgató helyettes és mb.

igazgató.

 

Lengyelné Gramantik Sarolta (Diósgyőr, 1923. február 19. –) miskolci és

kazincbarcikai zeneiskolai zongoratanár.

 

Ligeti György Sándor (Dicsőszentmárton, 1923. május 28. – Bécs, 2006. június 12.) korszakos jelentőségű zeneszerző. 1950-től a budapesti Zeneakadémia zeneelmélet, ellenpont és formai analízis tanára. 1956 után Bécsben telepszik le, majd Stockholmban vendégprofesszor. Az 1960-as években rendszeresen tanít a darmstadti Nyári Új Zenei Kurzuson. 1972-től a kaliforniai Stanford Egyetem tanára, majd a hamburgi Zeneakadémia zeneszerzés professzora, később tanít a Svéd Királyi Zeneakadémián, a berlini Művészeti Akadémián, a hamburgi Szabadművészeti Akadémián, a bajor Szépművészeti Akadémián, az Amerikai Művészeti és Irodalmi Intézetben és Akadémián. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia választotta tagjai közé, 1998-ban pedig a Francia Művészeti Akadémia tagja lett. 1967-ben kapta meg az osztrák állampolgárságot.

 

Máté Mátyás (Kétegyháza, 1923. február 5. –) szolnoki és békéscsabai zeneiskolai rézfúvóstanár, fúvószenekari karmester, zenekari művész. Szolnoki Szigligeti Színház; Néphadsereg Szimfonikus Zenekara; Bartók Béla Állami Zeneiskola – tanár; Békéscsabai Ifjúsági Fúvósok és a Békéscsabai Ifjúsági és Úttörőház Fúvószenekara – karmester.

 

Mayer Lajos (Nagytétény, 1923. július 15. –) mandolinművész-tanár, zeneszerző (Országos Filharmónia).

 

Melis György (Szarvas, 1923. július 2. – Budapest, 2009. november 27.)

operaénekes, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 1943-ban

került Budapestre. Először a Műegyetemre járt, majd 1945 és 1951 között a

Zeneakadémián tanult. A Magyar Állami Operaházba Tóth Aladár hívta

próbaéneklésre, amelynek sikere után ösztöndíjas lett. 1949-ben mutatkozott be és még abban az évben magánénekes lett. 1988-ban alapította saját díját: a Melis György-emlékplakettet évente adják a legszebb, legtisztább magyar kiejtésű énekesnek.

 

Nagy László (Nyírbakta, 1923. június 2.–) zenekari művész, zeneiskolai

rézfúvóstanár, hajdúböszörményi zeneiskolai igazgató, debreceni tanárképző

főiskolai tanár.

 

Nemesszeghy Lajosné, Szentkirályi Márta Ilona (Budapest, 1923. március 17. – Kecskemét, 1973. július 13.) zenetanár, zeneiskolai igazgató. A budapesti Állami Tanítóképző Intézetben 1942-ben tanítói oklevelet, majd a pedagógiai Főiskolán levelező tagozaton ének–zene tanári képesítést szerzett. 1942-ben a kecskeméti Református Tanítóképző Intézetbe került gyakorló iskolai tanítónak és nevelőtanárnak. 1950-ben megszervezte az első, Kodály szellemében tanító ének–zenei általános iskolát, ill. annak első osztályát, ebből alakult ki a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium, melynek 1952-től haláláig igazgatója volt. Részt vett a Nemzetközi Kodály Szeminárium szervezésében (1970, 1972). Jelentős szerepet játszott Kodály szülővárosában a mintaszerű zenei nevelés megvalósításában.

 

Németh Zoltán (Gic, 1923. március 30. –) általános iskolai ének-zenetanár (Écs, Nyúl, Pannonhalma).

 

Pavlánszky Edina (1923 –) operaénekes. 1946-ban debütált az Operaházban.

 

Pödör Béla (Rábakecöl, 1923. április 7. – 2000.) Tanulmányait 1942 és 1949 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karnagyképző, egyházzenei és ének-zenetanárképző szakán végezte Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Harmat Artúr, Vásárhelyi Zoltán és Werner Lajos növendékeként. 1949-ben került a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese (Honvéd Művészegyüttes) énekkarához, ahol előbb korrepetitorként, majd karnagyként, végül vezető karnagyként dolgozott.

 

Réti Zoltán (Nagyoroszi, 1923 –Balassagyarmat, 2018) kántor, zeneiskola igazgató, zenetanár, kórusvezető, festőművész. 1942-ben végzett a miskolci Tanítóképzőben, tanítói és kántori oklevelet kapott. 1946. után Patvarcon tanított, kórust vezetett, kántorizált.1953-ban Budapesten szerzett zenetanári oklevelet, az általa alapított balassagyarmati Zeneiskola igazgatója, tanára húsz éven át, karnagyként az ország egyik legrégebbi alapítású dalegyletének vezetését veszi át 1949-ben. Évtizedekig tanít a Bajcsy Általános Iskolában, a Balassi Bálint Gimnáziumban.

 

Róna Frigyes (Budapest, 1923. május 16. – Budapest. 1985. október 29.)

karmester, műfordító. 1968-tól haláláig a salgótarjáni szimfonikusok karmestere. Tanulmányait 1941-48 között a budapesti Nemzeti Zenedében (zeneszerzés) Hammerschlag János, Szervánszky Endre és Lajtha László tanároknál folytatta, majd a budapesti Zeneművészeti Főiskolán a karmesterképzőt Ferencsik Jánosnál végezte. 1949-52 között a Belügyminisztérium Szimfonikus Zenekar; 1952-53-ban a Győri Filharmonikus Zenekar vezető karmestere; 1953-58-ban a Miskolci Opera és a Városi Szimfonikus Zenekarkarmestere, 1958-63-ban a Kecskeméti Katona József Színház vezető karmestere. 1963-66 között a Ghanai Egyház zenei fakultásának zeneszerzés és karmesterképző tanára, opera együttest is szervezett. 1968-tól haláláig a Magyar Állami Operaház korrepetitor-karmestere; egyben a Salgótarjáni Városi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere volt. Számos opera és operett szövegkönyvét fordította. Több gyermekopera, zenés játék szövegét, ill. verseit írta.

 

Sándor Judit (Budapest, 1923. október 10. – Budapest, 2008. október 23.)

opera- és dalénekes, a Zeneakadémia hangképzés tanára. 1949-ben

Cherubinoként (Mozart: Figaro házassága) debütált. 1948-ban szerződtette az

Operaház, amelynek 1978-ig volt tagja.

 

Sárközyné Simon Piroska (Budapest, 1923. december 15. –) cinkotai tanítóképző intézet és a Fővárosi Zeneiskola Szervezeti zongoratanára.

 

Schwartz Oszkár (Rákospalota, 1923. április 26. – Budapest, 2005. október 31.)

operaházi zenekari ütőhangszeres művész, a budapesti Zeneakadémia és a

Zeneiskolai Tanárképző Főiskolai tanára. 1943 és 1949 között a Magyar Rádió

Zenekarának, 1945-től 1984-ig a Magyar Állami Operaház Zenekarának tagja.

1949-től 2001-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola,

1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézete

Budapesti Tagozatának tanára volt.

 

Selmeczi Marcella (Mikháza, 1923. április 22. – 2015. április 25. előtt)

erdélyi magyar zenepedagógus és zenepedagógiai szakíró, Selmeczi György zeneszerző édesanyja. A kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán szerzett oklevelet. Kolozsváron az óvónőképzőben, a 10. sz. Líceumban és a 14. sz. Általános Iskolában, majd a Zeneiskolában tanított. Zenetanári tevékenysége mellett 25 évig önkéntesen vezetett zeneóvodai oktatást. Az 1980-as évek végén Magyarországra települt. 

 

Serei Antal (Madaras, 1923 – Pápa, 1994) általános iskolai tanító, karnagy, kántor. Újvidéken szerzett tanítói, Kalocsán kántori diplomát, majd karnagyi vizsgát tett. Sokrétű zenei képességével négy évtizeden át szolgálta az oktatás és a város közművelődésének ügyét. Nagy létszámú ének- és zenekart alakított a pápai Zalka Máté Általános Iskolában, ahol 30 évig dolgozott (1954-1983). Előtte Takácsiban tanított 1950-54-ig. Tagja volt a Városi Fúvószenekarnak, a pedagógus színjátszó-csoportnak, a Pedagógus Kórusnak, több évig karnagyként vezetője is.

 

Sinkó György (Budapest, 1923. július 20. –) operaénekes, tanár. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte tanulmányait 1946 és 1953 között, Závodszky Zoltán és Luigi Renzi növendékeként. 1951 és 1953 között a budapesti Operaház ösztöndíjas magánénekese, 1953-tól 1977-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese. 1967-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatának tanára.

 

Somorjai Ferenc (Budapest, 1923. október 3. – Székesfehérvár, 2009)

székesfehérvári zeneiskolai zongora- és zeneelmélet, valamint közismereti

iskolai ének-zenetanár, karnagy; Székesfehérvár zenei életének meghatározó

egyénisége, aki évtizedeken keresztül valóságos zenei intézményként szervezte

a város zenei életét.

 

Sőtér Magda (Szombathely, 1923. június 25. –) Budapest XIII. kerületi

zeneiskolai és Színház és Filmművészeti Főiskolai egyetemi énektanár.

 

Szabó László (Hajdúdorog, 1923. július 25. –) operaházi trombitaművész, a MN

Zeneművészeti Szakközépiskolájának, és a Zeneakadémiai tuba, rézfúvós

kamarazene tanára.

 

Szalma Ferenc (Szeged, 1923. március 19. – Budapest, 2001.szeptember 29.) operaénekes-tanár. 1946-tól 1951-ig a Szegedi Orvostudományi Egyetem hallgatója; énekelni Nürnbergben és Bambergben, illetve a szegedi konzervatóriumban (1952-1955) tanult. A Szegedi Nemzeti Színház társulatában 1951-től 1956-ig énekkari tag, 1957-től 1963-ig magánénekes. 1963-tól 1984-ig a Magyar Állami Operaház magánénekese;

 

Szécsi Klára /Ungvári Lászlóné/ (Budapest, 1923. november 9. – 2002) brácsaművész-tanár. Tanulmányait 1945-ben fejezte be a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, tanára Országh Tivadar, Gábriel Ferenc, Waldbauer Imre és Zathureczky Ede volt. 1945-től 1986-ig a Rádiózenekar brácsása. Szólistaként Csehszlovákiában, a zenekarral Európában és az Egyesült Államokban vendégszerepelt. 1952-ben második díjat nyert prágai vonósnégyes-versenyen.

 

Dr. Szende Ottó (Budapest, 1923. december 15. –) zeneiskolai hegedűtanár

(Budapest VII. ker.), fővárosi pedagógiai- és szakfelügyelő, tankönyvíró, a

neveléstudományok kandidátusa.

 

Szentkirályi Márta, Nemesszeghy Lajosné (Budapest, 1923. március 17. –

Kecskemét, 1973. július 13.) ének-zenetanár, karnagy, a kecskeméti Kodály

Iskola igazgatója.

 

Szigeti László (1923 –) operaénekes, tanár. A Néphadsereg Művészegyüttesében kezdte pályáját. 1960-62 a debreceni Csokonai Színház, majd az Operaház tagja lett.

 

Tóth József (1923 –) operaénekes. 1957-ben debütált a debreceni Csokonai Színházban, melynek évtizedekig a művésze volt. 

 

Tóth Sándor (Kiskunfélegyháza, 1923. május 17. –) zenés színházi zenekari

hegedűművész, közismereti és zeneiskolai hegedűtanár.

 

Vajda Cecília (Budapest, 1923. április 15. –  London, 2009. november 27.)

magyar karnagy, karigazgató, a LFZF karének, karvezetés, kargyakorlat,

vezénylési gyakorlat, szolfézs tanára, a Brit Kodály Társaság alapítója.

 

Varsányi László (Budapest, 1923. szeptember 11. – Budapest, 2005. augusztus

9.) zongoraművész-tanár. Tanulmányait 1936 és 1948 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongoraművész és -tanárképző szakán dr. Keéri-Szántó Imre és dr. Böszörményi-Nagy Béla növendékeként végezte. 1951 és 1968 között a Ceglédi Állami Zeneiskolában, 1968-tól nyugalomba vonulásáig a Budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított.

 

Vermes Mária (Budapest, 1923. november 23. – Budapest, 2018. január) hegedű- és kamarazenei művész, budapesti és pécsi zeneiskolai tanárképző főiskolai, továbbá a Zeneakadémia hegedű és gyakorlati tanítás tanára, a budapesti a Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola tanára. A Magyar Hárfástriónak 1950-től, az alapítástól volt a tagja.

 

Virágh Endre (Vasvár, 1923. március 23. – Budapest, 1999) orgonaművész, tanár. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1950-ben egyházkarnagyi diplomát szerzett, tanára Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Forrai Miklós, Vásárhelyi Zoltán, Gárdonyi Zoltán, Harmat Artúr és Nagy Olivér volt. Orgona művész-tanári oklevelét 1955-ben kapta, Pécsi Sebestyén növendékeként. Prágában Jirí Reinbergernél, Párizsban Marcel Duprénél, Rómában Fernando Germaninál tanult tovább. 1955-től 1986-ig a miskolci, 1967-től 1986-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára. A budapesti Belvárosi Főplébániatemplom karnagya volt.

 

Völgyi Ernő (Gödöllő, 1923. július 13. –) A MÁV Szimfonikusok- zenekari

harsonaművész, zeneművészeti szakközépiskolai tanár Debrecenben.

 

 

90 éve született

 

Ábrahám Miklós (Túrkeve, 1928. december 7. – Mezőtúr, 2011. július 4.) hivatásos előadóművész, nótaénekes;

 

Ág Tibor (Pozsony, 1928. április 13. – Pozsony, 2013. augusztus 29.) karnagy, zenetanár. Tízéves korában kezdett hegedülni, majd egy évvel később a városi zeneiskolában Albrecht Sándor tanítványaként tanult zongorázni. Évekig csellózott és klarinétozott is. Járt az orsolyák tanítóképzőjének gyakorlóiskolájába, háromnyelvű elemibe, polgári fiúiskolába és kereskedelmibe. A családot 1945-ben a magyarok gyűjtőtáborába, Ligetfalura deportálták, ötvenkilós csomaggal, ahonnan kijutottak Magyarországra. 1946. februárjában a zöldhatáron visszaszöktek a táborba. A tábort 1946. nyarán oszlatták fel. A hontalanság éveiben nem járhatott iskolába. Az állampolgárság megszerzése után (1949. augusztus 1-jétől) a Csemadok Központi Bizottságának alkalmazottja lett. Az 1950-ben megnyílt magyar Pedagógiai Gimnáziumban a felvételi vizsga alapján a 4. évfolyamba sorolták. 1951-ben érettségizett. 1951 és 1953 között a Komenský Egyetem zenetudomány-néprajz szakán tanult, de 1953-ban a NÉPES művészeti vezetője lett. Feloszlatása után az Ifjú Szívek Dal- és Táncegyüttes karnagya, majd igazgatója lett. 1962-ben a dunaszerdahelyi Járási Művelődési Központba került, 1963 óta Nagymegyeren él. A hetvenes években a Nyitrai Pedagógiai Fakultás Magyar Tagozatán intonációt és karvezetést oktatott. Ág Tibor több mint 16000 népdalt gyűjtött a Csallóköztől Bodrogközig elnyúló hatalmas területen. Számos előadást tartott a Csehszlovák Rádió Magyar Adásában, több népzenei tárgyú publikációja jelent meg. A hatvanas években sorra alakultak a kórusok. Ág Tibor 15 (!) kórusnak lett a vezetője. Ott volt a CSMTKÉ bölcsőjénél, és egy bő évtizeden keresztül vezényelte a kórust.

 

J. Balla Mária (Paks, 1928. október 16. –) énekművész-tanár (Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen; Liszt Ferenc Zeneiskola, Pécs; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Pécsi Tagozata – tanszékvezető énektanár;

 

Balog István (Budapest, 1928. szeptember 11. –) tubaművész-tanár. 1948-tól a Postás Szimfonikus Zenekar, 1951-től a Honvéd Művészegyüttes tagja volt, közben 1952-1955 között a X. kerületi Zeneiskolában tanított. 1955 áprilisában hagyta el Magyarországot. Berlini, majd frankfurti állomások után müncheni zenekarokban játszott. 1957-ben csatlakozott a Philharmonia Hungaricához. 1966-tól a gladbecki városi zeneiskola tanára és a rézfúvós tanszak vezetője lett. 1991-ben nyugdíjba ment;

 

Balogh Dénes (Budapest, 1928. december 12. –) Fővárosi Zeneiskola Szervezeti és IV. kerületi zenetanár, zeneszerző, blockflöte-művész, a Camerata Hungarica együttes alapító tagja;

 

Bánkövi András (1928–2004) zeneiskolai zongoratanár, korrepetitor;

 

Bánkövi András (Budapest, 1928. - Dunaújváros, 2004.) zongoratanár. A Zeneművészeti Főiskola elvégzése után 1952-ben kezdte pedagógus pályáját Budapesten. 1953-55 között Pécsett zenetanár. 1955-től 2002-ig tanított a Dunaújvárosi Állami, a későbbi Sándor Frigyes Zeneiskolában. 1964-88 között az intézmény igazgatóhelyettese, majd 2002-ig nyugdíjas óraadó tanárként vett részt a zeneiskola munkájában. A 2002/2003-as tanévben az iskola perkátai kihelyezett tagozatán tanított. Mint zongorakísérő dolgozott a Vasmű Táncegyüttesnél (1956-63), a Dunaújvárosi Vegyeskarnál (1956-88).

 

Bárdos Anna (Szeged, 1928. március 18. –) operaénekes. Szegedi Nemzeti Színház – magánénekes; Madách Színház, Budapest; Pécsi Nemzeti Színház – magánénekes.

 

Barnácz István (Miskolc, 1928. február 28. –) békéscsabai zeneiskolai

rézfúvóstanár-tanszakvezető, zenekari és kamara kürtművész.

Béres György (Makó, 1928. január 27.) pap, kántor, egyházzenész, a gregorián zene tudósa. 1951-ben szentelték pappá, két évig káplánként működött, majd a kőbányai Szent László templom kántora. Zenei tanulmányait 1953-56 között Harmat Artúrnál, Bárdos Lajosnál, Werner Alajosnál és Gergely Ferencnél magánúton, majd 1957-61-ig a Bécsi Zeneakadémia egyházzenei tanszakán végezte. 1954-től 1956-ig az Esztergomi Szemináriumban gregoriánt és liturgikát tanított, valamint vezette az Esztergomi Bazilika kórusát. 1956-ban elhagyta Magyarországot. A rendszerváltás után visszatért az országba és megalapította a Magyar Gregorian Társaságot, amelynek elnöke is volt.

Bige József (Sarkad, 1928. augusztus 24. –) hangszeres népművész. Magyar Állami Népi Együttes hangszeres szólistája.

Botka Valéria (Arak, 1928. január 10. – Budapest, 2013. szeptember 28.) karnagy, ének-zenetanár. Tanulmányait 1950 és 1954 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Ádám Jenő, Gát József, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence és Vásárhelyi Zoltán növendékeként. 1954-ben férjével, Csányi Lászlóval megalapította a Magyar Rádió Gyermekkórusát, amelyet 1986-ig vezetett. 1970-ben az Állami Operaház Gyermekkarának is alapítója - e kórus élén szintén 1986-ig állt.

 

Botvay Henrik (Sopron, 1928. január 9. –) operaházi zenekari hegedűművész,

pécsi tanárképző főiskolai tanár, szakfelügyelő, a Sibelius Akadémia /Helsinki/

tanára.

 

Chiovini Márta (Szolnok, 1928. április 2. –) zenekari hegedűművész. Magyar Állami Operaház és Budapesti Filharmóniai Társaság – szólamvezető.

 

Czapó Endre (Budapest, 1928. november 27. –) trombitaművész. Népművelési Minisztérium Zenei Osztály – munkatárs; Nemzeti Színház – főtitkár; Magyar Hanglemezgyártó Vállalat – stúdióvezető.

 

Csillagné dr. Gál Judit (1928 – Budapest, 1987) középiskolai ének-zenetanár, karnagy, főiskolai tanár, kandidátus. Pedagógiai munkája mellett a művészetpszichológia terén is folytatott tudományos munkát.

Deák Tamás (Székesfehérvár, 1928. április 27. –) zeneszerző, karmester, trombitás és zenetanár. Mintegy ötven táncdal, harminc szimfonikus könnyűzenei darab, húsz jazz-kompozíció, rajzfilmzenék, balettzenék szerzője. Többek között a Mézga család és a Dr. Bubó televíziós rajzfilmsorozatok és a Macskafogó zenéjét szerezte, ő játszotta Lusta Dick szólóját, valamint a No, megállj csak! szovjet rajzfilmsorozat főcíméhez is az ő zenéjét használták fel. 1969 óta Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz tanszakának tanára, a Deák Big Band vezetője.

Demetrovics Szilárdné (Nagyatád, 1928. október 24. –) zenekari hegedűművész-tanár. Győri Kisfaludy Színház zenekara-zenekari művész; Győri Filharmonikus Zenekar-zenekari művész; Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Győr – tanár.

Dobó László (Szeged, 1928. december 24. –) kecskeméti és makói zeneiskolai zongoratanár, zeneszerző.

Dombrádi Sándor (Büdszentmihály, 1928. április 18. –) zenekari tubaművész.

Győr-Sopron megyei Rendőrkapitányság Zenekara; Győri Filharmonikus Zenekar – alapító tag.

Erdélyi Miklós (Budapest, 1928. február 9. – Budapest, 1993. szeptember 1.) karmester. Főiskolai tanulmányait 1946-1951 között végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (a Zeneakadémián). Tanárai voltak többek között Ferencsik János (karmesterképzés), Kókai Rezső (zeneszerzés) és Zalánfy Aladár (orgona). Pályafutását fiatal karmesterként a budapesti Vígoperában kezdte. 1950–51-ig a Magyar Rádió énekkarának helyettes vezetőjeként működött. 1949–51 között a budapesti Harmónia Hangversenyzenekar karmestere volt. 1951-ben az Operaház korrepetitorává, majd 1957-ben karmesterévé nevezték ki. Hamarosan ő lett az Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott dirigense. Legkiemelkedőbb sikereit Mozart operáinak vezénylésével éret el, de számos jelentős zenemű felújításának és bemutatójának is irányítója volt. A kortárts művek sorában az ő nevéhez fűződik Mihály András: Együtt és egyedül (1967) és Ránki György: Az ember tragédiája (1969) c. operájának ősbemutatója.

Dr. Falvy Zoltán (Budapest, 1928. augusztus 28. – Budapest, 2017. június 15.)     zenetörténész, a zenetörténész, a zenetudományok doktora, zenei író, szerkesztő, az OSZK Zeneműtárának munkatársa, az MTA Bartók Archívum tudományos titkára, az MTA Zenetörténeti Múzeum vezetője, az MTA Zenetudományi Bizottságának tagja, a Nemzetközi Zenetudományi Társaság elnökségi tagja, a Nemzetközi Fúvószenei Tanács alelnöke.

 

Fridl András (Óradna, 1928. április 9. –) nyíregyházi, sátoraljaújhelyi fagott-tanár, igazgató-helyettes.

Füredi László (Arad, 1928. április 18. –) magyar zenész, zenekritikus, zenetörténész. Zenei tanulmányait a temesvári Művészeti Intézetben (1948-49) és a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán (1949-50) végezte. A temesvári Banatul Állami Filharmónia hegedűse. Első zenekritikája 1948-ban jelent meg a Szabad Szó hasábjain. Zenei tárgyú cikkeit, tanulmányait magyar, román, német és szerb lapok közölték.

Dr. Gaál Istvánné Lukinich Katalin (Jobbágyi, 1928. március 8. –) miskolci,

gyöngyösi zongora- és szolfézstanár, zenetanár, Veszprém megyei

szakfelügyelő.

 

György Istvánné Pintér Mária (Budapest, 1928. június 10. –) ének-zene- és szolfézstanár, karvezető (Fővárosi 6. sz. Körzeti Zeneiskola /Fővárosi XI. kerületi „Weiner Leó” Állami Zeneiskola – szolfézstanár; a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI budapesti tagozata gyakorlatvezető tanára, metodikai jegyzetek írója.

 

Gulyás László (Debrecen, 1928. november 3. – 1993) zeneszerző, szerkesztő, a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának alapító zenei vezetője. Műveinek jelentős részét az Együttes zenekara számára írta, gyakran kórus kísérettel. Emellett kantátákat, balettzenéket, gyermekoperát is komponált. Egyik jelentős műve a Lajtha László által rendelkezésére bocsátott "Széki muzsika", mely 1951 óta az együttes repertoárján folyamatosan szerepelt.

 

Herédy Éva (Szolnok, 1928. február 29.) operaénekes, színházi karmester, tanár. Miskolci Nemzeti Színház – operaénekes, és uo. korrepetitor is.

 

Hidas Frigyes (Budapest, 1928. május 25. – 2007. március 7.) zeneszerző

karmester. Tanulmányait 1946 és 1951 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán, Viski János növendékeként végezte. 1950/51-ben az Ifjúsági Színház karmestere, 1951-től 1966-ig a Nemzeti Színház zenei vezetője, 1974 és 1979 között a Fővárosi Operettszínház zenei igazgatója. Az életműve zömét adó fúvós hangszerekre írott művei révén világszerte az egyik legjátszottabb 20. századi magyar komponista. Művei még: operák, balettek, oratóriumok, versenyművek, zenekari darabok, kamara- és szólókompoziciók, filmzenék, tévé – és rádiójátékok zenéi, színpadi zenék. Emlékére a Marcali Városi Zeneiskolát tiszteletére Hidas Frigyes Zeneiskolának nevezték át.

 

Id. Hoch Bertalan (Dunabogdány, 1928. augusztus 3.) zenekari oboaművész

(Honvéd Központi Zenekar; Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar; Magyar Állami Operaház és Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara).

 

Horváth László (Pécs, 1928. március 26.) pécsi és siklósi zeneiskolai zongora és szolfézstanár, igazgató, általános iskolai ének-zenetanár.

 

Horváth Zoltán (Budapest, 1928. augusztus 30.) a miskolci Déryné Színház, a

debreceni Csokonai Színház, a pécsi Nemzeti Színház rendezője, a Fővárosi

Operettszínház művészeti vezetője, a Szegedi Konzervatórium ének

tanszakának, majd a Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Tagozatának a

színpadi játék és a színészmesterség tanára.

 

Huber Károly (Varjas, 1828. július 1. – Budapest, 1885. december 20.) karmester, zeneszerző, hegedűművész, zenepedagógus (Hubay Jenő édesapja)

Hegedülni tízéves korában kezdett. Az aradi konzervatóriumban tanult, 1844-től a Nemzeti Színház zenekarának volt első hegedűse, majd 1851-52-ben a bécsi Opra zenekarának koncertmestere. Később visszatért a Nemzeti Színházba, s a zenekar vezetője lett. 1862-től 1871-ig Erkel Ferenc mellett, annak másodkar- mestereként működött. 1857-ben létrehozott egy vonósnégyes-társaságot. A Nemzeti Dalkörnek, ill. az Országos Magyar Daláregyesületnek volt karnagya. 1852-1885. között hegedűtanár volt a Nemzeti Zenedében és a Zeneakadémián.1884-től kórusokat és kamaraegyütteseket vezetett. 

 

Jakabné Balla Mária (Paks, 1928. október 16. –) paksi általános, továbbá pécsi

zeneművészeti szakközépiskolai ének-zenetanár, pécsi zeneiskolai tanárképző

intézeti énekművész-tanár.

 

Jandó Jenő (Szentlőrinc, 1928 – Pécs, 2008. január 28) Zeneszerző, zenepedagógus, karnagy.  Tanári pályája során 1951-53. között Pécsszabolcson, 1953-68 között Pécsett az Ágoston téri általános iskolában, majd 1968-tól 1981-es nyugdíjba vonulásáig a Leőwey Klára Gimnáziumban tanított. Az iskolai kórusok mellett 1955-től a Szénbányászati Tröszt és a Pécsi Építők Kórusának karnagyaként tevékenykedett, utóbbi - különböző néven szereplő, az elmúlt 20 évben Pécsi Madrigálkórusként működő együttesnek haláláig karnagya volt.

 

Janurik Mihály (Szarvas, 1928. július 25. –) békésszentandrási és szarvasi

közismereti iskolai ének-zenetanár.

 

Jereb Ervin (Budapest, 1928. április 18. – Budapest, 1996. december 23.) zeneszerző. Tanulmányait autodidaktaként végezte. 1957-től a Magyar Rádió zenei rendezője volt. Több mint száz szimfonikus könnyűzenei karakterdarabot írt, komponált rádióoperát, filmzenét, kísérőzenét rádió- és tévéjátékokhoz, szólóhangszeres, zenekari, verseny- és kamaraműveket.

 

Juhász István (Rákospalota, 1928. augusztus 13. – Budapest, 1980. november 30.) oboaművész, zenei rendező. 1950-1955 között a budapesti Zeneművészeti Főiskolán Gáti Zoltán növendéke volt. 1957-58-ban a pécsi Zenei Szakközépiskola oboatanára; 1958-59-ben a Fővárosi Operettszínház zenekari tagja, 1960-tól haláláig a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat zenei rendezője. Vezetésével készült nemzetközi nagydíjas hanglemezek.

Kapus Béla (Kiskunfélegyháza, 1928. november 28. –) gimnáziumi és tanítóképző főiskolai ének-zenetanár, karnagy. Kántortanítói oklevelét 1948. június 26-án kapta meg. 1954-ben Szegeden ének-zene tanári oklevelet, 1968-ban a József Attila Tudományegyetemen bölcsész diplomát szerzett pedagógiából. 1949. május 2-án a Péteritói Általános Iskolában kezdte pályafutását. 1949. augusztus 9-én a helyi Petőfi Sándor Általános Iskolához került, 1951. szept. 1-jével a Tanítóképző tanára lett. 1954-től a helyi középiskolás fiúkollégiumhoz helyezték főhivatású nevelőnek; közben tanított a Tanítóképzőben, majd a Petőfi Gimnáziumban; 1958-től 2004-ig a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban.

Kilényi-Witschurke Beatrix (Madrid, 1928. augusztus 24. –) zenekari timpanista (Kecskeméti Katona József Színház; Stadtheater, Freiberg; Landestheater, Altenburg.

Kissné Puruczkay Mária (Gádoros, 1928. október 27. –) szentesi zeneiskolai

hegedűtanár.

 

Kistétényi Melinda (Budapest, 1928. július 25. – Budapest, 1999. október 20.)

zeneakadémiai szolfézs-, korrepetíció-, kamaraegyüttes- és improvizáció-tárgy

tanára, karmester, orgonaművész, költő.

 

Kovács Mátyás (Kunszentmárton, 1928. január 30. –) budapesti közismereti énekzenetanár, zenei kottaszerkesztő (EMB).

 

Kovátsné Mózner Gabriella (Homokszentgyörgy, 1928. szeptember 21.)

általános iskolai ének-zenetanár (Gyöngyöspata, Kaposfő, Kaposvár), zenei

könyvtáros (Budapest).

 

Krutsch Katalin (1928–) zeneiskolai tanár.

 

Kuster András (Győr, 1928 –) A Philharmonia Hungarica brácsaművésze volt 1960-tól. „1953-ban bekerültem a bencés rend ellen zajló politikai perbe, és tíz év kényszermunkára ítéltek. A csolnoki bányában dolgoztam egészen a forradalom kitöréséig. A sors iróniája, hogy néhány évvel később épp egy bányászvárosba kerültem a Philharmonia Hungaricával."

Lantos Rezsőné (Kecskemét, 1928. május 19. – 2009. július 18.) fővárosi

gyakorló gimnáziumi ének-zenetanár, zeneakadémiai gyakorlatvezető tanár,

vezetőkarnagy, tankönyvszerző, a Kodály-módszer külföldön is ismert

terjesztője. 1947-től 1949-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ének szaktanító kurzusát végezte el, professzora többek közt Ádám Jenő, Kodály Zoltán, Gárdonyi Zoltán volt. 1950-től a Munkaerőtartalékok Hivatala kórusának, későbbi nevén a KISZ Központi Művészegyüttes Énekkarának korrepetitora, karnagya majd vezető karnagya. 1967-től a Fazekas Mihály Gyakorló Iskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gyakorlatvezető énektanára. Társszerzője több alsó tagozatos ének-zene tankönyvnek.

Lendvay Kamilló (Budapest, 1928. december 28. – 2016. november 30.)            zeneszerző, tanár. A Zeneakadémián Viski János tanítványa volt. Volt karmester a Szegedi Nemzeti Színházban, zenei vezető az Állami Bábszínházban, a Honvéd Együttes művészeti vezetője, a Fővárosi Operettszínház karnagya, majd zeneigazgatója – a Rádió zenei lektora 1962-től. S ily szerteágazó muzsikus tevékenység után 1973 óta elméleti tárgyak tanára a Zeneművészeti Főiskolán, zeneelméleti tanszakának vezetője 1977 és 1995 között, docensi, majd egyetemi tanári rangban.

Dr. Lukács Ervin (Budapest, 1928. augusztus 9. – Budapest, 2011. február 18.)

Kossuth-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház mesterművésze és örökös

tagja, főzeneigazgatója, majd címzetes főzeneigazgatója, az Állami

Hangversenyzenekar (ma: Nemzeti Filharmonikus Zenekar) zeneigazgatója, a

Japán Filharmonikusok, és a Szegedi Szimfonikus Zenekar állandó

vendégkarmestere és művészeti vezetője, illetve művészeti tanácsadója, a

Zeneakadémia karmesterképző tanszakának tanára.

 

Maros György (Budapest, 1928. augusztus 10. –) korrepetitor (Szegedi Nemzeti Színház; Petőfi Színház, Budapest; Debreceni Csokonai Színház; Fővárosi Operettszínház; Szegedi Nemzeti Színház).

 

Mártonné Borbély Edit (Debrecen, 1928. október 9. –) zongora korrepetitor-tanár (Állami Népi Együttes - tánckari korrepetitor; Honvéd Művészegyüttes – tánckari zongora korrepetitor; Építők Vadrózsák Művészegyüttes – tánckari zongora korrepetitor).

 

Masopust Rezső (Budapest, 1928. július 4. –) zenekari hegedűművész,

koncertmester, tanár. Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Pfalz Orchester, Ludwigshafen – koncertmester; Magyar Állami Operaház - zenekari művész; Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar – hangversenymester; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Győri Tagozat – tanár.

 

Meixner Mihály (Budapest, 1928. november 13. – Budapest, 2016. január 5.) zenei szerkesztő, író.  Zenei Tanulmányait a Nemzeti Zenedében és az Állami Zenekonzervatóriumban végezte. Tanára volt Szervánszky Endre és dr. Major Ervin, Vaszy Viktortól magánúton vezénylést tanult. 1957-től a Magyar Rádió munkatársa: előbb szerkesztő, majd 1976 és 1992 között osztályvezető, 1992-től 1994-ig főmunkatárs, 1993/94-ben a szerkesztőségi tanács elnöke, 1994-től szerződéses munkatárs. Számtalan rádiós-televíziós zenei műsor szerzője, szerkesztője, műsorvezetője, ismeretterjesztő tanulmányok írója, a TIT Szabadegyetemének előadója.

 

Mészáros Tivadar (Komárom, 1928. április 5. –) vezetőprímás. Rádiózenekar; Honvéd Gyalogezred; BM Duna Művészegyüttes –vezetőprímás.

 

Dr. Nagy Miklós (Rábacsanak, 1928. június 27. –) középiskolai ének-zenetanár,

megyei ének-zene szakfelügyelő, tanítóképző főiskolai tanár, zenei szakíró,

  szerkesztő, a Győri Zenei Nevelési Konferencia megálmodója.

 

Pálfalvi József (Budapest, 1928. október 12. –) zeneszerző, zeneiskolai

zeneirodalom-, zeneelmélet- és szolfézstanár, tankönyvszerkesztő, író. Népművelési Gimnázium – ének-zenetanár, kóruskarnagy; Fővárosi VI. kerületi (Tóth Aladár) Állami Zeneiskola – zeneirodalom-, zeneelmélet- és szolfézstanár, korrepetitor; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola katonai zenész tiszthelyettes képző.

 

Palotásné Nemecz Edit (Budapest, 1928. július 4. –) zeneiskolai szolfézs- és zongoratanár (Fővárosi Zeneiskola Szervezet, I. körzet – szolfézstanár; Fővárosi VII. kerületi Állami Zeneiskola, - igazgató-helyettes; Fővárosi I. kerületi Állami Zeneiskola – igazgató-helyettes).

 

Dr. Papp János István (Nyírbátor, 1928. július 23. –) ének-zenetanár, karnagy,

etnográfus (Felsőfokú Tanítóképző Intézet  Gyakorló Iskolája, Debrecen – tanár; Felsőfokú Tanítóképző Intézet – tanár; a Tiszántúl népzenéjének kutatója).

 

Párkai István (Budapest, 1928. június 30. –) zongoratanár, karnagy,

zeneakadémiai kargyakorlat, vezénylési gyakorlat, szolfézs, zongorakíséret éskorrepetíció tanár, professor emeritus. Tanulmányait 1938 és 1955 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora (1938-53) és karmesterképző (1950-1955) szakán végezte Ambrózy Béla és Somogyi László növendékeként. 1953-tól a Zeneakadémia karvezetés tanszakának tanára, később adjunktus, docens, egyetemi tanár, 1981-től 1994-ig a középiskolai énektanár és karvezetőképző szak tanszékvezető egyetemi tanára. 1963-ban megalapította a Liszt Ferenc Kamarakórust.

 

Pászti Miklós (Budapest, 1928. március 4. – Budapest, 1989. február 12.) zeneszerző, énektanár, karmester-művészeti vezető. Zenei tanulmányait 1944-46 között a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában zeneszerzés szakon kezdte Szatmári Géza és Hajdú Mihály növendékeként. 1946-50 között a budapesti Zeneművészeti Főiskola egyház-karnagyképző, középiskolai ének- és zenetanárképző, valamint zeneszerzés szakán tanult. 1950-től 1954-ig a Magyar Állami Népi Együttes korrepetitora, majd karnagya volt. 1954-55 között a Belügyminisztérium Központi Művészegyüttes énekkar-vezető karnagya; 1955-1958 között öntevékeny ének és zenekari együttesek, így az OKISZ Központi Énekkar és Szimfonikus Zenekar vezetője. 1958-60-ban a Belügyminisztérium Duna Művészegyüttes zenei vezetője; 1960-64-ben a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője; 1964-85 között a Magyar Állami Népi Együttes énekkar alapító karigazgatója. 1986-ban alapította meg az Állami Énekkart (most Nemzeti Énekkar).

Pernye András (Újpest, 1928. november 19. – Budapest, 1980. április 4.) zenetörténész, zenei szakíró, újságíró. Fiatal korában aktívan sportolt, írónak készült. 16 évesen azonban gyermekbénulás áldozata lett, és felnőtt életében tolókocsihoz volt kötve. Berkes Kálmántól klarinétozni, dr. Vasady Balogh Lajostól zeneszerzést tanult. A hangszeres pályára lépést maradandó bénultsága megakadályozta. Ezért zenetudománnyal kezdett foglalkozni. 1952-ben kezdte meg a szakot a Zeneakadémián. Bartha Dénes, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán és Ujfalussy József voltak a tanárai. Kiváló zenei tárgyú könyvei és cikkei jelentek meg. Egyike volt az elsőknek, aki szakíróként fölkarolta a dzsesszzenét. 1963-tól a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában tanított, és 1965-től mindvégig a Zeneakadémián is. A Magyar Nemzet zenekritikusa volt 1954-1979 között. A Magyar Rádióban jazz-történeti sorozatot vezetett 1959-1974 között. Országos és tartós népszerűségre tett szert a „Ki mit tud?” zsűritagjaként. Írásai rendszeresen jelentek meg a Parlandóban.

Péter Miklós (Budapest, 1928. szeptember 7. – Budapest, 2014. február 4.) fővárosi zeneiskolai szervezeti és dunakeszi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola igazgató-helyettese, Művelődési és Kulturális Minisztériumi zeneiskolai országos szakreferens, a zeneoktatási reformbizottság titkára, az OSZK igazgatója, a PARLANDO szerkesztő bizottsági tagja és a folyóirat zenei írója, tudósítója
(Péter Miklós búcsúztatója (Szirmai László, Parlando, 2014/3.).

Petress Zsuzsa (Budapest, 1928. december 11. – Budapest, 2001. március 4.) színész, primadonna. 1949-ben végezte el a Színiakadémiát, a Fővárosi Operettszínház már utolsó éves korában szerződtette. 1966 és 1968 közBudapestött több helyen is fellépett, így szerepelt Győrben, Kaposvárott és Miskolcon is. 1974-től az USA-ban élt, alig játszott Magyarországon.

Petz Ferenc (Csepel, 1928. augusztus 5. –) MRT Szimfonikus Zenekarának

zenekari művésze, zeneakadémiai ütő, ütő kamarazene, ütő zenekari irodalom

tanár.

 

Rajna Tamás /Thomas / (Budapest, 1928. december 21.) zeneszerző,,

zongoraművész-tanár.1963-től a Guildhall Zeneművészeti Főiskola professzora,

majd a Surreyi Egyetem előadója, 1970-től a Fokvárosi Egyetem zongoratanára.

 

Rácz Norbert (Jászapáti, 1933. október 8. – Budapest, 1987. február 3.) prímás, zeneszerző. Zenei tanulmányait édesapja irányításával végezte. Élete során kb. háromezer csárdást, hallgatót, verbunkost, nótát, dalokat Ady, Petőfi, József Attila verseire, sanzont, táncdalt, rapszódiát s más zenekari darabokat komponált;

 

Révész László (Debrecen, 1928. február 6. – Budapest, 2003. április 22.) karnagy, tanár, szerkesztő.  A Nemzeti Zenedében hegedűt és zeneszerzést tanult, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Viski János (zeneszerzés) és Vásárhelyi Zoltán (karvezetés) tanítványa. 1949-ben, még főiskolásként, a Vándor-kórust vezeti. 1956-ban középiskolai énektanári és karvezetői diplomát szerzett. 1957-től az együttes megszűntéig a Munkásőrség Központi Kórusának művészeti vezetője, később a Vám- és Pénzügyőrség Liszt Ferenc Férfikarát irányítja. Vezető tanárként és szakfelügyelőként működött a budapesti általános és középiskolákban, majd 1960-ban a Magyar Rádió szimfonikus rovatának vezetője lett. 1984-től néhány éven át a Rádió komolyzenei osztályának helyettes vezetője volt.

 

Sellei János (1928. április 21. –) zongorista, tánczeneoktató, zeneszerző.

 

Soós Szabó Edit (Kecskemét, 1928. június 9. –) előadóművész-énekes.

 

Szász Árpád (Déva, 1928. január 28. –) zenekari gordonkaművész, tanár, kamaraművész. Tanulmányait 1948 és 1955 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola gordonka szakán Zsámboky Miklós növendékeként végezte. 1950-től 1954-ig a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese zenekarának szólamvezetője; 1954 és 1958 között a Magyar Állami Operaház zenekarának tagja; 1958-tól 1988-ban történt nyugalomba vonulásáig ugyanott magángordonkás. 1953-tól a Pauk-, 1958-tól a Weiner Vonósnégyesben csellózott.

 

Szél Pál (Szeged, 1928. január 25. –) miskolci és szegedi zeneiskolai hegedűtanár, megyei szakfelügyelő.

 

Szele Margit (Debrecen, 1928. április 14. –) operaénekes-tanár (Állami Operaház – magánénekes; Déryné Népszínház –operaénekes).

 

Tarnay Gyula (1928 –) operaénekes. 1960-ban debütált az Operaházban. 1964-ig, majd 1966-tól az Operaház tagja, közben a zürichi opera művésze.

 

Tóth Ferenc (Komló, 1928. december 20. –) általános iskolai ének-zenetanár,

karnagy, többek között Kodály kórusműveinek kiváló interpretátora.

 

Tóth Lajos (Pestszentlőrinc, 1928. november 10. – 2017. június 10.) operaházi zenekari szólamvezető hegedűművész, kamaraművész, hegedűtanár.

 

Tuduka Oszkár (Székelyhíd, 1928. március 9. – Gyula, 2015. május 16.) erdélyi magyar zenekritikus, közíró. 1948-ban beiratkozott a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola zenepedagógia szakára, amelyet három elvégzett év után egészségi okokból abbahagyott. A Bólyai Tudományegyetem Filológiai Karának magyar nyelv  és irodalom szakán 1955-ben szerzett tanári oklevelet. 1956-tól 1988-ban történt nyugdíjazásáig Nagyváradon, a jelenleg Ady Endre  nevét viselő középiskolában tanított magyar irodalmat. 1991–99 között az újrainduló római katolikus  gimnázium óraadó tanára, 1998-tól előadótanár a Partiumi Keresztyén Egyetemen. Tanári munkája mellett, 1955 óta, rendszeres zenekritikusa a város zenei életének. Zenekritikai cikkei a helyi napilapban, alkalmi írásai az Utunkban   és az Előrében jelentek meg.

 

Tusa Erzsébet (Budapest, 1928. január 5. – Budapest, 2017. augusztus 24.) zongoraművész-tanár, zenei író. 1948-ban diplomázott a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, tanára Dániel Ernő és Kadosa Pál volt. 1949-től 1954-ig a Szombathelyi Állami Zeneiskola, 1954 és 1957 között a Győri Zeneművészeti Szakiskola, 1957-től 1961-ig a Szegedi Zeneművészeti Szakiskola, 1961-től 1968-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanára. 1967-től az Országos Filharmónia szólistája. 1976-tól 1983-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetében tanít, 1989 óta a tokiói Musashino Zeneakadémia professzora. 1990-től 1996-ig a Magyarországi Zenetanárok Társaságának elnöke. Európa-szerte hangversenyezett, és mesterkurzusokat vezetett. Ő mutatta be 1961-ben Bartók zongorára és zenekarra írott op. 2-es Scherzóját, továbbá kortárs magyar szerzők több művét. Zongorajátékát számos hanglemezfelvétel örökíti meg. Írásai rendszeresen jelentek meg a Parlandóban.

 

Ujj Viktor Géza (Debrecen, 1928. március 11. – Miskolc, 2009. június.)

zeneszerző, zeneiskola alapító-igazgatót, koncert- és művelődésszervező,

karnagy, fuvolatanár. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, majd

Sátoraljaújhelyen és Miskolcon élt és dolgozott. Sátoraljaújhelyen 1958-ban

alapította meg a Lavotta János Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, ahol

zenekart is létrehozott, elindítva ezzel az ottani zenei életet. Miskolcon a

Bányász Fúvószenekarnak volt karnagya, később a fúvószenekari

karnagyképzést Miskolcon ő vezette be. A komponálás mellett tanított

zeneiskolában, a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskola igazgatója volt. A szendrői

AMI viseli a nevét.

 

Tarnay Gyula (1928–) magánének-tanár, operaénekes.

 

Tóásó Lajos Imre (Budapest, 1928. augusztus 28. –) zenekari klarinétművész

(MÁV Szakszervezet Fúvószenekara; Honvéd Művészegyüttes; BM Szimfonikus Zenekar).

 

Tóth Lajos (1928–) zenekari oboaművész-tanár.

Vámos László (Budapest, 1928. január 30. – Budapest, 1996. február 3.) rendező-tanár. 1950-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. A Nemzeti Színház rendezője volt 1950-től 1952-ig, 1952 és 1955 között pedig a debreceni Csokonai Színház főrendezője lett. 1955-ben a Madách Színházhoz szerződött, ahol 1973-ig rendezett. Shakespeare: Hamlet című darabjának 1962-es nagy sikerű rendezése után 1967 és 1980 között az Operettszínház főrendezője, 1982 és 1990 között pedig a Nemzeti Színház művészeti vezetője és főrendezője volt. 1981-ben megválasztották a Magyar Színházművészeti Szövetség főtitkárának, amely tisztséget 1990-ig töltötte be. 1960-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezőtanára, később a színházrendezői tanszék vezetője lett. 1994-től a Magyar Állami Operaház főrendezője, 1995-től haláláig, - 1996-ig - megbízott főigazgatója volt. Rendszeresen rendezett a Magyar Televízióban és a Magyar Rádióban is.

Vári /Várz / Ferenc (Gyula, 1928. november 29. – Budapest, 2004. július 26.)  zeneszerző, zeneelmélet-tanár. Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerző szakán szerzett diplomát.1959-től tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában.

 

Varga András (1928 –) operaénekes. Tanulmányait a Szovjetunióban végezte, majd 1949-ben a Fővárosi Operettszínház tagja lett. (A Dohányon vett kapitány Ivánjaként debütált.) 1954-től volt az Operaház művésze.

Verestóy Ilona (Brassó, 1928. december 30.) erdélyi magyar zenepedagógus, zenei szakíró, tankönyvszerkesztő. Főiskolai tanulmányait Kolozsváron, a Gh. Dima Zenekonzervatóriumban (1949–52), majd Bukarestben (1960–62) végezte. Zenetanár Marosvásárhelyen, az Unirea Középiskolában (1957–65), majd a Művészeti Líceumban (1965–84). Zenepedagógiai tevékenysége mellett két tanéven át (1975–77) szerkesztette a Marosvásárhelyi Rádióban A rádió énekórája c. műsort.

Vincze Károly (Újpest, 1928. július 16. –) zeneiskolai hegedűtanár (Fővárosi Zeneiskola Szervezet 5. sz. körzet – hegedűtanár; Fővárosi VIII. kerületi Állami Vándor Sándor Zeneiskola – hegedűtanár és tanszakvezető is).

Virágh Endre (Vasvár, 1928. március 23. –) orgonaművész-tanár (Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc- tanár; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest – tanár).

Dr. Zoltai Dénes (Gyula, 1928. március 6. – Budapest, 2008. szeptember 21.) esztéta. Tanulmányait magyar-filozófia szakon a Pázmány Péter Tudományegyetem Eötvös Kollégiumának hallgatójaként, 1946 és 1950 között végezte, 1951-től 1953-ig aspiráns. 1953 és 1958 között vidéken középiskolai tanár, 1962-től 1972-ig a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének munkatársa, majd esztétikai osztályának vezetője. 1972 és 1977 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának esztétikai tanszékén docens, 1977-től ugyanott egyetemi tanár, tanszékvezető. 1979 és 1988 között az MTA Filozófiai Intézet tudományos igazgatóhelyettese, majd tudományos tanácsadója. 1988-tól az ELTE BTK esztétika tanszékének egyetemi tanára. 1989-től a Lukács György Alapítvány kuratóriumának alelnöke. A filozófiai tudományok kandidátusa (1968), majd doktora.

 

 

85 éve született

 

Almásy László (Budapest, 1933. január 6. – Budapest, 2005. október 14.)

zongoraművész, zeneszerző, a Zeneakadémia zongorakötelező és zongorakíséret tanára. Tanulmányait 1951 és 1960 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés (1951-1959) és zongora (1956-1960) szakán végezte Viski János és Ambrózy Béla növendékeként. 1960-ban lett az Országos Filharmónia szólistája, 1964 óta tanított a Zeneakadémián.

 

Angi István (Ozsdola, 1933. október 16.) zeneesztéta, filozófus, a kolozsvári ZF

tanára, kritikus, publicista. Esztétikai tanulmányai jelentek meg az Árkos 1971

(Sepsiszentgyörgy, 1972), Bartók-dolgozatok (1974), Zenetudományi írások

(1977) és A filozófia műhelyében (1978) c. gyűjteményes kötetekben, valamint

több román és német nyelvű kiadványban. Dévald László gyűjtéséből aforizmakötetet állított össze és vezetett be Gondolatok a művészetről (Téka 1975) címmel. Többször publikált a Parlandóban is.

 

Barlay Zsuzsa (Budapest,1933. augusztus. 16.) operaénekes.

1953–1959 között a Magyar Rádió énekkarának tagja, 1959–61-ben az Országos Filharmónia szólistája, 1961-től az Operaház magánénekesnője.

 

Bede Fazekas Csaba (Sellye, 1933. december 25.) énekes színész. Zenekonzervatóriumot végzett, majd Ascher Oszkárnál színészetet tanult 1963 és 1965 között. 1963-ban az Állami Déryné Színházhoz szerződött. 1968-tól 1974-ig a győri Kisfaludy Színház tagja volt. Egy évadot játszott a debreceni Csokonai Színházban, 1975-ben pedig a győri színház magánénekese lett. Vendégművészként fellépett a Magyar Állami Operaházban, a Miskolci Nemzeti Színházban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon. 2013 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.

 

Berdál Valária (Kőszeg, 1933. július 4.– Szeged, 2003) operaénekes.

1955-től 1980-ig a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese.

 

Borbély András (Apátfalva, 1933 –) klarinétművész. 1961 -ben szerzett diplomát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Operaház klarinétművésze.

 

Bozsér Zoltán (Békéscsaba, 1933. május 18.) zongora- és szolfézstanár, a

Budapest XV. kerületi Zeneiskola (Hubay Jenő) alapító zeneiskolai legendás

igazgatója.

 

Bozzay József (Nagykanizsa, 1933. július 24.) hegedű-,

szolfézs-, zongoratanár, vonós kamarazenekari vezető, kóruskarnagy.

Iskolái: 1951. Állami Tanítóképző Intézet Pápa, 1954. Pedagógiai Főiskola Pécs.  Munkahelyek: 1954­ – 1955. tanár a bajai Állami Zeneiskolában, 1955- 1959. a fővárosi IV. ker. általános iskola, 1959 – 1983. Zirc Reguly Antal Általános iskola, 1983 – 1988. zenei tehetséggondozó a Városi Mővelődési Központban, 1988 – 1998. igazgató az Állami Zeneiskolában Zircen, 1959 – 1988. a Zirci Művelődési Központban zenekarvezető. 1968 – 1985. Pápán a Zeneoktatói Munkaközösségben dolgozott. Veszprémben hegedűt, zongorát, csellót, szolfézst tanított vagy vezetett. A Veszprémi Liszt Ferenc Kórus szólamvezetője ill. másodkarnagya. 1977 – 1999.-ig vezette a Szövetkezeti Munkáskórus néven újjáalakult művészeti együttest, mely később a Városi Vegyeskórus nevet vette fel.

 

Csupka Gabriella (Kassa, 1933. szeptember 28.) zongoratanár. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Győr; Fővárosi XXI. kerületi Fasang Árpád Állami Zeneiskola.

 

Csupor László (Kötcse, 1933. november 19. Kaposvár, 2008.) kaposvári fuvolatanár, megyei fafúvós szakfelügyelő, kaposvári zenekari fuvolaművész, kottaszerkesztő-közreadó.

 

Déry Gabriella (Budafok, 1933. október 12. – 2014. március 10.) 1958-ban lett a Magyar Állami Operaház énekkarának tagja, majd 1958-tól magánénekesnője. Pályája kezdetén főként koloratúrszerepeket énekelt, de hamarosan áttért a drámai szoprán szerepkörre és az Operaház vezető drámai szopránja lett. 1990-

ben a társulat örökös tagjává választották. Az Operaházban énekmesterként is dolgozott.

 

Dobos Lászlóné (Pécs, 1933. május 8.) szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Baja; Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Pécs; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Pécsi Tagozata – szolfézs módszertan – tanár; Pécsi Nevelők Háza Kamarakórus tagja.

Erdész Zsuzsa (Budapest, 1933. február 9. – 2006. november 2.) operaénekes. 1955-ben szerzett operaénekesi diplomát a Zeneművészeti Főiskolán, Molnár C. Pálné növendékeként. 1957. szeptember 1-jétől lett magánénekes.

Fejérvári Benedek (1933-2012) zeneiskolai harsonatanár, zeneiskolai igazgató, zenekari harsonaművész.

 

Fódi János (Tósokberénd, 1933. november 19.) zeneiskolai klarinéttanár,

fúvószenekari karmester.

 

Forgács Éva (Budapest, 1933. augusztus 22.) opera- és dalénekes, zeneiskolai

tanár, kiváló zenei ismeretterjesztő.

 

Gombos Éva (1933) operaénekes, tanár.

 

Gyimes Ferenc (Kispest, 1933. szeptember 21.) ének-zenetanár, zenei

könyvtáros, szerkesztő, zenei műfordító.

 

Gyimesi Kálmán (Csenger, 1933. május 13.) operaénekes, tanár. Főiskolai tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte 1957-1962 között, ahol Lendvai Andor tanítványa volt. 1962-1963 között Siena-ban Gina Cigna tanítványa volt. 1962 óta a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, 1992-től örökös tagja. 1990-2002 között Szeged önkormányzati képviselője volt. 1990-ben a kulturális bizottság elnöke lett, de 1992-ben lemondott erről a tisztségről. Előadó-művészi tevékenysége mellett jelentős pedagógiai munkássága; ma is aktív énekmester. 2011-ben lett Szeged díszpolgára.

 

Inguszné dr. Barabás Rita (Budapest, 1933. szeptember 4.) középiskolai énekzenetanár, bölcsészdoktor, karnagy.

Hajdú Lóránt (Bukarest, 1937. augusztus 12.) Zongorát Chitz Klárától, zeneszerzést Szelényi Istvántól tanult a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Szervánszky Endre növendékeként diplomázott. 1966-ban Első zongoraversenyével első díjat nyert a Queen Marie José International Competition versenyen. Nyugalomba vonulásáig 2007-ig a budapesti Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés- és zongoratanára volt. Alapító tagja az Alkotó Muzsikusok társaságának.

Háray Ferencné Székely Ilona (Budapest, 1933. június 26.) a budapesti Bajza

utcai ének-zenei tagozatos általános iskolaalapító ének-zenetanára, főiskolai

gyakorlatvezető-tanár, karnagy.

 

Hargitai Miklós (Jászberény, 1933. május 21.) zenekari brácsaművész-tanár (Magyar Állami Operaház – szólamvezető is; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Miskolci Tagozata – brácsatanár).

 

Hegedűs Emmi (Budapest, 1933. július 22.) zenei munkatárs (Magyar Rádió).

 

Hoppéné Kőnigsberg Zsuzsanna (Budapest, 1933. november 18. – Budapest,

2009. január 8.) fővárosi X., IX. és XII. kerületi szolfézstanár.

 

    Horváth Ferencné Daragó Mária (1933-2015) zeneiskoilai szolfézstanár, általános iskolai ének-zenetanár, karnagy, szakfelügyelő.

 

Horváth Károly (Szakony, 1933. október 18.) népművelő, ének-zenetanár, kórusvezető. Állami Zeneiskola, Nova – tanító; Általános Iskola, Hernyék - tanító; Művelődési Központ, Lenti –népművelési csoportvezető; Általános gimnázium, Lenti – ének-zenetanár.

 

Huga Sándor (Esztár, 1933. augusztus 7.) tanár. Zeneiskola, Kisvárda – vezetőtanár, igazgató; Ének-zenei Általános Iskola, Debrecen-Csapókert – tanár; Gyengénlátók Általános Iskolája és Nevelőotthona, Debrecen – tanár.

 

Hunya Alajosné Galla Erzsébet (Nagyléta, 1933. június 10.) zeneiskolai szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Óvónőképző, Gyoma; II. sz. Általános Iskola, Gyoma; Állami Zeneiskola, Gyomaendrőd – igazgató.

 

Illés Kálmánné Németh Klára (Pécel, 1933. február 11.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen – korrepetitor; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Debreceni Tagozata –gyakorlatvezető tanár.

 

Ivasivka Mátyás (Miskolc, 1933. január 12.) középiskolai ének-zenetanár,

karnagy, tanítóképzői zenetörténet- és szolfézstanár, zeneszerző. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola –szolfézstanár; Goldmark Károly Állami Zeneiskola, Keszthely; Tanítóképző Intézet, Zalaegerszeg – zenetörténet- és szolfézstanár; Nagy Lajos és Janus Pannonius Gimnázium, Pécs – ének-zenetanár, karnagy; Janus Pannonius Gimnázium Ének-Zenetagozatának vezetője; A Mecseki Szénbányák Kodály Férfikarának és az ÁFÉSZ Janus Pannonius  Női Karának karnagya.

 

Jagasich Péter (1933-) operaénekes. Pályáját oboaművészként kezdte. 1965-ben kezdett énekelni tanulni, és mint Ferencsik János felfedezettje, 1967-ben lett az Operaház tagja. 1969 óta a freiburgi opera tagja.

 

Jákó /Jakobovits / Jenő (Mindszentpuszta, 1933. szeptember 29.) zenekari gordonkaművész-tanár. (Győri Filharmonikus Zenekar – zenekari művész; Állami Zeneiskola, Abony - gordonkatanár; Fővárosi II. kerületi Állami Zeneiskola – gordonkatanár; zeneiskolai tankönyvek-kották írása, szerkesztése.

 

Járfás Tamás (Budapest, 1933. október 16. – Pozsony, 1966. november 24.) hangmérnök. A budapesti Zeneművészeti Szakiskolában Sugár Rezsőnél folytatott zeneszerzés-tanulmányokat, 1957-ben Budapesten elektromérnöki diplomát szerzett. 1955-től a Magyar Rádiónál zenei rendező, 1963-tól az ELTE akusztikai intézetének tudományos munkatársa. Nemzetközi viszonylatban is jelentékeny tudományos munkásságot fejtett ki az elektroakusztika területén, több nemzetközi kongresszus (Stuttgart, 1959 Koppenhága, 1962; Smolnice, 1963; Ličge, 1965; Berlin, 1965) részt vevője és előadója volt. Hazánkban az elsők között foglalkozott gyakorlatban az elektronikus zenével. Repülőszerencsétlenség áldozata lett.

 

Jasper Bella (1933—1992) operaénekes, tanár.

 

Juhos Lenke, dr. Sárhelyi Jenőné (Szeged, 1933. június 6.) békés-tarhosi tanár, népművelő, orosházi és békéscsabai középiskolai ének-zenetanár, megyei

szakfelügyelő, tankönyvíró-szerkesztő.

 

Kármán György (Szeged, 1933. március 6. – Budapest, 2008. május 29.)

zongoraművész. Tanulmányait 1949 és 1958 között a Zeneakadémia zongora szakán, Ungár Imre növendékeként végezte. 1966-tól 1998-ig a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének korrepetitor-tanára; 1958 és 1977 között az MTV főmunkatársa (operaszerkesztő, a televíziós zenei népművelés, a zenei vetélkedők és portréműsorok egyik elindítója); 1977-től 1990-ig az Országos Filharmónia osztályvezetője. 1990 óta külső munkatársként ismét az MTV-nél dolgozott, az egyházi és vallási műsorok szerkesztőségében. 1996 óta zsidó liturgikus zenét tanított az ORZSE-n, 2001 óta egyetemi magántanárrá kinevezve, tanszékvezetői megbízatással, professzor emeritusként. 1968-tól az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógájának orgonistája volt.

 

Kapitány Katalin (Csicsó, 1933. november 3.) budakeszi közismereti iskolai és

budapesti óvónőképzői szakközépiskolai ének-zenetanár, valamint zeneiskolai

tanár és igazgatóhelyettes Budapest XVI. kerületében és karvezető.

 

Károlyi Elemér (Mohács, 1933. május 13.) zenekari gordonkaművész (Kossuth Akadémia; Magyar Állami Operaház; Déryné Népszínház).

 

Kerényi Mária (Kispest, 1933. február 3.) zenei újságíró, főszerkesztő-helyettes, zenekritikus, rádiós műsorvezető, zenés színházi énekkari művész, újságíró, zenekritikus, szerkesztő, fordító. 1951 és 1959 között Budapesten az Állami Zenekonzervatóriumban énekelni tanul Kerényi Miklós György növendékeként; 1951 és 1954 között az Idegen Nyelvek Főiskolájának hallgatója. 1957/58-ban a Fővárosi Operettszínház Énekkarának tagja; 1958 és 1968 között a Magyar Állami Operaház énekkari művésze; 1968-tól a Muzsika szerkesztőségi munkatársa, 1971-től olvasószerkesztője, 1981-től 1988-ban történt nyugalomba vonulásáig főszerkesztő-helyettese. Nyugalomba vonulása után az Új Magyarország, jelenleg a Magyar Nemzet zenekritikusa volt.

 

Kerényi Sándor (Madaras, 1933. február 21.) zenekari oboaművész-tanár, ny. főiskolai docens, az Oboás Társaság Alapítvány egyik alapítója. 1960-1993-ig a MÁV Szimfonikus Zenekar szólamvezető I. oboás. 2014-ben.

 

Kocsár Miklós (Debrecen, 1933. december 21.) zeneszerző, tanár, karnagy.

1963-ban pár hónapig a Zeneműkiadó szerkesztője volt, majd még ugyanebben

az évben a Madách Színház zenei vezetője és karmestere lett. 1972-ig dolgozott

a színházban, ezt követően a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában

zeneszerzést tanított. Oktató munkája mellett 1974-től a Magyar Rádió

népzenei rovatának vezetője, majd 1983-tól 1995-ig a Zenei Főosztály helyettes

vezetője volt. Kocsár Miklós életműve szorosan kötődik a költészethez, így

fontos szerepet töltenek be a vokális művek, kórusművek, dalok, kantáták,

oratóriumok, amelyeket többnyire magyar költők verseire írt (Weöres Sándor,

Juhász Gyula, Nagy László, Csanádi Imre, Kányádi Sándor stb.), de komponált

kantátákat, misét, oratóriumot, zenekari darabokat, versenyműveket, hangszeres

szólódarabokat és dalokat is. 2014 óta a Nemzet Művésze.

 

Koczka István (Jászapáti, 1933. március 21.) füzesabonyi zeneiskolai

gordontanár, közismereti iskolai ének-zenetanár, igazgató helyettes.

 

Komjáthy György (Budapest, 1933. december 2.) rádiós könnyűzenei

szerkesztő. 1952-1959 között a Bartók Béla Zenei Szakközépiskola orgonazeneszerzés-népzene szakán tanult, ahol Gergely Ferenc, Szelényi István, C. Nagy Béla és Hajdu Mihály tanították. 1958-1993 között a Magyar Rádió

technikai rendezője, majd zenei szerkesztője volt. 1964-1998 között a Vasárnapi

koktél, 1965-1993 között a Csak fiataloknak, 1970-től a Töltsön egy órát

kedvenceivel, 1971-től a 25 perc beat és A beat kedvelőinek című műsorok

szerkesztője volt. 1986-1997 között a Danubius Rádió zenei szerkesztője volt. 1995-től az Infórum Rádió zenei szerkesztője, 1999-től pedig a Sláger Rádió Nem csak fiataloknak című kívánságműsorának társszerkesztője.

 

Komlóssy Erzsébet (Salgótarján, 1933. július 9. – Budapest, 2014. április 22.) opera-énekesnő, énekmester. Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola ének szakán végezte 1950 és 1955 között, László Géza növendékeként. 1955 és 1958 között a Szegedi Nemzeti Színház, 1958-tól 1988-ig a Magyar Állami Operaház magánénekese, 1988-tól ugyanott énekmester. a színház örökös tagja és mesterművésze.

 

Koós Andorné Sándor Ida (Ipolytarnóc, 1933. szeptember 9.) balassagyarmati és mezőtúri zeneiskolai szolfézstanár, közismereti iskolai ének-zene tanár,

igazgató.

 

Kovács Jánosné Flegmann Zsuzsanna (Budapest, 1933. június 7.) zongoratanár. Fővárosi XI. kerületi „Weiner Leó” Állami Zeneiskola; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest.

 

Kovács Zsuzsa (Budapest, 1933. június 7.) szakközépiskolai zongoratanár. Fővárosi Zeneiskola Szervezet; Bartók Béla Zeneművészezi Szakközépiskola – zongoratanár; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – nemzetközi ügyek főelőadója.

 

Körber Tivadar (Gyula, 1933. július 13.) középiskolai ének-zenetanár,

szakközépiskolai és főiskolai zenetörténet-tanár, karvezető, tankönyv- és zenei

író, a PARLANDO szerkesztőbizottságának egykori tagja.

 

Láng István (Budapest, 1933. március 1.) zeneszerző-tanár. Tanulmányait 1950-től 1958-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Viski János és Szabó Ferenc növendékeként. 1957 és 1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola zenei tanársegédje, 1966-tól 1984-ig az Állami Bábszínház zenei tanácsadója, 1973 és 1990 között a Zeneakadémia kamarazene tanszékének adjunktusa, docense, majd egyetemi tanára. 1978-tól 1990-ig a Magyar Zeneművészek Szövetségének főtitkára, 1984 és 1987 között az Új Zene Nemzetközi Társasága Végrehajtó Bizottságának, 1990-től 1993-ig a Nemzetközi Zenei Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja.

 

Dr. Lázár Szabolcsné Záborszky Ilona (Szeghalom, 1933. augusztus 22.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének—zenetanár. Állami Zeneiskola, Karcag- uo. igazgató-helyettes is; Állami Zeneiskola, Kisújszállás – igazgató.

 

Láposi Dániel (1933) operaénekes, tanár. 1962-ben debütált a kolozsvári román operában, a Szerelmi bájital Nemorinójaként. 1971-ig e színház, attól kezdve pedig a budapesti Operaház tagja volt.

 

Loránd István (Budapest, 1933. június 14.) zeneszerző, középiskolai énekzenetanár. Zeneműkiadó Vállalat – zenei szerkesztő; Textilszakszervezet zeneiskolája – tanár; Kafka Margit Gimnázium – tanár.

 

Maczelka Ferenc (Hódmezővásárhely, 1933. május 7.) szegedi és kecskeméti

zenekari- és kamarazenei fuvolaművész, hódmezővásárhelyi és kecskeméti

zeneiskolai tanár, lajosmizsei ifjúsági fúvószenekari karmester.

 

Meszlényi László (Kaposvár, 1933. április 10.) oboaművész-tanár. Tanulmányait 1958 és 1961 között a Szegedi Konzervatórium Tanárképző Intézetében végezte, oboatanára Lantos Sebestyén volt, majd magánúton Schwáb Nándornál képezte tovább magát. 1969 és 1981 között a Szegedi Szimfonikus Zenekar oboása. 1968-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi konzervatóriumának, illetve utódintézményeinek oktatója. Az 1970-es években megalapította és karmesterként vezette a historikus szemléletű szegedi Musica Parlante Kamarazenekart; az együttessel külföldön is vendégszerepelt. Kutatási területe az oboaoktatás, illetve a barokk zene korhű előadása. Számtalan szakcikke jelent meg a Parlando és a Muzsika hasábjain.

 

Dr. Mező Judit, Bencze Lászlóné (Szeghalom, 1933. május 16. – Debrecen, 2017. június 30.) debreceni tanárképző főiskolai énektanár, karvezető, népzenekutató. A Magyarország keleti területén végzett népzenei gyűjtése és kutatása jelentős mértékben gazdagította a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézet archívumát, és hozzájárult a Tiszántúl népzenei hagyományainak megismertetéséhez. Püspökladány Város Önkormányzata 2003-ban Díszpolgári címet adományozott számára.

 

Mikes /Mlider / Ibolya (Budapest, 1933. június 2.) operaénekes, tanár.

Országos Filharmónia – szólista; Pécsi Nemzeti Színház – magánénekes; Berni Operaház – magánénekes.

 

Miklós György (Budapest, 1933. január 19.) zongora- és kamarazene

művésztanár; Tanulmányait 1949 és 1955 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán végezte Böszörményi Nagy Béla, Solymos Péter és Weiner Leó növendékeként. 1956-ban lett az Országos Filharmónia szólistája. 1955 és 1971 között a Fővárosi Zeneiskola Szervezet tanára; 1971-től a Zeneakadémia Zenetanárképző Intézetében, 1985-től a Zeneakadémián tanított.

 

Molnár Sándor (Budapest, 1933. július 1.) zenekari harsonaművész. Postás Szimfonikus Zenekar – szólamvezető.

 

Nagyné Farkas Márta (Debrecen, 1933. május 26.) debreceni és nyíregyházi

zeneiskolai zongoratanár, főiskolai gyakorlatvezető, debreceni tanárképző

főiskolai tanár.

 

Németh Éva (Beregszász, 1933. szeptember 28. –) zongora- és kamarazeneművész, zeneakadémiai zongorakíséret és zongorakötelező tárgy tanár.

 

Noll Ferenc (Nagykanizsa, 1933. október 8.) zeneiskolai zongoratanár.

Zeneiskola, Nagykanizsa; Hevesi Sándor Művelődési Központ énekkari korrepetitora.

 

Parádi Róbert (Nyíregyháza, 1933. május 18.) zenekari fuvolaművész-tanár. Petőfi Színház, Budapest; Állami Operaház.

Peskó György (Budapest, 1933. április 16. – Budapest, 2002. december 28.) orgonaművész, tanár, karnagy.

 

Rácz Norbert (Jászapáti, 1933. október 8. – Budapest, 1987. február 3.) prímás, zeneszerző. Zenei tanulmányait édesapja irányításával végezte. Élete során kb. háromezer csárdást, hallgatót, verbunkost, nótát, dalokat Ady, Petőfi, József Attila verseire, sanzont, táncdalt, rapszódiát s más zenekari darabokat komponált.

Sander Péter (Budapest, 1933) zeneszerző, tanár.

 

Sándor János (Budapest, 1933. június 7. – 2010. május 19.) operaházi

karmester, a Győri Filharmonikus Zenekar alapító igazgató karnagyát és

Örökös-tagja. 1991 óta élt Kanadában, ahol a Victoriai Szimfonikus Zenekar, a

CBC Vancouveri Zenekara, az Edmontoni Szimfonikusok, a Victoriai

Nemzetközi Fesztiválzenekar, és a San Diego-i Sonor Együttes

vendégkarmestereként dolgozott. 1998-ban a Victoriai Ifjúsági Zenekar

zeneigazgatójának nevezték ki.

 

Dr. Sárhelyi Jenőné Juhos Lenke (Szeged, 1933. június 6.) közismereti iskolai

ének-zenetanár, karnagy (Békés-Tarhos, Békés, Békéscsaba), énektankönyv-író.

 

Schuszter György (Budapest, 1933. április 24.) zenekari klarinétművész.

Vasutas Szakszervezet Központi Zenekar; SZOT Művészegyüttes; MN Művészegyüttes – zenekari művész; Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar – zenekari művész.

 

Selényi Dezső (Pécs, 1933. február 15. – Budapest, 2010) zenekari harsonaművész-tanár. 1963-1993. Magyar Rádió Stúdió 11. tagja. Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest – tanár.

 

Solymosi János (Veszprém, 1933. október 10.) orgonaművész, karnagy,

középiskolai ének-zenetanár, rádiós zenei szerkesztő-rendező Magyar Rádió.

 

S. Soproni Mária (Budapest, 1933. február 1.) zongoraművész-tanár. Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc – zongoratanár; Országos Filharmónia szólistája; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest – zongoratanár)

 

Stark Tibor (Mór, 1933. március 15. – 2007. július 26.) zeneszerző, hangszerelő, dzsesszzenész, trombitaművész, zenetanár, karmester. Szerzőként, előadóként és tanárként a magyar dzsesszélet meghatározó alakja volt évtizedeken át.

 

Straky Tiborné Sziklai Edit (Rajka, 1933. július 15.) nyíregyházi és debreceni

általános iskolai ének-zenetanár, karnagy.

 

Dr. Szabó Helga / Párkainé / (Nyíregyháza, 1933. július 21. – Budapest, 2011. február 11.) ének-zenetanár, karnagy, tankönyvíró, tankönyvszerkesztő, zenei

ismeretterjesztő és író, Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, középfokú ének-, zenetanár és karvezető szakon. Pályáját a Hunyadi János Általános Iskolában kezdte, s gyakorlatvezető tanárként jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia tanárképző munkájában. Éveken át tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Tanári munkája mellett számos tankönyv és könyv szerzője: tankönyvsorozat az ének-zenei általános iskola 1-8. osztálya számára (1963-1986); The Kodály Concept of Music Education (1969); Te is tudsz énekelni (1973, angolul 1979, dánul 1986); Énekes improvizáció az iskolában, I-IV. kötet (1976-1982, angolul 1984). A Muzsika hasábjain nagy érdeklődéssel kísért vitasorozatot kezdeményezett a Kodály-módszerről. Számos zenei rádióműsort készített gyerekeknek. Kutatta a magyar énektanítás történetét is, erről írta 1989-ben megjelent disszertációját A magyar énektanítás kálváriája címmel. A '70-es években részt vett az amerikai Kodály Musical Training Institute szakmai munkájában, meghívott vendégtanárként a világ számos országában tanított és tartott előadást, rendszeresen oktatott a kecskeméti Kodály Szeminárium tanfolyamain,

 

Szakátsné Szabó Ágnes (Hajdúböszörmény, 1933. március 21.) zongoratanár (Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Ózd).

 

Szatmári László (Budapest, 1933. július 30.) hegedűművész-tanár,

kamaraművész (Fővárosi Zeneiskola Szervezet - hegedűtanár és igazgatóhelyettes; Fővárosi XIX. kerületi Állami Zeneiskola – alapító igazgató; a Parlando c. zenepedagógiai folyóirat alapító felelős szerkesztője /1959/; a Kispest-Józsefváros zenetanári kamarazenekar alapító művészeti vezetője, koncertmestere, szólistája.

 

Szatmári Lászlóné Lehnitzky Erzsébet (Budapest, 1933. január 9.)

zongoraművész-tanár, korrepetitor, kamaraművész (Fővárosi Zeneiskola Szervezet – zongoratanár;Fővárosi VIII. kerületi Vándor Sándor /Józsefvárosi Állami Zeneiskola igazgatóhelyettese, majd igazgatója, később címzetes igazgatója, az Országos Filharmónia szólistája.

 

Takács Pálné Tóth Hajnalka (Budapest, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2016) a Fővárosi Zeneiskola Szervezet, és a IX. kerületi Zeneiskola zongora- és szolfézstanára.

 

Tamás Sándor (Szeged, 1933. január 27.) zenekari hegedű- és brácsaművész

(Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar; Szegedi Nemzeti Színház zenekar – I. hegedű; Szegedi Szimfonikus Zenekar – brácsa szólamvezető; Magyar Állami Operaház zenekara).

 

Tóth Elek (Kerkaiklód, 1933. március 25.) zenekari cimbalomművész-tanár

(Állami Zeneiskola, Székesfehérvár – cimbalomtanár; BM Duna Művészegyüttes – zenekari művész; KISZ Művészegyüttes – tanár).

 

Vadász Dezső (Borsód-Arnót, 1933. augusztus 9.) zenekarvezető.

 

Vámos Józsefné Finta Klára (Ózd, 1933. október 7.) ózdi közismereti énekzenetanár, karvezető.

 

Vásáry Tamás (Debrecen, 1933. augusztus 11.) zongoraművész, karmester,

Főzeneigazgató. 10 évesen Dohnányi Ernő tanítványa, 14 évesen megnyeri a

Zeneakadémia Liszt-versenyének első díját. Művészdiplomáját 1953-ban szerzi

a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Kinevezik Kodály Zoltán

tanársegédjének a Zeneakadémia szolfézs tanszéken. Művészi karrierje

Leningrádban és Moszkvában indul kiemelkedő sikerrel, majd rövid időn belül

négy jelentős nemzetközi verseny díjazottja (1955 varsói Chopin-verseny, 1955

párizsi Marguerite Long-verseny, 1956 brüsszeli Erzsébet királyné verseny,

1957 Rio de Janeiró-i nemzetközi verseny). 1961-ben mutatkozik be Londonban a Royal Festival Hallban, mely elindítja nemzetközi karrierjét. Ettől kezdve évi átlag 100 hangversenyt ad a világ legfontosabb zenei központjaiban. Rendszeresen fellép a világ legfontosabb zenekaraival és legnagyobb

karmestereivel. A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója (1993-2004). A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának örökös tiszteletbeli

főzeneigazgatója 2004-től. Jelenleg a Szombathelyi Szimfonikus Zenekar

állandó vendégkarmestere. Vásáry Tamás művész úr alapítványi keretek között segíti elsősorban traumatizált gyermekek mentális támogatását és tehetséggondozását. 2014 óta a Nemzet Művésze.  

 

Vavrinecz Veronika (Kaposvár, 1933. november 30.) zenetörténész. Tanulmányait 1956 és 1961 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán végezte Szabolcsi Bence és Bartha Dénes növendékeként. 1961-től 1963-ig az Állami Gorkij Könyvtár Zeneműtárában, 1963-tól 1994-ben történt nyugalomba vonulásáig az Országos Széchényi Könyvtár Zenei Gyűjteményében dolgozott, 1984-től a Gyűjtemény vezetőjeként. 1970-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zenei Szekciójának tagja lett, szerkesztette a Magyar Zenei Bibliográfiát, zenei könyvtáros-képző tanfolyamokat vezetett.

 

Virány Gábor Gyula (Budapest, 1933. december 20. – Budapest, 2005. február

15.) zenetörténész, zenei író, kritikus, az Országos Filharmónia lektora,

korrektora, szerkesztője, majd művészeti ügyelője. Nevéhez kottaközreadások,

valamint számos tanulmány, cikk, műismertetés fűződik (pl. A hét zeneműve).

 

Zsirosné Pásztor Klára (Budapest, 1933. augusztus 14.) középiskolai énekzenetanár Szolnokon, zeneiskolai magánének-tanár, továbbá karvezető

Veszprémben.

 

 

80 éve született

 

Áldor Lili (Szekszárd, 1938. április 10.) hegedűművész-tanár, művészeti vezető. Felsőfokú tanulmányait 1953-tól 1960-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte, mestere Gábriel Ferenc és Garay György volt. 1962 és 1972 között a Magyar Állami Operaház zenekarnak tagja, 1966-tól 2001-ig a Liszt Ferenc Kamarazenekar hegedűművésze. Az 1985-ben fiatal konzervatóriumi hallgatókból alakult Erkel Ferenc Kamarazenekar tanítómestere és művészeti vezetője;

 

       Apáti Árpád (1938–) zeneiskolai trombitatanár;

 

       Apáti János (Orosháza, 1938. január 24.) trombitatanár, fúvós tanszakvezető, jazztanár, előadóművész (Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Pécs – trombitatanár; Liszt Ferenc Állami Zeneikola, Orosháza – trombitatanár; Állami Zeneiskola, Siófok – trombitatanár; Siófoki Olajbányász Fúvószenekar – karmester; Balaton Táncegyüttes –zenei vezető, korrepetitor; Siófoki Volán Dixieland vezetője, zongoristája, hangszerelője). 

 

Bálint Ilona (Szeged, 1938. november 3.) operaénekes, tanár (Szegedi Nemzeti Színház-énekkari művész, majd magánénekes);

 

Bán Miklós (1938-2015) székelyudvarhelyi zeneiskolai orgona-, klarinét- és nagybőgő- továbbá tanítóképzői ének-zenetanár, zeneszerző;  

 

Bánki Péter (Sopron, 1938. augusztus 28.) győri zeneiskolai hegedű- és

szolfézstanár, a Győri Filharmonikusok  zenekari művésze, karmester.

 

Bányay Ildikó (Budapest, 1938. szeptember 14.) zenekari gordonkaművész-tanár (Állami Zeneiskola, Szolnok-tanár; II. kerületi Állami Zeneiskola- tanár; Stadttheater Oberhausen – zenekari művész; Orchester der Stadt Hagen – zenekari művész).

 

Baráth Béla (Celldömölk, 1938. január 1.) zeneiskolai fafúvóstanár

Nagykanizsán.

 

Belohorszky Sarolta (Budapest, 1938. április 1.) operaénekes-tanár (Állami Zeneiskola, Jászberény—énektanár; Staatstheater Drezda-magánénekes; Operaház, Görlitz – magánénekes; Operaház Greifswald – magánénekes; Szegedi Nemzeti Színház – magánénekes).

 

Bencze Márta (Zalaegerszeg, 1938. október 8.) táncdalénekes.

 

Benedek Tamás (Budapest, 1938. szeptember 22.) klarinétművész-tanár (Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Miskolci Tagozata; Borsod megyei klarinét szakfelügyelő).

 

Benkő Zoltán (Budapest, 1938. március 26. – Budapest. 2015. május 23. ) zongoraművész, zenepedagógus. A Benkő család legfontosabb zenei elődje a nagyapa Benkő Henrik zeneszerző és karmester, aki a Nemzeti Zenede tanára, majd 1887 és 1910 között az Operaház karmestere volt. Zongoraművész diplomáját 1962-ben szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (ma Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem), ahol Antal István és Petri Endre növendéke volt. 1962-től 1967-ig tanárként működött a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd 1967-től 1969-ig a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban folytatott kamarazene-tanulmányait. 1969 – 1972. a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zongoratanára lett.  1972 – 1976. Jyväskylä Konservatorio (Finnország) - zongoratanár 1976–2005 Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest zongoratanár.

 

Berczelly István (Budapest, 1938. szeptember 9.) operaénekes. Énektanulmányait Feleki Rezső, Jámbor László és Szabó Miklós irányításával folytatta. 1965 és1970 között a Debreceni Csokonai Színház tagja, ahol első jelentős alakítása Mozart Don Giovannija volt. 1970-ben szerződött az Operaházba, melynek ma már örökös - és ma is aktív - tagja. Az operarepertoár csaknem valamennyi jelentős bariton- és basszusszerepét énekelte.

 

Berentés József (Bélapátfalva, 1938. március 19.) zenekari harsonaművész-tanár. Győri Filharmonikus Zenekar; Állami Zeneiskola, Tata – rézfúvós-tanár; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Győri Tagozata- tanár.

 

Berényi István (Miskolc, 1838. január 16.) hangmérnök, tanár (Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc – elmélettanár; Magyar Rádió – zenei munkatárs; Hungaroton-hangmérnök).

 

Blank János (Dorog, 1938–1988) zenész, zongorista.

 

Botos Ervinné Balogh Judit (Budapest, 1938. február 20.) zenetanár

(Kaposvári Csiky Gergely Színház – korrepetitor; Petőfi Általános Iskola, Kaposvár – ének-zenetanár; XVI. kerületi Állami Zeneiskola – zongoratanár).

 

Bura Kovács Andor (Budapest, 1938. október 16.) népizenekar-vezető.

 

Csáky Katalin (Berettyóújfalu, 1938. augusztus 2.) zongoraművész-tanár. XIII. kerületi Állami Zeneiskola – zongoratanár, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest – zongoratanár; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – tanár.

 

Csala Benedek (Győr, 1938. február 10. – Győr, 2007. február 28.) karmester. Győrben, zenei tanulmányait is itt végezte, majd korrepetitorként dolgozott szülővárosában. 1967-től Szegeden, 1977-től ismét Győrben működött vezető karmesterként. Jelentős szerepe volt a győri operatagozat létrehozásában, az operajátszás helyi meghonosításában.

 

Csépesné Erdős Ildikó (Békéscsaba, 1938. július 27.) zongoratanár.

Nyíregyháza – tanár; Simonffy Emil Állami Zeneiskola, Debrecen – tanár.

 

Csillag Péter (Budapest, 1938. június 28.) zeneszerző, tanár.

 

Csóti György (Kiskőrös, 1938. július 8.) zeneiskolai hegedűtanár (Állami Zeneiskola, Hódmezővásárhely-hegedűtanár és uo. igazgató is).

 

Csóti Györgyné Katona Magdolna (Makó, 1938. április 21.) zeneiskolai szolfézs- és hegedűtanár. Állami Zeneiskola, Kiskunhalas – hegedűtanár.

Dene József (Budapest, 1938. március 31.) operaénekes-tanár. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Révhegyi Ferencné tanítványa volt. 1962-ben lett a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasa. 1964-től 1970-ig rendes tag volt, ekkor a zürichi operába szerződött, ahol 2003-ig volt a társulat tagja. Fellépett a világ vezető operaházaiban és fesztiváljain, pl. 1973-ban és '74-ben a Bayreuthi ünnepi játékokon, 1981-ben a New York-i Metropolitanben.

Devich János (Szeged, 1938. április 3. - Budapest. 2017. szeptember 27.) operaházi zenekari gordonkaművész, a Sebestyén-, és a Kodály Vonósnégyes tagja, a Zeneakadémia professor emeritusa: kamarazene és vonósnégyes-tanár. Közéleti munkássága: Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium főosztályvezető, Magyar Zenei Kamara alelnök, Magyar Muzsikus Fórum társelnök, Magyar Zeneművészeti Társaság elnök.

 

Dimény Judit (Brassó, 1938. október 27.) egri és budapesti középiskolai énekzenetanár, karvezető, rádiós zenei szerkesztő-riporter, zenei író. 1964 és 1968 között az egri Gárdonyi Géza Gimnázium, 19678-tól 1971-ig a budapesti

Alsóerdősor utcai iskola énektanára. 1971-től a Magyar Rádió szerkesztője,

majd főmunkatársa, zenei ismeretterjesztő műsorok és sorozatok alkotója, főleg

gyerekeknek és fiataloknak. (Hang-játék, Zenélő dominó, Fiataloknak a kortárs

zenéről, Szereted az operát?, Neked szól, Hangok és visszhangok. Könyvei:

Nyelv, zene, matematika (1980, társszerző), Hang-játék (1981.).

 

Ecsediné Ferenczi Ágnes (Nyíregyháza, 1938. szeptember 1.) zeneiskolai zongoratanár. Állami Zeneiskola, Sárospatak.

 

Elség Mihály (Budapest, 1938. augusztus 26.) zenekari harsonaművész-tanár. 1957-ben iratkozott be a Nürnbergi Városi Konzervatórium harsona szakára, ugyanakkor a Siegerland Orchesterbe is fölveszik. 1959 és 1962 között a detmoldi Zeneakadémián folytatta tanulmányait. 1962-től a zenekar megszűnéséig a Philharmonia Hungarica tagja volt. Ezzel párhuzamosan 1974-től kezdve a bocholti zeneiskolában tanított harsonát. 1974-től a Marli Zeneiskola harsonatanára;

 

Fekete Mária (Budapest, 1938. március 19.) dorogi zeneiskolai tanár, budapesti

és szegedi operaházak magánénekese, a Bartók Béla Zeneművészeti

Szakközépiskola ének művész-tanára.

Felföldi Anikó (Budapest, 1938. április 28.) színművész, zenés színházi színész. Játszott a Nemzeti Színházban, a kecskeméti Katona József Színházban, a Vidám Színpadon. 1966 óta a Budapesti Operettszínház tagja, 1994-től a színház örökös tagja. Operettek és musicalek főszerepeit egyaránt eljátszotta, s több nagy sikerű filmben és tévéjátékban szerepelt. Kiváló tánctudásának köszönhetően elsősorban szubrett szerepekben érvényesül.

Fellner Andrea (Budapest, 1938. november 1.) énekművész, zenei szerkesztő, rendező (Magyar Rádió; Magyar Televízió).

Gréts Károly (Dorog, 1938 – Piliscsaba, 1981) művésztanár.

 

Guerra Gusztáv (Csokonyavisonta, 1938. november 7.) zongora- és szolfézstanár. Pálóczi-Horváth Ádám Zeneiskola, Zalaegerszeg - tanár, uo. igazgató-helyettes is.

 

Gyermán István (Kokad, 1938. január 9. – Thesszaloniki, 1990. február 20.)

hegedűművész, főiskolai tanár. Zathureczky Ede növendékeként szerzett

hegedűművészi oklevelet. 1969-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola

Zenetanárképző Intézete pécsi tagozatának tanára (haláláig), 1970-től az

Országos Filharmónia szólistája, és a Pécsi Szimfonikus Zenekar első

koncertmestere volt.

 

Halász Mihály (Budapest, 1938) fagottművész-tanár. 1957 és 1965 között a Philharmonia Hungarica szólófagottosa volt. 1965-ben kezdte meg karmesteri tanulmányait az Esseni Folkwang Zeneművészeti Főiskolán Heinz Dressel professzornál. 1972 és 1975 között a müncheni Gärtnerplatztheater karmestere volt. 1975-ben kinevezték a frankfurti Operaház első karmesterének. 1977-ben Christoph von Dohnányi hívására a Hamburgi Opera első karmestere lett. 1978-ban a hageni Operaház főzeneigazgatójává nevezték ki.1991-től a bécsi Staatsoper állandó karmestere, 1995-től az Ausztrál Rádió vendégkarmestere;

Horváth Eszter (1938) operaénekes, tanár.

 

Hegedűs János (Nagyrábé, 1938. november 14.) hegedűtanár (Állami Zeneiskola – hegedűtanár és uo. igazgató-helyettes; Állami Zeneiskola, Szentes- hegedűtanár).

 

Hegedűs Jánosné Erdélyi Magdolna (Szeged, 1938. április 3.) hegedű- és szolfézstanár (Állami Zeneiskola, Hódmezővásárhely – hegedűtanár; Állami Zeneiskola, Szentes – hegedűtanár).

 

Hernádi Jánosné Dittrich Éva (Debrecen, 1938. október 8. – 1993. május) oboaművész-tanár. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola /Egyetem/ ZTI. Debreceni Tagozata - oboa és szolfézs gyakorlatvezető tanára, Simonffy Emil Állami Zeneiskola Debrecen – fúvós tanszakvezető, Állami Zeneiskola – Bartók Béla Zeneiskola Hajdúböszörmény-oboa-szolfézstanár, Vándor S. Tiszaújvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola oboa-szolfézstanár.

 

Horváth Ilona (Kilimán, 1938. november 26.) zeneiskolai (Budapest V. kerület) és debreceni zenetanárképző főiskola zongoraművész-tanár.

 

Hunya Alajosné Galla Erzsébet (Nagylétra, 1933. június 10.) a gyomai

Óvónőképző, valamint az általános iskola ének-zenetanára, igazgató.

 

Dr. Irinyi Tamásné Sebessy-Geönczy Judit (Berettyóújfalu, 1938. november 18.) nyíregyházi és debreceni zeneiskolai tanszakvezető zongoratanár,

gyakorlóiskolai vezető-tanát, igazgatóhelyettes.

 

Isépy Eszter (Debrecen, 1938. február 22.) operaházi zenekari szólamvezető

gordonkaművész-tanár.

 

Dr. Ittzés Mihály (Sárkeresztúr, 1938. október 8.) középiskolai ének-zenetanár,

karvezető, főiskolai tanár, igazgató, zenetörténész, zenei író és szerkesztő, a

Magyar Kodály Társaság elnöke. Fő kutatási területe Kodály Zoltán élete és

munkássága, de foglalkozik a magyar zenetörténet más kérdéseivel is. Több

írása jelent meg Lisztről és 20. századi zeneszerzőkről. Bárdos Lajosról

kismonográfiát írt (2009). Tanulmányainak válogatott kötete 22 zenei írás címen 2000-ben jelent meg, 2002-ben pedig Zoltán Kodály, In Retrospect című

zenetudományi doktori disszertációja, melyet a Jyväskylä-i Egyetemen

(Finnország) védett meg.

 

Juhász Előd (Budapest, 1938. május 4.) zenetörténész, bölcsészdoktor, rádió- és tv-szerkesztőriporter, zenei író. 1963-81: Magyar Rádió Zenei Főosztály,

szerkesztő, majd főmunkatárs. 1977-től 25 évig élt a Csiba Lajossal közösen

szerkesztett ZENEKÖZELBEN sorozata. 1981- : Magyar Televízió: szerkesztő,

majd főmunkatárs. 2002. januárig 266 adást elért ZENEBUTIK-ZENEHÍD

sorozat kötődik nevéhez. 2002. márciustól: a ZENEBUTIK sorozat a Satelit TV

műsorán folytatódik, "ZENE kaleidoszkóp - zenész BUTIK" címmel.

 2011 augusztusától újra jelentkezik ZENEKÖZELBEN, Csiba Lajos és Juhász Előd műsora - a Katolikus Rádióban.

 

Juhász Tiborné Csirszka Mária (Győr, 1938. május 21.) győri zeneiskolai

zongora- és szolfézstanár, továbbá zeneiskolai tanárképző főiskolai zongora

gyakorlatvezető-tanár.

 

Jurecz Miklósné Nyakas Sára (Gyula, 1938. október 23.) mezőkövesdi zongora- és szolfézstanár, megyei ének-zene szakfelügyelő, debreceni zenetanárképző főiskolai hárfa-főtanszak, zongora-kötelező tárgy tanár.

 

Jüptner Vilmos (Budapest, 1938. június 6.) zenekari ütőhangszeres művész-tanár (Postás Szimfonikus Zenekar; Magyar Állami Operaház zenekara).

 

Kecskés Sándor (Budapest, 1938. november 22.) népzenész. Magyar Rádió Népizenekara – I. klarinétos.

 

Kelemen József (Mikepércs, 1938. március 15.) trombitaművész-tanár (Bartók Béla Állami Zeneiskola, Szolnok – tanár).

 

Keönch Boldizsár (Budapest, 1938. március 16. – Budapest, 2016. február 23.) énekművész-tanár. Tanulmányait 1961 és 1964 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetében Kertész Lajos és Deák Bárdos György, majd 1969 és 1971 között a Zeneakadémia ének szakán Réti József növendékeként végezte. 1964 és 1967 között zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, 1966-tól 1969-ig a Rádióénekkar tagja. 1969 és 1976 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanársegédje, adjunktusa, 1973-tól 1986-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanársegédje, adjunktusa, 1986-tól docense volt. 1976 és 1982 között a kecskeméti Kodály Intézet adjunktusaként dolgozott.

 

Királyné Békefi Stefánia (Bakonyoszlop, 1938. május 8.) ének-zenetanár, karnagy (Általános Iskola, Tamási; Állami Zeneiskola, Tamási – szakmai igazgatóhelyettes; a Tamási Pro Cultura Humana Szövetkezeti Kórusa karnagya, alapító tagja; a Tamási Általános Iskola gyermekkarának karnagya.

 

Kiss Imre (Újpest, 1938. április 5.) zenei műsorszerkesztő (Magyar Rádió – zenei riporter, szerkesztő).

 

Kocsis Márta (1943–) zeneiskolai hegedűtanár, zenekari hegedűvész.

 

Dr. Kocsisné Muraközy Piroska (1948–) zeneiskolai szolfézstanár és általános iskolai ének-zenetanár.

 

Koós Gábor (Solt, 1938. március 15.) debreceni zeneművészeti

szakközépiskolai fagottművész-tanár, kamaraművész, a Debreceni MÁV

Filharmonikus Zenekar művésze.

 

Kovács Tamás (1943–) zeneiskolai gordonkatanár és általános iskolai ének-zenetanár.

 

Kozma Lajos (Lepsény, 1938. szeptember 2. – Pierantonio, 2007. december 30.) magyar származású olaszországi operaénekes (tenor) és énektanár volt.  Operaénekes, énektanár. A MÁV székesfehérvári műhelyének kórusában /ma Alba Régia Vegyeskar/ énekelt, innen került a Zeneakadémiára. 1961. május 7-én debütált az Operaházban. 1964-ban Ford-ösztöndíjjal római továbbképzésre utazott és nem tért vissza M.országra. Az Accademia di Santa Cecilian Giorgio Faveraetto és Franco Capuana tanítványa volt. Bolognától Triesztig minden jelentős opraházban fellépett, A 60-as évek végén már egyész Ny. Európában keresett énekes volt. Eljutott az USA-ba is. 1993-as visszavonulása után a perugiai Univesitá per Stranieri keretében és mesterkurzusokon tanított.

 

Kökényessi Miklós (Karcag, 1938. november 25.) debreceni zenekari

kürtművész, továbbá szakközépiskolai és tanárképző főiskolai tanár Debrecenben.

 

Kővári József (Újpest, 1938. január 4.) zeneelmélet- és szolfézstanár (Fővárosi XIII. kerületi Művelődési Központ – népművelő, igazgató; Művelődésügyi Minisztérium / Kulturális Minisztérium - főelőadó; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanulmányi osztályvezető; Postások Erkel Ferenc Zeneiskolája – igazgató.

 

Cs. Krassói Emilia (1943–) zeneiskolai hegedűtanár.

 

 Kreuter Vilmosné Dévényi Ilona (1943-2017) pedagógiai főiskolai ének-zenetanár, karnagy;

 

Kuszing János (Budapest, 1938. szeptember 26. – Budapest, 2010. október 19.)

1963-ban szerezte meg klarinétművész-tanár diplomáját a LF. Zeneművészeti Főiskolán. Postás Szimfonikus Zenekar - klarinétművész, Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolai tanár, kottaszerkesztő, klarinétiskola író.

 

Kührner György (Budapest, 1938. június 17.) zenetanár, vezető karmester

(Néphadsereg Művészegyüttes – korrepetitor, karmester – uo. Szimfonikus Zenekar – vezető karmester; Budapesti Petőfi Színház – karmester).

 

Laczó Zoltán (Békéscsaba, 1938. január 29. – Budapest, 2016. december 3.) egyetemi docens, zenepszichológus, zenepedagógus, a budapesti Zeneakadémia és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Zeneművészeti Intézetének pszichológia- és pedagógia tanára, tankönyv- és lemezsorozat-szerkesztő, zenepszichológiai és zenepedagógiai cikkek, tanulmányok alkotója, 1975-től a Parlando szerkesztő bizottságának. A zeneoktatást is érintő tantervi reformokban, mind a közismereti, mind a speciális képzés különböző szintjein részt vett (utóbb a NAT-ban és a kerettantervben). Külön figyelmet érdemel az

általános iskola nyolc osztálya számára készült zenehallgatási koncepciója és

programja (1978-86) (hanglemez-sorozat, módszertani írások, előadások).

Szakterületén nemzetközi színtéren ismert (ISME kutatói szekció, Európa 15

országán túl Ausztráliában, Kanadában, Dél-Afrikában tartott előadásokat).

Munkásságát 2 könyv, interneten lévő tantervi programjai, magyar és idegen nyelvű több mint 120 publikációja jelzi. 1972-től a Magyar Zeneművészek Szakszervezete Országos Zenepedagógus Szakosztályának, majd 1990-től a Zenetanárok Társasága titkára 2000-ig, majd elnöke.

 

Lakatos Kálmánné (Cegléd,1938. július 24.) zenetanár. Abonyi Állami Zeneiskola Jászkarajenői tagozat –zongora-, szolfézstanár); Érdi Zeneiskola Zsámbéki tagozat – zongora- és szolfézstanár; Budai Járási Körzeti Zeneiskola, Százhalombatta - tagozatvezető zongoratanár.

Lehotka Gábor (Vác, 1938. július 20. – Vác, 2009. december 29.) orgonaművész, zeneakadémiai tanszékvezető tanár, zeneszerző, orgonaszakértő; 1958-ban kezdte meg felsőfokú tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola orgona szakán Pécsi Sebestyén tanítványaként, ahol 1963-ban kitüntetéssel végzett. Párhuzamosan 1961 és 1966 között a zeneszerzés szakot is elvégezte. Tanára itt Szervánszky Endre volt. Szólistakarrierje Magyarországon 1963-ban, a nemzetközi koncertéletben pedig 1965-ben kezdődött. 1978-tól tért vissza a zeneszerzéshez is: nemcsak orgonaműveket, hanem zenekari, kamara- és kórusműveket is komponált. 1969 és 1985 között a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanított, ahol az orgona tanszéket is vezette.

Lengyel Viktorné Mészáros Klára (Kecskemét, 1938. január 13.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Kecskemét – zongora- és szolfézstanár; Állami Zeneiskola, Várpalota – zongora- és szolfézstanár; Állami Zeneiskola, Székesfehérvár – zongoratanár, tanszakvezető és szakfelügyelő.

 

Lukács Judit (Budapest, 1938. december 20.) hangmérnök (Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat).

 

Lukácsné Polgár Zsuzsa (Kecskemét 1938. október 15.) kecskeméti zenekari

gordonkaművész-szólamvezető, szakközépiskolai gordonkatanár.

 

Magyar Júlia (Sárospatak, 1938. december 6.) miskolci és Budapest XVII.,

majd XXI. kerületi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár.

 

Mezey Erika (Budapest, 1938. július 27.) gordonkatanár. Simonffy Emil Állami Zeneiskola, Debrecen; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Debreceni Tagozata – gyakorlatvezető tanár; Vijicsics Tihamér Állami Zeneiskola, Szentendre.

 

Mihalik Judit (Budapest, 1938. március 4.) zongoratanár. Fővárosi VI. kerületi Állami Zeneiskola.

 

Mihályi István (Pécs, 1938. szeptember 1. - Pécs, 2017.) zeneiskolai gordonkatanár, zenekari gordonkaművész. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Pécs – gordonkatanár és uo. igazgató helyettes is; Pécsi Filharmonikus Zenekar-zenekari gordonkaművész; a pécsi Ifjúsági Ház vonószenekarának vezetője.

 

Mihályi Istvánné Derényi Zsuzsa (Pécs, 1938. június 4.) zenekari gordonkaművész-tanár. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Pécs; Pécsi Filharmonikus Zenekar.

 

Mikes Éva (Budapest, 1938. december 22. – Budapest, 1986. február 5.) táncdalénekes. Zenei tanulmányait magánúton Majláth Júliánál, valamint a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában Balassa Péter Tamásnál végezte. Az ötvenes évek végén együtt tűnt fel Koós Jánossal, Toldi Máriával és Sárosi Katalinnal.

 

Miklós Gyula (Mihálygerge, 1938. január 18.) középiskolai ének-zenetanár, karnagy. Alsó- és középfokú közismereti iskolák ének-zenetanára; Tanítóképző Főiskola, Jászberény- tanszékvezető; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – személyzeti vezető.

 

Miklós Hanna (Jászberény, 1938. március 11.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár (Székesfehérvári zenei munkaközösséghez tartozó általános iskola; 6. sz. körzeti zeneiskola – szolfézstanár; Fővárosi I. kerületi Állami Zeneiskola – zongoratanár).

 

Milkovics Jánosné Olajos Györgyi (Budapest, 1938. június 7.) szolfézstanár. Zeneoktatói Munkaközösség, Győr; Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Győr.

 

Dr. Murayné Szathmáry Judit (Szolnok, 1938. január 7.) szolnoki zeneiskolai

zongora- és szolfézstanár, vezető szakfelügyelő, hanglemez kazetta- és tankönyv szerkesztő, koncertszervező.

 

Nagy Alpár (Debrecen, 1938. december 14.) soproni zeneiskolai, gimnáziumi és óvóképző intézeti ének-zenetanár, karnagy.

 

Dr. Nagy Józsefné Békéssy Zsuzsanna (Jászdózsa, 1938. március 29.)

közismereti iskolai ének-zenetanár (Encs, Vác).

 

Nagy Katalin Bernadett (Zalaegerszeg, 1938. március 25.) általános iskola ének-zene- és zeneiskolai zongoratanár (Járási Művelődési Ház, Lenti – zenetanár; Állami Zeneiskola, Lenti – zongoratanár).

 

Nagy László (Miskolc, 1938. október 5.) miskolci szimfonikus zenekari hegedű

és kamaraművész, zeneiskolai tanár.

 

Nagy Zoltán (Zabar, 1938. május 24.) salgótarjáni közismereti népzene és énekzene-, valamint magyartanár, néprajzkutató, könyvszerkesztő.

 

Németh Béla (Siklós, 1938. augusztus 10.) zenekari gordonművész, zeneiskolai gordon- és szolfézstanár (Pécsi Nemzeti Színház – zenekari művész; KISZ Központi Művészegyüttes – zenekari művész; Magyar Állami Operaház – zenekari művész – Budapesti Filharmóniai Társaság – zenekari művész).

 

Németh István (Sopron, 1938. július 17.) zenekari szólamvezető-hegedűművész, főiskolai és egyetemi hegedű- és szolfézstanár (Felsőfokú Óvónőképző, Sopron – zenei tanszék, hegedűtanár; Győri Filharmonikus Zenekar – II. hegedű szólamvezető; Hacetepe Üniversitesi Devlet Konservatuvari és Bilkent Üniversitesi, Ankara – hegedűtanár).

 

Noll Miklós (Felsőgalla, 1938. június 22.) tatabányai zeneiskolai szolfézstanár,

Komárom megyei szakfelügyelő.

 

Nyakas Sára / Jurecz Miklósné / (Gyula, 1938. október 23.) hárfaművész, zongoratanár, szolfézstanár. Mezőkövesdi zongora- és szolfézstanár, megyei ének-zene szakfelügyelő, debreceni zenetanárképző főiskolai hárfa-főtanszak, zongora-kötelező tárgy tanár.

 

Osváth Tiborné (Pécs, 1938. június 3.) szolfézstanár. Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Komló – szolfézstanár, igazgató-helyettes, később igazgató.

 

Paláncz Tamás (Békéscsaba, 1938. július 14.) klarinétművész-tanár.

Művészeti Szakközépiskola, Pécs – zenei tagozatvezető, igazgató-helyettes; Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar egyetemi docens,  Mecsek Fúvósötös megalapítója és klarinétosa.

 

Pártos Ilona (Budapest, 1938. április 21.) zenekari hárfaművész. Miskolci Szimfonikus Zenekar; Fővárosi Operettszínház zenekara; Szegedi Nemzeti Színház zenekara; Postás Szimfonikus Zenekar.

 

Paulina Magda (Seredne, 1938. július 1.) énekművész, magánének-tanár.

Fővárosi IV. kerületi Állami Zeneiskola.

 

Péceli István (Sátoraljaújhely, 1938. május 31.) klarinét- és szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Balassagyarmat; Kohász Művelődési Központ, Salgótarján – művészeti vezető; Állami Zeneiskola, Salgótarján – fafúvó- és  gitártanár; Állami Zeneiskola, Sárospatak – fafúvó- és gitártanár.

 

Petky Árpád (Munkács, 1938 – Dunaújváros, 2008. július) hegedűművész, tanár. A Lembergi Liszenko Konzervatórium elvégzése után visszatért Ungvárra, ahol hegedűt és kamarazenét tanított huszonnyolc évig. Alapítója az iskola tanári vonósnégyesének és szimfonikus zenekarának. Húsz éven át szólistaként koncertezett Kelet-Európában és a Szovjetunióban. A Kárpáti Igaz Szó c. lapban zeneíróként publikált. 1989-ben telepedett le családjával Dunaújvárosban. A Sándor Frigyes Zeneiskolában folytatta zenepedagógiai, hegedűművészi és kamarazenészi tevékenységét. Alapító tagja az 1992 óta működő Dunaújvárosi Zenei Egyesület kamarazenekarának, a Petky Triónak és a Concentus vonósnégyesnek.

 

Poncsák Mihály (Ajak, 1938. november 21.) általános iskolai ének-zenetanár, karvezető. 13. sz. Általános Iskola, Miskolc.

 

Prőhle Henrikné Bányai Zsuzsanna (Budapest, 1938. szeptember 14.)

székesfehérvári és fővárosi II. kerületi zeneiskolai tanszakvezető gordonkatanár, zenekari gordonkaművész.

 

Radicsné Baranyai Marianna (Eger, 1938. március 21.) salgótarjáni és

nagybátonyi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár.

 

Rákosi Géza (Budapest, 1938. április 19.) zenekari hegedűművész. Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar; Szegedi Nemzeti Színház; Szegedi Szimfonikus Zenekar –hangversenymester; Szegedi Kamarazenekar – hangversenymester.

 

Rátkai Ferenc (Horvátnádalja, 1938. szeptember 21.) zenekari

nagybőgőművész-tanár, zeneelmélet-tanár, zenekarvezető, templomi karnagy.  KISTZ  Központi Művészegyüttes Rajkó-zenekara – zenekarvezető, zeneelmélet-tanár; Fővárosi Józsefvárosi Főplébániatempolom - karnagy; Magyar Állami Operaház – zenekari művész.

 

Róbert Gábor (Budapest, 1938. március 24.) ének-zenetanár, zenekari- és kamara-hegedűművész. Óvónőképző Intézet, Kecskemét -  tanszékvezető főiskolai énekzenetanár, karvezető, tankönyvíró; Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar és a Kecskeméti Vonósnégyes tagja; tanszékvezető főiskolai énekzenetanár, karvezető, tankönyvíró.

 

Sági Attila (Szentes, 1938. január 23.) szegedi zenés színházi zenekari

hegedűművész, gyulai zeneiskolai tanár.

 

Schmidtné Wanits Hilda (Keszthely, 1938. december 28.) zongora- és szolfézstanár. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Szekszárd – zongoratanár; Babits Mihály Megyei Művelődési Központ, Szekszárd – Musica zenei báb együttes vezetője; Kaposvári Tanítóképző Főiskola Kihelyezett Tagozata, Szekszárd – oktató, bábcsoport vezető.

 

Schwartz József (Budapest, 1938) zenekari kürtművész-tanár, karmester. 1959 és 1962 között-ban a Philharmonia Hungarica zenekar tagja. Később Németországban, Singenben volt a város zenei igazgatója, majd a rendszerváltás után hazatért Magyarországra. A Nemzeti Ifjúsági Fúvószenekar megalakulásával a karmester nagy álma vált valóra;

 

Schweitzer Julianna (Szeged, 1938. november 7.) Budapest IX. és XII. kerületi

zeneiskolai fuvolaművész-tanár, főiskolai gyakorlatvezető-tanár.

 

Serfőzőné Szondy Márta (Erdőcsokonya, 1938. szeptember 1.) zalaegerszegi

zeneiskolai zongoratanár, kamarazene-művész.

 

Simkó Mihályné Szilvásy Aranka (Kóba, 1938. október 25.) veszprémi

zeneiskolai zongoratanár és közismereti iskolai ének-zenetanár.

 

Simkó Teréz Vízhányó Lászlóné (Budapest, 1938. október 2.) szegedi zeneiskolai zongoratanár, kamarazene-művész.

 

Simon János (Párizs, 1938. március 31. – Budapest, 1988. november 15.) hegedűművész. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kovács Dénes és Simor András növendékeként folytatta. 1962-ben végzett, majd a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarába került, ahol mint kamarazenekari tag és vonósnégyestag is tevékenykedett.

 

Sólyom János Pál (Budapest, 1938. október 26.) zongoraművész, karmester,

zenei újságíró, a Királyi Svéd Zenei Akadémia tagja.

 

Solt Csaba (Sopron, 1938. március 25.) zenés színházi zenekari klarinétművész,

zeneiskolai klarinét-, szaxofon- és fúvóskamarazene-tanár. Rácz Aladár

Zeneiskola, Budapest XVI. kerület.

 

Somfai Rózsa (Keszthely, 1938. október 21.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Pápa; Fővárosi XI. kerületi „Weiner Leó” Állami Zeneiskola-zongoratanár; Budapesti Kórus – énekkari művész.

 

Dr. Szabó Antal (Debrecen, 1938. május 21.) a Budapesti Operettszínház

zenekari fuvolaművésze, a LFZF Budapesti Zeneiskolai Tanárképző Intézete

Budapesti Tagozatának vezető és tanára.

 

Szakácsné Ivasivka Erzsébet (Pécs, 1938. június 2.) bonyhádi zeneiskolai

zongora- és szolfézstanár, igazgató.

 

Szakátsné Szabó Ágnes (Hajdúböszörmény, 1933. március 21.) ózdi zeneiskolai zongoratanár.

 

Szalay Miklósné Bozó Erzsébet (Csongrád, 1938. augusztus 26.) szentesi és

szegedi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, szegedi zeneiskolai tanárképző

főiskolai zongoratanár.

 

Szegedi Anikó (Budapest, 1938. március 22.) zongora- és kamaraművész. Tanulmányait 1948 és 1960 között a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zongora szakán Vásárhelyi Magda és Solymos Péter növendékeként végezte. 1960-tól az Országos Filharmónia szólistájaként koncertezett, 1963-ban megnyerte a Nemzetközi Schumann Zongoraverseny 3. díját. 1974-ban a Zeneakadémia zongora szakának tanára lett.

 

Szekeres Kálmánné Farkas Márta (Székesfehérvár, 1938. február 16.- Budapest, 2017. január 18.) zenetörténész, művészettörténész, zenei író, zenekritikus, kiállítások kurátora, szerkesztő, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanára, az MTA Zenetudományi Intézet munkatársa – ügyvezető igazgatója.

 

Dr. Szendrei Janka (Budapest, 1938. november 14.) zenetörténész, a

zenetudományok kandidátusa, zeneakadémiai paleográfia és egyházzene tanár.

Az 1970-es évek óta oktat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen: előbb népzenét annak tanárképző fakultásán, később paleográfiát a zenetudományi Szakon, 1991 óta gregorián éneket az egyházzene szakon. 1997 óta habilitált egyetemi tanár. A gregorián zene előadására létesült Schola Hungarica egyik alapítója és 45 hanglemezének társkarmestere. A magyarországi egyházzenei megújulás jelentős személyisége.

 

Szenti Ernő (Hódmezővásárhely, 1938. január 31.) zenekari nagybőgőművész. BM Művészegyüttes zenekara.

 

Szigethi Klára (1938–) zeneiskolai zongoratanár.

.

Szili Mihály (Székesfehérvár, 1938. július 10.) hegedűtanár, zenekari hegedűművész. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Szombathely, igazgató-helyettes; Szombathelyi Szimfonikus Zenekar – zenekari művész; Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely – tanár; Capella Savaria tagja.

 

Tarjáni Ferenc (Dorog, 1938. szeptember 11. - Budapest, 2017. december 27.) zenekari- és kamarazenei kürtművész, zeneakadémiai tanár. Tanulmányait a Békés-tarhosi Zenei Gimnázium hegedű szakán, majd a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kürt szakán végezte - itt Ónozó János növendéke volt. 1957/58-ban a Postás Szimfonikus Zenekarban játszott, majd 1958-ban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának első kürtöse, szólamvezetője lett. Nemzetközi versenyek győztese (1962, Genf; 1964, München; 1966, Budapest). 1975-től a Zeneakadémián docens, 1991 óta egyetemi tanár. Alapító tagja volt a Magyar Fúvósötösnek, a Budapesti Kamaraegyüttesnek, a Tarjáni Kürtkvartettnek.

 

Toldi Mária (Budapest, 1938. május 3.) énekes, zenepedagógus.

A hagyományos tánczene egyik kiemelkedő képviselője. Tanári korszaka azonban a Vasutas Zeneiskolában kezdődött 1990-ben, itt kapott lehetőséget egy musical iskola létrehozásához, amely 2001 óta a Budapesti Operettszínházzal együttműködve neveli az utánpótlást.

Tommy Vig (Budapest, 1938. július 14.) dzsesszdobos, vibrafonos, zeneszerző, producer, zenei rendező, karmester. Tommy, a dobos "csodagyerek” 1946-ban nyerte meg a Metro-Goldwyn-Mayer tehetségkutató versenyét Budapesten, mindössze hét (7) évesen. 1956. november 18-án menekült el a kommunizmus elől az Amerikai Egyesült Államokba, ahol sikeres pályát futott be. Az idő közben többszörös közönség- és kritikusi-díj nyertes, jazz vibrafonos/dobos, zeneszerző, hangszerelő, zenekarvezető 2006-ban visszatelepült Magyarországra. Néhány név azok közül, akikkel együtt koncertezett vagy készített felvételt John Collins, Woody Allen, Tony Bennett, Tony Curtis, Sammy Davis Jr., Judy Garland, Frank Sinatra, Michel Legrand, Henry Mancini, John Williams, Rod Stewart. 1984-ben Tommy-t bízták meg a Los Angeles-i olimpiai játékok alkalmából megrendezett hivatalos "Olympic Jazz Festival” szervezésével, a fesztivál Allstars Bigbandjét is ő vezényelte. Tommy Vig jelenleg is aktív muzsikus, komponista, hangszerelő.

Tóth Dezsőné Vay Ildikó (Miskolc, 1938. március 23.) miskolci zeneiskolai

zongora- és szolfézstanár, ének-zenetagozatos általános iskola igazgatóhelyettes.

 

Tóth László (Tótkomlós, 1938. július 31.) operaénekes-tanár. Erfurti Városi Színház - magánénekes; Magyar Állami Operaház – magánénekes.

 

Török György (Újpest, 1938. július 8.) magyar nyelv- és irodalom-, valamint  ének-zenetanár. 2. sz. Általános Iskola, Dabas – ének-zene- és magyartanár; Állami Zeneiskola, Dabas – tanár és uo. igazgató.

 

Tündik Sándorné (Nyíregyháza, 1938. december 8. ) nyíregyházi zeneiskolai

hegedű- és szolfézstanár, zenekari hegedűművész.

 

Veszely Gabriella (1938 – 1993) karnagy, zenetanár, az egykori Országos

Filharmónia dramaturgja.

 

Vezsenyi László (Kunágota, 1938. július 29.) tótkomlósi ének-zenetanár,

karnagy, makói zeneiskolai igazgató.

 

Wigan Erzsébet (Pécs, 1938. február. 2.) bonyhádi zeneiskolai zongora- és

szolfézstanár, igazgató, a pécsi tanárképző főiskola ének-zene tanszékének

tanára.

 

Zeke László (Alsónyék, 1938. január 6. –) zenei vezető, szerkesztő. Állami Déryné Színház; Országos Filharmónia.

 

Dr. Zimányiné Márkus Ilona (Pécs, 1938. július 27.) szigetvári zeneiskolai

szolfézs- és zongoratanár, igazgató.

 

 

75 éve született

 

Airizerer Csaba (Kolozsvár, 1943) Zenei tanulmányait 1972-ben fejezte be Bukarestben a "Ciprian Porumbescu" Zeneakadémián, ahol mestere a világhírű baritonista, Petre Stefanescu Goanga volt. Ezt követően a Kolozsvári Állami Magyar Opera és a Temesvári Román Opera magánénekeseként működött. 1991-től a Magyar Állami Operaház tagja.

 

Arany Zsoltné (Budapest, 1943. december 18.) szongora- és szolfézstanár. 1964 – 1969. ének-zene ált. iskola Tata zongoratanár, 1969 – 1976. Áll.Zeneiskola Tata igazgató, 1976-tól Budapest Marczibányi téri Kodály Zoltán ének-zenei általános iskola zongoratanár.

 

Asztalosné Konrád Ágota (Budapest, 1943. február 13.) zenekari hegedűművész. Fővárosi Zeneiskola Szervezet-hegedűtanár; Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar.

 

Bakó Noémi (Budapest, 1943. január 9.) zeneiskolai hegedűtanár (Állami Zeneiskola, Gyöngyös; Fővárosi XVII. kerületi Állami Zeneiskola; Kronberg Gymnasium, Aschaffenburg – hegedűtanár);

 

Baky Csaba (1943–) zeneiskolai szolfézstanár, általános iskolai ének-zenetanár, karnagy;

 

Balsay Krisztina (Budapest, 1943. december 14. – Budapest, 1997. ) üllői, majd

Budapest XIII. kerületi hegedűtanár, fővárosi szakfelügyelő, zeneiskolai

zenekarvezető, kottaszerkesztő-közreadó;

 

Bánfi László (Hódmezővásárhely, 1943. december 19.) hódmezővásárhelyi és

szentesi trombitatanár, továbbá szentesi zeneiskolai igazgató helyettes.

Bárdi Sándor (Szeged, 1943. július 11. – Szeged, 2009. május 8.) operaénekes és énektanár. Hegedülni, zongorázni, énekelni tanult. 1971-től oktatott a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. 1973 és 1977 között Sziklay Erika és Mikó András növendékeként elvégezte a budapesti Zeneakadémia ének–opera szakát. 1975-ben Irmgard Seefried mesterkurzusán vett részt Bécsben. 1977-től a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese volt. Egészsége megromlása miatt visszavonult a színpadtól, és kizárólag a tanításnak szentelte idejét. Kezdetben a Zeneakadémia szegedi tagozatán, majd a Szegedi Tudományegyetem művészeti karán volt magán-énektanár,

Barta Lilla Unghváry Lilla (Debrecen, 1943. szeptember 19.) zongora- és szolfézstanár Szentesen, Szegeden, majd zongoratanár Németországban. Stuttgartban és Göttingenben;

Bartáné Ember Hajnalka (1943–) zeneiskolai gordonka- és szolfézstanár, általános iskolai ének-zenetanár, karnagy;

Békei László (Bátaszék, 1943. szeptember 18.) matematika-fizika szakos középiskolai tanár (Baján és Szegeden, valamint az Alsódunavölgyi VIZIG Kamarazenekarának tagja.

Benkő László (Szombathely, 1943. június 12.) zenész, billentyűs, zeneszerző, énekes, az Omega alapító tagja.

 

Bessenyei Katalin (Székesfehérvár, 1943. december 24.) hegedűtanár. Fővárosi XX. kerületi Állami Zeneiskola – uo. tanszakvezető is.

 

Billédi Ottilia (Eger, 1943. június 11.) nagykőrösi és Budapest XVI. kerületi

zeneiskolai gordonkatanár.

 

Bognár Györgyné Pogány Ildikó (Szombathely, 1943. augusztus 21.) zenekari hegedűművész, hegedű- és szolfézstanár. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Szombathely - hegedű és szolfézstanár; Szombathelyi Szimfonikus Zenekar - zenekari hegedűművész.

 

Bonyhay Lajos (Sátoraljaújhely, 1943. augusztus 26.) zenekari brácsaművész.

Miskolci Szimfonikus Zenekar- szólamvezető is; Gál vonósnégyes, Miskolci Új Zenei Műhely.

 

Brunner Győző (Budapest, 1943. április 5.) dobos. 1965-től a Metro együttes dobosa volt, 1972-től a Taurusban dobolt, majd zenekarvezető lett, 1974-76-ig Korál együttesben dobolt. Később dobtanárként is tevékenykedett. Kanadában, Calgaryban él.

 

Dr. Burián Miklós (Kecskemét, 1943. június 28.) zongora- és szolfézstanár (Ének-zenei Általános Iskola, Kiskunfélegyháza; Állami Zeneiskola, Kecskemét – zongora- és szolfézstanár; Óvónőképző Intézet, Kecskemét; Tanítóképző Főiskola, Kecskemét – tanár; a Parlando állandó munkatársa, pedagógiai író, szerkesztő).

 

Burján György (Debrecen, 1943. szeptember 28.) zeneiskolai hegedű- és szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Békés- hegedűtanár; Állami Zeneiskola, Gyula – hegedűtanár; Állami Zeneiskola, Mezőtúr – hegedűtanár és igazgató-helyettes is.

 

Csapó Ferencné (Debrecen, 1943. szeptember 4.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Mezőtúr.

Cseh Tamás (Budapest, 1943. január 22. – Budapest, 2009. augusztus 7.) zeneszerző, énekes, színész, előadóművész, rajztanár. Elvégezte a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolára és a budapesti Képzőművészeti Főiskolára járt. 1970-től dolgozott Bereményi Gézával, aki kevés kivétellel dalai szövegírója volt. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja volt (önálló estek: Dal nélkül, Levél nővéremnek). 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tartott önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színház alapító tagja. 1998–2006 között a budapesti Bárka Színház tagja, 2006-ban a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött.

Csenterics Ágnes (Pécs, 1943. augusztus 23. –) zenés filmek rendezője a Magyar Televízióban - könnyűzenei show-műsorok, komolyzenei portrék; népzenei műsorok; opera- és hangverseny közvetítések vezetője.

Cser Magdolna (Szolnok, 1943. január 27.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Szolnok – és uo. tanszakvezető és igazgató helyettes is; szakfelügyelő, az Országos Filharmónia munkatársa.

 

Csiba Lajos (Szirák, 1943. május 17.) trombitaművész-tanár, rádiós zenei

szerkesztő; 1969-től dolgozott a Magyar Rádióban, először külsősként, majd 1971-től főállású könnyűzenei szerkesztőként, később pedig rovatvezetőként. A rendszerváltozás után 2003-as nyugdíjazásig a Petőfi adó Zenei Szerkesztőségének vezetője volt. Nevéhez fűződik számos nagysikerű könnyűzenei műsor, mint a Zeneközelben, a Tánczenei koktél, Slágerlista, A rock mesterei. A Katolikus Rádió szerkesztője.

 

Csizmadia László (Mány, 1943. február 5.) általános iskolai ének-zenetanár,

kórus- és fúvószenekar-vezető Bicskén.

 

Dely Csaba (Budapest, 1943. november 20.) trombita-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Fővárosi XVII. kerületi Állami Zeneiskola-uo. igazgató helyettes és igazgató is; Dózsa György Művelődési Ház Fúvószenekara-vezető; Postások Zeneiskolája – igazgató.

 

Dobos László (Budapest, 1943. január 1.) zenei ügyelő. Népművelési Intézet, Magyar Állami Operaház – segédszereplő és ügyelő.

 

Dombó János (Budapest, 1943. május 17.) zenekari hegedűművész. Kecskeméti Katona József Színház – szólamvezető; Postás Szimfonikus Zenekar; Fővárosi Operettszínház Zenekara.

 

Dubrovay László (Budapest, 1943. március 23.) zeneszerző, tanár, akadémikus. Zeneszerzést Vaszy Viktortól, Szelényi Istvántól, Szabó Ferenctől és Vincze Imrétől tanult. 1966 és 1971 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, 1971-től 1972-ig a Hamburgische Staatsoper korrepetitora lett. Tanulmányait 1972-től 1974-ig Kölnben, Karlheinz Stockhausennél és Hans-Ulrich Humpertnél folytatta, ahol a 20. század legmodernebb hangkutatási eredményeit, különféle komponálási technikákat sajátított el, 1974-75-ben a Westdeutscher Rundfunk elektronikus stúdiójában működött. 1976-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán tanít. A Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

 

Dr. Dudás Józsefné Rákay Irén (Miskolc, 1943. március 6.) zongoratanár.

Állami Zeneiskola, Mezőkövesd; Állami Zeneiskola, Pétervására; 6. sz. Általános Iskola Zenei Tagozata – zongoratanár.

 

Dr. Eckhardt Mária (Budapest, 1943. szeptember 26.) zenetörténész, karnagy, Liszt Ferenc életművének kutatója. Tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc

Zeneművészeti Főiskolán végezte. 1967 és 73 között az Országos Széchényi

Könyvtár Zeneműtárának munkatársa, 1973-86-ban a Magyar Tudományos

Akadémia Zenetudományi Intézetében a Magyar Zenetörténeti Osztály

tudományos munkatársa, 1986-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola

(2000-től Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem) Liszt Ferenc Emlékmúzeum és

Kutatóközpontjának igazgatója. 1970 óta vezeti az Országos Széchényi Könyvtár énekkarát.

 

Edőcsné Kern Cecília (Paks, 1943. október 9.) zenekari fuvolaművész-tanár.

Állami Zeneiskola, Pécs – fuvolatanár; Állami Zeneiskola, Szombathely – fuvolatanár; Szombathelyi Szimfonikus Zenekar – I. fuvolás.

 

Cs. Emődi Györgyi, Csiba Lajosné (Miskolc, 1943. május 4.) karnagy, budapesti középiskolai ének-zenetanár, zsámbéki tanítóképző főiskolai és budapesti zeneakadémiai tanár (közművelődési ismeretek).

 

Ercse Margit (1943 –) operaénekes, tanár.

 

Farkas Mihály Ernő (Szeged, 1943. február 4.) zeneművész (Molnár Dixiland Band tagja, Hulin Együttes gitárosa).

 

Farkas Sándor (Nagykőrös, 1943. március 1.) zenekari klarinétművész. MN Központi Zenekar – szólamvezető.

 

Zs. Farkas Zelmira (Tiszadob, 1948. december 19.) zenekari hegedűművész-tanár. Pécsi Nemzeti Színház –zenekari művész.

 

Fehér György (Budapest, 1943. augusztus 1.) zenekari hegedű- és brácsaművész. MN Művészegyüttes Szimfonikus Zenekara).

 

Fehér Lajos, ifj. (1943–) zenész, előadóművész.

 

Fehérné Tamás Judit (Kassa, 1943, február 8.) zongoratanár. Ŝafárikovo LŜI –zongoratanár; Állami Zeneiskola, Ózd - zongoratanár; Állami Zeneiskola, Gyöngyös – zongoratanár.

 

Ferenczi Katalin (Nyíregyháza, 1943. március 12.) fuvola- és szolfézstanár.

Állami Zeneiskola, Heves; Állami Zeneiskola, Mezőkövesd; Egressy Béni Állami Zeneiskola, Miskolc.

 

Fodor Géza (1943–2008) dramaturg, esztéta, egyetemi docens.

 

Fröhlich Lajos Gusztáv (Budapest, 1943. augusztus 14.) zeneiskolai

hegedűtanár Kaposvárott és Budapest XIV. kerületében, zenekari művész a

Szegedi Nemzeti Színház, a Budapesti MÁV Szimfonikusok és a Kaposvári

Csiky Gergely Színház zenekarában.

 

Gallai Attila (Győr, 1943. március 30.), a Budapesti MÁV Szimfonikusok

klarinétművésze, a szegedi zeneiskolai tanárképző főiskola tanára, a monori

zeneiskola igazgatója, zeneszerző, kottakiadó, az Alkotó Muzsikusok Társasága

alapító elnöke.

 

Gazdáné Pehl Zsuzsanna (Budapest, 1943. július 16.) hegedű- és szolfézstanár,

a Magyar Állami Operaház zenekari művésze.

 

Gebri József (1943. május 22.) zenekari fagott-művész és szolfézstanár (Állami Zeneiskola, Nyíregyháza, Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza-tanár; Szabolcsi Szimfonikus Zenekar I. fagottosa; Nyíregyházi Fúvósötös fagottosa).

 

Gela Gábor (Budapest, 1943. március 22.) Postás és ÁHZ zenekari

művésze, ütőhangszeres-tanár.

 

Gela Gáborné Papp Klára (Szeged, 1943. május 12.) gordonka- és

szolfézstanár, zenekari művész. Szegedi Szimfonikus Zenekar; Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar.

 

Gebri József (1943. május 22.) fagott- és szolfézstanár, zenekari fagott művész. Állami Zeneiskola, Nyíregyháza – tanár; Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza – tanár; a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar I. fagottosa; a Nyíregyházi Fúvósötös tagja.

 

Geibinger Sándor (Gyöngyös, 1943. november 24.) zenekari hegedűművész-tanár. Miskolci Nemzeti Színház zenekara – koncertmester.

 

Gellén Éva (Debrecen, 1943. április 8.) hegedű- és szolfézstanár. Általános Iskola, Fehérgyarmat – hegedűtanár; Állami Zeneiskola, Berettyóújfalu –hegedűtanár; Arany János Gimnázium, Berettyóújfalu – ének-zenetanár.

 

Gerstner Bálintné Kocsis Borsika (Esztergom, 1943. szeptember 15.)

zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, tanszakvezető Dorogon.

 

Geszti Mária (Budapest, 1943. november 16.) hangmérnök (Magyar Rádió).

 

Grimm Mihály (Taksony, 1943. július 1.) zenekari harsonaművész. Szegedi Nemzeti Színház; Szegedi Szimfonikus Zenekar.

 

Haász Albert (1943 –) popzenész (zongorista), zeneszerző, szövegíró.

 

Haász Jánosné (Orosháza, 1943. november 3.) gimnáziumi magyar-, orosz – és ének-zenetanár. Általános Iskola, Bátaszék – magyar-orosz-ének-zenetanár; Gimnázium, Bátaszék – ének-zenetanár.

 

Haller Erzsébet (Győr, 1943. május 5.) zenekari hegedűművész-tanár. Mosonyi Mihály Állami Zeneiskola – hegedű- és szolfézstanár; Győri Filharmonikus Zenekar – zenekari művész.

 

ifj. Hara László (Budapest, 1943. február 12. –Helsinki, 1993. június 30. ) fagottművész-tanár. (Állami Hangversenyzenekar - szólamvezető; Budapesti Fesztiválzenekar ; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola; Magyar Barokk Kamaraegyüttes; Filharmónia Fúvósötös; finnországi iskolák / zenekarok.

 

Harangozó Teri (Bátya, 1943. augusztus 8. – Budapest, 2015. szeptember 8.) énekesnő. A Magyar Televízió kulturális tehetségkutató sorozatának, az 1965-

ös „Ki mit tud?” -nak egyik felfedezettje.

 

Helyes Erzsébet (Kecskemét, 1943. december 7.) debreceni zeneművészeti

szakközépiskolai és tanárképző főiskolai zongoratanár, zongoraművész.

 

Horányi Ottilia (Vecsés, 1943. január 24.) középiskolai ének-zenetanár,

karvezető. Zenei Általános Iskola, Székesfehérvár; Vasvári Pál Gimnázium és Szakközépiskola, Székesfehérvár, a székesfehérvári  MMK és a KISZÖV Primavera kórusának, valamint a VOLÁN-VASVÁRI női karának a vezetője.

 

Horváth Zsuzsa (1943-2015) hegedűművész-tanár, prímás.

 

Horváthné Marinov Mária (Miskolc, 1943. január 5.) hegedűtanár. Kodály Zoltán Állami Zeneiskola, Kazincbarcika; Fővárosi XVIII. kerületi Állami Zeneiskola – tanszakvezető hegedűtanár.

 

Izsmán Nelly, Izsmán Kornélia (Budapest, 1943. január 24. – Budapest, 2014. február 2.) énekesnő.

 

Jakabffy Dénesné Horváth Anna (Zalaegerszeg, 1943. december. 22.) zongora és szolfézstanár, munkaközösség-vezető Zalaszentgróton, megyei szolfézs

munkaközösség-vezető.

 

Jakobey Anikó (Szeged, 1943. május 27.) kiskunhalasi, hódmezővásárhelyi és

szegedi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár.

 

Jakus Györgyné Zöldi Annamária (Székelyudvarhely, 1943. szeptember 13.) gordonka- és szolfézstanár. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Pápa; VIII. kerületi Vándor Sándor Állami Zeneiskola; Fővárosi XVII. kerületi Bartók Béla Állami Zeneiskola.

 

Jankovits Ivánné Mester Emőke (Budapest, 1943. április 6.) zongoratanár. Lipt, Hrádok – zongoratanár; Állami Zeneiskola, Lőrinci; Állami Zeneiskola, Gyöngyös.

 

Jeney Zoltán (Szolnok, 1943. március 4.) zeneszerző, zeneakadémiai tanszékvezető tanár, professor emeritus. 1961–1966-ig zeneszerzői tanulmányait Farkas Ferencnél végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd 1967–68-ig Goffredo Petrassinál tanult, a római Accademia Nazionale di Santa Cecilia-n. 1985-ben vendéghallgató volt a Columbia Egyetemen, New York-ban. 1970-ben Eötvös Péterrel, Kocsis Zoltánnal, Sáry Lászlóval, Simon Alberttel és Vidovszky Lászlóval megalapította az Új Zenei Stúdiót. 1976-ban a Schola Hungarica tagjaként bejárta Franciaországot. A gregorián zene hatása megfigyelhető a folyamatosan komponált, nagyszabású művében, a Halotti szertartás-ban. 1993 óta a Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia tagja.

D. Juhász Katalin (Debrecen, 1943. február 2.) zenekari hegedűművész. Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar; Szombathelyi Szimfonikus Zenekar.

Juhász Miklós (Budapest, 1943. június 23.) a HUNGAROTON komolyzenei

szerkesztője, a Budapesti Kórus énekkari művésze és titkára.

 

Jurák János (Budapest, 1943. május 31.) gimnáziumi ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Komárom – tanár és uo. igazgató is; Petőfi Gimnázium, Aszód – ének-zenetanár; Bólyai Gimnázium, Ócsa – ének-zenetanár.

 

Dr. Kádár Imréné Rasztóczky Ágnes (Rozsnyó, 1943. október 30.) zeneiskolai

zongora- és szolfézstanár. Heves, Állami Zeneiskola.

 

Kalocsay Károlyné Nyárády Emőke (Miskolc, 1943. április 4.) zongora- és

szolfézstanár Budapest XVI. kerületében.

Kasik Pálné Fekete Julianna (Debrecen, 1943. szeptember 4.) mezőtúri és

ráckevei zeneiskolai tanszakvezető zongoratanár.

 

Kaszás Mihály Péter (Budapest, 1943. július 1.) az ÁHZ zenekari ütőhangszeres művésze, kamaramuzsikus, szolfézs- és ütőhangszeres tanár.

 

Kecskés Sándor (Váchartyán, 1943. március 12.) énekművész-tanár. Pécsi Nemzeti Színház- magánénekes; Debreceni Csokonai Színház – magánénekes; Népszínház Operatársulat, Budapest-magánénekes.

 

Kedl Lászlóné Imolai Márta (Kassa, 1943. március 19.) kazincbarcikai és

szombathelyi zongora- és szolfézstanár, tanárképző főiskolai tanszakvezető

tanár Miskolcon.

 

Kelemen Gyula (Hatvan, 1943. március 3.) miskolci szimfonikus zenekari

trombitaművész-tanár.

 

Kelemen Márta (Hatvan, 1943. június 20.) énekes-színművésznő. Pécsi Nemzeti Színház; Miskolci Nemzeti Színház; Szegedi Nemzeti Színház.

 

Kiss András (Budapest, 1943. október 15. – Budapest, 2005. április 14.) hegedű és kamaraművész, az Új Budapest Vonósnégyes alapító tagja, Nemzeti

Filharmonikusok első koncertmestere, a Zeneakadémia tanszékvezető

hegedűtanára, a Magyar Zeneművészeti Társaság elnökségi tagja volt.

 

Kiss Béla (Kolozsvár, 1943. október 20.) zenész. katonazenész; Szegedi Nemzeti Színház - zenekari tag; BM Szimfonikus Zenekar; BM FRE Zenekar –bigband.

 

Kiss Imre (Galánta, 1943. január 28. – Budapest, 2012. november 26.) 1981 és

1990 között a Budapesti Tavaszi Fesztivál alapító igazgatójaként

tevékenykedett. Ezt követően az Országos Filharmónia ügyvezető igazgatója

volt, majd a Magyar Állami Operaház ügyvezető igazgatói, később megbízott

főigazgatói posztját töltötte be, ezt követően pedig a Vígszínház ügyvezető

igazgatója volt. 2003. október 6-án nevezték ki a Művészetek Palotája első

vezérigazgatójának, melynek munkáját 2011 márciusától vezérigazgatói

főtanácsadóként segítette tovább.

 

Dr. Kiss Sándorné Dienes Ágnes (Nábrád, 1943. február 5.) zenekari

hegedűművész-tanár. Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar I- hegedűs.

 

Kissné Forgács Ágnes (Debrecen, 1943. június 9.) zongora- és szolfézstanár

Mátészalkán és Nyíregyházán.

 

Kóbor János (Budapest, 1943. május 17.) énekes, zeneszerző, zenei rendező, hangmérnök, az Omega együttes tagja, az Omega Stúdió zenei rendezője, hangmérnöke, producere.

 

Kocsis Márta (Ungvár, 1943. december 8.) hegedűtanár. Állami Zeneiskola, Vác; Musica Humana Kamarazenekar alapító tagja.

 

Kóka Rozália (Bajmok, 1943. március 12.) Magyar Örökség díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, újságíró, író, a Népművészet Mestere.

 

Kokas László (Öttevény, 1943. november) énekes-színész, orosz-történelem tanár. Fővárosi Operettszínház.

 

Koltai Gabriella (Újpest, 1943. augusztus 23.) hegedűtanár, a Duna, a Postás és

az Operaház zenekarának művésze.

 

Koltay Beáta (Budapest, 1943. január 12.) a Magyar Televízió szerkesztő rendezője.

 

Korondiné Szerdahelyi Ágnes (Szeged, 1943. szeptember 19.) hegedű- és

szolfézstanár. Fővárosi VI. kerületi Állami Zeneiskola-hegedűtanár; Fővárosi III. kerületi Állami Zeneiskola – hegedűtanár.

 

Kostyál Kálmán (Budapest, 1943. január 2.) kamarazenekari hegedűművész,

hazai és nemzetközi mesterkurzusok tanára. Tanulmányait 1961 és 1967 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűművész-tanári szakán, Simor András, Kovács Dénes és Ney Tibor növendékeként végezte.1962-ben részt vett a Liszt Ferenc Kamarazenekar megalapításában, a zenekarnak szólamvezetőként 2004-ig volt tagja (1976-tól főállásban). 1964 és 1971 között a Postás Szimfonikus Zenekar koncertmestere, 1971-től 1974-ig az Állami Hangversenyzenekar tagja. 1999-től a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében tanított, 2001-től a Győri Egyetemen is tanít.

 

Kovrig Mihály (Budapest, 1943. május 15.) ütőhangszeres művész-tanár.

Városi Színház, Freiberg-ütőhangszeres; Kugelblitze kabaré, Magdeburg – zenei vezető, lipcsei színházakban ütőhangszeres közreműködés.

 

Kovács Attila (Budapest, 1943. május 7.) zongora- és szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Vác – zongoratanár; Állami Zeneiskola, Szob – igazgató; Fővárosi XVII. kerületi Állami Zeneiskola- zongoratanár.

 

Kovács Győzőné Wind Zsuzsa (Mohács, 1943. február 9.) zeneiskolai

zongoratanár. Állami Zeneiskola, Mohács.

 

Kovács Kálmánné Takács Gizella („Babszi”) Budapest, 1943. július 10. –                       Budapest, 2014. július 15.) budapesti zongora-, szolfézs- és általános iskolai énektanár, terézvárosi zeneiskolai igazgató, fővárosi vezető szakfelügyelő-tanácsadó, tantervi bizottsági tag, könyv-kottaszerkesztő. 1964-67 13. kerületi Zeneiskola, zongoratanár, 1966-67 Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Tanárképző Főiskolai Kar, zongora gyakorlatvezető tanár, 1967-a VI. kerületi Zeneiskola, gyakorlatvezető zongoratanár, 1980- igazgató-helyettes, 1983- igazgató, 1985-zongoratanár, 1985-98 Fővárosi Pedagógiai Intézet, hangszeres vezető tanácsadó, főtanácsos, 1995-00 Metronom Művészetpedagógiai Kht., alapító, ügyvezető igazgató.

 

Kovács Pálné (Békéscsaba, 1943. január 15.) zongoratanár. Kabay J. Zenei Általános Iskola, Tiszavasvár – tanár; Bihari János Állami Zeneiskola, Albertirsa – Abony – tanár; XVIII. kerületi Állami Zeneiskola – zongoratanár.

 

Kovács Péterné Nagy Ágnes (Arad, 1943. július 13.) brácsa- és hegedűművész, brácsatanár, zenekari hegedű- és brácsaművész. Zeneművészeti Szakközépiskola, Nagyvárad–hegedű- és brácsatanár; Nagyváradi Filharmónia Szimfonikus Zenekara – zenekari brácsaművész, uo. I. hegedűs is; Állami Zeneiskola, Keszthely – tanár.

 

Kovács Tamás (Kaposvár, 1943. március 19.) gordonka- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Baja - gordonkatanár; Általános Iskola, Iharos – ének-zenetanár; Állami Zeneiskola, Tapolca-gordonkatanár.

 

Kovrik Mihály (Budapest, 1943. május 15.) zenetanár, ütőhangszeres művész. Városi Színház, Freiberg –üstdobos; Kugelblitze Kabaré, Magdeburg – zenei vezető; Ütőhangszeres művész lipcsei színházaknál.

 

Cs. Krassói Emília (Pécs, 1943. augusztus 15.) zenekari hegedűművész-tanár.

Állami Zeneiskola, Komló; Körzeti Állami Zeneiskola, Dunakeszi; Konzervatórium, Tempere – hegedűtanár és zenekarvezető.

 

Kreuter Vilmosné Dévényi Ilona (Szeged, 1943. április 21.) szegedi közép- és

pedagógiai főiskolai ének-zenetanár, zeneiskolai szolfézs- és zongoratanár.

 

Ladics Tamás (Gyula, 1943. január 4.– Kecskemét, 2007. augusztus 24.)

kecskeméti Kodály Iskola zongora- és szolfézstanára volt 1965-től 2007-ig.

 

Ladics Tamásné Falusi Erzsébet (Békéscsaba,1943. augusztus 14.) a kecskeméti Kodály Iskola zongoratanára, igazgatóhelyettes, igazgató, művészeti vezető, korábban évekig a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák elnökhelyettese.

 

Lakatos József (Tiszadob, 1943.október 22.) szombathelyi zenekari

nagybőgőművész, ifjúsági zenekarvezető.

 

Lakos Lászlóné Sütő Sarolta (Budapest, 1943. szeptember 11.) abonyi és

dunakeszi zeneiskolai zongora- és szolfézstanár.

 

Láng Noémi (Békéscsaba, 1943. július 1.) hangmérnök Pannónia Filmstúdió = Magyar Szinkron és Video Vállalat.

 

Laux József (Budapest, 1943. május 8. – Budapest, 2016. augusztus 6.) rock- és jazzdobos, könyvkiadó.

 

Lénártné Cser Magdolna (Szolnok, 1943. január 27.) zongoratanár. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Szolnok – tanszakvezető zongoratanár és uo. igazgató helyettes is.

 

Lencsés Lajos (Dorog, 1943. január 18.) oboaművész-tanár. A zeneakadémiai tanulmányok és a párizsi tanulmányútjai után 1968-ban a híres genfi zenei verseny díjnyertese lett. 1971-ben a Stuttgarti Rádiózenekar szóló oboistájának nevezte ki, mely pozícióhoz mai napig hűséges maradt. Szoros kapcsolat fűzi a Budapesti Vonósokhoz. Magyarországon is tart mesterkurzusokat fiatal muzsikusok számára.

 

Litauszkiné Zsadányi Valéria (Óbecse, 1943. április 24.) dorogi zongoratanár és igazgató helyettes, nyergesújfalui tagiskola-vezető.

 

Lukács István (Vág, 1943. január 14.) MÁV és MRT szimfonikus zenekari

fagottművész-tanár, szólamvezető.

 

Makai Mária (Szeged, 1943. május 30.) ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Mosonmagyaróvár Állami Zeneiskola, Pápa – igazgató; Állami Zeneiskola, Győr.

 

Makay Zsolt (Kassa, 1943. december 27.) zeneszerző, zenész szabadfoglalkozású előadóművész.

 

Máriássy Istvánné (Budapest, 1943. július 29.) ének-zenetanár. Fővárosi XVI. kerületi Általános Iskola – ének-zenetanár; Országos Filharmónia – jegyiroda; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – tanulmányi osztály munkatársa.

 

Maros Miklós (Pécs, 1943. november 14.) Svédországban élő magyar

zeneszerző.1963-ban a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakán Szabó Ferenc növendéke lett. 1968-1972-ig a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakán Ingvar Lindholm és Ligeti György tanítványa volt. 1971-től 1978-ig az Elektronikus Zenei Stúdió (EMS) illetve 1976-tól 1980-ig a stockholmi Zeneművészeti Főiskola tanáraként dolgozott, 1981-től szabadfoglalkozású zeneszerző.

 

Marton Éva (Budapest, 1943. június 18. –) opera-énekesnő, tanszékvezető

egyetemi tanár, a budapesti Maron Éva Nemzetközi Énekverseny alapítója.  Tanulmányait budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Sipos Jenő növendékeként, diplomáját 1968-ban szerezte meg. 1968-tól 1972-ig a Magyar Állami Operaház tagja. 1972-ben Frankfurtban kezdődött el rendkívüli, előadóművészet-történeti jelentőségű nemzetközi pályafutása. Az operairodalom legnagyobb drámai szopránszerepeit énekelte. Bécs, Salzburg, Milánó, Bayreuth, Berlin, London, Párizs, Barcelona, New York, Chicago, Buenos Aires, Sydney és világszerte számos nagyváros operaházának állandóan keresett és foglalkoztatott művésze volt. Énekes partnerei között találjuk Nicolai Geddát, Luciano Pavarottit, Plácido Domingót, Jessye Normant, fellépésein és lemezein többek között Claudio Abbado, Solti György, James Levine és Zubin Mehta vezényelt. Énekesi pályája lezárultával a tanítás felé fordult, 2005-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Magánének és Opera Tanszékének vezetője, 2007 óta egyetemi tanár.

 

Martonosi György (Budapest, 1943. október 5.) zenész, dobos.

 

Mátyus Sándor (Ófehértó, 1943. szeptember 29.) közismereti iskolai énekzenetanár Baktalórántházán, zeneiskolai trombita- és szolfézstanár

Nyíregyházán, Mátészalkán igazgató és fúvószenekari karnagy.

 

Mayer Károlyné Gábossy Judit (Csikszentmárton, 1943. december 30.) zenetanár (Általános Iskola, Pápa; Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, Pápa – tanár).

 

Meizl Ferencné (Kiskunfélegyháza, 1943. március 21.) általános iskolai énekzenetanár Kiskunmajsán és Kiskunfélegyházán.

Merczel András (Budapest, 1943. június 7.) zenekarvezető. Livering; Olympia; Scampolo; Apolló Együttes.

 

Dr. Méreiné Domokos Ilona (Pécs, 1943. május 29.) zenekari hegedűművész-tanár. Állami Zeneiskola, Komló; Állami Zeneiskola, Zalaegerszeg; Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Pécs; Pécsi Szimfonikus Zenekar – zenekari művész.

 

Mérész Ignác (Rimaszombat, 1943) zeneszerző, zenekari brácsaművész-tanár. 1966-ban szerzett hegedűtanári diplomát Pécsett M. Graef Matild tanszakán, ahol egyben elvégezte a Kincses József vezette zeneszerzés szakot is. Zenekari muzsikusként és zenetanárként dolgozott Dunaújvárosban, Pécsett és Kecskeméten. 1979 óta a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja, 1987 óta a brácsaszólam vezetője. Zenekari munkája mellett a komponálás is fontos számára, kamaradarabjait rendszeresen előadják itthon és külföldön.

 

Mészárosné Lánci Judit (Diósgyőr, 1943. július 29.) rézfúvó- és szolfézstanár.

Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Miskolc – rézfúvóstanár.

 

Mezei Lászlóné Csák Judit (Sarud, 1943. október 17.) ének-zenetanár, karnagy. 5. sz. Általános Iskola, Eger.

 

Modokné Egerszegi Anna (Balatonalmádi, 1943. szeptember 7.) zeneiskolai

zongora- és szolfézstanár. Farád, Hegyeshalom – tanár; Győri Kisfaludy Színház – énekkari művész; Győri Leánykar – énekkari művész.

 

Molnár Lászlóné Nádházi Magda (Mezőtúr, 1943. május 6.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Mezőtúr.

 

Modokné Egerszegi Anna (Balatonalmádi, 1943. szeptember 7.) zongoratanár. Általános Iskola, Farád, Hegyeshalom; Állami Zeneiskola, Győr - zongora- és szolfézstanár; a Győri Leánykar tagja.

Mosó Endre (Budapest, 1943. szeptember 25.) hangmérnök (Magyar Rádió).

 

Nádor György (Budapest, 1943. augusztus 4.) zongoraművész, 1968 óta a Liszt

Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Zongoraművész diplomáját 1966-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ahol tanárai Wehner Tibor és Sándor Frigyes professzorok voltak. 1968-tól tanársegéd majd 1982 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense majd professor emeritusa. Az 1970 és 1980-as években mint szólista és kamara zenészként koncertezett Magyarországon, Európában és a világ számos országában. Nemzetközileg elismert művész és egyetemi oktató.

 

Nagy Béláné Talmácsi Jolán (Hódmezővásárhely, 1943. április 10.) szarvai

főiskolai óvóképző intézeti ének-zene- és pedagógia tanár, óvónő.

 

Cs. Nagy Tamásné Farszky Zsuzsanna (Kisvárda, 1943. szeptember 4.) váci

zeneiskolai zongoratanár.

 

Nyíri Lászlóné Hegedűs Ildikó (Szeged, 1943. március 30.) zongora- és szolfézstanár. Általános Iskola, Sajóbábony – ének-zenetanár; Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Miskolc – zongoratanár.

 

Dr. Ocskay György (Budapest, 1943. március 21.) középiskolai ének-zenetanár,

karnagy. V. sz. Általános Iskola, Eger; Dobó István Gimnázium, Eger – tanár; Az Építők Agria Vegyeskarának és az egri Dobó Gimnázium Leánykarának karnagya.

 

Ordódy Gáspár (Budapest, 1943. április 29.) gordonkaművész-tanár. Magyar Állami Hangversenyzenekar; Magyar Állami Operaház; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Miskolci Tagozata-tanár.

Ötvös Csaba (Budapest, 1943. február 6.) operaénekes. A Zeneakadémián diplomázott 1970-ben, s ugyanebben az évben az Operaházhoz került, ahol, mint magánénekes működött. 2013-ban a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagjává  választották.

Pallos Gyöngyi (Pincota, 1943. június 23.) operaénekes. Debreceni Csokonai Színház – magánénekes.

Parák János (Budapest, 1943. április 4.) a Kispesti Zeneiskola klarinéttanára, a

Budapesti Operettszínházi zenekari művésze.

 

Patkó József (Pécs, 1943. december 3. – Budapest, 1999.) zongoraművész,

operaházi vezető korrepetitor, zeneakadémiai zongorakísérő-tanár,

tanszékvezető.

Perényi Eszter (Budapest, 1943. december 15.) hegedűművész-tanár. 1968-ban végzett a Zeneakadémián Kovács Dénes növendékeként. Rendszeresen tanít hazai és nemzetközi kurzusokon, gyakori tagja nagy nemzetközi hegedűversenyek zsűrijeinek (például az angliai Menuhin-verseny, a bécsi Kreisler-verseny, a poznani Wieniawski-verseny stb.). Emellett szerte a világon koncertezik, igen sok rádió-, televízió- és lemezfelvétele őrzi játékát. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt.

Perényi Mária (Nagyvárad, 1943. október 2.) hegedű- és szolfézstanár, zenekari hegedűművész. Magyar Állami Operaház zenekara.

S. Perjés Margit (Budapest, 1943. szeptember 20.) klarinéttanár. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Kaposvár – klarinéttanár, uo. fúvós tanszakvezető; Zeneművészeti Szakközépiskola, Pécs, klarinéttanár; A Kaposvári Klarinétos Trió tagja.

 

Pertis Zsuzsa (Budapest, 1943. május 21. – Budapest, 2007. június 5.) zongora- és csembalóművész, zeneakadémiai zongorakötelező tárgy tanár, a Liszt Ferenc

Kamarazenekar alapító tagja. Zongora tanulmányait Kadosa Pálnál végezte a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, később a Bécsi Zeneakadémián szerzett csembalóművészi diplomát. 1965 óta a Liszt Ferenc Kamarazenekar csembalistája volt.

 

Radnóti Györgyné (Újvidék, 1943. április 16.) zongora- és szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Kiskunhalas, Fővárosi XXII. kerületi Állami Zeneiskola – tanár és uo. igazgató-helyettes is.

 

Radulov Erika (Debrecen, 1943. április 28.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár. Kabay J. Zenei Általános Iskola, Tiszavasvári – zongoratanár; 6. sz. Általános Iskola, Hajdúböszörmény – ének-zenetanár; Bartók Béla Állami Zeneiskola, Hajdúböszörmény – zongoratanár és uo. igazgató-helyettes is.

 

Ravasz Jenő (Győr, 1943. október 15.) zenekari klarinétművész. MN Központi Zenekar – zenekari művész és uo. zenekarvezető.

 

Rideg Lajos (Homokmégy, 1943. augusztus 11.) klarinét- és szolfézstanár. Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Gyula – klarinéttanár és uo. igazgató-helyettes is; Békéscsabai Szimfonikus Zenekar – zenekari művész; „Körös” Táncegyüttes, Gyula – zenekari művész.

Reinfeld János (Kolozsvár, 1943.) Hegedűművészi diplomáját szülővárosa zeneművészeti főiskoláján szerezte, majd a Kolozsvári Filharmonikus Zenekar hegedűse, illetve hamarosan a főiskola hegedűtanára lett. 1979-ben települt át az akkori Nyugat-Németországba, ahol a Kölni Rádió Zenekara tagjainak sorába lépett. Ezzel párhuzamosan a Heidelbergi Kamarazenekar szólistája is lett, valamint tanított is.

Rideg Lajos (1943. augusztus 11.) gyulai zeneiskolai klarinétművész-tanár,

igazgatóhelyettes, szimfonikus zenekari művész.

 

Rózsa László (1943. november 21.) karnagy, tanszékvezető főiskolai tanár. Tanárképző Intézet, Sárospatak; Tanárképző Főiskola, Eger, Heves megyei zenei szakfelügyelő; Comenius Tanárképző Főiskola, Sárospatak- tanszékvezető főiskolai tanár.

 

Rozsinszky László (1943. szeptember 16.) gitárművész-tanár Mezőtúron.

 

Saru Károly (Budapest, 1943. január 4. – Budapest, 2016. március 14.) zenekari gordonművész, kamaraművész, debreceni főiskolai tanár. tanárai Bonyhádi József és Tibay Zoltán voltak. 1973-ban végzett a Zeneművészeti Főiskolán.  Játszott a Fővárosi Operettszínház és a Petőfi Színház zenekarában, majd 1971-től a MÁV Szimfonikus Zenekar szólamvezetője lett. 1975-től a Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatának tanára, 1980-tól docens. A Debreceni Főiskola Egyetemi Tagozatán is tanított. 1980 óta rendszeresen szervezte meg a Debreceni Nagybőgős találkozót, amely konzultációkra, szólókoncertekre, külföldi művészek megismerésére nyújt lehetőséget.

 

Seöbő Ildikó (Kecskemét, 1943. december 11.) gordonka- és szolfézstanár, zenekari- és kamara gordonkaművész. Állami Zeneiskola, Kecskemét; Kecskeméti Szimfonikus Zenekar – szólamvezető-helyettes; Kecskeméti Vonósnégyes.

 

Sz. Simonfai Mária (Pécs, 1943. május 27.) zeneművészeti szakközépiskolai

zongoraművész-tanár, korrepetitor, Pécs.

 

Dr. Sipos Jenőné Nagy Erika (Budapest, 1943. február 15.) operaénekes-tanár. Fővárosi VII. kerületi Állami Zeneiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem-oktató; frankfurti operaházi énekművész, a budapesti, a teheráni és a tokiói zeneakadémia hangképző tanára.

 

Strackné Mohos Márta (1943. december 27.) középiskolai tanár, könyvtáros,

orvos-történész, muzeológus, koncert- és kiállítás rendező. 1980-85-ig a Budapesti Történeti Múzeum Közművelődési Főosztályát irányította, majd négy éven át a Bartók Béla emlékház első vezetője.

 

Szabó Barnabás (Nyíregyháza, 1943. július 31.) Újfehértón közismereti iskolai

ének-zene- és történelemtanár, igazgató.

 

Szabolcsi Miklós (Nyírbátor, 1943. június 15.) kürtművész-tanár, zenekari kürtművész, karnagy. Budapesti MÁV Szimfonikusok – zenekari művész; Főiskolai Szakközépiskola, Szeged – tanár; Állami Zeneiskola, Nyírbátor – igazgató, karnagy.

 

Dr. Szabóné Némethy Lia (Nagykapos, 1943. szeptember 20.) zeneiskolai tanár. Állami Zeneiskola, Nyíregyháza; Állami Zeneiskola, Eger; Állami Zeneiskola, Hajdúszoboszló.

 

Szakácsné Ivasivka Erzsébet (1938–) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár.

 

Szakcsi Lakatos Béla (Budapest,1943. július 8.) jazz-zongoraművész, zeneszerző, tanár. Tanulmányait a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte; a klasszikus zene felől érdeklődése korán a jazz felé fordult. A korszak legnevesebb magyar zenészeivel játszott együtt. A hetvenes évek kezdetétől tizenkét éven át tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola jazz-zongora szakán. A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott; 2004-ben megjelent Na dara! (Ne félj!) című albuma a cigány jazz műfajteremtő darabjának tekinthető. Zenés színpadi művei: Piros Karaván, Egyszer egy cigánylány, Cigánykerék, A bestia, Szentivánéji álom.

Dr. Szarukánné Nagy Klára (Debrecen, 1943. január 13.) nyíregyházi és debreceni zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, tanszakvezető.

Szenthelyi Judit (Budapest, 1943. október 26.) zongoraművész, zeneakadémiaikorrepetitor-tanár. 12 éves korában kivételes tehetségként nyert felvételt a Zeneakadémiára, majd Hernádi Lajos tanítványaként kapott zongoraművészi és tanári diplomát. Mint kamarapartner, testvérén, Szenthelyi Miklóson kívül sok előadóművésszel, köztük más hegedűsökkel, például Kovács Dénessel működött együtt. Jelenleg is a Zeneakadémia tanára és zongorakísérője.

Szilágyi Károly (Hegyközcsatár, 1943) operaénekes-tanár. 1977-ben végezte el tanulmányait a kolozsvári Gheorghe Dima Konzervatóriumban. 1985-től Essenben lépett fel.

Dr. Szilassyné Vogel Szilvia (Budapest, 1943. június 13.) zongoratanár (Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Miskolc és uo. igazgató-helyettes is).

Dr. Szilvay Géza (Budapest, 1943. szeptember 13.) zenekarvezető, kamarazene-tanár. Magyar Rádió Gyermekkórusa – kamarazene-tanár; Helsinki Zeneintézet-zenekarvezető, kamarazene-tanár; Sibelius Zeneakadémia – zenekarvezető, kamarazene-tanár).

Szolár Tiborné Sármán Mária (Gyöngyös, 1943. augusztus 7.) zongora- és szolfézstanár. Fővárosi XX. kerületi Állami Zeneiskola; Fővárosi XI. kerületi Állami Zeneiskola; Fővárosi XII. kerületi Állami Zeneiskola.

Szöllősy József (Szentes, 1943. március 24.) csongrádi és szegedi zeneiskolai

hegedű- és szolfézstanár, zenekari koncertmester, hegedű- és kamarazene

művész.

Szörényi Szabolcs (Budapest, 1943. szeptember 26.) énekes, basszusgitáros, zeneszerző. 1964-től 1973-ig az Illés-együttes, 1974-től 1984-ig a Fonográf együttes tagja volt. 1984-től csak alkalmanként, illetve néhány lemezen zenélt. Számos színházi, szabadtéri, film- és lemezprodukció zenei rendezője.

Szúnyogh József (Kiskundorozsma, 1943. február 25.) oboatanár és zenekari oboaművész. Ének-zenei Általános Iskola, Csongrád – zenetanár; Szegedi Nemzeti Színház Zenekara –I. oboista; Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar – szólamvezető oboista.

 

Takács Béla (Hajdúböszörmény, 1943. december 5.) népdal-és magyarnóta énekes.

 

Takács Dánielné Répászky Valéria (Kispest, 1943. november 15.) zongora- és szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Eger – Fiókiskola, Pétervására – zongora- és szolfézstanár; Állami Zeneiskola, Eger – zongoratanár; zeneiskolai zongora- és szolfézstanár.

 

Takács Lajos (Budapest, 1943. február 5.) zenetanár. Állami Zeneiskola, Cegléd – klarinéttanár; Állami Zeneiskola, Szentendre – fafúvóstanár; Körzeti Állami Zeneiskola, Dunakeszi – igazgató helyettes és uo. igazgató is.

 

Takáts György (Szeged, 1943. augusztus 9.) zeneszerző, zeneelmélet tanár. Magyar Rádió Műsorszolgáltatási Igazgatóság – zenei munkatárs.

 

Takáts Györgyné (Kaposvár, 1943. március 22.) tanár, zenei könyvtáros.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – zenei könyvtáros és uo. csoportvezető is; Magyar Rádió – hangdokumentátor.

 

Toldi Nagy Miklós (1943. december 17.) operaénekes. Állami Déryné Színház.

 

Tóth Elemérné Pokorny Pálma (Budapest, 1943. február 15.) hegedű- és szolfézstanár. Fővárosi XIII. kerületi Állami Zeneiskola; Monori Állami Zeneiskola; Vecsési Állami Zeneiskola- hegedű tanszakvezető is.

 

Cs. Tóth Elza (Devecser, 1943. május 22.) a Veszprémi Szimfonikus Zenekar titrkára.

 

K. Tóth László (Orosháza, 1943. március 9.) zeneiskolai fúvóstanár. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola – fúvóstanár; az Orosházi Fúvószenekar tagja.

 

Ubrizsiné Érsek Éva (Kecskemét, 1943. november 12.) kecskeméti általános

iskolai ének-zene- és történelemtanár.

 

Uhlemanné Pusztay Magdolna (Csengerbagos, 1943. szeptember 1.) zenekari kürtművész-tanár. Állami Déryné Színház – zenekari művész; Annaberg-Buchholz-zenekari művész; Kreistheater – zenekari művész.

 

Uhrner Ferenc (Budapest, 1943. szeptember 7.) zenekari trombitaművész-tanár. Állami Zeneiskola, Székesfehérvár- trombitatanár; Magyar Állami Operaház – zenekari művész; Fővárosi III. kerületi Állami Zeneiskola- trombitatanár; Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara- zenekari művész.

 

Vadász Antal (Budapest, 1943. június 16.) gyöngyösi és Budapest XI. kerületi

klarinéttanár, zenekari művész, 1966-tól a MÁV Szimfonikus Zenekar tagja.

 

Veliczkyné Csák Judit (Sarud, 1943. október 17.) egri ének-zenetanár,

kórusvezető, zeneiskolai munkaközösség vezető, népdalkórus művészeti vezető.

 

Veres Adrienn (Beregszász, 1943. június 21.) hajdúszoboszlói zeneiskolai

zongoratanár, igazgatóhelyettes.

 

Veroszta Magda (Budapest, 1943. október 1.–) zongoraművész-tanár. Budapest, XIV. kerületi Állami Zeneiskola és a németországi Espelkamp.

 

Vida Eszter /Földvári Sándorné/  (Budapest, 1943. február 5.) zenei könyvtáros, művészeti szervező. 2006-2008 között vezette a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium kottatárát, de dolgozott az Állami Gorkij Könyvtár Zeneműtárában, a Magyar Zenei Tanács munkatársaként is.

 

Völgyesi Gyöngyi (Szentes,1943. április 29.) veszprémi zongoratanár,

korrepetitor, zenekari ütőhangszeres művész.

 

Wilpert Imre (Budapest, 1943. július 9.) középiskolai ének-zenetanár, szerkesztő. Népművelési Intézet - munkatárs; Országos Szórakoztatózenei Központ- munkatárs; Hungaroton – szerkesztő.

 

Zászkaliczky Tamás (Budapest, 1943. december 26.) orgonaművészt-tanár,

kottaszerkesztő-kiadó, hangversenyrendező. Zeneműkiadó Vállalat-zenei szerkesztő; Állami Zeneiskola, Vác – orgonatanár,

 

Zoltán Béla (Budapest, 1943. december 12.) trombitás. Benkő Dixiland Band – trombitás.

 

 

70 éve született

 

Ádám Károlyné Nádházi Erzsébet (Mezőtúr, 1948. április 29.) zongoratanár.

Állami Zeneiskola, Nyíregyháza; Simonffy Emil Állami Zeneiskola, Debrecen.

 

Albertné Hodoli Zsuzsanna (Szigetvár, 1948. március 5.) zongoratanár.

Állami Zeneiskola, Dunaújváros; Fővárosi IV. kerületi Állami Zeneiskola.

 

Almási Klára (Újszász, 1948-) ének-zenetanár, karnagy. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán szerzett tanítói oklevelet, Szegeden pedig az ének-zene tanári szakot végezte el. Aranyérmes szóló énekesei, ezüst és aranyérmes minősítést szerzett kórusai voltak Újszászon és Budapesten. Amikor a fővárosban tanított, hétvégén akkor is fogadta a tanulókat itthon, hogy felkészítse őket tanító és óvónőképző főiskolára ének-zenéből. Később azon fáradozott, hogy Újszászon zeneiskolai képzést szervezzen. Két évig ingyen tanította az érdeklődő gyermekeket a művelődési házban szolfézsra és zongorára;

 

Apró László (Miskolc, 1948. július 24.) zeneiskolai fuvolatanár, zenekari fuvolaművész. Staatl, Sinfonierorchester, Suhl – szólamvezető fuvolaművész; Miskolci Szimfonikus Zenekar – fuvola szólamvezető.

 

Ásztainé Abaffy Katalin (Hernádvécse, 1948. április 27.) fuvola- és szolfézstanár. Vándor Sándor Állami Zeneiskola, Leninváros; Vujicsics Tihamér Állami Zeneiskola, Szentendre.

 

Bagó Gizella (Kajászószentpéter, 1948 –) magyar opera- és kamaraénekes, művésztanár. 1978-ban végzett a moszkvai Csajkovszkji Konzervatóriumban. 1980-tól a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára, később osztály- és tanszékvezető. 2003-ban DLA fokozatot szerzett. 2001-től az MTA köztestületi tagja.

 

Balaskó Istvánné (Tiszakürt, 1948. szeptember 26.) zeneiskolai zongoratanár.

Kodály Zoltán Állami Zeneiskola, Törökszentmiklós.

 

Balázs István (Kaposvár, 1948. július 26.) hegedű- és brácsatanár, zenekari művész. Pécsi Nemzeti Színház Zenekara; Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, Szombathelyi Szimfonikus Zenekar; Zeneművészeti Szakközépiskola, Szombathely; Capella Savaria Kamaraegyüttes – koncertmester.

 

Bancsó Ervinné (Budapest, 1948. december 23.) zenekari hegedűművész-tanár.

Győri Filharmonikus Zenekar-zenekari hegedűművész; Állami Zeneiskola, Zalaszentgrót - hegedűtanár; Állami Zeneiskola, Zalaegerszeg – hegedűtanár.

 

Baranyai György (Makó, 1948. november 27.) fafúvós tanár. Állami Zeneiskola, Makó, uo. fafúvós tanszakvezető és igazgató helyettes, valamint a vonószenekar vezetője.

 

Baróthy Zoltán (Budapest, 1948. május 9.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Kecskemét és Kunszentmiklós; Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr – tanár.

 

Benedek Sándor (Tiszapüspöki, 1948. március 2.) zeneiskolai fagott-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Szolnok – fagott-tanár; Szolnoki Szimfonikus Zenekar – fagott-szólamvezető; Szolnoki Fúvósötös tagja és művészeti vezető; Szolnok megye zeneiskoláinak fagott szakfelügyelője.

 

Béni Fülöp (Budapest, 1948. augusztus 11.) zenekari oboaművész-tanár. Postás Szimfonikus Zenekar; Magyar Állami Hangversenyzenekar; Magyar Állami Operaház Zenekara.

 

Beretzkyné Kovács Eszter (Csorvás, 1948. április 23.) hegedű-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Békéscsaba – hegedűtanár.

Berki Béla (Eger, 1948. május 14.) prímás.

Biller István (Budapest, 1948. december 1.) hegedűtanár, hegedű szakfelügyelő, karnagy, zenein rendező, kottakiadó, impresszárió. XXII. kerületi Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola – hegedűtanár, szakfelügyelő; Ganz-Mávag Acélhang Férfikar - korrepetitor, másodkarnagy; Budafoki Kamarakórus – karnagy; Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest – karmester.

 

Biró Katalin (Miskolc, 1948. március 27.) zongoratanár. Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc – korrepetitor; Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza – ének-zene tanár; Zenei Gimnázium, Tampere – tanár; Konzervatórium, Tampere – tanár.

 

Bócsa József (Csanádpalota, 1948. január 10.) zenekari kürtművész. Szegedi Szimfonikus Zenekar; Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar; Magyar Állami Operaház Zenekara.

 

Boronkay Antal (Budapest, 1948. február 5.) zenetörténész. Zeneműkiadó Vállalat /Editio Musica Budapest: 1974-86 irodalmi szerkesztő, 1986- uo. főszerkesztő helyettes, 1987-irodalmi vezető, majd igazgató; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Kamarakórusa (1986-1973); Budapesti Madrigálkórus (1973-1976); a Muzsika c. folyóirat zenekritikusa (1976-1984).

 

Botos Zsuzsanna (Beregszász, 1948. március 16.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Beregszász; XVI. kerületi Rácz Aladár Állami Zeneiskola.

 

Böröcz Irén (Nagykőrös, 1948. november 27.) általános iskolai tanár, karnagy, ének-zene szakfelügyelő. Beloiannisz út Általános Iskola, Szolnok – karnagy, ének-zene szakfelügyelő is.

 

Börzseyné Takács Andrea (Budapest, 1948. november 24.) zongoraművész-tanár. Fővárosi II. kerületi Állami Zeneiskola.

 

Dr. Bruckner Adrienne (Budapest, 1948. január 14.) énekművész, zenetanár. 1965-76 Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarakórusénak tagja; 1971-től 2012-ig a Fővárosi V. kerületi Szabolcsi Bence Állami Zeneiskola szolfézs- és elmélettanára, uo. tanszakvezető és gyakorlatvezető tanár is. A Miskolci Új Zenei Műhely (1976–1986) tagjaként számos magyar és külföldi kortárs zenei mű bemutatóján énekelt. DLA fokozat: 2006. Publikációk: Énekelni jó /l/! (A csoportos énekhangképzés módszertana, 1998). Több mint 90 cikk a Zene Szó (KÓTA) folyóirat hangképzéssel foglalkozó rovatában.

       Bugár Nándor (1948–) zeneiskolai hegedűtanár, zenekari hegedűművész

Bukovics Ferencné Székely Julianna (Budapest, 1948. július 21.) hegedű-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár, zenekari hegedűművész. Fővárosi Operettszínház – zenekari művész; Fővárosi XV. kerületi Hubay Jenő Állami Zeneiskola-hegedűtanár és uo. igazgató-helyettes is.

 

Bukovinszky Péter (1948–) zeneiskolai gordonka-, szolfézs-, általános iskolai ének-zenetanár;

 

Búzás Józsefné Bilicska Ágnes (Budapest, 1948. április 3.) zeneiskolai hegedűtanár. Fővárosi Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola.

 

Csányi Béla (Székesfehérvár, 1948. március 28.) hegedűtanár, zenekari hegedűművész. Pécsi Filharmonikus Zenekar; Zeneművészeti Szakközépiskola, Pécs – tanszakvezető és szakfelügyelő hegedűtanár; Pécsi Nemzeti Színház zenekara, II. koncertmester; Orchestra Sinfonica dell’ Emilia-Romagna „Arturo Toscanini” di Parma; Orchestra Maggio Musicale Fiorentino di Firenze.

 

Cserháti Zsuzsa (Budapest, 1948. június 22. – Budapest, 2003. július 23.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész.

 

Csikós Márta (Debrecen, 1948. április 21.) középiskolai ének-zenetanár, karvezető. I. kerületi Kosciuszkó Tádé utcai ének-zenei általános iskola – ének-zenetanár; Department of Education, Prince Albert, Saskatchewan - tanár; a Magyar Rádió Zenei Osztályának külső munkatársa, zenei szakfelügyelő Prince Albertben, Saskatchewanban.

 

Csikós Miklós (Pécs, 1948. május 9.) oboatanár. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Pécs.

 

Deák Bill Gyula (Budapest, 1948. november 8.) blues-énekes, akit a magyar blueskirály” jelzővel szoktak illetni, vagy egyszerűen csak Bill-nek.

 

Debreczeni Ferenc (Gyöngyös, 1948. március 24. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zenész, dobos, az Omega tagja.

 

Dékány Sarolta (Budapest, 1948. december 8. –) táncdalénekesnő.

 

Derecskeiné Guman Márta (Budapest, 1948. április 2.) hegedű- és szolfézstanár, zenekari hegedűművész. Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar, II. hegedű; Fővárosi V. kerületi Szabolcsi Bence Állami Zeneiskola – hegedű- és szolfézstanár, uo. igazgató-helyettes is.

        Dinnyés József (Szeged, 1948. augusztus 4. ) magyar zeneszerző, előadóművész, „daltulajdonos”, énekes, gitáros.1963-ban kezdett énekelni. 1966-ban alapító tagja és dalszövegírója volt az első magyarul éneklő szegedi zenekarnak, az Angyaloknak. 1967-ben "Karrier" című, Veress Miklóssal közösen írt dalával lett országosan ismert, amellyel 2. helyezést ért el az első magyar pol-beat fesztiválon. Egy szál gitáros, szájharmonikás, közéleti témákat énekjelt meg. A KISZ-táborok állandó fellépője volt. Az 1990-es években alapított Aranyalmás Kiadó sorra megjelentette a hosszú évek során összegyűlt szerzeményeit.

Dohos László (Bűdszentmihály, 1948. augusztus 1.) katonakarmester. 1977-től 1983-ig a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium katonakarmester szakán szerzett vörös diplomát. Hazatérve a Magyar Néphadsereg Központi Zenekarának karmestere lett. 1985-től 2004-ig a Magyar Néphadsereg, ill. Honvédség főkarmestere ezredesi rangban. 1988 óta tanít a Zeneakadémia fúvóskarnagyképző szakán. A Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar nyugalmazott főiskolai docens, óraadó tanár. 1998 óta elnöke a Magyar Fúvószenei (és Mazsorett) Szövetségnek.  Dohos László az első felsőfokú zenei végzettséggel rendelkező magyar katonakarmester. Szinte minden hazai fúvószenekart vezényelt. Számtalan zenedarabot hangszerelt át fúvószenekarra.

Dr. Dombi Józsefné dr. Kemény Erzsébet (Kiskunhalas, 1948. december 2.) főiskolai tanár. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Ének-és Zenetanárképző Szak Szegedi Tagozatán végzett 1970-ben. A JATE Bölcsészettudományi Kar pedagógia szakán 1977-ben kapott oklevelet. 1980-tól egyetemi doktor, 1994-től a neveléstudományok kandidátusa. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Művészeti Intézet Ének-zene Tanszék zongora-és szolfézstanár, pedagógia szakos előadó, főiskolai tanár. A főiskolai Tudományos Diákköri Tanács, és a Továbbképzési Bizottság tagja. A Parlandóban rendszeresen jelennek meg írásai.

Duliskovich Sándor (1948-2017) zeneiskolai harmonikatanár, harmonikaművész;

Édesné Maradics Ágnes (Pápa, 1948. január 19.) fagott- és szolfézstanár (Bartók Béla Állami Zeneiskola, Pápa).

Egly Tibor (Budapest, 1948. május 16.) zongora- és csembalóművész-tanár, esztéta. 1971-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán zongora, karvezető és magánének diplomát szerzett. 1873-1975-ben a drezdai Carl Maria von Weber Főiskolán orgona és zongoraszakon Amadeus Webersinke irányításával végzett mestertanulmányokat. 1988-ban filozófia-esztétika szakon végzett. 1971-től Európa-szerte koncertezett. 1971-től nyugdíjba vonulásáig zeneiskolákban, konzervatóriumokban, zeneakadémiákon tanított, itthon és külföldön Olaszországban, Ausztriában, Finnországban. 1996-2000 Megyés Püspökségi Könyvtár, Székesfehérvár, zenei szakkatalógus összeállítója. Több mint 200 publikációt jelentetett meg magyar és idegen nyelven.

Egressy Károly (Budapest, 1948. október 14.) zenekari harsonaművész-tanár. Magyar Néphadsereg Művészegyüttese; Modern Rézfúvós Együttes.

Elség Mihály (1938–) zeneiskolai harsonatanár, zenekari harsonaművész.

Fábián Erzsébet (Kiskunhalas, 1948. július 15.) hárfaművész-tanár. Stadttheater Klagenfurt – zenekari művész.

Fasang Lászlóné (Csősz, 1948. szeptember 20.) hegedű- és szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Lenti – hegedűtanár; Pálóczi Horváth Állami Zeneiskola, Zalaegerszeg – hegedűtanár.

Fejér Gábor (1948. április 10. – Pécs, 2009. június 16.) pécsi kórusénekes, hegedűs. Korábban a Mecsek Kórusban énekelt. Ha kellett, akkor az evangélikus kórust segítette, ha kellett, akkor a Bartók Béla Férfikar bordalaihoz játszott hegedűn, ha kellett, akkor a Pécsi Kamarakórus fellépésein vállalt kisegítést. Természetesen a világi együttesek mellett az egyházi zenében is otthon volt és a Pécsi Evangélikus Gyülekezet Énekkarának is oszlopos tagja volt. Állandó szereplője volt a Pécsi Vonósoknak. Kétszeres kórusolimpiai bajnok, tehát világviszonylatban is a legjobbak között volt.

Ferencz Sándor (Gyöngyös, 1948. március 19.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár (Állami Zeneiskola, Nyírbátor; Állami Zeneiskola, Heves).

Fesztóry Ágnes (Nyíregyháza, 1948. július 31.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Nyíregyháza – zongoratanár; Országos Filharmónia szólistája.

Filep István (Ózd, 1948. május 5.) zenekari fuvolaművész. Greifswald, Stadtheater; Kleist-Theater, Philharmonischer Orchester Frankfurt/Oder.

Finta Beatrix (Budapest, 1948. április 22.) zeneművészeti szakközépiskolai zongoraművész-tanár. Alsóerdősor u. általános iskola, Budapest – tanár; Carleton Separate School Board Ottawa-tanár; Ontario Canada- tanár; Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc – tanár.

Friedrich Károly (Sopron, 1948. február 13. ) jazzharsonás, tanár. 1967-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének hallgatója lett, diplomáját 1970-ben szerezte meg. Tanulmányai után magánúton klasszikus zeneszerzést tanult. Igen fiatalon a jazzélet meghatározó alakja lett, szinte az összes neves hazai muzsikussal és számos külföldi kiválósággal játszott együtt, saját együttest is alapított 1967-ben. Ugyanebben az évben Gonda Jánosnak köszönhetően a Jazz Tanszak jazztörténet tanára lett, az 1970-es évek óta zeneelméletet, zenekari gyakorlatot, hangszerelést, harsonát, valamint számítógép-ismereteket is oktat, jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadója. A 90-es évektől rendszeresen publikál, a MaJazz és a Gramofon folyóirat számára ír hanglemezkritikákat.

Galyasi Géza (Esztergom, 1948. július 1.) magyar- és ének-zenetanár. Kodály Zoltán Általános Iskola, Komló – ének-zenetanár; Gyakorló Általános Iskola, Esztergom – ének-zenetanár; Spirituálé együttes, Pécs – tag, szólamvezető; Pécsi Nevelők Háza Kamarakórus; Pécsi Mecsek Kórus; Komlói Munkáskórus; Monteverdi Kórus – tag és szólamvezető; Esztergomi Általános Iskolai Gyermekkórus vezetése.

Gál Márta / Krasznáné/ (Budapest, 1948. június 11.) zongora- és csembalóművész-tanár. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola – zongoratanár, korrepetitor; Instrumenta Historica” barokk együttes vezetője, csembalistája; Kocsis Albert Zeneiskola, Hatvan tanára.

Gát Eszter Fontana Györgyné (Budapest, 1948. április 21.) hangszer restaurátor. Magyar Nemzeti Múzeum, uo. gyűjteménykezelői feladatok is.

Gazda Péter (1948) zeneszerző, karmester.

Göczey Zsuzsa (Szentendre, 1948. április 1.) zenei szerkesztő. Magyar Rádió; Fővárosi XIII. kerületi Szabó Ferenc Állami Zeneiskola - gitártanár; Klubrádió.

Grüner Fábián Judit (Ózd, 1948. március 26.) zenekari oboaművész Philharmonie Suhl – II. oboa.

Gyimesi László (Szentes, 1948. június 17.) zongoraművész-tanár. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, Budapesten végzett, ahol elnyerte az Akadémia Fődíjat. Tanárai az Akadémián Solymos Péter és Simon Albert voltak. Tanított a Staatliche Hochschule für Musik und Darstellende Kunston, Stuttgartban, 1986 óta a Musik-Akademie der Stadt Bázelban - Hochschule für Musik, valamint zongorát tanított a Hochschule für Musikon, Karlsruhe városában, a Hochschule für Musikon, Freiburgban. 

Hacheleva Ludmilla (Groznij, 1948. november 16.) zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Cegléd.

Hajtmanszky Kálmán (Budapest, 1948. április 15.) zenekari ütőhangszeres művész-tanár. Magyar Állami Népi Együttes - énekes; Postás Szimfonikus Zenekar – ütőhangszeres művész, szólamvezető; Fővárosi XXII. kerületi Állami Zeneiskola –ütőhangszeres-tanár; a Budapesti Ütős-együttes tagja.

Hantos /Hausenblasz / Andrea (Budapest, 1948. április 9.) énekművész-tanár. Állami Zeneiskola, Hatvan – magánének-tanár; Fővárosi IX. kerületi Állami Zeneiskola – magánének-tanár.

Harsányi Lászlóné Tamás Tímea (Debrecen, 1948. március 3.) zeneiskolai oboa-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Általános Iskola, Nyírmártonfalva – ének-zenetanár; Általános Iskola, Nyíracsád –zongora- és ének-zenetanár; Bartók Béla Állani Zeneiskola, Hajdúböszörmény – fafúvós- és szolfézstanár, kórusok zongora kísérője.

Hartmanné Újvári Erika (Székesfehérvár, 1948. június 15.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Paks-tanszakvezető is.

Hartyányi Judit (Székesfehérvár, 1948. december 9.) ének-zenetanár, karnagy, karvezető. 1972-ben a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola énektanár-karvezetés szakán szerzett diplomát Maklári József és Vásárhelyi Zoltán tanítványaként. 1977-től 1984-ig a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Kodály Szemináriumainak oktatója volt, 1979-től 1990-ig zeneelmélet és karvezetés tanár volt a budapesti Népművelési Intézetben, 1978 és 1988 között tanított a Budapesti Tanítóképző Főiskolán, 1985-től pedig 2011-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem karvezetés tanára volt. 1995-től folyamatos vendégtanára az Egyesült Államokban (Oakland, Kalifornia) Angliában, a British Kodály Academy meghívására 1995-2005-ig vendégtanár.

 

Hégely Gábor (Rétság, 1948. október 6.) középiskolai magyar- és ének-zenetanár. József Attila Gimnázium, Monor.

 

Hetesi Antal (1948. december 16.) zenekari oboaművész. Magyar Állami Operaház és Budapesti Filharmóniai Társaság; Budapesti Fúvósötös.

 

Horváth Attila (Győr, 1948. július 28.) oboa-, szolfézs- és ének-zenetanár.

Győri Filharmonikus Zenekar – I. oboista, szólamvezető.

 

Horváth Győző (Torony, 1948. május 20.) zenekari hegedűművész. BM Top Zenekar – hegedűs, discant-gambás, trombitás.

 

Horváth József (Budapest, 1948) hegedűművész, vonókészítő mester 1962-től 1966-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában hegedülni tanult Szipornapszky Mihálynénál. 1966 és 1993 között hegedűművészként tevékenykedett. 1971-72-ben, 1975-76-ban, és 1978-79-ben egy-egy évet töltött Kun József ottawai műhelyében, ahol vonókészítést tanult. 1993-tól kizárólag a vonókészítésnek szenteli idejét.

 

M. Horváth Mária (Nagykanizsa, 1948. január 12.) zenekari gordonkaművész-tanár. Állami Zeneiskola, Szekszárd; Állami Zeneiskola, Szentgotthárd; Szombathelyi Szimfonikus Zenekar – szólamvezető; Szombathelyi Állami Zeneiskola.

 

Dr. Hőna Gusztáv (Budapest, 1948. november 10.) harsonaművész-tanár. Tanulmányok: 1968-71: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző tagozat, tanára: Pehl András; 1971-73: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ötéves tagozat, tanára: dr. Újfalusi László. 2004: DLA fokozat megszerzése. Oktatói tevékenység: 1990 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, 1999 óta egyetemi docensként, 2001-2013: a Fúvós Tanszék vezetője.  Fontosabb koncertek, zenekari tagság: 1972 óta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának tagja; 1974: Modern Rézfúvós Együttes alapítása; 1983: Hőna Harsona Quartet alapítása.

Huszár Lajos (Szeged, 1948. szeptember 26.) zeneszerző.1967-től a budapesti Zeneakadémián tanult Szervánszky Endre és Durkó Zsolt növendékeként, majd. 1973-ban zeneszerző-diplomát szerzett, és visszatért Szegedre, ahol Zeneművészeti Szakközépiskola tanára lett. 1975-ben fél évet töltött Rómában, ahol Goffredo Petrassi növendéke volt a Santa Cecília Akadémián. A Színművészeti Főiskolán volt korrepetitor, tanított a békéscsabai Zeneművészeti Szakközépiskolában, és a budapesti Zeneakadémián, végül 1989-ben visszatért Szegedre, ahol a Zeneművészeti Főiskola tanszékvezetője is volt. Nyugdíjba vonulása után /2008/ a Nyíregyházi Főiskolán és a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított, az utóbbiban mint zeneszerzés-tanár. A Zeneakadémia Doktori Bizottságának tíz évig volt tagja.

Iváncsó Éva (Beregszász; 1948. december 1.) hegedűművész. Kaliningrádi Filharmónia vonósnégyesének első hegedűse; MRT Szimfonikus Zenekar – zenekari művész.

Jakabné Szántó Emese (Debrecen, 1948. február 17.) zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Kodály Zoltán Állami Zeneiskola, Kazincbarcika – zongoratanár, uo. igazgató-helyettes is.

Joó Árpád (Budapest, 1948. június 8. – Szingapúr, 2014. július 4.) karmester. 20 évesen emigrált az Egyesült Államokba. Olyan neves zenekarokkal dolgozott, mint a Philharmonia Orchestra of London, a London Symphony Orchestra, az Amsterdam Philharmonic, a Budapest Symphony Orchestra, a Spanish Radio Orchestra és a European Symphony Orchestra, Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara.

Joó Mária (Nyíregyháza, 1948. február 12.) hegedű-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Veszprém, Balatonalmádi, balatonfüredi kihelyezett tagozat - hegedűtanár; Állami Zeneiskola, Nyíregyháza-hegedűtanár, Debreceni Kodály Kórus; Veszprémi Szimfonikus Zenekar; SZMT Liszt Ferenc Vegyeskar.

Joóné Bartha Enikő (Debrecen, 1948. október 14.) középiskolai ének-zenetanár, karvezető. Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza – ének-zene tanár; Hartyán közi Általános Iskola – ének-zenetanár; Fővárosi XXII. kerületi Állami Zeneiskola – szolfézstanár.

Kádár Pál Imre (Hódmezővásárhely, 1948. november 2.) zeneiskolai hegedű-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár, zenekari hegedűművész. Szegedi Nemzeti Színház zenekara; Szegedi Szimfonikus Zenekar.

Kállai Bori / született: Katona Irén / (Balmazújváros, 1948. május 14.) énekes-színész. 1966–1968 között a Miskolci Nemzeti Színházban szerepelt. 1968–69-ben a Szegedi Nemzeti Színházban játszott. 1969–1988 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház tagja volt. 1988-tól a József Attila Színház tagja. Alapító tagja az Interoperett társulatának. Remek tánc- és énektudású művész. Főleg zenés darabokban, elsősorban operettekben, opera- és dalesteken szerepel, szoprán szerepekben.

Kápolnai Jenő (Vác, 1948. április 25.) trombitatanár, zenekari trombitaművész, fúvószenekari karnagy. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Vác; Váci Szimfonikus Zenekar – trombita szólamvezető.

Kaszanyitzky András (Debrecen, 1948. augusztus 12.) zeneiskolai gordonka-, szolfézs és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Berettyóújfalu-tanár és uo. igazgató helyettes és igazgató is; Simonffy Emil Állami Zeneiskola, Debrecen – tanár, a József Attila Művelődési Központ Fúvószenekarának vezetője.

Kaszanyitzky Andrásné Patonay Margit (Tokaj, 1948. június 22.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Püspökladány; Állami Zeneiskola, Berettyóújfalu; Simonffy Emil Állami Zeneiskola, Debrecen.

Kemény Sándorné (Pomáz, 1948. július 25.) hegedűtanár. Állami Zeneiskola, Vác – hegedűtanár; Musica Humana Kamarazenekar – szólamvezető.

Kenesey Gábor (Budapest, 1948. január 27. – Budapest, 2014. október 7.) operaénekes-tanár. Szegedi Nemzeti Színház; Magyar Állami Operaház.

Kerek Ferenc (Makó, 1948. október 31.) zongoraművész-tanár. Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskola-tanár; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Szegedi Tagozata – tanár; Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti tanszéket alapító dékán.

Kerek Ferencné Fekete Éva (Jászárokszállás, 1948. december 29.) zongoraművész-tanár. Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskola, Szeged; Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar-tanár.

Kerekes Péter (Hódmezővásárhely, 1948. szeptember 23.) zeneiskolai harsona- és szolfézstanár, zenekari harsonaművész. Theater Greifswald – zenekari művész, Állami Szimfonikus Zenekar, Greiz – zenekari művész; Bühnen der Stadt Gera – zenekari művész.

Kéry Mihály (Sopron, 1948. szeptember 22.) középiskolai ének-zenetanár és karvezető. Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen; Kodály Institute of Canada, Ottawa; Soproni Állami Zeneiskola; Tanítóképző Főiskola, Debrecen – főiskolai tranár; Leninvárosi Vegyeskar és a Debreceni Tanítóképző Főiskola Női Karának karnagya.

Kéryné Mészáros Mária (Debrecen, 1948. február 28.) középiskolai ének-zenetanár, karvezető. Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Debrecen – zeneelmélet-tanár, uo. tanszakvezető is; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Debreceni Tagozat – karvezetés tanár; Maróthi György Kórus, Debrecen-korrepetitor; Leninvárosi Vegyeskar – társkarnagy; Szakmunkásképző Intézet Vegyeskarának vezetője és a Hajdúböszörményi Városi és Pedagógus Kórus karnagya.

Keveházi Gyöngyi (Budapest, 1948. április 4.) zongoraművész-tanár. Tanulmányok: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, 1972-73: Moszkva, Csajkovszkij Konzervatórium, posztgraduális képzés. Oktatói tevékenység: 1973-tól: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Kivételes Tehetségek Tagozata (ma Előképző Tagozat), zongora főtárgy, kötelező zongora.

 

Kincses Veronika (Budapest, 1948. szeptember 8.) operaénekes-tanár. Tanulmányait a Zeneakadémián végezte 1968–1973 között, illetve a római Accademia di Santa Cecílián 1974-ben. 1973-ban a Magyar Állami Operaház magánénekese lett. 2002-től a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára volt.

A világ számtalan operaszínpadán énekelt visszatérő vendégként nagy sikerrel.

Számos komplett operalemezen énekelt főszerepeket, magyar és külföldi hanglemezcégek felkérésére.

 

Kiss Vidor (Győr, 1948. január 10.) zeneiskolai szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Szombathely – szolfézstanár; Állami Zeneiskola, Kapuvár – szolfézstanár és uo. igazgató helyettes is; Állami Zeneiskola, Sopron – szolfézstanár.

 

Kissné Gladics Sarolta (Szikszó, 1948. december 15.) zongoratanár.

Egressy Béni Állami Zeneiskola, Miskolc; Miskolci Zongorás Trió tagja.

 

Kissné Huba Éva (Pécs, 1948. március 26.) matematika- és általános iskolai ének-zenetanár, karnagy, II. sz. Általános Iskola, Pécs -Vasas; A Pécsi Tudományegyetem Kórusának vezetője.

 

Kocsisné Balogh Zsuzsanna (Szentes, 1948. szeptember 29.) ének-zene- és matematikatanár. Batsányi János Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, Csongrád; Állami Zeneiskola, Csongrád – igazgatóhelyettes.

 

Dr. Kocsisné Muraközy Piroska (Kecskemét, 1948. február 25.) általános iskolai ének-zene- és zeneiskolai szolfézstanár. Arany János Általános Iskola, Nagykőrös – ének-zenetanár; Bihari János Állami Zeneiskola, Abony – szolfézstanár és uo. igazgató-helyettes is.

 

Komár Mária (Tiszakürt, 1948. szeptember 26.) zongoratanár. Kodály Zoltán Zeneiskola, Törökszentmiklós.

 

Komáromi Alice (Salgótarján, 1948. április 26.) magánének tanár. Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Pécs; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Pécsi Tagozata – gyakorlatvezető tanár; Pécsi Nevelők Háza Kamarakórus tagja.

 

Kónya Lajos (Tatabánya, 1948.) hangszerész-mester. Fényképészetet és hegedűkészítést egyaránt édesapjától tanult. 1968 körül kezdett fafaragással foglalkozni, majd népi hangszereket készített. A vonósokkal édesapja ösztönzésére kezdett foglalkozni. 1969-től önálló műtermet nyit. 1981-ben szakmunkásvizsgát tett, mint hangszerkészítő. 1983-ban önálló műhelyt nyitott Tatabányán. 1987-ben mestervizsgát tett.

 

Kormos Sándor (Törökszentmiklós, 1948. február 27.) harsona-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Kodály Zoltán Állami Zeneiskola, Törökszentmiklós.

 

Korody István (Stephan Korody-Kreutzer)(Dicsőszentmárton /Tarnaveni/, 1948 –  klarinétművész, zenetanár, zenei átiratok készítője. Zenei tanulmányait a Marosvásárhelyi Liceumban kezdte, majd Bukarestben folytatta. Bukarestben és vidéken szólóesteken lépett fel, koncertezett a helyi szimfonikus zenekarokkal.  1970-ben részt vett a 11. Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyen – klarinét szakon. Később Németországban telepedett le, Rosenheimben – az Innphilharmonie, Rosenheim zenekar klarinétművésze.

 

Kosztin Sándorné (Beszterce, 1948. február 4.) zenei könyvtáros. Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza.

 

Kovácsné Turóczy Katalin (Beregszász, 1948. szeptember 4.) zongoratanár. Zeneiskola, Beregszász; Állami Zeneiskola, Gyöngyös.

 

Kováts Kolos (Mohács, 1948. január 31.) operaénekes. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait 1966 és 1970 között, Révhegyi Ferencné és Lukács Miklós növendékeként. Rögtön a diploma megszerzése után tag, 1996 óta örökös tag lett a Magyar Állami Opraházban.

 

Környei Attila (Békéscsaba, 1948. május 16.) basszusgitáros, énekes. Ferm, M7 és R-GO együttesek szólistája.

 

Krisztikné Bubnó Ágnes (Homrogd, 1948. január 22.) gordon- és szolfézstanár  Állami Zeneiskola, Leninváros – gordon- és szolfézstanár, uo. igazgató-helyettes is; Egressy Béni Állami Zeneiskola, Miskolc; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Miskolci Tagozata – gordontanár -  uo. gordon-, szolfézs gyakorlati tanítás vezető tanár.

 

Kunné Huba Éva (Pécs, 1948. március 26.) matematika-, ének-zenetanár. II. sz. Általános Iskola, Pécs-Vasas; Pécsi Tudományegyetem Énekkarának vezetője.

 

Laczkovich Miklós (Budapest, 1948) énekkari művész. Számos amatőr kórus tagja a 60-as évektől kezdve, többek között az ELTE Bartók Béla Kórusában (karnagy Baross Gábor) és az Ars Nova kórusban (karnagy Bali János) énekelt. Néhány évig tagja volt a frissen alakult Ars Renata együttesnek (vez. Virágh László). 1979-1980-ban tagja volt az Organum kvintettnek (vez. Malina János). Matematikus, egyetemi tanár (ELTE, Budapest és University College London), az MTA tagja (1999). Kb. 100 publikáció es egy könyv szerzője.

 

Lajtrik Lajosné Szabó Katalin (Berettyóújfalú, 1948. március 11.) hegedűtanár, zenekari hegedűművész. Kodály Zoltán Állami Zeneiskola, Törökszentmiklós; Szolnoki Szimfonikus Zenekar.

 

Lakatos Ágnes (Budapest, 1948. szeptember 15.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Fővárosi XIX. kerületi „Kispesti” Zeneiskola.

 

Lakatosné Varga Magdolna (Nagykamarás, 1948. május 21.) zenekari hegedűművész, Szombathelyi Szimfonikus Zenekar.

 

Lévai Júlia (1948) szociológus, író, szerkesztő. Zeneművésznek készült, diplomát is zenei szakon szerzett, pályája azonban végül másfelé kanyarodott. Kezdetben kérdezőbiztos volt, majd egy ideig zeneszociológiával foglalkozott. 1972-től jelennek meg írásai. A rendszerváltásig az Ifjúsági Magazinban, a Magyar Ifjúságban és aMagyar Nemzetben írt, főként zenei tárgyú cikkeket. 1972-ben könyve jelent meg Vitányi Ivánnal, Miből lesz a sláger? címmel. 1974-től a Magyar Rádióban külsősként publicista, majd zenei és kulturális műsorok szerkesztője-műsorvezetője volt. 1978-ban zenetörténeti tankönyvet írt. 1982-ben Sebők Jánossal a Poptikacímű popzenei lap próbaszámának szerkesztője volt (a lapnak ez volt az első és utolsó száma.) 1985-86-ban az első, alternatív zenei lap, a POLIfon felelős szerkesztője volt (ennek utolsó számát bezúzták). Közéleti-politikai publicisztikát a rendszerváltás óta ír (Élet és Irodalom, Magyar Hírlap, Népszabadság, Népszava, Magyar Rádió), kulturális témájú cikkei ettől kezdve a Kritikában és a Criticai lapokban jelentek meg. 1992-94-ig a gazdagréti helyi lap (A Rét) szerkesztője. 1993-ban a Magyar Televízióban klasszikus zenei klipeket készített;

 

Magyar Dénes (Elek, 1948. április 18.) zenekari klarinétművész-tanár. Állami Déryné Színház – zenekari művész; BM Tűzoltóság Központi Fúvószenekara – zenekari művész, uo. szólamvezető is; Fővárosi Operettszínház zenekara; XI. kerületi „Weiner Leó” Állami Zeneiskola – klarinéttanár.

 

Majtényi András (Szentes, 1948. november 4.) zenetanár. Állami Zeneiskola, Szentes – zongoratanár; Horváth Mihály Gimnázium, Szentes – zenetanár.

 

Malina János (Budapest, 1948. április 7.) zenetörténész, zenekritikus, zeneesztéta, szerkesztő, oboa- és furulyaművész. 1966 és 1971 között az ELTE TTK-n tanult matematikát, 1971-től 1974-ig a BME-n oktat, mellette oboatanulmányokat folytat. 1974-79-ben zenetudományt tanul a Zeneművészeti Főiskolán. 1981-82-ben Belgiumban ösztöndíjas, 1982-85 a Hungaroton szerkesztője. Zenetudósként a régi zene korabeli előadási módjai foglalkoztatják. 1984-ben megalapítja az Affetti Musicali barokk kamaraegyüttest. 1987-től a Zeneműkiadó szerkesztője, majd 1993-96 között a főszerkesztője. 1996-tól a Magyar Haydn Társaság elnöke.

 

Márkus Barnabás Attila (Döge, 1948. augusztus 31.) zenetanár. Debreceni Kodály Kórus – énekkari művész; Állami Zeneiskola, Balmazújváros; Állami Zeneiskola, Hajdúböszörmény.

 

Mátravölgyi Miklósné Valek Mária (Miskolc, 1948. április 21.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Fiók Zeneiskola, Rudabánya – zongoratanár; Állami Zeneiskola, Mezőkövesd-zongoratanár; Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Miskolc-zongoratanár.

 

Mátyás Ivánné Gáll Éva (Hajdúsámson, 1948. július 8.) zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Vujicsics Tihamér Zeneiskola, Szentedre – uo. tanszakvezető is.

 

Melis Béla (Budapest, 1948. március 20. – Budapest, 2005, szeptember 28.) zenekari gordonkaművész. Postás Szimfonikus Zenekar; Magyar Állani Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara- uo. a választmány elnöke.

Misura Zsuzsa (Budapest, 1948. január 4.) operaénekes-tanár. Tanulmányait Kapitánffy Istvánné, Réti József, Szőnyi Ferenc és Bende Zsolt tanítványaként végezte. 1973-ban lett az Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, drámai szoprán szerepkörben. Pályafutása során a világ számos nagy operaszínpadán fellépett.

Dr. Mohos Nagy Éva (Budapest, 1948. március 2.) zongora tanulmányait a Szegedi Zenegimnáziumban folytatta, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tanárképző Szakán végzett, mint alsófokú zongora, szolfézs, ált. iskolai ének tanár. Énekelni 1969-73-ig Fábry Edit tanárnő osztályában tanult a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában, majd 1975-ben diplomázott alsófokú magánének tanárként a Szegedi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola magánének szakán Sinkó György osztályában. 1991-92-ben kitüntetéssel elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Konzervatórium Magánének Tanszakának kiegészítő egyetemi szintű képzését Zádor Endre tanár úr irányításával. 1983-1987-ig a Debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított. 1992-ben meghívást kapott a Debreceni Egyetem Konzervatóriuma jogelődjének intézetébe, Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatára. DLA mesterdoktori fokozatot 2004. okt. 24-én kapta cum laude minősítéssel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Doktori értekezésem címe: A magyar énekpedagógia története a reformkortól a II. világháborúig. Tanszékvezetői megbízását 2005. augusztusban, főiskolai tanári kinevezését 2006. augusztusban vette át.

Molnár András (Budapest, 1948. december 8.) operaénekes. Magánúton Kaposy Margit növendéke volt 1979-ig. 1977–1979 között a Rádió és a Tv énekkarának tagja lett. Az operaház 1979-ben szerződtette, 1999 óta örökös tagja.

Dr. Molnár Attiláné Réti Ágnes (Budapest, 1948. január 14.) zenekari hegedűművész-tanár. Állami Zeneiskola, Nagykőrös; Állami Zeneiskola, Cegléd; Kecskeméti Szimfonikus Zenekar zenekari művész.

Móricz Mihály (Budapest, 1948. március 1.) magyar rock-zenész, gitáros, énekes. Tolcsvayék és a Trió (utóbbival egyidejűleg a KITT-egylet) tagja volt. A Tolcsvayék és a Trió, Zalatnay Sarolta, Koncz Zsuzsa, Peremartoni Krisztina, a Fonográf és a NOcoMMent, valamint Halász Judit számára komponált dalokat.

 

Mózer János (Budapest, 1948. szeptember 17.) hegedűtanár, zenekari hegedűművész. Magyar Állami Operaház zenekara - I. hegedű; Magyar Állami Hangversenyzenekar - II. hegedű.

 

Nádházi Erzsébet (Mezőtúr, 1948. április 29.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Nyíregyháza – zongoratanár; Simonffy Emil Állami Zeneiskola, Debrecen- zongoratanár.

 

Nagy András (Pécs, 1948. április 29.) zeneiskolai gordonka-, szolfézsa- és általános iskolai ének-zenetanár. Pécsi Nemzeti Színház Zenekara; Állami Zeneiskola, Siklós).

Nagy Lászlóné Czápos Mária (Gyöngyös, 1948. május 7.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Jászberény-zongoratanár.

Dr. Nagy Tamásné dr. Tóth Ilona (1948–) zeneiskolai hegedűtanár, zenekari hegedűművész.

 

Dr. Nagyné R. Tóth Ilona (Budapest, 1948. október 30.) zeneiskolai gordonkatanár. Csermák Antal Állami Zeneiskola, Veszprém – gordonkatanár; Veszprémi Szimfonikus Zenekar – zenekari művész.

 

Németh Gábor (Kapuvár, 1948. április 23.) operaénekes. Tanulmányait 1967-től 1972-ig Révhegyi Ferencné és Réti József tanítványaként végezte a Zeneakadémián. 1972-ben debütált az Operaházban. 1972-1983 között a színház magánénekese, majd 1983-tól a Népszínház operatársulatának tagja volt. Repertoárjához a lírai bariton-szerepek tartoznak. Sikeres dalénekes.

 

Németi Piroska (Debrecen, 1948. december 26. –) zeneiskolai fagott-tanár, zenekari fagott-művész. Miskolci Szimfonikus Zenekar; Fiók Zeneiskola, Rudabánya; Vándor Sándor Állami Zeneiskola, Leninváros.

 

H. Németh Magdolna (Budapest, 1948. augusztus 30.) zeneiskolai hegedűtanár, zenekari brácsaművész. MRT Szimfonikus Zenekar.

 

Németi Piroska (Debrecen, 1948. december 26. –) zeneiskolai fagott-tanár, zenekari fagott-művész. Miskolci Szimfonikus Zenekar; Fiók Zeneiskola, Rudabánya; Vándor Sándor Állami Zeneiskola, Leninváros.

 

Nyerges András Imre (Budapest, 1948. április 17.) hangmérnök, zenei rendező.

Pannónia Filmstúdió; Magyar Szinkron és Video Vállalat; Intersound Hangstúdió GM – vezető hangmérnök.

 

Ocskai Simon (Tatabánya, 1948. december 12.) trombita-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Tata; Városik Művelődési Központ, Oroszlány – művészeti munkatárs; Bakfark Bálint Állami Zeneiskola, Oroszlány – igazgató helyettes is.

 

Onczay Csabáné (Nagykőrös, 1948. október 18. –) zenekari brácsaművész. Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar. 

 

Orbán József (Pinkamindszent, 1948. március 1.) gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró. Anakonda együttes; Bojtorján együttes; 100 Folk Celsius.

Ordasi Péter (Budapest, 1948. december 30.) főiskolai docens, karnagy. Karvezetői tanulmányait a Szegedi Tanárképző Főiskolán Kardos Pálnál, a budapesti Zeneakadémián Vásárhelyi Zoltán és Párkai István irányításával végezte. Tanári pályáján alsó-, közép- és felsőfokon egyaránt tapasztalatokat szerzett, iskolai és amatőr kórusai számos nemzetközi sikert értek el, köztük hat első helyezést, kétszer nyertek nagydíjat. Munkahelyei: Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium (1975-82), SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 1982-92 és 1997-2009, 1992-97-ig a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója.  2006-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen mesterdoktori (DLA) fokozatot szerzett a zenei előadóművészet kórusvezetői ágában. 2009 szeptemberétől a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának oktatója. és vendégelőadó a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem Református Teológiai Karának zenepedagógia szakán.

Oroszlán Gábor (Budapest, 1948. április 30.) zenész, a MAFILM zenei rendezője. Oroszlán Gábor a Benkó Dixiland Band, később az Atlasz együttes  basszusgitárosa volt, majd 1991-ben bátyjával megalapította Pozsonyi úti Oroszlánbarlang gitárszaküzletet.

 

Oroszné Bíró Ágnes (Hajdúsámson, 1948. november 13.) zongoratanár, énekes. Bartók Béla Állami Zeneiskola, Szolnok- zongoratanár; Állami Zeneiskola, Körmend – Szentgotthárdi kihelyezett tagozat – zongoratanár, tanszakvezető; Debreceni Kodály Kórus – énekkari művész.

 

Orszáczky Miklós /Jackie Orszaczky / (Budapest, 1948. május 8. – Sydney, 2008. február 3.) basszusgitáros, énekes, szerző.

 

Osváth Tiborné (1938–) zeneiskolai szolfézstanár.-

 

Ökrös Zoltán (Miskolc, 1948. szeptember 29.) zenész, cimbalmos. BM Duna Művészegyüttes – szólócimbalmos.

Pálvölgyi Ágnes (Szeged, 1948. október 18.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Eger – zongoratanár, uo. tanszakvezető is.

Pápai János (Sokorópátksa, 1948. szeptember 19.) zeneiskolai gordonkatanár. Állami Zeneiskola, Lenti – igazgató is.

Papp Márta (Debrecen, 1948. szeptember 6.) zenetörténész, szerkesztő, zenei szakíró. Magyar Rádió Zenei Főosztály; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Tanszék – meghívott előadó.

Párkányi István (Budapest, 1948. május 30.) zenekari hegedűművész. Szegedi Szimfonikus Zenekar – zenekari művész; Magyar Állami Operaház zenekara – zenekari művész; Magyar Állami Hangversenyzenekar – szólamvezető.

Pattantyúsné Gábriely Mária (Budapest, 1948. július 17.) zeneiskolai fuvolatanár – és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Bicske-fuvolatanár; I. kerületi „Farkas Ferenc” Állami Zeneiskola-fuvolatanár.

Perényi Miklós (Budapest, 1948. január 5.) gordonkaművész-tanár. Tehetségét hétéves korában fedezték fel, és felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola cselló szakára. Először Zsámboki Miklós, majd 1959-től Banda Ede tanítványa lett. Első önálló koncertjét 1957-ben, kilencéves korában adta a Zeneakadémián. 1962-ben diplomázott. 1974 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik.

Dr. Perneczkyné Bányai Edit (Cegléd, 1948. május 3.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Cegléd – zongoratanár; Bartók Béla Állami Zeneiskola, Békéscsaba- zongoratanár; Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Cegléd – zongoratanár.

Dr. Pethő István (Budapest, 1948. április 16.) zongoratanár, pedagógiai szakember. Állami Zeneiskola, Kiskunhalas - Kiskőrösi Fiókiskolája; Állami Zeneiskola, Kiskőrös – igazgató.

Dr. Pethőné dr. Fodor Katalin (Kecskemét, 1948. október 31.) zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola – Kiskőrösi Fiók Iskola – tanár; Állami Zeneiskola, Kiskőrös - tanszakvezető tanár. 

Petrovics Tamás (Budapest, 1948. december 12.) cimbalomművész-tanár. Állami Zeneiskola, Dunaújváros; Állami Zeneiskola, Székesfehérvár-tanár; Kalamajka népzenei együttes tagja.

Pintér József (Keszthely, 1948. december 11.) zenekari hegedűművész-tanár. BM Szimfonikus Zenekar.

Platthy Sarolta (Budapest, 1948. augusztus 26.) középiskolai ének-zenetanár, karvezető. ELTE Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Budapest – tanár; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest – gyakorlat vezető tanár; Holy College, Oakland - vendégtanár; Indiana University, Bloomington- nyári kurzus tanára; Kodály Szeminárium, Kecskemét – tanár, Lowell University – nyári kurzus tanára.

Polgár Zsolt (Tata, 1948. április 19.) zenekari gordonkaművész-tanár. Operaház, Spilt – szólógordonkás; Operaház, Rádiózenekar, Sarajevo - szólógordonkás; 77 Inter-Trió; Pfeifer-Quartett, Stuttgart; Südwestdeutsche Philharmonie, Konstanz – szólógordonkás.

Presser Gábor (Budapest, 1948. május 27.) zeneszerző, zongorista és énekes. A Locomotiv GT együttes tagja, a Vígszínház zenei vezetője. Díjak: 1976, 1977, Pop-Meccs – Év zeneszerzője, 1978, 1980. Pop-Meccs – Év billentyűse, 1977. Erkel Ferenc-díj, 1986, 1990, 1994, 2000. eMeRTon-díj, 1990. Érdemes Művész, 1994. Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje, 1995. Huszka Jenő díj, 1998. Arany Zsiráf Életmű-díj, 1999. Huszka Jenő Életmű díj, 2003. Kossuth-díj, 2004. Prima Primissima díj, Gundel művészeti díj, 2009. Pro Urbe Budapest díj, 2009. Artisjus-díj – Az év könnyűzenei produkciója, 2010. Budapest. XIII.ker. Díszpolgára, 2011. Radnóti Miklós antirasszista díj, 2014. Story Ötcsillag-díj megosztva az LGT. Tagjaival, az év zenei produkciója.

Rostásné Mészáros Edit (Gyula, 1948. szeptember 16.) fuvola-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Bartók Béla Állami Zeneiskola; Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Komló.

Roth Ede (Budapest, 1948. január 14.) gitártanár. Fővárosi II. kerületi Járdányi Pál Állami Zeneiskola – uo. tanszakvezető is; Lyra Trio; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola – gitár és kamarazene tanár.

Rozgonyi István (Bocsárlapujtő, 1948. január 20.) ének-zenetanár. Bolyai János Gimnázium, Salgótarján.

Rubin Márta (Budapest, 1948. október 23.) zongoraművész-tanár. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Debreceni Tagozata; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Budapesti Tagozata; Állami Zeneiskola, Ankara; Magyar Rádió – munkatárs.

 

Sabáli László (Pécs, 1948. március 19.) zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Körmend-zongoratanár; Tanárképző Főiskola, Szombathely – tanár; Állami Zeneiskola, Körmend-igazgató; a Szombathelyi Madrigálkórus énekes és hangszeres szólistája.

 

  Sárváry László (1948–) zeneiskolai trombitatanár, általános iskolai

  ének-zenetanár, fúvószenekari karnagy;

Sasvári Katalin (Dorog, 1948. március 26.) előadóművész, közéleti személyiség. 1966-1971 között a Blank és a dorogi Neoton zenekarok szólistája. 1972-től a Szent József Plébániatemplom ifjúsági énekkarának a vezetője. Alapító tagja a Wendlingen-Dorog Baráti Egyesületnek és a Dorogi Német Kisebbségi Önkormányzatnak.

Saltzer Géza (1948. október 2.) fuvola-, szolfézs-és általános iskolai ének-zenetanár, zenekari fuvolaművész. Győri Filharmonikus Zenekar – zenekari művész; Kossuth Lajos Katonai Akadémia Zenekara – zenekari művész; Árpád Gimnázium, Tatabánya - ének-zenetanár, karnagy, Tatabányai Szimfonikus Zenekar – zenekari művész; Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Tatabánya – szolfézstanár. 

Sasváry László (Csepreg, 1948. június 15.) ének-zene-, orosz- és trombitatanár. Általános Iskola, Csepreg – ének-zenetanár, orosztanár; Állami Zeneiskola, Csepreg – trombitatanár; Csepregi Úttörő Fúvószenekar vezetője.

   Schmidtné Wanits Hilda (1938–) zeneiskolai zongora- és

   szolfézstanár, zenei báb együttes vezető.

Schüszler Mária Magdolna (Kurd, 1948. november 9.) általános iskolai ének-zenetanár, népdalénekes, korrepetitor, karnagy. József Attila Általános Iskola, Dombóvár; Komarov Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs–ének-zenetanár, kórusvezető; Doktor Sándor Művelődési Központ, Mecsek Táncegyüttes –korrepetitor.

Sinkovics János Attila (Budapest, 1948. augusztus 2.) hegedűtanár. Miskolci Szimfonikus Zenekar –zenekari művész; Siegerlandorchester; Münsteri Szimfonikusok; Oldfenburgi Szimfonikusok – zenekari művész; Zeneiskola, Beckum; Konservatorium der freien Hansestadt, Brehmen-hegedűtanár.

Sipos Mihály (1948) matematikus, népzenész, a Muzsikás együttes tagja.

 

Soltész Gábor (Budapest, 1948. július 2.) előadóművész /ének, fuvola, harsona, gitár, szájharmonika/. Corvina Együttes; Tolcsvay Trió.

 

Stark Zsuzsanna (Budapest, 1948. június 29.) zenekari hegedűművész-tanár. Pécsi Nemzeti Színház – I. hegedűs; Liszt Ferenc Állami Zeneiskola, Pécs; Pécsi Szimfonikus Zenekar – I. hegedűs.

 

Szabó Gabriella (Székesfehérvár, 1948. február 21.) hegedűtanár. Állami Zeneiskola, Kaposvár; Állami Zeneiskola, Szekszárd; Állami Zeneiskola, Székesfehérvár.

 

Szabó Antalné Kirits Gritta (Beregszász, 1948. május 1.) zongoratanár. Állami Zeneiskola, Beregszász; Erkel Ferenc Zeneiskola, Tatabánya.

 

Szabó Gabriella (Székesfehérvár, 1948. február 21.) hegedűtanár. Állami Zeneiskola, Kaposvár; Állami Zeneiskola, Szekszárd; Állami Zeneiskola, Székesfehérvár.

 

Szabó Imréné König Ildikó (Budapest, 1948. június 18.) zeneiskolai zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Általános Iskola, Nagytarcsa – ének-zenetanár; Fővárosi IV. kerületi Állami Zeneiskola – zongoratanár és uo. tanszakvezető is.

 

Szabó Orsolya (Budapest, 1948. augusztus 21.) zongora- és zongora -kamaraművész-tanár. Zeneművészeti Szakközépiskola, Szeged – zongora- és kamara-zenetanár; Tanárképző Főiskola, Szeged-tanár; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest – tanár, Kecskeméti Kodály Intézet – tanár.

 

Dr. Szabó Szabolcs (Szabadegyháza, 1948. december 1.) középiskolai ének- és magyartanár, karvezető, bölcsészdoktor. Kenderföldi Általános Iskola, Komló – tanár, karvezető; Steinmetz Miklós Szakközépiskola - tanár, karnagy; Leőwey Klára Gimnázium, Pécs - tanár, karvezető, Spirituálé Együttes tagja; Pedagógus Kamarakórus, Komló - vezető karnagy; Leőwey Klára Gimnázium és Vegyeskarának vezetője.

 

Dr. Szabó Szabolcsné Huszár Gabriella (Ják, 1948. január 25.) középiskolai ének-zenetanár, karvezető. Szilvási Általános Iskola, Komló; Leőwey Klára Gimnázium, Pécs; Leőwey Klára Gimnázium Nemzetiségi Kórusának vezetése.

 

Szakács Mihály (Kapuvár, 1958. október 7.) matematika-, ének-zene- és klarinéttanár (Koncz János Állami Zeneiskola, Sárvár – klarinéttanár; Fővárosi XIII. kerületi Szabó Ferenc Állami Zeneiskola - klarinéttanár);

 

Széki József (Budapest, 1948. február 22.) ütőhangszeres-művésztanár (MN Művészegyüttes, Budapesti Ragtime Band, Benedek Tamás Szalonzenekara);

 

Ifj. Szekrényi Ferenc (Budapest, 1948. augusztus 19.) zenekari mélyhegedűművész, hegedűtanár. Magyar Állami Hangversenyzenekar; Magyar Kamarazenekar.

 

Szesztayné Nagy Zsuzsanna (Budapest, 1948. szeptember 26.) hegedű- és szolfézstanár. Állami Zeneiskola, Siklós; Simonffy Emil Állani Zeneiskola, Debrecen – tanszakvezető hegedűtanár és főiskolai gyakorlatvezető.

 

Szirmai Györgyné (Ungvár, 1948. december 18.) zongoratanár, korrepetitor.

Fővárosi XIII. kerületi Szabó Ferenc Állami Zeneiskola.

 

Szuromi Miklós (Hajdúdorog, 1948. július 6.) harsona- és szolfézstanár, fúvószenekari-vezető. Állami Zeneiskola, Ajka, Állami Zeneiskola, Gödöllő; Állami Zeneiskola, Veszprém.

 

Dr. Szücs Lajos (Budapest, 1948. május 10.) középiskolai ének-zenetanár, bölcsészdoktort, karmester. Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Debreceni Tagozat – tanár; Debreceni Csokonai Színház – karmester.

 

Szücs Zoltán (Nagykőrös, 1948. január 16.) zenekari trombitaművész-tanár.

Magyar Állami Operaház; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Budapest – trombitatanár; Magyar Állami Hangversenyzenekar; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest - tanár; Budapesti Kamaraegyüttes, Budapesti Fesztiválzenekar.

 

Szügyiné Böröcz Irén (Nagykőrös, 1948. november 27.) történekem- és ének-zenetanár, karnagy. Általános Iskola, Szolnok - tanár és szakfelügyelő is; Varga Katalin Gimnázium, Szolnok – tanár.

 

Takács Mária (Nyergesújfalu, 1948. szeptember 10.) operaénekes (Magyar Állami Operaház – magánénekes.

 

Taligásné Tóth Hajnalka (Sopron, 1948. január 31.) zenekari hegedűművész.

Győri Filharmonikus Zenekar; Budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar – szólamvezető is.

 

Tamás Sándor (Budapest, 1948. február 14.) zenekari fagottművész-tanár.

Budapesti MÁV Szimfonikusok – I. fagottos.

 

Dr. Tari Lujza Miháltz Gáborné (Pásztó, 1948. október 1.) népzenekutató. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen 1972-ben kapott diplomát a középiskolai énektanár- és karvezetőképző szakon. A zenetudomány kandidátusa (védés 1993.). TA BTK ZTI Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum tudományos munkatársa és a LFZE tanára.

 

Torják Vilmos (Salgótarján, 1948. április 19.) hegedű-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár, karmester. Állami Zeneiskola, Salgótarján – hegedűtanár, szakfelügyelő; Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar – koncertmester; Nagybátonyi Kamarazenekar és Salgótarjáni Ifjúsági Fúvószenekar – karmester.

 

Torják Vilmosné (Sátoraljaújhely, 1948. április 29.) zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Állami Zeneiskola, Salgótarján.

 

Torma Gabriella /Davidovné/ (Tápiószele, 1948. november 1.) zongoraművész-tanár. Országos Filharmónia – szólista; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, Miskolc.

 

Tóth Dezsőné Vay Ildikó (Miskolc, 1938. március 23.) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár (Zeneoktatói Munkaközösség, Miskolc- zongoratanár, vezető helyettes; 6. sz. Általános Iskola ének-zenei tagozata, Miskolc – igazgató helyettes;

Tóth Frauenholz Lajos (Kolozsvár, 1948) zenekari hegedűművész-tanár.. 1973 és 1984 között a marosvásárhelyi Állami Filharmónia Zenekar tagja, emellett számos kamaraegyüttesben is tevékenykedett. 1984-ben lett a Philharmonia Hungarica tagja. A zenekar megszűnése óta magán zeneiskolákban tanított.

 

Tóth Zsuzsa (Karcag, 1948. november 30.) zenekari hárfaművész. Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar.

 

Török Ádám (Budapest, 1948. január 12.) fuvolista, énekes zeneszerző és dalszövegíró, a Mini alapítója és frontembere.

 

Tucsni László (Szekszárd, 1948) 1962-1966-ig hegedűszakon tanult a pécsi konzervatóriumban, tanára Grév Mathild. 1967-1970-ig a Zeneakadémia pécsi tagozatán folytatta tanulmányait, tanára Botvay Henrik volt. 1970-ben diplomázott, majd egy évig Jugoszláviában dolgozott. 1971-2008-ig a holland Hilversumi Rádió Kamarazenekarának hegedűse, az utolsó években második koncertmestere volt.

 

Vági László (Dunavarsány, 1948. szeptember 10.) zenekari fuvolaművész-tanár.

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola – tanár; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Debreceni Tagozat – tanár; BM Szimfonikus Zenekar – zenekari művész.

 

Vajda Zsuzsanna (Budapest, 1948. november 25.) zeneiskolai zongoratanár.

Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, Dorog.

 

Valek Mária (Miskolc, 1948. április 21.) zongora-, szolfézs- és általános iskolai ének-zenetanár. Fiók Zeneiskola, Rudabánya – zongoratanár; Zeneoktatói Munkaközösség, Miskolc – zongoratanár.

 

Váradi Judit (Budapest, 1948. április 20.) zenekari hegedűművész-tanár.

Fővárosi X. kerületi Állami Zeneiskola-hegedűtanár; Postás Szimfonikus Zenekar – zenekari hegedűművész; Fővárosi XXII. kerületi Állami Zeneiskola – hegedűtanár.

Váradi Katalin (Budapest, 1948. január 8. – 2015. szeptember 24.) karmester, zongoraművész és tanár. Női dirigensként úttörő volt Magyarországon. Hosszú időn át a Fővárosi Operettszínház klasszikus repertoárjának „gondozója”, majd jelentős szerepet vállalt a miskolci operajátszás újjászervezésében. A Zeneakadémián 1967-től Wehner Tibornál tanult zongorázni, 1969 és 1973 között Kórodi András növendékeként elvégezte a karmesterképzőt. 1972-ben kezdett tanítani a Bartók Béla Konzervatóriumban, 1975 és ’77 között a Zeneakadémián volt óraadó. Az oktatással párhuzamosan 1973-tól az Operaházban dolgozott vezénylő korrepetitorként. 1980-ban Vámos László hívására a Fővárosi Operettszínház tagja lett, ahol főként a klasszikus repertoár műveit dirigálta, 1984-től első karmesterként.  Évekig vezette a Tatabányai Szimfonikus Zenekart is. Karmesteri-zenei vezetői munkásságának záró szakaszában a Miskolci Nemzeti Színházban dolgozott.Varga Magdolna (Nagykamarás, 1948. május 21.) zenekari hegedűművész. Szombathelyi Szimfonikus Zenekar.

Várda Gyula (Kétegyháza, 1948. augusztus 5.) fuvolatanár. Általános Iskola, Nagymaros – általános iskolai ének-zenetanár; Körzeti Állami Zeneiskola, Szob – fuvolatanár.

L. Varga Magdolna (Nagykamarás, 1948. május 21.) zenekari hegedűművész. Szombathelyi Szimfonikus Zenekar.

Vikidál Gyula (Budapest, 1948. január 25.) énekes-színész. 1965-ben indult zenei pályája, először az Iris, majd a Gemler, Pop, Recorder, Gesarol és Pannónia zenekarok tagja volt. 1974-ben csatlakozott a P. Mobilhoz (a Gesarol utódjához), ez az együttes hozta meg számára az országos hírnevet, melyben kis megszakítással (1976) 1979-ig énekelt. Később 1979-1982 között a Dinamit, 1982-1985 között a P. Box és 1989-1995 között az MHV együttesekben énekelt. 1982-ben a HitRock és a Kugli állandó vendégeként is fellépett. Színészként első szerepét, a Városmajorban bemutatott, Máté Péter-S. Nagy István: Krízis című produkciójában kapta. A következő szerepet az István, a király című rockoperában kapta, ő alakította Koppányt.

Virágvölgyi Márta /Reisch Márta / (Budapest, 1948. január 17.) zeneiskolai hegedűtanár, zenei vezető. 1971-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Szakán hegedűtanári diplomát szerezett. Munkahelyei: 1971-től 9 évig klasszikus hegedűt tanított, először a Marczibányi téri Kodály Zoltán Zenei Általános Iskolában, majd a VI. kerületi Zeneiskolában. 1973-ban megalakította a Virágvölgyi együttest. Továbbá fontosabb munkahelyei:1992-94 Pásztó, Rajeczky Benjámin Zeneiskola,1993-2003 Székesfehérvár, Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, 1997-2000 Újpest, Erkel Gyula Zeneiskola, 2000-2010 Budafok, Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola, Óbudai Népzenei Iskola, továbbá MTA Néptánckutató Osztály-gyűjtés, jegyzés. Az 1970-es évek elején kezdődött táncház mozgalom tevékeny tagja volt és az ma is (Szentendre, Jászberény, Üllés, - majd 1992-től zeneiskolában.

Vörös László (Budapest, 1948. december 29.) zenekari fagottművész-tanár. Állami Zeneiskola, Vác- tanár; MN Művészegyüttes Szimfonikus Zenekara – znekari művész.

Vörös Mária (1948–) zeneiskolai zongora- és szolfézstanár, általános iskolai ének-zenetanár, karnagy.

Walker Abraham (1948. december 30.) zeneszerző, tanár.

Zádor Imelda (Ungvár, 1948. június 11.) zongoratanár. Szovjetunió-zongoratanár; Fővárosi IV. kerületi Állami Zeneiskola.

Zádori Mária / Horváth Mária / (Nagykanizsa, 1948. szeptember 4.) hangversenyénekes Alapító tagja az 1971-ben alakult Ars Renata énekegyüttesnek, a Magyar Bach Társaságnak és a Magyar Régizenei Társaságnak. 1971-től 1986-ig a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának tagja. A Capella Savaria (autentikus hangszereken játszó) barokk zenekarral 1981-ben történt megalakulása óta rendszeresen együttműködik. Mintegy 50 hanglemezfelvételének jelentős részét is velük készítette a Hungaroton és a Quintana hanglemezkiadó cégeknél. Évekig volt az Országos (ma Nemzeti) Filharmónia szólistája. Repertoárja a XVI. századi művektől a XIX. századi művekig terjed. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

Zobay Béla (Hódmezővásárhely, 1948. október 7.) zenekari trombitaművész-tanár. Miskolci Szimfonikus Zenekar; Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola –tanár; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ZTI Miskolci Tagozata- tanár.

Zseni Nándorné Farkas Zelmira (Tiszadob, 1948. december 19.) zenekari hegedűművész. Pécsi Nemzeti Színház – uo. mb. koncertmester is; Pécsi Szimfonikus Zenekar – uo. mb. koncertmester is.

Zsoldos Zoltán (Szombathely, 1948. december 4.) zenekari hegedűművész-tanár. Állami Zeneiskola, Körmend-vonós tanszakvezető is; Szombathelyi Szimfonikus Zenekar.

 

 

NAGY köszönet a feltüntetett forrásoknak és az ismert/ismeretlen illusztráció készítőknek:

● Ki kicsoda a magyar zeneéletben?  (Zeneműkiadó Budapest, 1988., Szerkesztette: Székely András)

● Bordás Tibor Nagybőgők és nagybőgősök. Átdolgozók: Enreiter István, Halász Péter. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.

● Brockhaus Riemann Zenei Lexikon: Szerkesztette: Carl Dahlhaus és Hans Heinrich Eggebrecht. A magyar kiadás szerkesztője Boronkay Antal I-III. Zeneműkiadó Budapest, 1983.

● Wikipédia

● Nagy tanárok, híres tanítványok. 125 éves a Zeneakadémia (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zeneakadémia, 2000., szerkesztette: Gádor Ágnes és Szirányi Gábor)

● Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikonI-III. Főszerk.: Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.

● Tari Julza – Iványi-Papp Mónika – Sz. Farkas Márta – Solymosi Tari Emőke – Gulyásné Somogyi Klára: A Nemzeti Zenede. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyezem Budapesti Tanárképző Intézete, Budapest 2005.

● Farkasréti temető nevezetes halottainak listája

● Muzsika folyóirat online

● Keszthelyi életrajzi lexikon

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Románai magyarok listája

● Magyar operaénekesek listája

● Magyar életrajzi lexikon - 1000–1990 Javított, átdolgozott kiadás. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes

● Wikipédia

● Magyar zeneszerzők listája

Fejér megyei életrajzi lexikon

● Sarkadi Ki Kicsoda?

● Magyar Katolikus Lexikon

● Vasi történelmi arcképcsarnok

● ● Jász-Nagykun-Szolnok megye zenetörténete

● Győr-Sopron-Moson megye évforduló naptára - Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár

● Magyar Életrajzi Lexikon

●Győr-Moson megyei életrajzi lexikon

● Dunakeszi Arcképcsarnok

● Zalai életrajzi kislexikon;

● Ki kicsoda Hódmezővásárhelyen?;

●Debreceni Ki kicsoda - Debrecen.hu

● Nemzeti Panteon Alapítvány

● Gyulai ki kicsoda

● http://kataliszt.blogspot.hu (Kocsis Katalin)